Már rengetegszer hallottam az ügyfelektől, hogy az egyik biztosító ügynökei úgy adják el a nem unit linked, vagyis nem befektetési egységekhez kötött, de ugyanolyan "pénzgyűjtős" életbiztosításukat, hogy szemben a fúj-fúj unit linked biztosításokkal, az ő termékük összes költsége egy egyszeri 3 ezer forintos kötvényesítési költség és semmi mást nem kell soha fizetni.
Ezért el kell felejteni a drága unit linked biztosításokat és az övéket kell most megkötni legalább 20 évre. Főleg, hogy még minimális hozamot is garantálnak, legalább évi 2%-ot fog hozni a biztosítás.
Ma is volt egy ügyfél, akinek ugyanezzel a szöveggel adták el a nyugdíjbiztosítást a napokban.
Megkérdeztem, hogy ő ezt tényleg elhitte, hogy egy biztosításnak semmi költsége nincs? A biztosító szerelemből kezeli az ő pénzét és fizet nagy jutalékot az ügynökeinek a saját zsebéből, csak azért, hogy jót tegyen vele? Sőt, még biztos hozamot is garantál mellé?
Az igazság ezzel szemben sajnos más.
A befektetési egységekhez kötött biztosításoknál az éves költséget a biztosítók közzéteszik, így ránézésre lehet látni, hogy minden évben mennyit bukok a költségek miatt. Ez az úgynevezett TKM mutató, vagy teljes költség mutató. Itt tudod megnézni a unit linked, azaz befektetési egységekhez kötött biztosítások TKM mutatóit. (További cikkek a TKM-ről itt.)
A befektetési egységekhez kötött, azaz unit linked biztosításoknál te mondod meg, hogy mibe tegyék a pénzed és ami megmarad a költségek levonása után, az lesz a hasznod. Ha jól választottál alapot, akkor több marad, ha rosszul, akkor kevesebb.
A nem befektetési egységekhez kötött biztosításoknál nem szólhatsz bele, hogyan fekteti be a biztosító a pénzt. Csinál vele, amit akar.
Itt van egy technikai kamatláb, aminek az elérésével számol a biztosító. (Ezt szokták úgy mondani, hogy garantált hozam.)
Ha ennél több lesz egy évben a hozam, akkor csak az efeletti rész valahány százalékát (jellemzően 80-85%-át) még pluszban jóvá írja a biztosító. Persze mivel eleve egy hozammal számol a biztosító, nagy kockázatot nem fog vállalni a saját kárára, hogy nekünk jobb legyen. Tehát kiugróan nagy hozamra kár számítani.
Azonban ez sem azt nem jelenti, hogy biztos, hogy évente mondjuk 2,5% lesz a hozamod és azt sem jelenti, hogy nem számol fel a biztosító költségeket. Ez egy nagy hazugság. Persze, hogy számol fel költségeket.
Mindössze arról van szó, hogy pillanatnyilag még nem kötelező a nem unit linked biztosításoknál közzétenni a költségeket. Mivel a biztosító előre megmondja, hogy (legalább) mennyi pénzt fog adni 10-20 év múlva, ha valaki nagyon akarja, ki lehet számolni ebből, hogy mennyit von le költségként az évek során.
(Igazából a unit linkednél sem volt eddig kötelező a TKM mutató megadása, a biztosítók önként vállalták, inkább ez, mint amit a néhai PSZÁF akart, hogy az ügynöknek meg kelljen mondania, mennyit keresett a cége a szerződés megkötésén. Ha oda kellett volna dugni az ügyfelek orra alá, hogy az első másfél év teljes befizetése az ügynök cégének a jutaléka, akkor vége lett volna az üzletnek. Úgyhogy inkább közzéteszik a TKM mutatót.)
A példa kedvéért ide kattintva egyből látod, hogy a költségmentesnek mondott nyugdíjbiztosítás (GAW5FB) évi 3% feltételezett hozam mellett 20 évnél még bőven mínuszos, de 35 év után is csak igen szerény 20%-os hozamot tud felmutatni, noha ha tényleg költségmentes lenne, akkor 20 évnél 36% kamatot kellene produkálnia az addig befizetett teljes tőkére vetítve, 35 évnél pedig 75%-ot.
