Az amerikai fogyasztóvédelmi hatóság, az FTC hadat üzent a junk fee-nek, vagyis a rejtett költségek használatának. Junk fee mindaz, amivel még le akarnak húzni a meghirdetett áron felül: kényelmi díj, kártyaelfogadás díja és minden más. Amikor az ötezer forintosnak hirdetett koncertjegyet hétezer forintért tudod megvenni, mert még rájön mindenféle költség. Az amerikaiak 85%-a tapasztalt ilyen rejtett költségeket az elmúlt évben, a becslések szerint több tízmilliárd dollárba kerülnek évente a fogyasztóknak az ilyen díjak és évi 50 millió órát töltenek azzal az emberek, hogy megpróbálják (legtöbbször hasztalanul) összehasonlítani két autóbérlés, szállodai szoba vagy repülőjegy árát. A sok rejtett költség miatt ez majdnem lehetetlen vállalkozás sok esetben.
A home affordability azt jelenti, hogy mennyire engedhetik meg maguknak az emberek, hogy saját ingatlant vegyenek. Ez három részből áll: mennyi a keresetük, mennyibe kerülnek az ingatlanok és mennyiért kapnak hozzá hitelt. Hiába drága az ingatlan, ha olcsó a hitel és/vagy sokat keresnek az emberek. Azonban a magas kamatok, az infláció miatti reálbér-csökkenés eredményeképp az amerikai mutató nagyot romlott, sokkal rosszabb lett a helyzet, mint néhány éve, amikor szintén drágák voltak az ingatlanok, de volt hozzájuk olcsó hitel. Vagy az ingatlanáraknak kellene 35%-kal esniük, vagy az embereknek kellene 55%-kal többet keresniük vagy a hitelkamatoknak kellene 4 százalékponttal csökkeniük, hogy újra elérhetőek legyenek az ingatlanok az átlagember számára is.
A csökkenő reálbérek miatt új rekordot döntött a két teljes állásban egyszerre dolgozók száma az USA-ban, kis híján elérve a 445 ezer főt.
Az amerikai 2022-es "Inflation Reduction Act"-nak hívott törvény nem az infláció ellen, hanem a kínai technológiától és termékektől való függőség ellen készült. Például elektromos autó csak akkor kaphat támogatást, ha Észak-Amerikában készült. Ide tartozik Mexikó és Kanada is. Így most a kínai gyártók Mexikóban készülnek gyárat nyitni, ahol egyébként a Ford és több másik amerikai cég is üzemelteti a saját gyárainak nagy részét.
Az IMF arra figyelmeztetett, hogy az USA államadóssága nem fenntartható módon növekszik. Csak az elmúlt 11 hónapban 1.500 milliárd dollárral nőtt az amerikai államadósság, elérve a GDP 121%-át. A kamatok emelkedése miatt 2022-ben a GDP 2%-át költötte az amerikai kormány az államadósság finanszírozására, 2024-ben ez már 3% lesz, 2030-ban pedig 4%. (Az amerikai tax-to-GDP arány 18%, ehhez érdemes nézni azt a 2-3-4%-ot.)
Eközben a céges hitelek minősége is folyamatosan romlik a magas kamatok miatt, bár a csődök száma még nem túl magas szerencsére. 2024-ben kétezer milliárd dollárnyi céges hitel fog lejárni, amit a cégek már csak magasabb kamatok mellett tudnak majd megújítani. A high yield bondok (rosszabb besorolású cégek adósságai) 2021-es 0,7%-os nemfizetési aránya már idén 4-4,5%-ra nőhet a Fitch Rating szerint.
Az amerikai FED egy tanulmányában érdekes választ adott a munkaerő-hiányra. nem azért van munkaerő-hiány, mert kevés ember akar dolgozni, hiszen többen vannak a piacon, mint valaha. Azonban ezeknek az embereknek nagy része kevesebbet dolgozik, mint korábban. Az érintettek nagy része 25-45 év közötti férfi, jól fizetett szellemi munkában, akik eddig heti 55 órát is dolgoztak. Most a home office miatt is és munka-magánélet egyensúly hangsúlyosabbá válása miatt is lényegesen kevesebbet dolgoznak, mint 2020 előtt.
