Nagyon sok tanulmány született az elmúlt másfél évtizedben arról, hogyan vagy mennyire lehet ellenőrizni egy ország által közölt (vagy éppen nem közölt) GDP adatokat az éjszakai fények mennyisége által, amihez könnyű hozzáférni a műholdak segítségével. (Néhány tanulmány itt, itt, itt)
A logika szerint, ha nő a GDP, akkor nő az ország energiafelhasználása is, mind a lakossági, mind az ipari területen. Az éjszakai fénymennyiség változása általában jól mutatja, hogy valóban annyit fejlődött-e az ország, amennyit a hivatalos adatok mutatnak. Ha nő a gazdaság, akkor nő az éjszakai fénykibocsátás is.
Sok ország, főleg a szegényebb régiókban pedig nem is ad ki hivatalos GDP becslést.
A legtöbb tanulmány azt találta, hogy minél nagyobb a demokrácia egy országban, annál inkább egybeesik a fénymennyiség változása az ország hivatalos GDP adatával, minél inkább diktatórikus egy ország, annál kevésbé van összhangban a hivatalos adat az űrből is látható fejlődéssel.
Martinez 2022-es tanulmánya, amit szemlézett az Economist, azt találta, hogy a hivatalos éves GDP és a becsült adat között átlagosan 35% eltérés van a diktatúrák közé sorolt országok adataiban. Bár nyilván mondani sem kell, de ennyivel többet jelentenek a diktatúrák, mint a becsült adatok.
Mindez egy ábrán is látható, 2002 és 2021 között a jelentett és a becsült adatok közötti eltérés:
A módszer nem tökéletes, hiszen befolyásolja az is, mennyire sűrűn vagy gyéren lakott egy ország és hol áll a fejlettségben, de több tanulmány is hasonló eredményre jutott, mint a fenti képen látható. Szintén befolyásoló tényező, hogy például Japánban az emberek energiatakarékosan élnek, így Japán alig fényesebb éjszaka, mint Szíria volt az arab tavasz előtt. (Igaz, nem a GDP-t, hanem annak a változását mérik a módszerrel.)
Így viszont felmerül a kérdés, hogy Kína valóban annyira megközelítette-e az Egyesült Államokat a fejlettségben, mint azt a hivatalos adatok sugallják. Főleg, hogy a helyi statisztikai hivatal szinte soha nem mert fél százalékpontnál nagyobb eltérést mérni az éves előirányozott értéknél és gyanúsan kiegyensúlyozottak a negyedéves adatok, különösen 2012 óta.
(Egy másik alternatív GDP mérési mód például a Li index, ami Li Ko-Csiangról kapta a nevét, aki régebben kínai tartományi kormányzó volt, majd miniszterelnök 2023-ig. Ő mondta, hogy a GDP egy mesterséges adat, ezért inkább más tényezőkkel kell mérni egy ország kibocsátásának változását. Ilyenek például az ingatlaneladások, a tengeri szállítmányozás változása, a hitelállomány változása, az energiafogyasztás. Ezekkel az adatokkal kalkulálva 2014 és 2019 között a kínai hivatalos 48%-os növekedéssel szemben 33%-ot mértek a kutatók.)
Hm, vajon a mérések is annyira hasraütésszerűen alakuknak, mint amennyire pofára osztják be különböző kategóriákba az országokat? 😀
ezzel a tanulmannyal csak az a baj hogy koztudott hogy a legfejlettebb orszagokban mint Eszak-Korea, Iran vagy Oroszorszag mind gyertyafeny mellett dolgoznak az atombomban
@neville
Ha pofara osztananak be minket, akkor nem lenne ilyen jo pozicionk, mint a terkepen.
Diktatúráknál, mondjuk Észak-Koreában az is lefelé húzhatja az éjszakai fénymennyiséget, hogy nem biztos hogy jogod van csak úgy éjszaka kint mászkálni, akkor meg minek közvilágítás.
Érdekes cikk, köszönjük.
Kínával kapcsolatban: Elhiszem, hogy a kínai gazdaság hasít, fénymennyiség ide vagy oda.
