A kiskereskedelmi forgalom növekedése elmaradt az elmúlt évben az inflációtól az Egyesült Államokban, azonban ha az üzemanyagot nem számítjuk, az egyéb forgalom reálértékben nem változott. Az infláció 2021 márciusa óta a legalacsonyabb lett, 4%. Az inflációval korrigált munkabérek 0,3%-kal nőttek májusban.
Miután meglett a megegyezés az amerikai államadósság-emelés lehetőségéről, gyorsan át is lépte a tartozás összege a 32 ezer milliárd dollárt. Ezt az összeget 2019-ben még kilenc évvel később tervezték elérni, de mostanra már sikerült.
Az Egyesült Államokban is gondban van a nyugdíjkassza, már most is a bevételek csak a kiadások 77%-át fedezik. A republikánusok a teljes összegű nyugdíjra való jogosultság életkorát emelnék 69 évre a mostani 67 évről, a demokraták inkább az adót emelnék és a gazdagokat adóztatnák meg jobban az életkor változatlanul hagyása mellett. Ha hamarosan nem történik változás, a nyugdíjak összegét kell majd nagymértékben csökkenteni.
Ezek a bizonytalanságok miatt is nagyot emelkedett azoknak a száma, akik korábban akarnak nyugdíjba menni. A 2021-es 36%-ról 42%-ra nőtt azok száma, akik nem várnák meg a teljes összegű nyugdíjra való jogosultság életkorát, inkább kevesebb nyugdíjjal, de hamarabb mennének nyugdíjba és dolgoznának mellette tovább. (62 éves kortól lehet nyugdíjba menni az Egyesült Államokban, de akkor 30%-kal kevesebb a nyugdíj. Minél később megy valaki nyugdíjba, annál többet fog kapni. Ez egyébként nálunk is hasonlóan van.)
A megkérdezettek 34%-a úgy gondolja, hogy gondban lesz nyugdíjas korában, mert a nyugdíja nem lesz elég az életszínvonala fenntartására, ezért komolyan fog esni az életszínvonala. A valóság ezzel szemben az, hogy az emberek 47%-a fog így járni. Érdekes módon a felső középosztály az, ahol csak 17% aggódik a nyugdíjas kora miatt, miközben 41%-nak kellene. (Természetesen más a végeredménye egy minimálbérből élőnél az életszínvonal nagymértékű zuhanásának, mint egy felső-középosztályban élőnél.)
Mindeközben az X generáció (Az 1965 és 1980 között születettek) 56%-ának van kevesebb, mint százezer dollár megtakarítása nyugdíjcélra, 22%-ának pedig semennyi. 64%-a mondta, hogy már nem tesz félre nyugdíjra, mert nem tud miből.
A bérlői kilakoltatások száma meredeken emelkedik az Egyesült Államokban, átlagosan 50% felett nőttek az ilyen kérelmek a bíróságoknál. Ennek oka az állami segélyek kifutása, a magas infláció és ezzel párhuzamosan a lakbérek emelkedése is.
Nagyot drágultak a repülőjegyek az Egyesült Államokban is, míg 2021-ben 500 dollár volt egy átlagos európai repülőjegy, idén ez már 1.196 dollár.
Texasban elkezdték adóztatni a villanyautókat, mivel egyre többen adóbevételtől esik el az állam. Az adó mértéke még baráti, 200 dollár évente, de várható, hogy egyre több állam fog valamilyen pótlólagos adót kivetni az elektromos autókra, mivel azok tulajdonosai nem fizetnek jövedéki adót és például úthálózat karbantartására céljából kivetett adót, amiket az üzemanyag árába építettek be.
2001 óta csak az 1946 után született generációnál nőtt a részvényt is birtoklóak aránya az Egyesült Államokban. Ők azok egyébként, akik a második világháború előtt születettekkel közösen a részvények háromnegyedét birtokolják is.
Hosszú idő után most a dollár alapkamatához nem nyúlt az amerikai jegybank (de még két emelést valószínűsített ebben az évben), az euró alapkamatát 3,5%-ra növelte az európai jegybank, szintén további kamatemeléseket helyezve kilátásba, mivel a csökkenő infláció ellenére még mindig 6,1% az eurózóna inflációja.
A kamatemelés jót tett az eurónak, tovább erősödött a dollárhoz képest.
A tőzsdéken tovább folytatódik a nagymértékű emelkedés, az S&P 500-as amerikai index 15,3%-kal van magasabban, mint az év elején, a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq pedig már 20% feletti emelkedésen van túl idén. Az Euro stoxx 50 eurózónás nagy cégeket követő index idén 14%-ot emelkedett.
