A nyugdíjkérdés: mekkora is a probléma?

Erről a kérdésről már volt szó, azért vettem elő megint, mert találtam egy pár érdekes grafikont és további adatokat a magyar emberek hosszútávú megtakarításairól..

(A Bankárképzőben tanított Dr. Kovács Erzsébet a Corvinusról, így az ő előadásából, illetve a Nyugdíj Kerekasztal anyagából is fogok idézni. A grafikonokat dr. Juhász István úr prezentációiból vettem.)

Egy kis történelmi kitekintés 

A mai kor emberének teljesen természetes a nyugdíj intézménye, kevesen gondolnák, hogy az első nyugdíjintézkedés 140 éves és a munka során elvesztett munkaképességre szólt. A skandináv országokban 1891 után alakultak ki ezek a rendszerek, Magyarországon pedig csak 1928-ban. (Az USÁ-ban pedig csak a gazdasági világválság után.)

Tehát nálunk alig 80 éves szolgáltatásról beszélünk.

A háború előtt a rendszer remekül működött, a nyugdíjintézet ingatlanokba fektette a pénzét és ez miatt, illetve azért is, mert a kifizetésre kevesen voltak csak jogosultak, minden tökéletes volt.

A második világháborúban a nyugdíjintézet ingatlanjai elpusztultak, valamint államosították is az egész intézményt.

Ezután vezették be az úgynevezett felosztó-kirovó rendszert, ami nem más, mint egy állami piramisjáték. Ez a rendszer mögött már nem áll tőke, vagy ingatlanfedezet, itt az aktívkorú lakosságtól elvont pénzből tartják el az aktuális nyugdíjas réteget.

Ez a rendszer csak akkor működik, ha az aktív munkavállalók száma jelentősen meghaladja az eltartandók számát.

Nézzük, mi a jelenlegi helyzet Magyarországon:

Ma Magyarországon összesen 3 millió ember részesül nyugellátásban, ebből 300 ezer fő korhatár alatti egészséges ember, illetve további 400 ezer ember korhatár alatti rokkantnyugdíjas. Ez a 700 ezer ember nemcsak ellátást kap, de nem is járul hozzá az adók és egyéb terhek megtermeléséhez, így tulajdonképpen kétszeresen is terheli a rendszert. (Természetesen a rokkantnyugdíjasok között van valóban rászoruló is, rájuk ez nem vonatkozik.)

(Amíg Magyarországon a 62 éves korhatárt is csak a munkavállalók 32%-a tölti be(!!!!!!!), addig például a szomszédos Szlovákiában ez az arány 65%.)

Ezzel szemben áll 6,4 millió munkaképes korú ember (a maradék a gyerekek).

Csakhogy ebből a létszámból mindössze 56% aktív dolgozó (ez az egyik legalacsonyabb érték Európában), a többi munkanélküli, gyesen lévő, segélyen élő, még tanuló, vagy már nyugdíjas személy.

Sajnos még itt sincs vége a statisztikának, mert az aktív dolgozók 21%-át az állam foglalkoztatja. Az állami alkalmazottaknak pedig nem csak a bérét, de az adóját, társadalombiztosítását, nyugdíjjárulékát is az állam fizeti, azaz a többi adófizető.

Ebből a 2,85 millió emberből, aki nem eltartott és nem is állami alkalmazott, közel másfél millió minimálbérre van bejelentve…

Tehát ennek a rétegnek kellene eltartania a jelenleg 3 milliós nyugdíjas tábort.

Az átlagnyugdíj tavaly 83 ezer forint volt, a saját jogú nyugdíj pedig 92 ezer Ft. Mivel lassan ott tartunk, hogy egy alkalmazásban élőnek el kell tartania egy nyugdíjast, ennyit kellene pluszban mindnyájunknak megtermelni. Plusz a segélyen élők, az állami alkalmazottak, munkanélküliek fizetését, az egyéb állami kiadásokról (autópálya építés, egészségügy, honvédelem, közvilágítás, stb.) már nem is beszélve. Most már legalább tudjuk, mire megy el a fizetésünkből levont adó. (A jóléti kiadásokra az állam évről-évre többet költ, 2006-ban 60,3%-ot, 2009-ben már 62,4%-ot.)

Hogy fokozzuk a helyzetet, még nem is ez a legnagyobb probléma. Hanem az, hogy kétoldalról is meg lett támadva a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer.

Egyikrészről egy átlag magyar nő az ideális 2,2 gyerek helyett csak 1,3-at szül, azaz egy házaspár még saját magát sem pótolja. Ez villámgyorsan azzal jár, hogy folyamatosan romlik az aktív korú-nyugdíjasok aránya, további terheket róva az eltartókra.

A másik gond a rohamosan növekvő élethossz. Ez nem csak a nyugdíjkasszát terheli meg, de az egészségügyi kasszát is, hiszen az egy emberre költött egészségügyi kiadás 60%-a az utolsó év(ek)ben keletkezik.

Jelenleg a nyugdíj összege az utolsó nettó kereset 75-80%-a, miközben a világátlag már jelenleg is csak 60% és az elöregedés miatt ez is fokozatosan tovább csökken. Ez a túlzóan magas összeget egész egyszerűen nem bírja el a magyar gazdaság.

A fenti leírásból is egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi nagyvonalú magyar nyugdíjrendszer nem tartható fenn tovább. A felosztó-kirovó rendszert fel kell számolni, ennek a kezdeti lépése volt a tőkével fedezett saját számlás magánnyugdíj-rendszer bevezetése, amely a tervek szerint először csak a nyugdíj 25%-át biztosította volna, majd lassan elérte volna a 100%-os határt.

Sajnos ezt a Fidesz kormány az elhibázott adópolitikája fedezetlensége miatt tavaly felszámolta és a vagyonát felélte.

