Az Egyesült Államokban már hosszú évek óta nagy népszerűségnek örvendenek az úgynevezett peer-to-peer, vagyis egyenrangú felek közötti hitelezések.
A modell igen egyszerű: egy internetes platform összehozza a hitelt felvenni szándékozókat a befektetni szándékozókkal, kihagyva az ügyletből minden bankot és egyéb pénzügyi szolgáltatót, azok hasznát szétosztva a hitelfelvevők, hitelezők és természetesen az ilyen oldalak üzemeltetői között.
Persze a bankszektort még korai azért temetni. A legnagyobbként számon tartott Lending Club negyedévente közel 2 milliárd dollár hitelt helyez ki, ami egyrészt nem kicsi pénz, másrészt azonban elenyésző összeg az 1200 milliárd dolláros diákhitel és hasonló nagyságrendű hitelkártya-tartozáshoz viszonyítva, a többi hitelről (autó, áruvásárlási hitel, személyi kölcsön) nem is beszélve. Az összes hasonló peer-to-peer hitelezéssel foglalkozó cég teljesítményét egybeszámolva is talán 3-4 ezrelékét adják a teljes fedezetlen hitelállománynak.
A befektetést keresők beállíthatják, hogy egy-egy ügyfélnek adnak kölcsön pénzt, akit egy listából választhatnak ki, vagy egy automatára bízzák a hitelkihelyezést.
Ilyenkor akár 100 részre is vághatnak egy mondjuk 2.500 dolláros befektetést (25 dollár a legkisebb kihelyezhető részösszeg), így nem egy ember lesz az adósunk, hanem 100 ember fog 25-25 dollárral tartozni nekünk.
Ez azért nagyon fontos, mert ha nem fizet az adósunk, akkor bizony miénk a veszteség teljes mértékben. A közvetítő cég nem vállal felelősséget a hitel visszafizetéséért, de segít behajtani azt. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel is jár, ha mégis, akár 30%-át is elviheti a visszaszerzett pénznek az ügyvédi és végrehajtói munkadíj.
A hitelt keresőket a várható visszafizetési kockázat alapján rangsorolják, ennek alapján határozzák meg az általuk fizetett kamat nagyságát.
Minél rosszabb besorolású egy ügyfél, annál nagyobb kamattal lehet neki kölcsönadni, azonban annál nagyobb eséllyel mondhatunk búcsút a pénzünknek, vagy annak egy részének.
Mennyit lehet ilyen lehetőséggel keresni befektetőként? Rákeresve a témára, a tapasztalatok alapján átlagosan 6-10%-ot hoz dollárban az így kihelyezett pénz évente, levonva a közvetítő platform 1%-os díját és a nem teljesítő hitelek miatti veszteséget is. A hozam attól függ, mekkora kockázatot vagy hajlandó vállalni.
Mennyire kockázatos egy ilyen befektetés? Természetesen az, hiszen általában rossz minőségű adósoknak adsz kölcsönt pénzt. Ne felejtsd el, hogy egy 2008-as gazdasági összeomláshoz hasonló esemény esetén komoly veszteséget könyvelhetsz el. Nagyon sokan nem tudnak vagy akarnak fizetni majd.
Ami mellette szól, hogy ha 100-1000 embernek adtál kölcsönt, akkor a várható veszteség talán még elfogadható mértékű marad.
A másik, hogy borzasztó nehéz manapság szemmel látható hozamokat elérni és mindenhol ott a veszély, hogy akár részvényeken, akár kötvényeken hatalmas veszteséget érj el. Itt azonban rövid távú a befektetés, maximum egy-három évről van szó.
Azt semmiképpen nem ajánlom, hogy annyi pénzt tegyél ilyen helyre, aminek elvesztése komoly érvágás lenne, de diverzifikációnak jó lehet.
Azonban a végére hagytam a feketelevest: a fentebb említett Lending Club csak az Egyesült Államokból fogad el pénzt, ezért ez egy átlagos magyar kisbefektetőnek nem működik.
Az egyik európai klónja az oldalnak például a Mintos, ami egy litván cég és még a saját bevallásuk szerint is csak 58 millió eurót helyeztek ki.
Ez a cégméret nem az a szilárd háttér, amit én személy szerint látni szeretnék a befektetéseim mögött.
Hasonló méret a Bandora, ami észt lehet. Ami talán mellettük szólhat, hogy magyar befektetőktől is elfogadnak pénzt, de nekem még kicsit korai ilyen helyekre befektetni. Persze te lehetsz sokkal bátrabb vagy vakmerőbb nálam. (Hogy melyik, az attól fog függeni, visszakapod-e a pénzed. 🙂 )
Már-már normális cégméret a 63 ezer aktív hitelezővel rendelkező angol Zopa, ők 3,5-6,5%-ot ajánlanak, a kockázatvállalási kedved függvényében. Mondjuk 3,5-4,3%-ot egy egyszerű high yield bond ETF-fel is nagy valószínűséggel elérsz, talán kicsit jobb, ha 200 cég tartozik neked, mintha 200 magánember. Egy gigaméretű amerikai alapkezelőben is jobban bízok, mint egy számomra ismeretlen cégben. Ráadásul az ETF-eket TBSZ számlára is vehetsz itthon, kamatadó-mentesen.
Szintén angliai a Funding Circle, közel másfél milliárd fontnyi eddig kihelyezett hitellel, valamint az 1,4 milliárd fontos kihelyezésnél járó Ratesetter azt állítja, hogy még egy pennyt sem vesztettek a befektetőik. Annyiban más a Ratesetter, mint a hasonló cégek, hogy itt a befektetők határozzák meg az általuk elvárt hozamot, így mintegy versenyezve a hitelfelvevőkért.
Talán még a német Auxmoney-t érdemes megemlíteni, mint lehetőséget.
Nos, a lehetőség adott, a döntés a tiéd. A hozam akár vonzó is lehet (bár az európai hozamok olyan nagy izgalomba engem nem hoztak), de kockázat is társul hozzá.
Ja, és már most szólok előre, hogy a következő nagy átverés egyike tuti, hogy ilyen peer-to-peer kölcsönzés mögé fog bújni és hatalmasat fog kaszálni. 5-10% ígért hozammal hosszú évekig ki lehet húzni összeomlás nélkül. (Hogy mást ne mondjak, éppen a legnagyobb Lending Club-nál derültek ki disznóságok. Ezt is számold bele, megéri-e a kockázatot.)
Lehet, hogy hülyeséget mondok, de mintha azt olvastam volna valahol, hogy itthon tilos hitelt adni jegybanki alapkamat felett, vagy valami ilyesmi. Szal legális ez Mo-on?
Biztos nem az.
A Lending Club éppen most megy/ment csődbe, nem?
Az is kérdés, hogy ha a hitelező cég tönkremegy, akkor ki tartozik kinek.
Tamás, állítólag nem megy csődbe. Persze aztán majd meglátjuk.
Itthon is volt már ilyen kezdeményezés, 3 éves hitel vállalkozóknak 3x10% hozammal (zenei project egy kecskeméti autógyárnak, kár az autógyár nem tudott róla). Az ügyfelek számára ez a lekváros bukta kategória.
Nem tilos azért jegybanki alapkamat fölött hitelezni. Gondoljunk csak bele, hogy hány szerződésben van pl. késedelmi kamat kikötve, ami magasabb a jegybanki alapkamatnál.
És szerintem nem is illegális, de kedvezőtlenebbül adózik, mint a bankbetét kamata. Az SzJA ugye most mindenre 15%, EHO szempontból viszont csak a bankbetét kamata után fizetendő a kedvező 6%-os mérték. Szerintem a magánkölcsönre a legmagasabb, 27%-os EHO vonatkozik.
Ha külföldi portálon keresztül csinálod mindezt, akkor persze tanulmányozni kell a kettős adózást kizáró egyezményeket is.
Szerintem hitelezni tilos csak ugy a vakvilagba, engedely nelkul... Innentol kezdve mar mindegy a tobbi megkotes.
