Egy ábra arról, melyik ország mennyi szén-dioxidot bocsát ki. Természetesen az első a csúnya Kína, de érdemes megemlékezni arról, hogy az elmúlt bő húsz évben az egész fejlett világ Kínába szervezte ki szinte az összes gyártást.
Sokkal izgalmasabb kérdés, hogy egy átlag amerikai állampolgár mennyi energiát fogyaszt a háza és a medencéje fűtésére egy kínai polgárhoz képest és mennyi CO2-be került előállítani a nyugati polgár telefonját, autóját és ruháit. Erre sajnos nem találtam statisztikát, csak olyat, ahol az ipari termelés kibocsátását bontják le egy-egy főre vetítve.
A kép kattintásra nagyobb lesz, a másodikra még nagyobb.
Mindeközben magyarországon csatlakozási stoppot hirdettek a naperőművekre.
portfolio.hu/uzlet/20220510/naperomuvek-csatlakozasi-stop-ot-hirdettek-az-ellatas-biztonsagara-hivatkozva-543767
Miről beszélünk? A németek leviszik 20-30 %-al a kibocsájtásukat Németországban, és? Mennyit vesz ez el az egészből, 0,x-ot? Ez menti meg a indonéziai őslakosokat, a szaudi hercegeket és a brazil parasztokat a szélsőséges időjáérástól? Meg persze teljes EU csökkent 10 év alatt, kb az egészből 2-3 %-ot... LOL
Zsákutca az egész, totális tévedés és hibás várakozás. Nincs technológiai fejlődésből eredeztethető globális CO2 csökkenés, nem létezik. Az elmúlt 150 év minden technológiai előrelépését összeadva jutunk el a mai állapotokhoz. Mondhatjuk, a technológiának köszönhetően, az erőteljes technológiai fejlődésnek hála jutottunk ide.
Drasztikus fogyasztás csökkentés, nemvásárlás, nemutazás, nemfogyasztás és társai. Ez csökkentené érdemben, ha jövőre mindenki mindent felezne.
Ez soha a büdös életbe nem fog bekövetkezni! Amíg világ a világ, ember az ember, addig mindent akar és azonnal.
Szép-szép, de hogyan értelmezzük ez esetben a fotoszintézist? Ültessünk-e több fát (erdőt), hogy megkössük a szént a széndioxidból, vagy csak csökkentsük a kibocsátást? Persze tudom, hogy nem ilyen egyszerű, de az ok-okozati összefüggésben nem csak a kibocsátás fontos szerintem.
@gaborr
Ez arra utal, hogy még igen jelentős fejlesztési potenciál van a különböző energiatárolási megoldásokban, hogy a napenergiában rejlő lehetőségeket jobban ki lehessen aknázni, az energia előállítást és fogyasztást össze lehessen párosítani. Ipari szinten érdekesek lehetnek az energiát kémiai formában tároló megoldások, pl víz bontása - hidrogén oxidálása stb. Emellett érdekesek lehetnek az okos otthonok háztartási szintű megoldásai is: napenergiával töltött autó akkumulátor, hőtárolós elektromos vízmelegítők, geotermikus hőszivattyúk stb. Ezek egyenkénti kapacitása kicsi, de milliós mennyiségben már komoly összkapacitás.
Egyébként Németország mennyi atomenergiával előállított áramot vásárol Franciaországtól? Vagy azt már otthon termeli meg gázturbinával? Nincs kedvem utána járni, de aki tudja megírhatja mennyire lett sikeres a zőt pogram..
Az országok természeti adottságai között jelentős különbségek vannak, nehéz lenne megmondani, hogy egy adott ország mennyire van közel az adottságainak megfelelő optimális felhasználáshoz. Magas a közel-keleti országok egy főre eső értéke. Itt számos metropolisz a sivatag közepén épült, ivóvizet tengervíz lepárlásával állítanak elő, sokszor több száz kilométerről szállítva, a forróságot csak klimatizálással lehet elviselni. Komoly energiafelhasználás nélkül ezen városok teljesen élhetetlenek lennének. Vagy ott vannak a dél-kínai városok, ahol még az új (!) lakásokba sem építenek fűtést, télen kint 10, bent 15 fok van, kibírják pulcsiban. Onnan nézve meg az európai 20 fokon-tartjuk-a-hőmérsékletet tűnik pazarlónak.