Akkor mi várható? Egyrészt a nyugdíj-korhatár drasztikus emelése (Németországban már most 67 év a korhatár és további emelésre készülnek), valamint a nyugdíjak várhatóan csak az éhenhalástól fognak megmenteni (ahogyan már most is így van például Kanadában)

Ezek a tények, amikkel szembe kell nézni. Sajnos semmi nem látszik, ami ennél pozitívabb reményre adna okot.

Ezek után nézzük meg, mennyire felkészültek a magyar emberek a várható nyugdíj gondokra:


Azt gondolom, a grafikonok magukért beszélnek.

Arról, hogyan tudsz megtakarítani, itt beszéltünk. A nyugdíjcélú megtakarításokról pedig itt. Hogy miért ne kössél életbiztosítást, arról itt olvashatsz. Hogy mégis miért érdemes, arról pedig itt. Hogy mibe fektessél és mibe ne… nos, az egész blog erről szól. 🙂

Továbbra is várom a tippeket, miről szeretnétek hallani. (Az eddigi tippeket is köszönöm, nem felejtettem el őket, amint tudok, írok róluk.)

 

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share

48 hozzászólás

  • Berajlany

    Ez nagyon ütős poszt. Gratulálok! Használhatom a grafikonokat az előadásokon? Elküldöd fájlban az utolsó kettőt? Köszi!

    Tudod, egyáltalán nem meglepő a hosszú távú megtakarítások alacsony aránya. Az életbiztosítás sem volt olyan rossz biznisz, amíg volt mögötte adókedvezmény. Aztán hirtelen eltűnt. A NYESZ mögött is 30% adókedvezmény volt, az önkéntes nyugdíj mögött is, még tavaly. Az osztalékjövedelmek adózása minden kormányzati ciklusban változott.

    Őszintén szólva, egyáltalán nem érzek semmi motivációt arra, hogy hosszú távon lekössem a pénzem. Én nem férek hozzá (ld. NYESZ), a (mindenkori) kormány meg egy tollvonással veszteségessé teheti az én elköteleződéskor nyereséges döntésemet.

  • yearofbond

    Hamar Kanadat hozta negativ peldakent, akkor egy kis pontositas… A kanadai nyugdij rendszer minimum 4 osszetevobol all. Az elso az alanyi jogu allami nyugdij, ami jelenleg kb $540/fo ami mindenkinek jar 65 ev utan (munkaviszonytol teljesen fuggetlenul). (Az egyetlen bar fontos kikotes, hogy 40 evet kell kanadaban tolteni, kulonben aranyosan csokken az osszeg). A masodik osszetevo a CPP, ami a kanadai nyugdij alap. Ez aranyban all a munkaidovel ill. a befizetesekkel es hogy mennyi ideig jarult hozza az illeto a ‘plan’-hez. Konkret adat hijan ezt nehez tetelesiteni, de szemelyenkent $1000/fo messze nem kizart. A harmadik ha ugy tetszik ‘piller’ a munkaado nyugdij alapja. Ez szerencses esetben (pl. tanarok) komoly osszeget jelenthet, nem ritkan $2000-$3000 koruli osszeget. Azt utolso piller pedig az ontakarekoskodas (RRSP) ill. eletbiztositas v. mas egyeb biztositas. Ezt szinten nehez tetelesiteni, de a legtobb kozep osztalybeli dolgozonak valamilyen szinten van megtakaritasa ill ha szerencseje van orokol egy komolyabb osszeget (pl. ingatlan) a szuloktol es/vagy nagyszuloktol.
    Hogy egy konkret peldat mondjak egy jo ismeros tanar (egyedul elo) nyugdija kb 30 ev munkaviszony utan osszesen tobb mint $5000 (azaz jelenlegi arfolyamon valamivel tobb mint 1.1 Millio forint havonta.) Az osszeget egyebkent minden evben igazitjak a cost of living szorzoval, ami nagyjabol az inflaciot koveti. (Ebben nincs benne semmilyen sajat takarekoskodas ill. orokseg)
    Mindehhez hozza kell tenni, hogy aki nem olyan szerencses, mint egy tanar (tudom, ez Magyarorszagon vicc…), akkor is az un. Guaranteed Income Supplement garantalja, hogy egy szemely minimum kb $1100 nyugdijat kapjon, egy hazaspar a duplajat.
    Szoval az ehalal enyhe tulzas. Persze, ha az arak a 20 evvel ezelotti szinten maradtak volna, akkor 90e forint valoban grandiozusnak tunhet, de a jelenlegi arak mellet inkabb a 90e forintot tartom alacsonynak. Mindazonaltal a grafikonok alapjan ertheto, hogy miert ez a helyzet, de ettol fuggetlenul a pelda alapjan azert a legtobb kanadai nyugdijas nem hal ehen, sot… Hozzateszem, hogy a tollvonasos tobb szaz milliardos ‘elvonas’ sem jellemzo kanadaban.

  • bbornyu

    Kimaradt, hogy mivel nagy szavazótömb ezrt mindenen felül van értékelve.

    Máshol példátlan kedvezményeket kap egy nyugdíjas, pl az ingyenes utazás munkába járási időben is vagy az, hogy kevesebb közterhet kell fizetnie egy nyugdíjas után a munkaadónak.

    Idén is egy fontos dolog volt a számtalan brutális megszorítás között: a nyugdíjemelés meglegyen…

    2004-bne kezdtem foglalkoznia problémával, akkor sem fogták fel az emberek (13. havi? …), akkor is látszott, hogy a rendszernek ott annyi, hogy többségbe kerültek a szavvazóképes eltartottak. Ezen csak a csőd vagy háború változtathat. A jelenlegi aktív korúak minden szinten ki lesznek használva úgy, hogy megköelítőleg sem számíthatnak hasonló ellátásokra.

    Főleg, mivel saját gyermekeiket sem tudják felnevelni az agyonnyomó adóterhek miatt. Amiből finanszírozniuk kell az inaktívakat…

  • SzentEltvz

    “Ma Magyarországon összesen 3 millió ember részesül nyugellátásban, ebből 300 ezer fő korhatár alatti egészséges ember, illetve további 400 ezer ember korhatár alatti rokkantnyugdíjas. Ez a 700 ezer ember nemcsak ellátást kap, de nem is járul hozzá az adók és egyéb terhek megtermeléséhez, ”

    Nono, de míg dolgozott, hozzájárult, úgyhogy kölcsön kenyér visszajár. Aztán van még egy dolog, hogy korán hal a magyar, a nyugdíjkorhatár 65 év, a magyar átlag életkora 67 év, magyarul átlagban két évig “élvezzük” a nyugdíjasa státuszt, ugyanakkor minimum 35 évig fizetünk.
    Az aktív-inaktív arány csakugyan rosszabb mit Európa más országaiban, azonban a statisztikát érdemes átnézni: a magas és középfokú végzettségűek aránya megfelel az uniós átlagnak, egyedül az alacsony vagy semmilyen végzettséggel sem rendelkezők aktivitása marad el, attól, ugyanakkor az állam -a pilótajátéknak minősülő nyugdíjrendszer miatt, “természetesen” a jól húzó lovat üti, mert az a kényelmesebb számára. Hát erre csak csúnyát tudok mondani.

    Megfelelő megoldás az öngondoskodó rendszer lenne amely érdekében a HORN-kormány megtette a megfelelő lépéseket, és a melyet az ORBÁN-kormány szépen, ügyesen el……… na maradjunk annál hogy elvett. Innentől az önfenntartó nyugdíjrendszerről csak nagyokat álmodni lehet.

  • Kiszmol

    Igen, tudom, hogy a kanadai nyugdíjrendszer csak egyik és nem is legnagyobb tagja az állami ellátás. A példa arról szólt, hogy az állam itt is visszavághatja az ő általa adott nyugdíjszintet a minimumra. A gond nem is ez, hanem, hogy nem lesz más. Nem lesz munkaadói alap, önkéntes dolgok, meg a többi.

    Egyébként köszönjük az összefoglalót, jól összeszedted.

  • Kiszmol

    Amíg 3 millió nyugdíjas és x százezer segélyezett bárkit megválaszt, vagy bárkit megbuktat, addig nem is lesz itt változás.

    Politikusok helyett, akiknek csak a következő választás és a hatalom megtartása érdekel, szakemberekre kellene bízni az országot.

    De ez már egy másik poszt lenne.

  • Kiszmol

    A férfiak egyharmada meg sem éli a nyugdíjas kort, ők rántják le a statisztikákat. A nők 43,5%-a(!!!!!) megéri a nyolcvan éves kort. Nem akartam én se elhinni, többször elolvastam, biztos Magyarországra vonatkozik-e.

    Egyébként amikor a nyugdíjrendszert bevezették, direkt az átlagéletkor fölött két évvel kezdődött az ellátási jogosultság. (Amerikában is.)

    Csak közben az egészségügy miatt az életkor nagyon kitolódott azóta.

  • Benke

    Nem csak az a baj hogy teljesíthetetlen ígéreteket tesznek a politikai pártok, hanem az is hogy vannak akik elhiszik, hogy azokat meg is lehet csinálni.

    Dolgoztak a nyugdíjasok, legalábbis remélem hogy a többség igen. Viszont sok 20-30 éves korban lévő ember is nyugdíjas, vagy inkább rokkant miközben semmi baja sincsen. Kapja az ellátást mellette meg seftel valamit, és soha életében nem dolgozott.

    Állambácsiban bíznak, mert azt hiszik neki annyi pénze van hogy mindenkinek jut.

    Lehet jobbról balról vitázni, de a jelenlegi rendszer nem fenntartható. Miközben annak a valamivel több mint 2 millió embernek aki dolgozik, és eltartja a maradék akárhány milliót, még a magasan leadózott fizetéséből nem csak élnie kell hanem a nyugdíjára is félretenni. Miközben ahogy elhangzott nagyon magas a minimálbéresek száma… Egy részük biztos hogy valóban ennyit is keres. A helyzet sosem reménytelen, de elszomorító az biztos.

  • gmower

    “Politikusok helyett, akiknek csak a következő választás és a hatalom megtartása érdekel, szakemberekre kellene bízni az országot.”

    És a “szakembereket” ki válassza ki? A Józsi vagy a Lajos haveri köréből kerüljenek ki? Honnan tudjuk, hogy valaki jó szakember? Mert a Józsi vagy a Lajos szerint az?

    “Ezután vezették be az úgynevezett felosztó-kirovó rendszert, ami nem más, mint egy állami piramisjáték.”

    Ez aztán a csúsztatások csúcsa!!! A felosztó kiróvó rendszer nem piramisjáték, hanem biztosítási forma, úgy is működik, úgy is hívják (nyugdíjbiztosító). A KGFB esetében sem történik tőkefelhalmozás, mindig az aktuális befizetésekből fedezik az aktuális károkat. Az is piramisjáték lenne? Nem hinném…

    “Ez a rendszer csak akkor működik, ha az aktív munkavállalók száma jelentősen meghaladja az eltartandók számát.”

    Ez sem igaz. Legfeljebb annyit mondhatunk, hogy akkor kisebb terhet jelent az aktívaknak.

    Mostanság a GDP körübelül 10%-át, azaz nagyjából 2300-2500 milliárd forintot költ az ország nyugellátásra. Ebből az adatból pontosan látszik, hogy hatalmas hazugság az is, hogy egy aktívnak el kell tartania egy nyugdíjast. Ez nem így működik, és pont azért nem mert ez biztosítás.

    Tényleg olyan baromi nagy áldozat egy társadalom részéről, hogy az általa előállított javak tizedét(!!!) az önellátásra már nem képes idősekre/rokkantakra költse? Tényleg itt tart a világ, hogy ez a kérdés egyáltalán felmerülhet?

    Az egész poszt tipikus példája annak, hogy jól összeválogatott statisztikai adatokkal bármilyen baromságot alá lehet támasztani úgy, hogy utána a megvezethető olvasó akár még a saját nagymamáját is legszívesebben arconköpné, hogy még mindig van pofája élni.

    Kedves szerző inkább keressen valami kedves ajándékot a nagyszüleinek karácsonyra, és mondjon nekik köszönetet életük munkájáért, amivel könyebbé tették a mi életünket, hogy aztán mi is könyebbé tehessük az utánunk jövőkét.

  • Benke

    “Az egész poszt tipikus példája annak, hogy jól összeválogatott statisztikai adatokkal bármilyen baromságot alá lehet támasztani”

    10% a nyugdíj? Mondjuk legyen így. Kiszámoltad hogy 3,5 millió nyugdíjasnak mennyi járna havonta ha ez igaz lenne? Pontos számot szerintem senki sem tud de hogy 2500 milliárdnál jóval többet az biztos. A szociális hálóban olyan emberek is fennakadnak akiknek nem kéne… Azt pedig senki sem mondta hogy a nyugdíjasok éhen hallhatnak, dolgoztak, méghozzá keményen, persze azok akik valóban dolgoztak, mert vannak köztük szép számmal olyanok is akik sosem dolgoztak, és egyéb érdekes emberek. akik olyan nyugdíjat kapnak amit sok ember bruttó fizetésnek is elfogadna. És ez a probléma jelenlegi gyökere.

    A Másik az hogy aki dolgozhatna az eltartatja magát másokkal vagy a fekete gazdaságban tevékenykedik. A Fekete gazdaság pedig az elhibázott gazdasági lépések miatt olyan nagy mint amilyen. A rendszerváltás csak papíron történt meg valójában még semmi sem történt. A Fekete gazdasági szereplők pedig nem járulnak hozzá a szociális háló fenntartásához, ellenben igénybe veszik azt. Ráadásul vannak akiket ebbe a helyzetbe kényszerítettek. Minimálbérért dolgozik úgy hogy be sincsen jelentve… és még lehetne sorolni.
    Szóval átgondolnám alaposan a helyedben amit írtál és akarsz írni…

  • Kiszmol

    “Honnan tudjuk, hogy valaki jó szakember?” Például úgy, hogy bizonyít. Nemzetközileg elismert szakember, a cselekedetei nyomán pedig fejlődik a gazdaság. Erre vannak mutatók, GDP, infláció, munkanélküliség és ezer másik.

    A kötelező biztosítás azért nagyon rossz példa, mert a kárigény és a befizetés ugyanabban az évben keletkezik, egyébként meg év közben a biztosítók tartalékolják ezt a pénzt a várható károkra.

    Milyen lenne, ha ma fizetnél kötelezőt, pedig még autód sincsen, hogy majd 20 év múlva ha neked kárt okoznak, valaki kifizeti a károdat akkor valamiből. Mert a jelenlegi rendszer erről szól.

    A GDP és az állami költségvetés két különálló dolog. Azt kell vizsgálni, hogy a befolyt pénzből mennyi megy el nyugdíjakra. Elárulom: 2010-ben 23,4% és évről évre drasztikusan emelkedik!!!!! (2005-ben még “csak” 19,7%-ot költöttünk nyugdíjra.

    A gond sokkal nagyobb, mint sokan azt vélik.

    Kedves kommentelő, ez a komment arra példa, ha valaki nem értelmezi az olvasottakat. Ki beszélt a mai nyugdíjasokról. A poszt egy tendenciáról beszél, hogy a folyamat nem fenntartható.

  • nnk

    Kezdem azzal, hogy egy kicsit szkeptikus is vagyok a nyugdíjpénztár-elvvel kapcsolatban is, enm azt mondom, hogy ördögtől való, de a Kánaánt is hiába várjuk tőle, tuti…
    Bár én nem fogalmaznék ilyen erősen, de elvi szinten egyet tudok érteni gmower gondolataival, sőt, a felosztó-kirovó piramisjátékot sem tartom ördögtől valónak (akárcsak a nyugdíjpénztárasdit). Viszont a postban leírtak is igazak, kár tagadni, vagyis egyre kevesebb aktív (valóban aktív=nem “minimálbéres”) tart el egyre több nem aktívat.
    Ebből következően, véleményem szerint ordít egy lehetséges megoldási lehetőség: bármilyen eszközzel meg kell fordítani a jelenlegi rossz folyamatot. És ugyebár ez az, amit egy politikus sem vállalna fel.
    A népességfogyás nem csak nyugdíj-problémák miatt probléma, ezért a gyerekvállalást mindenképpen nagyon ösztönözni kell. És nem csak pénzről van szó, hanem pl. bölcsőde, iskola, ezen kívül a kiszámíthatóság, stabilitás a jövőt nézve. Amit itt a tökfejek elkezdtek, nem rossz, de nagyon kevés. Miért a 3. gyerek után ugrik az adókedvezmény olyan nagyot, mikor sokan a 2-at sem vállalják be. És persze, ahogy mondtam, nem csak pénz kell. Ezért az irány nem rossz, de nagyon kevesek az eddigiek.
    Nácizzatok nyugodtan, de én pl elolvastam minden párt programját a választások előtt, és pl a jobbiknak volt olyan ötlete, hogy a nyugdíjas szülők nyugdíjkiegészítést kapnának az aktív gyermekeik szja-ja után. Nem volt kidolgozva, ezért kár most itt 100 kommenten keresztül szétcincálni és fikázni, annyit tegyetek meg, hogy az elvbe gondoljatok bele. Szerintem jó. És biztos, hogy jól ki is lehet dolgozni.

