Pár napja beindult az árfolyamgát, ezzel kapcsolatban kaptam kérdéseket, ezért most írok róla.
A kérdés amit megvizsgálunk, hogy az egész futamidőt vizsgálva vajon nyerünk-e bármit is az egész árfolyamgáttal hosszú távon? (Amennyiben szükségünk van rá, rövid távon mindenképpen nyerhetünk a törlesztőrészletek átmeneti csökkentésével. Igaz, ez nem megoldja, csak eltolja a problémát, de ez is lehet "életmentő".)
Némelyek nem pontosan értik, mit is vállal át a bank és az állam az árfolyamgát keretein belül, ezért meg kell ismerkedni első körben az annuitás fogalmával.
Az annuitással leginkább a hiteleknél találkozhatunk. Minden hitelnél a havi törlesztő-részlet áll az aktuális tőkére vetített kamatból (ez a pénz használatának a díja) és hogy el is fogyjon valamikor a tartozás, fizetünk még vissza egy keveset a tőkéből is. Ha a tőkét egyenlő ütemben fizetnénk vissza, az azt eredményezné, hogy az első időben nagyon magas lenne a havi törlesztőnk, majd a végén ennek a fordítottja, nagyon alacsony.
Hogy ez ne jelentsen kezdetben túl magas terhet a részletek fizetésénél, bevezették az annuitásos hiteleket, ahol a havi törlesztőrészlet fix, a futamidő alatt csak a törlesztőrészletben lévő kamat-tőketörlesztés aránya változik.
A képen egy 20 éves, öt éve felvett, akkor 5 milliós hitel havi törlesztőrészletét láthatjuk, tőke és kamat bontásában.
A grafikonról leolvashatjuk, hogyan változik hónapról-hónapra a havi törlesztőnk összetétele kamat és tőketörlesztés tekintetében. A képen segítségként bejelöltem az árfolyamgát kezdetét és végét.
Az árfolyamgát lényege, hogy a jelenlegi 240 forintos valódi árfolyam helyett fix 180 forintos árfolyamon törlesztünk 5 évig, majd utána az akkor érvényes valódi árfolyamon kell tovább törlesztenünk a hiteleinket.
A különbözet a valódi és a virtuális árfolyam között azonban nem tűnik el, a tőkerészét nekünk számolják fel (grafikonon a piros rész), a kamatokat az állam és a bank állja közösen.
A tőketartozásunk egy gyüjtőszámlára kerül, ahol az ötödik év végéig a bankközi Bubor kamattal kamatozik, majd forintos hitellé alakul (jelenleg 13-15%-os kamat mellett), aminek a havi törlesztőrészletét hozzácsapják a hitelünk eredeti törlesztőrészletéhez és együtt fizetjük a két hitelt az eredeti hitel futamideje végéig. (Az eredeti svájci frankosat és a tőketartozásból képzett forintos hitelünket.)
(Hogy milyen magasak a magyar banki hitelkamatok, arról itt írtam.)
A szabály kimondja, hogy ezt a forintos hitelünket, ami a tőkeszámlán felhalmozódott, nem fizethetjük hamarabb vissza, mint az eredeti hitelünket. (részletek itt, 4-5.§)
Nézzük meg konkrét számokkal, mit is jelent ez. István most kért konkrét ajánlatot a bankjától, ezért használjuk az ő számait.
István öt éve 17.000.000 Ft hitelt vett fel svájci frankban, akkor még 5% kamatra, 20 évre. Azóta ez a kamat 7,3%-ra szökött fel. Ha ma belép az árfolyam-gátba, akkor a jelenlegi 223.000 Ft-os havi törlesztője leesik 60 hónapra 167 ezer forintra, majd 5 év múlva visszamegy az eredeti értékre, illetve még hozzáadódik az elmaradt tőketartozás miatt további 23.000 Ft, 13%-os forintkamat melletti hitel formájában. (Az árfolyamokat, kamatokat változatlannak tekintettük a teljes futamidő alatt.)
Első pillanatra, azt gondolnánk, milyen jól járt, pedig összeadogatva a számokat, kiderül, hogy mindössze 26 ezer forinttal csökkent az összes törlesztése a futamidő egészét vizsgálva!!
( A grafikont a bankometer grafikonrajzolójával készítettem.)