Egy korábbi munkahelyemről (kínai tulajdonú fejlesztőcég) hallottam vissza, hogy az európai fejlesztők addig vitatkoztak egy fejlesztés pontos részletein, amíg a kínai csapat nem jelezte, hogy ők tulajdonképpen megcsinálták és csak vegyék át.
A módszertannal kapcsolatban: Az országok besorolása azért vet fel kérdéseket. Mi alapján lett Törökország Not free? És Thaiföld? Mi alapján lett India partly free? Magyarországot nem kérdezem meg, azt értem. Hogy lehet, hogy a műholdas felétel mindig kisebb GDP növekedést jelez, mint a riportált?
Azért a fejlett országoknál nincs érdemi eltérés a jelentett és a mért adatok között...
Törökország erős autokrácia, semmiképp nem tiszta demokrácia. Mondjuk diktatúrának sem lehet még hívni.
Ez egy darabig igaz lehet, aztán nem feltétlenül. A trend inkább az, hogy minél gazdagabb egy ország, annál inkább környezettudatossá válik. Az anyagilag kevésbé tehetős, de azért fejlettnek számító országokra jellemző, hogy csúcsra járatnak mindent.
A tanulmány inkább a fényszennyezést vizsgálja és nem a fénykibocsátást. Ez olyasmi, mintha valakinek a vagyonát vagy jövedelmét azáltal próbálnánk megbecsülni, hogy megnéznénk, hogy mekkora szemétdombot halmozott fel az udvarában.
Sziasztok,
Off: Életbiztosítást szeretnék intézni, de 55 év feletti személynek, igy a kiszámolós kilőve sajnos. Nyilván a csoportos megoldás érdekelne az alacsonyabb költségek miatt. Esetleg tudok ajánlani csoportost, ami hasonló mint a kiszámolós? Vagy hogy működik ez, random emberekre vannak ilyen csoportos biztosítások?
Köszi
Bankoknál kellene megnézni, a legtöbb banknak van valamilyen életbiztosítása, csoportos. Ott talán 65 év a felső határ.
CIB, Rafi, OTP és a volt BB-nek is van, ez utóbbi korosztályos, úgyhogy drága lesz, de meg kell nézni.
Mind jóval drágább, mint a miénk, ne lepődj meg, de olcsóbb, mint ha egyénit kötsz.
Amire nagyon figyelj, hogy ne balesetbiztosítás legyen. Mindig a normál élet részére koncentrálj, hogy az mennyi. A balesetbiztosítás olcsó, de nyilván azért, mert az emberek nagy része nem balesetben hal meg.
Amit 16 milliós életnek mond az ügyintéző, az 6 millió élet és 16 millió baleset esetén. Nagyon nem 16 milliós élet.
Magyarországon az Elios Zrt. is közreműködött, nehogy túl fényesen mutasson az ország. : /
Talán az USA államadósságos cikknél írta valaki, hogy nem a GDP-hez kellene mérni az államadósságot, hanem az államadósság abszolút mértékét és változását kellene nézni. Annyiban igaz lehet, hogy az elszálló államadósságok miatt hajszolja minden ország a GDP növekedést, futnak a gazdasággal az adósság után. Az adósság egy jelentős része pedig abból adódik, hogy az államok élénkíteni akarják a gazdaságot, hogy nőjön a GDP. (A másik része pedig egyszerű szavazatvásárlásból.) Ez így egy ördögi kör, ami a véges földi erőforrások miatt csúnya véget fog érni.
Pietro, minden 1%-nyi GDP növekedés 1,5%-nyi eladósodással járt:
https://kiszamolo.hu/nap-kepe-12-22/
1970 óta a GDP arányában 100-ról 250% fölé nőtt az eladósodottság.
Hagyományos világítás esetén van benne ráció, azonban a modern világításvezérlés, illetve az elszállt villamosenergia-árak miatt a fejlettebb országokban vélhetően már nincs ilyen szoros összefüggés.
Korábban az új lakó- és iparterületek egyaránt állandó éjszakai megvilágítást kaptak, ma már elterjedt a kültéri mozgásérzékelős megoldás a tehetősebb országokban. Osztrák faluban olyat is láttam, hogy a komplett közvilágítás lekapcsolt éjjel.
Miklós! Ez most a hazai GDP adatot feljavító varázsállandóként a cilinderből előkapott szárnyaló egészségügyi szolgáltatásokról jutott eszedbe?
Az a hozzászóló, aki arrol aradozik, hogy amig Europaban vitatkoznak egy fejlesztesen addig “Kinaban mar meg is csinaltak” vajon elmenne Kinaba elni? Oda vagyakozik? Hisz ott milyen frappansak, es agilisek! Vinne az egesz csaladjat oda?
Vagy azert megis inkabb nyugatra menne szivesebben?
Ha egy fejlesztest alapos vita eloz meg, szerintem jobb termeket szul.
Ha Mészáros Lölö EU-s pénzből elvégez egy 1 millárd Ft-os munkát, de túlárazza 2,5 millárdra, akkor mennyivel nő a GDP?
Kritizátor, a valóságban 1 milliárddal, a statisztikában 2,5 milliárddal.
@zabalint magyarán a polgár addig se mehet ki fogyasztani vagy termelni a GDP-t - szóval ugyanott tartunk, a megfigyelésünk helyes, a fényszennyezés hiánya rámutat, hogy a demokrácia és a jólét kéz a kézben jár.
"Főleg, hogy a helyi statisztikai hivatal szinte soha nem mert fél százalékpontnál nagyobb eltérést mérni az éves előirányozott értéknél és gyanúsan kiegyensúlyozottak a negyedéves adatok, különösen 2012 óta."
ilyenkor elgondolkozok, hogy milyen lenne az a világ, amiben a fenti mondat nem létezik, amiben nincsenek ilyen putyin-szintű agresszorok, orbán-szintű tolvajok, nincs nemtudomén emberkereskedelem, meg kínzások, meg az összes ilyen társadalmilag jóformán elfogadott (sőt némelyik ezekből istenített..) folyamatok
hogy így hol tartanánk? hogy nézne ki az a világ? annyira bicskanyitogató, hogy a fenti mondat igaz tud lenni, hogy 10 éveken át az a dolga egy statisztikai hivatalnak, hogy HAZUDJON.... szürreális
rant off, sorry 🙂
@gyorgyi @blend-ahmed @Joy de ha ennyire rossz a módszertan, a környezettudatosság, meg világításvezérlés, meg a spórolás miatt, akkor miért mutat a demokráciáknál szinte 100%-os korrelációt a GDP-vel? Szimpla véletlen? Kutatói félremérés? Nyílt félrevezetés és propaganda a nyugati országok részéről? 🙂
@..... Hát igen, ezek a kínaiak aztán nagyon tudnak. Megcsináltak a gyönyörű nagy városokat is, aztán milyen sokan is laknak benne...
youtube.com/watch?v=mt-Pa5s5zZI
Szóval elhiszem a példádat, főleg német oldalról rengetegszer hallottam baráti történetekben a vezetői tépelődésekről és töketlenkedésről. De a kínai tökösség meg a megcsináljuk erőből nézőpontnak is vannak árnyoldalai.
@kritizator
Sőt, ha a 2,5 milliárdost egy másik forrásból (pl. állami) elbontja és újraépíti, akkor összesen már 7,5 millárd+ a GDP-ben...
...amíg a kínai csapat nem jelezte, hogy ők tulajdonképpen megcsinálták és csak vegyék át.
és itt van a kutya elásva, találj egy hülyét aki átveszi, ilyenkor derülnek ki, hogy hát az nem működik, ez nincs is benne, ott még azért reszelgetni kéne, ja, hát amaz funkciót teljesen félreértettük, emerre meg ötletünk se volt, ígyhát kihagytuk és reméltük, hogy nem veszitek észre.
én is sokáig csodáltam a magyar gógyit, amikor huszárosan nekiduráltuk magunkat, míg a nyugatiak csak tököltek és tervezgettek, aztán a végén valahogy csak ők lettek kész hamarabb...hiába előztük őket a kanyarban
@….. Jól látod. Ezért van az, hogy a kínaiak átlagosan sokkal gyorsabban és olcsóbban tudnak termékeket előállítani, mint pl. az európaiak. Ugyanezért van az is, hogy sokkal gyengébb minőségben. Ok-okozati összefüggés van ezek között. Sajnos csak egy irányban, tehát attól, hogy valami lassú és drága, még nem feltétlenül lesz jó.