Európában a határon túli behajtás és a nyelvi nehézségek külön kockázati tényezőt jelentenek. Milyen nyelven fogsz kommunikálni egy észt vagy román végrehajtóval? Az USA-ban legalább mindenkinek van hivatalos hitelminősítése. Európában ez is hiányzik.
Ez a rendszer csak egy országok belül működnek, ahol van egy kialakult hitelminősítő rendszer és olcsó tyúk per bíróság (Small claims court). Ez többnyire az angolszász országokra jellemző. Magyarországon az 50 000 forint alatti tartozások gyakorlatilag behajthatatlanok.
Engem például évek óta kerget egy követelés behajtó egy 1000 forintos számlavezetési tartozás miatt. Én azonban nem ismerem el a tartozást és nem fizetem ki. Fenyegetőztek, hogy beperelnek meg bíróságra viszik az ügyet, de már 5 éve nem teszik meg 🙂 Kifizethetném, de nem fizetem ki, mert számla zárás után hónapokkal találták ki, hogy lógok még 1000 forinttal.
A hitel keresőkről ki vagy milyen módon döntik el hogy mekkora "kockázati" szintet jelentenek?
Szaky, az USÁ-ban mindenkinek van FICO score-ja, abból egyből kiderül, milyen adós.
Az jó kérdés, hogy az egész hogy működne EU-n belül, ahol ahány ország, annyi szabályozás, bíróság és végrehajtási jog.
Max. egy-egy országban működő hitelező lehet érdekes.
@tamas Az hogy a közvetítő honlap esetleg csődbe megy nem jelenti, hogy akik neked tartoznak nem fognak fizetni. Ahogy a Kiszámoló írta ők csak egy közvetítők és nem vállalnak felelősséget a hitelért.
@Kiszamolo Érdekes ötlet. Ennek mintájára lehetne csinálni pl peer-to-peer fogorvost is. Egy üres rendelő, a betegek megoldják egymásnak a fúrást-tömést. Mennyi pénzt meg lehetne spórolni.
Bocs a szarkazmusért. Én is ismerem a rémtörténeteket az amerikai bankok jelzálog hitelezési szokásairól, ami sokszor inkább egy Monthy Python epizódra emlékeztet. És hát a banki kockázatelemzői szakma nem a pénzügyi pálya csúcsa. De a bankok minden hibájuk és hatékonytalanságuk ellenére nagy átlagban valamennyire értenek ahhoz, hogy a hitelezési kockázatot kezeljék, megvannak erre az embereik, információik, folyamataik, ráadásul szét tudják teríteni a hitelezés kockázatát sok adós / befektető között. Mégpedig a hitelezési szakma nyilván erről szól.
Ha ezt kivesszük az egyenletből a bank hitel kockázat kezelői tudását, az nem olyan, mintha a fogorvost kivennénk a rendelőből?
Feri, ha elolvasod a honlapjukat, a Lending Club mögött van pénzügyi partner, meg egyéb háttér. Nem arról van szó, hogy két pattanásos egyetemista csinált egy weboldalt, ahol összehozza az embereket.
A FICO score pedig lekérhető bárkiről, az elég jól megmutatja, milyen adós.
Gyanítottam hogy nem a két szép szemük alapján osszák a pénzt, de erről még csak nem is hallottam (mindig tanul az ember valamit). Akkor viszont itt lenne az alkalom hogy az EU-is elkezdjen valami hasonlót kialakítani.
A nagy kérdés, hogy hogy lehet behajtani a nemfizető adósokon a pénzt ?
Mert a banknak megvannak erre az eszközei.. egy magáncégnek ?
SzaboZ, az USÁ-ban ügyvédek, végrehajtók hada él a behajtásból 20-40%-os összegért.
Ez nem a másik oldalról (hitelfelvevő) nagy durranás? Szegények kis összegű hitelt tudnak felvenni viszonylag alacsony kamat mellett vállalkozásindításra meg ilyesmire, nem? Sok bank szóba sem áll hitelfelvevővel félmillió forint alatt és arra is 20% körüli kamatot kérnek. Lehet, hogy ezzel keverem: en.wikipedia.org/wiki/Grameen_Bank
Köszi a cikket, már rég vártam ebben a témában egy cikket.
