(Akárhányszor írok arról a témáról, hogy mennyire fontos a költség egy-egy pénzügyi terméknél, mindig sok ellenkezést váltanak ki az egyszerű tények azokból, akik nem akarják megérteni a számokat. Ha a megélhetésem függne attól, hogy ne értsem, mit jelentenek a költségek az általam árult termékeknél, természetesen én sem akarnám megérteni, főleg mert a költségek nagy része az én fizetésem lenne. De hogy ne legyen több vita, csináltam egy kalkulátort.)
A befektetéseknél az egyik fontos tényező a hozam-kockázat párosa, a második legfontosabb tényező a költség.
Ha csak 2%-ot von el a befektetési alapunk évente költségként, akkor évi 4-6% hozam esetén a hozamunk felét-harmadát elviszi a költség. Húsz év távlatában 7% hozamot és 2% költséget feltételezve a kezdeti tőkénk 121%-át bukjuk szerénynek számtó 2% éves költség esetén. (kezdeti tőke szorozva 1,07 a huszadikon mínusz kezdeti tőke szorozva 1,05 a huszadikon, ha valaki utána akarna számolni.)
Ugyanezen ok miatt mintegy évi 1,4% plusz költséget tud kompenzálni egy nyugdíjbiztosítás 20%-os adójóváírása húsz év távlatában, míg 30 évnél ez az érték csak 0,9%!! Ennek oka, hogy a bennlévő összeghez képest évről-évre egyre kevesebbet számít az adójóváírás, egyre kisebb költséget tud kompenzálni az évek múlásával. (Ha már bent van 10 millió forintod, a 100 ezer forintos adójóváírás csak 1% éves költséget tud kompenzálni, 20 milliónál pedig csak ennek a felét.)
Tehát a legegyszerűbben fogalmazva, ha ennél nagyobb a csodabiztosítás éves költsége, vagy TKM mutatója, akkor egyszerűen csúnyán bukunk rajta, minden adójóváírás ellenére. (A TKM mutató tartalmazza már a kapott bónuszokat is, így azzal sem kell külön számolni, akármit is mond az ügynököd.)
Ha a példa kedvéért brazil vagy amerikai tőzsdére fektetünk, az adott tőzsde akkor is ugyanannyit hoz, ha évi 0,05%-os ETF-en keresztül fektetünk be, akkor is, ha egy évi 2%-os költségű befektetési alapon keresztül és akkor is, ha évi 4%-os költséggel bíró nyugdíjbiztosításon keresztül. Egyetlen kérdés, mennyi marad ebből nekünk!
Mindig lehidalok azon, amikor ügynökök bizonygatják, hogy de nem kell törődni a költséggel, majd a biztosítás jól kitermeli azt, koncentrálj csak az adójóváírásra, meg a bónuszokra. Mintha bárhol máshol nem tudnék ugyanabba a piacba fektetni és a költségek nem az én pénzemet apasztanák, illetve mintha a bónusz nem lenne benne a költségmutatóban. Az ügynökök gondolatában a pénz máshol semmit nem hoz, ehhez képest talált pénz, ha 8% hozamból nekem megmarad 4%, örüljek neki. Ahogy annak is, ha a saját pénzemből, amit elvontak, visszaadnak egy kevéskét bónusz címszó alatt.
Hát nem, mivel ugyanabba a piacba be tudok fektetni évi 0,3% költséggel is, akkor évről-évre 3,7%-ot bukok, ha ugyanezt egy még olcsóbbnak számító biztosításon keresztül teszem meg. Ezen pedig semmilyen adójóváírás nem tud érdemben segíteni.
Hogy a további felesleges vitát elkerüljük, csináltam egy faék egyszerűségű kalkulátort, ahová beírod az éves befizetést, az első befektetés éves költségét, a másodikét is és végül a nyugdíjbiztosítás éves költségét.
A nyugdíjbiztosításhoz a kalkulátor hozzáadja az adójóváírást a következő év felében és természetesen kamatot is számol rá.
Minden további vita helyett látod, mennyit tud segíteni az adójóváírás és milyen költség felett kell elfelejteni a nyugdíjbiztosítást örökre.
Mindenki használja egészséggel a kalkulátort, itt találjátok. Alternatív link
Update: Krisztián kérdezte, mi a helyzet, ha minimáldíjat fizet be és eseti díjban teszi be a többi pénzt. Ekkor annyiban más a helyzet, hogy a kezdeti költséget nem kell kifizetni, tulajdonképpen ugyanaz, mintha minimáldíjjal nyitnánk (hogy keveset vonjanak el az ügynök jutalékára) és csak később emelnénk a díjat.
Itt a TKM már csalóka, mert kisebb a kezdeti költség. Azonban a folyamatos díjakat plusz a befizetésnél levont díjakat továbbra is fizetni kell. Csak az alapkezelői díj 1,75% plusz az, amit még a valódi alapkezelő levon (ez alaponként más, ezért van tól-ig érték a TKM mutatónál, minden alapnak más a díja, ami az 1,75% felett fizetendő).