Dolgozok sok kinai fejlesztovel. Lehet, ez meglepo, de ok is emberek, egyének, nem egy homogen kinai massza, ahogy "a kinai bezzeg megcsinalja" propaganda felhozta 😀
Nehanyan elkepesztoen profik, gyorsak, precizek, jol beszelnek angolul, elmeny veluk dolgozni.
Nehanyan meg teljesen segghulyek az egeszhez, alapveto osszefuggeseket sem ertenek meg, kulturalisan ezt nem merik elmondani (mert az lebaszast eredmenyez), ezert beragad naluk egyre tobb munka es semmivel se lehet haladni.
"Mi alapján lett Törökország Not free? És Thaiföld? Mi alapján lett India partly free?"
A Freedom House a leglesleghitelesebb országlista, ami a demokráciát méri.
Egyedül 1 országot mér félre: Törökországot. Az összes többi ország mérése tökéletes, (Hongkong nem lett még frissítve).
freedomhouse.org/countries/freedom-world/scores?sort=desc&order=Total%20Score%20and%20Status
Thaiföld pár napja választott, amennyiben a (csapnivaló) katonai vezetés átadja a hatalmat a polgári kormányzásnak, akkor módosítják a listát. India műküdő, korrupt demokrácia.
Kínában magasabb a megtakarítási ráta, mint nyugaton, főleg az Usában. Szóval amit megtermelnek annak kevesebb részét fogyasztják el, ez a fizetési mérleg adatokon is látszik.
Ez a bajom az All World ETF-fel, hogy vannak benne suttyó ország részvények, ahol a GDP-ben nem lehet megbízni, akkor hogyan bízol meg egy kis cég jelentésében.
@ Terpesz
Ez viszont a mi/nyugat hülyesége: minden nyugati cég büszke rá, hogy ők minőséget gyártanak, nagy szakmai hozzáértéssel, és ezért kerül ez sokba...aztán kiszervez keletre és várja a csodát egy tál rizs árából...és nem esik le, hogy mi lehet a bibi
nekem is van közvetlen indiai csapattársam, aki érti a szakmáját, viszont ő európai fizuért dolgozik, de nála nem is ragad be a meló
és, hogy tudjuk elhelyezni magunkat a világban:
kerestek hozzánk embert, itthonról nem volt, nosza akkor majd Indiából válogatunk, és jött a meglepetés, hogy Indiában már 10%al magasabb a fizetés mint itthon (azon a tapasztalati/tudás szinten), a megélhetés pedig a töredéke az itthoninak, szóval szembejött a valóság
valamennyire offtopic, de egy pézügyi blogba belefér: tudna valaki linkelni egy jó elemzést arról, mekkora lyukat üt a költségvetésen ha az EU-s pénzeknek csak bizonyos részeit kapjuk meg?
@lol
A valós GDP-nek része az is, hogy a "polgár" nap közben a fegyvergyárban dolgozott vagy a Bölcs Vezér szobrát faragta, csak épp nem arra mentek ezek az erőforrások, hogy a "polgárnak" jó legyen. A lényeg, hogy ha nincs éjszakai élet, ezért nincs éjszaka világítás sem, akkor az még kisebb GDP-t mutat az amúgy is kevés GDP-nél.
@sandor_xy "ennyire rossz a módszertan, a környezettudatosság, meg világításvezérlés, meg a spórolás miatt, akkor miért mutat a demokráciáknál szinte 100%-os korrelációt a GDP-vel?"
Lehet, hogy maga a módszertan, amivel mérünk, az tökéletesen működik, viszont az, amit mérünk, az nem jó, legalábbis az életszínvonal összehasonlítására. Ha a GDP a környezetszennyezés miatt nő, annak én nem feltétlenül tudok örülni.
en.wikipedia.org/wiki/Light_pollution
A GDP nem igazán jó mérő száma egy ország gazdasági teljesítményének de mivel többnyire növekszik és nagy visszaesés kell ahhoz hogy ne növekedjen ezért népszerű, szeretik a politikusok, az átlag ember meg nem ért hozzá.
@bumburnyak Természetesen nem. Nem mennék oda elni. Nem is értem, miből jutott ez eszedbe.
Ettől függetlenül: Kína a munkához való hozzáállásával lehagyja Európát. El tudom hinni, hogy nő a GDP-jük, mert úgy dolgoznak, mint a hangyák. Itt Európában mét választásunk van: a fejünket a homokba dugjuk, vagy tanulunk a lesajnált kelettől.
Szia! Vagy kiírod, vagy nem, nem a cikkhez, hanem neked szól: köszönöm a munkádat, tegnap kötöttem meg a kiszamolo lakásbiztosítást hihetetlen jó áron. Szenvedtem a netrisk kalkulátorral, lakásbiztosításban elég béna. Na akkor menjünk direktben az Allianz honlapra, meg sem nyílt. Ekkor eszembe jutott a Kiszamolo, minimális adatok megadása után, korrekt csomagok, egyszerű üzletkötés és bankkártyás fizetés. A régit pedig felmondtam évfordulóval, spórolt egy jó 30-40 ezret.
Miért ne engedném ki az ilyen kommentet? 🙂
Ezeket annyira imádom, amikor próbálják a kínai gazdaságot feketíteni, ajánlok olyan metrikákat amik alapján reális-e a kínai GDP vagy sem:
Eladott iphoneok/macbookok/teslák/samsung TV-k mennyisége vagy akármilyen komolyabb nyugati cég tőzsdén jelentett revenue per region számai, ezek a cégek többszörösen vannak auditálva, nagy valószínűséggel nem machinált számokat mondanak.
Azok alapján az ezer problémája ellenére is nagyon jól van a kínai gazdaság és reálisak a GDP/PPP adatai vagy mindenki más is pont ennyire hazudik.
Ezek a cikkek kicsit megerősítik a fejemben a képet arról, hogy a közgazdaság elmélet tud olyan közel lenni a sztochasztikához, mint a dobját verő sámánokhoz.
Remélem, te értetted legalább, mit akartál mondani, ha más nem is....
Tehát mivel a Samsung és az Apple tőzsdei cég, ezért a kínai GDP biztos helyes.
Nyugtass meg, hogy nem közgazdaságtanból érettségiztél. 🙂
Elmagyarázom jobban Miklós, mert egyértelműen látszik, hogy nem érted. Gondolom (remélem) közgazdászként láttál pár negyedéves jelentést és nem csak állampapír és biztosítási táblákat, de egy revenue by region szinte mindegyikben van és akárhányat nézel, mindegyiken kidomborodik, mennyire fontos a kínai piac és mekkora bevételt hoz. Ha jól tudom az apple-nél elég közel van az EUs total revenue-hoz, úgy, hogy az apple EU-ban 30% körül, Kínában meg 20%-ban birtokolja a smartphone piacot. Az applet/többi tőzsdei céget komolyan auditálják, valószínűleg pontosabbak az adataik, mint a kormányzatnak. Az apples eset csak egy példa, végig mehetsz a teljes tőzsdei indexen és hasonlókat fogsz látni. Egyszerűen csak követni kell a pénzt és ha egy ország ennyit tud fogyasztani, miközben giga hiteleket oszt a világban (selyemút), akkor valószínüleg arányaiban rendben van a GDP-je.
Ja, az Apple. Melyik másik nagy cégre igaz ez? Mondjuk Microsoft? Arra nem, Google kitiltva, arra sem, Netflix, arra sem, Teslára részben, a bevétel az amerikai 40%-a, Amazon szinte semmi,Nvidia 7 milliárd dollár Kínából egy év alatt, J&J gyakorlatilag nulla, Exxon dettó. Ford kínai bevétel 2%, És így tovább. Megyek végig az S&p 500-on, ahogy mondtad, revenue by countries és kiderül, hogy szinte nulla a bevétel vagy nem annyira jelentős a legtöbb cég esetében.
Mondd, melyik az a rengeteg nyugati cég, amelyiknek az adataira támaszkodva ki lehet jelenteni, hogy a bevételük arányos része Kínából jön? Nagyjából Apple, VW és a Teslánál az arányosnál kevesebb, de sok.
Az, hogy a Kínai Párt kölcsönökkel gyarmatosítás, az meg semmit nem jelent. Akkor is ezt tenné, ha otthon éheznének az emberek.
