Újabb kamatemelés
A vártnak megfelelően újabb 30 bázisponttal 1,5%-ra emelte a magyar alapkamatot az MNB. Ez a régóta várt szigorítás, amivel az elszabadult inflációt akarják megállítani. (Őszre újabb kiugró inflációt várnak, a mostani 4,7%-os éves pénzromlás valószínűleg csak bázishatás miatt került be az 5%-os szint alá, de még ez is bőven a célsáv felett van.)
Ez nagyon derék lépés volt, azonban ezzel a lendülettel azt is bejelentették, hogy további pénzöntést tartanak a piacon, a vállalati kötvények vásárlását felturbózzák, a keretösszeget 400 milliárddal 1550 milliárd forintra emelik. (Folytatják az állampapírok felvásárlását is, bár némileg csökkentett mértékben. Még így is arányaiban a magyar jegybank vásárolja fel a legtöbb állampapírt a jegybankok közül.)
Vagyis egyszerre lépnek a fékre és adnak gázt, szigorítanak és enyhítenek egy időben. Nehéz megérteni ennek az okát, nem is igazán sikerült senkinek rájönni, ennek mi értelme volt, de örüljünk annak, hogy végre elkezdődött a kamatemelés korszaka. A forint erősödött is némileg a hír hallatán, már 347-348 forint környékén jár az euró árazása.
S ami a legfontosabb, a közleményből kiolvasható, hogy folytatják a kamatemelést, ameddig az inflációs célok elérése miatt ez szükséges. Vagyis ha ezt komolyan gondolják, akkor további kamatemelések várhatóak a következő hónapokban.
😀 sok volt az a kihagyas :’-(
Koszonjuk!
A vállalati hitelek esetében már elég durván érezteti hatását a rulírozó hitelek kamatának emelkedése. 5 milliárdos hitel esetében a 0,9% emelkedés is már havi közel 4 millió forint.És ennél még nagyobb emelkedés várható idén.
(Aprosag, es a lenyegen nem valtoztat: a kotvenyprogramot 400 milliarddal emeltek, nem 400 milliardrol).
Hogy van vajon? ha valakinek mondjuk most jár le a 4 éve (vagy mondjuk jövőre), és két gyerek után vették fel a 10M támogatást (ami esetben 4 évük van gyártani egy harmadikat), akkor hogyan számolják a bünti kamatot a 7.4M-es különbségre? A lejárat évében aktuális alapkamatot szorozzák (pl most 7.4M * 1.075^4), vagy minden év adott kamatát veszik, amikor ketyegett a CSOK?
tradingeconomics.com/commodity/lumber
Most vacillálok, hogy
– drágább hitel mellett vegyek egy nagyobb panelt (60nm+)
– várjak a zöld hitelre és vegyek egy jóval kisebb újépítésű lakást, amit valószínűleg 10 éven belül nagyobbra kell cserélnem
Ilyen egyszerű, közben meg megy a nagy közgazdasági fejtegetés, hogy mi is lehet a háttérben. 12 év alatt nem lát át a szitán az emberek jelentős része.
De majd mindjárt jön valaki és megcáfol. 🙂
A gyakorlatban szegmensenként eltérő a valós “alapkamat”. A szinte látra szóló MÁP+-on keresztül biztosítja az állam, hogy a lakosság jóval az üzleti szint feletti kamatot kapjon. Ez politikai döntés kérdése is, a forintba vetett bizalomnak sem tenne jót, ha a lakosság tartósan negatív reálkamatot észlelne.
Emellett, a jegybanki kötvényvásárlás inflatorikus hatású, ellentétben azzal, ha az állam a lakosságnak vagy a piaci szereplőnek értékesíti a kötvényeit. Előbbi növeli a pénzkínálatot, utóbbi nem.
A lakosság főleg a nominális kamatszintre érzékeny, nem a kamatprémiumra. A magasabb infláció miatt a kamatbázis, és így a a nominális kamatszint is emelkedni fog, ami nyilván ösztönzőleg fog hatni az állampapír eladásokra.
A múltban az volt a jellemző, hogy a kamatbázis emelkedés idején a kincstár csökkentette a prémiumot, hiszen még így is emelkedett a nominális kamatszint. Nem látom okát, hogy ezúttal miért tennének másként.
Hát a NERteseknek is kell valami látható kamatot kapni a megérdemelt nereségükre, nem? A közpénzt meg senki se sajnálja már a kamatra, pláne, ha neadjisten egy másik kormánynak kell majd kinyögnie a most kibocsátott papírok kamatát. Isten ments pont most leállítani. Vagy úgyis elinflálódik, vagy majd választás után ha nagyon kell, átgondoljuk, addig ami a csövön kifér.
Amúgy is rengeteg kint van már, a kamat nagy része azokra megy (gondolom)
A csóri honpolgár meg oda jut az egésszel, mint a mesében: adnak is, meg nem is.
És akkor a kormányzati agitprop ehhez passzoló ígéreteit már ne is említsük. „Emeljük 200 ezerre a minimálbért” c. lózung — most függetlenül attól, hogy ezt talán 10 éve kellett volna kitalálniuk, ugyan mennyi értelme lenne, ha közben elinflálják a pénzt?
