A bankszámla-számról és a bankközi utalásról
Laci kérésére a mai lecke a bankszámlaszámról, azaz kicsit hivatalosabb nevén pénzforgalmi jelzőszámról fog szólni.
Magyarországon a bankszámla száma kettőször, vagy háromszor nyolc karakter. (Amennyiben csak 2×8 karakter, mint például az OTP-nél, akkor a harmadik nyolc karakter csupa nulla.)
Az első három karakter azonosítja be a bankot, a következő négy karakter a fiókot.
Ezen az oldalon le tudunk tölteni egy pdf fájlt, amiből megtudhatjuk, hogy az adott 7 karakter melyik bank melyik fiókját, vagy osztályát jelöli. Több banknál (például az OTP-nél) egy-egy fő fiókhoz több kis fiók van rendelve, ilyenkor csak a fő fiókot tudjuk beazonosítani, mint számlavezető fiókot.
Ha egy bankszámlaszám például 10200768-tel kezdődik, a listából kikereshetjük, hogy ezt a számlát a K&H nagykanizsai fiókjában nyitották.
A nyolcadik szám egy ellenörző szám, ahogy a 16. (2×8 hosszúságnál), vagy a 24. (3×8 hosszúságnál) is. (Elvetemülteknek: 9731 karaktersort kell ismételni, amig van szabad szám, ezt kell megszorozni a számlaszám aktuális helyén álló számmal, majd az eredmény egyes helyiértékét ki kell vonni 10-ből. A fenti K&H példánál: 9×1+7×0+3×2+1×0+9×0 stb. De lehet, hogy egyszerűbb a neten egy bankszámla-ellenörzőt keresni utalás előtt, ha nem vagy biztos a számban. Netes utalásnál, vagy papír alapon is, ha jelen vagy a rögzítésnél, úgyis szól a rendszer, hogy rossz a szám.)
A 9-23. számot minden bank maga kreálja, általában az ügyfél belső azonosítójából, amit a bank ad neki. Ebből a számból kiderül a pontos fiók, illetve maga az ügyfél.
Laci kérdezte, előfordulhat-e, hogy újra kiadják ugyanazt a számlaszámot valakinek, mint ahogy a telefonszámokat is újrahasznosítják. Nos, bár elméleti esélye lehetne, de a gyakorlatban ilyen hosszú számsornál nincs szükség egy szám újrafelhasználására.
Az IBAN szám: a nemzetközi utaláshoz használt kód (International Bank Account Number), Magyarországon a belföldi bankszámlaszám elé kell bigyeszteni egy HU és egy két karakteres ellenörző kódot és utána jöhet a bankszámlaszám maga.
Ezen az oldalon utalás előtt ellenörizhetjük, hogy helyes-e az IBAN szám, amire utalunk. Érdemes megtenni, mert a devizautalásunk akkor is útnak indul gyakran, ha rossz számlaszámra utalunk, majd a külföldi partner 5-20 euroért közli, hogy rossz volt a szám.
A nemzetközi utaláshoz kell még a BIC (Bank Identifier Code), vagy más néven SWIFT kód is, amit a címzett bank honlapján általában meg lehet találni, vagy az IBAN számból a bankunk is ki tudja keresni. (Az IBAN-t nem mindenhol használják még, ezért előfordulhat, hogy nem ezt kell megadnunk.)
A bankközi utalásokról
Ma jelenleg Magyarországon kétfajta belföldi utalási lehetőség van, a GIRO és a VIBER.
A Viber a Valósidejű Bruttó Elszámolási Rendszer rövidítése, lényege, hogy az adott megbízás legkésőbb perceken belül teljesül és jóvá is íródik. Ennek azonban elég húzós ára van, a VIBER utalások díját akár tízezrekben is mérhetik, ezért általában csak cégek használják és nagy összegű utalásoknál. Akit bővebben érdekel a rendszer leírása, olvassa el itt.
Gyakrabban használjuk a GIRO rendszert, vagy csúnyább nevén a Bankközi Klíring Rendszert.
