Végre megtudtuk, meddig marad a napelem szaldós elszámolása
Egész mostanáig úgy telepíthettél napelemet, hogy fogalmad sem lehetett, megéri-e, meg fog-e térülni belátható időn belül. (Aztán néhány hete már sehogy nem telepíthetsz napelemet, de az egy másik történet.)
A napelemek elterjedését a világon mindenütt támogatják, illetve támogatták a közelmúltig.
A cégek nagyteljesítményű napelem-telepeinél hosszú időre garantált átvételi árat állapítottak meg, hogy biztos megtérüljön a napelem telepítése.
A magánembereknél az úgynevezett szaldós elszámolás biztosította a tervezhető megtérülést.
Ennek lényege, hogy évente összevezetik a fogyasztásodat a napelemed által termelt áram visszatáplálásával és csak a különbözetért kell fizetni.
Ha te fogyasztottál többet, akkor te fizetsz 38/70 Ft-ot kilowattóránként, ha te termeltél többet, te kapsz jelenleg 4,8 forintot.
Ezekkel a számokkal tavaly, az akkori kamatkörnyezetben 12 év alatt térült meg egy napelem-telepítés. Idén drágább a napelem is, az áram ára is, de az elérhető kamatok is, amit szintén ki kell termelni egy befektetésnek.
A gond az volt, hogy fogalmad se lehetett a telepítéskor, hogy meddig számíthatsz a szaldós elszámolásra. Egész egyszerűen nem mondták meg. Egyszer majd valamikor megszüntetjük, szia. (2024-től már nem is kérhető új telepítésű napelemre szaldó. Ezt eddig is tudtuk, a kérdés az volt, mi lesz a már meglévő rendszerekkel.)
Éves átlagban az általad megtermelt áram 25-30%-át használod fel helyben azonnal, a többit visszatáplálod, majd visszavásárlod a szolgáltatótól. Nyáron jelentős túltermelésed van, télen és éjszaka pedig a szolgáltatódtól veszed az áramot.
Ha ma 10 ezer kWh-t termelsz vissza és ugyanannyit fogyasztasz is a hálózatról, nem fizetsz egy fillért se. (Na jó, de, de csak havi néhány száz forint egyéb díjat.)
Nem szaldós elszámolás esetén eladnál a szolgáltatónak 4,8 forintért 10 ezer kWh áramot (48 ezer forint) és vennél is tőle 38/70 forintért ugyanennyit (380-700 ezer forint). Ehhez jön még hozzá a helyben felhasznált, általad megtermelt áram értéke.
Ebben az esetben a megtérülésed már közelebb lesz a 30 évhez, mint a húszhoz, de csak akkor, ha nem kell közben invertert cserélned. Ez nagyjából megegyezik a napelemek tervezett élettartamával, vagyis anyagi szempont nem sok szól a telepítés mellett, ha csak az áram ára nem nő még tovább a következő években.
Ha pedig nem termelhetsz vissza a hálózatba egyáltalán és ezért vennél egy akkumulátort is sok millió forintért, akkor mindjárt száz évhez lesz közelebb a megtérülés jelenleg, mint az ötven évhez, vagyis pénzügyileg egyelőre teljesen értelmezhetetlen a befektetés.
A villanyautosok.hu weboldal vette észre, hogy kijött egy évtized késéssel a rendelkezés, miszerint mindenki tíz évig maradhat szaldóban, utána átkerül bruttó elszámolásba.
Ez így teljesen korrekt lenne, ha nem utólag tudtuk volna meg. Jelenlegi árak mellett 10-12 év alatt megtérül a beruházásod, utána már úgymond talált pénz a napelemek által termelt energia. A megtérülési idő alatt kapsz rá támogatást, utána már nem.
Csak azt nem tudom, miért nem sikerült ezt az infót ezelőtt tíz évvel kiizzadniuk magukból.