A kínai tőzsde szárnyalása már a múlté, idén csak 1,94%-ot emelkedett az árfolyam a CSI 300 indexnél, öt év távlatában is csak 9,82% az összhozam, ami inkább a pozitív nulla kategóriája. (S mivel jüanban van az index, körülbelül ennyit csökkent is a jüan értéke a dollárhoz képest.)
Sokan remélték, hogy a kínai piac magára talál a COVID lezárások után, de nagyon nem ez a helyzet. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az eddigi gazdasági csoda már a múlté, valószínűleg jóval kisebb növekedést fogunk látni Kníában, mint eddig megszoktunk. Most az ország a felhalmozott adósságheggyel küzd (ami eléri az ország GDP-jének a háromszorosát), az ingatlanpiac forgalma (ami a gazdasági növekedés és az eladósodottság egyik legfontosabb motorja volt eddig) is esik, az új építkezésekhez szükséges telkek forgalma 22%-kal esett az első negyedévben. A másik mozgatórúgó az export, a kimenő árumennyiség 7,5%-kal csökkent májusban. Véleménycikk erre.
Célegyenesbe került az elektronikai hulladékok csökkentésére hozott szabály. Ha semmi nem változik, durván két év múlva lép életbe a mobilokra érvényes előírás. Kötelező lesz legalább öt évig biztosítani a szoftveres naprakészséget, hét évig az alkatrész-ellátást, az akkumulátornak 800 töltési ciklus után is legalább 80%-osnak kell maradnia és a gyártók nem tagadhatják meg a javításhoz szükséges információkat és eszközöket a nem gyári szervizektől.
A kormány részéről érkezett az ötlet, hogy az inflációt úgy is lehetne kezelni, hogy a jegybanki célt feljebb emeljük, vagyis eleve nagyobb inflációt fogadunk el normálisnak. Végül is, úgy is elérhetjük az inflációs célt, ha a célt emeljük fel és nem az inflációt csökkentjük. Megjegyzem, a környező országok közül már így is a magyar a legmagasabb inflációs cél (3±1%).
Nagyot esett az építőipari termékek forgalma, éves szinten 35%-kal csökkent az értékesítés volumene az első öt hónapban. Ami rossz hír a kereskedőknek, az jó a vásárlóknak, számtalan termék ára csökkent a kereslet hiánya miatt. Ettől még olcsóak nem lettek több év drasztikus drágulása után, de az irány biztató.
Az egyértelmű volt, hogy májusban is a magyar infláció lesz a legmagasabb az Unióban, uniós mérési módszertannal 21,9%. A kérdés csak az volt, melyik lesz a második. Nos, holtversenyben a cseh-lengyel párosé a dobogó második foka, 12,5%-os éves pénzromlással.
Aggódnotok nem kell, holnap délelőtt bejelentenek. Minden meg fog oldódni...
"2001 óta csak az 1946 után született generációnál nőtt a részvényt is birtoklóak aránya az Egyesült Államokban. Ők azok egyébként, akik a második világháború előtt születettekkel közösen a részvények háromnegyedét birtokolják is."
Ez nekem nem áll össze.
Első adat: hány százalékának van részvénye? Második adat: az összes közkézen lévő részvényből értékben mennyi az övék.
Mikozben a HUF 6-7 forintot gyengult az euroval szemben az elozo heten tortentek ota.
Szegény prociklikus gazdásgpolitika, a Kínaiaknál se jön be hosszabb távon.. kéne rá egy éjszakai rendelet, ez így nem járja
Nyugdíj megtakarítás? Az X generációnak USA-ban átlagosan $135,841 tartozása van, az elég meredek. cnbc.com/select/average-american-debt-by-age/
Ott az ábra nem inkább arról szól, hogy a mindenkori 65+ korosztályban mennyien vannak részvénytulajdonosok? (Tehát nem a jelenlegi 65+ korosztályra érvényes az ábra.)
A Blackrock bitcoin etf kérelmet adott be a secnek.
Erről vélemény?
Azért ha egy ekkora óriás foglalkozik a bitcoinnal, akkor talán érdemes elgondolkodni rajta, nem?
