Miután a hétvégén nyilvánvalóvá vált (legalábbis a jelenlegi állapotok szerint), hogy Görögország csődbe fog kerülni és ha az Európai Központi Bank is elzárja a pénzcsapokat, akkor nem csak az ország, de a bankrendszere is padlót fog.
Ez pedig hatalmas vihart válthat ki nemcsak Európában, de az egész világon is.
Sokatok által feltett kérdés, hogy ha jön a vihar, mi lesz a forinttal és mi lesz az euróval.
Röviden a görög helyzetről: a görög állam az elképesztően bőkezű szociális rendszerével és a nem túl hatékony adóbeszedési módszereivel olyan helyzetbe került, hogy az állam adóssága az éves GDP 177%-ára nőtt. Mivel ezt pár piaci alapon nem lehet finanszírozni, az Unió és az IMF közösen adott hitelt a görög államnak, ráadásul nagyon alacsony kamat mellett. (A magyar államnak hiába kisebb az államadóssága, az évente fizetett kamat több, mint a görögöknél a magasabb kamatláb miatt.)
Egész szépen haladt is a dolog, csak hatalomra került egy populista párt, aki azzal nyert választást idén, hogy márpedig ők nem engednek tovább a hitelezői nyomásnak, bizony nyugdíjat emelnek és nem folytatják a szociális megszorításokat.
Mivel nem teljesítik a hitelezők elvárásait, ezért véglegessé(?) vált most vasárnap, hogy nincs több hitel. Viszont kedden fizetni kellene egy komoly összeget az IMF-nek és a hónap második felében az Európai Központi Banknak is. Pénz márpedig nincs. Vagy fizetést adnak a közalkalmazottaknak és nyugdíjat a nyugdíjasoknak, vagy a hitelt törlesztik.
Az államcsőd definíciója, amikor egy állam nem képes törleszteni az adósok felé az aktuális tartozását. Ennek bekövetkeztét borítékolni lehet akár napokon belül. (Ha csak a mostani görög kormány le nem mond és az új kormánnyal nem ülnek újra tárgyalóasztalhoz.)
Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy évek óta menekül a pénz a görög bankokból, akik így lélegeztetőgépre kényszerülnek. (A betétesek pénze nincs a bankban, hiszen a bank kihelyezte azt hitelbe. De ha túl sok betétes elviszi a pénzét, a bank likviditási gondba kerül.) Ezért az ECB szinte számolatlanul adja kölcsön a pénzt a görög bankoknak, hogy azok ki tudják fizetni a több milliárd eurót, amit a betétesek vesznek ki a bankokból.
Ha ez a pénzpumpa leáll valamikor a közeljövőben, akkor egész egyszerűen egy-két nap alatt szó szerint elfogy az euró az országból és a bankok nem lesznek képesek kifizetni az emberek megtakarításait, fizetéseit, átutalásait. Teljesen meg fog állni a pénzügyi élet. Ezért valószínűleg vissza kell hozni a drachmát, ami meg gyorsan fog inflálódni.
(Az persze kérdés, mennyire akarja az Unió odalökni a putyini Oroszországnak Görögországot, főleg a mostani helyzetben. Ezért lehet, hogy a politika felül fogja írni a piaci hatásokat.)
Tehát vihar elképzelhető a pénzpiacokon, a kérdés az, mennyire érint minket.
Kezdeném az euróval: lehet, hogy tévedek, de szerintem jót fog tenni az eurónak a görögök kiválása és a hatéves görög dráma lezárása. A görög piac és a görög állam egy apró csepp csak az Unióban, nem fogja megrengeti a gazdaságot. Sőt, a görög populista párt bukása elfordíthatja a szavazókat a hasonló olasz, spanyol, portugál pártoktól.
Ezért egy rövidebb hektikus árfolyamváltozás után én arra számítok, hogy enyhén erősödni fog az euró, esetleg szinten marad. Komoly gyengülésnek én nem látom okát.
Erre az eshetőségre mindenki számított, nem derült égből villámlás. Amelyik pénzintézetnek egy csöpp esze volt, már évek óta nem tartott pénzt görög állampapírban. Ezért a görög csőd nem fogja nagyon megrázni az európai bankrendszert sem.
Mi lesz a forinttal? Ha vihar lesz, biztos, hogy elkap bennünket is, hiszen ilyenkor a befektetők nemcsak az adott államból menekülnek, de a hasonló országokból is.
Viszont azt látni kell, hogy Magyarország fundamentumai jelenleg erősek. Sokkal erősebbek, mint mondjuk 2008-2009-ben. Ha akkor jött volna ez a felfordulás, biztos belerokkantunk volna. (Nem viccből kellett az IMF-től felvenni a hitelt 2008-ban.)