@sandokan
Sajnos a dolog nem ilyen egyszerű. Mert a fa ugyan beépíti magába a szenet, viszont mikor meghal és elkorhad ugyanaz a szén visszamegy a levegőbe. Plusz a legtöbb növény, mikor nem fotoszintetizál éppen, akkor ugyanúgy CO2 kibocsátással termel energiát.
Ebben az az érdekes, hogy folyamatosan megy a para a CO2 miatt. Szerintem le kéne szögezni, hogy ez így nem fog menni. Egyszerűen az emberek nem hagyják abba a fogyasztást. És ezt az egész szürkeállományt ami idáig csak annyit csinált, hogy aggódott, abba az irányba kéne állítani, hogy jójó, de van egy probléma, amit meg kéne oldani.
@mgpx számomra meg az derül ki, hogy azt a pénzt amit a hálózat korszerűsítésére (minden szempontból) tudnának fordítani az a rezsicsökkentésre megy el. Gyakorlatilag nincs forrásuk arra, hogy olyan hálózatot építsenek amely több zöld energiaforrást tudna befogadni. Továbbá valamivel indkolni kell azt is, hogy miért kell paks2. Nem az energiatárolásra megy el a pénz, szerintem ilyen projekt még 1 sem valósult meg magyarországon. Sőt tudomásom szerint, te, mint naperőmű tulajdonos sem építhetsz energiatárolót (akár akkumlátorost) és azt kötöd rá a hálózatra, mert az "nem szabályos".
A technológiai fejlődés nem oldja meg a klímahelyzetet, jelenleg a megújulók bővülése kb. az energiafogyasztás bővülését fedezi.
Köszönet Miklósnak, hogy bölcsen megjegyezte: a csúnya kínai kibocsátás ott van az orrunk előtt: pl. aki ezt olvassa, valószínűleg ott gyártott ketyerén teszi. Érdekes lenne egy ábra amin a kibocsátással járó tevékenységet megrendelő országok szerint mutatják be az ÜHG emissziót.
Ahogy a tücsök-hangya eszmecseréknél,most is felmerül bennem: mit tenne a gazdasággal az egyetlen valós megoldás; a fogyasztás csökkentése? Pedig ezen kívül jelenleg nincs lehetőség a bolygó tönkretétele ellen,ám mivel mindenkinek kellene egy kicsit tenni, kevesen tesznek bármit is. És nem lesz felelős, mert mindenki hibás.
@agyrem-az-egesz "fogyasztás csökkentés, nemvásárlás, nemutazás, nemfogyasztás" - Pont ezt hozta a Covid és az infláció, szóval nem lehetetlen, a technológiai fejlődést sem szabad lebecsülni. Majd lesz zöldülés 2000 forintos benzinárnál, nyugi.
Én például kiváncsi lennék a termék vagy szolgáltatás előállításához szükséges CO2/víz/enregia kibocsátására/felhasználására ( ahogy vásárlásnál a termék liter/kg/stb ára ki van írva). Értem én hogy ezt nem lehet egyértelműen meghatározni, de első körben kategória besorolást lehetne hozni. A termékek árába be lehetne építeni a CO2 díjat ezt persze külön feltüntetve hogy az egységárból mennyi a CO2 újrahasznosítási díj. Ezt törvényileg lehetne használni környezetvédelmi fejlesztésekre. Miért jó hogy pl spanyolországból/hollandiából hozzák a terményeket? A helyi termelésnek is lehetne teret nyerni, a piac majd innnentől beszabályozza magát. Az áram esetében sem mindegy hogy honnan és hogyan állítják elő. Áram esetében is minnél kevesebbet kell utaztatni illetve transzformálni annál kisebb a veszteség. Bőven van hova fejlődni csak el kell kezdeni végre érdemben.
