A tőkeáttétel

Tegnap találkoztam egy ismerősömmel, aki lakástakarék-pénztárról kért tanácsot. Mivel hamarosan írni akarok a témáról, mondtam neki, hogy majd olvassa el a blogomon, a Kiszámoló blogon.

Te írod a Kiszámolót?!

Hirtelen nem is tudtam, hogy büszke legyek, hogy ilyen sokra tartja a Kiszámolót, vagy megsértődjek, hogy nem nézte ki belőlem. 🙂

Egy órával késöbb találkoztam egy másik ismerősömmel, aki egyből azzal fogadott, hogy valakivel pénzügyi dolgokról beszélgetett és a másik fél hosszan idézte a blogomat.

Húha, lassan ismertebb leszek, mint valaha is gondoltam volna. 🙂

Na mindegy. Kulcslyuk kérte, hogy írjak arról, hogyan is működik a tőkeáttétel és egyáltalán mi is az.

Ha tőzsdézni szeretnénk mondjunk egymillióval, abból vehetünk száz darab 10 ezer forintos részvényt. Ha deviza spekulációra adjuk a fejünk, akkor átválthatjuk a pénzt 4500 dollárra.

Ekkor a teljes hasznunk vagy kárunk a részvény, vagy a dollárárfolyam elmozdulása valamelyik irányba. Ilyenkor a tőkeáttételünk 1 az 1-hez.

Ha nem elégszünk meg ennyi haszonnal (vagy veszteséggel), akkor kérhetünk kölcsön pénzt azoktól, akiknek van.

Ha például maradunk az egymilliós példánknál és a dollárnál, ha kölcsönkérünk még 9 milliót, akkor tízszer annyi dollárunk lesz, így egy 0,5%-os árfolyamelmozdulás a 10 milliós összegnél a mi saját egymilliós tőkénkre vetítve már 5%-os elmozdulás lesz. Ha tízszer ennyit kérünk kölcsön, akkor már 50%-os elmozdulást fogunk érzékelni. Ekkor már százszoros a tőkeáttételünk.

De miért adna nekünk bárki is kölcsönt, hogy játszunk vele? Zsíros profitért. Először is “szerény” kamatot számít fel a kölcsönért, másodsorban ha több részvényt veszünk, vagy több deviza adás-vételt bonyolítunk, akkor a céget illető jutalék is több.

De nem fél, hogy eltapsoljuk a pénzét? Nem. Ugyanis az eredeti tőkénket biztosítéknak zárolja és nem engedi, hogy ennél többet veszhessünk. A példánkban, ha árfolyam emelkedésre fogadtunk, de az csökken, akkor 0,6%-os csökkenésnél (ami a tőkeáttétel miatt már 600 ezer forint, azaz a mi tőkénk 60%-a) felszólítanak minket, hogy toljunk be további pénzt, vagy lezárják a poziciónkat, azaz eladnak mindent. (ez az úgynevezett margin call)

Tehát a pénzt kölcsönt adók egy pillanatig sem kockáztatják a pénzüket, mielőtt még az ő pénzük is veszélybe kerülne, likvidálják a pozicióinkat. Ők azok, akik csak nyerni tudnak az üzleten a kamat és a jutalék miatt.

És mi? A kamatot és a jutalékot garantáltan bukjuk, a fogadásunk pedig vagy bejön, vagy nem. Vagy százszor annyit nyerünk, vagy százszor annyit vesztünk a tőkeáttétel miatt.

Ez az ezzel foglakozó cégeknél az alábbi módon van leírva: a tőkeáttétellel a nyerési esélye a sokszorosára nő. Az, hogy a vesztési esélyem és a fizetendő jutalékom is, azt sehol nem láttam leírva. A legkorrektebb tájékoztatás is csak annyi volt, hogy…. igaz, a kockázata is nagyobb lesz.

Ha tetszik a blog, csatlakozz a Facebook-on, így mindig tudni fogod, ha van új írás: http://www.facebook.com/kiszamolo
 

Share

34 hozzászólás

  • N.N.

    *maschinezeit0:*
    Szia! A teljes blog rendkívül hasznos. Engem is érdekelt, hogy mi is az a tőkeáttétel – ezzel a gyakorlati példával most már világos.<br />
    Egy kérésem lenne: ha időd engedi, tudnál írni arról is, hogy jelenleg mi a pénz? Kb. ott maradtam le, amikor a kiadott pénz mögött arany volt fedezetként (19. század?) De hogy ma mi áll mögötte értékként, nem teljesen érthető. Ismerősöket is kérdezve több, egymásnak ellentmondó választ kaptam, úgy tűnik az emberek többsége számára is teljes a homály ebben a kérdésben.<br />
    Köszi.

