Vannak olyan mindenki által (tévesen) elfogadott aranyszabályok, melynek valóságtartamában az átlagember soha nem kételkedik.
Az egyik ilyen aranyszabály volt 2008-ig, hogy az ingatlanbefektetésen csak nyerni lehet, a másik sziklaszilárd kijelentés, hogy a részvényekből és kötvényekből álló portfolió bombabiztos és időt álló.
Nos, mindkét kijelentésről kiderült már, hogy nagyon messze van a valóságtól. Egy tanulságos esetet az ingatlanbefektetésről itt írtam le, egy másikat a részvény-kötvény portfolióról itt, illetve kiegészítettem itt.
Most szeretnék egy harmadik „örökkévaló igazságról” írni, ez pedig az energiahordozók és a nyersanyagok töretlen áremelkedésébe vetett rendíthetetlen hit.
A nép számára ezek maguktól érthetődő igazságok és a mögöttük meghúzódó érvrendszer logikájába is nehéz belekötni. Mivel egyre több ember van a földön és egyre több energiát fogyasztunk, miközben a készletek egyre fogynak, ezért evidens, hogy ezek az alapanyagok évről-évre egyre drágábbak lesznek.
Ezzel az indokkal adják el az egyébként a jelenlegi árak mellett túl drágán termelő alternatív lehetőségeket, mint napelem, szélturbina, napkollektor és társaik, illetve ezzel indokolják a drága hőszigetelés és a hibridautók szükségességét. (A napkollektorról itt írtam.)
A tőzsdén is szárnyra kaptak az ezzel foglalkozó cégek, pár éve még ettől volt hangos a befektetési piac. Az Egyesült Államokban sokan hitelből beborították a házukat napelemekkel, mondván, hogy az égbe szökő energiaárak mellett 4-5 év alatt megtérül a befektetésük.
Aztán hatalmas gázmezőket és palagáz-mezőket fedeztek fel az Egyesült Államokban az elmúlt években, illetve az addig kibányászhatatlannak vélt olajhomokot is elkezdték kitermelni, ahogy a tenger fenekén lévő olajmezők sem tűnnek már akkora kihívásnak.
Ennek hatására az elmúlt egy-két évben hatalmas változás állt be az energiahordozók területén, a gáz ára az Egyesült Államokban tíz éves mélypontra zuhant, 2008-ban 381 működő olajkút volt az ország területén, 2012-ben már ennek közel a négyszerese, 1329 darab, a napi kitermelés 5 millió hordóról 6,3 millió hordóra nőtt. 2008-ban az Egyesült Államok olajszükségletének 57%-a származott importból, 2012-ben már csak 42%-a. Az ismert gázkészlet az 1993-as 162 billió köblábról 272 billió köblábra nőtt. Ennek következtében a legnagyobb amerikai áramtermelő cég a 2008-as 16%-ról 47%-ra növelte a gázból előállított áram arányát.
Az olcsó gázból előállított áram padlóra küldte a megújuló áramforrások fejlesztésével és előállításával foglalkozó cégeket, az ismert First Solar részvényárfolyama a 2009-es 117 dollárról mostanra 13 dollárra zuhant. A pár éve még slágernek számító zöld energiába fektető befektetési alapok és ETF-ek értéke legalább 40-50%-ot, a S&P Global Clean Energy Index 88%-ot esett az elmúlt pár évben.
(Hasonló helyzet alakult ki a ritkaföldfémek piacán is, egy-két éve még mindenki a csillagokig emelkedő áraktól tartott, idén pedig a kitermelés 90%-át adó Kína kénytelen volt felfüggeszteni a kitermelést, annyira lezuhantak az árak.)
Kicsit furcsa módon a mostani bőség okozója a 10 éven át növekvő olajárak, amelyek a kitermelőket az addig elhanyagolt, vagy túl komplikáltnak tartott lelőhelyek kiaknázására sarkalták. A nyersanyagok tekintetében ez a periodikus árapály mindig megfigyelhető: a több éven át növő árak új lelőhelyek kiaknázást hozza magával, amelynek eredménye a túlkínálat, ami viszont évekre visszaveti az új bányák nyitását és a kitermelési technológiák fejlesztését.