Miklós majdnem olyan érzés veled vitatkozni, mint egy kicsit okosabb Orbán drukkerel, a lényegi felvetésre nem reagálsz és amit válaszolsz az is ideológiai trollkodás. Szerinted nem jó indikátora a kínai gazdaság erejének, hogy nyugati cégek mekkora bevételt tudnak a kínai piacon generálni? Ha szerinted egy ország elfogyaszt annyit, mint Kína, a világ legnagyobb nyers olaj importőrre, körbe nézel a lakásodban és minden második eszközöd ott gyártottak, akkor szerinted nem reális, hogy nagyjábol abban a tartományban kellene lenni a GDP-juknek ahol tényleg van? Lehet kevesebb, lehet picit több, biztos nem pontos, de hogy 60%al kisebb legyen, mint ami bemondanak és ráadasul mindezt muholdas fenykibocsatas alapjan, az tobb mint ezoteria. Attol, hogy egy orszag nem szabad es emiatt nem jo ott elni, még lehet gazdasagilag sikeres.
Akkor ide is idemásolom a választ:
Ja, az Apple. Melyik másik nagy cégre igaz ez? Mondjuk Microsoft? Arra nem, Google kitiltva, arra sem, Netflix, arra sem, Teslára részben, a bevétel az amerikai 40%-a, Amazon szinte semmi,Nvidia 7 milliárd dollár Kínából egy év alatt, pedig ott használják fel a termékeit a gyártásban, J&J gyakorlatilag nulla, Exxon dettó. Ford kínai bevétel 2%, És így tovább. Megyek végig az S&p 500-on, ahogy mondtad, revenue by countries és kiderül, hogy szinte nulla a bevétel vagy nem annyira jelentős a legtöbb cég esetében.
Esetleg Samsung, az egyik legnagyobb chip, kijelző és mobilgyártó? A bevétel 16%-a kínai csak, miközben ebből sok az alkatrész, amit beépítenek Kínában és exportálják.
Mondd, melyik az a rengeteg nyugati cég, amelyiknek az adataira támaszkodva ki lehet jelenteni, hogy a bevételük arányos része Kínából jön? Nagyjából Apple, VW és a Teslánál az arányosnál kevesebb, de sok.
Az, hogy a Kínai Párt kölcsönökkel gyarmatosítás, az meg semmit nem jelent. Akkor is ezt tenné, ha otthon éheznének az emberek.
Ennyi erővel a másik kommunista diktatúra, Észak Korea is milyen gazdag, mert mennyit költ fegyverre. Legalább ilyen erős érv ez is.
De ha már igy megdolgoztattál, akkor írd le azokat a cégeket, amikre igaz az állításod, mert én nem találtam ilyen nyugati céget, amelyekről te beszélsz.
S mégis egyszer, a többi adat sem stimmel, mint energiafelhasználás növekedése, szállítókonténerek számának növekedése és így tovább. Ezek a számok alapján is a kínai növekedést évente jó 30%-kal felül becsülik.
Revenuek kinai reszei, hasra csapassal valasztott cegekkel daxrol meg s&p500rol
Qualcomm: 64%
Micron: 16%
Intel: 27%
Amd: 25%
Starbucks: 10%
Nike: 17%
Adidas: 15%
P&G: 30%
ASML: 15%
Basf: 15%
Siemens: 10,5%
Bayer: 8,5%
És még folytathatnám, de ahhoz mar inkabb scriptet irnek. Egy kis adalek a Samsung revenue azert alacsony mert ket kinai ceg(tianma es a boe) ul a vilag display marketjanak majd a 25%an es ok latjak el a kinai okostelefonos cegeket, igy hogy az a 16% foleg nem kozbenso termekkent jelenik meg mar teljesen mas a leanyzo fekvese.
Jól van.
A kínai GDP a világ GDP 18.5%-a papíron.
Ezen belül az ipari termelés 38%,több mint a duplája, mint pl az USA-ban(18%) és közel a duplája, mint Németországban (23%)
Tehát az általad iderakott alapanyag gyártó világcégek bevételének legalább a harmadának Kínából kellene származni. Már ha feltételezzük, hogy az egész világra ugyanannyit szállítanak, GDP arányosan, ami persze nem igaz.