Többet exportálunk, mint importálunk, vagyis jobban kell a forint a külföldieknek, mint fordítva. (Persze ezt inkább a visszaeső belső fogyasztás és az elmaradt beruházások miatti importcsökkenés okozza, mint a dübörgő exportnövekedés, de ez most lényegtelen.)
Az államháztartási hiány 3% alatt van.
A magyar alapkamat jelenleg 1,5%. Ha kitör a vihar és hirtelen emelnünk kell 3%-ot, mint 2008-ban, még mindig csak 4,5% lesz az alapkamat, amennyi volt két éve és nem 12%, mint 2008-ban.
A magyar államadósságot jelentő államkötvényeket 1,5-2,5%-on el tudjuk adni a külföldi befektetőknek a futamidő függvényében. Ha ez is felszalad 5%-ra, még mindig nincs itt a világvége, évtizedeken át fizettünk ennél többet kamatokra.
Tehát véleményem szerint, ha vihar lesz is és el is ér bennünket, nem lesz akkora, hogy érdemben összerogyjon tőle a forint. Némi csapkodás után majd visszaáll a megszokott árfolyamra a forint-euró árfolyam. (Már persze ha a vezetők hajlandók lesznek kamatot emelni, ha szükséges és megtenni az egyéb intézkedéseket is.)
Természetesen ez csak akkor lesz igaz, ha a vihar vihar marad és nem lesz pusztító hurrikán, ami az egész világon végigsöpör.
De most sokkal felkészültebben és sokkal jobb pozícióból várhatjuk az esetleges csapásokat, így véleményem szerint túlságosan aggódni felesleges.
Nekem úgy tűnik, hogy a Görögök teljesen tisztában vannak azzal hogy úgysem hagyja őket bedőlni az EU, ezért gyakorlatilag bármit megtehetnek...
Megy a hiszti hetek óta, minden héten közlik hogy ez már az utollsó utána alkalom, ha holnap aztán tényleg becsődöl Görögország!.. Aztán persze mégse.
Ebből a Görögök jól fognak kijönni, figyeld meg. Megy a hiszti meg a szájtépés, de politikailag az EU nak megengedhetetlen hogy kilépjen Görögország.
Köszi a remek összefoglalást! Mi a véleményed arról, hogy egyes közgazdászok szerint a trojka megszorításai nem csak a feleslegesen nagy szociális kiadásokat fogják vissza, hanem a gazdaság ösztönző beruházásokat is? Ok, elismerem, hogy ez nagyon demagóg szöveg, de sokan pedzegették, hogy az elvárt megszorítások gúzsba kötik a gazdaságot és a lehetőségekhez képest minimális növekedést tesznek lehetőve....
ptur, a görögök évtizedeken át nagyobb lábon éltek, mint a lehetőségeik. A német 67 évesen ment nyugdíjba a fizetése 45%-áért, a görög 60 évesen a fizetése 80%-áért.
Most eljött a böjtje, ami persze nem tetszik nekik, mert hát a nqgylábon élést könnyű megszeretni.
Igen, a megszorítások a termelő beruházásokat is érinti, de hát ez egy ilyen dolog.
"Sőt, a görög populista párt bukása elfordíthatja a szavazókat a hasonló olasz, spanyol, portugál pártoktól."
Azt feltételezve, hogy az emberek racionálisan gondolkoznak, de ez aligha igaz. Szerintem minél rosszabb a helyzet, annál inkább a szélsőséges pártok felé fordulnak az emberek, ami annál inkább gyorsítja a katasztrófához vezető úton az országot.
Bár remélem csak pesszimistán látom a dolgot.
Oké, képzeljük el az ellenkezőjét: a görögök sikerrel járnak és a hasonló populista olasz és spanyol pártok tüzelhetik a választókat, hogy látjátok, a görögöknek sem kellett visszafizetni az adósságot. Szavazzatok ránk és mi sem fogunk senkinek fizetni.
Kiszámoló, nem érdemes ilyen helyzetben mondjuk USD-be tenni a forintmegtakarítást? Ha a forint illetve az eur is gyengülne egy rövid idore?
@ ptur : ahhoz már nagyon idiótának kell lenni, hogy ilyen sok elmulaszott év után még valaki benyalja azt a szöveget, hogy engedni kell kibontakozni a görög gazdaságot, hiszen a megszorítások politikája csak megfojtja a gazdaságot. Ilyet el lehetett fogadni 20-30 évvel ezelőtt, de ma már ez lejárt lemez. A görögök pedig nem ma kezdtek hazudozni.
