Többen panaszkodtatok, hogy már be sem mertek menni egy bankfiókba, mert mindig mindenféle terméket rátok akarnak sózni.
Ez tényleg így van, ebben a posztban szeretném megmutatni, hogy miért.
Hogy messzitől kezdjem, a bank, mint minden egyéb gazdasági társaság, szeretne haszonnal üzemelni. Ezért valahol a központban kitalálják, hogy mennyi legyen az éves tervteljesítmény és valaki kiszámolja, hogy ez álljon össze x milliárd forint kamatmarzsból, x milliárd forint új életbiztosításból és így tovább. Ezt leosztják a régióknak, akik szétosztják a bankfiókokra, a fiókvezető pedig leosztja a dolgozóknak, hogy a héten kötni kell 4 életbiztosítást, 5 TBSZ számlát, 3 lakástakarékot és így tovább.
Ezen túl a központ újabb és újabb termékekkel jön elő, például tőkevédett alapokkal, amiből mindenkinek beosztástól függően el kell adni 20-30-150 millió forintért a jegyzés négy hete alatt.
Szoktak tartani bankkártya-biztosítás szerdákat, meg TBSZ hétfőket, meg sok mindent mást, amikor is mindenkinek el kell adni azon a napon például legalább 5 bankártya-balesetbiztosítást.
Hogy fokozzák az értékesítési kedvet, próbavásárlók járják a fiókokat, akik mindenféle kamu ürüggyel bemennek a fiókokba, mint például elfelejtették az internetes kódjukat és figyelik, hogy mi mindent akarnak eladni nekik. Erről jelentés készül, hogy mennyire volt aktív az értékesítés. Ha nem az, jön a megróvás.
Vannak mindenféle mutatószámok, mint cross-sale ráta, azaz keresztértékesítési eredmény, meg egy ügyfélen elért haszon forintban és hasonlók.
Ezért aztán hatalmas a nyomás az alkalmazottakon, hogy mindenkinek mindent eladjanak, függetlenül attól, hogy csak pénzt felvenni ment be a fiókba.
Természetesen ez az értékesítési kényszer azt is magával hozza, hogy néha nagyjából a kutyát nem érdekli, hogy neked mire lenne szükséged, sokszor sajnos csak az számít, mit lehet eladni neked, hogy teljesüljenek a tervszámok.
Ahogy a hasonló elöző bejegyzésemben is írtam, a bankfiókban kapott tanácsok mögött legtöbbször a tervszámok állnak, az az éppen megfelelő neked, amit aktuálisan el kell adni.
Ha a privátbankárod felhív, hogy nézzétek át a portfoliódat, az magyarra lefordítva azt jelenti, hogy rád kell sóznia 30 millióért az új tőkevédett alapból (erről itt olvashatsz) és nézzétek meg, hogy mit adasson el veled, hogy legyen 30 milliónyi szabad állományod.
(Természetesen ez nem mindig van így és nem is akarok általánosítani, de azért gyakran ez az oka.)
A másik gyakori tévedés, hogy befektetési tanácsot vársz a banki pultos ügyintézőktől.
Ahogy a ruhaboltban nem textilipari mérnökök az eladók, a mobilszolgáltatónál sem villamosmérnökök ülnek a pultban, úgy a bankokban is egyszerű érettségivel, vagy maximum valami nem szakirányú diplomával rendelkezők szolgálnak ki. Szakképzett dolgozó ritka, mint a fehér holló, még a fiókvezetők és a kiemelt privátbankárok között is alig találsz közgazdászt, vagy befektetési tanácsadót. Mit vársz akkor az egyszerű pultos ügyintézőtől?
Ne értsd félre, nem bántani akarom őket, a munkájukat remekül végzik és segíthetnek a döntésben, de gyakran ők sem értenek nálad jobban a befektetésekhez, ezen kívül nekik általában az aktuális termékeket kell eladniuk neked, ezért nem mindig nagy ötlet az ő segítségüket kérni.
Szóval összefoglalva, így néz ki egy fiók belülről, ezért igyekszik neked mindenki mindent eladni. Ezért se rájuk ne haragudj, mert ezért fizetik őket, se a bankra, mert ő is csak profitot szeretne, ahogy az a cég is, ahol te dolgozol.
De persze legyél bölcs és te hozd meg a pénzügyi döntéseidet, hogy azok neked legyenek jók és ne a banknak.
Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)
Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:. target="_blank" rel="noopener noreferrer">. vagy RSS-en
A tanácsadást ne úgy nézd, hogy 10000/óra, hanem úgy, hogy 20 ezer/alkalom.
Ahogy itt is írtam, http://kiszamolo.postr.hu/csinald-magad-penzugyi-tanacsadas egy két órás beszélgetés alatt százezreket, akár milliókat lehet megspórolni. (már persze nagyobb pénz mellett) és általában elég egy alkalom.
Ha csak nem szállsz be egy életbiztosításba, vagy időben kiszállsz, ha a kis ötmilliódat jobb helyre teszed, egy százalékkal magasabb kamatnál ez évi 50 ezret jelent és a többi, akkor igazán gombok az a húszas (vagy akármennyi)
Persze idáig el kellene jutnia a köztudatnak, hogy ami ingyen van, az a legdrágább (nagyjából ez az egész blog erről szól) és hogy a pénzügy ugyanolyan szaktudás, mint az ügyvédé (csak ott kevesebb a botcsinálta kókler és csaló) és ha jogi tanács kell, ügyvédhez megyek, ha pénzügyi, akkor pénzügyeshez. Már olyanhoz, aki tényleg szakember és tényleg csak tanácsot ad és semmit nem akar rám sózni. (Ez egy ritka fajta Magyarországon)
Az "Akadémia" a hangzatos (jó, fellengzős 🙂 ) neve ellenére csak az alapok alapját akarja megtanítani, hogy ne ülj fel a sávos bankbetétnek, a tőkevédett alapnak, az életbiztosításnak, hogy befektetést nem a tavalyi elért hozam alapján teszünk, hanem van olyan is hogy kockázat, időtáv, diverzifikáció és a többi alapdolog, ami nagyon fájó módon mégis szinte akadémiai magasság egy átlag magyarnak.
Ettől nem leszel befektetési guru, de sok hibát kikerülsz, amit mindenki elkövet.
Az új olvasóim kedvéért, erről az Akadémiáról beszélünk butorstudioval: http://kiszamolo.postr.hu/elindul-a-kiszamolo-akademia-001
Az a tervem, hogy csinálok egy 5-6 alkalomból álló oktatást, először Budapesten, majd vidéken is, ahol gombokért (tervek szerint 20-25 ezer forint/ 6 alkalom) megtanítom a pénzügyek alapjait, amit mindenkinek tudni kellene.
Így talán már jobban érthető a hozzászólása és a válaszom is.
Huh, azért ezt kissé nevetségesen degradálja egy bankfiók alkalmazottait és az ott végzett munkát. Azért egy bizonyos bankban elég nagy rálátásom van erre a területre és a közgazdász végzettség nélkülözhetetlen.
Vissza lehet menni a régmúltba és egyszerű cserekereskedelmet folytatni, de azoknak az időknek végük.
Megérne egy misét a közvetítőket elemezni, a díjszabásukat, az egyszeri b...netes ügynököket, akik tanácsadás címen kizárólag unit-linked biztosításokat sóznak rá az ügyfelekre., mert ez old meg mindent.
A tanácsadásnak pont az a lényege, hogy olyan megoldásokat találj az embereknek, amik az életkörülményeikhez igazodnak és a saját pénztárcájukhoz van alakítva. Nem lehet ugyanazt ajánlani mindenkinek!
Nyomás mindenhol van, de nem biztos, hogy az az ügyfelekre nézve rosszat jelent.
Mi a jobb? Napi egy doboz cigit elszívni, vagy annak az árát félre tenni egy általad rossz konstrukciónak tartott 8 éves lakáselőtakarékosságra? Kérdezz meg egy dohányost erről meg egy nem dohányost!
Egyáltalán jó-e félre tenni pénzt bármilelyen hozammal, vagy jobb elkölteni?
5 embert megkérdezünk, még erre kérdésre is tud tíz féle választ adni.