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    Már akartam írni erről is, meg az inflációról is. Meg a hitelkártyáról, meg az ltp-ről, meg a hogyan vásárolj az interneten, meg, meg, meg. :)<br />
    <br />
    Amint sorba kerül, megírom. 🙂

  • N.N.

    *Zabalint:*
    Nekem az a kérdésem, hogy a forexes rendszereknél ténylegesen létezik-e a kölcsönadott pénz, vagy csak “fogadóirodaként” működnek, követve az aktuális árfolyamokat? Illetve erről hogyan lehetne megbizonyosodni? Pár ilyen rendszernél felmerült bennem a gyanú, különösen a Plus500-nál, aminek rossz a híre.

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @Zabalint: ezt sajnos nem tudom, de furcsa lenne, ha nem lenne mögötte pénz, akkor gyorsan megégetnék magukat. Mert ha túl sokat keresel, miből fizetik ki?

  • N.N.

    *Zabalint:*
    De pont Plus500-nál voltak olyan balhék, hogy voltak, akiket állítólag nem fizettek ki.

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @Zabalint: aztán gondolkodtam, hogy lehet, hogy arra utazhatnak, hogy a nagy számok törvénye szerint a vesztesek pénzéből ki tudják fizetni a nyerteseket.<br />
    <br />
    De akkor ez ultra gáz.

  • N.N.

    *harvy666:*
    mondhatnam hogy amit folyton reklamoznak oda soha nem erdemes penzt betenned (Plus500)<br />
    <br />
    en a maradok az fxdd, oanda, ducascopy trional ezek legalabb megbizhatoak<br />
    <br />
    mondjuk azzal nemertek teljesen egyet hogy le akarjak korlatozni a tokeattetelt szerintem pl egy 1:100 meg teljesen biztonsagos max a folotte levoket 1:200 1:400 kene megszuntetni<br />
    <br />
    mondjuk sok mindent lehetne irni a forexrol is pl amikor a kis irodak (neha a nagyok is) csinalnak egy spikeot (pillanatnyi nagy armozgast a grafikonon, amit akar kesobb ki is torolhetnek a historybol) csak azert hogy kiussek az emberek stoplossait

  • N.N.

    *harvy666:*
    meg annyi hogy a jutalek nemno szerintem, elvegre a legtobb helyen fix spread van a kulonbozo devizaparokra EUR/USD 2-3pip korul (ergo te veszel 1 euroert 1,4500 $t pl azt csak 1,4498ért tudod utana azonnal eladni ez a forex broker bevetele) inkabb akkor van szopas ha kis idosavon kis profitokra mesz, pl nemmindegy hogy 10x nyersz 10 pipet és abbol lejon 10×2 jutalek vagy 1x100at és abbol 1×2 jutalek 🙂

  • N.N.

    *A kulcslyuk szelleme:*
    Megtisztelő, hogy én ihlettem ezt a bejegyzést!:-)<br />
    <br />
    És köszönöm, hogy részletesen leírtad! Elég szemléletes lett és most már megértettem a dolgot.

  • N.N.

    *amargo:*
    @Zabalint: Szia, alapjában véve három rendszer van megkülönböztetve: ECN, MM, SPT.<br />
    – ECN, az a bankközi deviza piac, azaz egyből kikerül az ajánlatod a piacra.<br />
    – MM (Market Maker), házon belül fedezteti le a kötéseidet. Azaz simán tágítja a spread-et, tüskéket is tud dobálni, neki az a lényeg, hogy a pénze biztonságban legyen. A veszteségeden keres.<br />
    – STP még mindig MM, de(!) a kötéseket egy likviditás szolgáltatóval fedezteti le. A spread-en keres – persze tágíthatja is azt.

  • N.N.

    *amargo:*
    @Zabalint: A Plus500-tól óvakodj.

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @A kulcslyuk szelleme: kérlek 🙂

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @amargo: erről hol lehet bővebben olvasni?

  • N.N.

    *Zabalint:*
    @amargo: <br />
    Tudom, köszi, csak nagyon sokfelé hirdetik magukat, hogy átverhessenek valakit. Én csak demóztam azzal régebben, de utánaolvastam, és nyilvánvaló volt, hogy oda utalni egy fillért sem. Külföldi fórumokon találtam olyan kommenteket, hogy valaki nyert egy rakat pénzt, aztán hiányos adatokra hivatkozva nem utaltak neki. Ja, és ciprusra van bejelentve a cég…

  • N.N.