A témáról még nagyon sokat lehetne írni, amit el akartam mondani, hogy soha ne fogadjátok el a túlságosan leegyszerűsített hüvelykujj-szabályokat és az átlagember vélekedését, mert nagyon drága árat fizethettek ezekért a közhelyekért. A két-három éve hitelből napelemeket vásárló amerikaiak a tervezett 5 év helyett 40-50 év múlva lesznek a pénzüknél. Te ne járj így.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. . vagy RSS-en: kiszamolo.hu/feed
2 napja olvastam picit utanna, mert itt kampany van es az egyik fo tema, hogy 4 ev alatt megketszerezodott a benzin ara. Kozben kiderult, hogy a piaci ara is feljebb ment, de kozben meg rengeteg olajmezot nyitottak meg Obama alatt ott ahol eddig nem is volt furas.
Nekem úgy tűnik ebben a témában annyira nem vagy otthon...
Ezt érdemes elolvasni: ffek.hu/blog/hetesi_zsolt/tartosan_alacsony_olajarrol_es_kimerithetetlen_keszletekrol
ffek.hu/blog/molnar_geza/kitekinto_olduvai_elmelet
stb.
Ne feledjük a gáz ára támogatott, nincs még EU átlagon.
Makó gázból is mi lett, amint rájöttek hogy nem éri meg kitermelni, a tőke kihátrált mögüle.
http://ffek.hu/blog/hetesi_zsolt/nem_hagyomanyos_gazkeszletek_jovoje
Olajpala, olajhomok kitermelésre a gasland című dokut tudom ajánlani, igaz még nem néztem meg, de a trailere ígéretes.
Én meg úgy látom a szovegértésben nem vagy otthon, a cikk az amerikai piacról szól, nem a magyar gázárakról és nem is az európai piacról. 🙂
Egyébként a wall street journal cikkei alapján írtam a cikket.
Saty:
konkretan neves tudosok nyilatkoztak, hogy a fosszilis forrasok legalabb 30 evre elegendoek. Az ezekhez hasonlo sotetzold szervezetek viszot 2008 es 2012 koze josoltak az olajcsucsot. Ugyanezen szervezetek ( vagy elodeik ) az 1960as evekben azt hirdettek, hogy maximum 50 evre van eleg olajunk...
Szerintem ezek a szervezetek elegge elvesztettek a hitelesseguket.
Amugy a makoi gazbol azert nem lett semmi, mert a _jelenlegi_ arak es a _jelenlegi_ technologia mellett nem gazdasagos. Valoszinuleg 10-20-30 ev mulva visszaternek ra. ( Addigra talan gazdasagos lesz) Persze amig nem kezdik el kitermelni, addig tudhatjuk: legalabb 100 evre elegendo energiahordozonk van:)
Alapjában jó cikk, de érdemes volna kicsit tovább fűzni a gondolatmenetet.
Konkrétan arra gondolok, hogy 40-50 év múlva lesznek a szegény napelemesek a pénzüknél. Azért az nagyon hosszú idő, sok minden történhet addig! Jó, tekintsünk el attól, hogy a napelem maga nem fogja kibírni, 30 év is sok idő, addig pedig elvileg bírják.
Mikre gondolok, ami történhet? Természetesen nem arra, hogy hirtelen triplájára nő az energiafogyasztás, ezért az olaj letaszítja a tartalékok trónjáról az aranyat is. Igazából mérnök(hallgató) vagyok, úgyhogy nem nagyon tudnám nagyságrendjében se megfogni, hogy mi lenne az amerikai gázpiaci árakkal, ha csúnya csalódást okozna az új palagázmezők kutatásának következő évi várakozása.
