Egy fiatal riporter faggatta Rothschildet a huszadik század elején, hogyan vált ennyire gazdaggá.
"Egyik nap, amikor iskolába mentem, láttam egy utcai árust, aki almát árult. Vettem tőle egy darabot egy centért, de nem ettem meg, hanem eladtam az iskolában kettőért. Egy óra leforgása alatt 100% tiszta profitot értem el.
Másnap már két darabot vettem tőle és a hasznomat is megdupláztam. Később egyre nagyobb tételben vittem be almát az iskolába.
Szorgalmasan folytattam a tevékenységemet, egyre több centet majd dollárt kerestem.
Aztán egy nap meghalt az apám és rám hagyott 200 millió dollárt.
Hát így történt."
Gyakran idézik ezt a történetet, amikor a self-made milliárdosok kerülnek szóba a médiában. Akik a nép egyszerű gyermekei voltak, mélyről jöttek, nem volt semmijük, aztán kitartó munkával dollármilliárdosokká váltak.
A PR szakemberek által jól megírt sztorik szerint a semmiből indultak, a földön aludtak, kölcsön számítógépen írták az első programjaikat, amikor a kortársaik európai vakációkra szórták a pénzt, ők keményen spóroltak és rengeteget dolgoztak, végül mindez meghozta a gyümölcsét. Ha nekik sikerült, bárkinek sikerülhet.
Közben azért kicsit sántít a sztorijuk. Nem lebecsülve a kemény munkát, amit beletettek, de a legtöbbjük olyan körülmények közül jött, ami nélkül soha nem válhattak volna azzá, amivé lettek.
Bill Gates egy gazdag családból származik, az anyja ajánlotta be az IBM-hez, aki ismerte az IBM főnökét, mindketten ugyanabban a vállalati tanácsban ültek, megkérte, hogy adjanak egy esélyt a fiának.
Jeff Bezos 300 ezer dollárt kapott a szüleitől és további 200 ezret egyéb gazdag ismerőseitől kölcsön, ebből tudta elindítani a cégét.
Warren Buffet apja szenátor volt, sok gazdag ismerőssel és mellesleg egy befektetési cég tulajdonosa.
Elon Musk apja szerint volt idő, hogy annyi pénzük volt, hogy nem tudták becsukni a széf ajtaját.
AJ Gilbert a nulláról indult, ennek ellenére 19 évesen már egymillió dollárt keresett. Igaz, az első és legnagyobb ügyfelük az apja cége volt, aki a világ 36. leggazdagabb embere, a másik nagy cégnél az anyja ült az igazgatótanácsban, de ez nem szokott előjönni a sikersztoriban túl sűrűn.
Mark Zuckerberg is gazdag családból származott, ezért tudott a Harvardra járni, ahonnan a Facebook elindult.
Kylie Jennert kiáltották ki minden idők legfiatalabb self-made milliárdosának. Igaz, az Egyesült Államok egyik leggazdagabb és legismertebb családjából származik, ezért sokan kérdezik, mennyire lehet self-made-nek hívni azt, amit ő elért.
Kisebbségben vannak a leggazdagabb milliárdosok listáján azok, akik tényleg kizárólag az önerejükből, egy szegény családból származva jutottak fel a csúcsra. Általában minimum egy amerikai elitegyetem az, ahonnan a milliárdosok jellemzően elindultak és a családi vagyon ahhoz is hozzásegítette őket, hogy nagy rizikót vállalhassanak sokáig az üzleti életben.
S ez mit sem von le a sikereikből, hiszen rengetegen mások is jönnek dúsgazdag családból, mégsem lesznek multimilliárdosok. A pénzen kívül kell ész, kemény munka és szerencse is.
A Forbes 1-től 10-es skáláig listázza, hogy szerinte ki az a milliárdos a 400 leggazdagabb ember közül, aki a saját erejéből jutott a csúcsra. Az utolsó két kategória (9 és 10) az, aki szegény családból származott és mégis gazdag lett. Ide 78 embert sorolnak a 400-ból. Ilyen például Soros György vagy a Google társalapító Sergej Brin.
Egytől hatig találhatóak azok, akik örökölték a vagyonukat vagy az üzletüket. Ők 131-en voltak 2021-ben. A többiek gazdag vagy jómódú családból származnak, jó családi hátteret kaptak, de az üzletüket ők maguk hozták létre.