Bőven volt idejük arra, hogy strukturális reformokat hajtsanak végre, összhangba hozzák apránként a költsgvetési kiadásokat a bevételekkel. Nem tették meg, Helyette üres ígéreteket puffogtattak az EU kormányai felé, és a magán hitelezők felé.
Ha sok évvel korábban megtették volna, ami ma is ígérnek, és ígértek folyamatosan évtizedek óta, akkor ma - ha nem is egyensúlyban, de - kezelhető arányú lenne az eladósottságuk.
Az nem működhet, hogy hiteleket kérnek, de a visszafizetéshez szükséges belső forrásokat nem hajlandóak megteremteni.
Én csak annyit látok, hogy a görögök "ettek-ittak-vigadtak, a számlán meg elsírták magukat".
(Szolzsenyicin)
Gyakorlatilag hitelekből éltek luxus-nagy lábon.
Nagyon rossz üzenete lenne, ha nem kellene visszafizetniük a felvett hiteleket.
@carmen Ugyanez lenne a kerdesem. Viszonylag gyorsan tudom (1 nap alatt) usdbe tenni a penzem. Erdemes lenne? Csak a biztonsag kedveert?
már várom, hogy kitegyék a görögöket az únióból, aztán eggyel kevesebb zsizsik ország lesz a közelben, cserébe putyinmester átveszi ott is a hatalmat és deportálja majd a félembereket vissza az "EzValós?" nevű országba.
Én azt nem látom, a görögöknek miért lenne jó a csőd. Az nem nullázná le az adósságot, csak bizonytalanabbá tenné, hogy mikor és hogyan tudják rajtuk behajtani. Ráadásul egy csőd után még kevésbé akarna nekik bárki hitelezni, főleg nem kedvező kamatokkal. A befektetők és a tőke is menekülne, gondolom.
Mégis úgy tűnik, mintha a görögök nem félnének a csődtől. Vagy ez csak a stratégia része, így próbálnak jobb pozícióba kerülni?
Ági, ma a görög egyenleg pluszos. Vagyis több adót beszednek, mint amit elköltenek.
Ha senki nem ad nekik kölcsön, akkor is jól elvannak, ha cserébe senkinek nem is törlesztenek.
Uff: na de a görög költségvetés ma plusszos (adósságfizetés nélkül)... Egyszer leírják az adósságaikat, kibocsátják a drachmát, az beáll valamilyen szintre, aztán elkezd majd erősödni.
Viszont tegnap hallottam a rádióban, hogy pl. Szlovénia a GDP-je negyedét(?) adta kölcsön a görögöknek valamelyik mentőcsomagban, velük mi lesz?
Kiszámoló, de a csőd nem jelenti azt, hogy a korábbi hiteleket soha többet nem kell törleszteni, nem? Vagy másképp: csőd esetén mi lesz a mostani adóssággal?
Megmarad, de attól még nem fizetik...
Szerintem is éppen ideje hogy Görögországot példát statuáljanak. Ideje megtanulniuk hogy mi is a rend.
@Ptur! Alapvetően jogos, amit feszegetsz (nem, hogy nem demagóg egyfajta közgazdasági szemlélet alaptételei közé tartozik, lsd. Krugman), azonban a görögök esete nagyon sajátos. Hihetetlenül pofátlanok, és megdöbbentően dilettánsok ülnek döntéshozási pozíciókban. (Michael Lewis: Összeomlás c. könyvét ajánlom figyelmedbe ezzel kapcsolatban.) A legalapvetőbb törvényszerűségeket sem hajlandók betartani. Nincs az az ösztönző program, ami átbillenthetné a mérleget. A probléma az ő esetükben az is, hogy nem tudnak pénzt nyomtatni, nincs önálló monetáris politikájuk. Eleve nem is szabadott volna beengedni őket az Eurózónába. Az már megint más kérdés, hogy a Maastrichti kritériumok kőbe vésése már alapvetően hibás elképzelés, az elmúlt jó néhány év bebizonyította, hogy sehová nem vezetnek, semmit nem érnek.
B. Csaba! Mefelelő banknál nem egy nap, hanem két perc kell a devizák közötti átváltáshoz. Ehhez persze botrányosnak értékelhető 5%+-os marzs tartozik.
