Sajnos időhiány miatt nem tudom írni a napi összefoglalókat, de mostanában annyi érdekes dolog történt, hogy mégis időt szakítok rá.
Az egyik ilyen hír, hogy a Nemzeti Bank közel 10 milliárd forintért felvásárolja a GIRO ('zsiró') rendszert, amelyen keresztül futnak a bankok közötti átutalások, gyakorlatilag szinte a teljes bankközi forgalom, beleértve a magánszemélyek és cégek összes utalását is (mintegy 300 millió utalásról van szó). Amit senki nem ért, hogy mi szükség van erre, illetve az alapító bankok, az eddigi tulajdonosok miért adják el az egyébként nyereséges üzletágukat.
(A kilencvenes évek elején minden bank saját banki rendszert és saját számlaszámrendszert használt, ami átláthatatlan volt. Ezen segített a GIRO felállítása, ami egységesítette az utalásokat és például bevezette a 3×8 számjegyből álló bankszámlaszámot, amit azóta minden bank használ. Hogy ebből mit tudsz kiolvasni és mi az IBAN és társai, arról itt már írtam. Az alapító bankok és maga az MNB is a tulajdonosai voltak eddig a rendszernek, most kivásárolta őket az MNB.)
A rossz nyelvek szerint azért, hogy minden utalást láthasson és mindenkiről mindent tudjon, a pozitívan hozzáállók szerint a bankok közötti piaci verseny növelése céljából szerezte meg a GIRO-t.
Ezen kívül is sokan furcsálják, hogy mi mindent vásárol össze az MNB, festményektől kezdve ingatlanon át hegedűkig mindent vesz, aminek a leghalványabb köze sincs egy nemzeti bank feladatköréhez, ráadásul százmilliárdos tételben, amiről nem számol el senkinek. De például a saját reklámozására is hatmilliárdot költ, ami talán az eddig volt legnagyobb állami marketingmegrendelés az ország életében.
További hír az MNB-ről, hogy átalakítja az eddigi kötvénykibocsátását. Az MNB folyamatosan bocsát ki kéthetes kötvényeket, amit a bankok szoktak megvásárolni, akik akár a kötelezően a nemzeti bankban tartandó pénzüket, akár az egyéb szabad pénzeszközüket is tarthatják itt. Ennek a kéthetes kötvénynek a kamata a jegybanki alapkamat.
(Ezért mondják azt, hogy sokba fog még kerülni a gazdasági szereplőknek adott ingyenhitel, amit az MNB nyújt 0%-os kamat mellett, erre teszik rá a bankok a 2,5%-os marzsukat. Igaz, hogy az MNB-nek ez ingyen van, de a hitelfelvevő elkölti, akinél elköltötte, beteszi a bankba a pénzt, az meg berakja kamatra az MNB-hez. Tehát a legvégén mégis fog kamatot fizetni az MNB az általa ingyen adott hitelre. Ha pedig elkezd emelkedni a jegybanki alapkamat, akkor egyre többet és többet.)
Ennek a kötvényekre fizetett kamat nettó kiadás az MNB-nek, ezért mostanában felröppent, hogy ezt valahogy megváltoztatják. A legdurvább az lett volna, hogy nem fizetnek kamatot, még a bankoknak a kötelezően itt tartandó pénze után sem. Ilyen állapot már volt a kilencvenes években, ez tulajdonképpen egy nagyon durva bankadó volt, főleg az akkori inflációs viszonyok között.
Szerencsére most nem erről van szó, hanem átalakítják a kéthetes kötvényt kéthetes betétté, így a külföldi bankok már nem tarthatják az MNB-nél tovább a pénzüket, ezzel mintegy 6-800 milliárd forinttól szabadul meg az MNB, amire nem kell ezután kamatot fizetnie.
Pozitív esetben ez a pénzösszeg átvándorol állampapírba és ekkor a nagyobb kereslet felhajtja az állampapírok árát, azaz csökkenő kamat mellett is el lehet őket adni.
Negatív esetben ezt az összeget a tulajdonosaik visszaváltják euróra, vagy dollárra és kiviszik az országból. Ekkor gyengülni fog a forint, hiszen nő a kereslet az euróra a forinttal szemben.
További MNB döntések bővebben itt.
*********************************
Közben Ukrajnában egyre feszültebb a helyzet. A szovjet párttitkár orosz elnök ugyanazt a taktikát játssza, mint a Krím esetén, illetve előtte már a grúz háborúban, szentpétervári akcentussal beszélő "helyi" szakadárokat bevetve megvárja az ukrán válaszlépést, majd bevonul megvédeni a szentpétervári helyi oroszokat. Egyre nagyobb az esélye a komolyabb háborúnak, ami rossz kihatással lesz a forint árfolyamára is.
*********************************
Románia felfogta, hogy a magas áfa nem növeli, hanem csökkenti az adóbevételeket, ha annak mértéke adóelkerülésre ösztönöz. A sütőipari termékek áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkentése 25%-kal csökkentette a feketegazdaság méretét a szektorban fél év alatt. A teljes adóbevételt figyelembe véve most több adó folyik be a szektorból, mint a magasabb áfakulcs mellett, miközben a boltokban átlagosan 12%-kal csökkent a termékek ára.
Érdemes lenne erről itthon is elgondolkodni.
***********************************
Az OTP részvényesei 147 forint osztalékot kapnak a mai közgyűlés döntése alapján.
**********************************
Egy héten belül várható az Európai Bíróság döntése a magyar devizahiteles perrel kapcsolatban. Erről és ennek fő kérdéséről már itt írtam.
**********************************
Kijött a NAV egy mindentudó mobilalkalmazással, ami állítólag minden okosságot tud a személyes adónaptártól a TEÁOR számokig. Szerintem érdemes kipróbálni, androidra és ios-re is letölthető. Sajtóközlemény és letöltési linkek itt.
*********************************
Az önkormányzati lakások bérleti jogának eladása illegális, ennek ellenére már ipari méretekben űzik ezt egy törvényi kiskapu kihasználásával. A Magyar Nemzet cikke itt.
********************************
Az Adócsaló Számlára eddig 6,8 milliárd forintot fizettek be, ez az összeg 74 embertől származott. Úgyhogy eddig nem egy nagy sikertörténet.
********************************
Hogyan számít be a külföldön megszerzett munkaviszony a magyar nyugdíjba? Az adózóna cikke itt.
*******************************
Drága armogur,
Ezen a honlapon nem zsidózunk, meg libsizünk.
Köszi.
Kedves Kiszamolo.. tudnal egy egyszeru (mashol is hasznalt) mintan vegigszamolni vegyes (magyar+kulfoldrol szerzett) jovedelembol szaramazo nyugdijat (szamokkal)?
pl: 20ev magyar biztositas + 10ev angol biztositas.
Akarhogy olvasom ezeket, valami logikai szal (vagy pontosabb megfogalmazas) mindig hianyzik nekem a leirasban.
kosz
MNB nem a betétet alakítja kötvénnyé?
Kedves Kiszámoló,
Ha megemlíted az OTP osztalékát, akkor meg lehetne említeni a MOL tegnapi döntését a 60 milliárd / egy részvényre 588 Ft osztalékát is.
üdv,
L
"Tehát a legvégén mégis fog kamatot fizetni az MNB az általa ingyen adott hitelre."
Ez pontosan miért is baj (az esetlegesen okozott inflációtól eltekintve)? Az MNB annyi forintot tud kibocsájtani, amennyit akar, nem?
"...akinél elköltötte, beteszi a bankba a pénzt, az meg berakja kamatra az MNB-hez." És akkor most mi van a mennyiségi pénzelmélettel? Rögtön a 'következő bekezdésben' meg lett cáfolva? Hogy van ez?
"There are also some of us who believe Stamp Scrip to be more than a temporary auxiliary currency for the present emergency, believing that (if its volume and stampintervals were regulated according to varying conditions) it would be the best regulator of monetary speed, which is the most baffling factor in stabilizing the price level." – Irving Fisher, 1933
Szerintem erről a "hogyan varázsolódik a pénz" dologról aktuális lenne már egy cikk, mert sokan nem értik. Tudom, hogy voltak már cikkeid hasonló témában, de összefüggéseiben nem beszéltél a pénzteremtésről. Vagy legalábbis nem emlékszem.
