A KSH kiadta a júliusra érvényes fizetési statisztikáit, a korábbi gyakorlattal ellentétben a medián értéket is közölte.
Ezek szerint az adókedvezményeket is tartalmazó nettó átlagbér 297.100 Ft országosan, a bruttó bér 444.300 Ft. A bónuszoktól, prémiumoktól megtisztított bruttó bér pedig 404 ezer forint.
A mediánjövedelem bruttó 350 ezer forint, vagyis ennél az összegnél keres kevesebbet illetve többet az ország fele.
Ezek 7,3-8%-kal magasabb értékek, mint egy évvel ezelőtt, vagyis a magas infláció mellett is nőttek a reálbérek.
A területi eloszlást itt lehet megtekinteni, ez szerint a budapesti átlagbér az országos átlag 1,245-szerese.
A KSH adatai szerint országosan a jövedelem 54,8%-a ment el az úgynevezett kötött kiadásokra, élelmiszerre, nem alkoholos italokra, lakásfenntartásra és rezsire. Az sajnos pont nem derül ki, hogy mit jelent a lakásfenntartás? Benne van a bérleti díj és a hiteltörlesztő is vagy csak az azon kívüli összeg? Mivel a legtöbb embernek, főleg vidéken se hiteltörlesztője, se bérleti díja, valószínűleg ha benne is van, akkor is csak súlyozva, vagyis alig.
Ha tudnánk, hogy egy bérleti díjat is fizető budapesti háztartásnak mennyi a kötött kiadása, ki tudnánk számolni, hogy hány év alatt jönne ki egy átlaglakás legalább önereje és mennyi marad mellette egyéb kiadásokra. Így sajnos az adatok hiányában ezt nem tudjuk kiszámolni.
Tehát a medián netto 232.750 Ft, ennél keres kevesebbet az ország munkavállalóinak a fele.
Szerintem a hiteltörlesztő nem kiadás kategória, hanem a tőke része az "semmi", megtakarítás átcsoportosítás, a kamat része pedig negatív befektetési hozam. Az ingatlanvásárlás volt a kiadás. Meglepne, ha ez benne lenne a lakásfenntartásban.
De jogos, hogy kiírhatnák, hogy mi micsoda.
Ebben igazad van, de a statisztikai tétel neve havi kötött kiadás és a hiteltörlesztésre és a bérleti díjra ez aztán tökéletesen ráillik. Mindent áttúrtam, hogy mit akar ez a kifejezés jelenteni, mit tartalmaz, de sehol nincs leírva és az se, hogyan számolják. Ennyi és kész.
Én a környezetemben csak azt látom, hogy a bérek csak fútnak a költségek és az áremelkedések után, életszínvonalbeli növekedést nem hoznak.
A munkahelyemen munkaerő hiány van, de a bérek, amit ajánlanak az újfelvételiseknek, annyiért "senki" nem jön dolgozni, közben az ott dolgozó régi munkaerőre egyre több munkateher rakodik és lassan már mindenhez érteni kell, aminek az a következménye, hogy a régiek is morognak, hogy "na de ennyiért értsek minden tevékenységhez?" mert a megnövekedett munkateher nő, a bérek nem.
Szóval jó, hogy statisztikailag minden évben nőnek a bérek, de mire elegendő ez a növekedés? Az "átlag" embereknél semmire.
@ritkan_szolok_hozza
Ezt egyértelműen nem jelentheted ki szerintem, mert az adókedvezmények miatt közel sem biztos, hogy a nettó medián ugyanott van, mint a bruttó.
A valós vajon mennyi lehet? Szerintem a medián nettó 200 alatt lenne valahol, ha olyanokat is beleszámoljuk mint a haverom aki a CBA-ban bolt vezető, 6 órára van bejelentve de 8-at dolgozik plusz szebbe okosba 20 ezret kap. A kényszervállalkozókról már nem is beszélve.
Ezek szerint a párommal bőven a medián jövedelem felett keresünk, megtakarításunk is van, mégis esélytelennek érezzük a saját lakás lehetőségét. Amit meg tudnánk venni, az nem "álmaink lakása" (fizessem 20-30 évig azt, amit nem is akartam megvenni, csak erre futotta?), másrészt szerintem nem is ér annyit. Komolyan egy panelért 40+ millió forint?
