Az ügyfelek gyakran igényelnek nemzetközi cégalapítás ügyében is tanácsadást. Elmentünk már pár céghez, eddig általában csak csalódnom kellett. Minden problémára az volt a megoldás, hogy "vegyél egy panamai/kajmán-szigeteki/akármilyen céget és az majd milyen jó lesz úgy".
Miközben a legtöbb esetben egyáltalán nem megoldás a külföldi cégalapítás és sokan rengeteg büntetést fizetnek az első adóellenőrzés során. Csak egy példa: ha a cég tevékenysége, vagy a munkavégzése, esetleg a cégvezetése idehaza valósul meg, máris magyar adószabályok alá fog tartozni, legyen bárhol bejelentve a világon.
Azt is nehezen hiszi el az adóhivatal, hogy a máltai cégedben a négy órára bejelentett két pincér írta azokat a szoftvereket, amit Európa szerte árusítasz.
Ha az adóhivatal szerint a külföldi cég létét csak az adóelkerülés indokolja, szintén csúnyán ráfizetsz.
Több próbálkozás után rátaláltam a Crystal Worldwide-ra. Ők voltak eddig az egyetlenek, ahol a "tanácsadás" nem abból állt, hogy "vegyél tőlünk egy céget".
Annyira nem, hogy eddig akárhányszor mentem ügyféllel, még mindenkit lebeszéltek külföldi cégalapításról (noha ebből is élnek). Vagy nem volt adóügyileg megfelelő az elgondolás, vagy csak szimplán nem érte volna meg és ezt kerek perec meg is mondták.
Már kicsit szégyellem őket újra felhívni, mert még egy fillér nem sok, annyit nem kerestek az ügyfeleimen, ahhoz pedig ragaszkodnak, hogy a konzultáció ingyenes, hiába mondtam, hogy szívesen fizetnénk óradíjat.
Úgyhogy megkértem őket, hogy ha van rá idejük, írjanak egy cikket a témáról, mire kell figyelni. Ez a cikk következik most.
(Figyelem: A hozzászólásokra nem fognak ők reagálni, nincs erre idejük. Ha komoly kérdésed van, inkább keresd meg őket telefonon vagy személyesen.)
Akkor következzen az általuk írt cikk, amit ezúton is köszönök.
Ha egy cég vagy magánszemély komolyan számol a nemzetközi adótervezési lehetőségekkel, kulcsfontosságú számára, hogy tisztában legyen annak korlátaival is. Általános alapelvként kell figyelembe venni, hogy semmilyen üzleti tranzakciónak nem lehet kizárólagos célja, hogy az abban résztvevők adóelőnyt érjenek el. Ugyanakkor bárki szervezheti a nemzetközi ügyleteit, befektetéseit úgy, hogy az üzleti szempontból egyenértékű megoldások közül az adózási szempontból legkedvezőbbet választja.
Szem előtt kell tartani azt is, hogy hiába van egy cég külföldön bejegyezve, ha az ügyvezetése Magyarországon található, akkor emiatt az adóját is Magyarországon kell megfizetnie. Gyakran lehet találkozni olyan esettel, amikor külföldi cégben magyar illetőségű az igazgató és belföldön tárgyal, szerződést köt, valamint eljár a cég nevében. Ilyenkor adózási szempontból nem azt kell vizsgálni, hogy hol van bejegyezve a cég, hanem, hogy hol fejti ki a tevékenységét. Ha a külföldi vállalkozás tevékenységét vagy annak jelentős részét Magyarországon végzi, akkor itt lesz az üzletvezetésének a helye. A külföldi társaság pedig magyar adózónak minősül, ha az üzletvezetésének a helye Magyarországon van. Ilyenkor lényegében teljesen feleslegessé válik a külföldi cég. Kevesen tudják, de hasonló következményekkel jár az is, ha a külföldi cég meghatalmazottja útján rendszeresen szerződéseket köt Magyarországon (ebben az esetben telephely keletkezik). Szintén Magyarországon kell adót fizetnie a külföldi cégnek a nyeresége után, ha belföldön ingatlantulajdonnal rendelkezik, amelyet bérbe ad. Ugyancsak fontos kérdés, hogy valós gazdasági jelenléttel rendelkezik-e egy külföldi társaság a bejegyzése szerinti országban. A valós gazdasági jelenlét alatt jellemzően a tevékenység végzéséhez szükséges munkaerő és tárgyi eszköz(ök) meglétét szokták érteni. A hatóságok könnyen minősíthetik a külföldi vállalkozást „postafiók cégnek”, amennyiben nem rendelkezik a működéséhez szükséges személy és tárgyi feltételekkel.
