A Visualcapitalist készített egy ábrát a világ virágexportjáról, amiből büszkén megtudhatjuk, hogy ebben Európa világvezető, a 11 milliárd dolláros piac 52%-a Hollandiából származik, ő a legnagyobb virágexportőr. A piac nagyjából úgy néz ki, hogy vannak a hollandok és mindenki más.
Frei Tamás könyvében van egy részlet, amiben leírja, hogy az afrikában, a virágültetvényen dolgozók nem is értik, hogy mire kell ott európában ez a napi több ezer szál virág? Hűtött repülővel szállítva? Minek?
Másik jelenet, mikor két szerb követ egy finn embert finnországban:
- Te, mi csinál ez?
- Felszedi a kutyája piszkát
- ... de .. minek az neki??
Kultúra 🙂
"a 11 milliárd dolláros piac 52%-a Európából származik"
technikailag korrekt
sőt, több, mint 52%-a
52% Hollandia
Ahogy a különféle haszonnövény magvak (krumpligumó stb.) jó része is onnan származik.
És általánosságban is forgalom alapján a világ élelmiszer kereskedelmének egyik top országa Hollandia, vetélkedik Franciaországgal és Kínával.
Plíz valaki csináljon egy CO2 lábnyom kimutatást a virágiparra, aztán csukjuk be az egészet, racionálisan közelítve értelme végülis nincs. A felszabadult kapacitások meg fogjanak érdemi haszonnövény-termesztésbe.
Kicsit becsapós a cikk, mert az ábra a nemzetközi virágkereskedelmet mutatja, aminél természetesen jóval nagyobb a teljes virágpiac. A globális virágpiacon a kereslet-kínálat elég nagy része országon belül találkozik, mert virágot nagy mennyiségben nem lehet gazdaságosan nagy távolságra szállítani. Európán belül aránylag kicsik a távolságok, de sok a (földrajzilag) kicsi és gazdag állam, így jelentősebb a közöttük folyó virágkereskedelem.
Pl. az Egyesült Államoknak is jelentős a belső virágpiaca, de ez nem jelenik meg a külkereskedelmi statisztikában.
(Ez természetesen mit sem von le a cikk érdekességéből.)
Ebbe a kender virága is bele van számolva? 🙂
Kedves Miklós!
Érdekességképpen tetszene egy olyan cikk a fogyasztói kosararak összehasonlításáról, amikből az inflációt számolják a környező országokban. Arról már gyakran volt szó, hogy mennyi, de érdekes lehet, hogy miért annyi.
T.: D&A
@pallos-levente
Hogy van nekik ekkora földterületük ehhez? Fele akkora ország mint Magyarország, és másfélszer annyian élnek ott. Oké, hogy síkság az egész, de Magyarország nagy része is az.
Engem az is érdekelne hogy ez mennyi felesleges CO2 kibocsátást és egyéb szennyezést jelent (szállítás, csomagolás stb..) jelent...és mennyivel lennénk előrébb ha ehelyett mondjuk élelmiszert vagy egyéb haszonnövényt pl len termelnénk?
Nils, s meddig él a hűtve szállított virág, ami ideér Kenyából. Talán egy napot, vagy jó esetben kettőt....
Plíz valaki csináljon egy CO2 lábnyom kimutatást a virágiparra, aztán csukjuk be az egészet, racionálisan közelítve értelme végülis nincs. A felszabadult kapacitások meg fogjanak érdemi haszonnövény-termesztésbe." - mad823
Elméletileg baromság a virágoskert egy veteményeshez képest, ugyanakkor figyelmedbe ajánlom a következő sormintát: méhek, porzók, milliónyi (!) rovarfaj, biodiverzitás. Nem véletlenül hozta létre a természet, akkor sem, ha minket, embereket nem táplál közvetlenül. Az állatokat ugyanis igen. Persze laikusként én is azt mondanám, hogy panda vagy zebra nélkül is megvan a világ, minek vesződünk a védelmükkel, de azért ez ennél bonyolultabb kérdés. Amúgy a kutyának sincs már nagyon értelme, mégis tartjuk, mert érzelmileg hozzátesz az életünkhöz. Na a virággal is valami hasonló a helyzet (az előbbieken túl persze).