Mivel 20 évnél csak 1,4%-os pluszköltséget képes kitermelni az adójóváírás, nagyon kicsi az esélye, hogy akár ezzel a trükkel is jól járjunk. (Ne felejtsük el azt sem, hogy a minimáldíjra a teljes TKM az igaz.) Csak akkor lehet igaz, ha az alternatív befektetés is nagyon költséges.
27 évem van hátra kb 7.5 millát buknék.
OVB és egyéb unit link ügynökök/pénzügyi tanácsadók ide 🙂
Kéne egy negyedik oszlop ami a törődést illetve a rendszerességre szoktatás pénzben nehezen kifejezhető értékét számszerűsíti és mindjárt a bukóban lennék az első oszlopommal.
Azért érvelsz hiába, mivel az emberek félnek a befektetéstől. Ha a biztosító fekteti be helyettük a pénzt, akkor úgy érzik, hogy levettek egy nagy terhet a vállukról. Persze ezért nagy árat fizetnek.
Tudom, hogy nem adsz konkrét befektetési tanácsokat, de be kell látni, hogy az emberek szívesebben bízzák másra a pénzük kezelését, mint hogy ők kocktáztassanak egy számukra ismeretlen területen.
Ha jól tudom, meg lehet nézni, hogy a biztosítók vagy a pénztárak mibe milyen arányban fektetnek, ezért ha valaki csak az ő "stratégiájukban" bízik, akkor ETF-ekkel tudja követni. Persze ettől még nem garantált a nagy hozam, de legalább a biztosítást felül lehet teljesíteni.
Szerintem erről is írni kéne valamilyen formában.
Egyre több helyen javasolják a hosszú távú befektetést amerikai, nemzetközi részvényindexbe, köztük ezen a blogon is. A hosszú távú hozamokat nem vonom kétségbe, azonban egy valamit árulj el Miklós, ha már ennyiszer, ennyi embernek ajánlod a dollár alapú részvényindex hosszú távú tartását:
Hogy védekezel az árfolyamingadozás ellen?
Szépen hoznak az indexek 10-20 év távlatában, de az usdhuf árfolyama az elmúlt 20 évben volt 310 aztán 150 aztán megint 310. Ez azért elég sok kellemetlenséget szül. Ha az ember itthon akarja elkölteni mégiscsak forintra kell váltani;) és ha pont akkor felezett a dollár áfolyam, akkor nem biztos hogy örülni fog a Zember...
Az összehasonlítás szerintem egy icipicit fals...
1. Nádpálca elv: A nyugdíjbiztosítás egyik előnye, hogy valamennyire rákényszerít sok embert arra, hogy folyamatosan félretegyen. (Tudom, hogy a blog olvasóinak nem kell ilyen támogatás, mert magától is van annyi sütnivalója.) Még ha ez a hatás "placebó-jellegű" is, attól még sokaknál működik.
2. Nem ismerem sajnos az ETF-ek működését, de ez egy végletekig leegyszerűsített költségszerkezet. A nyugdíjbiztosításokban általában több bef. alap közül választhat az ember, a jobbaknál meg ingyenesen válthat közöttük, ami valamivel nagyobb mozgásteret enged a befektetés menedzselésénél. (Az éves alapkezelési költség is legalább 1,2% szerintem az ilyen termékeknél, tehát már az értékesítési költségek nélkül is bukó lenne szted. Viszont ebben az összehasonlításban már jóformán minden alapkezelőknél vezetett befalap is elvérezne... Persze tudom, hogy nem a biztosítás, hanem a költség az ellenség
3. Az értékesítési költség egy jó költségszerkezetű nyugdíjbiztosításban pont úgy nem szignifikáns tétel, mint az adójóváírás nagy tőke mellett a kis befizetésre.
4. Ettől még természetesen igaz, hogy az adójóváírás adta előnyt 15-20 év távlatában már jócskán ellensúlyozza a magasabb termékköltség.
5. 10 év körül ugyanakkor még szignifikánsan több a hozadéka, mint a járulékos költsége. (Nyilván ha ügyeltünk arra, hogy minimális költségünk legyen!) - feltételezve azt, hogy az elérhető bruttó hozam mindenütt ugyanakkora (persze ha valaki ismeri a befektetések szent grálját, akkor ez nem igaz).
"Egyre több helyen javasolják a hosszú távú befektetést amerikai, nemzetközi részvényindexbe" nem ertek hozza igazan, de laikuskent ugy erzem, ha mar mindenhol ezt ajanljak, akkor epp megfontolando kiszallni, mert lassan durran a lufi 🙂
Az életem során több UL biztositásom volt és van, még sosem jártam rosszul.....de mindig tudtam mit kötök és persze kivel......