Én tavaly elég sok EUR-mat átváltottam USD-re valahol 1.28 és 1.25 között. Januárban, amikor CHF bekavart és az EUR 1.05 környékére esett, nagyon elégedett voltam, hogy milyen bölcsen cselekedtem. Azóta az EUR felment 1.14 és 1.15 közé és nagyon elbizonytalanodtam, hogy fog-e még erősödni a dollár. Most megújultak a reményeim a dollár erejét illetően, de továbbra is kételyeim vannak, hogy elérjük-e a paritást.
washingtonpost.com/blogs/wonkblog/wp/2015/06/17/the-miraculous-story-of-iceland/
"A tanulság, hogy egy válság alatt - és csak akkor - sokmindent elhibázhatsz, és a végeredmény mégis elfogadható lesz, feltéve hogy államcsődöt jelentesz és leértékeled a valutádat"
Eszerint a görög vezetés stratégiája sokkal realistább mint a hitelezőké.
@Kiszamolo "ma a görög egyenleg pluszos..." - amíg a turizmus működik.
Kétségtelen, hogy Görögország kiebrudalása az eurózónából példátlan lenne. Én viszont látok alapot arra, hogy ezt megtegyék.
Nincs másik eurótagállam, amelyikről kiderült volna, hogy módszeresen és hosszú időn át meghamisítottak egy csomó statisztikát és jelentést és ezek segítségével kerültek volna be az eurózónába.
A politikusok egyirányú utcának tekintik az eurózóna bővítését. Én viszont úgy gondolom, hogy amikor ennyire világos, hogy egy ország csalással került be, akkor erre simán lehetne hivatkozni Görögország kiléptetésekor. Így szerintem elég világossá lehetne tenni, hogy csalással és hamisítással bekerülve ki is lehet kerülni az eurózónából.
Kilépésük esetén kemény szívás elé néznek éveken át, esetleg évtizedeken át. Ha valaki nem tudja ez milyen, szerintem Argentína elég jó példával szolgálhat a tekintetben, hogy ez hogy néz ki. Megfelejve az orosz befolyás várható térnyeréséve
T!
Nem tanulmányoztam Izland dolgait, de épp a múlt héten olvastam egy írást, ami összehasonlította a PIIGS országokban bekövetkezett változásokat a válság kezdete óta.
Számomra az üzenet röviden összefoglalva ez: bár mindegyik országban csökkent a munkaerő ára és így nőtt a termelékenység, ez Görögországban nem járt a termelés (kibocsájtás, output, vagy mi) növekedésével, míg a másik négy országban igen.
Ennek alapján én úgy gondolom, hogy Görögország továbbra is a lejtőn van (hiába a pozitív elsődleges költésvetés) csak a fékek éppen jól működnek, ezért éppen nem gyorsul a lecsúszás. De idővel a fékek is elkopnak.
Ahhoz, hogy elindulhassanak felfelé, további változtatásokra van szükségük. Nem megszorításra, hanem reformra. Szerintem a pozítív elsődleges egyenlegnek meg kell engednie számukra, hogy a reformokat kidolgozzák és NE kapkodva csesszenek össze valami tré dolgot.
NAR!
"Szlovénia a GDP-je negyedét(?) adta kölcsön a görögöknek valamelyik mentőcsomagban, velük mi lesz?"
Csak ötletelek:
Nem tudom mennyi Szlovénia GDP-jének negyede, de gyanítom, hogy ez csak egy viszonylag kis tétel a 300 milliárdos görög adósságból.
Szerintem az eurózóna pénzügyileg jobban járna, ha Görögországot magára hagyná és Szlovéniának kifizetné azt amit a görögökön buknak. Persze ez megint olyan példát adna, ami alapján mások is beállnának a sorba követelve a veszteségeik megtérítését.
Nem látom az igazi különbséget Szlovénia és a hitelezők szempontjából. Így sem kapnak lóvét meg úgy sem. A különbség csak az, hogy ez deklarálva van-e vagy sem.
Ebben az egészben minden nagyon szar. 1. Ha kilépnek (tök mindegy, kinek mennyibe fáj), akkor a mindenható EU örök eszméje foszlik szerte. Ha ez megtörténne, akkor az Euro-val is minden megtörténhet stb. Elismerése lenne annak, hogy hülye ötlet volt az EU. 2. Ha megint állja az EU a számlát, akkor pedig elkezd majd lazázni meg húzogatni az oroszlán bajszát a többi magas adósságterhű nemzet is. Ez nyilván nem jó forgatókönyvhöz vezet.
Kicsit szélesebb perspektívával nézve a dolgokat: be kell látni, hogy végeláthatatlan azon országok listája, akik olyan magas adósságokkal rendelkeznek, amiket soha nem lehet visszafizetni. Nominál GDP növekedések jó ha 1-2% körül vannak, de nem ritka a mínuszos sem - hogyan akarnak ezek 100% feletti adósságállományt letudni?
Magyarul globálisan kéne valamit kitalálni erre a "mindenki tartozik mindenkinek össze-vissza" kuszaságra, mert ebből 3. VH lesz.