Igazából sem ez, sem az amerikai medencefűtő vs kínai szalagmunkás nem mondja el a történetet megfelelően. A legérdekesebb az lenne, ha azt néznénk meg, hogy egy adott ember fogyasztása valójában mekkora kibocsátással jár. Tehát a termék amit fogyaszt, az mire hozzákerül, mivel jár, ahogy használja, az mivel jár...stb Aztán ha ez megvan, akkor lehet tovább menni és azon gondolkodni, miképp kéne egy hétköznapi európai embernek kb századára visszafognia a környezetterhelését, hogy ne egy afrikai falu, csak egy afrikai család szintjén legyen az ökológiai lábnyoma.
@sandokan Amikor van egy nagy erdőd (Nagy: 50+ éves fákkal), a faanyagban van megkötve rengeteg szén. Az nincs a légkörben, ez a nagy előny. Persze egy körforgás az egész, de a lényeg valahol itt van. A szén és olaj, amikor a föld alatt van ugyanígy, megkötve van, ami a levegőben volt. Pár százmillió év alatt újratermelődik a szén és olaj is, az emberi léptékkel nem megújuló, de amúgy az is. Olvastam egy tanulmányt, hogy ha az összes most nem művelt területen erdő lenne most, az is kevés lenne, de kb a harmadát a kibocsátásnak megfogná.
Nyilván egyszerűsítettem, a lágyszárúak is tárolnak CO2-t, a gombahálózat is a nagy mongol sztyeppén, satöbbi.
Eddig a járvány volt a fő téma, most meg háború van, jövőre mi lesz? Földönkívüliek inváziója, szupervulkán-kitörés vagy meteorbecsapódás?
Sajnos korlátozottak a kapacitásaim, nem tudok egyszerre két dolognál többtől rettegni. Legyen a második megint a globális felmelegedés, mint a régi szép időkben, a COVID előtt?
@gaborr
De, nem rég adtak át ilyen energiatárolós beruházást. A többi részét nem vitatom 🙁
mgpx
2022-05-10 at 12:39
"Magas a közel-keleti országok egy főre eső értéke. Itt számos metropolisz a sivatag közepén épült,"
Éééés, igen! Ez egy probléma, éghajlatilag nem oda illő mennyiségű élőlény lakik ott, amit a hely nem tudna magától eltartani. De az emberi gógyi megoldotta, hogy mégis. Pontosabban azt hittük, de "azért a víz az úr", képletesen és ténylegesen is 🙂
@gaborr
villanyautosok.hu/2021/09/02/az-e-on-mar-magyarorszagon-is-tarolja-a-napenergiat/
@turazo
A kívánságod már teljesült Ausztriában, adóztatják a CO2 kibocsátást azt hiszem az idei évtől, nem néztem utána pontosan a részleteknek. A háztartások kapnak valamennyi kompenzációt. Gondolom az energiaválság bekavart most, szó van a jövedéki adó illetve a fogyasztási adó mérsékléséről az elszállt üzemanyag árak miatt. Meglátjuk mi sül ki belőle. Zöldítés akkor lesz, ha jobban megéri mint a CO2 puffogtatása, ez elég egyszerű.
Álságos az a hozzáállás, hogy az országok nem tudnak semmit tenni zöld programmal.
Már hogy a viharba ne.
Németország terve az volt, hogy a hazai barnaszenet orosz gázzal váltjaki, aminek a CO2 kibocsátása elenyésző.
A mi tervünk pedig, hogy a létező összes szénerűművet az orosz Paks2 váltja ki.
Nem a mi hibánk, hogy nem jött össze, és nem is a németeké.
A fogyasztást pedig rezsinöveléssel lehetne mérsékelni, a rezsicsökkentés pazarlásra ösztönzi a középosztályt. Gratula Viktor.
@szabolcs azért te is látod, hogy 1 ilyet adtak át, most jön talán még 1. Ez is EU forrásból. Ezt azért nem mondanám fejlesztésnek. Ezeket az EON építette, te nem építhetsz ilyet a parkod mellé, vagy önállóan. (amennyire tudom, persze lehet azóta már változott a szabályozás)
Teljes solar kapacitás 3000MW+ körül van jelenleg itthon. Az EON, az általa jóváhagyott csatlakozási tervekből már jó előre tudja mire kellene felkészülnie, hát nem sikerült. Majd 5 év múlva utoléri magát. Talán. Ha lesz pénze, és nem varrnak a nyakába különadót még pluszba. Addig meg azok a vállalkozások amelyek ilyen parkok építéséből élnek csődbe mennek.
@usespanner
Nincs más út, mint a zöld program. A meg nem újuló energiahordozó készletek pár emberöltőn belül kimerülnek, ezt még súlyosbítják a fosszilis tüzelőanyagok égetése során kibocsátott üvegház hatású gázok és szennyezőanyagok.
A nukleáris (maghasadásos) energia sem megoldás: forrásai végesek, és geopolitikailag is fenntartják a függőséget. Az atomerőművekből kikerülő sugárzó szennyezőanyag felezési ideje több ezer év. Pár évtizednyi energia kinyeréséért felvállaljuk ezer évnyi biztonságos tárolás jövőbeli költségét, a természeti katasztrófák és terrorcselekmények összes kockázatát. Csak az ezerévnyi tárolás költségének jelenértéke horribilis összeg.
Lassan végetér az a korszak, amikor az externáliákat figyelmen kívül hagyva mindenki szabadon pazarolhatta az olcsó meg nem újulú energiát...
gaborr
2022-05-10 at 23:32
korábbi hozzászólásodban kijelentetted, hogy "szerintem ilyen projekt még 1 sem valósult meg magyarországon".
Aránylag bináris a felvetés, arra reflektáltam.
Hogy ez elég-e, van-e más, jó-e az irány, stb, azt nem boncolgattam, és megvan a magam véleménye mindenről, az energetikáról is és a környezetvédelemről is. 🙂 A politikáról és a politikusainkról pláne.
@energetikus Nagyon nem egyforma ökológiai lábnyomon élnek az emberek. Jachtos, minden hétvégén repülővel kiruccanos vesz vissza, vagy az önellátó, esővizet használó tanyasi. Nem mindegy,ki miből vegyen vissza. Szóval vagy beépítjük az árba és kevesebbeknek lesz lehetősége. Vagy akár egyéni szinten állapítjuk meg kire mennyi co2 kibocsátás juthat és azt használhatja el. Ezzel akár kereskedhetni is lehetne és akkor a csóróbb több pénzhez jut, a gazdag meg jachtozhat/repülgethet sokat is.
Ajánlom mindenkinek a Pogi podcast legújabb epizódját a Spotify-on: Pogátsa Zoltán Magyarország és Európa energiaellátásáról beszélgetett Holoda Attilával, volt helyettes államtitkárral, a Mol Eurázsiai üzletágának volt vezetőjével.
Hosszú, de jó beszélgetés, megéri végighallgatni, mert Holoda tényleg érti, amit csinál, nem csak a triviális lózungokat hangoztatja, és a gyakori tévhitekre is rámutat.
"A meg nem újuló energiahordozó készletek pár emberöltőn belül kimerülnek"
Ez az állítás így ahogy van helytelen, a világ szén, gáz és urán tartaléka akár egy évszázadig is elég.
Azzal sem értek egyet, hogy a nukleáris erőművek kockázatot jelentenek. Csak nem egyszerre földrengés- és cunami veszélyes területekre kell telepíteni őket.
Tedd rá a bitcoint is...
Ennek a grafikonnak csak akkor lenne értelme, ha népességarányosan súlyozva lenne.
Olvass mielőtt írsz. Ajánlom figyelmedbe a második sort a kép címében plusz a színezés...
@usespanner
>> “A meg nem újuló energiahordozó készletek pár emberöltőn belül kimerülnek”
> Ez az állítás így ahogy van helytelen, a világ szén, gáz és urán tartaléka akár egy évszázadig is elég.
Lehet vitatkozni egy emberolto hosszarol de igy hogy 30-40 kozott vallaljak sokan az elso gyereket szerintem kb ugyanazt allitottatok 🙂
Ajánlom mindenkinek a Pogi podcast legújabb epizódját a Spotify-on: Pogátsa Zoltán Magyarország és Európa energiaellátásáról beszélgetett Holoda Attilával, volt helyettes államtitkárral, a Mol Eurázsiai üzletágának volt vezetőjével.