A Best Buy vezetője szerint nem csak a reálbérek csökkenése miatt romlott az áruházlánc bevétele, hanem mert az emberek sokkal többet költenek szórakozásra, mint eddig. Funflation-nek nevezte a jelenséget, hogy lassan már semmi nem drága az embereknek, ha szórakozásról vagy utazásról van szó.
Az amerikai S&P 500-as tőzsdeindex 0,9% százalékot emelkedett a héten, így már csak -2,75%-os mínuszban van az elmúlt hónapban, az év eleje óta 13,7%-ot nőtt az index. Az aranynak jót tett az izraeli háború, októberben 1930 dollárról 1820 dollárra esett egy uncia (31,1 gramm) arany ára, a háború kitörése óta visszament az ár 1932 dollárra. Az olaj ára gyengülés után szintén megugrott a háború hírére, főleg Irán esetleges beavatkozásától tartanak a kereskedők.
Nemcsak nálunk volt fennakadás a banki utalásokban, Japánban a héten 81 milliárd dollárnyi átutalás akadt meg egy bankok közötti utalási rendszer hibája miatt, s egy napnál is tovább tartott elhárítani a problémát.
Az orosz Garantex kriptocég már most is szankciós listán van, ennek ellenére az üzlet virágzik. Számos terrorszervezettel, alvilági pénzmosással hozzák összefüggésbe a céget. A cég moszkvai központjában 1 millió dollárt lehet készpénzben befizetni maximum, de senki nem nézi, hogy egy személy hányszor fizet be egymillió dollárt. A Hamasz is innen kapott 94 millió dollárt. A Wall Street Journal egy hosszú cikket szentelt a cégnek.
Idén 1170 milliárd forinttal többe kerül a magyar állam államadósságainak finanszírozása, mint egy éve. Közben az egyébként is tarthatatlan idei hiánycélt hivatalosan is 3900 milliárd forintra emelte a kormány.
A bankok "önként" csatlakoztak a lakáshitel-plafonhoz, így mostantól maximum 8,5% lehet a lakáshitelek THM értéke.
12,2%-ra csökkent a hazai infláció, ez már "csak" a négyszerese az inflációs célnak (ami szintén idehaza a legmagasabb, más európai országban 2% a cél). Így továbbra sem veszélyezteti semmi az európai elsőbbségünket, továbbra is nálunk a legmagasabb az infláció. (Az eurózóna inflációja 4,3% volt szeptemberben.) A viszonylag nagy mértékű esés egyik oka, hogy tavaly augusztusban csökkentették a rezsicsökkentést, így annak hatása az inflációra most futott ki.
Románia már az egy főre jutó, vásárlóértékkel korrigált GDP alapján is leelőzte Magyarországot az Eustat most megjelent 2022-es adatai szerint. Az elmúlt tíz évben két és félszer gyorsabban nőtt, mint Magyarország, így tudott megelőzni minket.
A rejtett költségeket nálunk is üldözhetnék, mert az a szemét lehúzás kategória.
Pl. parkolás: nem kell az érmékkel foglalkozni, ami költséges, helyette egy utalással megkapja a pénzt az önkormányzat - és miért én fizessem a kényelmi díjat. (Nyilván azért, mert az érméből lehet lopni, az utalásból körülményesebb).
Ugyanez a koncertjegy: miért én fizessek, amikor kap jutalékot az eladótól? Stb.
Vagy a különböző késedelmi díjak. A legdurvább ebben a cetelem volt, amely feltehetően azért tette 7.-ére a hitelkártya- és személyi kölcsön törlesztő fizetési határidejét, mert a legtöbb ember 10.-én kap fizetést és akkor máris fizeti a késedelmei díjat.
Örömmel fogadnám, ha itthon is lenne jogszabály a "kényelmi" díjak ellen. Pl. színház- vagy koncertjegyek esetén nagyon durva díjat alkalmaznak az online oldalak.
Érdekes, viszont, hogy pl. az Interticket (jegy.hu) csak akkor használja ezt a módszert, ha a "sima" oldalukon keresztül vásárolsz (az emberek 95%-a így tesz), ugyanakkor kényelmi díj mentesen is engedi a vásárlást, ha olyan szerencsés vagy, hogy a munkáltatódtól cafeteria-egyenlegként kapsz jóváírást és így az erre kialakított speciális kultura.jegy.hu aloldalon is tudsz vásárolni.