Inkább olyasmire gondolok, hogy ha periodikusan váltják egymást a fejlesztések és a lustulások a gázkitermelés technológiáiban, akkor szűrnénk ezt a pár éves periódust, vajon volna e reálértéken valamilyen trend. Illetve a kedvencem: amikor a dolog kicsúszik a közgazdászok kezéből. 😀 Vajon hányan ugrottak bele vesztükre a bolgár palagáz ambíciók folytán bolgár gázcégek vásárlásába? És mi történne, ha a zöldek félelmei kivételesen beigazolódnának, és a palagáz kitermelés ökológiai katasztrófát indítana el az USÁ-ban? Csak van annyi eszük, hogy ezesetben kukázzák az iparágat, de ezzel kukáznak mindent, amit arra építettek, hogy nem kell importálni, van olcsó hazai.
Ezek nagyon jópofa dolgok, remekül szoktam szórakozni én is a laikus közhelyeken, és azon is, amikor mégis teljesülnek. A végén mindig örülök, hogy hivatásszerűen nem emiatt fáj a fejem.
Szerintem az ökölszabály az erőszakon alapuló szabállyá tett dolgot jelenti, nem a túl leegyszerűsített, ezért hibás szabályt.
az az ököl_jog_, amivel te kevered az ökölszabályt. és ne vitát nyiss, hanem írd be a google-be, hogy „ökölszabály”, aztán ámulj. 😛
Hali,
hú, de kemény téma. Ez egy igen erős hit kérdés. Merész vagy, hogy belevágtál!
A rövid távú trendek, cikkek (nem olvastam utána) alátámaszthatják az állításod, és teljesen jogos is lehet.
Az baj ezzel a témával, hogy nem tudjuk pontosan mi fog történni.
Rengeteg anyagot olvastam el, néztem meg már a témában és a magam részéről azt gondolom, hogy az olajhozam csúcs elmélet helyes.
Azonban a készletek, a kitermelés volumene, a felhasznált technológia, a kitermelés költségei és kockázatai, de a spekuláció, a világgazdaság, háborús konfliktusok és még nagyon sok tényező rángatja a végső okozatot.
Van azonban néhány igen biztos sarkalatos pont. Ezek a erőforrások végessége, és az emberiség szaporodása és szokásai hatványozott energia igényt generálnak. Természetesen fogunk találni új mezőket, jobb lesz a technológia is, de úgy néz ki, hogy a küzdelemben végül mindenképp alul kell maradnunk a nem megújuló energiahordozókkal szemben. Egyszerű fizika.
Spekuláció tárgya az, hogy mikor és hogyan fog ez bekövetkezni. És ha meg történik mit kezdünk a helyzettel? Egy recesszió elodázhatja az időpontot, ha lehűti az energia éhséget. Időszerű lehetne már egy világ járvány is. Hamar, vagy későn, jól, vagy rosszul reagálunk? Döntésünk helyessége csak az előre nem látható időponttól függ, és attól, milyen szintre hullik majd vissza megszokott életünk. Az sem kizárt, hogy a fejlett országok ránk fogják hárítani egyre nagyobb nehézségeiket. (Mi például azért gyártunk többet ebben az évben, mert az anya vállalat külföldi telephelyein éppen beszüntették a munkát valami követelések miatt.) Így időben és térben szét fog válni a lefutása az eseményeknek.
De felfedezhetünk valami szipi-szupi új erőforrást ami egy fizikai labor mélyén arra vár, hogy felismerjük. És nyomban kidobjuk az összes gázkazánt meg a technológia minden kellékét. Az autókat pedig felszabadítjuk.
Ezek után hit kérdésnek tartom ezt a témát, mert az átlag -de inkább minden- ember számára megfoghatatlan mi, és mikor fog pontosan történni.
Azt gondolom, nem vagyunk tudatában -és a filmek sem mutatják be igazán- milyen iszonyatos függőségünk van az olajtól. Nem ismerjük a technológiákat amik mindennapi életünket mozgatják és nem tudjuk elképzelni mi lesz, ha ez borulni fog.
Ami a legrosszabb, hogy ezeken túl egyáltalán nem ismerjük a legalapvetőbb cselekedeteink energiaigényét sem. Legtöbbünk túl lusta és edzetlen, hogy kerékpárral járjon bárhova, mégis egy tonna feletti autót mozgat és viszi a gyereket iskolába benzinnel. Télen a motor rossz hatásfokának örülve fűtjük az utasteret bele sem gondolva mennyi energiát dobunk el. Milyen fáradtságba kerülne izomerővel megtermelni azt a sok elvesztegetett energiát...
Nem rossz gondolatmenet, egy részt leszámítva:
"Nem ismerjük a technológiákat amik mindennapi életünket mozgatják és nem tudjuk elképzelni mi lesz, ha ez borulni fog."
Persze sokan nulla műszaki érzékkel és tudással használnak valamit, de nem ez a lényeg. Ha valaki kinéz a világba, láthatja, hogy igenis készülünk arra az esetre, ha elfogynak a "hagyományos" energiatermelési eszközök. Mindenre van már elméleti, sőt működő technológiai alternatíva. A lényeg az ÁRA!!!
Ezért lett ez a cikk is megírva. Nagyon úgy néz ki, hogy ezt a századot teljesen be fogja tölteni az a harc, hogy meddig legyen olaj és szén, és mikortól megújulók. Két tényező határozza ezt meg: a környezetvédelmi igények és a szembeállított energiaforrások ára. Válságban persze az előbbit jócskán veri az utóbbi szempont, bármennyire is legénykedik az EU.
Van is egy nagyon vicces példám erre az egész marhaságra. Ismerjük Szaúd-Arábiát. Egy főre vetítve ugyan nem a legnagyobb, de azért elég nagy olajexportőr. Egészen mostanáig olyan kényelmesen gondolkodott, hogy hát minek bonyolítani a dolgokat, van elég olajunk, építünk néhány olajtüzelésű erőművet, és rögtön van villanyunk is. Aztán most feltűnt nekik, hogy mi itt Európában egy hordó olajnyi energiahordozóból (akár szén, akár atom, akár gáz, akár megújulók) egyszámjegyű dollár értékű áramot termelünk meg (najó, pontosan nem emlékszem, hogy jött nekik ki, de a lényeg, hogy árammá alakítva egy hordó olaj < 10 dollár). És utána rájöttek nagyon okosan, hogy 100 dolláros világpiaci olajárak mellett ez nagyon nem jó üzlet.
Nekik még egy nagyon szar finanszírozási konstrukciójú atomerőmű és a legdrágább megújulós áramtermelés is nagyságrendes javulás. Úgyhogy most óriási lóvékkal atom és megújuló programjuk van. Technológia az van, de pénz beszél.
Autónk is rögtön mind elektromos vagy hidrogénes lesz, amint elfogy az olaj. Bármilyen áron. Vagy már előbb is. És ha lusták vagyunk, akkor kifizetünk dupla árat is nagy kapacitású akksikért bele.
Hali!
Sajnos én pesszimista alkat vagyok a kérdéskörben, de szerencsére sosem alakulnak úgy a dolgok, ahogy gondolom.
Nem tudok egyetérteni azzal amit írtál. Valóban sokféle elmélet, megoldás, alternatíva létezik a fosszilis energiahordozók kiváltására, de azt gondolom bizonyos tekintetben az ár az -a helytelen megítélés mellett-, ami tovább rontja a jövőnket.
Különben nem tudni, hogy a jövőben ki tudod-e majd fizetni a többszörös árat egy új technológiáért. Nagyon sokan akik tudták törleszteni a devizahiteleiket pontosan ezt szívták be. El sem gondolkodtak azon, hogy mit jelent, ha a pénzük elértéktelenedik. El sem gondolkodtak azon, hogy a politika (napjainkban sem) tesz (tehet) olyan lépéseket ami hosszú távon a gazdaságunkat és a pénzünket komolyan értékesebbé tenné. Márpedig az élet több területén fennálló energiahiány esetén, el fog értéktelenedni mindenki pénze. Nem a pénz lesz a meghatározó erő, ahogy ma sem az. Ma is csak eszköz.
