Két éve, amikor megszűnt az állami támogatás a lakástakarékpénztárakra, a Fundamenta kijött saját termékekkel, amik ránézésre hasonlítottak az állami támogatott konstrukciókra.
Akkor írtam is róla, de úgy látszik, régen volt már, mert a napokban több tanácsadáson előjött, illetve kaptam erről kérdező e-mailt is.
Röviden és a lehető legegyszerűbben akkor még egyszer a lényeg.
Miután kiesett a 30% állami támogatás, a Fundamenta nagy csodát nem tud tenni. Ő csak azon tud pénzt keresni, ha lényegesen kevesebb kamatot fizet a megtakarítóknak, mint ami hitelkamatot beszed a hitelfelvevőktől. (A bankok is pont így csinálják.)
Persze le lehet ezt úgy írni, hogy vonzó legyen, de attól még nem lesz az.
Ez az egyik, erre még mindjárt visszatérünk. A másik, hogy attól hogy nincs állami támogatás, ez még mindig egy lakástakarékpénztár és annak megfelelően is kell működnie.
A lakástakarékpénztári törvény szerint nagyon szigorúan van szabályozva a hitelnyújtás lehetősége. Egy lakástakarék csak akkor adhat hitelt, ha van miből, a hitelkihelyezés nem befolyásolhatja a lejárt szerződések kifizetésének kötelezettségét. Magyarul addig tud akármilyen kamaton hitelt kihelyezni egy pénztár, amíg van elég futó szerződés és ezzel együtt járó befizetés.
Térjünk vissza a termékekre. Csak úgy repkednek az éves 22,5 meg 30%-os bónuszok, pont úgy, mint a régi szép időkben, amikor ez még az adófizetők pénzéből volt.
Évente 5% meg akár 22,5%, sőt 30% megtakarítási bónusz? Hol kell aláírni?
Ne siess annyira. Keressük meg, hol van benne a trükk? Azt addig értjük, hogy az alapkamat nagyon alacsony, évi 0,1%, miközben állampapírban elérhető a fix 4,9% is minden megkötés nélkül.
Na de ilyen bónuszokkal ez veri még az állampapírt is, nem?
Nem. A trükk a kamatos kamat hiányában, illetve a kifizetés idejében van.
Gondolom már megnézted a Kiszámoló Akadémiát (ha még nem, most lesz rá időd az ünnepek alatt 🙂 ), ott már megbeszéltük, mi is az a THM és az EBKM.
Mindkét mutatót pont az ilyen jól hangzó trükkök miatt vezették be, az elsőt a hiteleknél, a másodikat a megtakarításoknál. (Teljes Hiteldíj Mutató, illetve Egységesített Betéti Kamatlábmutató a jelentésük, ha kérdeznék egy kvízműsorban esetleg.)
Az EBKM azt mutatja meg, hogy a nagyszerűen hangzó ajánlat konkrétan mennyi valódi éves kamatot is jelent egy normál befektetés esetén. Ugyanígy a THM elárulja, hogy ha minden kezelési költséget és egyebet is hozzácsapsz a hitelkamathoz, mennyi a valódi kamatköltséged.
Úgyhogy nyugodtan felejtsd el a bónuszokat, ígéreteket, kamatkedvezményeket és minden egyéb mókusvakítást, mindig keresd meg, mennyi az EBKM és mennyi a THM.
Keressük meg most is:
Gyarapodó lakásszámla
A legeslegjobb esetben százezer forint befizetésénél 16 és fél évig a valódi éves kamatod 2,08%, a hiteled kamata 5,68%. (Csak összehasonlításul jelenleg a kockázatmentes magyar állampapír évi 4,95% kamatot ad, ilyen összegű hitelt pedig 4% alatt kapsz tíz évig fix kamattal.)
Otthontervező lakásszámla:
13 és fél évig lemondasz évi 4,5% kamatról (4,95%-0,41%) cserébe azért, hogy egy ma átlagos kamaton hitelt vehess majd fel.
Gyerek lakásszámla:
Mivel ez a legutolsó a legpozitívabb a lakástakarék szempontjából, számoljunk ezzel egy alternatív lehetőséget. (A többi ennél csak rosszabb.)
A Fundamentánál elteszünk 199-szer százezer forintot, tokkal-vonóval lesz 26.039.032 Ft-unk. Felveszünk további 24 millió forint hitelt 5,67%-os THM mellett, szintén 16 év 7 hónapra.
Erre kifizetünk összeségében 37,078,682 Ft-ot, vagyis a teljes költségünk a 199-szer százezer forint és a 37 millió forint összege, 56,978,682 Ft. (Ne felejtsük el a közel 17 év inflációjával is számolni!)
Most tegyünk el ugyanennyi pénzt Magyar Állampapír Pluszba, szintén 16 év 7 hónapig. Ekkor a 16. évben 30,567,579 Ft-unk lesz, így már csak 19,5 milliót kell felvennünk hitelbe ugyanahhoz az ötvenmilliós ingatlanhoz.
Ha akkor is 4%-ra kapunk hitelt a bankban, 26,7 milliót fogunk kifizetni a banknak 16 év 7 hónap alatt a kamatokkal együtt, vagyis a teljes költségünk bő 10 millió forinttal kevesebb, mint az előző esetben.
Ha a kamatok addigra felszöknek 8%-ra, 35,27 milliót fogunk kifizetni a bankhitelre, még így is jobban járunk.
9-10%-os akkori kamat mellett lesz előnyösebb a Fundamenta konstrukciója, azonban van két nagy de. Az egyik, ha a hitelkamatok felszöknek 10%-ra, a betéti kamatok is utána fognak menni, így elvileg többet fogunk kapni az államkincstártól is a megtakarítási idő alatt, így eleve kevesebb hitelre lesz szükségünk.
A másik de: a Fundamenta akkor fog tudni nekünk ilyen kedvező kamatot biztosítani, ha ez nem veszélyezteti a lejáró szerződések kifizetését, amik elsőbbséget élveznek, lásd fentebb a lakástakarékpénztári törvényt. Ha a hitelkamatok és a betéti kamatok is felszöknek, lesz-e elég ember, aki továbbra is 0-1-2%-ért akar befektetni 16 év múlva? Mert ha nem, akkor nincs rá garancia, hogy azt a hitelt meg is kapjuk, hiába járna úgymond, hiszen nem lesz befizető a pénztárba, akinek a pénzét ki lehetne helyezni hitelbe. (Igen, likviditási gondokra nagyon szigorú feltételek mellett vehet fel hitelt a lakástakarékpénztár. De ez nem likviditási gond és elég befizetés nélkül még középtávon sem fenntartható a működés.) Ha pedig emeli a betéti kamatokat az újaknak, akkor ráfizetéses lesz neki annál olcsóbban hitelre pénzt kihelyezni, vagyis megint csak veszélybe sodorja hosszú távon a pénztár működését.
S ott vannak még a kötöttségek is, ami egy lakástakarékpénztárral járnak.
Röviden ennyit érdemes tudni a lehetőségről. Nem mondom, hogy rossz, nem mondom, hogy biztos nem éri meg, de ezek azok a hozamok és költségek, amire oda kell figyelned, mielőtt szerződést kötsz.