Bér témához: Pont munkahely váltás előtt állok, és érdekes volt látni, hogy ugyanolyan munkakörökre pályáztam, nyilván ugyanolyan bérigénnyel, és az egyik helyen nem volt probléma, a másik helyen meg rámcsodálkoztak, hogy ennyit kérek, közben kb ugyanaz volt a két munka, de még a munkáltató is hasonló méretű és típusú szervezet volt.
Meglepett, hogy a budapesti átlagbér az országos átlagnak csak a 1,245-szerese. Magasabb szorzóra tippeltem volna.
Persze az is lehet, hogy valamiért budapesti munkavállalónak számít az ország összes munkavállalójának nagy része. Vagy hogy Budapesten a legnagyobb a minimálbérre bejelentettek és aránya.
Vajon a lakhatási költségek is nagyjából ennyivel magasabbak az átlagnál? (albérlet és négyzetméterár)
"Szerintem a hiteltörlesztő nem kiadás kategória, "
"Ebben igazad van, de a statisztikai tétel neve havi kötött kiadás és a hiteltörlesztésre és a bérleti díjra ez aztán tökéletesen ráillik. "
Hát ha igazam van és nem kiadás, akkor a hiteltörlesztésre nem illik jobban, mint egy kötött pulóverre. Mind a kettő kötött, de egyik sem kiadás.
Nem, abban van igazad, hogy az ingatlanszerzés beruházásnak minősül, ezért sem szerepel a fogyasztói árindexben az ingatlan áremelkedése, ahogy a részvények áremelkedése sincs benne. A havi fix kiadásban benne kellene lennie a bérleti díjnak vagy a hiteltörlesztésnek, mert havi fix kiadás és a statisztika egyetlen értelme, hogy arra kíváncsiak, mennyi pénz marad minden másra, nyaralásra, kulturára, stb.
De KSH definíció hiányában csak okoskodhatunk, esetleg egy kedves fórumozó, aki részt vesz a KSH felmérésében így vagy úgy, ha megosztaná.
Ezt találtam: adoc.pub/utmutato-kzponti-statisztikai-hivatal-a-haztartasi-kltsegvet.html
de egyrészt régi, másrészt ugyan külön kérdezik a bérleti díjat, de ettől még összegezhetik később.
"Komolyan egy panelért 40+ millió forint?"
Azért pesti lakótelepen ki lehet fogni 30 milliós, nagyobb alapterületű ingatlanokat is.
Ezt 15 év alatt, önerő nélkül is ki tudjátok fizetni a SAJÁT megatakításotokból, ha havi 100.000.-Ft-ot félre tudtok tenni részvényekbe.
Értelemszerűen, ha van már megtakarításotok, akkor ez az időszak rövidülhet 10 évre is.
A másik opció (vidékre költözés az agglomerációba) gazdaságilag nem éri meg. Túl sok idő a közlekedésre, vagy túl sok pénz 2 kocsit fenntartani.
Nekem ami lejön ebből a statusztikából, hogy a pándémiának semmi hatása nem volt a fizetésekre. Mégis válságról beszélünk, meg mindenféle segélyekről, megszoríásról és könnyítésekről, miközben hasít a fizetés válság alatt is!
(a statisztika 2020-as adatot tartalmaz, nem 2021-est!)
Persze lehet mondani, hogy tyúk volt előbb vagy a tojás (azaz segélyek és támogatások nélkül nem lenne fizetés növekedés). Azaz a kormány rendkívül szakértő kormánya nélkül tuti nem nőtt volna a reálbér.
A teruleti adatoknal mit neznek, a ceg szekhelyet, munkavallalo lakcimet vagy mast?
Erre a statisztikára is érvényes, hogy csak a legalább 5 fős cégek dolgozóit veszik számitásba? És a közmunkások bére sincs benne. Ez valószínűleg felfelé húzza az átlagot.
ksh.hu/docs/hun/modszgyors/kermodsz19.html
Meg kell mutatni milyen jó mindenkinek itt. A foglalkoztatottak számába persze beleveszik a külföldön dolgozókat, közmunkásokat is úgy tudom.
