A tanácsadások során sok érdekes emberrel találkozom, a bűnügyi helyszínelőtől kezdve a híres futballistán át a világszinten is nyilvántartott disc jockey-ig. Ez az egyik oka, amiért szeretem csinálni a tanácsadást a pénzkereseten kívül, sok érdekes embert és szakmát megismerhetek.
Tanácsadás alkalmával találkoztam Bencével is, aki egy nagybanknál a hitelezésért felelős vezető. Ő dönti el, melyik hitelt mennyiért kell adni, hogy megérje a banknak a kockázat.
Sokan kérdeztétek, mi alapján áraz be egy hitelt egy bank. Ez nagyon sok mindenen múlik, a családi helyzettől a végzettségen át a munkakörig, az ingatlan elhelyezkedésétől, típusától és ezer más dologtól. (Ezért nem kell túl komolyan venni a netes hitelkalkulátorokat, azok csak inkább a figyelem felkeltésére valók, mintsem valódi adatokkal dolgoznának.)
Megbeszéltük Bencével, hogy szívesen írna egy cikket a témáról, hogy az olvasók is lássák, miért és hogyan kell áraznia egy banknak egy hitelt, hogy lehetőleg minden kockázatot figyelembe vegyen. (A hitel kamatfelárának nem csak a bank pillanatnyi hasznát kell fedeznie, de a kockázat miatti kieső tőkeveszteséget is. Egy 100%-ban elvesztett személyi kölcsön tizennégyszer annyi hitel teljes 7%-os hasznát is magával rántja.)
Következzen hát az ő cikke. Ha tetszik, írjatok neki a hozzászólásokban, hogy szeretnétek még olvasni tőle. 🙂
Többször is előkerült korábbi cikkekhez kommentekben, hogy vajon mi alapján és hogyan bírálják el a bankok az ügyleteiket, miért annyi rajta a kamat, valamint sok egyéb, a hitelek hátteréhez kapcsolódó kérdés. Ezekre szeretnék röviden rávilágítani.
Magamról annyit, hogy a régóta a blog lelkes olvasója vagyok, illetve bő évtizede pénzügyi területen dolgozom vezető pozícióban.
Kezdjük tehát azzal, hogy miből is él egy bank. Elsősorban a betéteken és a hiteleken képződött kamatfelárból, illetve a jutalék jellegű bevételekből. Értelemszerűen egy bank kisebb kamatra kap forrást, mint amennyiért azt kihitelezi, ez a bank marzsa tehát.
Azonban itt ne gondoljon senki nagy összegre, jelenleg ugyanis 2.5-4%-ért már lehet lakáshiteleket kapni, ebből az összegből tehát a forrásköltségen felül a banknak ki kell gazdálkodnia a személyi jellegű ráfordításait, az infrastruktúra fenntartását (IT rendszerek, hardver és szoftver igények), irodaház- és fiókok bérleti díját, likviditási költséget, és minden egyebet.
Ezen felül azonban a legnagyobb költsége egy banknak válságos időszakban a kockázati költség. Mindezek után van természetesen egy elvárt hozama a tőkének, tehát a fenti költségek elszámolását követően (amiket az említett kamatmarzsokból kell kigazdálkodni) kell(ene) a banknak a tulajdonosok felé egy értelmezhető mértékű osztalékot fizetni.
Rövid példával élve: ha van egy bank, amelynek alaptőkéje 100 milliárd forint, míg a hitelállománya a tőkeáttételek miatt mondjuk 1000 milliárd. Ez úgy jöhet ki, hogy a bank gyakorlatilag a 100 milliárd forint tőkével szemben 100 milliárd forint tőkekövetelményt állíthat szembe, ami az az összeg, ami a hitelek nem várt veszteségére képzett szám. Ez 12.5-szer ennyi kockázattal súlyozott eszközértéket jelent, ami azonban a jelenlegi szabályozói környezetben a tőkepufferekkel és az úgynevezet SREP – rátával (amit az MNB minden bankra megállapít mint egy kvázi „büntetőszorzót”) átlagosan kettővel elosztandó. Fenti matek alapján tehát kb. 100 x 12.5 / 2, azaz kb. 600 milliárd forint kockázattal súlyozott eszközértéke lehet a banknak. Ebben az esetben tehát, ha az átlagos kockázati súly 60%, megkapjuk az 1000 milliárd forint hitelállományt. Ha a bank kockázatosabb (100%-os kockázati súlyú) ügyfelekkel rendelkezne, akkor csak 600 milliárd forint kitettséggel rendelkezhetne. (Ez az egyik oka, amiért a kockázatosabb ügyfelek drágábban kapnak hitelt.)
Maradva tehát az eredeti példánál (1000 milliárd forint kitettség), ezen képződik jelen kamatkörnyezetben 20 milliárd forint nyereség (2%). Tételezzük fel, hogy betéteken, illetve jutalék jellegű bevételeken még 30 milliárd forint nyereség képződik. Ebből az 50 milliárdból vonjuk le mondjuk az 1500 dolgozó bérköltségét (legyen átlag 600 ezer bruttó, ez szuperbruttósítva éves 14 milliárd forint), legalább ekkora összeg különböző IT és bérleti díjakra, valamint mindenféle egyéb költségre. Ezek után marad 20 milliárd forint. Visszakanyarodva az 1000 milliárd forintos hitelállományra, egy nagyon konzervatív, 1%-os átlagos céltartalékképzés a portfólió romlására 10 milliárd forintot jelent. Ez tehát egy nagyon optimista forgatókönyv, ahol az eredeti 50 milliárd forintból 10 milliárd profit marad. Ez a 100 milliárdos saját tőkén 10% hozam, ami elfogadható, de egyáltalán nem kiemelkedő. Ezzel szemben képzeljünk el egy válsághelyzetet, ahol egy éven belül az ügyfelek 10%-a bedől. Amennyiben ezeket a bank céltartalékban megképzi (tehát az 1000 milliárd forint 10%-át), az 100 milliárd forintot jelent. A fenti költségekkel és változatlan bevételekkel számolva ez tehát azt jelentené, hogy a bank abban az évben 80 milliárd forint veszteséget termel. Ami a fenti számot még nagyon befolyásolja, hogy mekkora hitelállományt tud a bank biztonságosan kihelyezni. Fontos, hogy a fentiek egyszerűsítések, de jól érzékeltetik, hogy egy bank esetén nagyon könnyű komoly veszteségeket összeszedni, míg nyereségre ugyanez már nem igaz, így a pénzintézet érdekel a prudens, hosszútávú és kiszámítható fogyasztói magatartás. Néhány alátámasztó szám: 2011-ben és 14-ben egyaránt óriási veszteségeket, közel 500 milliárd forintot könyvelt el a bankszektor.