Hosszú, de jó beszélgetés, megéri végighallgatni, mert Holoda tényleg érti, amit csinál, nem csak a triviális lózungokat hangoztatja, és a gyakori tévhitekre is rámutat.
@gaborr
villanyautosok.hu/2021/09/02/az-e-on-mar-magyarorszagon-is-tarolja-a-napenergiat/
gaborr
2022-05-10 at 23:32
korábbi hozzászólásodban kijelentetted, hogy "szerintem ilyen projekt még 1 sem valósult meg magyarországon".
Aránylag bináris a felvetés, arra reflektáltam.
Hogy ez elég-e, van-e más, jó-e az irány, stb, azt nem boncolgattam, és megvan a magam véleménye mindenről, az energetikáról is és a környezetvédelemről is. 🙂 A politikáról és a politikusainkról pláne.
Eddig a járvány volt a fő téma, most meg háború van, jövőre mi lesz? Földönkívüliek inváziója, szupervulkán-kitörés vagy meteorbecsapódás?
Sajnos korlátozottak a kapacitásaim, nem tudok egyszerre két dolognál többtől rettegni. Legyen a második megint a globális felmelegedés, mint a régi szép időkben, a COVID előtt?
Ennek a grafikonnak csak akkor lenne értelme, ha népességarányosan súlyozva lenne.
Olvass mielőtt írsz. Ajánlom figyelmedbe a második sort a kép címében plusz a színezés...
@turazo
A kívánságod már teljesült Ausztriában, adóztatják a CO2 kibocsátást azt hiszem az idei évtől, nem néztem utána pontosan a részleteknek. A háztartások kapnak valamennyi kompenzációt. Gondolom az energiaválság bekavart most, szó van a jövedéki adó illetve a fogyasztási adó mérsékléséről az elszállt üzemanyag árak miatt. Meglátjuk mi sül ki belőle. Zöldítés akkor lesz, ha jobban megéri mint a CO2 puffogtatása, ez elég egyszerű.
@usespanner
Nincs más út, mint a zöld program. A meg nem újuló energiahordozó készletek pár emberöltőn belül kimerülnek, ezt még súlyosbítják a fosszilis tüzelőanyagok égetése során kibocsátott üvegház hatású gázok és szennyezőanyagok.
A nukleáris (maghasadásos) energia sem megoldás: forrásai végesek, és geopolitikailag is fenntartják a függőséget. Az atomerőművekből kikerülő sugárzó szennyezőanyag felezési ideje több ezer év. Pár évtizednyi energia kinyeréséért felvállaljuk ezer évnyi biztonságos tárolás jövőbeli költségét, a természeti katasztrófák és terrorcselekmények összes kockázatát. Csak az ezerévnyi tárolás költségének jelenértéke horribilis összeg.
Lassan végetér az a korszak, amikor az externáliákat figyelmen kívül hagyva mindenki szabadon pazarolhatta az olcsó meg nem újulú energiát...
Tedd rá a bitcoint is...
@usespanner
>> "A meg nem újuló energiahordozó készletek pár emberöltőn belül kimerülnek"
> Ez az állítás így ahogy van helytelen, a világ szén, gáz és urán tartaléka akár egy évszázadig is elég.
Lehet vitatkozni egy emberolto hosszarol de igy hogy 30-40 kozott vallaljak sokan az elso gyereket szerintem kb ugyanazt allitottatok 🙂
@szabolcs azért te is látod, hogy 1 ilyet adtak át, most jön talán még 1. Ez is EU forrásból. Ezt azért nem mondanám fejlesztésnek. Ezeket az EON építette, te nem építhetsz ilyet a parkod mellé, vagy önállóan. (amennyire tudom, persze lehet azóta már változott a szabályozás)
Teljes solar kapacitás 3000MW+ körül van jelenleg itthon. Az EON, az általa jóváhagyott csatlakozási tervekből már jó előre tudja mire kellene felkészülnie, hát nem sikerült. Majd 5 év múlva utoléri magát. Talán. Ha lesz pénze, és nem varrnak a nyakába különadót még pluszba. Addig meg azok a vállalkozások amelyek ilyen parkok építéséből élnek csődbe mennek.