Egyszeruen erthetetlen, hogy emberek miert vitatkoznak egyertelmu szamokkal. 4% sok, es kesz. Az ugynok szerint nem, mert o kapja. Ez annyira szimpla.
@biztositasi ugynok: "nádpálca elv"? Mindig ezzel jöttök, hogy nem baj, hogy az ügyfél elveszti a vagyona felét, de legalább takarékoskodott. Ennél mondjuk jóval egyszerűbb, ha az ember beállít egy rendszeres havi utalást az értékpapír számlájára. Persze bármikor fel is veheti a pénzt, de ugye mind tudjuk, hogy a biztosítások nagy részét is idő előtt megszüntetik, még a hatalmas büntetés (nesze neked nádpálca) mellett is.
A biztosítónál sincs ott a szent grál, ezért az ő hozamai sem garantáltak, a költségei viszont azok. Ő is olyan alapokba fekteti a pénzt, ami mindenki számára elérhető kisebb költséggel.
Éppen ezért írtam, hogy arra kéne megtanítani az embereket, hogy hogyan tudnak ugyanakkora hozamot elérni kisebb költség mellett, mint a biztosító.
@biztosítasi ugynok
Ne védd a védhetetlent. Akiket ismerek UL "károsultakat" azok akiknek már lejárt a 20 év, azoknak MIND, MONDOM: MINDNEK!!! nominálisan 20 év után kevesebb, vagy max ugyanannyi pénzt fizettek ki mint amennyit ők befizettek.
Az UL gyalázatos utcai leütéses rablás!
Ez főleg azért tragikus, mert az embereknek nincs sokszor 20 éve arra, hogy vagyont gyűjtsenek, és ez a szemétség a legdrágább dolgot az IDŐT veszi el tőlük.
Az egyik legszemetebb trükk amit a biztosítási ügynökök csalinak már ezer éve bevetnek, hogy a biztosító alapkezelője által kibocsátott x számú befalap közül mindig éppen azzal, vagy azokkal kérkednek a beetetendő áldozat előtt, ami(k) éppen akkor csillió % hozamot produkál(nak) éves, vagy rövidebb távon.
Mostanában a biztosítási hiénák éppen az orosz alapokkal hakniznak, csak azt felejtik el megmutatni, hogy az öt éves chartok már csak 5-6% körüli hozamot mutatnak, amiből a költségek után SEMMISE marad.
Valahol valamelyik gépemen anno elmentettem (most nincs kedvem megkeresni, de tanulságos lenne 😀 ) a legendás brokernet xml-t azokkal a bizonyos 4x % os éves hozamokkal, ami alapján a kuncsaftnak 20 év után már csilliárd forintja lett volna 😀 . Hány ezren bedőltek a pincérből, bolti eladóból pár óra alatt "kiképzett" "pénzügyi tanácsadóknak" és megkötötték a horror költségű UL-t!!!!
Itt nem is ez a főprobléma. Egy újabb (sajnos) megtévesztő cikk. Ugyanis nem ugyanolyan termékeket hasonlítasz össze!
Adott egy HAVI díjas nyugdíjbizti, ahol legyen mondjuk 2% a költség. És erre mondod hogy mennyivel jobb az ETF, ahova beteszünk pl 10M ft-ot EGYÖSSZEGBE!!
Ha az ETF-et is havonta szeretnéd, mondjuk 20e-sével fizetni, akkor egyből van rajta egy fix költség, amit írtál is, pl: 12 dollár!!!! Nyílván ki tudod számítani hogy ez mennyi!!!!
Magyarán HAVI megtakarításba nincs olcsóbb, mint a 1,5-2%-os költség.
Másrészt: "nagy része az én fizetésem".... a maximális 116%-ból én 13-39%-at kapok meg, ami brutto, és nem Kata-zok, tehát nettoban a fele. Egy havi 20e-sen én netto 40-50e-t keresek!!!! A másik 1M ft költséget a futamidő során nem ÉN, hanem a biztosító és a vezetők kapják!!!!
Ennyit a korrekt és pontos tájékoztatásodtól....
Dandras,
A kalkulátor éves díjfizetéssel számol először is.
Másodszor mi tiltja meg, hogy pár hónapig megtakarítási számlán gyűjtsd a pénzt és mondjuk félévente fektesd be??
Mi tiltja meg, hogy szinte költségmentes Raifeissen havi megtakarítási programban gyűjtsem a pénzt fél évig?
Harmadszor ez egy kalkulátor. Beírod, mennyi a költséged A esetben, mennyi B és C esetben. Ebben mi nem objektív?!
Ne haragudj, nagyon gyengén adod elő, ha neked a maximális 14 hónapnyi jutalékból (plusz persze a követő jutalék, azt se felejtsük el) csak 13-39%-ot adnak oda.