Az EU-ban létezik egy tyúk per bíróság e-justice.europa.eu/content_small_claims-42-en.do , ahol elméletileg hatékonyan be lehet hajtani a 2000 euró alatti követeléseket, de ezt főleg a határon túli internetes kereskedés ösztönzése miatt hozták létre és a reklamációk kezelésére. Lehet azonban, hogy ilyen hitelügyletekre is jó lenne.
Lehet hogy a gyakorlatban könnyebb lenne egy portugál adóstól behajtani 100 eurót, mint egy magyartól 🙂
Kockázatkezelőként mondom, hogy azért erős kétség van amögött, hogy melyik minősítő milyen besorolást ad 1-1 cégnek, még akkor is, ha kiveszem a korrupciót/vesztegetést, hogy lefizetik a minősítőt, hogy magasabb besorolásba kerüljön.
Minősítőtől függően a rating nagyrészt a mérleg/beszámoló elemzésén alapul, ami legjobb esetben is az előző év vége (de ma pl. egy német cégre csak a 2014. decemberi állapotot láthatom), azóta meg eltelhet egy kis idő. Az évközi számokat felejtsd el.
Nem tudni, hogy milyen célra, mekkora összeget akar felvenni. Egy alapjaiban jó cég egyetlen rossz beruházással is képes bedőlni, és lássuk be, P2P finanszírozásban nem az erős cégek vannak. Ilyen helyeken azok a cégek kérnek pénzt, akik kiszorultak a banki finanszírozásból.
Plusz ma vállalati beruházási hitelek 1-3%, nagyon maximum 5% kamattal mennek. Nem véletlenül vállalja be ő is a magasabb kamatot.
Jó lenne ez a Lending Club, ha USA-n kívülről is lehetne pénzt betenni. Gondolom el akarták kerülni, hogy szomáliai kalózok vagy a kínai alvilág fekete pénzeit mossanak tisztára 🙂 A többi cég viszont komolytalan.
Az viszont érdekes lenne, ha a bankok fantáziát látnának ebben a modellben, és a hitel fedezetéül nem a szokásos bankbetét-jelzáloglevél-kötvény triót használnák, hanem befektetőktől szednének pénzt (és megosztanák velük a hasznot és kockázatot). Jó, tudom, meg lehet venni az adott bank részvényeit 🙂 De valami direktebb megközelítésre gondoltam. Gondolom, Magyarországon ezt nehéz lenne jogilag kivitelezni.
@vizi-motymoty A konkrét esetben nem cégek, hanem magánszemélyek hitelezéséről van szó. Cégek direkt hitelezésére ott a tőzsde, ahol rengeteg vállalati kötvényt vehetsz.
@topfly ez nem egészen így van, lásd
time.com/money/4340588/peer-to-peer-lending-club-woes/
Bankruptcy Implications című bekezdéstől kezdve.
Ez a Funding Circle elég tetszetős, nekem annyi problémám van vele, hogy nincs rajta FSCS védelem, így meg nem szívesen raknék bele pénzt, nehogy becsődöljön véletlen, aztán futhatok a pénzem után.
Itthon melyik szolgáltatónál érdemes ETF-et venni? (Tehát olcsón, ha lehet ingyen). (Mint ahogy pl Állampapírt is a MÁK-tól veszek és ott is van az ingyen számla.)
Egy. Nekem máig homály, mi a buli ezekben, összevetve egy hagyományos indexalappal, vagy permanens portfólióval.
Kettő, hogy idehozzam a napelemet is. James Altucher podcast reklámozza a wundercapital.com napelemhitelező bizniszt, mondjuk én egy bottal nem mozgatnám, mert lásd, egyes pont, de James Altuchert, megbízható, őszinte, jó arcnak ismerem, ismeri őt az internet nagyközössége, többek között van egy másik közös podcastja az egyik Freakonomics-os arcal is, lehet, hogy csak szimplán ő is bedőlt ennek, a legjobbakkal is megesik, nem tudom. Ja, és James-en kívül még bedőlt neki a Forbes, a Bloomberg, a Fortune, a Verge, A Wall Street Journal és a TechCrunch. Csak gondoltam, szólok.