Nemcsak a virágkereskedelem, hanem sok más mütyür, dekor, vicek-vacak is feleslegesnek mondható, végül a szemétben köt ki és csak terheli a környezetet. Én a palackozott italokra haragszom például a legjobban. De nem reális, hogy bármit is betiltanának. Csak az a stratégia működőképes, hogy elutasítjuk őket és csökkentjük a keresletet. Nagy kertbolond vagyok, de igazán veszek hozzá semmit, a szerszámok évtizedeket kibírnak, örököltem őket. A falusi öregasszonyok nem érik, miért szaladgálnak a fiatalok a kertészetbe. Ők maguknak szaporítanak, csereberélnek, magot szednek stb. Szóval sok mindent lehet visszafogottan csinálni, a pecázáshoz sem kell például megvenni a fél horgászboltot, az idős nagybátyám csak pár évente ment oda, ha valami végleg tönkrement, a kukacot, etetőanyagot megoldotta házilag, csomagolás, hulladék nélkül.
Azért ha a virágok 52%-a egy kevesebb mint fél magyarországnyi, sűrűn lakott országból származik, ahol nyilván nem csak világot termesztenek, akkor nem lehet az ökológiai lábnyoma annyira hatalmas. Mert az nagyjából arányos a földterülettel és a mennyiséggel, amit szállítani kell, előbbi a világ mezőgazdaságában csepp a tengerben, és mivel minden mást is szállítunk, pl. más növényeket, amiket sokszor akkora területen termesztünk, ezért valószínűleg szállításban is kis töredék lehet.
Nagyon nem vagyok virág rajongó, főleg nem vágott virág rajongó, de ezen logika alapján mindent ami nem létkérdés, szüntessünk meg, csak akkor meg minek éljünk. Vannak olyan emberek, akiknek a virág örömet okoz, másnak meg más okoz örömet.
Tudom, lehetne helyileg termeszteni, hajrá, ezt nem tiltja senki.
@dani85 elképesztő méretű és mennyiségű üvegházakban. Egyébként a Dunántúl méretű Hollandia a világ második élelmiszer exportőre. Hogy hogy csinálják? Folyamatos innováció, fejlesztés, automatizáció és természetesen a termőföld maximális kizsákmányolása.
Én úgy értettem hogy talán egyáltalán nincs szükségünk ennyi vágott virágra ami még jó esetben is találni két hétig bírja. A cserepes növényeket támogatom 🙂
A méhekkel kapcsolatos véleménnyel egyet értek, bár nekik lehet fontosabb lenne ha többféle növényt termesztetnénk (faji diverzitás monokulturaák helyett) és kevesebb növényvédő szert szórnánk szét.
Szóval szerintem Afrika is jobban járna ha inkább a helyieknek termesztenének élelmiszert és nem virágot a gazdag országoknak. De lehet ezek csak naiv utópisztikus gondolatok 🙂
@tumpara A biodiverzitásos részt a házi kis kertek s tavacskák is segítik (amikhez csak mag-állapotban vagy nem csak pár napig élő palántaként kell növényeket szállítani), maga a vágott virág onnantól hogy megölték a szállítgatásával nettó pazarlás. De ha a kenyából hűtött virágot európába szállító repülőnek levezetnéd a biológiai hasznát, az nagyon érdekelne 🙂
Érdekes adatok. Alapvetően feleslegesnek érzem a vágott virág kereskedelmet, de ha erre hajlandóak a tehetősek költeni és ezzel lehet pénzt keresni, munkát adni, stb.., akkor persze már egy fokkal érthetőbb.
Félelmetes belegondolni, hogy annyian vagyunk, hogy erre a luxusnak számító termékre is olyan igény van, hogy hűtött repülők hordozzák az árut tonnaszám ide-oda. OMG!