Sokszor megéri több ezer forintot spórolnom akkor is, ha közvetlenül a színházban veszem meg. Tudom, nagyon old school, de több ezer forintot megér...
A másik, a parkolás, ahol ha mondjuk 20 percet kell parkolnom, ami lenne mondjuk 100-150 Ft készpénzzel, de amint mobilon fizetek, akkor még pluszban fizethetek 90 Ft körüli összeget.Lehúzás az egész!
@imre A bankkártyának van feldolgozási díja (MasterCard, Visa, interchange++) az elektronikus pénznek van utalási díja (MO-n minimum 0.3%) és a kártyás fizetési szolgáltató is meg akar élni valamiből (lásd Barion minimum 0.75%-os díj).
Ameddig nem lesz digitális jegybankpénz, addig, szerintem, a digitális tranzaktálás drágább lesz mint fizikai.
Nem értem, hogy lehet, hogy csak a férfiak csökkentették a munkaidejüket az 55 óráról. A Gender Wage Gap szerint a nők ugyanannyit dolgoznak,mint a férfiak, de mégis kevesebbet keresnek.
Most a nők nem csökkentették a munkaidejüket az 55 óráról? Esetleg eleve kevesebbet is dolgoztak?
@imre
A Cetelem mentségére legyen mondva, hogy nem kötelező bármit is csinálni náluk, éstovábbá elég világosan meg van írva, hogy mimennyi ( 1 oldal, minden rajta van, saját tapasztalat)
Ez a 3ezer ft-os koncerjegy 3ezer7száz - ez viszont nem látszik elsőre, csak amikor a jegymestre lehúz - amiről a cikk szól, hogy nem tudod, hogy mennyi, amíg nem érsz a fizetéshez 🙁
Szóval azért van "munkaerőhiány" mert az embereknek nagy része kevesebbet dolgozik, mint korábban, nem azért mert alacsonyak a bérek, lásd home affordability. Na persze. Arra kevés a fizetés, hogy saját ingatlanhoz jussanak a fiatalok, ahhoz viszont elég, hogy drága TV-t vegyenek meg rekordot döntsenek a PS5 eladások és streaming előfizetések. Ez nem funflation, inkább bezárkózás.
Eddig mindenki London, Németország vagy Ausztria felé szedte a sátorfáját. Most GDP alapon már Románia is valid célállomás?
@imre Végig bólogattam a kommented olvasása alatt, aztán a végével mindent elrontottál. Nyilván direkt rakja 7-ére a Cetelem a határidőt, még véletlenül sem azért, mert úgy jött ki a 30 nap a szerződéskötéstől (vagy folyósítástól) kezdve. De figyelj, van egy titkos módszer a kijátszásukra: felnőtt emberként kell viselkedni, be kell tudni osztani a pénzt, és akkor nem lehet baj. Trükkös, mi?
Két teljes állás egyszerre: Ez nem a home officeban ChatGPTvel programozgató meg hasonló álláshalmozó emberekből jön? Vajon a dupla teljes állásúak hány százaléka dolgozik otthonról, és hány százaléka "blokkolós" helyen (szolgáltatásban, gyártásban?)
Köszi az újabb ez történt a hétent!
@axt:
Nem úgy jött ki a 30 nap a szerződéskötéstől vagy folyósítástól kezdve, hitelkártyánál mindenkinek 7-e a határidő, arra tippelek, hogy a többi hitelkonstrukciójuknál is.
Simán el tudom képzelni, hogy az a szándék a 7-e mögött, amit Imre ír, de a titkos módszered valóban működik. Én arra sem emlékszem, hogy pisztolyt tartottak a fejemhez, amikor hitelkártyát igényeltem náluk.
Én egyébként ezt az érvelést a másik irányból hallottam: hogy mekkora mocsok a munkáltató (pénzügyi szektor...), hogy 9-én fizet. Mondtam, jaja, kamatozhatna nálam még egy héttel többet. Kerek szemek és válasz: nem, hanem mert egy csomó rezsicsekk befizetési határideje 5-e. Részemről kerek szemek: dehát így is ugyanannyi pénzt kapsz egy hónapra... (azt kellett volna mondanom: igényelj cetelem hitelkártyát és akkor befizetheted a rezsicsekket azzal:-))
Az arany ára nem a háború kitörése óta ment vissza az 1932 dollárra, hanem gyakorlatilag 1 nap alatt. Pénteken, 13-án. Remélem, nem vagytok babonások. A többit meg látjuk majd. Szeretném, ha lenne egy szép arany rally, mondjuk kétezer párszáz dollárig. Nagyon esélyes...