    *amargo:*
    @Kiszámoló: <br />
    Kimondottan nagyon konkrét leírásokat nem tudok, mert vannak benne tapasztalatok is, nyilván az MM nem fogja magáról azt állítani, hogy a veszteségünkön keres.<br />
    De leírások:<br />
    <a rel=”nofollow” href=”http://www.tozsde-blog.hu/node/75″>www.tozsde-blog.hu/node/75</a><br />
    <br />
    <a rel=”nofollow” href=”http://forexmagnates.com/market-making-stp-and-ecn-what-they-are-pros-and-cons/”>forexmagnates.com/market-making-stp-and-ecn-what-they-are-pros-and-cons/</a><br />
    <a rel=”nofollow” href=”http://earnfxmoney.blogspot.com/2011/07/difference-between-market-maker-ecn-and.html”>earnfxmoney.blogspot.com/2011/07/difference-between-market-maker-ecn-and.html</a>

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @amargo: köszi.

  • N.N.

    *Árfolyamzuhatag:*
    Egy kis közgazdaságtan a forint-euró árfolyam vonatkozásában érthető nyelven megfogalmazva. Ha mindig is érdekelt, de eddig nem értetted….

  • P

    Azért arról szólni kell, hogy mire való a tőkeáttét!!! Vagyis hogyan kell használni. A cikkben arról volt szó, hogy mire nem való, illetve mire/hogyan nem szabad használni. A tőkeáttétet úgy mutatja be mint vmi ördögöt. Pedig szó sincs róla. Attól hogy pl. 1:1000-hez a tőkeáttétem, amikor pozícióba lépek (veszek vagy eladok), a kockázatot a saját pénzemhez számolom ki és nem a kölcsön pénzzel növelt értékhez. Vagyis ha 100 egység pénzem van és 1:10-hez a tőkeáttétem, akkor a 100 egységre számolom a kockázatot (vagy annak tört részére), s nem az 1000 egység (vagy tört részére).
    Ha nem lenne tőkeáttét, akkor csak a nagy tőkével rendelkező személyeknek lenne lehetősége tőzsdézni, így pedig kisebb pénzzel is jelen tudsz lenni a piacon. Én pl. mindig a legnagyobb tőkeáttétet választom.
    A pénzügyi ismeretekkel van baj, nem a tőkeáttéttel. :))

  • Kiszamolo

    Oszt mennyi kamatot is fizetsz a tőkeáttételedre évente? Idehaza 9,9% euróban és 14% forintban. És a teljes összegre, amit kölcsönkérsz!

    Csak ez éppen nem tűnik fel, mert rejtett költség.

  • P

    Semmi sem fizetek 🙂 Devizatőzsde külföldi brókeren keresztül.

  • Kiszamolo

    P, nem a túrót. Rengeteget fizetsz, csak ezt úgymond beépítik az árba, automatikusan vonják az egyenlegedből.

    Mit gondoltál, pusziért ad neked valaki kölcsön pénzt, hogy játsszál vele? Dehogy, keményen lehúznak vele.

  • P

    Szívesen feltenném az éles számlám számlatörténetét. Mutasd meg benne hol vonják le a díját.

  • Kiszamolo

    Szerintem kérdezz rá, az a legegyszerűbb.

    Ha nem vonnak le semmit, az csak egy dolgot jelent: nincs is semmilyen tőkeáttétel és semmilyen valódi devizamozgás, csak virtuális az egész cég. Akkor meg sikítva menekülj, mert hamar a te pénzed is odalesz.

    Miért, mit gondoltál, ingyen tesznek valódi pénzt a számládra, hogy azzal játsszál? Mindjárt 50-100-szor annyit, mint te befizettél?

    Ugye ezt nem komolyan gondoltad?

  • Zabalint

    @p
    Ha valóban a piacon vagy a brókereden keresztül, akkor két helyen vonnak le pénzt:

    1. Spread.

    2. Éjszakai prémium. Valójában ezzel fizeted a tőkeáttéthez szükséges hitel kamatát. Nyilván ez lehet pozitív, mivel devizapárokkal kereskedsz, ami úgy néz ki, hogy egyik devizából hitelt veszel fel (amelyiket shortolod), másik devizában meg kölcsönadsz (ennek az erősödésére játszol). De nyilván amiből hitelt vettél fel, annak a devizának az (egy napra eső) alapkamatánál többet fizetsz ki éjszaka, amiből meg kölcsönadtál, ott az alapkamatnál kevesebbet kapsz, mert nyilván itt is van a brókernek kamatmarzsa, mint ahogy a bankoknak is van, ezen tud keresni.

    Iszlám számlákon nincsen éjszakai prémium (mert az kamatnak számít), ezeknél amellett, hogy igazolnod kell, hogy iszlám vallású vagy, kamat helyett lotonként X összeget szednek le bármilyen pozíció után.