@tamas Kösz a választ! Amúgy nekem is az a benyomásom, hogy a Görögök eléggé elrúgták a pöttyöst (már ami a szoc. juttatásokat illeti), és nem kéne egy ejnye-bejnyével elintézni. A másik oldalról viszont az IMF (a saját jól felfogott érdekében) annyira visszavágná a költségvetést, hogy a görög gazdaság valószínüleg még egy jó pár évig (évtizedig?) stagnálna. A kérdés csak az, hogy létezik-e olyan kompromisszum, hogy egyrészről a kormány keze a nyugdíjak, ill. közalkalmazotti szféra szempontjából meg van kötve, de a másik oldalról (szigorú felügyelet alatt) költhet gazdaság-élénkítő beruházásokra. Ha az adósság visszafizetésének mértéke a gazdaság növekedésével arányos lenne, akkor elvileg mindkét félnek érdeke lehetne a fejlődés.
@Kiszamolo
Hiaba pluszos az elsodleges egyenlegük, az a jelenlegi GDP melletti jelenlegi adobevetelek alapjan az. Ha megtagadjak a hitelek fizeteset, akkor az olyan lancreakciot indit el, ami sulyos recesszioba vezetheti oket, ami az adobeveteleiket is csokkenteni fogja. Nyilvan ha megegyeznek, es egy reszet megint elengedim, az mas teszta.
Milyen egyszerű egy 'jó' és egy 'rossz' félre leegyszerűsíteni a sztorit, sokat nem is kell hozzá gondolkozni, ill. az ember nyugodtan bele tudja rakni a benne lévő előítéleteket; win!
Mondok egy forradalmit: kettőn áll a vásár.
Kicsit komolyabb háttérhez érdemes elolvasni a HVG-n épp most, jókor megjelent 'Miért tántorog kétszáz éve a csőd szélén Görögország?' címűt, ill. a már több mint 5 éve megjelent 'STRATFORGreeceMonograph.pdf'-et.
Btw. @Kiszamolo te már végeredményt hirdetsz, viszont a 'chicken game' (játékelméleti szakkifejezés, keress rá a görög helyzet kapcsán, ill. Varufakisz ebből PhD-zott Londonban) a tegnapi fordulót a görögök nyerték (EKB); ezt alátámasztja Christine Lagarde mai nyilatkozata is.
Olvassatok más híreket is.
Igen ez jó kérdés Szlovéniával így mi lesz? Mert ez az év eddig bukónak ígérkezik. Olvastam egy cikket, h. Portugália sincs épp túl jó helyzetben.
@ NAR: az elsődleges egyenlegük MOST plusszos, ez igaz. Ennek fenntarthatósága iránt erős kételyek fogalmazhatók meg, és a döntés szempontjából nem a pillanatfelvétel a döntő momentum, hanem a valószínűsített jövő.
Ha a görögök érvei győznének, és az EU beadná a derekát, annak az lenne a valósínű végeredménye, hogy a sok évnyi ígérgetés újabb fejezete nyílna meg, miközben a már hagyományos görög mentalitás lényegében zavartalanul tovább élne, ahogy az elmúlt 10 évben is történt.
A hit és vak bizalom ennyi évnyi terméketlen herevere után már mindenkinek kevés az Unio és a többi hitelező részéről. Az esélyt nagyon sokáig megkapták, hogy a saját elképzeléseik szerint valósítsák meg a költségvetésük talpra állítását, helyette a fedezetlen közkiadások növekedtek tovább. (közalkalmazotti bérek, nyugdíj, stb.)
Most eljött az ideje, hogy a módszertant ne a görögök határozzák meg.
Nekem nagyon tetszik ez a szemléletes leírás a chicken game és a fogoly dilemma stratégiák alkalmazásáról, arról, ki kerekedhet felül az érdekérvényesítési vitában.
alapblog.hu/gorogdilemma/
Szerintem zseniális.
Azt írja a Barclays, hogy a szlovének összesen 1,4 mrd eurot adtak a görögöknek, ami a 2014-es GDP 3,9%-a. Mindenki a GDP-je kb. 4%-át adta az eurotagok közül, nem hiszem, hogy a szlovének csődbemennének emiatt.
Ami engem jobban zavar, az pl. hogy fogja Merkel mama megmagyarázni a plebsnek, hogy minden németnek tartozik a görög állam majd 1100 euroval, vagy inkabb azt, hogy ez a pénz ha odaadta volna a német adófizetőknek csak úgy, valószínűleg akkor is jobban hasznosult volna, mint most, hogy a görögök olyan jól éltek belőle. Engem személy szerint zavar, hogy majdnem 3 heti munkám pénzbeli gyümölcsét eltapsolták görög barátaink...