Ha én akarnék ilyen szemetet árulni, a 14 havi kezdeti elvonásból megkapnám a 90%-át. Érdemes lenne munkahelyet váltani, ha szakmát nem is akarsz.
Adótanácsadóval is érdemes lenne beszélned.
Plusz azt sem értem, ehhez mi köze annak, akitől ezt a pénzt levonják?
Hogy hány embert hizlal még a piramisban a tőle levont költség, vagy hogy te mennyit adózol az ő adózott pénzéből??
@Kiszamolo
Megtaláltam a 2008 as brokernet .xls-t! Hova töltsem fel ELRETTENTÉSÜL, hogy nyilvános legyen??? Tanulságos, bár csak 26% a költségek UTÁN (!!!) a hozamigéret.
Megtaláltam, feltöltöttem:
data.hu/get/10481980/Brokernet.xls
Rosszul emlékeztem, "csak" 26 % a hozam HÚSZ ÉVIG.... 😀
RÖHÖGJETEK!
Én is sok ul "károsulttal" találkoztam. Sajnos vannak rossz és jó termékek is. Összességében viszont tény,hogy a legtöbb rosszul álló ulnél, nem a költségszerkezet, hanem az ügyfelek nemtörődömsége okozta, hogy azt a pénzt tudták kivenni, ami befizettek vagy kevesebbet.
Tőkésítés? alapváltás? nem, hogy nem tudják mi az, de hallani sem akarnak róla többségében, még ha keresik őket akkor sem. Nem is akarnak ezzel foglalkozni. Ez sajnos a nagy átlag.. 🙁
Ez a számolás szép és jó, viszont az emberek többsége havonta fizet, azzal viszont lehetetlen számolni, így hiteltelen a kalkulátor.
Nekem sok ismerősöm van, akiket megkerestek Ul termékkel ,hogy tegyenek félre havonta kis összeget és esetizzenek, mert az jó. Nem hogy az ult nem kötötték meg, de se tbszük nincs, se etf, még csak egy alszámla sem, inkasszóval.
Amíg a világban az emberek több, mint 80%a ilyen, van létjogusultsága az Ulnek
Mi köze van ennek az alapváltáshoz, meg a havi befizetéshez???? A kalkulátor a KÜLÖNBSÉGGEL számol, az minden esetben ugyanaz. Havi díjfizetésnél meg alapváltás elmaradásánál is.
Miért is lehetetlen havonta számolni???? Még egy 13 éves gyereknek is menne. Ugyanez lenne a végeredmény, csak 12-szer hosszabb lenne az Excel tábla.
Egyre gyengébbek a kifogások...
nem való mindenkinek az UL. nekem biztosításra és befektetésre volt szükségem egyszerre, ezért kerestem 17 éve egy jó terméket, amit minimáldíjjal megnyitottam. a válságot megérezte ez is, de már 5 éve pluszban vagyok és összességében a befizetéseimet egymillió forinttal meghaladó hozamot értem el.
Szocske, nem a hozamot kérdőjeleztem meg. Meggyőződésem, hogy hosszú távon kitermelik ezek az index követő ETFek azokat a reálhozamokat, amiről szó van.
Azt sem vonom kétségbe, hogy vannak magyar befektetők, akik mindenképp tartani akarnak dollárt a portfoliójukban.
De ha egy átlag magyar beül 10-15 évre egy sp500 indexkövető etfbe, ami ki is termel 6-7%reálhozamot, nem hiszem hogy örülni fog, ha el akarja költeni a pénzét és az usdhuf árfolyam éppen 150forinton van.
Kiszamolo (és Andrasgy), ha ennyiszer írtok róla magyar embereknek(mert nem amcsiknak szólnak a cikkeitek, ha jól tudom), akkor felelősségetek felhívni a figyelmet az árfolyamkockázatra, és annak kiküszöbölésére!!!
Viktor, az olvasónak pedig annyi dolga van csak, hogy olvasson.
//kiszamolo.hu/?s=Devizakockázat
@Dandras
Próbáljátok védeni itt páran a védhetetlent. "Rosszul használják a zemberek", "vannak jó termékek is", " aktívan kell kezelni" (= találja ki a kuncsaft ELŐRE, hogy jövőre éppen melyik alapotok hoz majd csilliót) stb. bla, bla, bla....
Megmagyarázni próbáljátok a megmagyarázhatatlant, hogy az "1" több mint a "2", pedig csak csupán arról van szó, hogy ellopjátok az emberek pénzét, hiszen az is lopás, ha valaki 20 év után nominálisan pont annyit kap vissza mint amit befizetett, hiszen az infláció miatt annak az összegnek jóval kisebb a reálértéke.
Ps.
és ne gyertek a "párnacihával", hogy aztán ott se gyarapodik! Az ha ott tartja a kuncsaft a pénzét az a SAJÁT DÖNTÉSE és nem azért rakja oda mert elhitette vele valaki, hogy majd ott sokat fial, vagyis tudja, hogy ott nem fog gyarapodni.