@tamas
Jó hogy ezt felvetetted nekem eszembe sem jutott.
"Remélem" ebből van több.
Nekem csak reggeltől délutánig felszolgáló + délután/este/hétvégén takarító,
bevándorló anyuka jutott eszembe a sorozatokból.
"Fizikai jelenlét mellett" 2 teljes állás nekem rabszolgaságnak hangzik.
(Persze tudom nem ugyanaz mert elvileg mindenkinek nyitott a kitörés lehetősége de mégis...)
A Cetelemmel kapcsolatban elárulom a nagy titkot: azért 7-e, mert akkor utálják a nyugdíjat, arra a napra van belőve a csoportos beszedés.
Ami pedig a parkolást illeti: Az NM Zrt. üzemelteti a mobilos parkolás technikai hátterét, az ő egyetlen bevételük a kényelmi díj. A parkolás óradíját az önkormányzat határozza meg, így a kettő egymástól független, nem mosható össze. De parkoljatok a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer appal, ott a legalacsonyabb a kényelmi díj. (Igen, prepaid, de automatikus topup, szóval kb. ezer forintod áll benne.)
Matricát pedig csakis a nemzeti útdíj oldalán veszünk...
mad823 A nyugdíjat 12.én utalják.
Nemrég utaltam Revolutról 3 milliót, nem vontak le semmit az utalásért.
Ugyanez egy magyar banknál 6000.-Ft-ba kerül.
Más:
A kínai napelemre kivetett adóval és egyéb protekcionista intézkedésekkel sikerülhet azt is elérni, hogy napelemek helyett újra iráni-orosz-azeri gázzal termeljük áramot.
Ha nem jöhet kínai autó alkatrész Európába, akkor pedig megdrágulnak az európai e-autók és Norvégia pl. nem Európából, hanem majd Mexikóból fog importálni. A bezárkózás mindig visszacsap.
A kormány is zár: nem jöhetnek legálisan vendégmunkások 3. országokból.
Ez már azért is jó, mert se energiánk nincs (Paks2) se vendégmunkásaink, akik a kínai aksigyárakban dolgozhatnának.
Ha sikerül az oktatást is szétverni, esetleg élhetnénk újra legeltető pásztorkodásból.
Laci bácsi minden tojását egy kosárba rakta, így verejtékes homlokkal nézi minden alkalommal, hogy mi történik az arannyal. Erre van egy megoldás: diverzifikáció és lehet nyugodtan aludni.
@mad823
Nem ertek egyet. En csakis a simple appban veszem. Nekem megeri a felarat, hogy tudom, hogy melyik auton milyen palya/megye matrica van. Azonnal lathato, hogy mikor milyenre vettem es meg ertesitest is kapok ha lejar stb.
Mivel ok egy plusz szolgaltatast arulnak, miert a jegy arabol kellene ezt levonni. Ezzel sem ertek egyet. Ok egy ceget tartanak fenn a mobil app uzemelteteseert. Ezert 50-200 ft nem sok.
USA-ban a teljes foglalkoztatottak száma csökkent a 2019es számhoz képest tehát nem igaz amit írtál, mert feltétezem a munkanéli adatokból indultál ki ami már csak azért sem jó mert abba és az új munkhelyteremtések számában is benne a részmunkaidős állás ugyanakkora súllyal. UPS például tipikusan részmunkaidőben fogalalkoztatja a legtöbb embert ahogy az Amazon is és tőlük tanulja a többi cég. A teljes munkaidős állásokat leépíti és a részmunkaidőseket megteremtik, így csodásak a számok.
mad823, hülyeséget írtál a nyugdíjjal kapcsolatban. 1. Egy nyugdíjas tipikusan nem kap/használ hitelkártyát, 70 éven felül pedig kb. semmilyen hitelterméket sem kap. 2. A nyugdíjat 12-én utalják. (Neked nincsen nyugdíjas rokonod/ismerősöd?)