Amikor írtam a hozzászólást ki akartam bontani mivel mi a bajom. Sorra akartam venni a napelemtől a szélturbináig, az elektromos hálózaton át az alaperőművekig, egészen a fogyasztók nem várt nehézségeiig. Vagy a mindennapi eszközeink lecserélésének problémáit pl autó és azt, hogy a világ, amiben élünk beteg felfogásával mennyire megnehezíti ezt. Arról is akartam írni, hogy divat lett a fosszilis energiahordozók egyfajta "lenézése", ácsingózás az új felé. Nem tudván mit dobunk el magunktól...
Végül nem tettem, mert azt gondolom unalmas és talán hiteltelen is lenne. Hitkérdéssé válna, amiben nagy meddő vitákat zavarhatnánk le kapaszkodva egyéni hiedelmeinkbe.
Csak szerettem volna aláhúzni, hogy egyéni nézőpontjaink képeit ragadjuk ki a nagy egészből és következtetéseket vonunk le a jövőre. Ez nem helyes. Egy új energiaforrás nem válthat ki minden technológiát, nem feltétlenül csereszabatos a használtakkal és nem állítható azonnal működésbe. Mindeközben nem vesszük figyelembe, hogy a zajló jelenségnek lendülete van.
Olyan, mintha vasúti szerelvényen ülnénk, nem tudnánk mennyivel megyünk, nem ismernénk a szerelvény össztömegét, de még azt sem mennyire fékezzük, és arról vitáznánk hol fogunk megállni.
Az energiahordozóknak nem kell teljesen elfogyniuk ahhoz, hogy baj legyen. Elegendő, ha a teljes készlet fele áll csak rendelkezésre. Ebben az esetben a csökkenő termelési hozamok nem tudnak lépést tartani a 7 milliárd ember növekvő igényeivel. Ha nem tudunk hatékonyabbak lenni, illetve új erőforrásokat bevonni (pl megújuló) az mindenképpen recesszióhoz vezet. Ez az olajhozam csúcs elmélet röviden.
Na nem okoskodom tovább. 😉
A közüzemi dolgok árát - gáz, áram stb. - nem lehet a végtelenségig srófolni. Leginkább azért, mert a társadalom jobbára nem milliomosokból áll, hanem a szegény népből, és a szegény nép jelenleg napról napra, hónapról hónapra él. Egy bizonyos árkorlát felett az emberek jórésze már nem fogja tudni megfizetni, és alternatív módszerekhez folyamodik: az emberek egy kis része elvegetál nélkülük valahogy, a nagyobb része azonban előteremti magának törvénytelen módon (értsd: áramlopás, gázlopás), 5+ millió embert pedig már igen nehéz lenne lecsukni. Megjegyzem, a falopások és a műanyagégetés sem natív prosztóság az emberek részéről (a Harkonnen népcsoportot leszámítva, akiknek minden jár ugye). Azért fűtenek lopott fával, műanyaggal, mert nem akarnak megfagyni, gázra meg nem futi. Hogy a készleteink meddig elegek ebből-abból,nem tudni, de BIZTOS hogy végesek...
No, törzsmókus buzdítására meggugliztam az ökölszabály kifejezés eredetét, és a következőket találtam:
Az ökölszabály kifejezés a német Faustregel tükörfordítása; állítólag a német orvosok azon megfigyeléséből ered, hogy egy hulla ökölbe szorított keze és a szíve mérete nagyjából azonos. Másik értelmezés szerint: olyan egyszerű dolog, amit az öt ujjadon is ki tudsz számolni.
Mellesleg a Daumenregelt (hüvelykszabályt) a németek is használják, szóval van ez is annyira magyar, mint az ökölszabály. 🙂