S nem csak néhány kimazsolázott cégnek.
Már ha igazad lenne, hogy ebből meg lehetne mondani a kínai GDP-t. Mert nem lehet. Mindegy, mennyi import terméket használ egy bérgyártó ország az exporthoz, hiszen a GDP-t csak a hozzáadott érték növeli. Ha egész Magyarország egy nagy összeszerelő üzem lenne és az összes cég bevételének 10%-a abból származna, hogy itt adja el az alapanyagot a bérgyártásra, akkor se lenne Magyarországé a világ GDP tizede.
A magyar GDP csak a hozzáadott értékkel nőne.
Ha a Starbucks csak USA, Európa és Kínában van jelen, az égegyadta világon semmit nem tudunk meg abból a kínai GDP-re nézve, hogy a bevételeinek 10%-a származik Kínából. Ettől még Kína adhatná a világ GDP 2%-át pont úgy, mint az 50%-át.
De én itt abbahagytam.
A tanulmány inkább a fényszennyezést vizsgálja és nem a fénykibocsátást. Ez olyasmi, mintha valakinek a vagyonát vagy jövedelmét azáltal próbálnánk megbecsülni, hogy megnéznénk, hogy mekkora szemétdombot halmozott fel az udvarában.
Diktatúráknál, mondjuk Észak-Koreában az is lefelé húzhatja az éjszakai fénymennyiséget, hogy nem biztos hogy jogod van csak úgy éjszaka kint mászkálni, akkor meg minek közvilágítás.
Érdekes cikk, köszönjük.
Kínával kapcsolatban: Elhiszem, hogy a kínai gazdaság hasít, fénymennyiség ide vagy oda.
Egy korábbi munkahelyemről (kínai tulajdonú fejlesztőcég) hallottam vissza, hogy az európai fejlesztők addig vitatkoztak egy fejlesztés pontos részletein, amíg a kínai csapat nem jelezte, hogy ők tulajdonképpen megcsinálták és csak vegyék át.
A módszertannal kapcsolatban: Az országok besorolása azért vet fel kérdéseket. Mi alapján lett Törökország Not free? És Thaiföld? Mi alapján lett India partly free? Magyarországot nem kérdezem meg, azt értem. Hogy lehet, hogy a műholdas felétel mindig kisebb GDP növekedést jelez, mint a riportált?
Azért a fejlett országoknál nincs érdemi eltérés a jelentett és a mért adatok között...
Törökország erős autokrácia, semmiképp nem tiszta demokrácia. Mondjuk diktatúrának sem lehet még hívni.
Ez egy darabig igaz lehet, aztán nem feltétlenül. A trend inkább az, hogy minél gazdagabb egy ország, annál inkább környezettudatossá válik. Az anyagilag kevésbé tehetős, de azért fejlettnek számító országokra jellemző, hogy csúcsra járatnak mindent.
Magyarországon az Elios Zrt. is közreműködött, nehogy túl fényesen mutasson az ország. : /
Sziasztok,
Off: Életbiztosítást szeretnék intézni, de 55 év feletti személynek, igy a kiszámolós kilőve sajnos. Nyilván a csoportos megoldás érdekelne az alacsonyabb költségek miatt. Esetleg tudok ajánlani csoportost, ami hasonló mint a kiszámolós? Vagy hogy működik ez, random emberekre vannak ilyen csoportos biztosítások?
Köszi
Bankoknál kellene megnézni, a legtöbb banknak van valamilyen életbiztosítása, csoportos. Ott talán 65 év a felső határ.
CIB, Rafi, OTP és a volt BB-nek is van, ez utóbbi korosztályos, úgyhogy drága lesz, de meg kell nézni.
Mind jóval drágább, mint a miénk, ne lepődj meg, de olcsóbb, mint ha egyénit kötsz.
Amire nagyon figyelj, hogy ne balesetbiztosítás legyen. Mindig a normál élet részére koncentrálj, hogy az mennyi. A balesetbiztosítás olcsó, de nyilván azért, mert az emberek nagy része nem balesetben hal meg.