Egy átlagos öt éve felvett, 20 éves futamidejű 6 milliós hitelnél a teljes nyereségünk a futamidő alatt 9.472 Ft. Ha a havi fizetésünk nettó 200 ezer forint és csak két munkanapunk megy el a hitel ügyintézésére (több fog) és semmi egyéb költségünk nem lesz, akkor is a ráfizetésünk kb. 8,5 ezer forint. Ennyi a veszteségünk, ha belépünk az árfolyamgátba. (Fontos: ez csak azoknál szempont, akik egyébként tudnánk fizetni a hitelt, még akár egy további forintgyengülés esetén is. Akinek gondot okoz a havi törlesztőrészlet, annak nem kérdés, hogy be kell lépnie az árfolyamgátba.)
Az állam költsége az árfolyam-gát miatt (feleznek a bankkal a kamatra eső kedvezményes részen) százmilliárdos nagyságrendű.
Az átlagos ügyfél szintén nem, vagy nem sokat nyer az egész árfolyam-gátos dolgon a futamidő egészét tekintve (most a pénz időértékétől az egyszerűsítés miatt eltekintettünk).
A bankok költésgének nagy része a jelenleg magas kamatok miatt várhatóan megtérül a futamidő alatt. Vajon miért? Az átvállalt kamatrész felét bőségesen kompenzálja, hogy a kedvezményes idő alatt felhalmozott elmaradt tőketörlesztést a 7%-nál alig több bankközi kamat közel kétszereséért adják kölcsön nekünk a futamidő végéig (a jelenlegi állapotokat figyelembe véve).
Fontos! Ez a cikk csak arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi kamatok mellett az árfolyamgát nem annyira vonzó lehetőség, mint aminek elsőre tűnik. A kamatok változásával a jövőben ez megváltozhat. Vegye figyelembe azt is, hogy még ha esetleg nem is nyer anyagilag az árfolyamgáton, a megnyert öt év haladékra szüksége lehet, valamint 5 évig átmeneti jelleggel segít elkerülni az árfolyam változásából eredő sokkokat. A cikk nem pénzügyi tanácsadás, csak gondolkodásra kíván sarkallni és semmiképpen sem lebeszélés az árfolyamgát nyújtotta lehetőségekről.
Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)
Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:. target="_blank" rel="noopener noreferrer">. vagy RSS-en
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, jelentkezz az újra induló Kiszámoló Akadémiára, ahol hat alkalom alatt megtanulhatod a pénzügyek alapjait, mindössze 20 ezer forintért. Részletek itt.
Viszont akinek lakástakarékkal vagy életbiztosítással kombinált hitele van, amíg a hitel szempontjából csak kamattörlesztése van, egyértelműen érdemes belépnie.
Igen, erről írtam nemrég.
Egyébként azt sem mondtam, hogy akinek sima hitele van, nem éri meg belépnie. Csak nehogy azt higgye, hogy milyen jó jár, mert esetleg még rá is fizet.
Tudod, Kiszámoló, én igazán nagyon szeretlek téged, de ez a cikk mélyen felháborító és végtelenül egyoldalú volt! Méltatlan hozzád.
Az árfolyamgát arról szól, hogy a következő 5 évben nagyságrendekkel kell kevesebbet fizetni, és a törlesztő részlet kiszámíthatóan állandó marad. Megéri mindenkinek, aki számára most magas (a példabeli Istvánnak is!!!), és aki a törlesztésének viszonylag elején van. Fel vagy háborodva, hogy utána kamatot kell fizetni, mert nem az egészet vállalják át a bankok? Nincs ingyen ebéd?
Lehet sipákolni, hogy drága a forinthitel. Nyilván ezért vették fel a devizahitelt. De aki sipákol, hogy a forinthitel drága, az ne sipákoljon, hogy a devizahitelnek magas a törlesztője, mert elszállt az árfolyam!
Ezt neked kellene a legjobban tudnod: a kettő összefügg. A forint kamatkockázatát váltottuk át anno a forint árfolyamkockázatára.
Én kérek elnézést. És én szégyellem magam.
Idézet a cikkből: "A kamatok változásával a jövőben ez megváltozhat. Vegye figyelembe azt is, hogy még ha esetleg ráfizetéses is az árfolyam-gát, a megnyert öt év haladékra szüksége lehet, valamint 5 évig átmeneti jelleggel segít elkerülni az árfolyam változásából eredő sokkokat."
Az meg miért gond, hogy megemlítettem, hogy amíg az állam bukja a maga 100 milliárdját, addig a banknak ez a pénz vissza fog jönni.
Azt sem mondtam, hogy szemét bankok, ezt csak te olvastad bele.