A neoliberális lózungokkal szemben a valóság pl. ez:
A görögök ennyire lusták: Average annual hours actually worked per worker 2011, 2012, 2013: GR: 2039, 2034, 2037, D: 1405, 1393, 1388 NL: 1382, 1383, 1380. stats.oecd.org/
Ilyen korán mennek nyugdíjba: primeminister.gov.gr/english/2015/06/18/prime-minister-alexis-tsipras-article-in-der-tagesspiegel-german-taxpayers-are-not-paying-for-greek-pensions/
Ez az adósságról macropolis.gr/?i=portal.en.the-agora.2080 és spiegel.de/international/germany/economic-historian-germany-was-biggest-debt-transgressor-of-20th-century-a-769703.html
Ez politikai kérdés: ha engednének a görög keynesiánizmusnak, azzal azt ismernék be, hogy otthon is szükségtelen és rossz volt a monetarista megszorítás!
@kzoltan
Röhög a vakbelem. Más dolog bent lenni a munkahelyen, meg valóban hatékony, termelő munkát végezni. A mediterrán népek (na meg mi, k-euópaiak is...) az előbbiben kurvajók, a németek és egyéb északiak simán elvégzik fele idő alatt ugyanazt a munkát, esetleg még kétszer jobb minőségben is.
Persze kivétel mindig van, de a többség sajnos ilyen.
Még évekkel ezelőtt nyaraltam egyszer egy görög szigeten, meglehetősen rossz élményeket szereztem. Nekem az jött le, hogy a görögök halál lusta, bunkó, rugalmatlan, de a markukat annál jobban tartó nép. Vakációztam más mediterrán helyeken is, ott egész másképp viszonyultak mindenhez.
Amikor először lehetett hallani, hogy komoly gondok vannak a gazdaságukkal, cseppet sem csodálkoztam, csak azt nem értettem, hogy egyáltalán miért kerültek be az EU-ba.
@zedder
Dolgoztam Németo-ban, azért náluk is gyakori a kávészünet. Amiben viszont egyértelműen jobbak, hogy megpróbálnak elsőre mindent jól csinálni. Ha kell, sokat terveznek, egyáltalán nem baj, ha lassabban készül el valami, de az aztán általában jóra sikeredik, és nem kell vele utólag piszmogni. Ha van egy határidő, akkor az addig vezető időszakot végigdolgozzák, szisztematikusan, és nemcsak a végén kezdenek hajrázni.
Emlékszem, egy projekt első félnapja azzal telt, hogy ergonomiailag tökéletesen berendeztük a projektszobákat, és utána félévig nem nyúltunk semmihez.
@zedder
Egyetértek. Munkaidő ≠ produktív munkával eltöltött idő.
És igen, itthon nagyon sok "bent vagyok a munkahelyemen oszt jól van" állás van.
Itt látok valami összefüggést a 40 év cocializmussal, de ez messzire vezet. Általánosítani persze nem lehet, van kivétel bőven. Ők viszik (próbálják vinni) az országot előre.
@l70
Dettó Angliában. Szöszmötölnek az elején elég sokat, de aztán megy a meló, mint a parancsolat. Ja, és ott is van 3szor egy nap tea time.
A gorogok pontoasn tudjak, hogy az USA soha nem fogja engedni, hogy Gorogorszag az EU helyett az Eurazsiai Unioba lepjen be.
Kerdes, hogy az EU meddig hajlando engedni az USA-nak (mondjuk illuzioim nincsenek azirant, hogy barmeddig).
szerintem azért kerültek be az eu-ba, mert az adósságba sodródásukat egészen ügyesen ki tudta használni németország, ugyanis az előzőleg felhalmozott adósság jóváírásáért cserébe német tulajdonba kerültek bizonyos görög szigetek.
@zedder " A mediterrán népek (na meg mi, k-euópaiak is…) az előbbiben kurvajók, a németek és egyéb északiak simán elvégzik fele idő alatt ugyanazt a munkát, esetleg még kétszer jobb minőségben is." Amennyiben az írek is az északiakhoz tartoznak, akkor az én több munkahelyi tapasztalatom alapján határozottan cáfolnálak. Ahol dolgoztam, mindenhol a lusta magyar vitte a minőségi munkát. (Vagy csak én voltam ilyen sztahanovista...)
Több görög szigeten nyaraltam, és a nyaralóövezetből kiérve szinte mindenhol szegénység volt, a helyiek ezt az euro bevezetéséhez kötik, mármint akikkel beszéltem azt nyilatkozták azóta nagyobb a szegénység mióta euro van náluk, de hogy ebből mi a valóság azt én nem tudom megállapítani.