    Másik oldalról pedig tényleg brutálisan fel kell számolni egyrészt az ingyenélőket, másrészt a feketegazdaságot. Sajnos ez sem megy politikailag…

  • gmower

    “Pontos számot szerintem senki sem tud de hogy 2500 milliárdnál jóval többet az biztos. ”

    ??? Ez ugye nem komoly?

    “A GDP és az állami költségvetés két különálló dolog.”

    Senki nem állított mást…

    “Azt kell vizsgálni, hogy a befolyt pénzből mennyi megy el nyugdíjakra.”

    Nem. Itt össztársadalmi kérdésről van szó, amit csak az egész társadalom értékteremtésének fényében vizsgálhatunk. Az, hogy az aktuális kormány a megtermelt javak mekkora részét irányítja a költségvetésbe, és emiatt milyen százalékok jönnek ki, nem jelenet semmit. Hisz mondhatnánk azt is, hogy akkor holnaptól a költségvetésbe a GDP 10%-át irányítjuk csak, és hopp, az a csúnya nyugdíj elviszi a 100%-át!

    “A kötelező biztosítás azért nagyon rossz példa, mert a kárigény és a befizetés ugyanabban az évben keletkezik”

    Nem igaz. Önnek egyszerűen halvány fogalma sincs a biztosítások működéséről. KGFB esetében befizetés a biztosítottak részéről minden évben folyamatosan történik, káresemény pedig gyakorlatilag véletlenszerűen, de a nagyszámú biztosított miatt valószínűségi számításokkal jól kontrollálható módon következnek be. A kárigény egyébként egyáltalán nem biztos, hogy egy valaha is biztosítottnál jelentkezik.

    Biztosítás esetén a befizetés és a kifizetés időpontjának semmi jelentősége, hiszen éppen arról szól, hogy egy valamekkora valószínűséggel bekövetkező eseményre felkészüljünk. Minden biztosításnak az az alapja, hogy a káresemény bekövetkezte olyan helyzetbe hozhat adott személyt, amit ő egyedül nem tudna megoldani. Ezért áll össze kellően sok ember, mert így azok, akiknél a káresemény végül nem következik be, vagy bekövetkezik, de jóval kisebb kárösszeggel, mint amekorrát összességében befizetett, na ők állják a kevésbé szerencsések cehhét, és cserébe mindenki kap egy jó nagy adag biztonságérzetet.

    Biztosítás esetén a tőkefelhalmozásnak a legtöbb esetben semmi értelme, csak olyan esetekben hasznos, ha a bíztosítási esemény bekövetkeztének esélye < 1/év, és a kifizetés nagy kört érintene (pl.: időjárásból eredő károk, mondjuk aszálykárra kötött biztosítások). A nyugdíj nem ilyen jellegű, az leginkább lassú trendekkel változó, nagyon pontosan modellezhető dolog.

    “A poszt egy tendenciáról beszél, hogy a folyamat nem fenntartható.”

    Neméppen. A poszt felsorol néhány aktuális adatot, esetleg adatsort a múltból. A felsorolt adatok elszomorítóak, azzal nem is vitatkoztam egy percig sem. Jövőbeli tendenciáról, bármiféle megalapozott jövőkutatásról egy szó sem esik, ami alapot jelentene arra nézve, hogy melyik rendszer mennyire fenntartható.

  • coyoteee

    Helló!
    Nem mindig józan parasztként a véleményem a dologról a következő lenne és most tekintsünk el attól, hogy a nyugdíjasok mekkora szavazótábor és mennyire szent tehene minden kormánynak. A gond mindig a matek. 3-6 nyelv ilyen olyan szintű ismerete, 1-8 diploma, a kedves vezetők és döntéshozók zsebében de az általános iskolai matekóráról valószínűleg betegség miatt igazoltan vagy igazolatlanul távol maradtak.
    Az alapvető probléma a blogban felvetve.Többet fizetünk nyugdíjra mint amit beszedünk ugyanerre a célra, sőt már ma is ezt a negatív mérlegű kasszát máshonnan pótoljuk fel hogy jusson csirkefarhátra.
    Mi lehet a megoldás?Marha nagy ötletelések csikorognak az1-8 diplomás agytekervények, dolgozik 3-6 nyelvismeret próbálunk innen onnan tanácsot kérni, hogy is kéne.Pedig a történet rém egyszerű.Van a kedves NAV-nál minden áldott hónapban egy bizonyos összesítés ami tökéletesen megmutatja, hogy adott időszakban 432143149613 billárdezermilló libacomb érkezett nyugdíjjárulék befizetése címén.Ezt a szép mennyiségű libacombot szépen elosztjuk az ilyen olyan nyugellátásra jogosultak számával és meg is megkaptuk a végeredményt.
    Igen végeredményt.Minden nyugdíjasnak fillérre ugyanannyi libacombot!!! Megkapják mellé a kis tájékoztató levelet hogy ennyi volt az összbefizetés és per arc ennyi pénz jár utána.Jah igazságtalan azzal szemben aki jól keresett?Kit érdekel?Aki jól keresett az takarékoskodjon, legyen előrelátóbb…hiszen nem azok keresnek jól akiknek 8 általánosuk van, jobban akar élni nyugdíjas éveiben tegyen érte.Az állam, vagy az adófizetők ennyi libacombot tudnak összedobni, ennyit lehet lehet fejenként lerágni a csontról.
    Hogy miért is nem lépik meg?Mindenki tudja rá a választ.Mibe,miért és hogyan fogunk mi libacomb összedobók ebbe beledögleni?Mindenki tudja rá a választ.Milyen társadalmi, politikai, gazdasági eseménynek kellene történnie ahhoz, hogy ez, és még sok minden más mai probléma amire a fenti hót egyszerű matek művelet megoldást hozna, előkerüljön és alkalmazzák….?Ki tudja…Talán soha:(

  • Kiszmol

    Kedves Gmower,

    Ez egy meddő és értelmetlen vita lenne, ha folytatnánk, ezért nem teszem.

    Üdvözlettel:

    Kiszámoló

  • Kiszmol

    megoldottam a duplázást. 🙂

  • gmower

    “Ez egy meddő és értelmetlen vita lenne, ha folytatnánk, ezért nem teszem.”

    Ez csak a két vitapartneren múlik… 😉

  • laspezia

    Az egyéni számlás nyugdíjrendszer egészen jónak tűnik,hiszen ki mennyit fizet be,azután kapja a járandóságot.Az érdekeltséget is fenn lehet tartani.Mit szóltok hozzá?

  • laspezia

    Az egyéni számlás nyugdíjrendszer egészen jónak tűnik,hiszen ki mennyit fizet be,azután kapja a járandóságot.Az érdekeltséget is fenn lehet tartani.Mit szóltok hozzá?

  • tip

    Sokan mondják (én is), hogy hiba volt felélni a manyup-vagyont. Ugyanakkor az alapprobléma nem az, hogy 40 év múlva nem lesz “vagyonunk” a nyugdíjasok eltartására, hanem az, hogy kevés aktív lesz kénytelen megtermelni a sok nyugdíjas által elfogyasztott reáljavakat. És ezen nem változtat néhány magánszámla. Mit ér a félretett készpénz, ha a egyszerre sokan előhúzzák a párnacihából, ezzel inflációt indukálva? Mit ér az államkötvény, ha kevés az adóbevétel, és az állam csak pénzrontással (EU, Mo.) vagy úgy sem (Görögo.) tudja fizetni az adósságát? Mit ér az ingatlanvagyon, ha csökken a népesség? Mit ér a részvény, ha a vállalat termékeit nem veszik meg?

    A manyup-számlák előnye az állami rendszerrel szemben nem a tőkefedezet, hanem a politikai manipulációtól (lásd: megszavazzuk magunknak a nyugdíjemelést) való függetlenség (lett volna).

  • Kiszmol

    Ez lett volna a felszámolt MNYP.

    A gond az átmenettel van, mert ha mindenki a magáét gyűjti, ki fizesse a jelenlegi nyugdíjasokat?

  • Kiszmol

    Miért indukálna inflációt? Az ember addig is fogyasztott, amíg aktív volt, utána is fogyaszt, csak már a megtakarításaiból.

    Abban igazad van, hogy az aktív korúak hiánya nem csak a nyugdíj miatt lesz komoly probléma.

  • laspezia

    természetesen,az adókból kellene fedezni az átmeneti időszakot,ez nem is lehet másként.Egy idő múlva már fokozatosan át lehet térni a saját felhalmozásra.Talán így jobban érdekelt lenne mindenki a befizetésre.

  • Kiszmol

    Akkor kezdhetjük elölről, hátha most nem jön egy másik kormány 13 év múlva, amelyik államosítja az emberek nyugdíj-megtakarításait….

  • laspezia

    Ebben igazad lehet,de más utat nem látok(én pl. maradtam a magán-ba).
    A demográfia sem könnyű,de lehetne a nyugdíjkorhatárt az átlagéletkorhoz igazítani(1 év növekedéssel párhuzamosan nőne a másik is,fokozatosan).

  • laspezia

    Bár ezzel együtt is úgy érzem,hogy a mostani nyugdíjakat is csökkenteni kell,de nem egyszerre,drasztikusan,inkább évente 1-3 %-al,a összeg függvényében.Így nem lenne akkora sokk.

  • Kiszmol

    Vagy az inflációnál kisebb mértékben kell emelni a nyugdíjakat…

  • laspezia

    Igen,bár nem tudom,hogy ez elegendő lenne a rendszer fenntartásához.
    Én,így 40 évesen már saját részemre 67-69 év korhatárra gondolok…Azért az nem lesz semmi!

  • nnk

    100%-ig egyetértek. Ezt mondom én is, a népességfogyás nem csak a nyugdíj-rendszernek okoz problémát.

    Mit érek én a pl OTP szerverén tárolt néhány bittel, ami leírja, hogy de kurva sok pénzem van, ha nem tudok belőle kaját és miegymást venni, mert nincs, aki előállítsa.

  • stones

    az mnyp tag voltam (pénzt is kaptam a kilépéskor), de nem bánom, hogy vége!
    A rendszer egyéni és makro szinten is gázos volt: semmi nem garantálta, hogy az egyén nyugdíjba vonulásakor éppen pénzügyi válság van: megtakarítása éppen elértéktelenedett. Makro: az állami nyugdíjt ki a fene tartja el, ha a jól keresők a mnyp-be fizetnek be? , Hab a tortán, utóbbiaknak is a nyögdíját 75%-ig az állami fizeti ki majd?
    Ez a rendszer egy nemzeti pénzügyi harakiri volt. Hja, aki akar még mindig öngondoskodhat: ömnyp !!!

  • Kiszmol

    Ezért nem választhattál részvényeket öt évvel nyugdíj előtt és már 10 évvel nyugdíj előtt is alig.