Vessetek meg, de én a lányoknak (feleség+gyerkőc) évi pár alkalommal vágott virágot veszek egy ideje. Az ok: helyhiány a lakásban. A vágott virág 1-2 hét után megy a komposztba, legközelebb pedig másfajta csokrot kapnak,aminek örülnek. És nincs hervadó, porosodó, tetvesedő, tápoldatot, ide-oda hurcolást kívánó növényzet.
@tumpara Minden termő növény virágzik, szóval a méheknek szerintem pont mindegy, sőt, bolti rózsán még nem igazán láttam virágport, annál jóval korábban levágják azokat, hogy eladják...
„ahol nyilván nem csak világot termesztenek"
Nyilván valami kemény holland gombát is, amitől démiurgosznak haluzzák magukat.
Tavaszi szél vizet áraszt, világom, világom... (németalföldi népköltés)
Jól indult a napom...!
@nils-holgersson
Nemrég láttam egy itthoni virág nagykereskedés működését. Kora reggel begurult egy kamion, ami Németországból hozott vágott virágokat hűtve (6 Celsius). Lepakolták, majd a csarnokban sok szorgos női kezek mindenféle fajta és méretű csokrot készítettek belőle. Késő délutánra feldolgozták az egészet, majd a csokrok mentek vissza a kamionra és az vitte vissza Németországba. Meglepődtem, hogy ennyire romlandó és rövid életű dolognak is jelen van egy munkafolyamat kiszervezése egy másik országba.
QTT, na ezek lesznek azok a csokrok, amiket megveszel és másnapra már hervadnak, harmadnapra már kuka az egész.
Én már le is szoktam a vágott virág vásárlásról, már csak cserepeseket veszünk vagy nevelünk.
Frusztráló volt, hogy 5-10 ezer forintos csokrok 3-4 napot sem bírnak ki.
azért azt lássuk tisztán, hogy Hollandia természetesen nem termeli a felét a világ vágott virág termelésének, hanem ők Európa fő elosztóközpontja. A többi nagy virággal jelzett ország szinte mindent Hollandiába exportál, és ők exportálják tovább. Érdekes lenne a világ fő importőreit is látni egy hasonló ábrán.
@tulpen
Köszi.
Azt írod, hogy a termőföld maximális kizsákmányolása. Ha ezt tényleg így csinálnák, akkor nem tudnák tartósan fenntartani, de gyanítom, nem így van. Akkor mégis hogy? Lehet, nem kizsákmányolás, csak a termőföld tervezett maximális kihasználása? Akkor viszont van bőven mit tanulni tőlük.
Azért egy forrásmegjelölés illendő lett volna, ha már a VisualCapitalistról nyúlod az ötleteket 🙂
visualcapitalist.com/cp/visualizing-the-worlds-flower-bouquet-export-market/
Hihetetlenek az ilyen emberek.
Olvasni nem tud, de írni mindenképp akar.
Fussál neki még egyszer és A LEGELSŐ SZÓIG jussál el a szövegben, ami egy aktív link.
Ráadásul pirossal, dőlt betűvel és vastaggal kiemelve. Ennél feltűnőbb egyszerűen már nem tudna lenni.
Köszönöm, hogy legközelebb olvasás után állsz neki okosnak lenni.
@tumpara
A rovarokkal, biodiverzitással kapcsolatban a vadon kinövő, ott egész életüket leélő virágok előnyeivel érvelsz a vágásra termesztés mellett.
A holland virágüvegházakban alighanem külön gondoskodnak róla, hogy egy darab rovar se férjen oda, az ő szemléletükben csak veszteséget okoznának.
@zabalint
@tumpara
Nem, nem azt mondjuk, hogy a virágban gyönyörködni, azzal örömet szerezni hülyeség. Azt mondjuk, hogy pl. a saját kertbe is lehet őket ültetni. Úgy 25x annyi ideig gyönyörködtet mindenkit, mint a vágott (de néhányat akár le is lehet belőle vágni, és ezzel semmi olyan erőforrást nem használunk, mint a hűtő-teherrepülőgép, sőt, az ajándék is személyesebb így). Magyarország gazdag növényzetű éghajlatán talán 2 hónap van az évben (klímaváltozás miatt már annyi sem sokáig), amikor egyáltalán semmi sem hajlandó virágozni - olyankor amúgy a színes bogyós cserjék a kedvenceim. Nonszensz, hogy másik földrészről hozatjuk a természet egyik legszebb, helyben is elérhető ajándékát.