Páran kérdezitek, hogy ezen a jelenlegi 281-es USDHUF szinten érdemes-e dollárt vásárolni. Véleményem szerint nem. Elsősorban azért mert az EURUSD kereszt mozgásának technikai célára 1,2100 körül van. Vagyis a külföldi bankok deviza kereskedői ezzel a célárral számolnak. Persze nem tévedhetetlenek Ők sem. De induljunk ki abból, hogy igazuk van. Ekkor ha az EURHUF oldalt nézzük, amelyet 307-318 sávmozgásra tesszük, könnyen belátható, hogy az USDHUF árfolyama ismét eljuthat a 261-es szintre is. Ennek közelében célszerű inkább dollárt vásárolni. Egy dolog látható. Az euró vissza korrekcióban erősödik. Ennek következménye, hogy nem momentummal tudja csak megtenni, hanem szélesebb oldalazó sávban. Következésképpen, sokkal több időbe kerül az 1,2100-ás szintre eljutni, mint egy fő trend mozgásban.
@arnold-g
"az előzőleg felhalmozott adósság jóváírásáért cserébe német tulajdonba kerültek bizonyos görög szigetek."
WUT?:) Forrás?
Németországnak mióta van exklávéja görögben?
Ez az egész görög ügy szerintem csak mellékesen pénzügyi kérdés.
A Tsipras (nagyon ügyesen) azzal sáfárkodik, amije van: a balkáni stratégiai pozíciója.
Ott a két legnagyobb Dél-Európai kikötő (Pireusz és Theszaloniki, olaj- és gázterminálokkal), nem véletlen, hogy az EU feltételei között ott volt azok privatizációja (eldugva több marginális hülyeség mögött).
Ezt a szállítási és energetikai infrastruktúrát akarja most megkaparintani mindenki: a németek, a ruszkik, az arabok, meg a kínaiak. Aki ezeket birtokolja, annak a kezében van gyakorlatilag az egész Balkán.
Nem mellesleg Pireusz már félig, Theszaloniki pedig majdnem teljesen kínai tulajdonban van. Iszonyatos nyomulás van a környéken a balkáni szállítási útvonalakért, például mit gondolsz, miért épül a Belgrád-Budapest vasút is kínai pénzből.
Továbbá:
Hiába van egyensúlyban a görög államháztartás éves szinten, ha bármilyen minimális beruházást akar csinálni (már pedig muszáj időnként), arra hitelt kell felvenni. Belföldről nem fog menni, mert a lakossági és a vállalati szektor kábé olyan gyenge, mint a magyar.
Na most azon megy a hirig, hogy a jövendőbeli hiteleit honnan vegye fel, azaz kinek a feltételeit fogadja el (mindegyi feltételben benne lesz a kikötőprivatizáció, ebben biztos lehetsz).
Európa számára az a kurva nagy dilemma, hogy engedje-e a keleti (orosz, arab, kínai) érdekeket Európa szíve felé terjeszkedni, vagy hagyjon-e precedenst egy ilyen nemzeti engedetlenségnek.
Tudtommal geopolitikai okai voltak Görögország felvételének ("előterolt bástya", NATO-támaszpont lehetősége, stb.).
Azért ne gondoljuk komolyan, hogy itt elsősorban ilyenekről van szó, mint a szociális kiadások meg az, hogy állítólag hol hogyan dolgoznak az emberek...
Persze, röhejes a 60 éves nyugdíjkorhatár meg satöbbi, de úgy tudom ezekben a piti ügyekben hajlottak volna a reformokra. Az meg, hogy kik lusták meg kik hogyan dolgoznak az eléggé a sztereotípiák fantáziavilága.
Itt inkább arról van szó, hogy az államok állandó pénzhiánya és a hitelezőknek való kiszolgáltatottsága marha jó eszköz arra, hogy politikai célokra használják fel.
A statisztikai adatokat nehéz cáfolni.
Az meg gyerekes hülyeség, hogy a görögök csak a lábukat lógatják a munkahelyen – ez azt feltételezi, hogy a görög vállalkozók hülyék, és nem dolgozókat fizetnek.
És a legfontosabb: a görög szót nyugodtan ki lehet cserélni a magyarral ebben a témában. Tehát aki azt állítja, hogy a görögök lusták, nem dolgoznak, az saját magáról is ezt állítja.
Kzoltan pontosan így van. Ma már majdnem egymillió 61 évnél fiatalabb nyugdíjas van Magyarországon.
A magyarok is sok időt töltenek a munkahelyükön, fele annyit termelve mint egy német.