“Abban, hogy eljutottam idáig, bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye, de én soha nem privatizáltam, nem nyúltam le semmit, mindent a munkámmal és az eszemmel szereztem meg.”
Érdekes lenne egy cikk azokról, akik sokat örököltek, de elbukták az örökségüket és csődbe mentek. Biztos többen vannak, mint a milliárdosok. Ezekről ritkábban szokott írna a média.
Ezt korábban egy másik bejegyzés kommentjében valaki már megosztotta. Nagyon érdekesnek találtam, ezért újra osztom.
Egy olasz kutatás alapján a 2011-ben ugyan azok a családok fizették a legtöbb adót (voltak a legvagyonosabbak), mint 1427-ben. Ergo, 600 éve ugyanazok a leggazdagabb családok Firenzében.
qz.com/694340/the-richest-families-in-florence-in-1427-are-still-the-richest-families-in-florence/
A világ legeszesebb és leggazdagabb gázszerelője azt állítja, hogy kizárólag a saját tehetsége, munkája és egy minimális szerencse segítségével jutott el idáig. Természetesen hiszek neki.
Az, hogy hova jutsz el, leginkább attól függ, hogy honnan indulsz. Egy biztos háttérrel nyilván bátran kísérletezik az ember, de ha a megélhetésre valót kell minden hónapban összerakni, akkor inkább a biztos de kevesebbre fog rámenni.
Én csak azt szoktam mondani, hogy ha a gyereket egy saját (mégha részben hitellel is) lakással tudod nekiindítani az önálló életnek, akkor már nyert helyzetből indul.
2019 “sikerkurzus” előadás, tömött a terem. 21 éves srác csillogó szemmel, tele motivációval nyomja hogyan kezdte meg a vállalkozását, mennyire keményen dolgozott éjjel-nappal, ez egy startup-ot és ebben micsoda pénz van…
Mellettem ült az anyukája, könnyes szemmel a barátnőjének: “Igen, emlékszem amikor Hawaii-n nyaraltunk, odajött és mondta mit szeretne, én adtam az első milliót a kezdéshez.” .
Fitneszipar ugyanez és az influencer világ. Ha olyan a családi háttered, hogy évekig tudsz veszteségesen dolgozni (mellette nyomod a sikerdumákat) vagy dekoratív vagy és befolyásos pasit szerzel, garantált a siker.
Nem sajnálom tőlük, de akkor ne etessük a népeket a kemény munka szövegével. A legkeményebb munka mellé is kell a jó helyezkedés vagy családi háttér. Self-made a porhintés az alsórétegnek, hogy húzzák jobban az igát.
Hasonló témát feszeget Gladwell Kivételesek című könyve, érdemes elolvasni…
@p-zsolt Ezért van, hogy a legtöbb Nyugat-Európába vándorolt hazánkfia csak csicska lesz ott. A sikertörténetek az USÁ-ból jönnek.
389 után a next 200 507, majd previous 1
Soros se éppen szegény családból származik.
Már Pesten jó módban élt, mikor Angliába ment ott is voltak kapcsolatai, annak ellenére, hogy tényleg melozott egyetem mellett. (talán egy bárban ha jól emlékszem)
@topfly Azért nem csak ez a két véglet van, hogy valaki vagy elszórja az örökségét,vagy megtöbbszörözi. (Bár lehet te sem így értetted, de csak ezt a két kimenetet soroltad fel.) Sokan úgy jómódúak vagy gazdagok, hogy örököltek, de a vagyont az életük során legalább nagyjából megtartaniuk, szinten tartaniuk sikerül, még ha nem is sokszorozzák meg valamilyen biznisszel. Na ők a csendes többség, csak az ő történetük nem olyan izgalmas, mint a semmiből lett milliárdosoké, vagy a milliárdosból lett földönfutóké.
Úgy látszik a holtversenyek is benne vannak, szóval nem a 400 leggazdagabb ember, hanem az első 400 helyezés, amit elfoglal 506 ember.
Én a fentieket évek óta meggyőződéssel vallom. Csóróként lehetsz akármilyen tehetséges, nagyon-nagyon-nagyon ritka, hogy komoly milliárdos legyél belőle. Ezeket személyes tapasztaltam azokkal a vállalkozókkal, akikkel érintkeztem vállalkozóként. Amit mi, átlagemberek el tudunk érni, az a pár tízmilliós, esetleg százmilliós vagyon, de abban már minden benne van, amit az életben összeszedett az ember.