Tekintve, hogy a fentiek közül amit a hitelezés közvetlenül érint, illetve az egyik legnagyobb és legkiszámíthatatlanabb tétel, az a kockázati költség, így a továbbiakban erről szeretnék részletesebben írni.
A fentebbi eszmefuttatás után könnyen belátható, hogy egy banknak nem érdeke, hogy bedőljenek az ügyfelei, ezen ugyanis nem keres pénzt, hanem veszít. Ennek az oka, hogy meg kell képezze céltartalékban a fennmaradó kitettséget, és rengeteg extra energiát tesz bele a behajtásba, aminek jogi, illetve személyi jellegű ráfordításai vannak, ugyanakkor a fedezetet jellemzően piaci ár alatt tudja csak értékesíteni (de még ha piaci áron tudná, a fentiek miatt akkor is veszítene az ügyleten). Röviden tehát a bank a kiszámítható, kevéssé kockázatos ügyfeleket szereti, akiknek a bedőlési valószínűsége (mind a kockázattal súlyozott eszközértéknek, mind a várható veszteségnek / céltartaléknak az egyik meghatározó paramétere) alacsony, illetve kellően fedezett az ügylet.
Ezért tehát a legtöbb bank úgynevezett scorecardjában (mely a bedőlési valószínűséget meghatározza a korábbi hasonló ügyfelek históriája alapján, és bonyolult matematikai műveleteken alapul) szerepelnek az alábbiak:
- életkor
- földrajzi terület
- a hiteltörlesztő aránya a fizetéshez képest
- jövedelem
- legmagasabb iskolai végzettség
- családi állapot
- hány éve dolgozik az adott helyen
- mi a hitel célja
Ezeken kívül természetesen még sok egyéb szerepelhet, de a fentiek már kirajzolják az ügyfél kockázati profilját. Életkor esetén értelemszerűen nagyobb a halálozási esélye egy 60 évesnek, mint egy harmincasnak, nem véletlen, hogy bizonyos életkor (jellemzően 75 év) felett nem is adnak hitelt.
A földrajzi terület azért nagyon fontos, mert bár Magyarország kicsi, a lehetőségek, jövedelmi különbségek (illetve új munkahely találásának esélye egy állásvesztés után) nagyon szórnak. Továbbá a fedezet szempontjából sem mindegy, a 3000 magyar település jelentős részén – még akkor is, ha fájó ezt hallani – az ingatlanok értéke állaguktól, méretüktől függetlenül lokális ingatlanpiac híján 0. Így nem véletlen, hogy a bankok nem is fogadnak be minden településről fedezetet.
A hiteltörlesztő aránya a fizetéshez képest, valamint a jövedelem nagysága magától értetődőek, míg a legmagasabb iskolai végzettség szoros korrelációban van azzal, hogy váratlan helyzet esetén az illető milyen gyorsan tudja pótolni a kiesett jövedelmét.
A családi állapot – szintén tényeken alapuló mérés alapján – jó indikátor arra, hogy a párral / családdal rendelkezős jobb visszafizetési hajlandósággal rendelkeznek. Ennek okait nem vizsgálja egy bank, de minden bizonnyal a pár jövedelme van rá elsősorban befolyással.
Az, hogy az adósjelölt mióta dolgozik a munkahelyén, szintén csökkenti hosszabb távon a kockázatokat. Könnyen belátható, hogy egy bank jobban szereti, ha valaki évek óta egy helyen dolgozik, mintha félévente munkahelyet vált
A hitel célja pedig szintén komoly korrelációt mutat a fizetési hajlandósággal. Azt látni a statisztikákból, hogy probléma esetén az emberek hamarabb engedik el a fedezetlen kölcsöneiket (hitelkártya, személyi kölcsön), mint a lakáshitelüket, hiszen az ingatlanukhoz a lehetőségekhez mérten az utolsó pillanatig ragaszkodnak. (Ez az oka, hogy a fedezetlen kölcsönök jelentősen magasabb kamatokkal kaphatóak, hiszen a fedezet a bankot védi alapesetben, ugyanakkor a kilakoltatási moratórium kvázi fedezetlen hitellé degradálja a klasszikus jelzálogkölcsönöket.)
A fentiek tehát kirajzolnak egy scoret, amiből a bank egy 0 és 100% közötti bedőlési valószínűséget határoz meg. Ez a bedőlési valószínűség a fő mutatója a kockázati profilnak, ami a kockázati súlyon keresztül közvetlen hatással van a hitel árára. Ezt hívják kockázat alapú árazásnak. Könnyen belátható, hogy mondjuk egy 4%-os lakáshitel esetén, ha a fix költségek tesznek ki 3%-ot a bank szempontjából, a kockázati költség pedig további 1%-ot, egy kétszer akkora kockázattal bíró adósjelölt kockázati felára nem 1, hanem 2% lesz, így végső kamatfelára a hitelen nem 4, hanem 5%-nál áll meg. (Ne becsüljük le ezt a különbséget, törlesztőrészletben egy 20 éves 20 milliós hitel esetén ez havi 10 ezer forint differenciát jelent.)