@treff a panel szó rögtön 100 kommentet generál, ne említsd 😀 szerintem ne is vegyél muszájból olyat, ami nem felel meg 10+ évre. Én is albérletben vagyok és mellette gyűjtögetek. Lakáshitelek 41%-a még most is moratóriumban maradt, emelkednek a kamatok, a csok és babaváró sem tart örökké, sokan már kiköltekeztek, előrehozták a vásárlást, ezek mind csökkentőleg hatnak majd.
"Nem, abban van igazad, hogy az ingatlanszerzés beruházásnak minősül, ezért sem szerepel a fogyasztói árindexben az ingatlan áremelkedése, ahogy a részvények áremelkedése sincs benne. A havi fix kiadásban benne kellene lennie a bérleti díjnak vagy a hiteltörlesztésnek, mert havi fix kiadás és a statisztika egyetlen értelme, hogy arra kíváncsiak, mennyi pénz marad minden másra, nyaralásra, kulturára, stb."
Tehát a kiadási statisztika is kizárólag cashflow alapon elemzi a háztartások helyzetét. Akkor valójában egyetlen értelme sincs.
Nézzük a nemzetközi statisztikát.
Foglalkoztatottság (Magyarország): 71,8% (közmunkások nélkül kb 70%)
Azaz Magyarország felveszi a versenyt a nyugati országokkal.
Ennél alacsonyabb az adat a beutazó turistákból élő mediterrán országokban, akiknek a gazdaságát hibernálta a koronavírus-járvány, valamint Romániában és Belgiumban (utóbbiban az autóipar beszántása miatt).
A fizetések sem csökkentek, az ALUL foglalkoztatottság (8 óra helyett csak félállás) viszont a kovid-időszak jellemzője volt és még ma is az.
Ide járok olvasni, mert minden más portált ilyenkor menetrendszerűen ellepnek azok, akik az átlag és a médián közti különbséget nem értik, illetve a "hazudik a KSH, mert sem én, sem a Józsi szomszéd, sem Béla sógorom nem keressük meg az átlagot sem" típusú okoskodások.
U. I. Amúgy igen, 40M alatt is találni bőven budapesti panelt, nem is a világ végén és nem is mikrolakást.
@usespanner "A másik opció (vidékre költözés az agglomerációba) gazdaságilag nem éri meg. Túl sok idő a közlekedésre, vagy túl sok pénz 2 kocsit fenntartani."
Micsoda??? 20+ millióval olcsóbban veszek lakást mint Pesten, és nem éri meg? Főleg ha nem Pesten találok munkát, a legnagyobb life hack ami csak manapság létezik....
Igen, ha Monoron veszel és Pestre jársz be dolgozni, be lesz állva reggel a 4-es, a vonaton meg tömeg lesz, szívás, viszont még úgy is nyertél (nem vesztettél) 20 misit azzal hogy a fővárost választod, ami a legdrágább opció. Viszont ha Monorról Újhartyánba jársz melózni mert találtál ott egy elfogadható munkahelyet, úgy marad meg a 20 milliód, hogy közben nem szívsz a dugóban minden reggel Vecséstől a körútig...
Ne jelentsd ezt ki ennyire kategorikusan hogy nem éri meg.
Matemtikus: remelem nem lesz igazad, mi epp most vagtunk bele egy tularazott agglomeracios haz megvasarlasaba, azzal a hatso gondolattal, hogy az ingatlanarak meg feljebb fognak menni. Pozsony, praga, becs itt vannak egy kopesre es meg mindig joval dragabbak
Ha ennyire sok a kérdésetek, miért rest mindenki a KSH-hoz fordulni találgatások helyett?
@treff
Mutass már egy olyan időszakot, amikor könnyebb volt lakást venni.
Apám tudod mit csinált? Egy albérletben laktak 3-an, 30m^2-en, aztán hétvégente jártak a telekre építkezni. Akkor se volt könnyebb...
Meg voltak 3-4 fős családok, akik 40m^2-en nőttek fel. Ma már ez elképzelhetetlen nyomor lenne sokaknak. De azért mutogat, hogy ők tudtak még venni.
Szerintem nem kell elsőre álmaid otthonát megvenni. Megveszed, amire telik és már elfogadható, mert lakni kell valahol. Normális fizetés mellett 10 év alatt ki tis tudod fizetni. Eladhatod, aztán vehetsz egy jobbat.
Senki nem mondta, hogy amit most veszel ott kell laknod 20 évig.