Kínánál már középtávon komoly problémát okozhat, hogy a születési kedv nem pusztán lassult, de motorfék helyett a kínai anyukák kézifékkel álltak meg. Jó, persze, nem fognak elfogyni holnapra, de innen (1.08-as TFR) még egy kínai társadalomban is nehéz visszakapaszkodni. Ehhez egyszerűen már túl jól élnek a kínai nők és túl nagy szükség van rájuk a munkaerő-piacon, nem beszélve a gyereknevelés irreálisan magas költségeiről. Úgy látszik, ez a járvány egész Kelet-Ázsiát bekebelezte -Japán, Koreai Közt., Tajvan és most Kína.
Amúgy újfent szuper összefoglaló!
Köszönjük! ::)
A magyar inflációhoz: háború parti ! 🙂
De, komolyan, megint elarasztjak a plakátok az egész országot. ...Szomoru
@Laikis Hekus
"A Blackrock bitcoin etf kérelmet adott be a secnek.
Erről vélemény?
Azért ha egy ekkora óriás foglalkozik a bitcoinnal, akkor talán érdemes elgondolkodni rajta, nem?"
Nem a bitcoin miatt foglalkozik vele, hanem mert sokan foglalkoznak a bitcoinnal, és a blackrock csak a szokásos kis 0.xy% marzsot akarja lecsípni.
Az alapkezelőknek mindegy, hogy a befektetők min akarják elbukni a lóvéjukat.
Az senkit nem zavar, hogy a világ legnagyobb gazdasága csak újabb és újabb adósságokkal tudja fenntartani a működését?
Bennem alapvetően két kérdés vetődik fel:
- a dollár hegemóniája meddig tartható fenn ( legalábbis ezen a szinten )
- az arany alulértékeltsége meddig tartható fenn ( legalábbis ezen a szinten)
Számomra ez az elemzés elsősorban erről szólt. (Úgy gondolom, már nem sokáig..... aztán majd meglátjuk...)
Köszi a heti összefoglalót!
Remélem, hogy sikerül tető alá hozni a mobilos dolgot, az 5 év szoftver meg akku csere nagyon is jól hangzik.
@laikus-hekus
"Azért ha egy ekkora óriás foglalkozik a bitcoinnal, akkor talán érdemes elgondolkodni rajta, nem?"
Ha jól gondolom, ETF-kibocsátásnál nem a BlackRock akar birtokolni bitcoint vagy bitcoinnal foglalkozó cégek részvényeit, hanem olyan ügyfeleket, pl. kisbefektetőket akarnak jutalékért kiszolgálni, akik ilyenben gondolkoznak.
Ettől még persze áttételes hatása lehet a btc árfolyamára annak, ha egy újabb belépési mód nyílik a vele való kereskedéshez. Gondolom én.
Van az a társadalmi réteg (nem feltétlen a gazdagok), akiknek státuszszimbólum a teló. Azért egy széria eleji 10 éves (3 évig gyártják pl. + a 7 év) telefonnal nehezen lehet majd flexelni a haverok előtt... 🙂
Kijelzőt és aksit most is lehet cseréltetni. Sokan mégis pókhálósan használják.
@tg
"Az senkit nem zavar, hogy a világ legnagyobb gazdasága csak újabb és újabb adósságokkal tudja fenntartani a működését?"
Szerintem két dolgot is keversz.
Egyrészt, a cikkben az USA államadósságáról van szó. Állam nem egyenlő gazdaság.
Másrészt az államok az adósságuk növelésével általában nem "működésük fenntartását" biztosítják. Az államok adóssága, azaz az állami hitelfelvétel önmagában nem ördögtől való dolog (mint ahogy a lakossági és vállalati hitelek sem). Hitelből célszerű lehet pl. olyan átalakulásokat megfinanszírozni, ahol jelentős költség most merül fel, várható haszon viszont majd a jövőben keletkezik, ezért szétterítjük az átalakulás terhét x év vagy évtized adózói között. Pl. atomerőművek leváltása megújulókra, nyugdíjreform. Ezeknek semmi köze olyanhoz, hogy az adott állam "csak újabb és újabb adósságokkal tudja fenntartani a működését".
Kimaradt:
Az segít az országon ezekben a háborús időkben, akik kincstárjegyet meg állampapírt vesznek, mondá a felcsúti igazmondó.
Hát,nálam belül erősen megszólalt a vészcsengő.
@Laci bácsi
A dollár bukni fog, talán már holnap, az arany pedig vulkánként tör ki és meg sem áll a sztratoszféráig...ez nyilvánvaló 🙂
Ki sit soknak érzem ezekben az összefoglalókban mindig az USA szerepét. Nyilván kihatással van a világgazdaságra de azért már a sokadik bekedés után is USA-t olvasni...