Ehhez képest a biztosítós hiénák ígérnek fűt fát csilliót, vagyis BECSAPJÁK az embereket, hiszen ha elmondanák az igazat, hogy: "Lúzerkém 100 kuncsaftból 99 örül ha visszakapja 20 év után amennyit befizetett.", akkor a kutya nem kötne se UL-t se nyuggerbiztosítást.
Valami ilyenre gondoltam;)
A kiküszöbölés módszereiről menyik cikkben írtál?
@Dandras
"Magyarán HAVI megtakarításba nincs olcsóbb, mint a 1,5-2%-os költség."
Ritka ordas nagy hazugság! 😀 Gratula ! 😀 Csak azt nem tudom, hogy ezt te is elhiszed, vagyis h......e vagy, vagy csak mindenki mást nézel annak?
Amit Miklós felsorolt, azon túl még kapásból eszembe jut:
- Az államkincstárnál vezetett INGYEN értékpapirszámlára INGYEN vásárolt állampapír
- Jó pár helyen 0 ft költséggel vásárolható 1 Ft. névértékű befektetési jegyek garmadája
@biztosítasi ugynok
Szomorú volt rájönnöm, hogy az emberek többsége tényleg csak kényszer alapján tud összegeket félretenni - már ha félretevésnek nevezhetjük azt, ha havonta inkasszálja a bankjuk a hiteltörlesztőt, vagy felszólító levelet küld a nyugdíjbiztosítójuk.
Egyszerűen fogalmazva: a termékügynökök "gyerekeket" (gyerekes hozzáállású felnőtteket) akarnak belerángatni a termékeik megvásárlásába, majd azt erőszakkal fizettetni havonta, mert ha nem, akkor irgumburgum.
Miklós a blogján és a személyes tanácsadások során pénzügyi felnőtteket akar "nevelni", akik önállóan döntenek a saját anyagi életükről. Nem fog senki puskát tartani a fejükhöz, annyit tesznek félre havonta amennyit akarnak, és ráadásul kevesebb költséggel.
Nem kötelező felnőttnek lenni, a világ gyerekekkel van tele. Nekem mégis szimpatikusabb az önálló és szabad döntés, amit a pénzügyeimben hozhatok, kösz Miklós!
@Viktor: "ha el akarja költeni a pénzét és az usdhuf árfolyam éppen 150forinton van" - mert a biztositok altal ertekesitett alapoknak nincs arfolyam kockazata? A forintban szamitott arfolyama azoknak az alapoknak is valtozni fog, nemcsak az ETF-nek. Szoval ez nem erv az UL mellett es az ETF ellen.
@Stanlee: Lehet én értettem félre, de szerintem nem is érvnek szánta Viktor. Egyszerűen csak érdekelte, hogy ha oda fektetsz be, akkor mit tudsz tenni annak érdekében, hogy minimalizáld ezt a kockázatot. Mert hiába van nettó 5% hozamod, ha közben 290-ről 270-re változik az árfolyam.
@Nbazs: akkor meg egyszer: ha a HUF/USD arfolyam valtozk, akkor az UL-es alap erteke is ugyanugy csokken, mintha egy USD alapu ETF-ed lenne. Annyi a konnyebseg az ETF-ben, hogy azt az ember eladja a fenebe, ha ilyen drasztikusan valtozik az arfolyam, az UL-ben meg ottragad a penz, csak a biztosito altal ertekesitett alapokbol vehet az ember, vagy strukturalhat at, es azoknak is ugyanugy arfolyamkitettsege van. Szoval ez nem erv az UL mellett, hogy abban az arfolyamkockazat nem letezik. Ugyanugy benne van, sot meg jobban, mint egy ETF-ben.
Évek óta az A...n Alapkezelőnél tartom a megtakarításom, TBSZ számlán, total return, tavaly kötvény, idén részvény alapokban. Semmilyen díjat nem fizettek (az alapok árfolyamában megjelenő alapkezelői díján kívül). Ha kedvem van holnap visszaváltom egy részét vagy mind. Bolond lennék egy ul szerződéssel megkötni a saját kezemet és vagyonokat fizetni a nagy semmiért.
Olvasom jó ideje a blogodat, és nagyon hasznosnak tartok benne dolgokat.
Viszont mondjuk ki nyíltan: az ügynök abból él, hogy az UL-t mondja jobbnak, Te abból élsz, hogy az UL-t mond rosszabbnak.
Hihetetlenül félrevezetőek ezek a cikkeid, ugyanis kalkulátornak nevezel egy excel táblát, ami semmiről nem szól. Mert egy 5 éves gyerek is meg tudja mondani, hogy 3 kisebb, mint pí- mert kábé ennyit jelent a mostani táblád.