@zoli degiro.hu-nak van egy 700-as listaja, amirol havonta egyszer ingyen lehet venni/eladni.
@stanlee Degiro-nal nincs TBSZ, bar nem mindenkinek fontos...
@topfly " Az USA-ban legalább mindenkinek van hivatalos hitelminősítése."
Nem értek hozzá, de mint ha 2008-ban ez nem sokat ért volna.
Egy éve kb én is szemeztem a Zopa-val, de a fórumokat átböngészve, azért akadt jó néhány hitelező, akinek volt nem kevés bedőlt hitele a kezdeti sikerek után. Nagyjából az általad említett okok miatt végül jegeltem az egészet. Ahhoz, hogy a plusz kockázatot (cég, magánemberek stb... és ráadásul elég új business, válságot még nem látott) jóval nagyobb profit kellene, hogy megérje. Ha majd a következő recesszió után is megmarad pár és a piac is jobban be tudja majd árazni a kockázatot, lehet, hogy érdemes lesz visszatérni rájuk. Addig is TBSZ+ETF >>>> P2P Lending
Bőven vannak még mindig 10% körüli hozamok....
Jah a link:
5 éves:
maximax.hu/mindenalap/2011-09-03
1 éves:
maximax.hu/mindenalap/2015-09-02
Okostóniknak: Tudom: A múltbéli... bla bla bla
Értem én a logikáját, kockázat, meg minden, csak nekem azért mégiscsak furcsa, hogy ha szerintem Bélának nincs pénze, akkor úgy adok neki kölcsön, hogy sok pénzt kérek tőle vissza. Tudom, hogy a kicsit sem fogja megadni, ezért inkább sokat kérek, hogy tuti ne adhassa meg
Szóval fel nem fogom miért kéne nálunk bárkinek hasonló "befektetésekben" gondolkodnia.
Itthon magánszemély csak ingyen hitelezhet. Volt próbálkozás, nem jut eszembe a neve, végül azért hagyták abba, mert nem sikerült a lobbizás a változtatásért.
a Bondora-nál 5€ a legkisebb összeg, vagyis 100€-ból 20 főnek hitelezhetsz. ez elég jó diverzifikálás. és le is lehet tölteni csv-ben minden általuk közvetített hitel részletes statisztikáját, ha azt hinnéd, hogy te majd megtalálod azokat a paramétereket, ahol kevés a bedőlés. ( szerintem nem fogod. viszont arra jó, hogy még egyszer megbizonyosodj róla, hogy a diverzifikálás a barátod )
@tibu
"Itthon magánszemély csak ingyen hitelezhet."
Lécci ne terjessz marhaságokat.
en lenderkent is es borrowerkent is hasznaltam mar a Ratesettert, es nagyon elegedett voltam/vagyok vele. biztato, hogy fenntartanak egy alapot a lenderek szamara, ha valaki nem fizetne abbol potoljak, dehat tudjuk, hogy egy esetleges valsagkor ez vajmi keveset szamit majd.
@ugyved Pedig szerintem igaza van Tibunak. A pénzügyi szolgáltatás (ide értve a hitel és pénzkölcsön nyújtását) engedélyköteles tevékenység, amennyiben azt üzletszerűen végzik (ügyleti kamatot kérnek és évi nem egy ügyletet bonyolítanak). Szvsz ez az egyedüli oka annak, hogy a T-mobile kamatmentes részletre adja 24 hónapra a mobiljait, így ugyanis az nem lesz üzletszerű.
Azért az üzletszerűség ettől jóval több, tényleg felesleges riogatni ilyennel az embereket (főleg olyan laikusnak, aki nem nagyon járt még az MNB környékén engedélyeztetési eljárásban).