Már csak egy akna maradt a rendszerben, a 4 kWp-nél nagyobb rendszerekre adót kell évente fizetni, ami jelenleg nulla forint. Ezt bármikor bármennyire felemelhetik és ezzel romba dönthetnek minden megtérülési számítást. Nehogy jól érezze magát az, aki napelemet telepít, hogy ezzel is segítse az ország energiaellátását.
(Némelyek szerint 3×32 amperes bekötésnél havi leolvasás lesz 2024-től, ami gyakorlatilag a szaldó végét jelenti. Erről valaki tud bővebbet, lehetőleg konkrét linkkel és törvényi hivatkozással együtt?)
1. átlag 1-2000 Ft/nm áron van mezőgazdasági telek, de akár 250-ért is. Mennyi egy nm napelem?
2. akármelyik napelem hálózat akkor termel, amikor süt a nap.
De tény, hogy tényleg defragmantált a termelés. És ez növeli a termelésbiztonságot. Ez körülnézve hasznos lehet…
Ha esetleg ezt kell fizetni oda és vissza, akkor tényleg kuka az egész. A pontos mérték majd a részletezőben jön ki.
A KSH szerint kb 7 300 000 ha termőterületünk van. Erre kb. 9 000 000 MW földi naperőmű férne el. Ilyenből eddig bírtunk kb. 2000 MW-t építeni. Szerintem nincs nagy veszélyben a hazai termőföld.
“A szaldó elszámolás léte maga volt a piacgazdaság megcsúfolása. Neked volt egy terméked (az napfényből nyert áram) amit saját magad nem tudsz mindet hasznosítani, így elhatároztad, hogy eladod”
Pont az a lényeg a szaldós elszámolásban, hogy nem “eladod”, hanem az éppen megtermelt többletedet betáplálod a közösbe, aztán visszaveszed, ha neked szükséged van rá.
“Lehet azt gondoltad, hogy a betáplálás egy nagy ingyen akku, de ez nem így van, éppen lehetne és fizethetnél tárolási díjat”
Ezt sem értem sose! Hol van ilyen akkuja az MVM-nek??? Maga a hálózat az “akku”, sehol nem tárolja, rögtön eladja a szomszédaimnak, akiknek nincs napelemük. Miért kellene ezért fizetnem? Egyébként pedig, ugyanazt a terméket, ugyanolyan formában adom vissza, mint ahogy kaptam.
“a vételezett és a visszatáplált energiára IS kell rendszerhasználati díjat fizetni”
Persze aki elhasználja a megtermelt energiát, ő is fizeti a rendszerhasználati díjat. Gondolom a paksi erőmű is fizet rendszerhasználati díjat.. Így már érthető miért emelték meg a mértékét a villanyáram kárára.
Ha megkotlik, az majdnem biztosan a filléres kondenzátorok vagy a teljesítmeny FET-ek miatt lesz.(ha nem visz magával mást)
Mindkettő cserélhető, javítható.
Megelőző karbantartás, időnként bemérés hogy mi várható pl bizonyos paraméterek apró változása láttán.
Az akksi sokkal nagyobb beruházás ha veszed és/vagy bukás ha tönkremegy…
Eleve nincsenek számok a bruttó elszámolásról ami egyenlőre értelmezhetetlenné teszi a megtérülés kiszámítását!
A háztartási erőművek be vannak számítva az az ország megújuló energiára való átállásába! Ez monduk adhat okot arra a feltételezésre, hogy nem lesz olyan elszámolási rendszer ami miatt le kell állítani a betáplálást. (hogy most mit mondanak azt hagyjuk …)
Az a pont, hogy a bruttó elszámolást lehet kérni 2024 január 1 előtt arra is utalhat, hogy megéri majd váltani, vagy legalább is a jövőben is megéri üzemeltetni, építeni HMKE-ket. (feltéve ha nem előző este 23 óra 59 perckor jelenik meg az erre vonatkozó szabályozás)
Igen ezek is csak feltételezések. Az alap probléma a pillnatnyi helyzethez illeszkedő szabályok azonnali bevezetése, az ebböl fakadó bizonytalanság, és az ezek miatt teljesen szavahihetetlen kormányzat!
Nem kell inverter, de a napelemet nem érdemes közvetlenül összekötni a napelemmel, mert a napelem rendkívül ingadozó teljesítménye miatt nem lehet úgy méretezni a fűtőszálat, hogy említésre méltó hatásfok legyen. Kell a rendszerbe valami ami egyenletessé teszi a teljesítmény leadást, pl. akkumulátor, az akkuhoz meg már nyilván egy töltésvezérlő is. Egyébként a YouTube-n számtalan olyan videó van, hogy hogyan kell építeni ilyen rendszereket, sőt már “készen” is lehet venni.
Az ilyen kommentekkel sok nem kis probléma van.
“Értékes földterület, itthon általában termőföld veszik el a parkokban.”
Költséghaszon elemzés előzi meg ezeket a döntéseket, és ma Magyarországon EU-s támogatások nélkül életképtelen a mezőgazdaság, mert nem fizetné ki senki a valódi költségeket. Rengeteg helyen egyébként továbbra is legelőnek használják a parkokat, a napelemek pedig árnyékot is adnak az állatoknak.
“míg a lakossági kis rendszerek egymástól függetlenül működnek és viszonylag ritkán termelnek egyszerre, a park jelentős ingadozással terheli meg az adott trafókat, hálózati szegmenseket,”
Ez meg úgy marhaság, ahogy van. Pont abban van az előnye a naperőműveknek, hogy szabályozhatók, ellentétben a vegyeskáposzta lakossági hmke-kkel.
Értem én, hogy nem értesz hozzá, de nem muszáj ám mindenhez hozzászólni, amit az interneten találsz.
az nem baj, hogy te nem láttál még termőföldre telepített napelemparkot, csak ne vond le azt a következtetést ebből, hogy ilyen nincs.
Itt van pl. a szolnoki Lumen park. Körül rajta szántó, ahol épült, az is szántó volt, a fejlesztő saját honlapja szerint is.
Jómagam egyébként a nagy parkokat támogatnám, csak épp “hulladék” területre. Na de pont a szolnoki viszonylag magas aranykoronájú földekre? Nem olyan túl nagy az a 1,5 hektár, de nem volt ekkora terület valami félsivatagos helyen, vagy egy legelőnek használható placc, szántót kellett beáldozni? 1,5 hektár legelő vagy még az se maximum 3 MFt, ami vicc egy ilyen parknak.
Ezek egy része igazi Kiszámoló-s költség optimalizálási történet!
Az eredeti törvény arról szól hogy a mezőgazdasági vállakozások eredményességének javítása érdekében az általuk telepített naperőművek hálozati cstlakozását (ingyen, vagy kedvezményesen pontosan már nem emlékszem) bizosítja az áramszolgáltató.
Ebból jött az, hogy vegyünk MG vállakozást, földeket és építsünk naperőműveket.
“Veszel egy házat 50m Ft-ért és van egy fix bérlőd 10-12 évre. 12 év múlva a pénzednél – infláció, jelenérték, stb nélkül – vagy. Majd ezután a ház értéke lesz 10m Ft jó esetben, mert a bérlő lelakta.”
Azt azért megnézem hogy 10 év alatt hogy lehet lelakni egy házat hogy a 10 évvel ezelőtti értékének 20%át érje.
Ad1: nem engeded meg hogy feltüzelje a parkettát meg az ajtókat, mert tudatos bérbeadó vagy és figyelsz az 50 milliós vagyonodra 🙂
Ad2: a lakbérek azért elég jól követik pl az inflációt, mi pl idén is emelünk átlagosan 15%ot
Ad3: mi a lakbér nagy részét befektetjük állampapírba/euróba….
Ad4: az ingatlanok ára alapvetően nem megy lefele (kivéve vis major, mondjuk háború esetén, mert olyankor nem fizet a biztosító) mert az építőanyagok, munkaerő ára sem megy lefelé soha.