Remélem, sikerült némileg rávilágítanom a hitelezésre és árazás összefüggéseire, megpróbálok a kommentekben a kérdésekre is válaszolni.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Ez nagyon korrekt lett. Köszönjük!
Betéteken hogyan képződik nyereség? Köszi
Magyarországon a bankok helyzete nem valami rózsás. Több bank is lehúzta már a rolót. Emlékszem még a Mezőbankra, a Postabankra és a többiekre is. A Citibank is kivonult a lakossági piacról. MKB is a haláltusáját vívja. De még mindig 32 bank működik kis hazánkban Sok.
Rojtos:
Ha jól sejtem ez az, amit a bank rak be máshova. Pl. a jegybankba.
Az lenne a kérdésem Bencéhez, hogy figyelembe veszik-e, ha valaki "pozitív BAR-listás", azaz a központi nyilvántartó rendszerben látható, hogy rendben fizeti a hiteleit, vagy már több rendben lezárt hitele van? Szoktuk emlegetni az USÁ-t, ahol azért is kell/érdemes hitelkártyát használni, hogy jó "credit score"-ja legyen az embernek. Mo.-n a bankok mintha csak a negatív eseményeket vennék figyelembe. (És ha jól tudom, a hitelkártya hitelkeretének egy része is beleszámít a havi törlesztőbe (a megélhetési költségek között) az össz-törlesztőképességet vizsgálva, holott pl. én a visszatérítések miatt keresek a kártyán, a hitelképességemet nem érinti.)
Tehát a kérdés az, hogy amikor hitelt igénylek, pl. lakáshitelt, pozitív lezárt hitelek esetén alacsonyabb lesz-e az ajánlott hitelkamat, mint akinél még nem szerepelnek ilyenek a rendszerben.
Rojtos: a betetnek is vannak koltsegei, illetve a bank a nem tartalekolt es nem kihitelezett penzet befekteri. Allampapir, stb. Betet nem csak a lekotott penz, hanem az is, ami csak a szamladon all.
Rojtos: betéten akkor van nyereség,ha a betétért kevesebb kamatot fizet, mint más tőkeforrásért (pl. vállalati kötvény).
Szeretném megkérdezni, hogy a példabeli esetben, a 100 Mrd alaptőkéjű bank az 1000 Mrd hitelkihelyezést megteheti ennél kevesebb betétgyűjtéssel is ?
Ha igen, akkor 1000 Mrd hitelhez kb. legalább mekkora betéttel kell rendelkezzen ?
Én a tudatos devizahitelezéses országpusztítás óta gyűlölöm a klasszikus bankokat, amint lesznek jó közösségi bankok, azonnal lelépek tőlük. A duma azért nem volt teljes A bankok a számlát vezetőktől és azt hadználóktól, a betétesektől és az adósoktól stb. levesznek még egy csomót ilyen-olyan jogcímen. Emellett végeznek még egy rakat szolgáltatást komoly haszonnal (pl. nk-i utalás, befektetési alap, lakáspénztár stb.). Emellett a lakádhiteleken túli hiteleknél extra magas kamatokat számolnak egyes hitelekre -személyi hitel, folyószámla hitel stb.), aztán ott vannak a büntetőkamatok és egyéb büntetések. Továbbá jó üzlet a bebukott hiteles ingatlanok értékesítése, amihez sokszor fillérekért jutnsk hozzá. Aztán a rossz -tslán szándékosan rossz- kockázatelemzés miatti bukott hitelek költségét is átterhelték a tisztességesen fizető adósokra és egyéb ügyfelekre.
De szeretem az ilyen irasokat, amikor picit be lehet kukkantani a 'gepezetbe' 🙂
Koszonet!
Abban is biztos vagyok, hogy a bankármaffia megveszi szükség esetén a politikusokat, bírókat, hogy a fix kamatot eltöröljék. Majd találnak valami lózungot, mint 1990-nen a fix kamatozású állami lakáshiteleknél. A fix kamatozás csak beetetés. Tudomásom szerint a kiskapura vonatkozó kitétel szerepel is ezeknél a szerződéseknél. Az is gusztustalan, hogy pl. az OTP Romániában vagy Szlovákiában sokkal kedvezőbb feltételekkel ad hitelt, mint Magyarországon, nem egyszer fele akkora kamatra. A múltkoriban az OTP csak hablatyolt, amikor felhánytorgatták nekik. A régióban messze a magyar bankok a legdrágábbak. A birkanépnek nem számít, ha nemcsak nyírják, de nyúzzák is. Én egy viszonylag kisebb összeggel belecsúsztam a devizahitelbe, onnantól tudom, ez nem jogállam. Szerencsém volt, összességében így is jól jöttem ki, de a bank azóta szükséges rossz, semmilyen hitelem nincs már.
Személy szerint viccnek tartom az egész országot és az egész bankrendszert. KATÁs Bt-m van, 2016-ban kis háján megvolt a 6 milliós éves bevétel, 2017-ben pedig a 12 millió. Külföldi piacokra dolgozok angol nyelven, így ez a valós bevételem.
Na most az vicc, hogy a KATÁs Bt miatt a jövedelemigazolásra a NAV 2016-ban 1800000 Ft-ot írt, mert a KATÁsoknak 60%-ot igazol, a Bt miatt meg ezt is megfelezte. A másik vicc, hogy a bankomba megérkezett az összes pénz, de ők csak a vállukat vonogatták lakáshitelnél. Őket nem érdekli, hogy 2016-ban 6 millió, 2017-ben pedig 12 millió forint érkezett a számlámra, a NAV igazolást lobogtatják, s nem adnak hitelt
A vicc az egészben, hogy már nem is kell, feltornászom a bevételem havi 2 millióra, aztán elköltözök a családdal külföldre. A digitális nomád életről itt olvastam, a gyerek is kezd angolul beszélni. Nem hiszem, hogy bármit vesztek a költözéssel.