Beszélsz hozamról az UL esetében, és beszélsz az ETF-ről, mint opció, amiből kiszállhatsz bármikor.
Viszont arról még egyszer nem beszéltél, hogy kiszállni valamiből egy 20-30-35 éves időtávra tervezett megtakarítási stratégia esetében mindig azt jelenti, hogy újra kell tőkésíteni. Az pedig azt jelenti, hogy alapvetően drágábban tudsz beszállni egy kiszállás után valahova, mintha 5 évvel ezelőtt szereztél volna vélhetően alacsonyabb áron pozíciót.
folyt köv
Petya, én nem abból élek, hogy bármit jobbnak mondok.
Én abból élek, hogy a jót mondom jónak, a rosszat meg rossznak.
Mivel csak és kizárólag órabért kapok, legyen szó tanácsadásról vagy oktatásról, megtehetem azt a luxust, hogy tényleg az olcsót mondom olcsónak és a jót jónak.
Nem kell a drágát és rosszat jónak hazudnom, hogy legyen fizetésem a hónap végén.
A okfejtésedet a továbbiakban egyszerűen nem értem.
Ha valaki ETF-et vesz, az ki-be fog ugrálni, de ha unit linked biztosítást, akkor viszont semmit nem fog csinálni és ezért gazdag lesz, vagy mi???
Az ETF-ből ki kell szállni?
Az UL-nél annualizás??
Az ETF-nél nincs olyan, hogy tudod előre 25 évre, mibe kell fektetni, az UL ezért sokkal jobb????
Ne haragudj, tényleg nem bántásból, de te érted, amit írsz? Egyáltalán tudod, mi az az ETF?
(Az ETF ugyanolyan befektetési alap, mint amibe a unit linked teszi a pénzt, sőt nem egyszer a biztosító csak annyit csinál, hogy helyetted vesz ETF-et. Ezért fizetsz akár évi 5%-ot költségként.)
mert a piac hosszútávú növekedésre van ítélve és ezen remélem nem is fogunk dilemmázni, hogy nem. Mert de...
Tehát arról nagyvonalúan elfeledkezel, hogyha (feltételezve a Te tanácsodat egyébként) a befektető egy UL-ben ugyanabban az alapban hagyja a pénzét 10-15 évig, akkor biztosan magasabb hozamot ér el (nem összekeverendő az annualizált hozammal, ami egy fiktív szám), mintha ETF-ből ugrált volna ki-be 3 évente, mert lereagálta volna a változásokat.
UL esetében nem beszélünk annualizált hozamról, mert teljesen más lesz az értéke a 10 évvel ezelőtt betett pénzednek, mint a 9 éve és 11 hónapja betett pénzednek. Itt jellemzően havi tőkésítés folyik, ami önmagában eltérő jellemzőkkel bír.
Arra kérlek, hogy ne mossuk össze a fogalmakat ennyire, mert te pontosan ugyanannyi kárt okozol ezzel, mint az ügynökök.
u.i.: Miért lett volna kevésbé rentábilis az ETF ugrálgatás? Mert mindig a piaci folyamatok miatt vélhetően bekövetkezett (az alapnak saját magához mérten) magasabb árfolyamán kellett volna beszállni
u.i.2: a gondolatmenetben érdemes figyelembe venni a termékstruktúrát. Amikor nyugdíjra szeretnénk félretenni, akkor alapvetően olyan termékstruktúrát keres az átlagos ember, ami bizonyosan fenntartható a célidő végéig. Namármost nem tudsz olyan terméket mondani (sajnos), ahol garantáltan 15-20-25 évig biztosan bennhagyhatod változatlan feltételek mellett a pénzedet... Ez pedig a jelenben nem nagy dolog, de 25 éves távlatban brutális eltéréseket jelent. Mert hiába festesz rózsaszín képet az ETF-ről, maga a teljes koncepció változhat, átalakulhat és ezáltal a teljes csatornája, ami máris kedvezőtlenül hatna a matekra, mert új csatornát kéne találni és újra tőkésíteni
és ugyanez igaz a TBSZ-re, a Raffeisen ingyenes megtakarítási számlára, állampapírokra...stb. Ezek ma kedvező konstrukciók, de nem biztos, hogy 5 év múlva ugyanebben az állapotukban léteznek. Akkor pedig máris nem működik a mai tanács.
@Petya
Ugyanazt kérdezem amit Kiszámoló: Te érted saját magadat? Mert szerintem totális zagyvaság amit összehordasz.
A biztosítós befalapok miért is tutik 20-25 évig??? Fogalmad sincs úgy látom én is sem a befektetési alapokról, sem az ETF-kről!
Az előzőekben olvasható, termékügynöki hozzászólások mutatják, hogy semmit sem ér az oktatási rendszer Magyarországon. Megtanítanak minden hülye adatot, gondolkodásra és becsületre viszont nem tanítanak meg.