Ettől függetlenül nem biztos, hogy baj. Ha van egy tisztes megélhetés, akkor azzal már tökéletesen boldognak lehet lenni. Nem értem, hogy ha valaki milliárdos, miért megy be 70 évesen is dolgozni. Itthon dolgozva részt vettem a gyerek felnövésében az első pillanattól, és ennél nem hiszem, hogy van jobb dolog. Ráadásul egy szinte fölé csak úgy érhetsz, ha embereken tiposol át. A milliárdok mindenhol úgy lettek, hogy az emberiesség helyett a pénz választották.
Az előttem hozzászólók indirekt módon már utaltak rá: túlélési torzítás. A teljes mintához hozzátartoznak azok is, akiknek nem sikerült.
Úgyhogy a régiek nem voltak buták amikor élére állították a garast, hogy a gyerek bagy unoka többre vihesse. (= Ha van tehetsége, tőke is legyen mellé.)
Én hiszek abban, hogy ez egy hosszú út. Az, hogy gyors-e a meggazdagodás, nem olyan fontos.
Az egyetlen probléma a lassú résszel, hogy azért családalapítás előtt érdemes fiatalon és szerelmesen körbecsavarogni a világot. Idősebb fejjel már nem ugyanaz.
Egy idő után meg fontosabbak az emberi kapcsolatok, mint a pénz. A milliomosok nagy részének egy fing a magánélete. Nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt.
Úgy tudom, Steve Jobs évtizedekig büdös volt, és embereket rúgott ki villámkérdések után a liftben. De ez lehet, hogy legenda.
Elon Muskról viszont a könyvében olvastam, hogy elvárt, hogy az ifjú tehetségek hosszú éveken dolgozzanak szinte éjjel-nappal, család nélkül, csak a munkát nyomatva. Ráadásul Musk is fél pillanat kirúg olyan vezetőket, akik évtizedek óta az életüket feláldozva dolgoztak neki.
De a Google is ilyen. A Facebook sem arról híres, hogy milyen jól bánik az alkalmazottaival, pedig ők gyerekp.rnót cenzúráznak a Facebook feedből, amikor meg kiégnek, akkor a kutya nem foglalkozik velük.
Ezek a cégek/emberek lehet, hogy zsenik vagy úttörők, de sem az életük nem kellene, sem dolgozni nem dolgoznék nekik.
Hát igen, a forbes-ban is mindig felhúzott szemöldökkel szoktam olvasni a cikket ahol a pandémia alatt a 20 éves páros brutál növekedésű startupot csinált és siker csillogás külföldi terjeszkedés váó, aztán kiderül, hogy papó adott kb 120 milliót az induláshoz...
Alapvetően egyetértek a cikk felvetésével. Abszolúte nulláról dollármilliárdossá válni kb. csak az ilyen népmese-szagú sztorikban lehet.
De!
Generációról generációra feljebb jutni szerintem már lehetséges. Egy emberöltő józan élettel és helyes döntésekkel kb. pár szinttel visz feljebb. Viszont hogy ez a családi projekt megvalósuljon, ahhoz egy olyan erős, nemzedékeken átívelő motiváció kell, amit nagyon ritkán láthatunk. Ha van is egy-egy erősen motivált személy a családban aki feljebb küzdi magát, legfeljebb az ő fia/lánya fogja még megugrani a magasabb léceket, de az unokák már nagyon gyakran elkényeztetett és lusta emberekké válnak.
@mad823 Egyébként én ezt a fenti motiválatlanságot látom sokaknál, akiket megkínáltak egy saját lakással. Tisztelet a kivételnek, de a jópár közülük csak beleül, aztán elkezd olvadni a küzdeni tudás.
A szegényből lett milliárdos a szerencsés típus, mert amíg megjött az "első millió" nem csukták le. Utána pedig már legálisan lehet gyarapítani tovább.
@mad823 szerintem a saját lakással indításnak önmagában semmi jelentősége nincs, de az biztos, hogy csak emiatt nem indul nyert helyzetből senki. Minden ember és életút más, de én azt hiszem kevesebbet értem volna el, ha 18 évesen kapok egy lakást apámtól. Nekem a múltból visszatekintve plusz motiváció volt hogy nincs semmim, de biztos van olyan is, akinek pozitívum ha lakással indul. Általánosan biztos nincs ettől "nyert helyzet".
John D. Rockefeller, vagy Henry Ford példája, sokkal jobban illene ehhez a cikkhez, mint azon Rotschild család legifjabb sarjáé, akik már a 19. században királyoknak hiteleztek. (A 200 millió dollár örökség, teljességgel kamu, hisz a családi vagyonukat már régóta titkolják és azt alapítványi keretek között működtetik.)
Szörnyű állapot, hogy a mai magyarság körében, szinte elképzelhetetlen az önerőből sikeressé lett milliárdos karaktere. Nálunk, a milliárdos lét, egyenértékű fogalom a politikához dörgölődző bűnözővel. És sajnos, nem csak a milliárdos... ha van az utcában sikeres vállalkozó, orvos, stb. azt az irigy többség egyből karakter gyilkolja. Ő lesz a "szerencsés", "adócsaló", "svindler", "gátlástalan", stb. jelzők örökös birtokosa.
"Mellettem ült az anyukája, könnyes szemmel a barátnőjének: “Igen, emlékszem amikor Hawaii-n nyaraltunk, odajött és mondta mit szeretne, én adtam az első milliót a kezdéshez.” ."
1 millió Ft már 2019-ben sem volt egy egetrengető összeg, amit szülői háttér nélkül ne lehetne összespórolni egy kb. akármilyen állásból 1-2 év alatt.
Azt is bele kéne venni az egyenletbe, hogy egy jómódúbb családban felnőtt gyerek milyen mentalitást hozott otthonról, valószínűleg nem azt, hogy "nekünk ennyi jutott az életben, fiam, te se vágyj többre".
Egy korábbi projekten kapcsán több, húszas évei végén járó “ifjú titánt” ismerek, akik már nem egyetemisták, de igazán dolgozni nem, inkább csak “bizniszelni” és szórakozni akarnak. Nos, mind a szülei által van támogatva. Többségük csak próbálja a családi nyaraláson mástól ellesett alapötletre indított cégét a felszínen tartani, miközben jól menő vállalkozósdit játszanak. Nyomják az agresszív közösségi média kampányt az üzleti és a magánéletben is, így próbálva sikeresnek tűnni.
Megfordítva a gondolatmenetet, középosztálybeli félértelmiségiként engem is foglalkoztat, mivel segíthetem legjobban fiam boldogulását. A kommentek közt gyakoran előjön, hogy alátesznek egy ingatlant, befektetnek 5-10%-os hozamú eszközökbe, amit örököl, stb. Mégis az a félelmem, ez nem sokra elég, kb. ugyanazt termelem ki, mint amit én magam elértem. Oktatás? Kapcsolati háló? Mo-n (valahol olvastam) hét generáció kemény munkája, építkezése kell, hogy szintet lépjen egy család...
Őszintén érdekel megtisztelő véleményetek.
Azt hiszem ez ide kívánkozik.:)
youtube.com/watch?v=VqyLZfZHbgU
Annyiban is tovabb arnyalnam a kepet, hogy Rotschild hiaba orokolt volna 200 milliot, ha nem kapta volna azt az attitudot, hogy az egycentes almat ket centert tovabb is lehet passzolni. Sergei Brinnek az apja is matematikus-kozgazdasz volt, o is kaphatott egy hozzaallast az elethez. A kiindulopontot nem csak a gyerekhez vagott penz jelenti. Ezert sem ertek egyet azzal, hogy a gyerek majd dolgozzon meg azert ami neki lesz, mert csak akkor fogja ertekelni. Ha nem ertekeli es hasznositja amit kap, az a szulo kudarca, mert nem tanitotta meg ra.
@torrente
Mert sajnos az a helyzet, hogy tízből kilenc "jól menő vállalkozó" esetében sokszor tényleg az derül ki, hogy megfelelő kapcsolatokon keresztül "egyengették az útját", csalja az adót, stb.
Tudnék a top NER lovagok közül is olyat említeni, aki a mai napig minimálbér+ennek sokszorosa zsebbe alapon foglalkoztatja az embereit. Jól van ez így?