Lépésről-lépésre lehet az életben előrejutni, kompromisszumokkal. Sajnos keveseknek adatik meg, hogy 25-30 évesen beleüljenek a tutiba.
@poli
"Pozsony, praga, becs itt vannak egy kopesre es meg mindig joval dragabbak"
Ennél azért picivel bonyolultabb az ingatlanpiac.
@okoska-torp
"aztán hétvégente jártak a telekre építkezni. Akkor se volt könnyebb…"
De könnyebb volt!
A jelenlegi szabályozási környezetben kevésbé lehet kalákában építkezni. De nyilván az apád is vezetett folyamatosan építési napló online, és megfelelt az építkezés minden szabványnak, előírásnak.
Valamint még egy apróság: az elmondásod szerint úgy éltek albérletben, hogy közben volt reményük és reális kilátásaik tovább lépni. Most pedig marad a kormány kegye, hogy mikor-milyen támogatást ad, és azzal hogy dob rá még pár évet egy fiatalnak, hogy albérletben lehessen.
A lépésről-lépésre pedig azt jelenti, hogy évről-évre egyre messzebb a szükséges önerő, nemhogy a saját ingatlan.
A "nem alkoholos ital", az mitől kötött kiadás? Hol nem iható a csapvíz az országban?
Amúgy van egy pár hely, ahol nem, mert mondjuk túl arzénos a víz.
@matematikus "A foglalkoztatottak számába persze beleveszik a külföldön dolgozókat, közmunkásokat is úgy tudom."
A ner szuntette meg az "ideiglenesen kulfoldon elo magyar allampolgar statuszt". Igy csak a "Mo.-on elo magyar allampolgar" es a "tartosan kulfoldon elo magyar allampolgar" statusz maradt a kulfoldon eloknek. A tartosan kulfoldon elesnek meg nincs egzakt definicioja. Ha az allampolgar ugy erzi..
Ergo a legtobb EU-ban elo magyar allampolgar, az statisztikailag es minden ugyintezest tekintve is Mo.-on elo magyar allampolgar. Ez a kevesbe szivas, a masik kategora tenyleg csak akkor ha semmi ugyintezni valo nincs Mo.-on.
Es igen en is a magyar statisztikakban szereplek mint foglalkoztatott.
Van csaladi statisztika is elerheto? Mennyi a median csaladi bevetel?
@fantasy "Hol nem iható a csapvíz az országban?"
penzcentrum.hu/otthon/20190907/itt-a-hivatalos-lista-ezeken-a-telepuleseken-mergezo-az-ivoviz-1082629
kevésbé okoska
2021-10-04 at 10:54
van ami konnyebb volt, van ami nehezebb
a vérhato élettartammeg kb 10 évvel kevesebb
Vállalkozók a jövedelem statisztikákban hogy szerepelnek? A bejelentett minimálbérrel vagy az osztalék is beleszámít? A több százezer KATA EV gondolom csak a 60% jövedelemmel számít bele (ha egyáltalán)...
Közmunkások, munkanélküliek, otthonülő anyukák, nyugdíjasok benne vannak a statisztikában? Ha igen, hogyan?
Zsebbe fizu, másodállásban feketézés legalább becsülve benne van?
Csak mert látom, sokan ebből a KSH statisztikából akarják levezetni az ingatlanpiac állapotát, a lakosság anyagi hyzetét, az univerzum értelmét. Közben szerintem a konkrét érték sz*rra se jó, max a trendeket lehet rajta követni, ami egyértelműen növekvő.
Kevésbé okoska
a gond ott van, hogy nagyon sokan nulla önerővel akarnak 40+os lakást venni, vagy ugyanakkorát, de lehetőleg újat, kizárólag menő helyen, mert azzal lehet villantani, meg hát meg is érdemli. Nullára. Mert megérdemli.
Jómagam azt javaslom, hogy akinek nincs önereje, az vegyen egy használt garzont valami nem extra helyen. Ha NagyoN szeretné a jobbat, nagyobbat, akkor 5 év múlva jöhet a továbblépés.