Helo
Egy banki vezető milyen tanácsot kér a pénzügyeihez?
Miért ne kérhetne? Egy hitelezéssel foglalkozó miért kellene hogy értsen a biztosításokhoz, a tőzsdei befektetésekhez, vagy sok hasonló dologhoz?
Vagy ha ért is hozzá egy bizonyos szinten, miért ne érné meg neki, hogy megbeszélje valakivel, hogy jól gondolja-e?
Sokan jönnek bankokból hozzám, attól, hogy valaki bankban dolgozik, még nem biztos, hogy átlátja a a befektetési termékeket, ha nem azon a területen dolgozik.
@hozzászólás küldése
Hasonló dolgon gondolkodom én is, 3 kicsi gyerekkel nekivágnánk.
Csak egy meglévő nagy értékű ingatlannal, jó kocsival, megtakarítással, 0 hitellel stb. rendelkezünk, amiket pénzzé tennék.
Fürdőkádban (is) nyomjuk a gyerekekkel az angolt.
Az a jó pofa, amikor azt mondja a 3 éves az anyjának, hogy nézd anya, ott egy chinch.
Előbb tudta a színeket angolul, mint magyarul.
Ha nem indiszkrét, milyen angol nyelvű területen tudsz ekkora havi bevételre szert tenni?
Amúgy meg köszönd meg a banknak és a NAV-nak, hogy nem kaptál egy túlárazott lakáspiacon (hány évig dolgozik egy magyar a lakásáért?), egy bizonytalan országban lakáshitelt. Ahogy a részvény&bitcoin lufi pukkan, úgy fog a lakáspiac is kidurranni.
Digitális nomád élet forever (legalábbis fiatal korban).
@gab:
Nem vagyok bankos, ezért saját válaszok következnek:
"
figyelembe veszik-e, ha valaki “pozitív BAR-listás”,
"
Tudomásom szerint nem, én is ugyanebben a helyzetben vagyok mint Te. Sőt még a saját bankom sem veszi figyelembe, pedig "házon belül" igazán láthatná hogy mi a helyzet. Itthon az amcsi hozzáállás nem divat.
"
És ha jól tudom, a hitelkártya hitelkeretének egy része is beleszámít a havi törlesztőbe
"
Igen, ez így van, adott százalékban. Két dolgot tehetsz:
- együtt élsz ezzel
- visszaadod a hitelkártyát, majd újra kiváltod.
Érdemes kiszámolni mennyi a HK visszatérítés és a hitel mennyivel kerül többe a HK miatt felszámolt kockázat miatt. Ha olcsóbb a hitel HK nélkül a visszatérítést is figyelembe véve, értelemszerűen le kell adni a HK-.t
A bank nem tudhatja (és nem is érdekli) hogy a HK-t te visszatérítés miatt használod. Illetve bármikor beeshetsz a hitel spirálba.
És a bank ügye mindig "worst case"-re tervez (kivéve amikor nem), vagyis azzal számol hogy a HK-val "beesel".
"
Tehát a kérdés az, hogy amikor hitelt igénylek, pl. lakáshitelt, pozitív lezárt hitelek esetén alacsonyabb lesz-e az ajánlott hitelkamat, mint akinél még nem szerepelnek ilyenek a rendszerbe
"
Tudomásom szerint nem, hanem éppen ellenkezőleg, több lehet (nem biztos hogy lesz is, de lehet).
A képlet egyszerű: ha a visszatérítés miatt csinálod, akkor gondolom olyan összegekben költesz vele hogy megérje, amihez nagy hitel keret kell. Akkor viszont nagy mértékben számít bele a HK töredéke is a havi költésekbe, így viszont már kockázat a banknak. Ha pedig kicsi a HK hitelkereted, akkor meg az nem jelent akora pozitívumot a banknak, mint amekkora kockázatot.
Ez csak megerősíti bennem, hogy a bankokban is részfeladatokra lebutított emberek és nem valódi pénzügyi szakemberek dolgoznak. Nekem furcsa, hogy az dönti el, ki kaphat hitelt, aki a saját penzügyeit sem tudja kezelni, akkor honnan tudja, kinek adhat hitelt. Sehonnan, azoknak adnak, akiknek eleve van, ehhez nem kell diploma. Ok, hogy valaki nem ért a tőzsdéhez, de nincsenek kollégàk sem, akik igen? Akikkel ezt át tudná beszélni konkrét összegek nélkül? Számolni csak tudni kellene egy diplomás pénzügyesnek. Ez csak megerősítette bennem, hogy a bankban is dolgozhat bárki, betanított részfeladatokra mindenki alkalmas, ehhez diploma sem kéne.
Kíváncsi János, ez miből jött???
Nehogy agyvérzést kapj: egy válóperes vagy büntető perekkel foglalkozó ügyvéd semmit nem ért a környezetvédelmi perekhez vagy az értékpapírjoghoz. Pedig ügyvéd.
Egy autóbusz vezető nem tud autóbuszt szerelni.
Egy belgyőgyász is elmegy fogorvoshoz vagy bőrgyógyászhoz. Pedig orvos, neki mindenhez kell értenie. Ha nem, nem is igazi orvos.
Vajon miért gondolják az emberek, hogy egy hitelezéssel foglalkoző embernek értenie kell a befektetési termékekhez is? Rejtély.
És ha a bankok 1%-kal emelik a kamatot a kockázat miatt, a 10 ezerrel magasabb havi törlesztő miatt valójában újra nő a kockázat, ami miatt újra emelni kéne stb...