A mobilos dolog jó lehet, kicsit minőségibbre késztethetné a gyártókat és talán még árveresenyt is generálna.
Laci bácsi,
nemrég olvastam erről egy jót. A világ jelentős része is USD adósságban úszik (a saját devizás mellett), jelentős deleverage (hitel leépítés) sem várható, és ennek az adósságnak a kamatfizetéséhez és a a tőketörlesztésekhez is szükség lesz dollárra. Ker. oldalról meg az a kín, hogy az adott relációkban nagy fizetési mérleg többletet tartó, és felhalmozó országok a ker. partnerük fostalicska devizáját csak egy bizonyos mértékig tartják, halmozzák, hiszen nem is bíznak azokban annyira, nem tudnak egy ponton túl mit kezdeni vele, és a nyersanyagokkal barterezésnek, vagy nyersanyagban történő felhalmozásnak is jelentős korlátai vannak (pratikus, fizikai, stb.).
Tehát bármennyire is fenntarthatatlannak tűnik az USD jelenlegi ereje és szerepe, a kereskedelemben, vagy jegybanki tartalékban meglévő súlya csakk lassan fog várhatóan csökkenni.
:
Testemen a jel:
lassan le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a világot, országokat (vagy akár nagyvállatokat, szervezeteket) egy felsőbb szintű intelligencia, bölcssség irányít, és ennek megfelelően optimális közeli, vagy jobbára előremutató döntések születnek, akár kollektíve, akár a vezetés egyéni szintjén. Szerencsés esetben igen, de nagyon sokszor nem. Akár parciális érdekek miatt (van aki ki is mondja hogy nem értékei vannak, hanem érdekei, ha meg nem mondja akkor is a döntések alapján nyilvánvaló) . Nem kell messzire menni sajnos...de nyersanyagban gazdag országok is elcsesződhetnek és eladósodhatnak (Venezuela vagy Argentina jómoduak lehetnének). USA -nak pl esztelenül sokba kerül 800 külföldi támaszpontot fenntartani, meg pl. 20 éves Afganisztáni háborút viselni, előbbinek persze gazdasági haszna talán van, lásd USD ereje, ker. kapcsolatok fenntartása, stabilitás,
.. de utóbbi esetén, az elpukkantott és eldurrantott sok ezer mrd dollároknak nem lesz később haszna vagy megtérülése.
Magyarországon is nő az államadosság, de az optimálisról annyit, hogy rövid időn belül, kiragadott példákkal élve: lélegeztető gépekre elcseszünk 300 mrd HUF-ot, peches vagy dilettáns gázbeszerzéseken 5-6-700 mrd HUF- száll el a semmibe feleslegesen, jegybank összehoz 2000 mrd HUF mínuszt jórészt korábbi politikájának hosszabb távú eredményeként, dupla, tripla áron építünk auttópályákat, horror áron vasútvonalat, befuccsolt és félbehagyott ingatlanprojekteket veszünk át többszáz mrd nagyságredben, magas államadosság mellett mindez mi a fenéből lenne, ha nem hitelből, adósségből, és mindez megy e lecsőba, pedig pár éve csak a fentiekből meglett volna az általad említett atomerőmű.
Egy egészséges kétely legyen ott a reménykedő bizalom mellett minden döntéshozóval szemben.
@tg Minden egyes forint, dollár, euró hitelnyújtással keletkezik. Nem csak a világ legnagyobb gazdasága, hanem a világ összes gazdasága csak adósságokkal tudja fenntartani a működését. Mégpedig elég jól. Az államadósság más kérdés, de ha van olyan ország, akinek ezen nem kell aggódnia, az a világ legnagyobb gazdasága. Pont azért, mert a világ legnagyobb gazdasága.
@laci-bacsi Az arany fundamentálisan túlértékelt. A hit tartja fenn az értékét, egyébként sokkal több van belőle, mint amennyire az emberiségnek a hiten kívül szüksége van. És ráadásul folyamatosan bányásszák, úgyhogy egyre több.
A heti USA híreket olvashatták...
@tg ” Az senkit nem zavar, hogy a világ legnagyobb gazdasága csak újabb és újabb adósságokkal tudja fenntartani a működését?”
Usa adósság gdp 113%a
Kína adóssága a gdp 279%a
És az egyik adat agyoncenzúrázott.
A másik meg nem tud annyit nyomtatni amire ne lenne igény.
De mindenki az elsőn pörög nem a másodikon.
Furi na.
Kína államadóssága 50,7%
Kína teljes adóssága 279,7%.