"A meg nem újuló energiahordozó készletek pár emberöltőn belül kimerülnek"
Ez az állítás így ahogy van helytelen, a világ szén, gáz és urán tartaléka akár egy évszázadig is elég.
Azzal sem értek egyet, hogy a nukleáris erőművek kockázatot jelentenek. Csak nem egyszerre földrengés- és cunami veszélyes területekre kell telepíteni őket.
Álságos az a hozzáállás, hogy az országok nem tudnak semmit tenni zöld programmal.
Már hogy a viharba ne.
Németország terve az volt, hogy a hazai barnaszenet orosz gázzal váltjaki, aminek a CO2 kibocsátása elenyésző.
A mi tervünk pedig, hogy a létező összes szénerűművet az orosz Paks2 váltja ki.
Nem a mi hibánk, hogy nem jött össze, és nem is a németeké.
A fogyasztást pedig rezsinöveléssel lehetne mérsékelni, a rezsicsökkentés pazarlásra ösztönzi a középosztályt. Gratula Viktor.
@energetikus Nagyon nem egyforma ökológiai lábnyomon élnek az emberek. Jachtos, minden hétvégén repülővel kiruccanos vesz vissza, vagy az önellátó, esővizet használó tanyasi. Nem mindegy,ki miből vegyen vissza. Szóval vagy beépítjük az árba és kevesebbeknek lesz lehetősége. Vagy akár egyéni szinten állapítjuk meg kire mennyi co2 kibocsátás juthat és azt használhatja el. Ezzel akár kereskedhetni is lehetne és akkor a csóróbb több pénzhez jut, a gazdag meg jachtozhat/repülgethet sokat is.
Az országok természeti adottságai között jelentős különbségek vannak, nehéz lenne megmondani, hogy egy adott ország mennyire van közel az adottságainak megfelelő optimális felhasználáshoz. Magas a közel-keleti országok egy főre eső értéke. Itt számos metropolisz a sivatag közepén épült, ivóvizet tengervíz lepárlásával állítanak elő, sokszor több száz kilométerről szállítva, a forróságot csak klimatizálással lehet elviselni. Komoly energiafelhasználás nélkül ezen városok teljesen élhetetlenek lennének. Vagy ott vannak a dél-kínai városok, ahol még az új (!) lakásokba sem építenek fűtést, télen kint 10, bent 15 fok van, kibírják pulcsiban. Onnan nézve meg az európai 20 fokon-tartjuk-a-hőmérsékletet tűnik pazarlónak.
Egyébként Németország mennyi atomenergiával előállított áramot vásárol Franciaországtól? Vagy azt már otthon termeli meg gázturbinával? Nincs kedvem utána járni, de aki tudja megírhatja mennyire lett sikeres a zőt pogram..
@gaborr
Ez arra utal, hogy még igen jelentős fejlesztési potenciál van a különböző energiatárolási megoldásokban, hogy a napenergiában rejlő lehetőségeket jobban ki lehessen aknázni, az energia előállítást és fogyasztást össze lehessen párosítani. Ipari szinten érdekesek lehetnek az energiát kémiai formában tároló megoldások, pl víz bontása - hidrogén oxidálása stb. Emellett érdekesek lehetnek az okos otthonok háztartási szintű megoldásai is: napenergiával töltött autó akkumulátor, hőtárolós elektromos vízmelegítők, geotermikus hőszivattyúk stb. Ezek egyenkénti kapacitása kicsi, de milliós mennyiségben már komoly összkapacitás.