@u1n az elektronikus fizetés csak látszólag drágább a készpénzesnél. A valóság az, hogy az elektronikus fizetés költségét az az eladóval fizettetik meg, a készpénzes fizetés költségét pedig mindenki mással. A készpénz az egyik legköltségesebb fizetési mód.
Az elektronikus fizetés pedig attól lenne még alacsonyabb költségű, ha verseny alakulna ki a szolgáltatók között. Amíg az eladó köteles átvállalni a fizetés költségét, holott nem ő dönt arról, melyik fizetési szolgáltatót veszi igénybe a vevő, addig nincs árverseny a szolgáltatók között. Verseny csak akkor jöhet létre, ha az fizet, aki választ.
@atyalapatyala "Most GDP alapon már Románia is valid célállomás?"
Igen, ha tudsz venni olyan házat, ahol már van fürdőszoba.
"A húszmilliós Romániában a lakosság negyede él fürdőkád, zuhanyzó és fedett angol WC nélkül."
g7.hu/elet/20191119/magyarorszagon-330-ezren-elnek-wc-nelkul-romaniaban-otmillioan/
@atyalapatyala
volt egy HWSW kraftie podcast, szeptember 22-én pont a román IT iparról, elég tanulságos.
Ők felismerték, hogy hogyan lehetne ezt jól csinálni és már le is hagytak minket...
Ott nem nyírták ki a helyi KATÁt (jó, az ügyeskedés ezzel azért nem annyira jó dolog, az igaz, ebben azért megmaradt a keleti mentalitás) meg támogatják még adókedvezménnyel is az IT szektorban dolgozókat, így még vonzóbb az irány.
Azt hiszem az október 6-i podcastben is volt még egy kis adalék a témához: sokkal nagyobb a nők aránya ott az ITban, tehát még arra is találtak megoldást, hogy így lehetne még több embert a szakmába terelni, mivel a férfiak körében már nem tudták növelni a számokat elég gyorsan.
@kl Borzasztó az a mentalitás, amit a munkatársaidról írsz. Ez a tipikus hárító, ő sosem hibázó, de bezzeg a mindenki mást hibáztató archetípus. Ő nem gondolja, hogy be kellene osztani a pénzét, szerinte ha hó végén még maradt pénz, akkor annak a seggére kell verni, mert megérdemeljük. És persze, ilyenkor jön az, hogy "dehát a minimálbéresek", de ez sokkal nagyobb társadalmi réteget érint, mint a legszegényebbek. Rengeteg ember baromi rosszul van szocializálva, és meggyőződése, hogy az a jó, ha hó végén nem maradt már semmi. Én találkoztam olyannal, aki nem tudta feldolgozni azt, hogy a szolgáltatótól egy hónapig nem kap számlát, és majd következő hónapban jön kettő (így tudták megoldani az informatikai átállást) és fel volt háborodva, hogy neki miért kell kettőt befizetni, hiszen csak egyre van pénze. És azt persze nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy előző hónapban nem fizetett.
@mad823
Nekem határozottan úgy tűnik, hogy a MÁK minden hónap 12-én (választás hónapja nem játszik!) utalja a nyugdíjat!
Csaxólok.
@mad823
Igazad lehet abban, hogy 7-én utálják a nyugdíjat, erre nincs adatom, bár nem tudom, miért utálná valaki a nyugdíjat és miért pont csak 7-én. 6-án és 8-án szereti, de pont 7-én nem?
Ha viszont arra gondoltál, hogy 7-én utalják a nyugdíjat, akkor vagy te tévedsz, vagy az Államkincstár weboldala.
allamkincstar.gov.hu/nyugdij/Nyugdijfolyositas/a-nyugdij-es-a-nyugdijakkal-azonos-modon-utalando-ellatasok-folyositasa
2023. január 12.
2023. február 10.
Stb.
Gondolom a parkolási témában is ugyanennyire igazad van legalább.
Köszönjük az összefoglalót.
Lehúzás kategóriában verhetetlen az online autópálya matrica vásárlás.
Ha ritkán autózol, vagy nincs időd kívánni a sort, esetleg külföldről térsz haza, nem nagyon tudod megkerülni az online vásárlást.
@Atyalapatysla "Eddig mindenki London, Németország vagy Ausztria felé szedte a sátorfáját. Most GDP alapon már Románia is valid célállomás?"