    A 25-75%-ot emelték volna, de aztán abból sem lett semmi.

    Ha azt a kevés termelő embert túladóztatják a sok eltartott miatt, akkor annak a szerencsétlennek sem marad pénze, hogy saját magának el tudjon tenni.

  • laspezia

    csak úgy működhet,ha valaki egy felé fizet és csak abból kap nyugdíjat(vagy állami vagy magán),persze az addig befizetett összeget is átcsoportosítva.Az átmeneti időszakot adókból meg lehet oldani.Persze mindenki vállalja a kockázatot is,hogy mi lesz a pénzével.

  • laspezia

    Igen,azt is át lehet gondolni,hogy mekkora réteg tud félre tenni önkéntesbe min. 20-30eFt-ot havonta,de inkább többet.

  • tzsdemaci

    A vitához: szerintem aki nem ért egyet azzal, hogy a jelenlegi dolgozók nem sok jóra számíthatnak mire nyugdíjbamennek (ha egyáltalán megélik), az nyugodtan dőljön csak hátra és ábrándozzon a békés nyugdíjas évekről amit majd az államtól kapott nyugdíjból finanszíroz.

    Én azért addigis inkább megoldom magam.

  • laspezia

    Elég jól látod a helyzetet.Én arra gondolok,hogy mostani korosztály állami nyugdíja inkább egy mai szoc. segélyhez fog hasonlítani.(mai szinten 30-40eFt)

  • zsolt78

    Az a 75%-t a bruttó és szuperbruttó közötti különbség adta. Ezt a pénzt fizeti a munkáltató szépen a TB-be, amiről sok ember nem is tud.
    S ha kiszámolod: mivel a bruttó nyugdíjpénztári járuléka 8,5% plusz még a 27% a munkáltató által, akkor 27/35,5 = 76%.
    Nézz már a dolgok mögé kicsit. Ezt a 27%-s munkáltatói terhet minősítették át adóvá, így nyugi, az is megszívta aki maradt s az is aki visszatért az államiba, mivel már nincs kifizetési kötelezettség. Alkotmányossági kételyek? Megoldva az új alkotmány által. Pont.
    Nem hiába húzták az egész alkotmánybírósági döntés dolgot sem az MNYP-ról, semmilyen új szakmai szempont nem merült fel csak annyi, hogy figyelj Józsi, megszívod, ha elkaszálod a terveinket. A terv pedig lőn, megszületett.
    Szóval nem kell a populista demagógia, hogy én fizetem majd a maradok 75%-s részesedését. Fizetik ők szépen most is, továbbá a 8,5%-os járadék is át lett irányítva 14 hónapra az államiba, tehát mostanában nem nőtt a tőke rész.
    Én azt gondolom hogy jövőre olyan szar lesz a helyzet, hogy azt mondják, dehogy adjuk újra nektek azt a 8,5%-t, sőt kell az a 300 milliárd is ami nálatok maradt, így mindenki húzzon szépen vissza az államiba feltétel nélkül, elég a bohóckodásból. Mert lassan színt kell vallani, hogy akkor mi is van azzal a 14 hónapnyi elmaradt pénzzel, továbbá le kell mondani a 8,5%-ról újra.

  • laspezia

    Demográfiai lépésekkel aligha lehet megoldani a nyugdíjhelyzetet.Valamennyit lehet javítani,de nem érdemlegesen,hiszen tudjuk,hogy a nem megszületett gyereknek biztos, hogy nem lesz gyereke.Átalakult a gondolkozás is,fontos a gyerek,de nem mindenáron.Bevándorlástól túl sokat nem várok, mert aki jól képzett,sok adót és járulékot fizet(ne),az húz nyugatabbra,az alacsonyabb képzettű bevándorló pedig túl sokkal nem fog a költségvetéshez hozzájárulni.

  • stones

    nem vagyok pénzügyes, de szerintem, számaid időben és térben nem esnek egybe, így továbbra is fenntartom, hogy az egy éve megszüntetett mnyp (az akkori állapotában) igazságtalan volt s nem fenntartható: a nemzet egyik fele felélte a másikat. Nevezz populista komcsinak!
    Öngondoskodásra van szükség vagy öregkori szeppukura .
    Friss hír: 2012-ben sem kapják meg a 8,5%–ot a maradók…

  • zsolt78

    Na így legyen 5-söm. A mai hírek szerint vége a magánnyugdíjpénztári rendszernek, a maradók is mehetnek vissza. Köztük én is. De legalább megpróbáltam.

  • Kiszmol

    Éljen a demokrácia és a magántulajdon védelme. Meg persze a jogbiztonság is.

  • tyson925

    Ez nagyon durva…

  • tip

    Ezek után az előtakarékossággal szemben támasztható legfontosabb követelmény nem a hozam meg a biztonság lesz, hanem hogy az állam ne tudjon róla. A manyupok lenyúlásakor említésre méltó ellenállásba nem ütköztek. Ez volt a teszt. Jöhetnek az önkéntes nyugdíjpénztárak, a NYESZ-ek, a bankszámlák, az ingatlantulajdonok stb. A készpénzedet meg elinflálják (=odaadják a nettó adósoknak, élükön a legnagyobb adóssal, az állammal). Ez alapvetően nem gazdasági, hanem kulturális kérdés: ezt csak egy nulla pénzügyi kultúrával rendelkező társadalomban lehet megcsinálni, ahol a többség semmit nem ért az egészből, viszont mindig van egy viszonylag széles réteg, amelyik az ámokfutásból pillanatnyi hasznot húz (nyugdíjasok, szocpolosok, devizahitelesek, mikor ki).