Ebben benne van a lakosság, a cégek és az állam is.
@testemen-a-jel : Vess egy pillantast az US koltsegvetes GDP aranyos hianyaira: tradingeconomics.com/united-states/government-budget . Ha a kormanyzat nem kolt el egy dollart, a GDP valamelyest csokken, ezt a hatast fel dollar es ket dollar koze becsulik. 2020-ban az US koltsegvetesnek 15%-os GDP aranyos hianya volt, tehat ha nem vett volna fel hiteleket, akkor valahol 7.5% - 30% kozott csokkent volna a GDP-je.
Ekkora csokkenes mit jelent? 5% olyasmi, mint a 2008-as valsag. 20% valami olyasmi, mint a rendszervaltas volt Magyarorszagon, 50% valami olyasmi, mint a Great Depression.
Szerinted mi tortenne, ha a kormanyzat ugy dontene, eleg volt a hitelbol? Satufekkel allna a gazdasag a foldbe, a kabinet tagjait meg illo modon lonek le a kapitolium elott. Akkor miert nem igaz, hogy "a világ legnagyobb gazdasága csak újabb és újabb adósságokkal tudja fenntartani a működését"?
Testemen a jel:
normális esetben biztos így lenne, de mivel négy-ötévente szavazás van, manapság mindenki csak az újabb és újabb „bő esztendőket" akarja finanszírozni.
A régebbi időkben a háborúk adósították el az országokat, manapság ez békeidőben is „sikerül".
A cikkhez:
Aki dolgozni akar, ne menjen nyugdíjba...! Vagy ez, vagy az. Volt szerencsém olyan helyen dolgozni, ahová visszajártak nyugdíj után a korábbi dolgozók, főként csak társasági életet élni. Sőt, menedzserek voltak bebetonozva a nyugdíjig tartó biztos állásukba = nuku innováció a munkafolyamatokban, mindent úgy intéztek papír alapon, mint a 70-es években.
(Ui.: az ilyen visszatérő nyugdíjasok esetében hol van a mindenki fölött Damoklész kardjaként lesújtásra váró automatizáció és AI, ami csakhamar szükségtelenné tesz minket?)
Minap belenéztem egy videóba a YouTube-on, ami Pakisztán közelgő összeomlásával kapcsolatban kongatta a vészharangot. Az egyik probléma, amit körbejárt, hogy visszafizethetetlen adósságot halmoztak fel, amit muszáj lesz elengedniük a hitelezőknek, mert úgyse látják viszont. Pakisztán GDP arányos államadóssága olyan 35% körül van...
A mobiloknál nem tudom mennyit segít, hogy lehet aksit cserélni.
Mi mondjuk (használt) almás készülékeket használunk évek óta, lehet android fronton más a helyzet, de nekem az a tapasztalatom, hogy az első, ami miatt cseréled a telefont, az a szoftveres támogatás megszűnése, nem pedig a hardveres hibák. Azt meg nem láttam sehol leírva, hogy meddig lesznek rá bugfixek.
@testemen-a-jel lehet nem fogalmaztam a legpontosabban, de az amerikai állam mégis a világ legnagyobb gazdaságából szedi az adókat, de vagy nem eleget vagy sokat költ sokmindenre. Mikor pár éve elérték ezt az adósságplafont mi történt? Bezártak hivatalok, nem kaptak fizetést az alkalmazottak stb.. Nyilván nem csak a mindennapi működést fizetik hitelből, építenek is ezt-azt. De persze ráérnek majd akkor spórolni ha nem lesz ki ezt finanszírozni
@testemen a jel
Elméletben persze lehet hitelt értelmesen felhasználni. De hadd fogalmazzam át TG kérdését kicsit, mert ez a téma engem is foglakoztat. Ha az amerikai kormány nem növelhetné az adósságállományt, akkor szerinted ki tudná fizetni a nyugdíjakat, a közszolgákat, az államapparátust, a hadsereget?
@TG: a világ legerősebb gazdasága megengedheti magának, hogy brutál adósságot halmozzon fel.
Boldogan adnak neki kölcsön pár százalékos kamatra.
Ezzel szemben kis hazánknak 18%-os kvázi alapkamatot kell fizetnie-e, hogy elkerülje a deviza összeomlását.
Ez senkit nem zavar?
Csak tudnám, hogy hol hagyták a józan eszüket a nyugat hanyatlásáról deliráló, kormánypropaganda által megvezetett "aggódók"...