Szerintem sanszos lesz, hogy amint Románia bevezető az eurót, Dél-Délkelet Magyarországról rengetegen fognak átjárni dolgozni. Még a nyelv sem jelent akadályt.
A kenyelmi dij itthon is van online vasarlasnal - mad kerdes, hogy nem onszantambol vasarlok igy, akar oda is mennek a jegypenztarhoz, csak erre nem mindig van lehetoseg az o reszukrol, tehat atveres, hogy nekem kenyelem. Nos, van egy rossz hirem: tobbet fizetni sosem kenyelem, sot, inkabb allok sorba! Ugyanigy a szervizdij is lehuzo olyan kocsmaban, ahol az a szerviz, hogy lecsapolja, raadasul csucsidoben is egy pultos van. Ha legalabb kihozna, el tudnam fogadni, hogy szerviz tortenik.
Ha ennyire jo Romania, miert mindenki nyugatra megy? 😀
Pont kattintok a Telexre es jon a cikk. Ime a bezzegromanok:
transtelex.ro/eletmod/2023/10/15/buszkeseg-es-beton-szociofoto-avasi-falvak
Koncertjegy amit csak a TIXA-n tudsz megvenni, ott is ott van a kezelési költség. Engem nagyon zavar. Miért nem lehet akkor a jegyárba beépíteni?
Repülésnél,most a WizzAir dobott nagyot. 80Euro a feladott 20kg-os pogyász/út. Az ülőhelyek 5embernek ~70-90Euro/út.
Elindulsz egy viszonylag jó árról, majd mire a foglalás végére érsz, drágább mintha Lufthansaval repülnél.
Prakt, egy szem kézipoggyásszal kell repülni. Mi is bőrönddel kezdtük, aztán áttértünk a hátizsákra (Cabinzero 40×30×20).
Ikea vákumtasakokba (Istad 6 literes) bele póló, fehérnemű, törcsi, rátérdelsz, levegőt kinyomod, tasakokat lezárod. 1 decis flakonokban kenceficék.
Egy heti cucc majdnem lötyög a táskában. (Na jó, gond nélkül elfér.) Mellé most vittem nagy tabletet és billentyűt is, aztán egy percet sem dolgoztam. Az is belefért.
A nagy és nehéz dolgokat (kabát, pulóver) magaddal viszed, ha kötözködnek, felveszed és kész.
Sőt, már ülőhelyet sem választunk, két-három órát kibírunk akárhol. Nyaljanak sót az ilyen díjakkal.
Érdemes egyszer kipróbálni bőrönd nélkül, soha nem fogsz többet bőröndözni. Ha valami otthon maradt, megveszed helyben, már lassan sehol nem drágább, mintha otthonról hoznád.
Én is számolgattam, hogy többért vitte a Wizzair a bőröndöt, mintha kint vettünk volna minden ruhát, aztán kidobtuk volna egy hét múlva.
"A csökkenő reálbérek miatt új rekordot döntött a két teljes állásban egyszerre dolgozók száma az USA-ban". Lásd José Pambio spanyol pincér és Joe Hutchins fűtő. Csak Rejtőn lehet röhögni...
@tamas
Mi voltunk kint és mivel a speckó étrendem miatt kiestek a hotelek, ahol nem lehetett főzni, így olcsó airbnb-ztünk (a házigazda kiadja a szobáit a megvett házában, hogy ebből fizesse a kamatokat), így sok olyan személlyel találkoztunk, akinek volt másodállása.
Akiket mi láttunk, azok nem az 55 órában chat gpt-t nyomkodó emberek voltak. Napközben könyvelt/kasszázott/jogi cégnél dolgozott, este taxizott/futárkodott/bébiszitterkedett és amúgy mellékesen kézzel újította fel a házat és csinálta az airbnb-t.
Általában vagy egyedülállóak voltak, akik airbnb-ztek vagy olyan személy vitte az airbnb-t, aki nálunk gyesen lévőként vagy nyugdíjasként nem valószínű, hogy dolgozna.
@mad823
A nyugdíjakkal kapcsolatban elárulom a nagy titkot: minden hónap 12-én utalják és nem 7-én. Ez alól kivétel ha hétvégére esik, mert akkor még előtte pénteken, ill. decemberben szokták korábban utalni.