  • csizkek

    Most sikerult csak vegigolvasnom a postot! NAgyon jo osszefoglalo!
    Ellenben az elmult par nap tortenesei utan, mar felesleges nagyon szamolgatni. En maradtam a manyupban, de most ugy tunik, hogy allambacsi hivatalosan is “kulak”nak nyilvanitott. En gazdagnak vagyok titulalva es lehet nyiltan hulyenek nezni es pofan rohogni a tv-n keresztul. El lehet venni az allami jogosultsagot es a magant is, mikozben ez a reteg legalabb 10xesen jarul hozza az allami koltsegekhez mint egy atlagkeresetu. Mo.-on gyakorlatilag megszunt a nyugati demokratikus jogallamisag es ez nem csak egy demagog frazis. Hol van ilyenkor az EU?? Egyet felejt el a kedves vezeto, hogy ez a 102e ember adta a manyupok 10%at, azaz az a reteg aki bejelentve, becsuletesen adozva, a feher gazdasagbol elt! Emellett az a reteg aki a legkonyebben talal kulfoldon munkat es tud ervenyesulni barhol a vilagon! Magam reszerol megnyomtam a “fogd a penzt es fuss” gombot. Mar nem szamolgatom mennyi buko van egy HUF-ertelmes deviza konverzion. Megtortent, elutalva..:) Jopar evig ugyis csak turistakent megyek Mo.-ra. Mo. tovabbra is az az orszag, ahol aki felelotlenul herdal azt ugyis megmentik, akik meg probal tisztessegesen jatszani azt meg ugyis megszivatjak. Vegul is lehet igy is, csak majd erdemes lesz elgondolkozni a narancs komenyistaknak (aki megegyszer azt mondja nekem, hogy ez a jobboldal, azt mehet visza az oviba szovjet zaszlot szinezni..) , ha mindenki elmegy aki a cehhet fizette, akor sz@rabb lesz mint 40eve! Nekik! MErt ezt maguknak csinaltak, minden kulso segitseg nelkul. Nem lesz kire fogni..

  • Kiszmol

    Sajnálom, hogy így gondolod. De persze ha tudsz egy jó állást egy magamfajta egyszerű pénzügyesnek (akár nem szakmabeli állást), mindenképpen szólj. 🙂

  • csizkek

    Hat oszinten, en sem orulok. De most ez van.. Melot ajanlanak:), csak epp nem mozgok penzugyes vonalon. Egyeb mi johet szoba nalad?:)

  • arni

    Valamit azért elfelejtett a cikkíró. Magyarországon szinte a világviszonylatban a legalacsonyabbak a bérek, és nyilván ez miatt a járulékterhek befizetett összege is jóval kevesebb, mint akár egy fele ekkora járulékteherrel működő jóléti országban. Tehát a munkával megkeresett pénzedet még azelőtt ellopják tőled, mielőtt még bármilyen listán megjelenne. Nehogy már bedőljetek annak, hogy itthon, ahol egy X munka megteremtett javait úgy osztják el, hogy negyede-tizede kerül kifizetésre annak, aki előállította, akkor mitől nem kerül mégse semmire?
    Egy munkás bármilyen fizikai mértékegységgel megmérve dolgozik, előállít annyit, mint bárhol Európában, és a megtermelt javai legalább 3/4-4/5-öd részét még azonnal ellopják tőle!

  • Jelzem bevezetésként 6 gyermekes családban születtem 3-ik gyermekként, nekem 4 gyermekem van. Szüleim nyugdíjasok.

    Mégis az Ön által is felhozott, széles körben elterjedt nézetek szépen hangzanak, de egyszerűen nem fedik a valóságot:
    “Széles körben elterjedt, hogy a nyugdíjasok sokat dolgoztak, azonban alig 490 ezernek van 40 évnél hosszabb szolgálati ideje, ami a 3 millió nyugdíjasnak kevesebb, mint egy hatoda. A szolgálati időről tudni kell, hogy nem a teljes munkával és adófizetéssel töltött éveket jelenti, hanem a mai nyugdíjasoknál beleszámít ebbe a tanulás egy részének az ideje, sorkatonai szolgálat, a munkanélküliséggel eltöltött idő. A magyar nők 1957 óta nem szülnek elég gyermeket, a termékenységi ráta 2,1 alatt van. A nyugdíjasok tehát összességében nem gondoskodtak elég adófizetőről, akik öreg napjaikban fizetik a nyugdíjakat és működtetik az országot. ”
    http://www.portfolio.hu/befektetesi_alapok/nyugdij/a_jarulekfizetok_lazadasa_elott_par_oraval.121189.html

    Pontosan ezért vagyunk ilyen súlyos bajban.

    Egyébként a 10%-os GDP arányos nyugdíjat is érdemes átgondolni. Ez a 40%-os újraelosztás mellett azt jelenti, hogy az összesített adóbevétel több mint 20 százaléka nyugdíjra megy. Egyébként a jelenlegi adat az LMP honlapja szerint már 11 százalék feletti…

    “A teljes magyar népességben a szegénységi ráta három-négyszerese, a gyermekszegénységi ráta ötszöröse a nyugdíjasok szegénységi rátájának. Ezek az adatok a generációk közötti újraelosztás aránytalanságát mutatják.”
    Lmp honlapja: http://www.szilagyilaszlo.hu/program/nyugdij

    A dolog gazdasági racionalitása pedig az, hogy sajnos a növekvő nyugdíjkiadások (beleértve az eü ellátás hasonló nagyságrendű költségét) teljesen aláássák Mo versenyképességét, így megfojtják a gazdaságot a növekvő adókon keresztül. Nem szabadna figyelmen kívül hagyni azt az alapigazságot, hogy nagyobb részt csak nagyobb tortából lehet adni.

  • Pingback: Mennyit kell eltenni havonta? | Kiszámoló - egy blog a pénzügyekről