Ebben a cikkben //kiszamolo.hu/ki-a-hibas-a-kialakult-hitelvalsagert/ pedig azt írom, hogy " Személy szerint én nem osztom az állam azon véleményét, hogy a lakáshiteleseket mindenáron meg kellene menteni, mert így pont azok az adófizetők járnak pórul, akik felelősen viselkedtek és nem ugrottak bele egy erejük feletti hitelbe. Hagyni kellene, hogy letisztuljon a helyzet, hogy azok, akik már akkor sem voltak hitelképesek, amikor felvették a hitelt, elveszítsék azt, ami soha nem is volt az övék. A maradék megmentése is éppen elég komoly érvágás lesz az adófizetők részére."
Ezek után nem értem, mire gondolsz. Szerintem csak félreértelmezted a cikket.
Egyébként a következő cikk, amit írni akarok, hogy miért van szükség a bankokra és miért nem volt nagy ötlet szívatni őket két éve keresztül.
Nagyon jól tudod, hogy egyáltalán nem vagyok bank-ellenes, sőt az egész agymenésben a bankoknak adok igazat, ezért nem is értem, miért olvastál bele olyat, amit bele sem írtam.
hu, valaki bal labbal kelt, es dolgokat olvas bele mas dolgokba... 🙂
a cikk nagyon hasznos es informativ, orommel fogom a hiteles ismerosoknek kuldeni, mint uj nezopontot.
Hmm. Akkor egészen biztosan véletlenül értettem félre, hogy azt írod, hogy a bank nem bukik a dolgon, ugye? Sőt, kifejezetten jól jár, mert a szegény ártatlan devizahitelesen akar meggazdagodni? Aki visszafizeti a gyűjtőszámlahitelt forinthitelként? És hogy nem azt lehet először betörleszteni? Még jó! Hiszen az a forinthitel! Nem az volt a probléma, hogy árfolyamkockázat van? Hogy lehetne már a forinthitel részt először betörleszteni???? Vagy a devizahitel csak addig átverés, ameddig a devizahitelesnek kell magasabbat törlesztenie?
Akkor vegyük ketté egy kicsit a dolgokat, amiket neked sikerült egybemosnod. Két dolog történik az árfolyamgáttal. Először is, fizetsz sokkal kevesebbet, mint kellene. Mert a mocsok bank átver téged. Másodszor pedig van a ki nem fizetett rész. A ki nem fizetett részből fizet valamennyit az állam, fizet valamennyit a bank, és valamekkora részre fizetési haladékot kapsz 5 évre. Ezt a részt kamatostul vissza kell fizetned, igen. De a többi részt nem fizeted vissza. Akárhogyan alakulnak is a kamatok. A bankoknak akkor jönne vissza az elengedett kamat, ha azt is kamatostul visszakérhetnék.
Már rég átírtam, olvasd el újra. 🙂
Kedves Kiszámoló!
Nagyon nem értek veled egyet. Mi igenis ajánljuk az árfolyamgátat, a döntő többségnek jó.
Az érvekről itt
http://www.azenpenzem.hu/cikkek/arfolyamgat-fontos-konkretumok/661/
és itt is írtunk
http://www.azenpenzem.hu/cikkek/arfolyamgat-semmikepp-se-hagyd-magad-lebeszelni/583/ .
A legfontosabbról egyébként elfeledkezel: ha nem jön létre az IMF-fel a megállapodás, vagy nagyon sokáig húzódik, akkor vajon hol lesz a svájci frank és az euró árfolyamának a teteje?
Márpedig itt FELSŐ KORLÁT van, ameddig fizeted a hiteled. Ha az árfolyam tovább emelkedik a felső korlátnál (svájci frank: 270 Ft, euró: 340 Ft, japán jen: 3,3 Ft), az e feletti részt az állam fizeti már. Tehát korlátos az adós kockázata. Szerencsére nincs deviza lakáshitelem, de biztos, hogy nem rizikóznék, mert már a múlt héten is szépen 250 forint fölé mászott a svájci frank ára.
Nem értem a gondolkodást sem, ami arra vezet, hogy ne lásd az árfolyamgát előnyeit: a jellemző hitelek esetében a törlesztőrészlet kétharmada kamat, tehát a 180 forintos svájci frank feletti rész kétharmadától megszabadul az adós. Ez ajándék! (Azzal egyetértek, hogy amit az állam fizet, azt mind fizetjük, tehát társadalmi igazságosság nincs benne, de sok másban sincs, amit az állam ad.)