A bankon belüli utalást átvezetésnek hívják (akár saját, akár idegen számlák között), bankon kívül pedig átutalásnak. Ez is lehet egyszeri, rendszeres, vagy csoportos (ami nem keverendő össze a csoportos beszedési megbízással).
Átutalásnál a bankok egymás között a GIRO-t használják. A nap végi összesítés után a bankok ezen a Klíring rendszeren keresztül utalják át a pénzt egymásnak. 2012 július egytől már naponta négyszer kell majd ezt megtenniük, azaz már nem másnapra kapjuk meg a pénzt, hanem akár órákon belül is.
Utalás külföldre vagy devizában belföldre
Külföldre, vagy belföldi devizás utalásnál már súlyosabb a helyzet, a bankok általában úgynevezett levelezõ banki kapcsolaton keresztül utalnak. Ez azt jelenti, hogy például a dollár alapú utalásokhoz a bank nyit egy számlát egy amerikai bankban és azon keresztül bonyolítja a dollárforgalmát. Ezért van az, hogy egy budapesti X bankból egy budapesti Y bankba történő dollárutalás megjárja New Yorkot (X bank levelező bankja) és Chicagot (Y bank levelező bankja) is, mire visszaérkezik Budapestre.
Ezek a levelező bankok is felszámolnak pénzt és mivel az X bank nem tudja, hogy Y bank levelező bankja mennyit fog felszámolni, lehet, hogy nem tudja megmondani az összes költséget előre.
Ez a költség egyébként lehet SHA (ekkor feleznek a küldő és a fogadó), BEN (ekkor a fogadó fizeti a költségeket), vagy OUR (ekkor a küldő állja az összes költséget.)
Európán belül használhatunk SEPÁ-t is (Single Euro Payments Area). Ez gyorsabb és általában olcsóbb is, mint a hagyományos utalás. Akit érdekel, itt okosodhat.
Meddig lehet visszavonni, vagy módosítani egy utalási megbízást?
Minden bank egy adott időpontban kezdi feldolgozni az aznapi beérkezett utalásokat, ez általában délután négy és nyolc között szokott lenni, minden bankban máskor. Eddig az időpontig vissza lehet vonni a megbízásokat (néha költséggel jár), ezért ne legyünk boldogok, hogy valaki az autó vételárát elutalta és erről hozza a pecsétes banki papírt. Sok embert becsaptak már így.
Ebből a szempontból mindegy, hogy elektronikusan, vagy papír alapon lett benyújtva a megbízás.
Egy utolsó infó: pénzforgalmi számlának a céges számlákat hívjuk, a többit lakossági, vagy nem pénzforgalmi számlának.
Remélem, ma is okosabbak lettetek a pénzügyek területén. 🙂
Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)
Olvassa el a többi írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo
akkor mi történik, ha belföldön utalok, de véletlen rossz számlaszámra (van ilyenkor jelentősége, hogy átvezetés vagy átutalás volt az érintett tranzakció)?
Két eshetőség:
1.) létező szlaszám, de nem azé, akinek utaltam volna
vagy
2.) nem is létező szlaszám (gondolom, ha átvezetés, akkor a bankom csak van olyan jófej, hogy szól?! de mi van akkor, ha átutalás?)
Köszi!
eszembe jutott még valami:
a kedvezményezett neve rovatnak van bármi jelentőssége?
ha teszem azt Kis Pista a kedvezményezett, de a bankszámla amire utaltam Nagy Gerzsoné, akkor van bármi automatizmus, ami ezt észreveszi?
ha nincs, akkor mi értelme?
illetve a cikkben vázolt csalással kapcsolatban:
ezen kommented alapján, még az utalás feldolgozása után is kerülhetünk kellemetlen helyzetbe.
ha elutalta nekem a vevő a pénzt, ami meg is jelent a számlámon, amihez én nem nyúlok, s közben ő bejelenti, hogy tévedés volt, akkor vissza fogják utalni neki?!
tudom, hogy ott az adás-vételi szerződésem, de ebben az esetben úgy érzem nem kevés utána járás, meg stressz övezné a pénzem megszerzésének útját..
ugye nem ennyire szomorú a valóság?