Hehe, hétfőn lesz, egyenesen az egyik legnagyobb szaktekintély tollából. 🙂
"A szovjet párttitkár"
Haha! Te sem szeretnél már orosz vízumot ebben az életben, hogy megnézd Szentpétervár nevezetességeit, csak mert az elnök egy?
"Egyre nagyobb az esélye a komolyabb háborúnak"
WAT!?
Felcsaptál külpolitikai szakértőnek is?
Őszintén remélem, hogy a pénzügyekhez azért jobban értesz. 🙁
With respect
Drága Jenő,
Mert ehhez aztán nagy külpolitikai szakértőnek kell lenni. 40 ezer katona a határon, eszméletlen mennyiségű tank és helikopter. Amikor támadják az embereit, egyre jobban fenyegetőzik.
Talán ha olvasol híreket, te is le tudod szűrni ezt a nagy összefüggést. A hír lényege egyébként, hogy a háború vagy annak veszélye miatt gyengülhet akár jelentősen is a forint.
Sajnos egyre nagyobb az esélye a háborúnak (pedig még elkerülhető lenne). Egyes elemzők szerint Moszkva elvesztette az irányitást az általa feltüzelt nacionalisták fölött, cserébe muszáj keménykednie hogy el ne veszitse az arcát - meg kell védenie a "sajátjait". Az EU szeretné elkerülni a háborút - túl sok a gazdasági összefonódás, cserébe az USA mintha szitaná a tűzet, és igyekezne az EU-t is belerángatni. Háború a szomszédban viszont nem lenne túl jó hatással a forintra.
Az MNB esetén nem tudom - most a függetlenségével operálva próbál "harácsolni" vagy evvel próbálják elérni hogy mindenki szükségét lássa hogy központilag ellenőrzés alá vonják? Vannak jó ötletek, de per pillanat inkább ámokfutásnak tűnik.
@pistike-csaja: elolvastad a cikket egyaltalan? Pont a 20 ev magyar + 10 ev angol biztositas van benne.
@Kiszamolo
Az Adócsaló Számla lehet, hogy (még) nem nagy sikertörténet, de annak a 74 embernek, akik átlagosan fejenként (!) 100 millió Ft-ot betettek nem jött rosszul.
Háború attól függően lesz, hogy nevezhetjük-e háborúnak, amikor majd szinte ellenállás nélkül bevonulnak az oroszok Kelet-Ukrajnába, ahogy Dél-Oszétiában is tették.
Járatom az angol nyelvű forbest, köszönöm.
"illetve előtte már a grúz háborúban"
A londoni olimpia idején éppen a grúz elnök akart volna erőlködni, nem pedig az orosz.
"bevonul megvédeni a szentpétervári helyi oroszokat"
És amikor az amcsik egy egész országot bombáztak ki a koszovói albánok részére 1999-ben?
Esetleg még:
katpol.blog.hu/2014/03/02/az_ukran_krizisrol_roviden
Én a 2008-as grúz (dél-oszét)-orosz háborúról beszéltem, ahol ugyanezt csinálták az oroszok, mint a Krímben, majd most játszanak Kelet-Ukrajnában.
Az amcsik se a koszovóiak miatt bombázták a szerbeket, hanem a boszniai háború miatt, 1999-ben, ha egy kicsit utánanézel. A koszovói függetlenség kikiáltása egy évtizeddel a bombázás után volt, 2008-ban.
"Az amcsik se a koszovóiak miatt bombázták a szerbeket, hanem a boszniai háború miatt, ha egy kicsit utánanézel. A koszovói függetlenség kikiáltása egy évtizeddel a bombázás után volt."
Utánanéztem. Pedig de. Koszovó tényleg csak 2008-ban lett jogilag független, de 1999 óta már csak papíron volt Jugoszlávia (Szerbia) része.