Fontos megemlíteni, hogy a nemzetközi gyakorlatban széles körben alkalmazott módszer a belföldről külföldre kifizetett jövedelmek adóztatása úgy, hogy az országot elhagyó kifizetésekre forrásadót vetnek ki. Magyarország jelenleg nem alkalmazza ezt a módszert, de többek között Szerbiában, Szlovákiában, Romániában és Lengyelországban is alkalmazzák a forrásadót, különös tekintettel az adóparadicsomokban bejegyzett cégek irányába. A nemzetközi ügyletek és befektetések esetén tehát mindig meg kell vizsgálni a forrásadóra vonatkozó helyi szabályozást, illetve az azt korlátozó kettős adóztatás kizárásáról szóló egyezményeket.
Szintén fontos korlát, hogy a tulajdonosi szinten egymáshoz kötődő vállalkozásoknak egymás közötti ügyleteiket a piaci viszonyok szerint kell árazniuk. Emellett, még számos olyan, országonként változó egyedi szabályt, korlátozást és lehetőséget kell a tervezés során figyelembe venni, ami alapvetően meghatározza, hogy egy üzleti modell adózási szempontból hatékonyan és teljes mértékben jogszerűen tudjon működni.
A külföldi cég működése lehetetlen megfelelő bankszámla nélkül. Ezért nagyon oda kell arra is figyelni, hogy hol lesz a cég bankszámlája. Az OECD és a G20 szervezésében 2014 októberében Berlinben tartották a 7. Átláthatóságról és Adóügyi Információcseréről szóló Globális Fórumot. A résztvevő államok közül 51 ország (azóta már emelkedett a számuk) aláírt egy többoldalú megállapodást. A megállapodás értelmében 2017-től, illetve néhány állam esetében 2018-tól évente a banki adatok automatikus adatcseréje valósul meg az aláíró országok hatóságai között. Az adatszolgáltatás szerint az adott ország pénzügyi intézménye 2016-tól vagy 2017-től kezdődően begyűjti a releváns számlainformációkat és továbbítja a helyi hatóságnak. Ezt követően továbbítják a banki információkat azon ország hatósága részére, amelynek adózóját érintik az említett adatok. Az aláírók között volt több olyan állam is, amelyek korábban ezen a területen határozottan a banktitok és a pénzügyi magánélet fennmaradása mellett érveltek (pl.: Ausztria, Svájc, Liechtenstein, Ciprus, Kajmán-szigetek, Mauritius).
Fentieken túl előfordulhat az is, hogy a bank kifejezetten elutasítja a tevékenységet. Ez természetesen nem csak illegális tevékenységekre vonatkozik, hanem olyan népszerű iparágakra is, mint az online játékok és fogadás, az online gyógyszertárak, pénzügyi tevékenységek, de még az egyszerű online kereskedelem bizonyos nélkülözhetetlen elemeit is elutasíthatja a pénzintézet. Az is előfordulhat, hogy a cégalapítási országban nem is lehet a tevékenység végzésére megfelelő bankot találni, viszont a cégnek helyi bankszámlát kell működtetnie.
Hosszan lehetne még sorolni, hogy mi mindenről feledkeznek meg külföldi cégalapítás során, de az egyik legklasszikusabb hiba a költségek nem megfelelő tervezése. Pontosan tudni kell a cégalapításkor és a menet közben felmerülő költségeket. Nem csak a különféle illetékekre érdemes gondolni, de akár a postaköltségre, dokumentumok hiteles másolatának költségeire és egyéb, a tulajdonostól távol eső helyen történő adminisztratív kiadásokra is.