Szerintem először csak zárolják a pénzt, hogy te se férj hozzá, aztán megkérdezik, hogy szerinted hogy volt. Kétlem, hogy szó nélkül leemelnék a számládról. De nem ezzel foglalkoztam.
(Mivel egyik nap megrendeled csütörtök, másnap telefonon egyeztetnek hogy biztos kéred -e és te voltál – péntek, akkor küldenek egy számlát amit rövid határidővel utalsz és a lehető leggyorsabb esetben hétfőn náluk a pénz azaz kedden tudják leghamarabb kihozni. Ha valaki csúszik a bank vagy a futárszolgálat akkor bukta. Szerencsére az áruház is rugalmas volt hamarabb van a pénzénél, és gyors írtam nekik felhívtak küldték a számlát én meg rohantam bankba fizetni)
Na szerencsére 100m van Bank ami az áruház számláját vezette és gyors befizettem nekik így hétfőn megkaptam a notit. Mert szerdán már hiába próbálkoztak volna a kiszállítással. Épp sürgős volt tudom furcsa de az volt.
Mindegy a lényeg a lényeg hogy ideje lenne már :o)
Ott van a cikk alatt a keletkezés dátuma. Nem írhatok át 700 cikket, ha valami változik, csökken a kamat, stb.
Egyébként mi változott a bankszámlaszámokkal? 🙂
Ha már a SEPA-ról volt szó. Mit jelent az, hogy a SEPA nem engedélyezi a kölcsön felvételét?
Hallott már valaki ilyenről?
Külföldi bankszámláról küldtem haza internet bankon keresztül OTP-s bankszámlára 50.000Ft-ot.(Az utalás költsége is a mi bankszámlánkról lett levonva.)
A címzett megkapott belőle 43.390Ft-ot.Ez hogy lehet?
Mivel ezzel így megjártuk,gondoltuk marad a méreg drága Western Union.32.299Ft-ot kellett volna megkapnia a címzettünknek,erre megérkezett 32.180Ft (az utalás és kezelési költséget ebben az esetben is mi fizettük!)
Valaki magyarázza el nekem,hogy ez hogy van???
Ezeknek is vannak költségeik, árfolyamveszteségük és készpénzfelvételi limitjük, de egy számolást mindenképp megér.
erste bankos iban szamom tul hosszu egy netes oldalon nem engedi beirni.
van benne egyszer 4 nulla,aztan meg egyszer 8 nulla.kell az oda?
giro.hu/dokumentumtar/elszamolasforgalmi-dokumentumok
Egyszerűsített hitelesítő tábla (xlsx) 2015 04 01
De érdeklődjön ő az utalás sorsáról a saját bankjában.
Egyébként miért nem transferwiset használtál? (Vagy valami hasonlót.)
kb 3 hete egy prágai bank dollárt utalt a deviza számlámra de még mindig nem érkezett meg.
Emailben állitják hogy átutalták és el is küldték az adatokat de sajnos az itthoni bank nem tud semmit rola.
Ilyen esetben mit tud tenni egy állampolgár és melyik banknak van igaza?
Nem próbáltam még a német bankomból magyar számlára utalni, de más nemzetközi utalásoknál sosem volt költségem (az én bankomnál ingyenes a SEPA utalás). EU-n kívülről kaptam viszont pénzt, ami eleve EUR-ban lett utalva (tehát váltási költség nem volt), azért 19,95 EUR költséget vontak, amit meg is találtam később a kondiciós listában. (Álmomban nem gondoltam, hogy egy bank, akinél ingyenes a számlavezetés, a SEPA utalás, ott a Mexicobol érkező összeg jóváírását így megvágják)
Ez esetben az ő bankjának kell intézkedni. Ilyenkor valószínüleg nem teljesült az utalás, csak még nincs a rendszerükbe visszavezetve az összeg. A rosszabbik eset, ha más számlára teljesült. De ilyenkor is vissza lehet vonatni, azt a megbízónak kell intéznie.
Pénz nem veszhet el 🙂
Köszönettel.