---
A kalákát nem az előírások nyírták ki. Ha nagyon akarsz, megfizetsz egy felelős műszaki vezetőt (pont, mint 30 éve), és a felügyelete mellett felépíted a házad a haverokkal, akiknek te is segítettél a házukat építeni. Nem árt, ha a baráti körödben (akiknek te is voltál segíteni (értsd: ingyen melózni)), van villanyász, ács/tetőfedő, vizes, kőműves, burkoló, meg hát neked is valami jó kis építőipari szakma.
Na, a kaláka emiatt maradt abba 🙂
A 40+-os lakás témához. 2014-ben ismerősök 17m-ért olyan lakást vettek, ami ma 55m lenne minimum (kevesebb, mint 20 éves, 13. kerület, ~70nm). Aki addigra összeszedett egy kis önerőt, az kb bármit megvehetett, amit szeretett volna. Mi benéztük, mert az első pár évben annyit kerestünk, ami mellett alig tudtunk félretenni (4 év alatt annyit sikerült félretenni, mint most kb egy év alatt..nem szórtuk a pénzt, kevés volt a bevétel).
Mi sem önerő nélkül gondolkodunk, a fele meglenne egy 40 milliósnak (bár azt még fel kell újítani, berendezni, ha jön a gyerek..., plusz a kötelező tartalék, így nem tolnánk bele az egészet), de egyszerűen nem visz rá a lélek, hogy ennyi pénzt adjak valamiért, ami nem ér ennyit szerintem, illetve, ami nem tetszik, csak "ez van".
@treff Ugyanígy vagyunk, annyival súlyosbítva, hogy feleségem itthon van a gyerekkel és havi 26e-t kap... Amikor dolgozott akkor ő is medián felett keresett. Én meg bőven-bőven most már. De tényleg semmi esély durva kompromisszumoktól mentes saját ingatlant találni, még így sem. Szerencsére nem örököltem ingatlant, vagy akkora összeget, úgyhogy egyelőre marad az albérlet...
@matematikus "Meg kell mutatni milyen jó mindenkinek itt." Neked az átlag nettó 297e azt mutatja, hogy itt milyen jó mindenkinek?
@okoska-torp Ha valaki ki tud fizetni egy kényelmes albérletet és tud gyűjteni a kompromisszum mentes saját lakásra/házra, az minek vágjon bele egy évtizedes félmegoldásba, ha relatíve biztonságban érzi magát, még így is? Az érzésért, hogy sajátban él? Egy szó, mint száz, mindenkinek mások a preferenciái, az ár/érték arány küszöbe...
@tamas4 "minek vágjon bele egy évtizedes félmegoldásba"
Hogy addig is pozícióban legyen. Egy olyan lakásár rallyban mint ami az elmúlt 5 évben volt, igen jól lehetett járni egy ilyen "félmegoldással". Számserűsíteni is lehet: kb 10 millióval van előrébb a továbblépésnél. Ez még egy informatikus fizuból is majdnem egy évnyi.
Hogy most is hasonló rally jön-e 5 évig az erősen kérdéses, de az "innen már csak eshetnek az árak" nyűglődést nem vagyok hajlandó komolyan venni, mert konkrétan 5 éve heti szinten olvasom a fórumokon. Látom a boomer generáció mennyire szabadulni akar a pénzétől (lakásba fektetni), mert ők átélték a 90es évek 40%os inflációit.
Tamás4
2021-10-04 at 22:37
ha a félmegoldás évtizedes, (albérleti dij nélkül), akkor a kompromisszummentes hány évtized alatt jön össze albi fizetés mellett....valamint ezen évtizedek alatt vajon a fizetőképességed vagy az igényszinted nő erősebben?
@FaNTaSy
2021-10-04 at 11:34
Budapest szívében pl. sok olyan épület van, ahol minden korty csapvízzel mérgezed magad (nagyon magas ólomtartalom).
efop180.antsz.hu/csapviz-olomtartalom-kockazati-terkep.html
S tök könnyű lenne tenni ellene, mert ólomcső már csak a házon belül van. De az ilyen társasházakban senki nem akar erre költeni vagy legalábbis nem elegen.
Erdekes stat Vakmajom/MNB-tol.
facebook.com/avakmajom/posts/2640305956278326
Osszegzes Vakmajom-tol:
"A CSOK kudarca.
1. A támogatás 75%-át elvitte a részben a támogatás által generált ingatlanáremelkedés, ergo a fejlesztők zsebébe ment a támogatás nagyja.