Mindeközben magyarországon csatlakozási stoppot hirdettek a naperőművekre.
portfolio.hu/uzlet/20220510/naperomuvek-csatlakozasi-stop-ot-hirdettek-az-ellatas-biztonsagara-hivatkozva-543767
Miről beszélünk? A németek leviszik 20-30 %-al a kibocsájtásukat Németországban, és? Mennyit vesz ez el az egészből, 0,x-ot? Ez menti meg a indonéziai őslakosokat, a szaudi hercegeket és a brazil parasztokat a szélsőséges időjáérástól? Meg persze teljes EU csökkent 10 év alatt, kb az egészből 2-3 %-ot... LOL
Zsákutca az egész, totális tévedés és hibás várakozás. Nincs technológiai fejlődésből eredeztethető globális CO2 csökkenés, nem létezik. Az elmúlt 150 év minden technológiai előrelépését összeadva jutunk el a mai állapotokhoz. Mondhatjuk, a technológiának köszönhetően, az erőteljes technológiai fejlődésnek hála jutottunk ide.
Drasztikus fogyasztás csökkentés, nemvásárlás, nemutazás, nemfogyasztás és társai. Ez csökkentené érdemben, ha jövőre mindenki mindent felezne.
Ez soha a büdös életbe nem fog bekövetkezni! Amíg világ a világ, ember az ember, addig mindent akar és azonnal.
Szép-szép, de hogyan értelmezzük ez esetben a fotoszintézist? Ültessünk-e több fát (erdőt), hogy megkössük a szént a széndioxidból, vagy csak csökkentsük a kibocsátást? Persze tudom, hogy nem ilyen egyszerű, de az ok-okozati összefüggésben nem csak a kibocsátás fontos szerintem.
A technológiai fejlődés nem oldja meg a klímahelyzetet, jelenleg a megújulók bővülése kb. az energiafogyasztás bővülését fedezi.
Köszönet Miklósnak, hogy bölcsen megjegyezte: a csúnya kínai kibocsátás ott van az orrunk előtt: pl. aki ezt olvassa, valószínűleg ott gyártott ketyerén teszi. Érdekes lenne egy ábra amin a kibocsátással járó tevékenységet megrendelő országok szerint mutatják be az ÜHG emissziót.
Ahogy a tücsök-hangya eszmecseréknél,most is felmerül bennem: mit tenne a gazdasággal az egyetlen valós megoldás; a fogyasztás csökkentése? Pedig ezen kívül jelenleg nincs lehetőség a bolygó tönkretétele ellen,ám mivel mindenkinek kellene egy kicsit tenni, kevesen tesznek bármit is. És nem lesz felelős, mert mindenki hibás.
@sandokan
Sajnos a dolog nem ilyen egyszerű. Mert a fa ugyan beépíti magába a szenet, viszont mikor meghal és elkorhad ugyanaz a szén visszamegy a levegőbe. Plusz a legtöbb növény, mikor nem fotoszintetizál éppen, akkor ugyanúgy CO2 kibocsátással termel energiát.
Ebben az az érdekes, hogy folyamatosan megy a para a CO2 miatt. Szerintem le kéne szögezni, hogy ez így nem fog menni. Egyszerűen az emberek nem hagyják abba a fogyasztást. És ezt az egész szürkeállományt ami idáig csak annyit csinált, hogy aggódott, abba az irányba kéne állítani, hogy jójó, de van egy probléma, amit meg kéne oldani.
@agyrem-az-egesz "fogyasztás csökkentés, nemvásárlás, nemutazás, nemfogyasztás" - Pont ezt hozta a Covid és az infláció, szóval nem lehetetlen, a technológiai fejlődést sem szabad lebecsülni. Majd lesz zöldülés 2000 forintos benzinárnál, nyugi.
@mgpx számomra meg az derül ki, hogy azt a pénzt amit a hálózat korszerűsítésére (minden szempontból) tudnának fordítani az a rezsicsökkentésre megy el. Gyakorlatilag nincs forrásuk arra, hogy olyan hálózatot építsenek amely több zöld energiaforrást tudna befogadni. Továbbá valamivel indkolni kell azt is, hogy miért kell paks2. Nem az energiatárolásra megy el a pénz, szerintem ilyen projekt még 1 sem valósult meg magyarországon. Sőt tudomásom szerint, te, mint naperőmű tulajdonos sem építhetsz energiatárolót (akár akkumlátorost) és azt kötöd rá a hálózatra, mert az "nem szabályos".