Értem én hogy a bankok védik a saját feneküket, de ha inkább nem adnának hitelt a rossz adósoknak, az lenne a legjobb kockázat csökkentő, főleg hogy - azért ez kimaradt a fenti cikkből - a rossz adósok miatti veszteséget pótolják a jó adósoktól befolyó bevétellel.
Tehát ha a jó adós 4%-ra kap hitel, a rossz meg 5%-ra attól a rossz csak könnyebben dől be, ehelyett kaphatna a jó adós 3-3,5%-ra, a rossz meg sehogy sem.
Részben pontosan amiatt a legdrágább itthon a hitel (a környező országokhoz képest is) hogy itt a legrosszabb a visszafizetési hajlandóság, magyarul a jó adós fizet, mert mások nem fizetnek. De mondjuk az egész ország így működik, a tisztességes kevesek tartják el a többieket...
"A bank is a place that will lend you money if you can prove that you don't need it" - Bob Hope
@Kiszamolo:
"
Vajon miért gondolják az emberek, hogy egy hitelezéssel foglalkoző embernek értenie kell a befektetési termékekhez is? Rejtély.
"
Borzasztóan egyszerű: sokan azt gondolják, hogy a bankos emberkék csak ott üldögélnek és egész nap csak számolják a pénzt, mert pl. egy hitelezésnél mi lehet abban olyan bonyolult, hogy adok a betétesnek 0.1% kamatot és ugyanazt kihelyezem 3-4-5%-ra? Ez egyszerű matek.... gondolhatnánk, pedig nem.
A banki ügymenetekbe, és azok bonyolultságába kevesen látnak/akarnak belelátni. Amikor bankkal találkoznak sokan, akkor a pultos Mancikán keresztül van tapasztalatuk, vagy a telefonos ügyintézővel aki 30perc alatt adja meg a választ. Illetve a sok "pénzügyi szakértő" (értsd: UL ügynök) miatt sokan azt hiszik ezek pofonegyszerűen megtanulható dolgok, pedig nem. A csapból meg ügye Buffet és egyebek folynak hogy mekkora királyok hogy ekkora vagyonokat..
mekkora királyok hogy ekkora vagyonokat tudtak csinálni, mert ők bezzeg értenek a pénzügyekhez.
Amíg valaki nem próbál meg belelátni, hogy miért ilyen bonyolult sokminden, addig azt sem értheti hogy miért van ennyi részterület és miért ennyire specializált ma már minden. Mint ahogy amúgy egész világban ez egyre inkább minden szakma esetében így van. Minden szegmentálódik egyre durvább mértékben.
hozzászólás küldése 02-02 at 14:36
Ne is foglalkozz vele. Én egy egyszerű hitelkártyát kértem a CIB banktól, több, mint 10 éves folyószámla vezetéssel, 4 órás minimálbérrel, de minden évben számlára érkező osztalékjövedelemmel, erről NAV igazolással. Hitelem nem volt, jelentős betétem és az átlagos jóval meghaladó számlaforgalmam igen. Arany bankkártya, "kiemelt" ügyfél, minden hasonló.
Ennek ellenére úgy elutasították a creditcard igényemet, mint a pinty. (autó bérlés és hasonlók miatt volt rá szükségem)
Annyi haszna volt a dolognak, hogy nyilván úgy elhúztam tőlük, mint a sicc, és kénytelen voltam átnézni a többi bank ajánlatát. Így most fele a bankköltségem, továbbra is van aranykártyám, ráadásul hitelkártyám is.
Szóval a hitelminősítőktől nem esem hasra, van egy keret amiben mozoghatnak, gyakorlatilag egy betanított majom is elláthatná a munkájukat. Nem kell túlmisztifikálni.
"Az, hogy az adósjelölt mióta dolgozik a munkahelyén, szintén csökkenti hosszabb távon a kockázatokat. Könnyen belátható, hogy egy bank jobban szereti, ha valaki évek óta egy helyen dolgozik, mintha félévente munkahelyet vált"
Ez áltagemberre lehet, hogy igaz, de sok szakmánál meg épp a gyakori váltással érhető el magasabb fizetés, ergo a gyakori munkahelyváltás inkább indikál egy várhatóan magasabb bérnövekedést. Diploma hiánya sem jelent különösebb hátrányt például egy informatikusnak, ez a scorecard tehát pont a legjobb ügyfeleket pontozza le..
@Kiváncsi jános: ha nem csak a saját részfeladatához értene, akkor már rég elbocsátották volna, mert "túlképzett" 😀
@almastaska Nekem most nem kell hitel, csak érdeklődésből írtam be a kérdést. Gondoltam / sejtem egyébként, hogy a csak a negatív BAR-lista számít, hiszen ezzel egy rakás embert ki lehet zárni a hitelezésből, ellenben a maradóknak minek adnának kedvezményt, azt a lovat lehet ütni, amelyik húz. Nem vagyok nagy hitelkártyazsonglőr, de hát miért ne legyen, semmi különöset nem kell csinálni a visszatérítéshez. Ha hitel kéne, és emiatt lenne magasabb a törlesztő, visszaadnám.
Mert naluk a cimke egyben a modell is. Nincsenek reszletek, a modell minden kovetkezmenye levezetheto egy szobol.
Aztan jon a racsodalkozas, hogy milyen bonyolult a vilag. Socrates szerint viszont a vilagra valo racsodalkozas a filozofia alapja. Igy ezek a megfigyelok igazabol kezdo filozofusok. 🙂
Mar ha elkezdik megerteni, hogy a vilag bonyolultabb a cimkeknel...
Grza: én nem gondolom hogy ez így van, van benne igazság tény... de a legnagyobb baj az hogy hatalmas piaca van mindenféle hitelnek, az emberek 75%-át nem érdekli hogy 5 vagy 11% a kamat, mert KELL a lapostévé, KELL a garzon helyett a 3 szobás... mértéktelenek vagyunk. Ha kizárnánk őket a hitelezési piacról, akkor összedőlne a fogyasztás, vele együtt a piac, mert a maradék 25% megoldja zsebből, viszont az kevés....