Ha már így szóba került, a parkolási díjak a legröhejesebbek. A mai világban mondhatni mp alapon meg lehetne oldani (kamera+számfelismerő van), de nyilván marad az óra alapú fizetés, mert különben nem lehetne nyerészkedni.
Az „admin díjak" terén továbbra is a legpofátlanabbak a biztosítók, meg persze a fapados légitársaságok.
20% kedvezmény! - hirdeti nekem a Visszér. De nem ám a végösszegből, fizetésnél! Hanem a jegyárból, ami 30 font és a végösszeg lesz 100.
Ha ráérek, akkor live chat-en akadékoskodom az emberszabásúakkal, hogy mire föl fizetek adott esetben 25 font ún. admin fee-t (megtörtént!), mikor online én végzem el az egész adminisztrációt. De már ez az örömöm se felhőtlen, mióta mindenhol ott az AI. Csak jajgathatunk, hogy Éjj-ájj! 😀
Köszönjük az összefoglalót egyébként. A nemzetközi helyzet fokozódik, az élet nem habostorta.
@tamas Nem, ez a gyerekeiket egyedül nevelő fekete/hispán nőkből áll... Jónéhány NFL-játékos jön ilyen családból. Persze egy csomó fiúgyerek elkallódik ilyenkor, 17 évesen gyereket csinál a hasonló korú barátnőjének, aztán lelép, lesittelik vagy lelövik - és a nyomor ciklusa kezdődik előröl...
Legnagyobb lehúzás: REPOHÁR.
Költői a kérdés: Mi volt a baj a régi üveg poharakkal? Ezeknek a műanyagoknak a nagy részét úgyis otthagyják / összetapossák, köze nincs a környezetvédelemhez.
Az adott hely biztosan nagyon jól jár az 500Ft-os betétdíjjal, ami ugye csak lefogyasztható, vissza persze nem váltható.
Az aliexpress is tehetne valamit a postaköltséggel trükköző eladókkal szemben. A termék ára alacsony, de a szállítási díj az egekben, és ez nem látszik a kereső találati listájában. Ráadásul gyakran, ha többet akarsz vásárolni adott eladótól, a postaköltség összeadódik, miközben egy csomagban küldi el.
A Free shipinges cuccok drágábbak, de legalább nincs meglepi.
Találkoztam korrekt eladóval is, de az ritkább. Nem volt az egekben és nem összegződött a postaköltség, csak 1x számolta fel az aliexpressz rendszere a teljes listára. Szóval így is lehetne...
A másik trükk, hogy betesznek valami gagyit is választható opcióként, és annak az ára alapján listázódik a keresőben, de a jó cucc képével. Olcsónak tűnik a cucc, de ha kiválasztod az opciók közül azt, ami neked kell, egyből ugrik is az ár egy nagyot.
@u1n Lényegtelen, hogy minek milyen díja van. Van valami EU-s szabály, hogy nem különböztetheted meg az ügyfeleket a fizetési mód szerint, azaz nem kérhetsz más árat, csak mert mondjuk kártyával fizet, és ez neked plusz költséget jelent. Lusta vagyok előkeresni, de évekkel ezelőtt még megtaláltam. Ugyanakkoriban valamelyik magyar hatóságtól is kértem véleményt, mert az iPon csinált ilyet, hogy kiírta a pénztárnál, hogy kártyás fizetésnél x% kezelési költséget (vagy mit) számolnak fel. A hatóság is megerősítette: ilyet a törvény szerint nem tehetnének.
Ulászló, ezért helyette a készpénzes fizetésre adnak 2% kedvezményt. Sokáig élt ez, nem tudom, valamelyik kereskedő használja-e még.
a legjobb pelda rejtett koltsegre a repjegy. meg sosem fizettem annyit, mint amennyire kattintottam.
@mad823
De kit érdekel az a részlet, hogy az NM Zrt. miből él? A parkolóautomatáknak magasabb a költsége, mégis ott nincs kényelmi díj, ott az önkormányzat benyeli a költséget, míg az online fizetésnél nem. Az önkormányzatnak olcsóbb megoldás kerül a fogyasztónak többe.
@tamas @nandi
Az USA esetében a heti átlag 30 órás munka már főállásnak számít, és ott nem nagyon tiltja semmi a(z) (ön)kizsákmányolást.