(Nagyon örülök, hogy olyan menyasszonyom van, aki nagyon szereti, amikor vadon nőtt virágokat szedek neki. 😀 )
@dani85 onnan van földterületük, hogy elhódították a tengertől: gátat építettek, tetejére szélmalom, ami hajtja a szivattyút. ezek nélkül Hollandia területe 65%-kal (!!) lenne kisebb. a sós talajt a haszonnövények nagy része tudtommal nem kedveli (ez válasz lehet @mad823 felvetésére is), viszont a virágok (és egyes fűfélék – hello tehenek & Gouda sajt) igen.
nézegetnivaló pl: youtube.com/watch?v=juHf6jUGRPw , youtube.com/watch?v=I79CQUTO5II
@tumpara nyomán elképzeltem @mad823 felvetését kutyákra lefordítva:
„Plíz valaki csináljon egy CO2 lábnyom kimutatást a KUTYAiparra, aztán csukjuk be az egészet, racionálisan közelítve értelme végülis nincs. A felszabadult kapacitások meg fogjanak érdemi haszonÁLLAT-termesztésbe.”
a városi kutyatartás szerintem állatkínzás (amellett hogy egy csomó embert is zavar), de ennek ellenére nem látom esélyét a felszámolásának, megtanultam együttélni vele.
Hűha, itt úgy látszik, félrement valami, valószínűleg inkább a részemről. Természetesen nem a vágott virágokról beszéltem, nekem a cikkbeni virágkereskedelemről az ültetett növények jutottak eszembe, valószínűleg túl sokat kertészkedtem mostanában. A vágott virág csak világi hívság, értelme nincs sok, inkább cserepeseket adnának ajándékba...
Egy ilyen gigantikus tulipánfarmon a méhek nem tudnak természetes módon megélni. A tulipán virágzik egy évben mondjuk 1 hónapig, utána nincs amivel táplálkozzanak. Ugyanez a baj az akácerdőkkel is. Teljesen homogének és ugyan az akácvirágzás idején bőségesen van táplálékuk a rovaroknak, de utána nincs, mert nincs számottevő mennyiségű egyéb, más időpontban virágzó növény az erdőben.
@Kiszamolo en mikor legutobb vagott viragot vettem egy helyi viragarusnal, akkor a csokorra volt ragasztva egy zacsko specialis so. Ra volt irva hogy a vazaba kell sooldatot csinalni, es ugy tovabb friss marad a virag. Az a fajta ami egyebkent 5 napot bir, az siman kibirta igy ket hetig. Egyebkent azt is szoktuk hidegebb idoben hogy estere kirakjuk az erkelyre a vazat es reggel tesszuk vissza az asztalra, ez is megnoveli az elettartamat.
V, a holland tescós rózsa bírja közel egy hetet azzal a sóval. (Bár inkább öt napot.)
A Kenyából hűtve jött, valahol csokorra kötött, visszahűtött, tovább utaztatott virágokat megveszed, aztán jó esetben két nap és kuka.
@jurta
Ja, csak akkor mindezt állítsd szemben, hogy mekkora ökológiai lábnyoma van annak, ha egy nagyvárosban vagy az agglomerációjában van kerted, illetve kertes házad(fűtés, közlekedés, kevésbé kompakt városrendezés, stb.) ami meg neked fontos. Már ha mások ökologiai lábnyomával foglalkozol, akik vágot virágot vesznek.
@torzsmokus
Volt erről nem olyan régen cikk, hogy egy nagytestű kutya ökológiai lábnyoma elsősorban a sok húsfogyasztás miatt egs SUV ökológiai labnyomához hasonló*. De amellett, hogy nekem inkább azzal van gondom, hogy a legtöbb kutyatartó itthon minden szabályt leszar, és kevés aki értene is a kutyájához, ez is megint olyan, ami valakinek fontos, mert szereri a kutyákat, lelki társként tekint az állatra, és ez neki jó.