Itt siránkoznak, hogy az USA így, meg az USA úgy, közben nekik kell a 25%-os inflációt fizetni, meg 18%-os kamatra eladósodott állam extra megszorításait kiizzadni...
@ Akár jó is lehet
2023-06-19 at 07:03
Androidos fronton: igen, előbb fut ki a sw frissítés, minthogy a hw tönkremenne...
Érdemi frissítést kevesen adnak, az olcsóbbakhoz talán csak a Noka (3év) meg samsung. Google/samsung drágábbjaihoz van 5 év, ami általában 4 (mert megjelenéstől számolják), talán plussz 1 év frissítés nélkül elmegy.
Ha jól értem a hírt, akkor a bugfixeket is kötelező lesz 5 évig adni aaz eladástól számítva, ami azért biztató.
Utóirat: most kell cserljem a 4 éves telefonomat, mert parázok a bugfixek hiánya miatt, akksija 2 napot elmegy szolidan, de 6 órás navigációt is kibír nagy fényerőn (valaki elfelejtette "földugni" az autóban). Szerintem még 2-3 év benne lenne, akksicsere esetleg jöhet - eddig mindig egyik napról a másikra haltak meg az akksijaim - nade nincs bugfix 🙁
A mobilos dolog nagyon felhasználóbarátnak tűnhet, de:
- 800 ciklus 80%: mit értünk egy ciklus alatt? 0-100%? Ilyet senki nem csinál. 2 db 50-100% az 1 ciklus? Tart már itt az akksi technológia? Búcsút kell mondani a gyorstöltésnek? (Igen...)
- 5 év szoftvertámogatás mit jelent? 5 főverzió vagy csak biztonsági patch? Ha főverzió, akkor az ugye nem baj, hogy az 5. már tetű lassú lesz, lévén a hardver 5 éves... Ez oda fog vezetni, hogy minden gyártó kevesebb típust fog gyártani, és abból is csak a drágábbakat, hiszen így is több fejlesztőre lesz majd szükség, ki kell termeni valahol.
Laci bácsi: A Penzugyi Fitnesz inflacio es nemesfemek konferenciajat javaslom megvenni, kivalo volt szakmailag es ezzel is foglalkozott. szemfelnyito volt junius elejen.
@lekvaros_kenyer
"Kijelzőt és aksit most is lehet cseréltetni. Sokan mégis pókhálósan használják."
Pl. mert a kijelzőcsere a telefon árának negyede-fele, és az új a legkisebb leejtésre megint törik. Legutóbb bizonyos pontokon már a védőüveg tartotta össze a kijelzőt, megjártam, hogy megpróbáltam csak az üveget cseréltetni. 😀 Mostanra már az évenkénti kijelzőcserébe is belefáradtam. Legalább könnyen felismerem a telefonom. 🙂
Ebben a kormányban egyszerűen zsenik vannak! Elképesztő mennyi eszük van. Korábban ugye az is hasonló döntés volt, hogy mivel kell a sok diplomás, ezért mindenki kapja meg a nyelvvizsgát. 😀 Miért nem adnak mindjárt alanyi jogon minden újszülöttnek diplomát? Akkor még több diplomás lenne. A maratoni futást pedig 50 méterre redukálni, hogy minél többen le tudják futni.
@mad823 @akar-jo-is-lehet a 800 ciklus tényleg baromi erős kritérium. De az is tény, hogy egyébként a high-end telefonoknál szerencsére egy ideje nem a software támogatás megszűnése a fő gond, hanem hogy az akku kapacitás beesik...nekem mindegyik iPhone-omnál előbb mentem el akkut cseréltetni, mint hogy csak be lett volna lengetve az iOS támogatás megszüntetése; általában 3.5-4 évente cseréltem a telefonokat és 2 évente akkut. A mostani 13 minivel is 4 évre tervezek, 2 év után akkucserével.
A szoftveres támogatás kötelezővé tétele is jó ötlet, és igen, abszolút nem baj, ha a 685 fajta, már piacra kerüléskor is ipari hulladék dzsunkafon emiatt eltűnne a Föld színéről.
Aztán más kérdés, hogy az autóiparban is jó lenne hasonló intézkedés, de ott meg pont az ellenkezőjét forszírozzák a downsizing gyártókra kényszerítésével. Nyilván mert abból az EU-nak jóval több pénze van.
Samsung is minek gyárt egyszerre húsz fajta tök egyforma telefont, de azt szigorúan egy méretben?
Legyen egy alsópolcos, egy középső polcos meg egy luxi telefon, két-két méretben, oszt kész.