  • P

    @kiszamolo
    Senki sem tesz pénz a számlámra, a tőkeáttét nem úgy működik. S komolyan gondoltam. Mi több, nem menekülök a piacról, szó sem lehet róla. Csak a többi befektető pénzével… :))
    @zabalint
    Azt volt a kérdés, hogy a tőkeáttétért hol vonnak le a számlámról.
    1. Persze spread van de az áttét nélkül is van, vagyis azzal nem azt fizetem. 2. Amiről beszélsz az a kamat különbözet (swap). Létezik kamat mentes számla is… :))

  • Kiszamolo

    Nem úgy működik. Akkor hogy működik?

    Hát, szerintem kicsit tanulj, mielőtt túlságosan belemélyedsz a játékba.

  • Zabalint

    @p
    2. Igen, a kamat különbözetről beszéltem, amin viszont mint írtam, van hasznuk, hiszen mint írtam, a devizapár egyik oldalán betéti kamatot kapsz, a másik oldalán hitelkamatot fizetsz. Ezt akkor látod leginkább, ha két azonos alapkamatú deviza devizapárjával kereskedsz, mert ekkor minkét irányban állva te fizetsz éjszaka kamatot, de ez a haszon rajta van akkor is, ha elvileg te kapsz pénzt forduláskor, mert nyilván a marzzsal kevesebbet kapsz. Nyilván, mert ingyen pénz nincsen, ki kell fizetned a pénz árát.
    1. Napon belül meg a spread-el fizeted ki, hiszen ez esetben amit aznap kinyitottál, azt aznap be is kell zárnod, hogy ne legyen éjszaka kamat. 100-szoros tőkeáttét esetén pedig 10-szer annyiba kerül ez is, mint 10-szeres tőkeáttétnél, tehát a kölcsönpénz árát tényleg kifizeted, ezért hülyeség az a szöveg, hogy az tőkeáttét nélkül is van. Igen, van, de nem annyi.

  • Zabalint

    @p
    Ami pedig a kamatmentes számlát illeti, mint írtam, ilyen esetben általában kifizettetnek lotonként X dollárt naponta. Láttam olyan esetet is, amikor adott szolgáltatónál még így is megérte volna bizonyos devizapárokra a kockázatmentes carry trading (úgy, hogy a kamatmentes számlán shortolom a magas kamatú devizát, a kamatos számlán meg longolom ugyanakkora méretű pozícióval), mert az az X dollár alacsonyabb volt a másik oldalon a kamatnál, csak ezt ugye csalásnak nevezik, hiszen ehhez egyik oldalon muzulmánnak kell vallanom magamat (ez a feltétele a kamatmentes számla nyitásának), a másik oldalon meg megsértenem a sharia-t, és igyekeznek ezt a brókerek kiszűrni.

    De ha tudsz olyat, ahol tényleg a piacon lehetek, és kamatmentes a számla mindenféle feltétel és extra díj nélkül, akkor csak írjad meg, és hamarosan nyugdíjaztathatom is magamat, mert az pénzügyi perpetuum mobile lenne…

  • L70

    @p

    Ne haragudj, semmiképp nem akarlak megbántani. Van azonban egy régi igazság, ha leülsz kártyázni, és 15 perc után nem tudod, hogy az asztalnál ki a balek, akkor sajnos te vagy az. Attól, mert nem látod a cinkelt lapokat, azok még ott vannak, és az asztalnál nem csupa Teréz anya játszik, akkor sem, ha te azt hiszed.

  • hungaroborg

    Ha már így feléledt ez a poszt, én is kérdeznék egyet. Én azon gondolkoztam, hogy a CFD-nél mi a fenét veszek? Ha senki nem venne cfd-t, akkor annak az ára követné a részvényéét, ha mindenki cfd-t venne, de senki sem venné meg a részvényt, akkor mi történne? Vagy a napi össz cfd-t valahogy szummázva részvényekbe fektetik, shortba, vagy longba, ahogy kijön aznap?

  • P

    @kiszamolo :
    A tőkeáttátelt nem arra kell használni hogy nagyobb pozíciót nyithassunk, hanem arra hogy a kockázatmentes kereskedésben pozíciót építsünk/építhessünk.
    @L70:
    Tetszik amit írtál. Nem bántottál meg.

  • Kiszamolo

    Kockázatmentes kereskedés, ez jó. Mint a svájci frank?

  • P

    bocsánat a nem pontos fogalmazásért
    “kockázatmentes kereskedésben” = amikor az adott pozíció már kockázat mentes;

  • P

    Nagy a csend. Vagy mindenki szétkereste már magát a CHF-es párokkal? 😀