A pénz időértékétől pedig pénzügyi blogként ne nagyon tekints el! Ha a 180 forint feletti részből a tőketartozásnak megfelelő összegnek (ami a gyűjtőszámán BUBOR-ral kamatozik az árfolyamgát lejártáig) megfelelő pénzt bőven ekkora kamattal le tudod kötni bankban vagy állampapírt is vehetsz rajta, így az árfolyamgát végén több pénzed lesz belőle, mint amennyi a gyűjtőszámlán összejött. (És akkor még mindig nem számoltunk azzal, amit megnyertél, mert az állam bácsi és a bank fizette.)
Attól sem tekinthetsz el, hogy 5 év múlva – mindenki ezt reméli – egészen más árfolyam lesz és más kamatok. A konstrukcióról lebeszélni az embereket nagyon nagy felelőtlenség.
Hol beszélem le az embereket?!
"Amennyiben szükségünk van rá, rövid távon mindenképpen nyerhetünk a törlesztőrészletek átmeneti csökkentésével. Igaz, ez nem megoldja, csak eltolja a problémát, de ez is lehet "életmentő"."
"(Még egyszer: időt viszont nyerünk, ha nem tudjuk fizetni a törlesztőrészleteket.)"
"A kamatok változásával a jövőben ez megváltozhat. Vegye figyelembe azt is, hogy még ha esetleg ráfizetéses is az árfolyam-gát, a megnyert öt év haladékra szüksége lehet, valamint 5 évig átmeneti jelleggel segít elkerülni az árfolyam változásából eredő sokkokat. "
Ennél szájbarágósabban már nem akarom leírni, hogy ez a cikk nem lebeszéli az embereket az árfolyamgátról, csak felhívja a figyelmüket arra, hogy nem anyagilag nyernek rajta, ezért akkor kérjék, ha szükség van rá.
Az állami korlátlanság pedig csak a kamatra vonatkozik, a tőke továbbra is gyűlik.
Sokan beleolvasnak olyat a cikkbe, ami nincs benne.
ezt a marhasagot ki mondta neked hogy NAGYSAGRENDEKKEL kevesebbet kell fizetni? :S
Drágám. Amit sokan beleolvasnak, az benne van. A kommunikáció kudarcáért mindig a küldő felet terheli a felelősség.
Az árfolyamgát anyagilag is nagyon megéri. Nem csak rövid távon, hanem a full futamidőre.
Akinek anyagilag nem éri meg, az te vagy. Meg én. Meg mindenki, aki forintban adósodott el, vagy nem vett fel hitelt egyáltalán, vagy most szándékozik hitelt felvenni. De a devizahiteleseknek megéri.
A banki költségek pedig nem térülnek meg, mivel a gyűjtőszámlahitel valóban forinthitel lesz, amiért a bank forint forrásköltséget, bubort fizet. Amíg a pénz gyűlik, az adósnak is csak a forrásköltséget kell fizetnie rá, nincs rajta kamatfelár, ami a megtérülést biztosítaná.
Ennél dedósabban már nem tudtam beleírni azt, miről szól és miről nem a cikk.
Kár, hogy a vitát túl erőszakos stílusban folytatod. Nekünk civileknek nem kellene a politikusok szintjére süllyednünk :D, észrevételt, kiegészítő- vagy ellenvéleményt barátságosan is lehet fogalmazni.
Nyilvánvaló, csakis egyenértékű alternatívákat érdemes összevetni. Mert ha valaki mérlegelhet, hogy belépjen-e az "árfolyamgát"-ba (imádom a kormány kommunikációs szóalkotási bravúrjait, egyedül ebben kreatívak kellően), akkor az képes kipengetni a havi részletet (mert ellenkező esetben nem mérlegelhet, hanem muszáj neki belépni).
Ha pedig képes a "gát" fölötti részletek megtakarítására, akkor a megspórolt törlesztési részt tegye csak szépen félre minél magasabb hozam mellett, és akkor már egyszerű számolással is bizonyítható, hogy jól járt, eléggé jól.
Ehhez képest lehet optimalizálni is, miszerint a megspórolt részletből kb annyit takarítok meg, hogy az fedezze a gyűjtőszámlán gyűlő tőkerészt kamatosan is. Ekkor a nyilvánvaló nyereség a havi elkölthető részem összege.