En tudok olyat, hogy szegeny egyszeru gazszerelo lett az orszag leggazdagabb embere, meg olyat is, hogy egy no sajat laban allva lett milliardos az apja tamogatasa nelkul.
Ezekkel szemben egy kicsit megis szimpatikusabbak a cikkben felsorolt emberek.
Bill Gates-hez még annyit, hogy 1968-ban, egyetlen egy iskola volt az USA-ban, ahol volt számítógép, ez volt a Lakeside School. Bill véletlen pont ide járt.
"In 1968 there were roughly 303 million high-school age people in the world, according to the UN. About 18mn of them lived in the United States. About 270000 of them lived in Washington state. A little over 100000of them lived in the Seattle area. And only about 300 of them attended Lakeside school."
Ahogy elnezem jo par kommentelo atsiklott azon a reszen, ahol le lett irva, hogy a top 400-bol azert csak volt 78 ember, aki onerobol fel tudott jutni a csucsra. Pedig hasznosabb peldakep lehetne ennek a 78-nak a tisztelete, mint a masik 322 miatt sapitozni. Szerintem.
@nyelvtanoff Érdekes kérdést boncolgatsz, mert tapasztalataim szerint, akiknek "aláteszik a vagyont" a szüleik, azok menthetetlenül puhányok és mulyák lesznek. Egész életüket végigkíséri, hogy nem mentek át egy szükségszerű érési folyamaton. Amikor spóroltak, agyaltak, éjszakába nyúlóan ötleteltek azon, hogy hogyan tovább...
Én inkább annak a híve lennék, hogy dolgozza be magát egy szakterületbe és UTÁNA kezdjen abban óvatosan vállalkozni, amihez hitelt adnék neki, cserébe vétó jogért és üzletrészért. Aztán nyilván átengedném neki a terepet, ha látom, hogy ügyes. Továbbá, már korábban bevonnám a saját üzleti döntéseimbe, amiket átbeszélnénk és kiértékelnénk, így lenne egy nagyon komoly üzleti/ügyintézési tapasztalata is. (És így talán, nem herdálja el az örökségét!)
Szerintem, ha valaki ügyes és kitartó, még a hazai viszonyok közt is milliárdos lehet "becsületesen" 50 éves korára.
boredpanda.com/people-roast-self-made-millionaires-nepotism 🙂
Én vállalkozóként azt tudom mondani, hogy tényleg igaz az egyik fenti kommentelő hozzászólása. Mindenképpen kerülni kell ezeket a hozzáállásokat:
- nekünk csak ennyi jutott, nekünk csak ennyi jár
- most mit lehet tenni? ez van
- nem éri meg
Ha ezt a 3 dolgot a gyerek elkerüli, már nyert ügye van. És tudja, hogy mindig, mindenért meg kell harcolni, és ne fogja be a száját. Akkor sem, ha ezért néha szájba vágják, majd akkor megtanulja, meddig lehet feszíteni a húrt. De 99,9999%-ban csak meg kell mukkanni, és máris elhárul az akadály. Csak az emberek többsége nem áll ki magáért.
Nagyon fontos még a nyelvtudás, lehetőleg minél több, illetve a matematika+logika (=IT skillek). Ha ezek megvannak, akkor mindig lesz sikeres munkája, vállalkozása.
A legnagyobb sikerem az életben, hogy a gyerek a napokban azt mondta az elalvás előtt, hogy ő is vállalkozó lesz. Teljesen magától.
Azt is tegyük hozzá, hogy valamennyiük meggazdagodásában elég erősen jelentős szereplő az állam.
196x évek
Riporter: Fidel, hogyan lett ön ilyen szegényen egy egész ország ura és parancsolója?
Fidel: Egyszerűen elvettem az USA-tól. 😉
Riporter: Nos nem fél hogy majd az usa elnöke visszaveszi?
Fidel: Á előbb nyírják ki a saját haverjai 😛
Ennek fényében mi büszkék lehettünk a Portik Tamásunkra. Kár, hogy leesett a fehér lóról.