2. Nem született tőle több gyerek.
3. Mivel nincs felső jövedelmi korlát, az egy főre jutóan legtöbb támogatás olyan jómódú, támogatásra nem szoruló családokhoz került, amelyek befektetésnek vettek 60-70 milliós második ingatlant.
4. A gyereket vállalni (még) nem tervezők orra előtt felverte a lakásárakat."
""Az 1. csoport a legnépesebb a maga 38 százalékos részesedésével. Ezzel együtt ők mondhatják magukénak a legkisebb értékű, 26 millió forint átlagáras ingatlanokat.(...) A 7. csoportba a családok 7 százaléka tartozik. Ők vásárolják meg a legnagyobb, 65 millió forint feletti értékkel rendelkező ingatlanokat"
@dddoni "Hogy addig is pozícióban legyen. Egy olyan lakásár rallyban mint ami az elmúlt 5 évben volt, igen jól lehetett járni egy ilyen “félmegoldással”."
Pozicioban lenni egy olyan helyen ahol amugy a hatam kozepebe "lakni"? A lakaspozikat hosszutavon futjak, elmult 5 ev nem kerdes. Elmult 15 mar nem bizt hogy poz vs. berles/befektetes. De ezen lehet kiszamolni.
"Látom a boomer generáció mennyire szabadulni akar a pénzétől (lakásba fektetni), mert ők átélték a 90es évek 40%os inflációit."
A boomer generacio 1945-65 kozott szuletett per definition. Jelenleg 56-76 evesek. Nem hiszem, hogy ok meghatarozoak az ingatlanpiacon:)
@csizkek
Valaki olvasta a hivatkozott tanulmányt? Mert én nem találtam meg a 75%-ot, 66-ot igen, ami "becslésekre" alapozott.
Szóval ötletem sincs, hogy az MNB nevével ilyet hogyan lehet kiadni, de ez így nagyon gáz, és átveszi mindenki, természetesen az eredeti tanulmányok olvasata nélkül.
@matetoth "Mert én nem találtam meg a 75%-ot, 66-ot igen, ami “becslésekre” alapozott."
Az idezojeles kommentek Vakmajom kommentjei, nem az MNB-e. Szokott tulozni, lehet csak ez van mogotte. Az MNB tanulmanyt meg nem olvastam vegig, kell meg ido:) De azert raktam ide, mert gondoltam lesz mas is olyan kedveben, hogy legalabb belenez es kommenteli.
@csizkek A 75% benne van a médiát megjárt MNB tanulmányban, szépen lehivatkozva egy másik szakcikkre, ami becslésre hivatkozik...
@ritkan_szolok_hozza
Ezt egyértelműen nem jelentheted ki szerintem, mert az adókedvezmények miatt közel sem biztos, hogy a nettó medián ugyanott van, mint a bruttó.
A valós vajon mennyi lehet? Szerintem a medián nettó 200 alatt lenne valahol, ha olyanokat is beleszámoljuk mint a haverom aki a CBA-ban bolt vezető, 6 órára van bejelentve de 8-at dolgozik plusz szebbe okosba 20 ezret kap. A kényszervállalkozókról már nem is beszélve.
Én a környezetemben csak azt látom, hogy a bérek csak fútnak a költségek és az áremelkedések után, életszínvonalbeli növekedést nem hoznak.
A munkahelyemen munkaerő hiány van, de a bérek, amit ajánlanak az újfelvételiseknek, annyiért "senki" nem jön dolgozni, közben az ott dolgozó régi munkaerőre egyre több munkateher rakodik és lassan már mindenhez érteni kell, aminek az a következménye, hogy a régiek is morognak, hogy "na de ennyiért értsek minden tevékenységhez?" mert a megnövekedett munkateher nő, a bérek nem.
Szóval jó, hogy statisztikailag minden évben nőnek a bérek, de mire elegendő ez a növekedés? Az "átlag" embereknél semmire.
Tehát a medián netto 232.750 Ft, ennél keres kevesebbet az ország munkavállalóinak a fele.
Szerintem a hiteltörlesztő nem kiadás kategória, hanem a tőke része az "semmi", megtakarítás átcsoportosítás, a kamat része pedig negatív befektetési hozam. Az ingatlanvásárlás volt a kiadás. Meglepne, ha ez benne lenne a lakásfenntartásban.