De ha a többi terméket is megnézed, évi 3% feltételezett hozam mellett 20 évnél vagy szinte semmit nem hoz, vagy akár mínuszos is.
Vagyis durván évi 3-3,5% lehet az éves költsége ezeknek a biztosításoknak.
Persze ez csak 20 meg 35 éves futamidő mellett igaz csak, 10 évnél itt is nemhogy kamatokat nem kaptunk, de nagyon súlyos mínuszokban vagyunk a 3%-os hozam ellenére is.
Ezzel semmi baj nincs, ez még kifejezetten kevés a biztosítások világában. (Vakok között király a félszemű. 🙂 )
Csak el ne hidd már, hogy attól, hogy nem kötelező bemutatni a költségeit, attól még nincs is neki.
A vegyes életbiztosításokról már itt is írtam: Vegyes életbiztosítás. Olvasd el ezt a cikket is a témában.
Van egy jó hírem: július 1-től ezeknek a biztosításoknak is nyilvánosságra kell hozniuk a költségeiket és kapnak ezek a biztosítások is TKM mutatót, így vége lesz ennek a porhintésnek. (MNB rendelet erről.)
Sőt, a unit linked biztosításoknál is az eddigi szinte önkéntes TKM is kötelező lesz és nem lehet majd úgy megadni az éves költségeket, hogy 5,2-7,9% évente (a legalacsonyabb a pénzpiaci alap kezelési költségével számol, a magasabb érték a részvényalapok költségei), hanem le kell bontani majd minden alapra külön-külön a költségeket.
Köszönjük a cikket! Sajnos még sokan vannak, akik hisznek az "ingyenebéd"-ben. Valakinek mindig fizetni kell, és ez általában az, aki a tápláléklánc legalján foglal helyet. Jelen aesetben az ügyfél.
Nagyon örülök az MNB döntéseinek és rendeleteinek ebben a témakörben, de 10 évvel ezelött kellett volna meglépni, amikor a PSZÁF már verte az asztalt és próbálta felhivni a figyelmet az értékesités és a termékek torzult költségszerkezeteinek visszásságára. 🙁
Sajnos nem lehet elégszer elmondani, mennyi buktató van ezen a téren is. Csak igy tovább!
A vegyes biztosítást meg hiába próbálják eladni befektetésként, ha vannak biztosítási ismereteid, akkor egyértelmű, hogy nem lehet nagy business: hiszen itt a veszélyközösség minden tagjának történik kifizetés: vagy azért, mert meghal tartam közben, vagy azért, mert megéri a tartam végét.
Ezért az ügyfél gyakorlatilag a saját pénzét rakja össze a tartam végére.
Meg a biztosító költségeit és nyereségét.
Errefele ugy megy az eletbiztositas, hogy minden befizetesbol lekapnak 4%ot. Eves koltseg nincs, "csak" ez. Kiszamoltam, hogy a sima 1%os livret A kamatnal ez akkor lesz jobb, ha 2-3 eve mar benn van a penz (szamolva ugy 3-4%al). Altalaban 8 evre lehet kotni oket.
Aki elhiszi hogy bármilyen terméket ingyen kap, az egy menthetetlen idióta. Az ilyet szerintem nem kell sajnálni.
Viszont aki ezt hazudja az meg egy bűnöző. Nem lehetne valahogy nyilvánosságra hozni az ilyenek adatait, vagy valamilyen jogi lépést eszközölni? Mert az a minimum hogy örökre el kellene tiltani az ilyet a szakmától.
Nekem egyszer egy banki alkalmazott akart úgy eladni bef. alapot, hogy nagy átéléssel magyarázta, hogy nincs ennek több költsége számomra, mint a vételi jutalék. Amikor erősködtem, hogy vannak további költségek, amelyt az az lapra terhelnek, szemrebbenés nélkül azt mondta, hogy ilyen náluk nincs. A nagy vitában odajött valami kis főnök és ő is azt mondta, hogy nincs több költség, de már nem annyira meggyőzően, erre felajánlottam, hogy hívjuk fel az az alapkezelőt és lásd csodát, kiderült, hogy vannak további költségek, de az nem az "én" költségem, hanem az "alap" költsége 🙂
Megköszöntem a lehetőséget és felvilágosítottam az alkalmazottat, hogy ha veszek egy bef. alapnak a jegyeit, bizony én is az alap része leszek és az alap költségei az én személyes költségeim is. 🙂
@topfly Mindenhol ezt csinálják, múltkor cibnél ua. Végigrágtam a 60 oldalt , és ott is az alapkezelőnél volt csak feltüntetve a 2%....
Nem tudom mikor fogják végre megérteni a magyarok, hogy semmi sincs ingyen a világon. 40 évnyi szocializmus által beléjüknevelt ostobaságokat igen nehezen tudják levetkőzni.
Ingyen ebéd nincs, csak más fizeti. Ezzel kéne kezdeni az általános iskolában az elso osztályban. Ha mar otthon nem ezt hallják, látják a gyerekek. Sajnos a mai napig hallom még a fiatalabb korosztályt (25-30 évesek) is, hogy ez vagy az ingyen van, tök jó, vegyük meg, rendeljük meg, stb. Borzasztó! 🙁 Na de nem csoda, hiszen még az ő szüleiktől is hallom, hogy szar az orvos, de legalább ingyen van, szar az iskola de legalább nem kell érte fizetni... Hát igy nem is lesznek pénzügyileg felkészültek a gyerekek és később önmagában azzal, hogy valami ingyen van, el lehet adni nekik bármit :/
@cluster "Végigrágtam a 60 oldalt , és ott is az alapkezelőnél volt csak feltüntetve a 2%…."
Hehe, a KIID (avagy Kiemelt Befektetői Információk) nevű dokumentum csak 2-3 oldal lett volna 🙂
Mindenki megérdemli a sorsát, aki befektetésügyben biztosítóval szóba áll!
Nem is kéne ezt ennyit ragozni, aki hüjjjje annak úgyis hiába, aki meg nem annak felesleges.
Már tavaly volt aki a vegyes életbizti tkmjét közzé tette. Az MKB értékőrző nyugdíjbiztosítása 1,2 % évente.
A vegyes életbiztosítás előnye,hogy a biztosító fektet be a saját kockázatára. Nem a pénzügyileg képzetlen ügyfél.
Valamint a garantált lejárati összeg is jó lehet.
Ha nyitsz egy Nyeszt annak évi 1% a számlavezetése, itt veszel egy részvény befalapot, aminek 2% az alapkezelési díja évente.
Így elédted az évi 3% költséget biztosító nélkül is.
Szóval minden relatív. Ami biztos,hogy tanulni kell,érteni ahhoz amit csinálunk.
A vegyes bizti a kényelmes embereknek való, aki nem tanul, és elhiszi hogy aki ért hozzá, az neki akar sok pénzt keresni. Az Nn Motiva biztije 3,6-4,6% tkm. Tavaly több ezer ment el belőle.
Zsolt, az a baj, ha a biztosító 2,5% kvázi garantált hozammal készíti a számítást, akkor tuti, hogy a létező legkonzervatívabb eszközökbe fekteti, ami rövid magyar állampapír lesz, jelenleg 1% éves hozammal.
Vagyis a költségek után garantáltan nullát fog hozni a legjobb esetben (de még ez sem biztos távolról sem) talán annyit visszakapsz, mintha a párnába gyűjtötted volna a pénzt 25 éven át.
Akkor meg mi is az egésznek az értelme?
(Arról ne is beszélve, mennyi 10 évnél a költsége.)
Raiffeisennél is az történt, hogy szimpla ügyintézésre mentem be, erre leült elém egy Uniqa emberke, és valamilyen biztosítós terméket ajánlott. Élvezet volt elutasítani.
@Kiszamolo: Lehet itt valami félreértés, a technikai kamat maximalizalva van, nem emiatt fog ebbe vagy abba fektetni a biztosító. Azert van maximum es nem minimum,ha annak idejen jol vettem le, hogy ne lehessen adott összegű eleresi/vegyes biztosítást buzinagy kamattal diszkontalva olcsositani (hogy aztán utana ukrán kotvenyekkel kelljen visszahozni)
Kedves Zsolt!