Joggal vetődik fel a kérdés, hol van az a határvonal ahol még adsz hitel?, nettó 100 alatt pl? De ez sem garancia semmire. Itthon az a baj nem igazán elemzik az ügyfeleket, pl lakáshitelnél is mindenféle hivatali paksamétát kell lobogtatni, ami nem jó semmire, (csok pl)
Miklos,
a kedvencemet kihagytad:
A pszichologus se menjen mas pszichologushoz, mert o mindent ert.
Sot, lelki baja sem lehet eleve, amivel mast felkereshet, hiszen o pszichologus.
Hasonlokeppen a bankarnak sem lehet penzugyi problemaja, se tanacsot nem kerhet, meg tervezeshez sem, kulonben osszedol a vilagrol alkotott kepunk.
S nyilvan egyszerubb a vilagot megvadolni ferditessel es hozza nem ertessel. Foleg, ha mar sok verejtekkel es gondolkodassal sikerult egy ilyen klassz, utesbiztos modellt kialakitanunk. Kar lenne erte, lassuk be.
Kedves Bence es Kiszamolo,
koszonjuk ezt a hianypotlo es remek irast, nagyon hasznos.
A “valodibankosok” meg publikaljanak valodi penzugyi folyoiratokba es valodi szakmai konferenciakon es akkor hatha kiesnek a szereptevesztes halatlan szerepebol.
@Branch
Szövegírást csinálok speciális területen. A gyerek nálunk is előbb tudta a színeket angolul, mint magyarul. Kapott egy Asus tabletet, azon néz Youtube gyerekmeséket. Angolul és magyarul, abból tanul. Pedig nem éjjel-nappal tabletezik, csak reggelente fél órát, meg este és hétvégén alkalmanként. 60000 Ft volt a tablet, de már másfél éve bírja, sokszor leesett, de semmi baja.
A gyerek profin kezeli a tabletet, Youtube-ot, lehúzza, kihúzza, pörgeti, hangot ad rá kiscsoportosként, szüleim meg még az SMS-t sem tudják kezelni. Emellett nagyon sok foglalkoztató füzetet kap, nyomtatok neki gyerekfeladatokat a netről, s feleségem napi 2-4 órát biztosan foglalkozik vele. A fürdőben tényleg sokat tanulnak, most is hallom, hogy fürdés közben azt tanulják, mi zöldség, s mi gyümölcs.
Ez használják épp: magnusz.hu/sorozatok/iskolaerettvagyok.html
nagy része jó kiscsoporban is!!
Én azt nem értem, miért kellenek bankmentő csomagok, állami feltőkésítés meg banki támogatások amikor állítólag baj van. Pl ha bedől egy intézet, miért az állami közösségi pénzeket vonják be, miért nem kamatra adják ezeket kölcsönbe pl többi bank, amikor ugyanolyan vállalkozás a banki, mint a többi, csak nem hazai. Szóval akkor mi köze főleg a külföldi pénzintézetekhez az itthoni adófizetőknek, s ha segítenek a bankon miért közvetlenül a bankon segítenek, miért nem az adóson s azon keresztül javulna a banki mérleg?
Mi közöm nekem mint jó adósnak a szomszéd rossz adóshoz ha be van árazva minden? Miért én vállalom a betétesek és a hitelesek kockázatát mint adófizető, amikor a profitot nem osztják meg velem ill az állammal?
Egyszer számolgattam, az OBBA kb semmire sem elég, kb olyan, mintha egy autó éves kötelezője évi 200 ft lenne.
@százegy
Az akkori devizahiteled összehasonlítottad az akkori lehetséges forint hitel lehetőségekkel?
Mi nem volt világos a hitelszerződésben ? 🙂
Nagy kedvencem az a fajta komment. Háborogtok, bezzeg amikor hitel el bírálatra vártatok (pénz nélkül), akkor a váróban tördeltétek a kezeteket, hogy bárcsak megkapnátok az áhított hitelt.
Kell egy arc ahhoz, hogy a saját beárazott kockázatot, kivetítsd a jogállamra...
Nem kötelező hitelt felvenni, ez csak egy lehetőség!
Én értem a leírtakat, de akkor miért van/volt az, hogy mindenki "eszi, nem eszi: nem kap mást" alapon kap/kapott hiteleket?
Amennyire én tudom, pl. a lakáshitelezés "hőskorában" (2000-es évek, támogatott forint, majd devizaalapú hitelek) egyrészt nem sok különbség volt a különféle bankok hitelei között (ezen nem csodálkozom), másrészt pedig adott bank ugyanolyan kamattal hitelezett X és Y városokban egy gyengén, átlagosan vagy egy jobban kereső ügyfélnek. (Emlékszünk még ugye a Raiffeisen akkori reklámjára? ("Pápápápá..."))
Szerintem egyéni hitelképesség bírálatot csak egyedi esetekben, nagy hitelek esetén és kiemelt ügyfeleknek végeznek, de kétlem, hogy ezek többségénél csak objektív tényezőket vesznek figyelembe. (Gondolok itt politikusaink és egyes celebek több tízmilló forintos hiteleire,amelyek alatt azok egyáltalán nem rokkannak meg).
Ez ugyanaz mint amikor csak amiatt, mert szoftverfejleszto vagy, javitsd meg a TV-t mert te vagy az "informatikus" 😀
En azt nem ertem, hogy miert van az, hogy mondjuk 1 millio hitelt akarok felvenni, mondjuk 2 evre, 5%-os kamattal. Naivan ugy szamolom, hogy akkor 1*1.05 = 1 millio 50 ezret fizetek vissza, 50.000-be kerult, hogy kolcsonkertem. Nem, ehelyett 1*(1.05^2) = 1.102.500 -et fizetek vissza. A 102.500 pedig nem 5%, hanem 10. Miert nem lehet igy szamolni? Tokre megteveszto. Akkor mondjak azt, hogy az X millio hiteled Y-ba fog kerulni, kovetkezeskeppen X+Y-t kell visszafizess. A szazalekokat meg kiszamolhatod magadnak es eldontheted, hogy ez jo-e igy neked, vagy sem.