Legvégül pedig: aki semmit sem képes a csökkentett törlesztőrész felett megtakarítani, az meg azért jár jól, mert 5 évig nem mondják fel a hitelszerződését, nem árverezik el a lakását, ami után akár még tartozása is maradhatna. 5 év nem kis idő, meg is kell még érni azt, ez sem csekély nyereség.
Én összességében jónak, informatívnak tartom a bejegyzést, attól függetlenül, hogy nem próbálkozik a teljes igazság hiánytalan feltárásával.
"A szabály kimondja, hogy ezt a forintos hitelünket, ami a tőkeszámlán felhalmozódott, nem fizethetjük hamarabb vissza, mint az eredeti hitelünket."
Megtennéd, hogy idecitálod a paragrafust? Ez az "apróság" ugyanis eddig valahogy elkerülte a figyelememet. Meg nem csak az enyémet...
Csak még annyit:
Aki korábban forintban adósodott el, az nagy valószínűséggel államilag támogatott kamatozású forinthitelt vett föl (annak megszűnte után a bankok de facto nem hiteleztek forintban), vagyis a kezdetektől fogva ktgvetési pénzügyi segítséghez jutott és jut a törlesztése lejártáig.
Ezt csak azért fűzöm hozzá, mert a forinthiteleseink fölényérzete, illetve devizaadós-támogatásellenessége baromi gyenge lábakon áll. Én is szívesen vettem volna fel támogatott kamatozású forinthitelt, csak már nem volt. Én is támogatom közvetve a forinthiteleseket az adómmal, most csak a devizahitelesek is jutnak egy kis közpénzhez (így állítva helyre a dolgot).
Persze, aki soha, semmilyen központilag támogatott hitelt sem vett fel (3%-os OTP-t sem az átkosban), az szegény tényleg csak a terheit látja a dolgoknak. De ők elég kevesen lehetnek, hiszen minimum a szülőktől is örökölhettek korábban megtámogatott hitelű ingatlant.
Nem egyszerű a hazai redisztribúció története, ne sajnáljuk a másiktól, ha ugyanúgy jut egy kis közlóvéhoz, ahogyan és is hozzájutottam.
Node akkor mire találták ki az "oszd meg és uralkodj" elvet? Igenis utálnia kell a hiteltelennek a hitelest, meg a forinthitelesnek a devizahitelest. Nincs apelláta!
teljesen igazad van, köszönöm lényeglátó megjegyzésed 😀
Na például ezért is informatív a poszt, mert ezt eddig én sem tudtam, pedig igyekeztem tájékozódni, mielőtt beleléptem az árfolyamgátba.
Igaz, ez nem befolyásolta volna a döntésem, de későbbi anyagi tervezgetésemhez hasznos ismeret.
(5) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsön
végső lejárata. A pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejét - a hiteladós
életkorát is figyelembe véve - úgy határozza meg, hogy annak visszafizetése a devizakölcsön törlesztőrészletét is
figyelembe véve aránytalanul magas havi törlesztési terhet a hiteladós számára ne jelentsen. Az aránytalanul magas
havi törlesztési teher mértékét kormányrendelet határozza meg.
Forrás: http://www.kormany.hu/download/7/63/80000/Árfolyamgát törvény 2012 április 1-jétől.pdf
A negyedik paragrafus 5. pontja, csak hogy ne kelljen sokat bogarásznod a törvényt.
"A szabály kimondja, hogy ezt a forintos hitelünket, ami a tőkeszámlán felhalmozódott, nem fizethetjük hamarabb vissza, mint az eredeti hitelünket."
Én a jogszabály citált pontját úgy értem, hogy a pénzintézet nem szabhat meg rövidebb törlesztéslejárati időpontot, mint az alap hitelszerződésé, ez pedig számomra nem egyenlő azzal, hogy én nem fizethetem hamarabb vissza a gyűjtőszámlás forinthitelt, mint az eredeti hitelt (lásd: idézet).
bocs: az időpont nem rövidebb, hanem közelebbi
folytatva a törvény idézését:
lkalmazását megszünteti.
5. § (1) Ha a hiteladós előtörlesztést teljesít, az előtörlesztett összeget - amennyiben a devizakölcsönből eredő
tartozása a hiteladósnak még fennáll - a devizakölcsön előtörlesztéseként kell elszámolni. A pénzügyi intézmény a
devizakölcsönre vonatkozó teljes előtörlesztést abban az esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összeg a
gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződésből eredő tartozás teljes megfizetését is fedezi. A devizakölcsön
részleges vagy teljes előtörlesztésére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - annak tényleges elszámolásakor a
pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyamon kerülhet sor
Tehát a futamidő nem lehet rövidebb, mint a devizahitel futamideje.
Valamint bármikor előtörlesztesz, az a devizaszámlából fogják leírni, nem a forintos gyüjtőszámlából.
Tehát ebből logikusan következik, hogy amíg egy cent devizás tartozásod is fenn áll, a gyüjtőszámládat nem tudod előtörleszteni.
Köszönöm!
Igen, ez így már helytállónak tűnik.
Ezzel együtt is erősen az a véleményem, hogy ha az ember él az árfolyamgáttal, és a halasztott törlesztőrészt konzekvensen megtakarítja (na ezt kell összehozni külső kényszer nélkül :D), akkor az 5 év lejártakor jobb adósi pozícióban lesz majd, mintha árfolyamgát nélkül törlesztett volna. Persze nem vezettem le, de ismerve a mostani részletem törlesztés-kamat összetételét (1:4), én kizártnak tartom, hogy ne nyerjek rajta.
Bénázok itten.
Szóval Kiszámolónak köszönöm, Neked meg szívesen 🙂
Igyekszem "lényeglátó" lenni 😉
Számomra amúgy a legfőbb szempont a mai gödörfenék-közeli érzetből fakadó pozitív jövőkép: lehetünk még ennél rosszabb helyzetben is, de 5-8 éven belül szinte kizárható, hogy ne induljon be pozitív változás pl a banki hitelezésben. Ha pedig a mai setét helyzetet sikerül egy fél évtizeddel későbbre prolongálnom, akkor a mai gond jobb viszonyok közepette talán kicsit kisebb gond lesz majd.
Nálunk még durvább az arány. Kb 13% a tőketörlesztés. Nekünk már csak azért is megérte meglépni, mert sajnos a nagyonhülyék táborába tartozunk, akiknek több devizahitele is van. Viszont 5 éven belül 3 kifut, így az időnyerés/életnyerés okosság esetünkben vastagon megáll.
Csak azért lepett meg az előtörlesztés fent idézett korlátozása, mert többen is megkerestek bennünket, hogy milyen buli most lakáskasszázni, mert abból a gátlás után egy összegben le lehet tudni a gyűjtőszámlát. Erre kiderül, hogy nem...
Mindegy, most már csak a munkahelyemen kell erősen belekapaszkodnom a székbe a következő 20 évre és már meg is úsztuk 😉
pro és kontra. De.
Pl ott van anyám, aki fix összegű nyugdíjából egyre nagyobb részt kénytelen törlesztésre fordítani, neki igenis segíteni fog, még ha csak átmenetileg is. Aztán, hogy 5 év múlva mi lesz, az egy másik kérdés. Ha ez nem lenne, neki nagyon hamar elfogyna a levegő, mehetne az utcára.
Még egyszer: a cikk nem azoknak szól, akiknek szükségük van az árfolyamgátra. Nekik ez nagy segítség.
Csak arról szól a cikk, hogy aki anyagi haszon miatt akarnak csak belépni.
Lehet lakáskasszázni, szerintem én voltam az első, aki erről írtam.
Csak az ott összegyűlt pénzt a devizahiteled törlesztésébe fog menni.
Ha viszont csinálsz egy 13,5% hozamú lakáskassza szerződést, hogy cserébe kapj egy 13,5% kamatú hitelt, nem biztos, hogy egy fillérrel is gazdagabb lettél.
'A cikk nem pénzügyi tanácsadás, csak gondolkodásra kíván sarkalni.'
Ennek olyan szaga van, amit nyugodtan be lehetne rakni innentől minden cikk végére 🙂 Részben az előző poszt miatt is. (Amúgy sarkall, két l-lel.)
Persze hogy lehet. Csak nekünk nem éri meg. Mi maximum úgy csináltuk volna, hogy havi 5-6-8 ezer, hogy a végére összejöjjön annyi, amennyi a gyűjtőszámla lenullázásához kell. Merugyanis jelenleg nem futná többre (tudom, havi 20-nál éri el az állami kiegésztés a plafont).
Sziasztok,
Még szűz vagyok az árfolyamgátban. Tőke halasztásos hitelem van svájci frankban AXA-nál. Ha az árfolyamgátot választom, tudok a tőketartozásomba betörleszteni ez idő alatt 180-os áron? Vagy ilyenkor nem is lehet, vagy normál árfolyamon?
Köszi.
szerintem normál áron bármikor be tudsz törleszteni.
A 180 forint csak virtuális árfolyam, azon nem tudsz törleszteni.
Ti minden hibát megtaláltok... 🙂
Be is rakom majd, nekem senki ne magyarázzon. 🙂
Mármint hivatalos személy.
Akkor ezt a bank döntheti el, vagy valahol le van írva? Örülnék egy ilyen lehetőségnek(mármint a 180-as előtörlesztésnek árfolyamgát alatt)
A törvény szerint előtörlesztés a normál árfolyamon történik. Számodra nem is lenne különben értelme, ugyanis az árfolyamkülönbséget teljes egészében a gyűjtőszámlán terhelnék, előtörlesztés az tőketörlesztés és csak kamattörlesztést engednek el. Az egész árfolyamgátnak a kamattörlesztésbeni engedmény miatt van értelme.
Az túl szép lenne hogy igaz legyen. A 180-on történő előtörlesztés gyakorlatilag egyenértékű lenne a végtörlesztéssel, ami már nincs.
Kedves Kiszámoló!
Ezt írtad: "Személy szerint én nem osztom az állam azon véleményét, hogy a lakáshiteleseket mindenáron meg kellene menteni, mert így pont azok az adófizetők járnak pórul, akik felelősen viselkedtek és nem ugrottak bele egy erejük feletti hitelbe."
2005-ben vettem fel devizahitelt (CHF) 165 Ft-os árfolyamon, az első törlesztőrészletem 24.000./hó volt, számítottam rá, hogy ez lehet akár 40-45.000./hó is. Gondolom elég felelősen gondolkodtam. Azért a 95.000./hó törlesztés, amit az árfolyam-rögzítésem előtt fizettem, kicsit több, mint amit előre kalkulálni lehetett.
Ezen kívül: anno szó volt az euro zónához való csatlakozásról, ezért évekig a forint árfolyama egy max. 15%-os árfolyamváltozást megengedő sávban volt rögzítve az eurohoz, az eur/chf árfolyamot pedig sokáig "védte" Svájc. 2008. 02. hónapban született a kormány és a jegybankunk közti megállapodás, miszerint nincs szükség erre az árfolyam gátra.
Árfolyam-rögzítés esetén pedig, amint írtad, csak a 180. Ft feletti törlesztőrészlet egy része, azaz a tőketörlesztés kerül a gyűjtőszámlára, a kamatrészt pedig a bank és a magyar állam fizeti. Ez azt jelenti, hogy pl. egy húsz éves tartamú hitelnél, ha az 5. évben vagyunk, a teljes törlesztő kb. 15-20%-a a tőketörlesztés, vagyis az "elengedett", azaz 180 Ft feletti rész kb. 15-20%-a gyűlik a gyűjtőszámlán.
Hmm, ez számomra azért is érdekes, mert ugye a banknál is van egy gyűjtő számlám a hitel miatt. Oda utalok, és ők onnan veszik le. Ha oda többet rakok (kvázi elő törlesztek) akkor ők többet is vonnak le?! Egyszerű a gondolkodásom mint a faék, de nem lehetséges, hogy így számolják el 180-on? Vagy ytúl naiv vagyok? 🙂
Hiába raksz több pénzt a gyűjtőszámládra, a bank csak annyit von le, amennyi esedékes. A többi ott fog parlagon heverni.
Ha szeretnél előtörleszteni, azt külön kell kérned, annak van egy procedúrája.
De azt csak a mindig aktuális rendes devizaárfolyam mellett teheted meg.
Csak akkor tudja a bank a 180 Ft-os árfolyamgátat figyelembe venni, ha a folyószámládról vonják le a pénzt, ahonnan csak az előre meghatározott törlesztőrészletet vonják le.
Előtörlesztés esetén közvetlenül a hitelszámlaszámodra (ami nem egyezik sem a bankszámlaszámoddal, sem a gyűjtőszámlaszámoddal) kell utalni, ebben az esetben az aktuális árfolyamot veszik figyelembe.
A gyűjtőszámlaszámra nem tudsz utalni, csak a bank tudja a 180 Ft feletti tőketörlesztést ott nyilvántartani.
Én pár napja mentem egy kört, három hitelünkről érdeklődtem három bankban. Kettőben nincs, a harmadikban van előtörlesztési/végtörlesztési díj. Tehát nem csak kérned kell az előtörlesztést, hanem a szerződési feltételektől függően fix összegű (ez kár nulla is lehet) vagy a tőketartozás alapján meghatározott díjat is ki kell fizetned. 180-as árfolyamban meg ne reménykedj.
A -15%-os sáv felső széle a sáv eltörlése előtt 324.71 volt. Azt azóta sem lépte át a forint/euró árfolyam.
igaz, figyelmetlen voltam. A gyűjtőszámlára nem tudsz befizetni, az csak nyilvántartási számla. Amit írtam, a sima hitelre igaz.
Ez így van, viszont előtte az euro a 240-270 forintos sávból nem mozdult ki, a frank pedig 150-170 forint között mozgott.
Valamint a jelentős törlesztőrészlet emelkedés sem kizárólag az árfolyam-ingadozás miatt alakult ki. Az esetemben inkább a kamat és a kezelési költség emelés játszott közre.
Sziasztok! Üdvözlök mindenkit!
Hozzászólnék a dologhoz. Mi is vettünk fel, lakáshitelt deviza alapon. Nulla önerővel, ingatlanfedezetre. Nem hiszem hogy ez baj lenne. Tudjuk is fizetni, még. Akkor is tudtuk fizetni, csak jutott másra is mellette.
Nem számoltunk ilyen változással, bár illúzióink nem voltak. Valamennyi ésszerű mozgásteret belekalkuláltunk.
Nem kalkuláltunk azonban vezérünk flegma, nagypofájú, handabandázó, és politikailag teljesen meddő és öngyilkos gazdaságpolitikájával. Lehet emúttnyóccévezni IMFet kirugdalni, de az elmúlt két évben csak ennek a trógernek és bandájának hülye pofázása és tevékenysége miatt ezreket buktunk a forint romlása során,olyan napokon amikor nem történt egyébként semmi káros tevékenység a világban és okozott volna forintromlást.
Értem én, hogy hulljon a férgese, ahogyan írtad, meg a bankokat védjük meg, ahogyan szintén írtad, de nagyon nem értek egyet az írásaiddal a kommentek közt amiket idézel.
Meglátásom az, hogy ha kishazánkban lett volna egy működő bérlakás program amit MO-on felszámoltak a 90es években, és még mindig folyik az önkormányzati lakások eladása, továbbá a ZEMBEREKnek olyan forint alapú hitelkonstrukciókat bizosítottak volna ésszerű törlesztőrészletekkel, és nem vállalhatatlan feltételekkel, ami az önerő követelését illeti (ami megugorhatatlan egy kezdő fiatal, vagy minimálbérből élő számára ha nincs szülői segítség, vagy egyéb olyan amit igénybe tud venni, valamint a szocpol és olyan rendszerek mint a fecskeházak szisztematikus felszámolásáról nem is beszélve.
A normális bérszínvonal pedig alap lenne.
Ez az árfolyamgát nesze semmi fogd meg jól. Elodáz egy problémát de sajnos kell, ha felszínen akarok maradni
.
Az előtörlesztés, illetve az, hogy aki nem fizet annak elengedik a tartozás negyedét sokkal jobb helyzetbe hozta azokat akik igénybe tudták venni.
A maradékot aki rendesen fizet, meg szívassuk meg.
Kissé aránytalannak érzem, és a rendesen fizetők kárára valónak..
Nem vagyok egy számolóművész, nem dobálózok százalékokkal, kamatlábakkal, banki adatokkal, ilyen-olyan banki mutatókkal amiket itt írkáltok. Ehhez nem értek.
Azt tudom, hogy sokunknak a lakáshozjutás és családalapítás egyetlen lehetősége volt, hogy otthonhoz jusson 2008-2009 Magyarországán.
És ha szerinted ezeket a rendesen törlesztő embereket szarban kell hagyni, azt nagyon sajnálom.
Egyébként meggyőződésem, hogy az ellopott magánnyugdíjpénzekből a devizahiteleket ki kellett volna fizetni egy összegben, kötelezően átváltani forintra a hitelt, és egy állami bankban kezelni az adósságot ami csak ezzel foglalkozott volna. És ennek fizettük volna forintban, vállalható részletekkel. Most nem kellene lakópark, meg eszközkezelő meg előtörlesztés stb. Mert 1 hitel az nem 1 ember. Az állam ígyis úgyis bukik rajta de lehet nem ekkorát.
Én érzelmi alapon közelítem meg a dolgot, és nem csak a bankokat, de a politikusokat is felelőssé teszem ezért, hogy így elszaladt ez a ló. Legfőképpen az emútkétévben.