Magyarázgasd csak a megmagyarázhatatlant! 😀 Több ismerősnek mostanában járt le a 20 éves UL je, és senkinek sem volt érdemi hozama.
Magyarázkodni lehet, de a matek sajna kemény dolog. Az a világ legszarabb befektetése, aminél még a látra szóló bankbetét is többet hoz!!!
A felretajekoztatast, kvazi hazugsagot en is elfogadhatatlannak tartom, ugyanakkor azzal sem ertek egyet, hogy itt mindenki megfeledkezik a biztositas, mint kockazat atvallalas belso ertekerol. az szamomra teljesen vilagos hogy egy biztositas torvenyszeruen nem hozhat annyit mint egy alternativ hasonlo befektetes, hisz itt nem csak penzkezelest kapok, hanem kockazati biztositast is a futamido alatt. A hozam osszehasonlitas akkor lenne korrekt, ha mondjuk az allampapir hozamat korrigalnank egy a piacon elerheto hasonlo parameteru kockazati biztositas dijaval. Masreszt arrol se feledkezzunk meg, hogy a latszolag ingyenes befektetesi lehetosegek (betet, befalap stb) sem ingyenesek, mert allomanyi-, szamlavezetesi dij jogcimen komoly osszegek kerulnek osszessegeben beterhelesre. Pedig az oriasplakatokon csak a kamatok szerepelnek. A hozamban meg sem jeleno rejtett mukodes ktg-rol nembeszelv
Pana, a belinkelt cikkbem benne van, hogy mennyit ér a benne lévő biztosítás és mennyit kérnek érte.
Ugyanígy (vagyis nulla hozam) fognak járni a mostanában sztárolt nyuggerbiztosításokat, meg "ez már nem olyan UL" - t kötők is 20 év múlva.
tulajdonkeppen a legjobb, ha szepen midnenki megtanul angolul, nyit egy szamlat semmikeppen nem magyar hanem leginkabb egy amerikai direktbroker cegnel (es nem banknal!), oda kiramolja a befektetni valo penzet, es szepen vasarolgat ha tutira akar menni, amcsi allampapirokat, vagy vanguard bef. jegyeket, aztan csokolom. a dollar arfolyama kockazat ugyan, de leginkabb csak az. ezt a lehuzast ami itt nyisz-nyesz-akarmi ugyekben van, ez teljesen hihetetlen. egyszer en is megszivtan meg joval fiatalabb koromban UL-el, az mbi-nel, akiknek ugynokoskodtem is rovid ideig (a csalad oromere..), most jart le nemreg a 10 ev, es tudtam talan minimalis bukoval kiszallni vegleg belole. biztositas + befektetes egyben: soha. ha biztositas kell, akkor szepen korbeshoppingolni es a legkedvezobbet megkotni, 1-2 evente atnezni mi valtozott a piacon. befektetest meg megtanulni sajat magunk kezelni. ennyi.
ügyvéd: "a matek sajna kemény dolog"
Ez valóban igaz, ráadásul úgy tűnik neked ráadásul nem is erősséged.
Magyarázd el légyszíves, hogy egy 1,5%-os TKM-mel rendelkező nyugdíjbiztosítás 20 év után hogyan lesz veszteséges.
"...ugyanígy fognak járni a mostanában sztárolt nyuggerbiztosítások...)
walterwhite
1. "Veszteségről" egy szót sem írtam szerintem, az "érdemi hozam" nem ezt jelenti.
2. Bár nem ismerem a nyuggerbiztosításokat, a 1,5% TKM nekem inkább sci-fi- nek tűnik
3. Egyébként meg kössél sokat 🙂 Jó egészséget kívánok az minél hosszabb élvezetéhez.
ügyvéd, van egy termék a piacon, amelyiknek a legolcsóbb (és semmit nem hozó) alapjának ennyi az éves költsége.
Ha megnezed a GAW5FB kalkulatort, akkor evi 100.000 ft-ra, egy 1980-ban szuletett embernel 29 ev futamidore 3.448.276 ft-ot garantal, ehhez jon meg hozza a nyereseg kamatos kamattal, ami az elmult evekben 7 %-nal nem volt kevesebb, + 20 % adojovaitas minden evben.