"Between 24 March and 10 June 1999, NATO intervened by bombing Yugoslavia aimed to force Milošević to withdraw his forces from Kosovo (...) Ultimately by June, Milošević had agreed to a foreign military presence within Kosovo and withdrawal of his troops."
en.wikipedia.org/wiki/Kosovo
Csak mellékesen: nem akarok oroszimádónak feltűnni. Csak annyi jutott az eszembe, hogy manapság a birodalmakat eufemisztikusan szuperhatalomnak hívják. És az ilyen birodalmaknak érdekeik vannak, amiket meg akarnak védeni. Az egyéb nyalánkságok, mint például az emberi jogok, meg a nemzetközi szerződések csak akkor fontosak, ha éppen véletlenül egybeesnek az ilyen érdekekkel.
Az olyan események, mint amik Kelet-Ukrajnában vannak, persze sajnálatosak, de nem szabadna tátott szájjal csodálkozni azon, hogy ilyesmi megtörténik. Lásd, pl. hogy az USA mit meg nem tett a dominóelmélet miatt.
Egy érdekes hírt vártam, hogy megemlíts. De akkor majd én. 🙂 index.hu/gazdasag/2014/04/26/232_millio_forintot_kaszalt_a_nav_a_szamlak_miatt/
Úgy látszik, a navnak bejön ez az online pénztárgép dolog. Ugyanis azokra utazik, akik úgy gondolják, hogy majd töredékét ütik be a pénztárgépbe, és akkor nem kell leadózniuk. Szépen figyelik a forgalmat, és ahol gyanúsan kicsi, ott lecsapnak.
csak pontosítás: a boszniai háború 1995-ben véget ért. 99-ben azért bombázták a szerbeket mert Koszovóban a szerb (fél)katonai alakulatok gyakorlatilag kiűzték az összes albánt Koszovóból és ezt akarták megállítani. A bombázásnak köszönhetően aztán a szerbek kivonultak, az albánok vissza mentek és gyakorlatilag az UCK irányítása alá került Koszovó. 1999 óta Szerbiának csak névlegesen volt része a régió nagy része, 2008-ban aztán úgy látták hogy megérett az idő deklarálni is a függetlenségüket.
Az esetleges ukrán-orosz háború miért lenne annyira hatással a forintra? Nem emlékszem, de a jugoszláv háborúnál sem omlott össze a forint. Pedig az közelebb volt és az oroszok ott is pattogtak.
@Kiszamolo: "Én a 2008-as grúz (dél-oszét)-orosz háborúról beszéltem, ahol ugyanezt csinálták az oroszok, mint a Krímben, majd most játszanak Kelet-Ukrajnában."
Amennyire tudom, az a konfliktus nem nagyon vethető össze a mostanival.
"Az Európai Unió Heidi Tagliavini svájci diplomatanő által vezetett vizsgálóbizottsága 2009. szeptember 30-án kiadott hivatalos jelentése megállapította: a háborút Grúzia kezdte, a grúz állítások az előzetes orosz támadásról hamisak."
hu.wikipedia.org/wiki/Orosz%E2%80%93gr%C3%BAz_h%C3%A1bor%C3%BA
Külső forrás megjelölés az oldalon található, beleértve a jelentést (én azt már nem olvastam végig).
milyen feri?: Az a resz nem vilagos nekem, amikor a vegyes rendszerben szamolja a nyugdijat. Akkor az angol nyugdijat, az ottani evek szerint es az ottani osszegel adja hozza?
1) vagy csak annyi van, hogy a magyar szerinti nyugdijosszeget kapom, de az angol biztosito utalja az 1/3-at (igy az angol biztosito nyer rajtam).
2) Vagy ugy szamolja, hogy a 30 eves magyar nyugdij 2/3-at magyar biztosito, az angol 30 eves nyugdij 1/3-at pedig az angol biztosito utalja.
Gondolkozom, hogy attelepulok az angol biztosito hatalya
ala, de csak ha megeri.
Örülök, hogy olvasol cikkeket, én is szoktam. Most összegyűjthetnék én is egy csokorral, hogy téged cáfoljalak, csak nem tudom, mi ennek az értelme?