Vagy a másik: egyszer szórják az „olcsó hiteleket”, mert az kell a népnek — két hónapra rá bejelentik a kamatemelést…!
Szóval marják egymás torkát az illetékes elvtársak, miközben szó sincs itt szakmaiságról.
Kösz a linket!
Ezek szerint érdemes várni a 12 db 4 centis lépcsőlappal amit kinéztem tavasszal? 🙂
CSOK-os kérdés: szerintem napi büntetőkamat számítás van, én rákérdeztem mennyit kellene visszafizetni, ha csak 2 gyerek lesz és a bank pontosan meg tudta mondani adott napra vonatkozóan
A kamat emelése önmagában visszafogja a keresletet, mivel csökkenti a hitelfelvételt és ösztönzi a megtakarítást. A csökkenő kereslet ékezi az áremelkedést, hiszen azonos mértékű kínálattal szemben csökken a vásárlásra fordított pénzmennyiség.
A pénzpiacon befektetők a jobban inflálódó devizákból az értékállóbb devizák irányába terelik befektetéseiket. Ha egy jegybank infáció ellenes lépéseket tesz, ez növeli a devizájával szembeni keresletet. A növekvő kereslet pedig árfelhajtó hatású, így rövid távon az értékállóbb devizák erősödnek a jobban inflálódó devizákkal szemben.
Azert nem vesz, csak korlátozott mennyiségben, mert az akkor egyszerű pénznyomtatás lenne és elképesztő módon felpörgetné az inflációt.
Az mnb-nek pedig az árstabilitás megőrzése az elsődleges feladata.
Ezt többen írtátok, hogy pénznyomtatás lenne. Viszont mi az oka annak, hogy 2009-től a jegybankok iszonyú összegekért veszik az eszközöket, vállalati és államkötvényeket, és mégis volt jó pár év, ha jól emlékszem 2014-2019 között, amikor rengeteg orzságban nulla volt az infláció?
Nem vagyok otthon ebben a témában, de pár hónapja is volt erről itt egy cikk, hogy ez a fajta monetáris eszköz nem növelte az inflációt. Nem tudom most visszakeresni.
A fogyasztói árakat nyomottan tartotta a technológiai fejlődés és a piaci verseny ( pl. megosztó szolgáltatások mint Über és AirBnB, Amazon, Ali Express, fapados légitársaságok, stream stb.) Az eszközárakban ( ingatlan, részvény ) nagyon is volt infláció, mert a piacra öntött pénz ott realizálódott, nem a fogyasztásban.
Ha az államadósságot nagyobb részben finanszírozná a jegybank, a spekulánsok rögtön megtámadnák a forintot, az árfolyam összeomlana, a bizalom elilllanna, ami egyet jelentene az államcsőddel. Dollárral és euróval ezt nehezebb megtenni.
Másrészről a pénzbőség nem feltétlenül jelenik meg a reálgazdaságban, nem jelent mindig valós tranzakciókat vagy azt, hogy a pénzt le is hívják. Likviditást biztosít, egy ígéretet arra, hogy a cég/ kereskedelmi bank/ állam fizetni tudja a lejáró kötelezettségeit és így nyugodtan működhet tovább. Ez a likviditás hiányzott 2008-ban a válság kitörése után. A pénzrendszer alapja a bizalom, anélkül nem működhet. Bízhatok benne, hogy ha neked adom a pénzem, akkor azt – haszonnal- vissza fogom kapni vagy árut/ szolgáltatást kapok érte, ami nekem értéket jelent. Az infláció egy fogyasztási kosár áktuális ára, a fogyasztáshoz kapcsolódik. A kulcsszó a bizalom.
Azt a pénzt, amit a jegybank kitesz 3-5-10-30-300 éves távra, az bekerül hozzá betét formájában és fizeti rá a most már pozitív (bár még mindig kb. 0,5%-os) overnight/egyhetes betéti kamatot, azaz ezeken a döntéseken masszív nyereséget realizál és még a gazdaságot is élénkíti.
De ettől az még tény, hogy az infláció pont a jegybank korábbi ultralaza politikája és annak extrém forintgyengítő melléhatása miatt szabadult el és nem nagyon látszik, hogy meddig kell emelni a kamatot ahhoz, hogy azt megfékezze.
Egy kis segítséget kérnék kamatemelés témakörben.
Példa: Adott egy jelzáloghitel, aminek futamideje 10 év, illetve a kamatperiódus 5 évre rögzített. Amikor 10-ből 5 év letelt, és előtörlesztésre kerülne a fennmaradó összeg, akkor arra már nem vonatkozna a fentebb is említett kamatemelés, ha jól értem vagy ilyenkor hogyan kell számolni?
Ha csak részben törleszted elő, akkor a fennálló tőketartozás a magasabb kamattal fog tovább kamatozni.
Arra is érdemes figyelni, hogyha volt kedvezmény a folyósításnál pl értékbecslői díj elengedés stb. azt általában 5 év előtti végtörlesztésnél büntiből felszámolhatják. Azt meg lehet tenni, hogy előtörleszted a hitel 95%át pl és csak 5 év után zárod le teljesen, bár ha megvárod az 5 évet és 1 hónappal az évforduló után végtörlesztesz azon azért nem buknál jelentőset.