A külföldi cégalapítás és a külföldi adótervezés mára nagyon elterjedt és gyakorlatilag bárki számára elérhető. Emiatt rengeteg megfelelő megoldás közül lehet választani. Nagyon sokan kínálnak olcsó, szinte “fapados” árú megoldásokat, amelyek azonban nem állnak ki minden próbát. Érdemes tehát szakértői tanácsot kérni, válogatni és mindig odafigyelni.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Köszönjük a tájékoztatást!
Nekem úgy tűnik az adóhatóság bármire bármit ráfoghat, bármit gyaníthat (bárkit gyanúsítgathat) stb. csak hogy behajtsa a sápot. Persze csak a holdudvaron kívüli egyéneknél. Amolyan, van rajta sapka, nincs rajta sapka történet ez.
No ezen bürokratikus megkötöttségek miatt válik Európa lassan versenyképtelenné más földrészekhez képest, és ezaz ami meggyorsítja a "brain drain"-t. Sikeres lövés a saját térdbe.
Érdekes kérdés a presztízs: külföldi céggel (elég ha annak látszik) mennyire lehet nagyobb nyúlra lőni? Sok szolgáltatást szeretnek az emberek hazai cégtől vásárolni (internet, webes vásárlás) a bizalom miatt.
A külföldre tervezésnek pedig gondolom van egy alsó értékhatára: 2-300m Ft éves szolgáltató árbevétel (= 1-1.5Mrd Ft árukereskedelmi árbevétel) alatt nem érdemes nyitni, mert nem jön ki belőle az ad-hoc repülőjegy sem, ami hirtelen kell(het). A hazai cégek nagy része (pláne aki ezzel optimalizálna) ez alatt van, úgyhogy ez itt nem játszik.
Mondjuk a szoftverfejlesztés (ami egyébként is elég lebegő = nem helyhez kötött (sem a tevékenység, sem az értékesítés)) talán lehetne külföldi. De ehhez kellene a cégnek egy rendes, angol nyelvű honlap is 🙂
Most már csak azt nem értem, hogy ha rólam ilyen ügyesen megtalálna mindent a NAV, akkor hogy lehet mégis eltűnni offshore egy kazal pénzzel? Aszongya: "A hatóságok könnyen minősíthetik a külföldi vállalkozást „postafiók cégnek”, amennyiben nem rendelkezik a működéséhez szükséges személy és tárgyi feltételekkel." Ez politikaközeli figurákra egyszerűen nem vonatkozik, vagy mi van??
Lenne egy megjegyzésem : " Az OECD és a G20 szervezésében 2014 októberében Berlinben tartották a 7. Átláthatóságról és Adóügyi Információcseréről szóló Globális Fórumot. A résztvevő államok közül 51 ország (azóta már emelkedett a számuk) aláírt egy többoldalú megállapodást." Ugye mostanában a külföldön bankszámlával rendelkező magyar állampolgárokat ezzel a megállapodással riogatják. A megállapodás szerint adatot szolgáltatnak ezek az országok egymás állampolgárairól. Egyértelműsíteni kellene hogy ez csak és kizárólag azokra az állampolgárokra vonatkozik akik nem az adott országban adórezidensek ! Tehát ha én 6 éve Ausztriában dolgozok és ott is van nyilván a bankszámlám amire a fizetésemet kapom, akkor rólam nem fog adatot szolgáltatni senki mivel osztrák adórezidens vagyok, tehát minden ott fizetek. Na már most ez azért érdekes mert nyilván vannak olyan szakmák ahol a borravaló vagyis
a "mellékes" majdnem akkora összeg mint a hivatalos fizetés. Tehát ha a borravalóból gyűjt valaki egy nagyobb megtakarítást a kinti bankszámláján, azt nyilván a magyar adóhatóság nem fogja megtudni, meg semmi köze sem lenne hozzá, az osztrák adóhatóságnak már inkább, de azok meg efféle boszorkányüldözéssel nem foglalkoznak.....
tehát ha valaki azt szeretné hogy a magyar adóhatóságnak esélye se legyen, annak el kell érnie hogy ideiglenesen külföldi adórezidens legyen, aztán ha ez sikerült és megvan a bankszámla, akkor a külföldi adórezidensségről a továbbiakban már nem fog semmiféle bizonyítékot kérni a bank, tehát ő úgy veszi hogy ottani vagy, vagyis ott fizeted a kamatadót, stb.
@peter elképzelni sem tudom, hogy mire alapozod ezen kijelentéseidet, szerintem nagyon rosszul gondod, hogy nem fognak az osztrákok adatot szolgáltatni rólad. Az, hogy az adat szolgáltatásnak milyen következménye lesz az más kérdés. Lehet, hogy a te esetedben semmi, ha szabályosan jártál el az elmúlt 5 évben.
Hát igen. Egyrészt ha osztrák rezidensnek gondolnak, akkor nyilván nem jelentik sehová le a bankszámláidat, hiszen miért is tennék. Ez régi trükk.
Másrészt viszont szerintem alábecsülöd az osztrák adóhivatalt. Nyilván nem véletlenül van/volt annyi osztráknak bankszámlája Svájcban.
@peter A külföldi bankszámlákról való adatszolgáltatás alapvetően a kamatadóról szól. Ha Ausztriában vagy rezidens, akkor ott vonják a kamatadót, és nem informálnak más adóhivatalt. Ha lejelentetted, hogy magyar rezidens vagy, akkor nem vonnak kamatadót, azt itthon kell bevallanod.Erről a kamatjövedelemről informálja a kinti bank a NAV-ot. Ők alapvetően azt vizsgálják ezekután, hogy vallottál-e be külföldi kamatjövedelmet. Ha nem, könnyen lebukhatsz.
A bank azt nem jelenti hogy mennyi pénzed van náluk, így az sem látszik, hogy az hogyan növekszik az évek során. Csupán a kamat mértékéből pedig elég nehéz is erre következtetni.
Amúgy az is lehet, hogy a kinti számládon ottani jövedelem landol, a kamatai után viszont itthon kell adóznod, mert itthon vagy rezidens. Pl. ha kinti ingatlanod van kiadva, az a jövedelem ott adózik.
Géza, most már nem csak a kamatot fogják jelenteni, hanem magát a számlát is.
Az osztrákok nemrég fogadtak el egy törvényt, hogy 2016-tól belenézhetnek a magánbankszámlákba, hogy az adóelkerülést feltárják (de a banktitok nem változik). Vagyis a be nem vallott jövedelem (pl a lakáskiadás utáni bevétel) ellenőrizhető lesz.
@Kiszamolo Ha jól tudom az osztrákok 2018-tól fogják csak jelenteni a számlaadatokat. És csak akkor, ha 2016(???2017).jan.1-én még létezik a számla.
Vagy rosszul tudom?
@peter
Az mindenképpen jó, ha valaki begyűjt egy külföldi tartózkodásit. Ettől függetlenül valószínűleg a bankok túl fogják teljesíteni az információcserét és el fogják küldeni több helyre(adózási helyszín+állampolgárság), illetve meg is lehet majd találni sokkal egyszerűbben ezeket az információkat. Ha valakinek külföldön van az adózási helye és ott betartja a törvényeket, akkor persze nincsen semmi gond. Viszont itt jönnek az olyan problémák, hogy amint elindul a rendszer, pár telefonnal bárkinek a számlájáról tudni fog mindenki. A pénzügyi magánélet nem csak szép szó, de jelentése is van(volt). Például vegyük a legrosszabb esetet: egy darab korrupt tisztvielő segítségével meg lehet tudni, hogy mennyi gyorsan mozgatható pénze van valakinek, majd megzsarolni vagy ne adja isten, elrabolni a gyerekét. Vonogathatjuk a vállunkat, hogy ez fantáziálás, de pl. a brazilok ezért ódzkodnak.