@Kiszamolo
"Nehogy agyvérzést kapj: egy válóperes vagy büntető perekkel foglalkozó ügyvéd semmit nem ért a környezetvédelmi perekhez vagy az értékpapírjoghoz. Pedig ügyvéd."
Tökéletesen igaz!
Ezzel küzdök én is kis túlzással szinte minden nap... Én a "Ha hasad fáj, akkor nem a szemészhez mész ugye?" kérdéssel próbálok rámutatni erre, de általában a sértődés jön, hogy "Nem akarsz vele foglalkozni". Fel nem fogják, hogy aki mindenhez ért, az valójában semmihez sem értő kókler. Persze sok munkával utána lehet(ne) járni egy egy szakterület speciális kérdéseinek, de ez meg nem éri meg, mert a nem a profilba vágó kérések általában ismerősöktől, barátoktól stb jönnek ahol persze ingyen kéne "szakérteni"...
Engem is az érdekelne, hogy van-e pozitív megítélés. Csak ezért igényelnék hitelkártyát, amit pontosan fizetnék, és lemondjam a lakáshitelbírálat előtt 2-3 hónappal.
De ha nincs, akkor ezzel nem játszanék.
"A fentebbi eszmefuttatás után könnyen belátható, hogy egy banknak nem érdeke, hogy bedőljenek az ügyfelei, ezen ugyanis nem keres pénzt, hanem veszít."
Ez lakáshitelnél is igaz? Ha nem fizet valaki, akkor elárverezik az ingatlant, és a bank nem veszít...
@Hozaszolas kuldese
Köszi a korrekt valaszt es a segitseget!
Drukkolok h osszejojjon a tervetek es szabadon elhessetek a nagyvilagban!!!
@Bltzr!
Szívemből szóltál! Amikor még sláger volt a devizahitel azt találtam mondani, hogy óvatosan kéne felvenni, mert könnyen szop@s lehet a vége. Meg is kaptam rögtön a beosztásom, hogy hogy lehetek ilyen hülye, mikor a devizahitelnél nincs jobb a világon. Aztán amikor tényleg szoptak vele, jött a hazudozás, hogy ők semmiről nem tehetnek, mert átverte őket a rohadt bank/szemét Gyurcsány, vagy mindkettő.
köszi a bennfentes infóért!:)
és, hogy még az ennyire/mennyire egyívású cégek is tudnak különbözni: az egyedik nem indokolja/ta, míg a kámeghá tájékoztat az elbírálás miért nem-értjéről...
minek hála, teljes téveszmék alakulnak ki. pl. dollár-forint váltás,elszámolás, nem azonos a banki standarddal...
Sziasztok,
én írtam a lentieket, köszönöm a kommenteket, akár jók, akár rosszak. 🙂 A relevánsakra és kevésbé személyeskedőkre megpróbálok válaszolni.
Betéteken hogyan képződik nyereség? – ezt előttem már többen jól megválaszolták.
Céltartalékolás – természetesen a fentiek elég lebutítottak, hiszen várható veszteség mindenkin van, így természetesen nem csak a bedőlt hitelekre van céltartalék képzés.
Pozitív bar lista – nem alkalmazzák
KATA, gyakorli cégváltások, 4 órás minimálbér osztalékkal – erre mind ugyanaz a válasz. A bankok az elérhető historikus adatokból indulnak ki. Amennyiben sok KATÁs rossz adós, vagy sok 4 órás minimálbéres, akkor ennek a szegmensnek nem fognak hitelt adni. Fontos, hogy nem lehet a végtelenségig szegmentálni (pl 4 órás minimálbér, de osztalék sok van), mert kis elemszámú modellek nem megbízhatóak.
folyt
folyt:
Rossz adósok, Papapa hitel – valóban voltak a múltban félresikerült húzások, részben ezek okozták a válságot, hogy a bankok sem mérték föl megfelően a kockázatokat. Azonban a bankok sokat tanultak a válságból, így ezek most várhatóan nem fordulhatnak elő, nem véletlen, hogy többen is írtátok, hogy nem kaptok hitelt bizonyos feltételek nem teljesülése esetén.
Bankmentő csomagok – Magyarországon egyetlen bankot sem mentettek meg állami pénzből, az összes tőkeemelést a jellemzően külföldi anyabankok állták.
Még egyszer a fő üzenet: a bankoknak a jól fizető, stabil és kiszámítható ügyfelek érik meg, nem a bedőltek.
Én bankban még 10 esetből 9-szer csak olyan ügyintézőkkel és fiókvezetőkkel találkoztam, akik semmihez nem értettek, a saját feladatukhoz sem, de "ügyfélbarát" módon tudtak semmit mondani, és bárgyún vigyorogni.
Más. Az egész scorecard rendszer hatását nem szoktam látni a kamatokra, ez valami úri szórakozás lehet. Amit én láttam, az a kockázatkezelők által megállapított maximális hitelkeret, amely pl. cég esetében sok dologtól függhet, magánszemély esetében szintén. Mivel az emberek többsége úgy megy be a bankfiókba, hogy "én 10 évre fix kamatozású 5%-os kamatú hitelt szeretném", és valószínűleg nem fogadja el, ha palira veszik, és valami kamu kockázati kamatfelárat akarnak a nyakába varrni.
@Schmidt, a bankmentő csomagok nem a bank tulajdonosainak, hanem a betéteseinek a megsegítésére irányulnak. Tévedés, hogy a betétes nem osztja meg a profitot az állammal, gondolj csak a kamatadóra, meg minden járulékos adónemre (tranzakciós adó, bankadó stb).