Azt csak kérdezem, hogy oké, hogy a bankban ülő tanácsadót nem érdekli, hogy mire van szüksége egy ügyfélnek, de akkor ki az akit tényleg érdekel és segíteni fog? (természetesen rajtad kívül 🙂 )
Lehetne sorolni egyéb területeket is, de nyilván ez most a pénzügy...:-)
Természetesen találsz segítőkész banki alkalmazottat, ahogy szakképzettet is. Sőt a brókered is nézheti a te érdekeidet (is).
Ahogy minden szakmában van lelkiismeretes és pénzéhes egyaránt.
Azt se állítom, hogy te biztos rosszul jársz, mert ez is butaság lenne.
De hidd el, amikor már az ötödik tőkevédett alap jön ki az évben és el kell belőle adnod 40 millióért, mert ha folyamatosan nem teljesítesz, akkor bizony kirúgnak, akkor kénytelen vagy mindenkinek ezt ajánlani, akkor is, ha te magad nem vennél belőle soha.
A kérdés igen egyszerű: engem rúgnak ki, mert nem hozom a tervszámokat, vagy inkább az ügyfélnek legyen rossz? (Engem kirúgtak ugye 🙂 )
A bank meg azt fogja erőltetni, amin neki haszna van. Ilyenek a biztosítások, befektetési alapok és egyéb hasonló termékek. Ami a banknak jutalékbevétel, az neked logikusan kiadás. Nehéz úgy csinálni, hogy mindenkinek jó legyen.
Ja és nem bántani akartam a banki alkalmazottakat, hanem éppen fordítva, azt akartam, hogy azt értsétek, mit miért kell csinálniuk.
Nehéz ám megfelelni a tervszámoknak és az ügyféligényeknek is egyszerre.
Nem egy olyan ügyfél portfóliót néztem már végig, ahol -40%,-50%-os hozamot láttam. Itt is diverzifikációról beszélünk. Ha valaki szeret kockáztatni, ott is meg kell húzni a határokat és érdemes ilyen "alapokat" tenni a kockázatosabb befektetések alá.
Most elszálltak az államkötvény hozamok, de várható lesz (egy esetleges IMF szerződés aláírásával), hogy kötvényhozam esések lesznek a piacon ami pl. pont a tőkevédett alapoknak kedvezni fog. Ezeket az instrumentumukat a mostani válság vágta haza, de mivel tőkevédettek, így a futamidő lejártával max a hozamot kockáztatjuk.
Az természetes, hogy a tőkevédett termékek nem termelnek extra hozamot, persze magas betéti kamatok mellett nyilván betéttel teremtjük meg az alapokat.
Értelmes bank ilyenkor nem indít tőkevédett kampányt.
Amúgy mi a véleményed a CPPI módszerről?
Banki alkalmazottakról még annyit, hogy fix fizuért teszik a dolgukat, érdemes átverni az ügyfeleket? Hányszor lehet átverni egy ügyfelet? Ha valakit többször átver, azt tudja, hogy át van verve? Átveréssel lehet üzletet építeni?
Véleményem szerint, ha valakiben megbízok (ügyvéd, orvos, pénzügyi tanácsadó, masszőr 🙂 ), akkor azt nem ok nélkül teszem. Ahogy írtad, van ilyen és olyan is, általánosítani nem kell, nem szabad!
Bankos korodban 10 ügyfélből hányat vezettél félre?
Nem rosszindulatból kérdezem, tényleg kíváncsi vagyok hogy miképp látod.
Lehetne olyan tanácsadási konstrukciót is nézni ahol mondjuk az ügyfél nem fizet azonnal semmit, és a hozam x% -a menne a tanácsadónak ameddig ő fekteti be a pénzét. Így mindenkinek egyezne az érdeke. A Hátránya hogy először gondolom több munkát kellene bele fektetni mint amennyi haszon járna, később viszont kevesebb munkával is megvan a tanácsadó(k) megélhetése, és az ember is jó helyen tudja a pénzét. Ez persze csak az agyam szüleménye ilyen nincs. Legalábbis jelenleg :o)
Magam részéről nem sokszor találkoztam olyannal hogy rám akartak volna tukmálni minden félét. (Persze olyan már volt hogy telefonon felhívogattak, hogy ezt meg azt vegyek igénybe mert az nekem milyen jó lenne, miután optimalizáltam a számláimat hogy a lehető legkevesebbet fizessek havonta...) Segítőkész alkalmazottakkal viszont igen. Mondjuk próbálok én is emberi módon hozzá állni, hiszen ő is csak a munkáját csinálja.