Az elmúlt négy évben semmi nem változott a telefonoknál, bejött a faltól-falig képernyő, azóta semmi.
Akkor meg minek évente újabb sorozatok, amik alig különböznek egymástól? Nem az embereknek van rá szüksége, hanem a gyártó cégeknek. Az emberek meg sem tudják különböztetni az elmúlt három év telefonjait, nemhogy azon belül az A34-et az M44-től vagy az A43-tól. A legtöbben azt sem tudják, mi a pontos típusa a telefonjuknak. Maximum a gyártóját tudják.
Szóval nem jön el a világvége, ha egy gyártó kevesebb fajta telefont dob piacra és tovább tartja azt a piacon a terméktámogatás miatt.
@jurta Melyik telefon torik ilyen konnyen?
~5 eve iphonet hasznalok, elotte windowsos nokiam volt. Azert nem vettem sokaig iphonet mert feltem ha leejtem akkor annak annyi lesz. Nyilvan tokban hasznalom, de szamtalanszor esett mar kisebbet nagyobbat, pofara elere sarkara mindenhova, de meg nem lett semmi baja. A 12-esen mar kijelzovedo sincs, de meg a 2 eves gyerkoc sem okozott benne kart.
Nem iphone fanatikus vagyok, mert gondolom a hasonlo arkategorias samsung is tudja ezt. De ha evente kijelzot kell cserelni mert betorik vs nemigazan lehet kinyirni akkor lehet hogy a dragabb az olcsobb hosszutavon.
@mad823
"oda fog vezetni, hogy minden gyártó kevesebb típust fog gyártani, és abból is csak a drágábbakat" apple pont ezt csinalja, es ahogy latszik be is jott neki. De valaki mindig fog olcsot is gyartani hisz igeny az mindig van ra.
@jurta
Ezt a telefontörést én sem értem. Több mint 10 éve van már okostelóm, volt Samsung, Xiaomi, Motorola. Soha egyiknek sem repedt meg a kijelzője, pedig minden nap hordom magammal.
@nacionalista ugyanez. Pedig ejtettem már le, stb., de üvegfólia repedésen kivül (az is saját hibábòl, nem leejtésböl) soha nem tört össze telefonom. De gondolom ez ugyanaz a jelenég, mint aki évente 3 napszemüvegre ül rá, másnak meg 10 évig ugyanaz a high-end van és maximum lencsét cserél benne ha már nagyon viseltes
@Kiszamolo az új smartphoneok forgalma amennyire tudom emiatt be is esett, mert egyszerüen nincs jelentös újdonság, a tömegfelhasználók jó része csak a standard amortizáció miatt cserél, és eleve hosszabb távra vesz, vagy a minöségi használtakból válogat.
Még csak azt se hinném hogy emiatt drágább lenne a gyártás, mert ahhoz eddig is 0 plusz fejlesztö kellett, hogy kevesebb RAM, gyengébb CPU, stb. kerüljön ugyanabba az architektúrába. Remélem, ez a szabályozás majd abba az irányba mutat, hogy valóban jól elkülönithetöek lesznek a modellek, és mindegyik a kategòriájában jó használati értékü lesz
@jurta
Az új szabályozástól se lesz olcsóbb egy kijelzőcsere.
A törvényalkotók szándékát értem. Nem biztos, hogy igény is lesz a folyamatos szervizelésre. Viszont elmondhatják, hogy ők a törvénnyel a fogyasztókat védik (+ a környezetet).
@Kiszamolo
Akkor benéztem a kínai adósságot, de legalább ihlettem egy cikket 🙂
@rider
"lassan le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a világot, országokat (vagy akár nagyvállatokat, szervezeteket) egy felsőbb szintű intelligencia, bölcssség irányít (...) Egy egészséges kétely legyen ott a reménykedő bizalom mellett minden döntéshozóval szemben."
Az én előző hozzászólásomban biztos nem olvashattál olyan furcsaságokat, mi szerint bármit is felsőbb szintű intelligencia, bölcsesség irányítana, vagy hogy bármely döntéshozók döntéseivel kapcsolatban csak a bizalomnak van helye, kételynek nincs. Én nem csak, hogy nem írtam ilyet, de a hozzászólásomból ilyeneket nem is lehet valamiféle mögöttes tartalomként kiolvasni (köszönhetően többek között annak, hogy én nem így gondolkozom).
@v-a-laki
"Akkor miert nem igaz, hogy “a világ legnagyobb gazdasága csak újabb és újabb adósságokkal tudja fenntartani a működését”?"