De a fő gondom ezzel a minek a vágott virág hozzáállással, hogy mindenre rá lehet húzni. Egyik ember szerint a szépségipar felesleges, másik szerint a kutyatartás, harmadik szerint a sör, negyedik szerint meg a parfüm. Beárazni az externáliákat ok, de tiltani nem.
*Szerinrem egyébként nem vették figyelembe, hogy fehérjefeldolgozásnál van amiből haszonállatnak tilos tápot gyártani járványügyi okokból, kisállatnak meg szabad.
@jurta
"(Nagyon örülök, hogy olyan menyasszonyom van, aki nagyon szereti, amikor vadon nőtt virágokat szedek neki. )"
Én meg leszámítva a tömegesen növő igénytelen gyepvirágokat bunkóságnaj tartom, mikor leszedik a természetben a virágokat, akkor is ha nem védett. Nem elsősorban környezetvédelmi okból, hanem mert az utánad jövő is élvezné a látványt. Feleségemmel soha semmilyen virágot nem szedünk le az erdőben, hanem élvezzük a látványát és fotózzuk, ami nem pár napig, hanem akármeddig megmarad képeken.
Érdekes az, hogyan lehetnek a világ legdrágább országai ipari exportőrök, mint Németország, Ausztria, Hollandia, Svájc.
A raktáros, csomagoló stb. bére a miénk sokszorosa.
A megoldás: Egyszerűen mivel ez luxustermék, nem az ár-érték arány a meghatározó.
Egy szépen csomagolt, jól marketingelt belga bombon (5000.-Ft) tízszeres áron adható el egy ugyanolyan, TESCO gazdaságos bonbonnál.
A munkaerő kköltsége csupán 20%-ot képvisel a termék árában. Kit érdekel, hogy 4000.-Ft egy csokor rózsa, vagy 4800..-ft?
Tulpen meg leírja a másik okot, az automatizálást. Egy kenyai virágföldön 10.000 munkás dolgozik, egy holland üvegházban tizedannyi, és pont ugyanannyi virágot termelnek.
Ami a cserepes virágokat illeti, ami még eszembe jutott, hogy nem árt azokkal vigyázni mielőtt megveszed.Pl. elég gyakori, hogy életében egyszer virágzó növényeket virágzó állapotban árulnak, és ugyan hajtással újat növeszthetsz vele, de erre viszonylag kicsi az esélyed. De orchideáknál is gyakori, hogy olyanba futsz bele, amit megfelelő gondoskodás mellett is kis eséllyel virágoztsz újra. Ez csak az egyik fele, mert egyébként is ki kell tapasztalni, hogy mi az ami meg tud maradni adott ember adott lakásában, adott helyen, mert nagyon sok ilyen vagy olyan körülményre érzékeny cserepes virág van, rossz esetben még egyes kaktuszokat is ki lehet dögleszteni ha nem ideálisak számára a körülmények.
Igazából a sikeres cserepes virág tartásnak ugyanúgy rengeteg buktatója van mint a személyes pénzügyeknek 🙂
A virágok hasznosságát nehéz megmondani, csak részben feladatuk, hogy hasznosak legyenek (pl. beporzás),
fő funkciójuk a szépség. A termőföldek használatának kérdéséhez annyit tennék hozzá, hogy Hollandiában nagyon gyakori a vízkulturás növénytermesztés, amihez egyáltalán nem kell föld. Egy kis agyaggranulátumba kerül a növénykezdemény, majd megy a vízkulturás tartóba. A növény nem a földből szívja fel a tápanyagot, hanem valamiféle tápoldatot használnak, ha jól sejtem az valamiféle vízben oldott műtrágya. (Ha környezetszennyezést keresünk, akkor a tápoldatok gyártásánál is van egy találatunk.)