Nem csak az anyagi, de a szakmai háttér, nevelés is sokat számít. Max Verstappen Forma-1 világbajnok, apja vasszigorral de mindig mögötte állt, Schumacher-t csak Michael bácsinak hívta. Williams lányok, Polgár lányok, sportoló dinasztiák is jó példák, oké, lehet, hogy nem pénzben, hanem rajongók számában lettek milliárdosok.
en.wikipedia.org/wiki/Shahid_Khan
Nyilván Pakisztánból eljutni Amerikába nem ment volna némi hátszél nélkül, de ott eléggé alulról kezdte... Egyszer olvastam egy történtet egy menekültről, aki gyerekként került Franciaországba (a saját születésnapját sem tudta), onnan lett milliomos, de most nem találom. De ez sem sima történet: aljazeera.com/features/2015/8/21/from-calais-refugee-to-millionaire-one-mans-story
@attila "ne etessük a népeket a kemény munka szövegével. A legkeményebb munka mellé is kell a jó helyezkedés vagy családi háttér. Self-made a porhintés az alsórétegnek, hogy húzzák jobban az igát" - Nagyon szép megfogalmazás, ennyi is lenne a lényeg. A cikkben is, a kommentekben is, mindenben.
Az egész csak parasztvakítás, hogy eltűrd a szar helyzetedet az életben, a munkahelyen.
24 évesen egy megyeszékhelyen voltam programozó egy kreatív ügynökségnél (kkv) minimálbéren. Tömték a fejem nekem is hogy összetartás, meg egymásért dolgozunk, meg ez egy család, meg hogy ha odateszem magam és akarok fejlődni akkor lesz több is.
Másfél évig nem lett, a végén még engem küldtek el hogy nem teljesítettem. Végignéztem ahogy kétgyerekes családapát rángattak be szombaton a lehetetlenre szabott milestone miatt. A végén már gyomoridegem volt.
Ennyit arról ha valaki másnak dolgozol keményen.
@ekvi Magyarországról az is sikertörténet hogy egyáltalán megél. Ha csicska, akkor is.
Habar Muskot divat utalni es szidni, azt ne felejtsuk el, hogy az apja egy borzasztoan abuziv alak volt, akitol szo szerint Kanadaig menekultek az anyjaval, es tudtommal sose lett jo a kapcsolatuk.
Szoval lehet a fater vasvillaval lapatolta a penzet, de abbol nem sok jutott masnak a csaladban.
@nyelvtanoff nagyon jó általános és középiskola (ezek általában a fizetős magánok, de az oktatás legyen kiemelkedő), középiskolában egy év Nyugat-Európában vagy USA-ban cserediákként, nyaranta USA nyári táboroztatás, és ha lehet akkor akár nyugat-európai egyetemi oktatás (nem mindenhol drága).
Bár ezek után nem valószínű, hogy itthon marad felnőttként, de mindenképp megkapja a jó alapokat, nyelvtudás és olyan készségeket, amiket itthon nem fejlesztenek.
Ha más nem is, de a cserediák-programok azért a többségnek elérhetőek, és egy év külföldön középiskolásként vagy külföldi nyári táboroztatás már hatalmas tőke, az én nem gazdag ismerőseim ezeket használták ugródeszkának.
@copywriter hahahahahah Steve Jobs életútja nagyon vicces. Atarinál töltött idejéről hallottam sztorikat, hogy mániája volt kimenni Indiába valami hatalmas jógihoz, a teljes spirituális megvilágosodásért. Összeszedte a pénzt, nagy nehezen kijutott (gondolhatod, milyen infrastrukturális állapotok között) és ott tudta meg a jógi amúgy már egy éve meghalt.
Kollégák elmondása szerint úgy tért vissza, hogy valami nagyon makacs hepatitis-t is sikerült összeszednie.
Egy bohóc volt az ember, akinek a hóbortjai végül az életébe kerültek. Függetlenül attól, amit letett az asztalra - bár én Wozniak-ot sokkal többre tartom.
Aki egy amerikai elitegyetemről bukik ki az mind anyagilag, mind szellemi teljesítményeben, külön-külön is már a felső 1%-a a világnak. Ebből egyik sem teljesítmény, hanem kapott adottság a születéskor és nagyon fiatal korban.
Tehát onnan indulsz, hogy meg tudod fizetni és be tudsz jutni egy harvardra, stanfordra... Már ez az indulóállapot olyan magasan van, ahova a 99% el sem tud jutni, ők meg innen vettek lendületet.