Az a benyomásom, hogy a UL termék értékesítő tényleg elhiszi amit mond, tényleg azt hiszi, hogy ez autóvásárláshoz hasonló dolog, hogy "az én típusom ebben rosszabb mint a tiéd, cserébe ebben meg ebben jobb." Nem látja be, hogy a UL semmiben nem jobb, viszont drágább, mint az ETF. Nem is érti Miklós mondatát: "a biztosító csak annyit csinál, hogy helyetted vesz ETF-et".
Az UL ügynök hiába járt iskolába, az alapvető kérdéseket sem tudja (akarja) feltenni: miből van a biztosítónak fiókhálózata, üvegpalotája, honnan fizeti a jutalékot az ügynöknek. A valódi válasz: az ügyféltől lehúzott pénzből. Ezt nem látja be, mert jobban szereti a pénzt, mint a tényeket, hisz ő a jutalékból él
@Petya: ahogy előttem is leírták, semmi értelme annak, amit írtál. Az ETF-ből sem kell kiugrálni, de persze ha akarom, átrakhatom a pénzemet ás alapokba, mint ahogy ezt az UL esetén is meg lehet tenni. Ez az egyén döntésén múlik.
Annyit tennék még hozzá, hogy az UL sem egy feltételenül 20 évig változatlan dolog, mert pl. az adójóváírást, korábban már eltörölték a sima UL-nél (a meglévő szerződésekre is), pedig pont amiatt érhette volna meg. Ugyanez bármikor megeshet a mostani "nyugdíjbiztosításnak" nevezett termékkel is.
Rendszeresen olvasom a kiszámolót, és tényleg egy nagyon jó, és hasznos oldal, de én is sokszor azt érzem, hogyha az ul-ekről van szó nem teljesen objektív a szerző, és megy a maszatolás, hogy az egyszeri 5-10M Ft-os megatakarítást hasonlítjuk össze a havi díjas nyugdíjbiztosítással. A másik, hogy a teljes biztosítási piacot egy kalap alá veszitek, holott itt is igaz, hogy vannak drága és rossz termékek, de van olyan is, aminek korrekt költségszerkezete van(igaz csak 1!!). Az etfekre, bef. alapokra se lehet kijelenteni, hogy mindegyik olcsó, ott is vannak kevésbé jók!
A példa kedvéért tessék egy kalkuláció!
Futamidő 15 év, havi díj 20eFt, 6%-os hozam-feltételezéssel.
Befizetés: 3,6MFt
Eljárati összeg adókedvezménnyel: 6.178.350Ft
Tkm: 1,51%
Hát én ezt nem érzem olyan nagy átverésnek!
Csak kiváncsiságból, hol tudna az ügyfél ennél magasabb összeget kapni?
Jegkocka, miért gondolod, hogy 10 milliós befizetésről van szó?
Egyébként egy alternatíva: Magyar Államkincstár, prémium magyar állampapír, éves hozam 2,25% plusz infláció. (Várhatóan 4,5%/év minimum).
Havonta veszek bankkártyával 20 ezer forintért.
TKM mutató: 0%
Nekem megmarad a teljes összeg.
Egyébként hány unit linked tud 1,51% TKM-et??
@Stanlee: Akkor még egyszer: Nem érvnek szánom, sem UL-em nincs, sem érdekelt nem vagyok benne hogy másnak legyen. Azért vagyok itt a blogon, hogy informálódjak hogy azt a kis megtakarításomat, ami lehetne, hol érdemes elhelyeznem a 0 kamatú bankszámlán parkoltatás helyett.
Nem az a kérdés, hogy ez UL-nél is így van-e (nyilván így) hanem hogy mit lehet tenni azért, hogy ezt a kockázatot minimalizáld, terméktől függetlenül. (Ha elolvasod a Miklós által cikket, abban is benne van, hogy lehet ez ellen védekezni, de ez már egy másik cikk témája lesz.)
@Petya: "Namármost nem tudsz olyan terméket mondani (sajnos), ahol garantáltan 15-20-25 évig biztosan bennhagyhatod változatlan feltételek mellett a pénzedet… "
Tudsz nekem olyan terméket ajánlani, ami GARANTÁL nekem bármit is a 35 év (és ebbe még nem számoltam bele, hogy addigra lesz vagy 70 év a nyugdíjkorhatás) múlva esedékes nyugdíjba menetelemre? Azt se lehet garantűlni, hogy a szolgáltató 5 év múlva még a piacon lesz, és 5 év múlva milyen feltételek lesznek, nemhogy 35 év múlva.
Az én példám is csak 1 a sok közül.