@torzsmokus Fair enough 🙂
Azokban az állattenyésztés mindenféle lábnyoma sokkal rosszabbul néz ki, mint a növénytermesztésé, hiszen eleve kell nekik növényt termeszteni, amit megesznek. 🙂
Szóval ha már állat, legyen rovar, úgyis az a steak jövője! 🙂
@torzsmokus A nem munkakutyák tartásának lehet némi eü-hozadéka, ennyi racionális oka lehet a kutyatartás egy részének. Sztem eléggé kicsi részének... az egész bolygón az a kb 1milliárd kutya soknak tűnik. Meg a házimacskák is elég sok, ember közelében élő "vad" madarat levadásznak évente.
Géza kommentje el is árulja, miért Hollandia a legnagyobb ebben. A holland típusú árverés (magas kikiáltási ár és csökkenő licitlépcsők) is a virágpiacokról indult.
Gyanítom, hogy az élelmiszer-kereskedelem is inkább disztribúció a részükről.
Ha már CO2: a spanyol terményekről is hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy hát persze, termesztenek mindig mindent, mert ott meleg van, pedig termesztőházakra alapozott a java. A vágottvirág ugyanez, nem nagyon találni olyat, ami szabadföldi lenne. Így ez a tény, illetve az, hogy ezek a fajták az eltérő nemesítési cél miatt nem attraktívak a pollinátoroknak, magyarázza is, miért nem lesz jó méhlegelő az ipari "virágoskert".
Hollandia az egyik legkihaltabb ország Európában a bioszféra szempontjából nézve. Gyakorlatilag nincsenek énekes madarak, rovarok, apróvadak. A steril, agyonműtrágyázott, monokultúrális mezőgazdaság tankönyvi (elrettentő) példája.
A kutya 20-30ezer év óta az ember társa. Már több, mint egy sima állat, így nem értelmezhető az az általánosított kijelentés, hogy "a városi kutyatartás állatkínzás". A nem megfelelő tartási mód lehet "állatkínzás". Pl. "a kutya el van egyedül a hátsó kertben, futkározzon, ha akar", "kutya csak kertbe való" (mint a budi, meg a szerszámos kalyiba), nagy mozgásigényű kutya a mozgás lehetősége nélkül, stb.
Szociális lény, szüksége van a társaságra, az ember közelségére.
Nem a lakhely a lényeges, hanem a foglalkoztatottsága, aminek igénye fajtánként különböző szintű, s ha az nincs kielégítve, akkor jönnek a problémák.
Egy csomó tevékenység ökológiai lábnyoma csökkenthető lenne, ha nem vásárolnának össze minden vackot az emberek csak azért, mert ott van a boltban. Megnéztem a kutyatartás ökológiai lábnyomát: beleszámították a konzervet, a sampont, a játékokat, a zacskót, kutyaruhát, a tenyésztés költségét stb. Két befogadott kutyám van. Tenyésztés tehát kilőve, kutyaruhát kiröhögik, sampon nagyon ritkán kell, szinte soha, főzünk nekik, ökológiailag lebomló zacskót veszünk az ürülékhez. Ivartalanítva vannak, így nem növelik tovább a kutyapopulációt.
A gyerektartás ökológiai lábnyomára hivatkozva is vannak, akik nem vállalnak gyereket. Pedig csak nem kell annyi szart megvenni a gyereknek sem (babacuccok, műanyag izémizék stb.).
Mint ahogyan méregdrága lakberendezési izékre sincs szükség. És még folytathatnánk a sort. De ha mindenki minimalista lenne nem pörögne eléggé a gazdaság és akkor az lenne a baj
Akkor összekötném a két témát:
Kenyából nem virágot kéne hozni, hanem oroszlánt.
Az állítólag sokáig bírja hűtés nélkül, a helyi kutya- és macskaállományt is ritkítja.
Plusz rólad beszélne a fél város, hogy a Józsi milyen rendes, felszedi az oroszlánpiszkot, mikor lemennek sétálni a Szimbával.
Hollandiában csak a helyi éghajlatot kedvelő + üvegházi ipari termesztésben gazdaságos növényeket termesztik. Magyarországon is van termelő kapacitásuk (vető- és szaporítóanyagok, +palántagyárak a helyi gazdák kiszolgálására pl. Felgyő Jijk Zwaan). Igazán a szervezésben és a disztribúcióban jók, világszerte vannak érdekeltségeik. (komparatív előnyök)
A kertek minden formája mesterségesen létrehozott és fenntartott, még a legdiverzebbek is. Kívánatos irány lenne a divatos borzalmas térkő-gyep-tuja vonalról elmozdulni egy komplexebb felé, ahol esetleg a vágott virágot frissen és olcsón saját magad levághatod. Ehhez a tudás és a szándék is sokszor hiányzik.