Amit 16 milliós életnek mond az ügyintéző, az 6 millió élet és 16 millió baleset esetén. Nagyon nem 16 milliós élet.
Hm, vajon a mérések is annyira hasraütésszerűen alakuknak, mint amennyire pofára osztják be különböző kategóriákba az országokat? 😀
Az a hozzászóló, aki arrol aradozik, hogy amig Europaban vitatkoznak egy fejlesztesen addig "Kinaban mar meg is csinaltak" vajon elmenne Kinaba elni? Oda vagyakozik? Hisz ott milyen frappansak, es agilisek! Vinne az egesz csaladjat oda?
Vagy azert megis inkabb nyugatra menne szivesebben?
Ha egy fejlesztest alapos vita eloz meg, szerintem jobb termeket szul.
A GDP nem igazán jó mérő száma egy ország gazdasági teljesítményének de mivel többnyire növekszik és nagy visszaesés kell ahhoz hogy ne növekedjen ezért népszerű, szeretik a politikusok, az átlag ember meg nem ért hozzá.
"Főleg, hogy a helyi statisztikai hivatal szinte soha nem mert fél százalékpontnál nagyobb eltérést mérni az éves előirányozott értéknél és gyanúsan kiegyensúlyozottak a negyedéves adatok, különösen 2012 óta."
ilyenkor elgondolkozok, hogy milyen lenne az a világ, amiben a fenti mondat nem létezik, amiben nincsenek ilyen putyin-szintű agresszorok, orbán-szintű tolvajok, nincs nemtudomén emberkereskedelem, meg kínzások, meg az összes ilyen társadalmilag jóformán elfogadott (sőt némelyik ezekből istenített..) folyamatok
hogy így hol tartanánk? hogy nézne ki az a világ? annyira bicskanyitogató, hogy a fenti mondat igaz tud lenni, hogy 10 éveken át az a dolga egy statisztikai hivatalnak, hogy HAZUDJON.... szürreális
rant off, sorry 🙂
@bumburnyak Természetesen nem. Nem mennék oda elni. Nem is értem, miből jutott ez eszedbe.
Ettől függetlenül: Kína a munkához való hozzáállásával lehagyja Európát. El tudom hinni, hogy nő a GDP-jük, mert úgy dolgoznak, mint a hangyák. Itt Európában mét választásunk van: a fejünket a homokba dugjuk, vagy tanulunk a lesajnált kelettől.
Szia! Vagy kiírod, vagy nem, nem a cikkhez, hanem neked szól: köszönöm a munkádat, tegnap kötöttem meg a kiszamolo lakásbiztosítást hihetetlen jó áron. Szenvedtem a netrisk kalkulátorral, lakásbiztosításban elég béna. Na akkor menjünk direktben az Allianz honlapra, meg sem nyílt. Ekkor eszembe jutott a Kiszamolo, minimális adatok megadása után, korrekt csomagok, egyszerű üzletkötés és bankkártyás fizetés. A régit pedig felmondtam évfordulóval, spórolt egy jó 30-40 ezret.
Miért ne engedném ki az ilyen kommentet? 🙂
Ha Mészáros Lölö EU-s pénzből elvégez egy 1 millárd Ft-os munkát, de túlárazza 2,5 millárdra, akkor mennyivel nő a GDP?
Kritizátor, a valóságban 1 milliárddal, a statisztikában 2,5 milliárddal.
Talán az USA államadósságos cikknél írta valaki, hogy nem a GDP-hez kellene mérni az államadósságot, hanem az államadósság abszolút mértékét és változását kellene nézni. Annyiban igaz lehet, hogy az elszálló államadósságok miatt hajszolja minden ország a GDP növekedést, futnak a gazdasággal az adósság után. Az adósság egy jelentős része pedig abból adódik, hogy az államok élénkíteni akarják a gazdaságot, hogy nőjön a GDP. (A másik része pedig egyszerű szavazatvásárlásból.) Ez így egy ördögi kör, ami a véges földi erőforrások miatt csúnya véget fog érni.
Pietro, minden 1%-nyi GDP növekedés 1,5%-nyi eladósodással járt:
https://kiszamolo.hu/nap-kepe-12-22/
1970 óta a GDP arányában 100-ról 250% fölé nőtt az eladósodottság.