Persze így sem egyszerű, de a heti 60 órás műszak, már simán elképzelhető. Durva, de azért messze nem 80 óra, mint amire asszociál itthon mindenki.
OFF:
Értesítés a Raiffeisen alkalmazásban:
"Az applikációban mostantól ingyenesen módosíthatja a betéti- és hitelkártyához beállított készpénzfelvételi és vásárlási limiteket. [...] A limitmódosítás 2024. március 31-ig ingyenes, ezt követően az érvényes díjak a mindenkor hatályos Kondíciós Listákban tekinthetők meg."
Nem tudom, hogy ez csak az én csomagomra vonatkozik-e (Gold 2.0), vagy minden csomagra. Még ha átmenetileg is, de ez azért egy jó intézkedés, szerintem. A magas díjak nem motiválják az embereket, hogy módosítsák a limiteket, és ez csökkentheti a biztonságot.
incognito, na ez egy klasszikus junk fee. Limitállításért tételenként és alkalmanként elkérni valami 300 forintot, az az igazi kisstílű lehúzás, abból is a legrosszabb fajta.
Cs504, Számok tükrében:
Autópálya matrica vásárlás kényelmi díj nélkül: nemzetiutdij.hu
És itt is ugyanúgy lehet kérni lejárati értesítést. + Le lehet ellenőrizni, hogy milyen matricák vannak perpill az autóra (nem csak akkor, ha náluk vásároltad)
Hú, tényleg benéztem a 7-ét a nyugdíjjal kapcsolatban, na bumm. (Más pénzügyi szolgáltató a nyugdíj napjára lövi, de akkor nem a Cetelem az.) Azért a reakciók egy része klassz jellemrajz. 🙂
@cs504: Ha a nemzeti útdíj oldalán regisztálsz, pont megkapod ezeket a szolgáltatásokat, ingyen...
@zabalint: Egy átlagosnak mondható zónában 450 Ft a parkolás óránként, azaz hat és fél perc díja az 50 Ft kényelmi díj. Ha készpénzezel és akár csak 7 perccel többet dobsz be, mint amennyi időt ténylegesen parkolsz, már bukóban is vagy a mobilos fizetéshez képest.
Kedves SuhiTomi!
Had mondjam el a véleményem. Szóval, a profik a biztos befutóra fogadnak. A pancserekenek meg ott a deverzifikálás....és lehet nyugodtan aludni...jó éjszakát....
@Ggggggggg
Köszi szépen, legközelebb így vesszük.
(mindig az autopalyamatrica.hu oldalon vettük)
@ulaszlo "Van valami EU-s szabály, hogy nem különböztetheted meg az ügyfeleket a fizetési mód szerint, azaz nem kérhetsz más árat, csak mert mondjuk kártyával fizet, és ez neked plusz költséget jelent." – régebben az államok a fogyasztókat védték, nem a bankok üzletét! Elég szomorú, hogy ezt a Paypal és társai átverhették az EU-n.
@Kiszamolo " helyette a készpénzes fizetésre adnak 2% kedvezményt" – nice try 🙂
"nem tudom, valamelyik kereskedő használja-e még" – nyilván nem hülye a Visa meg a Paypal sem; kedvezményt adni a kisebb költségű fizetésre hatásában ugyanaz, mint továbbhárítani a drágább fizetés díját. Amelyik kereskedő továbbhárítja a fizetés tényleges költségét, vagyis árversenyre kényszeríti a fizetési szolgáltatókat, azzal a fizetési szolgáltatók azonnal szerződést bontanak.
@Kiszamolo
Az, az, de legalább 2024. március 31-ig ingyen tologathatom a limiteket. Az is valami. 🙂 Néha a kis dolgoknak is örülni kell.
Ez volt a banki hiteleknél is: millió rejtett költség: konverziós-, folyósítási-, számlavezetési díj, élet- és lakásbiztosítás a kijelölt (saját) biztosítónál, stb. Aztán berágott a PSZÁF (vezető: Szász Károly, akit a Budakeszi úton megvertek) és bevezette a THM (teljes hiteldíj mutató) nevű, mindent figyelembe vevő, kötelező mutatót. Semmi értelme nem volt, mert minden bank kijátszotta két perc alatt: akciós (általában fél éves időtartamú) kamattal számolták a THM-et. Vicc ez az egész.