@nyelvtanoff : ' Mo-n (valahol olvastam) hét generáció kemény munkája, építkezése kell, hogy szintet lépjen egy család…' Mo-n az elműlt 100 évben volt öt rendszerváltás (1919, 1944-45, 1948, 1956, 1989). Ezek során totális vagyon elrablás volt 1944-45 (szálasi) és 1948-1951 között (rákosi).
E nép körében nincs esélye egy családnak hét generáción át élni és gyarapodni, mert ennyi idő alatt vagy egy forradalom vagy egy háború gyilkolja le a család valamekkora részét és nullázza le vagyonát.
'Oktatás? Kapcsolati háló?': szerintem ez a jó út. De nem itt, hanem egy nyugat-európai egyetemen. Az egyetem egy kitűnő hely kapcsolati háló építésére.
Miért ne lehetne valaki önerőből milliárdos? Attól hogy mi szegények nyugtatgatjuk magunkat hogy ez kapcsolatok meg gazdag családba születés nélkül nem megy, attól még lehet. Komfortosabb az a tudat hogy aki nagyon gazdag, biztos a körülményei miatt, nem is rajta múlt igazán.
Pedig a kapitalizmus pont arról szól hogy válthatsz osztályt.
Itt van pl. az IT ami ugye jelenleg a sztárszektor. Bárki kitalálhat valami forradalmi applikációt ami felforgatja a világot és simán milliárdos lehet belőle...
Ha van egy jó ötleted, nem kell gazdagnak lenned hogy megcsináld. Ugyanis azonnal lesznek befektetőid is.
Nyilván aki gazdag szeretne lenni annak valamit nagyon máshogy kell csinálnia mint a többség, nem elég hozzá bejárni valahová dolgozni, és kicsit félrerakni. Ettől több kell.
“Baron Rothschild”
Tényleg Baronnak hívták? (Angol nyelven írt anekdotából vetted?) Nem lehet, hogy inkább Rothschild báróról van szó?
Egyébkent: “Ha szegénynek születtél, az nem a te hibád. Ha szegényen halsz meg, az viszont csak a te hibád – mondta állítólag Bill Gates. Csakhogy ezt semmi nem támasztja alá.”
urbanlegends.hu/2018/08/bill-gates-idezet-szegenynek-szulettel/
Hát ő...izé
Volt már párszor ez a téma, ilyenkor csak azt nem értem, hogy akkor miért nem apucikat kérdezik meg, hogy hogy lettek milliárdosok.
Érted. A kicsi Baron örökölt 200 misit. Oké, kicsi Baron le van ejtve. Akitől örökölt, ő hogy lett gazdag? Ő is örökölt? Akkor a nagypapi hogy lett vagyonos. Minden gazdag családban van egy kiindulási pont, egy ember aki tényleg csorobol lett loves. Na ő az érdekes.
Én tudok több olyan emberről aki 20-as évei derekán sikeresek, gyönyörű családi ház hozzá komoly verda, a meg megfelelő külső belsővel rendelkező pár.
Pedig nem kaptak otthonról semmit, tényleg.
Volt olyan ahol apuka meghalt,vagy ahol kicsit többet ivott mint kellett volna.
Ismerek amerikait is akinek nem volt se gazdag családja de még középosztály is kérdéses volt,most dollármilliárdos az ember.
Nem feltétlenül kell milliárdosnak lenni, egy ,,amerikai álom" élet szerintem tökéletes, préium ház,kocsi nyaralások szerintem ezek nagyon hozzátesznek az ember jólétéhez.
Amit el lehet érni, de ehhez piacképes tudás kell,hozzá legalább egy nyelv tárgyalási szinten, teperni hajtani, napi 10+ órát is dolgozni akár több projektet is elvállalni, és gyorsan sőt nagyon gyorsan aludni lehetőleg 3-4 órát naponta, mellette a napi önképzés minimum 1,2 órában de ezt minden egyes nap,piacot követni.
Folytatom:
Új trendeket figyelni és azonnal reagálni, túlórázni is, többet teljesíteni,mint amiért megfizetnek.
Ezt bármelyik szakmára vetithetjük amelyik piacképes. Elkerülni a büféruhatár szakokat amiknek nincs piaci haszna, és nagyon nagyon nagyon fontos a közszférát mint a leprát olyan messzire elkerülni amennyire csak lehet.
Ez a titka egy felső középosztálybeli életnek, vagy picit feljebb.