//kiszamolo.hu/a-nyugdijrendszer-multja-es-jovoje/
Tegnap az MR1-en az Ütköző cimű műsorban pont a görög egyezkedés volt teritéken. 2 magyar közgazdászt szólaltattak meg, az egyik egy ideje Athénban tevékenykedik, a másik brüsszeli kutatóintézetben. NAGYON más képet festettek az egész folyamatról, mint ami a médiában lejött. A hangtárból meghallgatható.
Kiváncsi lennék, melyikük állt közelebb a valósághoz. A "görög" szerint nagyon sokat fejlődtek a görögök nagyon sok lépést, megszoritást megtettek (sorolta), és jóval együttműködöbbek voltak, mint azt az európai sajtó mutatja. Ellenben a "trojka", bár állandóan készségességet hangoztatnak, a tárgyalóasztalnál nem azok. A "brüszeli" kicsit más álláspontot képvisel, de úgy tűnik, ő sem varná a felelősséget egyértelműen a görögök nyakába.
Valahol szomorú, hogy idáig fajult.
@zedder
a forrás: portfolio.hu/ingatlan/megis_eladok_a_gorog_szigetek.171797.html
"görögországnak több, mint 3000 lakatlan szigete van, egyenként, 1-2 millió euróért értékesítenék ... stb."
az eu részéről személy szerint semmiféle jóindulatot nem feltételeznék. mindennek kőkeményen elkérik/ követelik/ behajtják az árát.
az eu nem egy jótékonysági vöröskereszt aktivista társulat, akik puszta meggyőződésből Teréz Anya és Gandhi nevében alamizsnát pumpálnak a szegény déli és keleti uniós tagországok, amúgy is több sebből vérző gazdaságába.
@kzoltan
"A statisztikai adatokat nehéz cáfolni."
És miről szól az a statisztika, amihez nem linkeltél pontos forrást, így ellenőrizhetetlen?
Ajánlom figyelmedbe:
hu.wikipedia.org/wiki/Statisztika#A_statisztika_helytelen_haszn.C3.A1lata
Én azt látom, hogy a németek egyáltalán nem szorgalmasabbak. Ez nem igaz.
Egyszerűen más lehetőségeik, más piacuk van. Van tőkéjük...
A megtermelt jövedelem nem azt jelenti hogy többet dolgoznak, hanem drágább amit eladnak. Lásd Mercedes, BMW, Audi. Prémium kategóriát árulnak és a brand jól fel van építve.
@arnold-g
Aha, szóval találtál egy 3 évvel ezelőtti (!) cikket, amelyben bulvárlapok arról fantáziálnak, hogy esetleg, talán, ha, neaggyisten egyes szigeteket el lehetne talán, esetleg, egyszer adni.
Ezt te pedig kész tényként, múltban megtörtént eseményként tálalod.
Hazudni jól esik-e?
@bela
Ez meszebbre vezet, de nem is várom el egy átlag magyar vagy k-európaitól, hogy megértse pl. a német vagy egyéb jóléti állam állampolgárainak a gondolkodásmódját.
Persze, trükközni ők is próbálnak, keresik az olcsóbb lehetőségeket, de nem csalnak és hazudnak pofátlanul. Elfogadják, hogy adót fizetni KELL, hogy az öngondoskodás fontos, sőt, kötelező, és igazából csak magukra számíthatnak, esetleg a biztosítójukra baj esetén. Ehhez még hozzájön az is, hogy magukénak érzik a rendszert, látják, hogy az adó hasznos célokra megy, keményen dolgoznak magukért és a közösségért.
Ezzel szemben a mediterrán és k-európai országokban a szarjunk bele meg éljünk vissza mindennel mentalitás a nyerő. Sőt, az a lúzer, aki nem él vissza a rendszerrel, és tisztességes próbál lenni.
@bela
"A megtermelt jövedelem nem azt jelenti hogy többet dolgoznak, hanem drágább amit eladnak. Lásd Mercedes, BMW, Audi. Prémium kategóriát árulnak és a brand jól fel van építve."
Aha, ezt mondd el valakinek, aki pl. a Lidl-Aldiban dolgozik, közismerten az egyik legolcsóbb lánc Európában. Meg aztán va negy VW-jük és Opelük is.
Egyébként meg tessék, lehet mercit, bmw-t meg audit, és egyéb prémium termékeket gyártani, és akkor lesz jólét. Ja, hogy ahhoz tudásalapú társadalom is kellene...
Svájc is ezzel tudott kitűnni, a hiedelemmel ellentétben NEM a bankrendszerének köszönhető a gazdagságuk. Talán a GDP 5-10%-át adjok a bankok. A többit nyilván a legyek hordják össze...