Nem mondtam hogy tökéletes, ráadásul csak saját agyszülemény. Mellesleg nem lehet sok olyan tanácsadó aki szándékosan a saját pénzének ellensége. Illetve a veszteségbe bele lehetne vonni azt aki befektette mondjuk :o) De ez fikció.
Ezt úgy hívják, hogy sikerdíj.
Asszongyák, hogy add oda a pénzed, majd jól megforgatjuk. Ha sikerül az állampapír hozamánál többet elérni mindenféle kockázatos és veszélyes üzleteléssel, akkor a többlethozam 20%-át ide zsebbe, mert a mi szakértelmünk okozta.
Ha bukunk? Hát akkor így jártál, mi mondtuk, hogy kockázatos.
Ha van sok pénzed, én is szívesen kezelem ilyen feltételekkel. 🙂
A gond továbbra is a tervszám. A fizu csak addig fix, amíg van. Ha nincs tervteljesítés, az állás is gyorsan megszűnik.
A CPPI-t a Pineer nyomatja, megvan róla a véleményem, mert közelről láttam, de most nincs időm kifejteni. Röviden: remekül működne, ha az alapkezelő látná a jövőt. De mivel nem látja, csak találgat, ezért a módszer is ennyit ér. De legalább jó el lehet adni az embereknek.
Így van, lehet, hogy jobban magamra vettem, de nyilván ennek csak egy oka van. 🙂 (ami kitalálható)
Ugyanakkor az én véleményem is egy szubjektív vélemény, ahogy a blogbejegyzés is, ami csak egy oldalról világítja meg a helyzetet. És csakúgy mint az én kérdéseim kicsit manipulatívan hat az olvasókra (ahogy Te is írtad az én kérdéseimre).
Ez amúgy teljesen helyén is való, de ha már olvasgatok, akkor véleményezgetek is. 🙂
Amúgy csak annyit, hogy volt már egy 5 éves Lakáskasszám és most egy 8 éves van. Mindkettőt teljesen objektív módon választottam ki, pedig az itteni írások alapján a 8 éves futamidő nem feltétlen helyes. Kicsit hosszú lenne leírni az okait, de teljesen logikusan döntöttem így.
Legutóbb felkeresett egy barátom, akiről kiderült, hogy elszerződött a jó nevű Bnethez és gondolta, hogy megszondázza pénzügyi hátteremet. Hagytam neki, kíváncis voltam mit hoz ki belőle.
Hát közölte, hogy még nem nagyon találkozott ennyire átgondolt jövőtervvel, de azért biztos ami biztos meg kellene duplázni a havonta félrerakott összeget. Mondtam, hogy nincs semmi akadálya, de akkor a bevételeimet is növelje meg annyival.:-) Gyorsan bemutatott egy sikersztorit, hogy miképp lehet évi 12%-ot kihozni egy életbiztosításból, amit gyorsan kijavítottam neki, hogy ez 20 évre biztosítja a 12-t. Szerintem sokkal veszélyesebbek ezek a játékosok, mert ott aztán semmit sem szégyellnek lehazudni az égről.
Ezzel is inkább azt akartam szemléltetni, hogy természetesen a bankok is a saját érdeküket nézik, de nem engedhetnék meg maguknak, hogy ne legyenek elégedett ügyfeleik. Ezért éreztem az eredeti cikket úgy, hogy sántít az igazság. Tökéletesen értem, hogy Kiszámoló miről írt, részben osztom is, de nincs minden teljesen úgy.
A mostani környezetben egyébként teljes mértékben úgy gondolom, hogy a betéteknek kevés alternatívája van, ezért most én sem vennék igénybe más megtakarítási terméket. De pár hónap és lehet, hogy más a felállás.
A pénzügyi felvilágostíás pedig teljesen oké, ha rossz lenne az oldal, én sem járnék ide.
Ha pedig nem kommentelnénk, nem tudnának az emberek mit olvasgatni. 🙂
Nem teljesen így gondoltam. Hanem hogy aki kezeli az ember pénzét az vállaljon felelősséget a bukásért is, persze csak részben, ne csak a nagy jóból :o)