Minden esetben mérlegelhető, hogy a bank bedőlésének, vagy a bank megmentésének nagyobb a társasalmi költsége. Általában az szokott kijönni, hogy az előbbi sokszorosa az utóbbinak. Elég csak belegondolni, hogy egy bank bedőlése és a betétek elvesztése nyomán az ország megriadt betétesei tömegesen kezdenék el kivonni a pénzüket a többi bankból is, ami miatt a többi bank is sorra fizetésképtelenséget jelentene stb.
@Grza
Összekevered az adós előzetes kockázati besorolását a jövőben nem fizető adósok körével. Természetesen az lenne az ideális, ha a bank a gömbbe nézve előre látná, ki fog fizetni és ki nem, de hát nem így működik.
Nem az a probléma, ha egy kockázatosabb hitelt az azt reflektáló magasabb kamatszint mellett megítél a bank, hanem az, ha bármely hitelfelvevői szegmensben a bank szisztematikusan alulbecsüli a kockázat valódi mértékét. Ennek többféle oka is lehet, például ha a historikus elemekre építő kockázati modellek nem megfelelően követik le a társadalmi változásokat. Vagy az is ok lehet, ha a hitelkihelyezési versenyben a bank félreteszi a kellő óvatosságot és figyelmen kívül hagy kockázati elemeket.
Ebben a játszmában hosszú távon pont az a bank lesz a legeredményesebb, amelyik a legpontosabban tudja megjósolni a jövőbeli kockázati szinteket.
Bltzr, Garázs
Nem kell fantáziálnod! Én az első befektetési célra vett lakásomhoz vettem fel hitelt, kb. 40%-ban. A többire volt önrész. Az átverést a politikai elit, az MNB, PSZÁF és a bankok csinálták. Ugyanis tudatosan elhazudták a kockázatokat és dezinformáltak. A CHF vagy euró alapú hitel több dolog miatt tűnt jónak, például:
- létezett euróra árfolyamsáv 15-15%-os kilengést engedélyezve, utána interveniálni kellett az MNB-nek. Mivel Svájc erős gazdasági kapcsolatban áll az EU-val, ez adott némi biztonságot a CHF árfolyamára is;
-mind a FIDESZ, mind az MSZP-SZDSZ az erős forint pokitikáját hirdette;
- a magyar jegybanki alapkamat nagyon volatis volt, 2000-2017 között 6-12,5% között mozgott. Az EU-s vagy svájci alapkamat alacsonyabb és kevésbé volatilis volt.
Kedves Bence!
Köszönöm az írást, nekem érdekes és izgalmas volt.
Mikor bankban call center építésén dolgoztam informatikusként, a rokonság és baráti kör folyton hitel és befektetési tanácsokat kért tőlem.
Most biztosítónál dolgozom, IT vezetőként, így biztosítási kérdésekkel jönnek. Alap dolgokat tudok, de akár egy üzletkötő vagy karszakerto is jobban ismeri a termékeket. Én inkább az IT folyamatokat tudom. Nehéz megértetni a rokonokkal és barátokkal, miért adok meg nekik egy kompetens személy kontaktját. Azt pedig végképp nem értik, hogy ha bankos múltam van, most biztosítónál dolgozom, minek kell nekem a Kiszamoló akadémia és Miklós személyes tanácsadása.
Remélem marad kedve még nekünk írni, örömmel olvasnám.
@mitel hentes
megvan a fíling.
fiókvezetőként elfelejtett ezt-azt "kipipálni", mivel (és nem mivel:)) csak a teljes kérdéses összeg ~2%-át tartotta fogva. hetekig sugározta a sound of silence-t, majd adni kívánt 16 órát a szerződés (másik fél+ügyvéd) módosítására, sztán meg duzzogó levelet írt, hogy 2, azaz két hét telte után miért nem vagyok tekintettel az ő (sehol sem dokumentált) ügyintézési idejére. heee?
gondoltam, tolom akkor a netbankon keresztül a folyamatot, na, az maga bürokrácia legrózsaszínebb nyula az órával:)
-azt hazudták, hogy az alacsony árfolyamkockázatot -árfolyamsáv, erős forint politikája- is csak ideiglenesen kell viselni, mert rövidesen jön az euró, a más devizában denominált hiteleket is euróra váltják, az alacsony EU-s alapkamat miatt alacsony hitelkamaton;
-az állam, állami vállalatok, önkormányzatok, magáncégek több ezer milliárdnyi devizahitelt vettek fel, a forinthiteleket devizahitelre cserélték, ami növelte a lakosság hitét a hibás termékben;
- a Bankszövetség nyílt állásfogkalást adott ki arról, hogy a devizahitel hosszútávon biztonságos termék, az MNB, PSZÁF, politikai elit is támogatta, sorolhatnám még.
Józan ésszel, átgondolva vettem fel a hitelt. Összességében kifejezettem jól jöttem ki anyagilag belőle -hitelen felüli albérleti díj, illetve nagyon jó áron adtam el-, de százezrek kerültek miatta myomorba. Innentől kezdve se az államban, se a bankban nem bízok.
Azért olyan is van amikor a netes kalkulátor pontosan számol. Lehet, hogy a fogyasztóbarát hitelek másképp vannak? Én neten beállítottam a fizetésem és a hitel összeget. Kiadta a százalékot és a havi törlesztőt. Pontosan ez került a szerződésbe is, már megkaptuk.
Persze vizsgálták a hitelképességünk, hogy kaphatunk vagy sem. De a kamat nem volt kérdés.
tash, egy netes kalkulátor nem vesz figyelembe semmit, csak egy átlagember átlagos hitelével számol. Ha a te hiteled is ebbe a kategóriába esik, akkor pontos lesz neked.