A nagy kínai ingatlanboom mögött ott van a diktatúrákra jellemző korrupció és az ebből eredő elképesztően silány minőség, ami nagyban árnyalja az egyébként tényleg impozáns építési lázat.

Erre külön kifejezés is van, a "tofu-dreg buildings" (kínaiul: 豆腐渣工程, dòufu zhā gōngchéng), amely szó szerint azt jelenti: „tofu-maradvány épületek”.

Átvitt értelemben olyan rossz minőségű, silány kivitelezésű épületeket jelöl, ahogyan a tofu készítés után visszamaradt anyag is könnyen szétesik. A kifejezést Zhu Rongji, Kína egykori miniszterelnöke használta először nyilvánosan 1998-ban, amikor bírálta a korrupt építési gyakorlatokat.

Videók vannak róla, hogy az összeomlott épületekben nem volt acél, vagy helyette bambuszt használtak, esetleg a betonacél olyan minőségű, hogy kézzel el lehet törni. A téglákat kézzel el lehet morzsolni, a betont gyengéden megdörzsölve is porzik, esetleg a falakból kihagyták a szennyvizet elvezető csőhálózatot, a közúti híd pilléreiben egyáltalán nem volt betonvas vagy a hegyen átvezető alagút fala harmad olyan vékony, mint tervezve volt.

Egy betonból készült épületet nem lehet felrántani egyik napról a másikra, ennek ellenére nem egy felhőkarcoló van Kínában, amit az első kapavágástól számítva 57 nap alatt befejeztek, ami felveti azt a kérdést, hogy vajon mennyire lesz tartós az ilyen épület.

Akit érdekel a téma, rövid kereséssel a tofu-dreg kifejezésre a youtube-on bőven talál erről szóló videókat, ilyeneket, mint ez: