Olvasom, hogy a kormány juszt csak azért is akar devizahitel-csökkentést, hiszen közel van a választás napja. Ezért hétfőn összeül, hogyan lehet még a tavaszi választások előtt 17-20%-kal csökkenteni a devizahitelesek törlesztőrészletét.
(Arról már írtam ebben a cikkben, hogy a forinthitelesek pont akkora bajban vannak, mint a devizahitelesek, ebben a cikkben pedig arról, hogy a közvélekedéssel szemben csupán minden 125. lakást (a teljes lakásállomány 0,8%-át) fenyeget a devizahitel miatti esetleges végrehajtás.)
Mivel úgy látszik, a kormánynak sehogy nem akar összejönni a csökkentés, még a Kúria is orvul másként döntött, mint szerették volna, ezért most segítek, hogyan lehet elérni azonnali 20%-os törlesztőrészlet-csökkentést mindenkinek úgy, hogy még a bankok is örömmel teljesítik.
Számoljunk egy kicsit.
A teljes magyar devizás lakáshitel állomány 1.828 milliárd forint, darabszámra 222 ezer db szerződés. Ebben nincs benne a szabadfelhasználású devizahitelek, azokat nem akarja szerencsére megmenteni a kormány. Azokkal együtt 3525 milliárd forintról beszélnénk és 501 ezer szerződésről. (Forrás: MNB)
Ha egy átlagos 7,5%-os kamattal számolunk és 15 év futamidővel, akkor egy jelenlegi árfolyamon átlagos 8,23 milliós lakáshitel havi törlesztője 76.293 ezer Ft.
Ezt szeretné a kormány 17-20%-kal, vagyis durván 15 ezer forinttal csökkenteni.
Ez megfelelne annak, mintha a bankokat arra kényszerítenék, hogy a jelenlegi 7,5% helyett elégedjenek meg 3,8%-os éves kamattal, ugyanis akkor lenne 60.054 Ft a havi törlesztője az átlagos hitelnek.
Az 1.828 milliárd forintos devizás lakáshitel-állomány után a teljes kamatbevétele a bankoknak durván számolva mindössze évi 137,1 milliárd forint. (Nem kell hozzá akadémiai tagság, hogy kiszámold: a teljes tőketartozást megszorzod az éves 7,5%-kal. Ennyi a bankok teljes bruttó kamatbevétele egy évre.)
Ha a kormánnyal szemben hozzácsapjuk a szabadfelhasználású hiteleket is, akkor nagyságrendileg 264 milliárdról beszélünk évente.
(Ez természetesen nem igaz, hiszen nem vettük figyelembe a nemteljesítő hitelek miatti veszteséget, ahol nem hogy kamatbevétel, de egyenesen tőkeveszteség van. Ez a hitelek mintegy harmadát érinti, de legyünk nagyon nagyvonalúak.)
Tádám, [dobpergés, növekvő izgalom] itt a megoldás:
A pénzintézetek évente 144 milliárd forintnyi különadót fizetnek be jelenleg (forrás: költségvetés).
A kormány hagyjon fel a bankok sanyargatásával, vezesse ki a banki különadót, az így felszabaduló 144 milliárdot a bankok kötelezően költsék a devizahitelek kamatainak csökkentésére.
Ha csak a lakáshiteleket nézzük, egyenesen 0% alatt lehetne a kamat. (144 milliárd adó évente kontra 137 milliárd kamatbevétel.) Ha az összes devizás ingatlanhitelt tekintjük, akkor is gond nélkül elengedhetnék a bankok a kamatok több, mint felét. Azonnal megvalósul a vágyott 20%-os csökkenés a havi törlesztőrészletekben, sőt még annál is sokkal több.
Ezen túl ígérje meg a kormány, hogy nem fog hasraütésszerűen hetente újabb bankadókat kitalálni és a gazdaság többi szereplőjét sem sújtja egyik napról a másikra egy-egy ötletrohamról gyötörve újabb és újabb adókkal, hanem inkább a költségvetés kiadási oldalát igyekszik rendbe tenni. (Van sok tippem, hol lehetne találni pár rongyos 50-100 milliárdot az útszéli stadionépítésektől az ingyenes utazásokig, a 3200 önkormányzat helyett (és nem mellett!) kialakított 300 központon át számos lehetőség van pótolni ezt a csoffadt 145 millárdot.)
Ettől a forint is mindjárt erősödne 4-5%-ot, vagyis újabb jelentős tétellel csökkenne a devizaadósok havi terhe. Már nagyjából 25%-os azonnali csökkenésnél járunk.
Látjátok srácok, milyen pofonegyszerű ez? Még a Kúriát sem kell a földbe döngölni, az alkotmányt sem kell megint átírni. A bankokat sem teszitek tönkre, a betétesek pénze sem kerül veszélybe.
Mert azért az nagyon fals, hogy legyen azonnal 200 forint a benzin, mert mi törődünk az autósokkal. Ja, hogy a sok adó miatt ilyen drága a benzin? Adók nélkül 150 forint se lenne? Akkor is, azonnal csökkenjen a benzin ára.
(A cikkben még meg sem említettük a 300 milliárd forintos tranzakciós adót, azzal együtt már kamatmentesen tudnának a bankok szinte mindenféle hitelt adni.)
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. target="_blank" rel="noopener noreferrer">. vagy RSS
Jól hangzik, de sosem fog megvalósulni.
Amit én ebben "gyenge" pontnak látok, az az, hogy jól néz ki, hogy a bank és az állam "egymás között" elrendezi ezt a dolgot, amolyan költség-átcsoportosítás címén, csak sajnos az állami büdzsé így is elég szorosra van kalkulálva. Minden bizonnyal számoltak ezzel a banki különadóval, mint bevétel. Viszont azzal a kiadással biztosan nem számolnak, hogy adósok kisegítsék nagyjából ugyanennyivel. Hisz az nem segít a kozmetikázásnak.
Ha pedig mégis megtörténne ez, akkor azt a 1xx milliárdot beszednék máshonnan - más iparágtól, ezen keresztül pedig közvetve azoktól, akiknek egy szem devizahitele sincs... (mint ahogy ez most is történni fog - gondolom).
Sajnos a három csoportnak (bank, hiteles, állam) merőben más gondolata van arról, hogy ki fizessen kinek...
Az ötleteléshez egy kis analógia:
bmeme.hu/post/3215/vizep-zhe
Milyen szépnek is tűnik:"15 év futamidővel, akkor egy jelenlegi árfolyamon átlagos 8,23 milliós lakáshitel havi törlesztője 76.293 ezer Ft.".
Ez nagyjából azt jelenti, hogy ha az illető 5.400.000 forintot felvett 2007. januárjában 155 CHF/HUF árfolyamon, akkor még mindig van majdnem 6.000.000 forint tőketartozása. A kezdeti kb. 42.500 forintos (átlagosan 80% körüli emelkedés volt) törlesztés helyett fizet most 76.293 forintot. A felvett 5.400.000 forint hitelre van még 6.000.000 körüli tőketartozása. Elég elkeserítő. Aki azt mondja erre, hogy nem hibás termék, annak nem sok esze van. Persze minősíthető lenne nem hibás terméknek, ha az ügylet mondjuk "befektettési kockázati elbírálás" szerint 7-ből 7-es kategóriájú kockázati osztályú különleges pénzügyi terméknek lett volna minősítve a legelején, nem pedig biztonságosnak mondott devizaalapú hitelnek.
Mi lesz a szegény forinthitelesekkel?
Ja, csak a 144 milliárdot akkor is pótolni kellene valahonnan, ha a bankadó eltörlésével járna. Egyébként teljesen igazad van.
Csak az a probléma, hogy kormány ezt is úgy gondolja, mint a többi rezsicsökkentést, hogy ő nem ad bele semmit. Oldják meg a bankok és kész. Hoznak egy törvényt, hogy csökkenie _kell_ és ezzel meg lesz oldva.
Szemét termék a devizahitel, nem vitás. Ám ha a Kúria en bloc semmissé nyilvánította volna a devizahiteles szerződéseket, azzal a szabad szerződéskötés és a szerződésben vállalt kötelezettségek behajthatóságának alapjait nyilvánította volna semmissé – és e két dolog a szabad piacgazdaság alapja. Így tessék fikáznia a Kúriát!
"3,8%-os havi kamattal"
Nem éves kamat inkább?
Az egesz elmelettel az a gond, hogy mas f@szaval verni konyebb a csalant, igy bankado marad es a 20% csokkkentest is nyeljek le, mert csak.
Ha mindez megvalósul, tudni fogjuk hogy a "belső körhöz" tartozol.:D Viccet félretéve, az orbán-kormány biztosan nem fogja az általad leírtakat meglépni: a banki különadót és a tranzakciós adót azért nem fogja kivezetni mert ezzel beismerné hogy elhibázott döntés volt; nem fogja megígérni hogy a jövőben nem vezet be egyik napról a másikra újabb adókat mert akkor honnan lesz pénz az aktuális hülyeségre; a stadionépítésekhez sem fog hozzányúlni mert kell simicskának, a többi csókosnak és a visszafizetéseken keresztül a pártnak a közpénz; az ingyenes utazáshoz sem fog hozzányúlni mert az a szent tehenek elidegeníthetetlen joga; a 3200 önkormányzatot sem fogja karcsúsítani mert azok a hűséges funkcionáriusok kifizetőhelyei. Egyébként szerintem jó ötleteket soroltál fel.
Kissé nagyvonalú ez a kalkuláció (pl. az átlga thm szerintem magasabb, mint a 7,5% az ügyfeleknek pedig ugye azt kell fizetni a tőketörlesztés felett).
Emellett ismét elfelejted, hogy a devizahitelek mögötti rövid banki források miatt az MNB-nek jelentős pluzs devizatartalékot kellett képeznie (eredetileg IMF hitelből), ennek kamatvesztesége 2-3 éve is bőven 100 mrd Ft felett volt, most szeritnem kb. 100 mrd Ft körül lehet, így a bankadó az államnak tkp nem plusz bevétel, hanem kb. a devizahitelezés miatti állami veszteséget fedezi.
(Ez persze azt is jelenti, hogy a devizahitelezés összes költsége sem pusztán az, amit az ügyfél fizet, hanem annál magasabb, az államnak pénzbe kerül - ezt szedik be a bakadóval)
.
A THM tartalmaz rengeteg nem évente jelentkező, egyszeri költséget is, ezért mindig magasabb, mint az éves kamat.
Amit leírtál, gondolom te sem hiszed el. Az IMF hitelt két okból kellett felvenni: a kutya sem vett háromnegyed éven át magyar államadósságot (az AKK meg sem hirdetett aukciót hónapokon át, annyira nem kellettünk senkinek, a másodlagos piacon 14-15%-os hozam mellett ment a magyar állampapír), illetve megtámadták a forintot.
Semmi köze nem volt ennek a külföldi tulajdonú bankok lejáró forrásaihoz.
Sok országban van bankadó, mutogatnak is bőszen a hívek, hogy nahát van Ausztriában is ilyen.
Ja, csak Ausztria rengeteg milliárd eurót költött eddig a bankjai megmentésére, ezért van adó. A magyar állam konkrétan NULLA forintot költött a bankokra. Az volt a szerencséje, hogy külföldi kézen volt a magyar bankrendszer.
Mert egyébként úgy jártunk volna, mint Spanyolország és Írország. Sőt, még úgyabbul.
T. K. Zoltán!
"...szabad szerződéskötés és a szerződésben vállalt kötelezettségek behajthatóságát..."
Ma is meg lehet semmisíteni az olyan szerződést, amelyik nagy mértékben, egyoldalúan hátrányos az egyik szerződő félre. A devizaalapú hiteltermék az ilyen. Emellett tudatosan hazudtak, nem tettek eleget a bankok a tájékoztatási kötelezettségeiknek. A Bankszövetség olyan tájékoztatást adott többek közt 2006-ban is, hogy a devizaalapú hitel biztonságos termék, a rövidtávú árfolyamkockázat minimális, hosszútávon viszont egyenesen a forint felértékelődése várható. Mivel ez dőlt a csapból is, a szakértőnek nem nevezhető lakosság beette a "hibás terméket". Hozzá kell tenni, a parlamenti képviselők 75%-nak volt devizaalapú hitele, az önkormányzatok, állami vállalatok sora adósodott el devizaalapú hitelben.
Bezzeg amikor a fele akkora kamat miatt töredéket kellett fizetni a devizahitelre, akkor nem volt hibás termék.
Amikor az erősödő forint miatt még csökkent is a havi törlesztő, akkor sem volt hibás termék.
Csak akkor vált azonnal azzá, amikor számomra nem kedvező lett.
Kedves igyvanez,
Ezt a kérdést egyéb posztoknál már többszáz hozzászóláson keresztül megvitatták. Lécci erről ott értekezz, itt teljesen offtopik. Köszi.
igyvanez
Lehet, hogy nem megfelelő tájékoztatásért, árfolyamokkal való trükközésért el lehet meszelni a bankokat.
De.
Veszek egy lottószelvényt. Nem nyerek. Oszt megyek reklamálni, milyen egyoldalúan hátrányos üzletet kötöttünk, hisz fizettem és mint kiderült nem kaptam semmit...
A devizahitelesek most kb. ezt játszák el. Tudomásul kell venni, hogy a devizaalapú hitel ettől még nem lesz hibás termék.
Hozzá kell tennem, az Orbán-kormány bankadóztatási ámokfutását nem helyeslem, nem is helyeseltem. De nem helyeslem a bankok viselkedését se a hitelesekkel szemben. Emellett a költségeiket sorra átterhelik az ügyfelekre, elgé csak megnézni a tavalyi 50% feletti banki költség növekedést -a lakossági szolgáltatásoknál-. Az optimális az lenne, ha bankok leírhatnák a devizaalapú hitelesek mentésével felmerülő költségeik legalább egy részét a rájuk külön kivetett adókból.
Emellett a bankszektor érdekes is, hogy visszatérjen a lakosság bizalma a bankokkal és termékeikkel szemben. Olyanok voltak a bankárok, mint az ostoba paraszt, megnyúzták a birkát, nem nyírták.
igyvanez:
Látod, mi történt?
A kormány ostoba adókat vert a bankokra, azok meg amit tudtak, áthárítottak.
Mifene, mégis csak a Zemberek fizették meg.
Nem tudták mindet áthárítani, ezért komoly veszteségeik keletkeztek.
Úgyhogy kivonták a pénzüket az országból. Ez azóta is fáj a gazdaságnak.
Gratulálok a kormánynak, igazi zsenik.
@Kiszamolo
valamint a görögök, ők a 4 legnagyobb bankot 2× mentették ki. Nem mellesleg teljesen hülyén csinálták, mert annak a pénznek, amelyet a bankmentésre fordítanak, a töredékéből alapíthattak volna takarékpénztárakat, amelyek aztán valóban tovább finanszírozták volna a gazdaságot, a bankokat meg hagyniuk kellet volna csődbe menni, ha már csődbe akarnak jutni. És akkor a németeknek kellett volna kimenteniük a felelőtlenül tőkét kihelyező bankjaikat.
KZoltán.
Alapítanak új bankokat. És??????????????????
A bankokat nem azért mentik ám meg, hogy a márkanév megmaradjon.
Hanem mert a betétesek pénzét adta kölcsön a bank.
A betéteseket mentik meg ilyenkor, nem a bankok nevét.
@Kiszamolo
A devizahitelek alapvetően nem azért szemét termékek, mert tkp. carry trade-ek, abból is a turbó fajta, amelynél a carryző áttolta az árfolyamkockázatot másra, hanem összgazdasági szempontból: mert nem az államháztartási hiány és nyomában az államadósság a fő probléma, hanem a fizetési mérleg hiány és az abból adódó külső adósság. Márpedig 100 CHF hitel után min. 200 CHF-t kell törleszteni, azaz a kamata üt egy min. 100 CHF lyukat a fizetési mérlegen. Tehát az 1970-es évek közepétől tartó külső eladósodottságunk növekedésének sebességét csak tovább növelte. Ezt föl kellett volna ismerniük a már-már Nobel-díjas közgazdászainknak.
Kzoltán,
Miért turbó termék????
Miért egyoldalú kitolás vagy szemét termék????
Adok neked komoly kamatkedvezményt, de cserébe vállald be az ezzel járó árfolyamkockázatot. Ennyi.
Ki is itt a carry trader? Nem a bank, hanem a hitel felvevője volt a carry trader. Ő fogadott arra, hogy hosszú távon az alacsonyabb kamaton haszna lesz az árfolyamváltozás ellenére is. Megjegyzem, a legtöbbük még most is pozítívban van a forintosokhoz képest.
Kell a kicsi kamat is, de a hátulütő már nem, igaz?
Sajnos nincs ingyenebéd.
@igyvanez
Mint írtam: en bloc (= teljes egészében). Ez nem azt jelenti, hogy részleteiben nem lehetnek jogi hibái. De ez összességében nem jogi probléma, hanem gazdasági, és abból eredő politikai. Csak a politikusok gyávák, és át akarják tolni a megoldás felelőségét a bírókra. A bírók meg, szerintem nagyon helyesen, nem mentek bele ebbe a játékba. Mert ha belemennek, akkor csinálnak belőle jogi problémát, ami aztán a szabad vállalkozás lehetőségét az eddigi gazdasági intézkedések – évközi adókivetés stb. (megnézem azt, aki így tud csak egy 1 éves üzleti tervet is készíteni) – után már jogi szempontból is veszélyezteti.
Erre egy "illetékes elvtárs" azt mondaná a titkárának, hogy:
- Emlékeztessen majd, hogy túl jó a matematika-oktatás színvonala, rontani kell rajta, hogy ne jusson eszükbe ilyesmit számolgatni!
Meddig tart még az az ostoba retorika, hogy "5 milliót vett fel szegéééény, visszafizetett kettőt és még mindig van hátra 9"?! Csak engem idegesít-untat, jobb napjaimon dühít is, hogy nem ötmilliót vett fel, hanem X frankot, ami AKKOR ötmillióba került? Ennyire nem látjuk ezt még át most sem? Miértmiértmiért nem?
@igyvanez
"Aki azt mondja erre, hogy nem hibás termék, annak nem sok esze van."
Miert lenne hibas? Az ember a hulye, nem a bank.
Unit-linkedeseket, hitelkartyas tartozokat, gyorskolcsonosoket is meg kene akkor menteni nem? Azok is "hibas" termekek.
Szerintem nagyon logikus és jó lépés lenne ez a csökkentesre, csak ellentétes lenne mindazzal az amokfutassal amit eddig csináltak, ergo beismernek hogy tévedtek. na ez nem lesz soha. Még egy megjegyzés: most épp az oktatás alapigazságaval ellentétes dolog történik. Aki tudja tanítja, aki jem az csinálja!
Sajnálattal veszem tudomásul, hoyg amikor bukik a logikád, akkor nem rakod ki a vélemény(eme)t. A Fidesz sztem rossz lépéseinek egyik oka a bankok tisztességtelen viselkedése. Mivel sztem a bankok voltak a legnagyobb bűnösök az egészben, nekik kell elsősorban a felelősséget vállalni. Nem hiszem, hogy az MSZP nem banki nyomásra nem lépett például az átkonvertálás, a CHF-alapú hitel beszüntetése ügyében. Egyébként míg a lengyelek, csehek, osztrákok megtették, addig nálunk csak tologatták a problémát. A Wikileaks kikerült iratai alapján egyértelmű, hogy Gyurcsány lépni akart a devizahitelesek ügyében, de Simor és társaik tiltakoztak. Ezért kapott mind Simor, mind Király Júlia zsíros bankárállást.
igyvanez: nem bukott itt semmi.
Csak mindig idetéved valaki, aki egy cikknél elkezd olyan dolgokon vitatkozni, amiről a cikk nagyon nem szól és nem tudja, hogy a releváns posztban már 300 hozzászólás született erről, amit ő leírt is leírták 50-en.
Ezért csak annyit kértem, hogy a felesleges és nem is ide tartozó vitát elkerülendő keresd meg ezeket a posztokat és oda írd be ugyanezt.
Ott majd meg fog jelenni.
Matolcsy szerint:
A devizahiteles problémát így rendezné:
jogi megoldásra van szükség
törvényre van szükség
egyértelműen a törvény erejével fogja rendezni az ügyet
visszamenőlegesen
Magyarország nem élhet egy ilyen devizahitel teherrel
nem csak a családokat, hanem a bankok stabilitását is veszélyezteti
a bankok miatt kell rendezni ezt a problémát
Ügyesen csinálja, hogy megkopasztja a "rablókat". Az új bankok, illetve azok, amelyek nem hiteleztek devizaalapon, azok meg jó kis előnnyel indulnak a versenyben. 🙂 Végre valami hasznos lépés tőle! 🙂
ingyen ebéd nincs, de olyan van sajnos, hogy mással fizettetik meg...pl azokkal, akiknek nincsen hitelük, vagy akik rendesen fizetik a törlesztőjüket.
@Kiszamolo
A tényleges ok, amiért a bankokat mentették, valóban az volt, hogy mentsék a betéteseket, hitelezőket. De az indok, ürügy, amivel elérték az volt: juj-juj, ha a bankok csődbe mennek, akkor a vállalkozások, amiknek semmi bajuk, csak mert a bank, ahol folyószámlájuk van, csődbe megy, ugyancsak csődbe mennek, ezt el kell kerülni (ezért hozták anno a Glass-Steagall törvényt); így vették rá a kormányokat, mentsék ki a bankokat. Pl. Írországban, korábban éltanuló, az Anglo-Irish Bank került valami 30 MM€-ba. Ennél sokkal kevesebb pénz lett volna takarékpénztárakat alapítani, mik átveszik a vállalkozások és a lakosság folyószámláit, a bankokat meg hagyják szépen csődbe menni. És milyen pénz volt is pl. az AIB-ben? Hát nem német! De ue. volt P-ban, E-ban, GR-ban. Ha így tettek volna, akkor most ők röhögnének D-on, hogy mennyibe került is a bankmentés.
Ja és miért is mentek csődbe a bankok? Csak nem azért, mert tele voltak görög állampapírokkal, aminek a felét elvesztették aa görög államcsőd miatt?
@Kiszamolo
A carryző az, aki hozzá tud jutni a devizaforráshoz – és ezek csak a bankok voltak, nem a mezei hitelfelvevők. De mint írtam, nem ez a legfőbb probléma. Nem ezért szemét termék. Hanem mert 100 CHF hitel 167 CHF törlesztést jelent (7.5% 15év), ami 67 CHF lyuk a fizetési mérlegben. (Ráadásul kihelyezéskor 100 CHF forintkeresletet okoz, törlesztéskor meg 167 CHF forintkínálatot, ami a piac vastörvénye szerint kihelyezéskor megemeli a forint árfolyamát, aztán törlesztéskor csökkenti.)
Szerintem ez most gyenge lett egy kicsit. Szinte nem is "kiszámolós". Miért kellene a bankadókat kifejezetten a devizahitelesek megsegítésére fordítani? Persze a stadionépítés a bokorba sem a legértelmesebb hely a pénznek. Az ijóérzés valahol a kettő között kellene, hogy legyen.
Öregh a cikk nyilván arról szól, hogy a magas kamatok a magas bankadók következményei. Ha a kormány tényleg segíteni akar, akkor azt a 164 milliárdot amit jövőre stadionokra fog fordítani, meg falábú focistákra, fordítsa a hitelesek megsegítésére, ha már annyira segíteni akar.
@KZoltán
" Ennél sokkal kevesebb pénz lett volna takarékpénztárakat alapítani, mik átveszik a vállalkozások és a lakosság folyószámláit, a bankokat meg hagyják szépen csődbe menni."
Ha hülyeséget mondok majd valaki kijavít, de a bankok nem csak ücsörögnek a pénzen (hisz akkor betéti kamatot se tudnának adni), hanem nagyrészét kinyomják hitelnek, egy rész megmarad tartalékba, hogy aki épp felvenne pénzt annak is legyen mit adni. Na most ebből az következik, hogy nem tudod csak úgy magába a betéteket átvenni, azon egyszerű oknál fogva, hogy az a pénz nincs a banknál, így át se tudja utalni (hisz ennek az utalásnak a volumene bőven túl van a tartalékon) a takarékokba. A hiteleknek meg jelentős része nem fizet, így azokkal együtt hiába vezeted át, hisz pont ez a gond a rendszerben.
A kormánynak évi 144 milliárd oka van arra, hogy ne oldja meg a devizahitelesek kérdését.
"Adok neked komoly kamatkedvezményt, de cserébe vállald be az ezzel járó árfolyamkockázatot. Ennyi."
Ezt most komolyan gondoltad? A hitelek kamatai folyamatosan emelkednek, miközben a kamatváltozások mértéke köszönöviszonyban sincsenek a piaci trendekkel.
Glin S vajon miért emelkedtek a kamatok mindig párhuzamosan az újabb bankadókkal? Erről szól a cikk.
Utópia.
De ha már politizálunk: lenne itt pénz, bőven. Tele a kiadási oldal felesleges tételekkel.
Csak ha ezeket lehúznák akkor:
- gondba kerülne a saját/haver jóléte
- ki támogatná a politikusok hobbijait
- miből vennének szavazatokat
- és ami legalább annyiba kerül mint a 3 együtt: nem lenne miből kifizetni a strómanokat
... és ezt egy-két szent őrülttől eltekintve SENKI nem fogja felvállalni. EGYIK OLDALON SEM.
Devizatieleseknek meg toll a fülébe. Akkor kellett volna hibástermékezni amikor harmadával alacsonyabb törlesztőt fizettek mint a forintosok. Hirtelen mekkora jogász és közgazdász lett némelyik aki 4-6 éve még olvasni se tudott... És még mondják, hogy nem jó a magyar oktatás 🙂
egyik délután Rona Péter fejtegette 15 percen keresztül hogy a deviza alapú hitel hibás termék. vagy en vagyok hülye vagy csak kevés volt hogy megertsem. ha a folyosito bank devizában szerzi be a hitelt és azt jutalékkal eladja a felhasználónak akkor hol a baj? a bank a partnerének devizában torleszt, az alacsony kamatot es az esetleges árfolyam nyereséget kapja az ügyfél a veszteséget meg nyelje a bank? es hol volt akkor a kormányunk amikor 265rol 300ra ment az euro? vagy amikor az önkormányzatok ilyen hiteleket vettek fel? egyetertek azzal hogy az eszetlen penzkoltes helyett segitsenek a devizaadosokon, de ne mások kárára ill ne járjanak jobban mint a forintosok. akik nem vettek fel, azoknal úgyis jobban járnak. ha lehet ezért az utolsó kijelentésert ne kopkodjetek meg!
A carry trader az az illető, aki befektetési céllal arra spekulál, hogy a kamatkülönbözeten, és lehetőleg az árfolyamokon is nyerjen.
Tehát carry trader az összes japán befektető, aki a jent idehozza és forintra váltja, majd államkötvényeket vesz belőle.
Aki hitelt ad ki, az nem carry trader, mert a banknak teljesen mindegy, hogy te forinthitelt, euróhitelt, jenhitelt, vagy svájcifrank hitelt veszel fel, erre ennyi a kamat, amarra annyi, erre meg ennyi. Ja, és ennél meg ennél meg annál még arfolyamkockázat is van, amit Te állsz, nem én (mint bank). Ez nem carry trade. Semmi köze hozá.
És igen, ha így vesszük, és mindenképpen rá akarjuk húzni valakire a carry trader kifejezést, akkor az a hitelfelvevő lehet kizárólag, anélkül, hogy fogalma lett volna róla, hogy valójában az aláírásával most felvett egy huszonöt éves CHFHUF short pozicíót is a hitel mellé.
A Raiffeisennel pl. az első jelentősebb kamtelés (+1%) 2009 jan-tól történt, de a többi banknál is kb ugyakkor, sehol nem volt még a bankadó (egy kis összegűt vezetett be gyurcsány, de a kamatemelések ezt jóval meghaladták).
Szóval a kamatemelé vs bankadó témában tévedsz.
Amúyg szeritem amit csinálsz azt elég jól csinálod, de éppen ezért nem kellene olyan témákba belemenni, amihez az elméleti tudésod sincs meg, és a konkrét ismereteid is hiányosak.
Aszora, ha már mindenképpen tudni szeretnéd: Volt egy pici válság 2008 őszétől, ami a legdurvább 2009 tavaszán volt. Ekkor a magyar csődkockázat az egekben volt, a bankok joggal emeltek nagyot a kamatokon.
Aztán jött a bankadó, ezért amikor a helyzet normalizálodott, akkor hagyták ott a kamatokat, ahol voltak.
Hát így történt.
Egyébként ezeket az éveket pont bankban töltöttem lakáshitelesként, majd vezetőként, úgyhogy egy pici rálátásom csak volt a dologra.
leginkább abban nem értek egyet a cikkel, hogy váltig azt állítja: a dev hitelt a Ft helyett választották az ügyfelek, mert így olcsóbban megúszták a lakás vásárlást.
Pedig szerintem a valóság, hogy a most jellemzően még CHF-be beragadt vidéki közép korú-közép osztály, ha csak Ft hitelt vehetett volna fel (jóval magasabb havi törlesztővel), akkor egyszerűen abban az időpontban nem vett volna lakást (mert egyértelmű lett volna neki, hogy annak terhe túl sok a jövedelmének relációjában)
S ez az utólagos, több helyen megjelenő deform magyarázat, sajnos egyre gyakrabban viszi félre egy átlag olvasó nem túl alapos ismereteit..
Talán ez volt az eddigi legjobb bejegyzésed. 🙂
Ha valóban ilyen egyszerű, és többé-kevésbé igen, akkor nyilván sem a kormánynak nem célja a "devizakárosultak" (a többi nem érdekes:)) megmentése, sem a bankoknak nem célja, mert hasonlót majdnem egyoldalúan kipróbálhattak volna, az viszont veszteség, mivel a profitabilitásuk adott szintje szent tehén, ilyenre esély sem volt. Inkább a bedőlő hiteleket választották. Hogy azért dőlnek-e be mert magas a kamat és a törlesztő vagy más okból az ugye nem evidens. Nyilván ha semmennyi pénzed nincs, teljesen mindegy, hogy 25%-kal kevesebbet kell fizetned. A "hitelkárosultaknak" sem célja a helyzet racionális megoldása, mert racionálisan fel sem vették volna a hitelt (ők a csodában érdekeltek) - mármint kivéve azok, akiknek egyébként a kamatemelés sem okozott gondot, őket még tavaly sikerült kimenteni. Csak nekünk fáj szvsz. 🙁
Kellemes ünnepeket!
Én csak azt nem értem, hogy miért várja el mindenki, hogy a bankok nyeljék le veszteségként a rájuk kivetett adókat és ne terhelják át.
A bank egy gazdasági társaság, aki a profitért dolgozik. Ok, lehet hogy időnként vannak szemét lépéseik, de sose kényszerít senki sem hogy velük "üzletelj". Ha nem tetszik, akkor ne köss velük szerződést (én sem kötök szerződést az aluljáróban dolgozó maffiózókkal mert nem szimpik). Mégis mit kéne tennie a banknak? Benyeli az X veszteséget úgy, hogy közben nem emel díjat, nem zár be fiókot, és fizet azért hogy ide hozhassa a pénzét miközben csak veszteséget termel? Aki ezt gondolja az hülye.
Rezsicsökkentés: nagyon nagy ára van. A szolgáltatók ott sem nyelik le az adót, úgy hárítják át, hogy nem fejlesztenek és nem csinálnak karbantartást. Ami később durván vissza fog ütni. Amikor majd közlik hogy két hétig nem lesz áram, mert új trafóházra nincs pénz...
Kormányunk újabb okos ötlete a két ingyenes KP felvétel. Ezt persze megint úgy gondolták, hogy a bank nyelje le, és ne hárítsa át. Nyílván át fogja, mi mást tehetne? Eleve ennek a hülyeségnek a lemenedzselése a bankoknak több millió ft-ukba fog kerülni induló járulékos költségként. És akkor a bank lesz a szemét amiért kétszeres lesz a számlavez. havi díja. Nekem tök jó csomagom volt, de most én is sokat fogok fizetni. De NEM a bank miatt, hanem a kormány miatt.
És akkor erre még képesek kijelenteni hogy minden bankot figyelnek áthárítja-e. Nyílván át fogják, csak ésszel, úgy hogy ne tudják megbüntetni őket, vagy eleve a büntetési díjat is be fogják számolni az áremelésbe (nagyobb mértékben emelnek mint alapból akartak volna). Persze ennek a figyelése az MNB részéről is pénzbe kerül, vagyis az államnak is költség - csak rejtett amire nem lehet mellet verni hogy milyen fas*a gyerekek
@Kiszamolo
Az a 164 mrd honnan van? Mert én jellemzően a töredéke összegeket szoktam hallani.
Pl.: buksza.postr.hu/mennyit-er-magyarorszagnak-a-foci
vagy
origo.hu/gazdasag/20131209-12-milliard-jut-stadionepitesre-2014-ben.html
vagy
origo.hu/sport/magyarfoci/20131221-40-milliardbol-ezer-focipalyat-ujitanak-fel.html
(ez utóbbi már nem is stadionozás, hanem a tömegsport fejlesztése de ez is csak 40 mrd 3 év alatt)
Pöttyet kezd a tököm tele lenni a devizahitelesek és banok sirámaival. Pofon egyszerű az elvi megoldás.
1. adós viseli az árfolyakockázatot. Hiszen tudta: nem Ft-ban számolják az adósságát és azért kedvezőbb a havi törlesztője, mert a Ft kamata nagyobb volt, mint egyes devizáké. Elég butának kell lenni, ha vki azt gondolta akkor, hogy 20 évig nem fog elszállni a deviza árfolyama.