Én próbálkoztam brokernetnél, lelkes voltam és fiatal, a gond akkor jött, amikor a kedves előadó úgy kb. 100 embernek azt kezdte ecsetelni, hogy elzálogosította a saját, a szülei és az após-anyós házát, chf alapú hitellel és az így felvett milliókat betolta a rendkívül kockázatos kínai-indiai alapokba cégen belül kötve. Mondván 3 év után milyen jó lesz neki... és ismétlem ő tanította a buta boltost-hentest-fodrászt... Nekem meg felvillant a piroslámpa, hogy ez tuti nem így lesz. Akkor 15%-os hozamokról beszéltek, hogy azt általában hozza és 10 év alatt lehet a pénzt duplázni, jóváírásokkal együtt.
Az is tudott, hogy a havi fizetésű UL a legdrágább és inkább évest kellene választani, mert ott kevesebb a ktg. Az ügynöknek meg ott a legkevesebb a jutalék.
Az is igaz, hogy az emberek többsége, kb. 95% úgy gondolkodik, hogy választ, beteszi és x év múlva $.
Folyt.
A maradék 5% meg itt van a blogon... 😀 😀
Summa summárum, ha nincs fegyelem a pénz RENDSZERES félrerakására, megette a fene az egészet.
Az UL-esek azzal (is) szoktak védekezni, hogy az ő alapjaik, konstrukcióik nem kaphatók földi halandó számára csak rajtuk keresztül. Csak azt felejtik el hozzátenni, hogy van a piacon több 1000-10'000 másik, ami nem pont olyan, mint az övék, de jóval kevesebb a ktg-e.
Nem egy ismerős mondta, hogy elege van az UL-ből, mert még a befizetett pénze egy jó részét is elbukta, nemhogy pluszban lenne, ami mind-mind a ktg-eknek köszönhető és nem volt toppon az ügynök, mert a felét se mondta el annak, amit kellett volna... Ő meg hibázott, mert nem olvasta el az apróbetűs részeket...
Az pedig hatványozottan igaz, hogy az információ ér a legtöbbet, és az átlagembernek (szinte) minden fontos(abb),minthogy kezelje a pénzügyeit, inkább elhárítja a felelősséget
@Jegkocka
"Csak kiváncsiságból, hol tudna az ügyfél ennél magasabb összeget kapni?"
Ideírom a portfólióm utolsó havi ÉVESÍTETT hozamait jó? 😀
1. 56.11 %
2. 28,58 %
3. 0,28 %
4. 9.11 %
5. 34.81%
6. 18,45%
Ps.:
Jah a költségek!
Azok már nincsenek, ezek nettó hozamok.
A számlavezetési díj az talán fél EZRELÉK. ÉVENTE!
@Jégkocka
"A másik, hogy a teljes biztosítási piacot egy kalap alá veszitek, holott itt is igaz, hogy vannak drága és rossz termékek, de van olyan is, aminek korrekt költségszerkezete van(igaz csak 1!!)."
És azt az EGYET a blog olvasóinak, többségének ismernie kellene? A közvetlen felettesem pesti volt a Brokernetnél, na ő mondta még anno, többször is, hogy biztosítást nem érdmees kötni, kivéve a kötelezőt az autóra, mert azt muszály, amúgy meg tudtatosan élve minden mást megtakarításból-befektetésből jobb, sokkal jobb rendezni, mert csak a kekeckedés, kötekedés megy a legtöbb esetben az ügyféllel a biztosító részéről. (tisztelet a nagyon ritka kivételnek). Ergó inkább elintézem én magam...
A buták, kényelmesek meg inkább mindenre biztosítást kötnek. Kinek mi...
Jujjj. muszály HELYETT muszáj-t kellett volna írnom, bocs.
Rövid távú rendszeres megtakarításhoz tökéletes a Cetelem Takarékszámla is.
@ügyvéd, melyik cégnél évi fél ezrelék a számlavezetési díj?
Kiszamolo, egyetlen egy ilyen van, de amíg az létezik, addig nem lehet kijelenteni, hogy az összes nyugdíjbiztosítás drága és rossz!
Prémium magyar állampapír vásárlása 15 éven keresztül 4,5%os hozammal számolva, 5.147.524 Ft gyülne össze, ami jóval elmarad az általam vázoltaktól!
ügyvéd, nem lepődtem meg a hozzászólásodon, az előzőekben is látszott, hogy szövegértési gondokkal küszködsz!
@Eretnek
Tudod ha elég nagy a számlaegyenleged MINDENHOL speciális feltételek "tárgyalhatók le" ( az alku olyan csúnya szó 😀 ), ezért teljesen értelmetlen lenne leírnom.
Sehol sem várják meg még azt a mondatot sem, hogy "végülis máshol is vezethetem a számlámat".
@Jegkocka
Tudod a pénz beszél a kutya meg ugat. Másképpen: a matekot nem lehet meg....ni.
A matek pedig a következő: Az én pénzem 5 évente duplázódik, 15 év alatt nyolcszorozódik.
Ezért aztán nem is akarom érteni a te biztosítós pénzed nyomorúságos számait ... 😀