A szaldó nélküli, hálózatra kötött rendszer hogy üzemel?
“Kinek mit intézett a kormánya…” 🙂
Tavaly márciusban pattintottam fel (igaz hogy OFT, 3,5 misibe került összesen, ebből a saját hozzájárulásom 2 milla) egy 8-as rendszert.
Semmi luxus, semmi szauna és medencefűtés, nix villanyos autó. Csak a szokásos villanyfalók (világítás, főzés, sütés), klímás fűtéssel.
Talán a 10 év alatt megtérül amit én beletettem, hurrá.
Én azért tetettem fel hogy az idézőjeles nyugdíjas éveimet (ha megélem) nyugalommal töltsem, ne fenyegessen a „rezsidémon”.
Ezt a tervemet most keresztülhúzta szeretett kormányunk egy salátatörvénnyel.
Ha ma kellene belefogni nem biztos hogy feltetetném.
Ennyire egy csapongó, kiszámíthatatlan ország vezetést nem láttam….
A fiam már trenírozva van hogy a jövőt ne idehaza képzelje el…nekünk xar lesz, remélhetőleg neki kevésbé.
Tudom hova fogom tenni az X-et ha eljön az ideje.
Pertársaságban OK
forum.index.hu/Article/viewArticle?a=163038070&t=9055259
amúgy is adott, oda semmi más hasznos nem férne fel, illetve a ház nyári felmelegedését is csökkenti; valamint sűrűn lakott helyen van, tehát nagyobb eséllyel fogy el a termelt energia helyben.
A szaldó-bruttó helyett több értelme lenne a szlovák megoldásnak, azaz van szaldó, de minden szaldózott kWh után rendszerhasználati díjat fizetsz.
Megadnád, kérlek, a pontos jogszabályt? Köszönöm!
https://kiszamolo.hu/vegre-megtudtuk-meddig-lesz-napelem-szaldo/#comment-241342
https://kiszamolo.hu/vegre-megtudtuk-meddig-lesz-napelem-szaldo/#comment-241357
“Mennyire megoldható tecnikailag egy kis sztrájk bevezetése, nappal, vagy csúcsidőben a betáplálást (nyáron) kiiktatni pár órára ?”
Nyilván megoldható, de különösebb hatása nem lenne szerintem.
Egy sztrájk annál hatékonyabb, minél jobban “fáj”.
Ez kb. semennyire nem fájnaa a szolgáltatónak. Beindítanák a tartalékot. Max. a feszültség esne le egy kicsit előtte.
Egy esetben elvárás és jogosan: ha eus támogatott pénzből, akár ingyen telepítették a napelemet. (Lásd mostani ingyen napelem pályázat.)
Az indoklás jogos: miért kapjon dupla támogatást az a szaldón keresztül, aki egyébként is támogatásból telepítette a napelemet.
Másik elvárás, hogy 2024 után senki ne kaphasson szaldót.
De olyan elvárás nincs, hogy mindenki legyen bruttós, de azonnal.
Hatályát veszti a Rendelet
a) 2. § 13. pontja,
b) 16. §-a,
c) 18. § (3) bekezdése,
d) 10. alcím címében az „és a közvilágítási elosztási díj alapja” szövegrész,
e) 20. § (7) bekezdése.
Ez volt a 16§
megfizetni.
16. § (1) A profil elszámolású felhasználónak minősülő rendszerhasználó akkor köteles elosztói
teljesítménydíjat fizetni, ha olyan háztartási méretű kiserőművet üzemeltet, amelyre vonatkozóan
a) az üzembe helyezési szándékról szóló, a Vhr. 5. § (3) bekezdése szerinti igénybejelentés
illetékes elosztóhoz történő benyújtása, vagy
b) a névleges teljesítmény megnövelése
2017. március 31. utáni időpontban történik.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti elosztói teljesítménydíjat fizetni abban az esetben, ha az