Azért, amit írtam a hivatkozott hozzászólásomban.
Mert állam nem egyenlő gazdaság.
És mert az államok hitelfelvételeken keresztül jó esetben nem a működési költségeiket akarják fedezni. Az éves költségvetéseknek általában csak x%-a működési költség.
"Ha a kormanyzat nem kolt el egy dollart, a GDP valamelyest csokken, ezt a hatast fel dollar es ket dollar koze becsulik."
Ha jól értem, ezzel azt állítod, hogy a mindenkori(!) USA "kormányzat" annyira eredményes gazdálkodó, hogy a rendelkezésére álló pénzt rendszeresen olyan eredményességgel tudja befektetni, hogy messze lepipálja a világ legeredményesebb cégeit is. A mindenkori USA "kormányzat" befektetőzseni. Az államra kéne bízni az GDP 100%-át innentől. Plusz még jó sok hitelt.
Az arány fordított, egy százalék gazdasági növekedéshez kell másfél százalék hitel. A versenyszférában. Az állami szféra mindenhol ennél rosszabb megtérüléssel dolgozik, a legrosszabb gazda mindenhol az állam. Ezen túl is az állami kiadások nagy része nem is termel semmit. Nemhogy nem növeli a gazdaság versenyképességét, de utána még fenntartani is drága. Térkövezések, felújítások, kilátók, autópálya a semmibe, gazdaságilag soha meg nem térülő hídépítés stb.
@nacionalista
"Ha az amerikai kormány nem növelhetné az adósságállományt, akkor szerinted ki tudná fizetni a nyugdíjakat, a közszolgákat, az államapparátust, a hadsereget?"
Én nem tudom, hogy mondjuk a 2022-re vonatkozó adatokat nézve
- mennyi volt az amcsi állam összes bevétele hitelfelvételek nélkül,
- a fenti tételekkel kapcsolatban pontosan mekkorák voltak az állam kiadásai,
- és hogy az egyes tételekhez tartozó kiadások nagysága indokolt-e, vagy csak állami túlköltekezésről van szó ebben vagy abban az esetben.
Így első ránézésre ezek mindenképp kellenek, ha választ keresünk a kérdésre. A harmadik mindenképp megítélés kérdése lesz.
Az a furcsa, hogy aki a szabad piacban hisz, az miért rajong a kereskedelmi cikkek hülyére szabályozásáért? (Csak hogy az ördög ügyvédjét játsszam.)
Úgyis meg fogják kerülni a nagyvállalatok ezt is.
Ha már szoftver volt említve, árulja már el valaki, egy szimpla telefonos programban mi foglal el több száz MB tárhelyet?! Ma már mindenhol „app"-ot kényszerítenek rád, de ha az összes vacakot föltelepítenéd, frissítgetnéd, akkor kétévente kellene venned telefont, mert semmi se férne el rajta.
Azt a gyakorlatot is meg kéne szüntetni, hogy a gyártók „kerekítik a bájtokat" a hardverek esetében. Emiatt minden adattárolónak kisebb a valós kapacitása, mint amit a csomagolásán feltüntetnek.
@Kiszamolo "a legrosszabb gazda mindenhol az állam"
Azért a szerencsejáték zrt jó hogy nem került magánkézbe, úgy hírlik hogy nem túl nagy veszteség az államnak... (pedig ismerünk pártot amelyik eladta volna, ugyanezzel a szöveggel, akkoriban ezt az idézett mondatot naponta 5x meghallgatta az ország)
@xavv
A Szerencsejáték Zrt. esetében sem triviális, hogy állami kézben van a legjobb helyen. Eleve kérdés, hogy ha privatizálnák, mennyiért adnák el. Eladás esetében eleve kalkulálni lehet, hogy mekkora a becsült jövőbeli profit alapján vagy szabad cashflow alapján a cég értéke, illetve hogy az államnak mennyire kell a pénz, adott esetben érhet többet az államnak most, mint amennyi osztalékot kaphat a jövőben utána.
Egy másik megközelítés, hogy egyáltalán nem biztos, hogy most több osztalékot kap az állam, mint amennyi különadót tudna beszedni, ha a lottó és a sportfogadás magánkézben lenne, de extrán adóztatva. Mert ugye magánkézben lehet hogy eleve hatékonyabban működne, még akkor is, ha mondjuk nem reklámozhatná magát, mert az állam tiltaná a szerencsejáték reklámozását, mert egyszerűen kisebb költségekkel tudna magánkézben működni.