Elég lett volna visszanézni: 1990-ben az USD kb. 50 HUF volt, 2004 körül 300, most meg 220. Egyszerűen TUDNIA kellett volna, hogy az árfolyam nagy kockázat.
2. Banokat ott kell fenékbe rúgni, hogy a hitel kamatát miért változtatták egyoldalúan. Ezt egyszerűen nem szabadott volna. Ökölszabályként: adott valuta alapkamata és vmennyi haszon. Pl. CHF alakamata volt 2,5%, akkor mondjuk a hitelé 4%. Amikor a CHF alapkamata 0, akkor hitelé 1,5. Visszamenőleg át kéne számolni így.
Probléma megoldva, mindenki azt viseli, amiért felelős.
OFF: mivel nem közgazdász vagyok, ezért csak elvekről beszélek. nyilván ennek is megvan a saját szakmai formátuma, lehetősége.
"Bezzeg amikor a fele akkora kamat miatt töredéket kellett fizetni a devizahitelre, akkor nem volt hibás termék.
Amikor az erősödő forint miatt még csökkent is a havi törlesztő, akkor sem volt hibás termék.
Csak akkor vált azonnal azzá, amikor számomra nem kedvező lett."
Ezeket a szavakat gránitba kéne vésni.. alapigazságok !
Ok akkor meg kellee nézni, hogy hogyan alakult a bankszektor adózás előtti eredménye, hogy még egy picit több rálátásunk legyen dologra.
Mert abból mit fogsz kiolvasni?
Hogy amióta magas a bankadó és sok a bedőlt hitel, azóta nem jó banknak lenni?
Egyébként már többször írtam róla, a PSZÁF Aranykönyv címmel adja ki minden évben.
Itt a blogon is megtalálod a linkjét, vagy keresd a PSZÁF oldalán.
Abból pontosan látni fogod a banki eredményeket évre lebontva.
Nem túl rózsás már évek óta. Főleg ha az OTP szokásos 100-110 milliárdos éves nyereségét kivonod az összevont eredményekből.
@darkosia Jövőre 168,6 milliárddal támogatják a sportot:
sportgeza.hu/sport/2013/12/20/sporttamogataas/
Nekem az a meglátásom, hogy a devizahitel - ha valóban deviza áll mögötte - nagyon jól jött az akkori kormánynak és főleg a MNB-nak, mert a deviza forintra váltása során a bankok stabilizálták és egyes esetekben erősítették is a forint árfolyamát. A deviziadósok mentésének meg szerintem három fő oka van. 1.) Növelni kell a belső keresletet, hogy beinduljon a gazdaság. 2.) Gyengíteni kell a forintot, hogy növelni tudjuk az exportot. 3.) El kell kerülni, hogy a gyengébb forint katasztrófához veszessen a deviziadósok körében.
@Kiszamolo
Akkor betudom a:
"Ha a kormány tényleg segíteni akar, akkor azt a 164 milliárdot amit jövőre stadionokra fog fordítani, meg falábú focistákra"
mondatot annak, hogy magával ragadott a politikai demagógia. Nem gond, a legjobbakkal is megesik. 🙂
Ez miért demagógia? Több stadiont építünk, mint Brazília, miközben itt sem olimpia, sem világbajnokság nem lesz.
Ha 166 milliárdot költünk ilyen hülyeségekre, miközben ezer fontosabb dologra nincs pénz, akkor valakik valamit nagyon rosszul csinálnak.
Egyet értek KZoltánnal, igenis szemét termék a devizahitel. Ugyanis a hatalmas volumen miatt, a kihelyezések a forint erősödését okozták. Én ha bank lettem volna a kihelyezések kifulladásakor biztosan nyitottam volna pozíciókat a frank/euró gyengülésére. Hiszen amikor megkezdődött a tömeges visszafizetés (forintért frankot/eurót) akkor bizony borítékolni lehetett a gyengülést. Nos szerintem a biztosra pedig a bankok is fogadtak nem épp úriemberhez méltó módon, úgyhogy nyüszögjenek csak a terhek alatt. Akkor is ha ezek egy részét én is megfizetem, az egykulcsos szja bőségesen kompenzál a banki költségekért.
Egyébként az utóbbi időben egyre többet politizálsz, (leginkább a kormány ekézésével) ami igazán kár mert - az én szememben legalábbis - nem fér össze a szakmaisággal, a régi postjaid jobbak voltak.
Ez nem politika, ez gazdaság. Sajnos ha itthon élsz, nem teheted meg, hogy ne számolj a mindenkori aktuális kormány téged is érintő döntéseiddel.
S mivel arra építenek, hogy az emberek úgyis síkhülyék és elhiszik, hogy nem azért drága a benzin, mert sok rajta az adó, hanem mert a rohadt benzinkutak sokat nyerészkednek, ezért kell valaki, aki elmondja, hogy ez nem így van.
Nyugger:
A devizakölcsönök mögött miért lett volna forint? Szerinted miért volt a forint hitel kamata olyan magas?
El kéne mär felejteni a Léhmmann féle sarlatánok demagóg dumáját!