De jogos, hogy kiírhatnák, hogy mi micsoda.
Ebben igazad van, de a statisztikai tétel neve havi kötött kiadás és a hiteltörlesztésre és a bérleti díjra ez aztán tökéletesen ráillik. Mindent áttúrtam, hogy mit akar ez a kifejezés jelenteni, mit tartalmaz, de sehol nincs leírva és az se, hogyan számolják. Ennyi és kész.
kevésbé okoska
2021-10-04 at 10:54
van ami konnyebb volt, van ami nehezebb
a vérhato élettartammeg kb 10 évvel kevesebb
@csizkek
Valaki olvasta a hivatkozott tanulmányt? Mert én nem találtam meg a 75%-ot, 66-ot igen, ami "becslésekre" alapozott.
Szóval ötletem sincs, hogy az MNB nevével ilyet hogyan lehet kiadni, de ez így nagyon gáz, és átveszi mindenki, természetesen az eredeti tanulmányok olvasata nélkül.
Erre a statisztikára is érvényes, hogy csak a legalább 5 fős cégek dolgozóit veszik számitásba? És a közmunkások bére sincs benne. Ez valószínűleg felfelé húzza az átlagot.
ksh.hu/docs/hun/modszgyors/kermodsz19.html
Meg kell mutatni milyen jó mindenkinek itt. A foglalkoztatottak számába persze beleveszik a külföldön dolgozókat, közmunkásokat is úgy tudom.
@treff a panel szó rögtön 100 kommentet generál, ne említsd 😀 szerintem ne is vegyél muszájból olyat, ami nem felel meg 10+ évre. Én is albérletben vagyok és mellette gyűjtögetek. Lakáshitelek 41%-a még most is moratóriumban maradt, emelkednek a kamatok, a csok és babaváró sem tart örökké, sokan már kiköltekeztek, előrehozták a vásárlást, ezek mind csökkentőleg hatnak majd.
Nézzük a nemzetközi statisztikát.
Foglalkoztatottság (Magyarország): 71,8% (közmunkások nélkül kb 70%)
Azaz Magyarország felveszi a versenyt a nyugati országokkal.
Ennél alacsonyabb az adat a beutazó turistákból élő mediterrán országokban, akiknek a gazdaságát hibernálta a koronavírus-járvány, valamint Romániában és Belgiumban (utóbbiban az autóipar beszántása miatt).
A fizetések sem csökkentek, az ALUL foglalkoztatottság (8 óra helyett csak félállás) viszont a kovid-időszak jellemzője volt és még ma is az.
Meglepett, hogy a budapesti átlagbér az országos átlagnak csak a 1,245-szerese. Magasabb szorzóra tippeltem volna.
Persze az is lehet, hogy valamiért budapesti munkavállalónak számít az ország összes munkavállalójának nagy része. Vagy hogy Budapesten a legnagyobb a minimálbérre bejelentettek és aránya.
Vajon a lakhatási költségek is nagyjából ennyivel magasabbak az átlagnál? (albérlet és négyzetméterár)
"Nem, abban van igazad, hogy az ingatlanszerzés beruházásnak minősül, ezért sem szerepel a fogyasztói árindexben az ingatlan áremelkedése, ahogy a részvények áremelkedése sincs benne. A havi fix kiadásban benne kellene lennie a bérleti díjnak vagy a hiteltörlesztésnek, mert havi fix kiadás és a statisztika egyetlen értelme, hogy arra kíváncsiak, mennyi pénz marad minden másra, nyaralásra, kulturára, stb."
Tehát a kiadási statisztika is kizárólag cashflow alapon elemzi a háztartások helyzetét. Akkor valójában egyetlen értelme sincs.
Nekem ami lejön ebből a statusztikából, hogy a pándémiának semmi hatása nem volt a fizetésekre. Mégis válságról beszélünk, meg mindenféle segélyekről, megszoríásról és könnyítésekről, miközben hasít a fizetés válság alatt is!
(a statisztika 2020-as adatot tartalmaz, nem 2021-est!)
Persze lehet mondani, hogy tyúk volt előbb vagy a tojás (azaz segélyek és támogatások nélkül nem lenne fizetés növekedés). Azaz a kormány rendkívül szakértő kormánya nélkül tuti nem nőtt volna a reálbér.