Crowdfunding témában valóban nincs még hivatalos álláspontja az MNB-nek, pár hét múlva már lesz, akkor okosabbak leszünk.
@stanlee : Nem hangzik rosszul ez a Degiro lehetőség. Cserébe milyen egyéb költségek vannak? Számlavezetési díj, vagy bármi?
@advocat86
nagyon nem igy van.
@barnabas-jog Ki mondta, hogy laikus vagyok és még nem jártam az MNB környékén? Agrárjoghoz nyilván nem szólnék hozzá, mert nincs benne tapasztalatom. Persze erősen leegyszerűsítettem a kérdést (egy kommentben nem lehet öt oldalas jogi szakvéleményt adni az üzletszerűség összes fogalmi eleméről), de a fenti peer-to-peer hitelezés szerintem simán kimeríthetné az engedélyköteles tevékenység fogalmát.
Olvasd el az MNB állásfoglalást a pénkölcsönnyújtási tevékenységről, ha nekem nem hiszel.
@ugyved Az egyetlen különbség, hogy itt ha jól tippelem áttolsz nekik 25+ dollárt és fialtatod. Részvényezni meg csak több milliós nagyságrendben érdemes és akkor is egy csomót papírozol meg jársz utána és számolgatsz hirdetmények mélyén rejlő apróbetűs szarságokat, mert egyiknek sem érdeke megkönnyíteni a dolgodat és azt mondani: van fix X díj vagy X % díj és ennyi. Nem 20 különféle díj, ami csökkenti a hozamodat meg lejárati dátum (ami csökkenti a likviditást mert ha előtte veszed ki is buksz rajta).
Ha itt is havi ciklusokban be lehetne fektetni és online felületen normálisan menedzselni (mint forexen csak tőkeáttét nélkül), akkor biztos többen foglalkoznának vele. Pl. ingatlanalapot (1 hónap alatt 124,25%) biztosan vettem volna már csak a CSOK mánia miatt is és mostanra megdupláztam volna a pénzem.
@advocat86
“Itthon magánszemély csak ingyen hitelezhet.” Ezt írta szó szerint. Ez így szó szerint MARHASÁG, hiszen ha bárki magánszemély bárkinek (magánszemélynek, cégnek stb.) adhat KAMATRA "hitelt".
"Üzletszerűen" meg se kamatra, se ingyen nem teheti engedély nélkül.
Akkor miben van igaza?
@penge
Nem részvényekről írtam, hanem a magyar befektetési alapok rangsorát linkeltem.
Szezon és Fazon !!!
Ezekről úgy látom semmit sem tudsz. Nos: Az 5 éves legjobbnak 1 Ft névértékűek a befektetési jegyei, az árfolyamértéke kb 1,9 Ft. Ehhez konkrétan bármiféle vételi jutalék nélkül hozzá lehet jutni, és eladási jutalék sincs. A többinek a vételi jutaléka, ált 1 és 10 % között mozog, eladási általában nincs. Nemhogy "20 féle" de semmiféle más díj/költség/stb sincs, ha visszaváltod, azt kapod amit látsz éppen aznapra elszámolva.
Persze az értékpapírszámlának általában van havi számlavezetési díja, de az pár száz Ft/hó.
Vehetsz tehát most éppen kb 2 azaz KETTŐ forintért 1 db-t is, bármiféle költség nélkül.
( "Részvényezni" sem jár végtelen "papirozással" a "kicsik" a neten kereskednek, a nagyobbak telefonon adnak megbízást a brókerüknek. )
Szóval: TE SE TERJESSZ MARHASÁGOKAT!
folyt:
"Ha itt is havi ciklusokban be lehetne fektetni és online felületen normálisan menedzselni (mint forexen csak tőkeáttét nélkül), akkor biztos többen foglalkoznának vele."
Ez már réges régen elérhető, gyakorlatilag mindenhol!!!! Havonta, naponta akármikor utalsz ha van mit, és bármilyen kis összeget is az értékpapírszámládra, és a neten menedzseled a befektetését, ami lehet részvény, befektetési alap akármi ami éppen elérhető az adott szolgálatónál.
Döbbenet, hogy mennyire fogalmad nincs a pénzügyekről
jah:
Az a 124 % az ÉVES, NEM PEDIG HAVI HOZAM :-DDDDDDDDDDDD
@ugyved Nem terjesztek hülyeségeket. Még a legolcsóbb banknál is durva díjak vannak: granitbank.hu/upload/hirdetmenyek/HIRDETMENY_a_Befektet%C3%A9si_szolgaltatasrol_20150731.pdf
Máshol lehet, hogy olcsóbb, cserébe a bank többi szolgáltatása lesz tele rejtett költségekkel.
@ugyved Ha szó szerint vesszük a szavait, akkor valóban nincs igaza, de a lényeget tekintve nagyjából igen, mert az üzletszerűség fogalmi eleme az ellenérték fejében történő tevékenység, ami a pénzkölcsön nyújtásnál tipikusan (de tény, hogy nem kizárólagosan) a kamat. De persze értem én, ha csak évi egy alkalommal ad kamatra hitelt, akkor az nem üzletszerű, ha pedig rendszeresen ad kamatmentesen, de mondjuk kezelési költséget felszámítva akkor az üzletszerű lesz, így engedélyköteles.
Szóval azért nem írt égbekiáltó hülyeséget, csak kicsit túlságosan le volt egyszerűsítve a dolog. De sokan szerintem azt sem tudják, hogy az üzletszerű magánhitelezés/betétgyűjtés/követelésvásárlás engedélyköteles, nem lehet csak úgy kedvünkre garázdálkodni.
Sziasztok!
En a sved Trustbuddy-nal kolcsonoztem P2P, nem tul sokat, kb 5.000 eurot, mert nem igazan biztam benne. Egy jo ideig mukodott is, vettem is ki penzt belole, de aztan lassan egy eve mikor bejelentkeztem volna a feluletre egy szivhezszolo uzenet vart, miszerint csodbe ment a Trustbuddy es veriszorri. Azota egy ugyvedi iroda kezeli a behajtast, mar amit lehet...eddig nem lattunk egy fillert sem.
Csak az tegye ilyenbe a penzet, aki nem banja, ha soha nem latja tobbet legrosszabb esetben...Persze nem mondom, hogy nem bosszant, de emiatt nem fogok idegeskedni. Egyszer belefer. Tanulopenz.
@penge
Teljesen reménytelen eset vagy. Szerinted mert egy fos törpebank esetleg horror díjakat kér, akkor mindenki más is azt teszi????????
Befektetéseket különben sem "bankban" tart az ember, hanem BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓKNÁL.
@ugyved És végül jöjjön a talán legolcsóbbnak tartott KBC Equitas kondíciós listája: kbcequitas.hu/site/dokumentumok/uzletszabalyzat/kondicios-lista-ervenyes-2016-augusztus-1-tol.pdf (a minimum díjakat érdemes nézni, minimum 199 HUF, minimum 1 EUR, stb, kedvencem 50M alatt real time adatok: 1500-3500HUF/hó.
Milliós nagyságrend felett eltörpülnek ezek a járulékos költségek, de nemhogy pár tízezerrel, még pár százezerrel sem érdemes elkezdeni szórakozni, mert a minimumdíjak elviszik a profit nagy részét (és akkor szerencsés árfolyammozgásról beszéltünk), a másik részét meg az, ha kiveszed a pénzedet, illetve átvezeted egy kedvezőbb bankhoz.
@penge
Változatlanul fogalmad sincs miről beszélsz. Én a befektetési alapok hozamairól, és a költségeiről írtam..... 🙁
Azokat csak egy értékpapír számla vezetésének költsége terheli pluszban.
@btm Talan csak az eves kereskedesi hely beallitsi koltseguk van, de az valami 2,5 euro. Havidijat nem talaltam naluk! Ezert is irtam egy masik helyen, hogy varom a valaszokat, hogy mi a csali az ajanlatban, mert en nem talaltam semmi kivetnivalot benne.