Halkan megjegyzem, hogy a vágott virágtól csak árnyalatlatnyival jobb a cserepes (virágzó). Egész jól tudok növényeket gondozni, de így is vannak fajták, amik igazából csak haldoklanak a fűtött lakásban vásárlás után (de már előtte is) pl. mikulásvirág. Nálam többségében évelők, kevés örökzöld van a kertben, onnan hoz be pl. a következő pár hétben tulipánt a lányom, a rajtam múlik, mindegyik marad a szépen kint; bent a szobanövények laknak.
A kutyatartás hasznáról nekem is volt véleményem (a kutya jószág); ami jelentősen változott azóta, mióta lett családi. Jómagam vígan meglettem volna nélküle, viszont már nem gondolom, hogy a gyerekeknek opcionális. 1 kutyus van, benti, sokat sétáltatva, összeszedjük amit kell a kertből is, az utcán is. Viszont ezek a lakli kamaszok nagyon sokat nyertek vele, még én is.
@pumpedjano és részben @zabalint
Úgy ültettem be a kertet, hogy februártól nov. végéig nyílik virág. Nálunk szokott lenni katica is, amíg nincs nagyon hideg, méhecske is. A legtöbb kertesház kertjében sem nagyon van már hová várni a méhecskéknek, pillangóknak, katicáknak. Van mindenféle munka- és vízigényes növény, esetleg még egynyári virág. Mondjuk az is igaz, hogy változik az időjárás és a kertemben pl. a legtermelékenyebb növény - a fügefa. Ellenben paprikával már nem küzdök, az uborka még ok.
Túltengek ma 🙂
@tumpara Ésszel ültetve a virágok nagyon hasznosak, no nem a rózsakert, hanem pl. konyhakertben az ágyások szélére (nekem magaságyások vannak) bársonyvirág (magról vetem, minden évben a korábbiból).
Vagy 5 éve 1x szórtam el 1 zacskó kerti porcsint, azóta elterjedt talajtakaróként még az utcai részünkön is, minden nyáron teljesen virágba borulunk. Ültettem még pár sziklakerti talajtakarót, azokkal együtt sikerült elérni mostanra, hogy szabad földterülelet, ahol szállna a por és nőne a dudva - nincs. Nézem, hogy a város virágágyásaiba ültetik nyáron a vízigényes, napon perzselődő virágokat, aztán reggelente locsolják. Agyrém. De az utcák nincsenek, a hőségriadók idején sem.
@zabalint
"Én meg leszámítva a tömegesen növő igénytelen gyepvirágokat bunkóságnaj tartom, mikor leszedik a természetben a virágokat, akkor is ha nem védett."
Olvasom a hozzászólásaidat a Kiszámolón már vagy 10 éve, újra meg kellett állapítanom, hogy körültekintésed lenyűgöző. 🙂
Ha már ennyire a részletekbe megyünk, magam mentegetésének szándéka nélkül, de igen, pontosan azokat a tömegesen növő igénytelen gyepvirágokat szoktam leszedni neki, csak a legigénytelenebbeket, emberek többsége számára nem is szépeket (pl. gyermekláncfű, árvacsalán) kihagyom.
jami: ahogy látom, mostanában kezd megváltozni a kerthez való hozzáállás (tujasor, gyep helyett változatos évelőágyások, veteményesek) valószínűleg a klímaváltozás kezdi elérni a kritikus tömeget, most már sem vízzel, sem pénzzel nem lehet bírni a pázsit igényeit. Csak megtanuljuk végre, hogy egy kert nem arra való, hogy zöld sivatagot hozzunk létre. A porcsinrózsa jó ötlet (bár nekem a levele/szára nem tetszik), én most a lóherében látom a maradék füves terület megváltását. 🙂