Mintha megállt volna az élet, semmi olyan nem történt, amiről nem írtam volna az elmúlt hetekben.
Az amerikai munkaerőadatok a további javulás ellenére nem lettek túl szépek, csak 661 ezer új állás jött létre a múlt hónapban, ami elmarad a várt 800-850 ezer új állástól, miközben újabb heti 830 ezer ember jelentkezett be munkanélküli segélyre, ami az átlagos heti érték közel négyszerese még mindig.
A szeptemberi új munkanélküliek között négyszer annyi nő van, mint férfi. Az új munkahelyek számának csökkenése a helyreállás lassulását mutatja. Ráadásul a tartós munkanélküliek aránya 35,6%-ra ugrott az áprilisi 11,1%-ról, mintegy 3,8 millió állás végleg elveszett. A CNN cikke erre. Világszinten 400 millió állás szűnt meg a második negyedév végére, de ha minden jól megy, év végére "csak" 245 millió állással lesz kevesebb.
Trump elnök elkapta a koronavírust. Most még jól van, de a problémák (ha lesznek) a jövő héten fognak jelentkezni. Ez elbizonytalanította a befektetőket, ezért csökkent a tőzsde árazása. Ugyanezek a befektetők a múlt héten a FED által előrevetített hosszú távú bizonytalanságra még emelkedő részvényárakkal válaszoltak. Ha valaki érti, magyarázza meg: a FED figyelmeztetésére emelkedtek az árak, a várhatóan leköszönő elnök betegsége viszont már túl sok volt a befektetőknek. Az elnökök egészségi állapotáról legtöbbször hazudtak az embereknek, így most is sokan szkeptikusak a hivatalos jelentésekkel szemben.
A 12 éve alacsony kamatok sok kárt okoznak a gazdaságnak és ráadásul minden erőfeszítés és beteg próbálkozás ellenére a mostani kilábalás a leglassabb a válságok történetében. A Washington Post cikke erre.
A járvány sokkhatásán már túlvagyunk, azonban a járvány miatti recesszió még csak most kezdődik a New York Times cikke alapján.
Kevesen fogadtak volna rá, de idén 22,6%-kal több IPO volt az amerikai tőzsdén, mint tavaly ilyenkor, ráadásul 30,3%-kal több pénzt vonzottak be ezek a kibocsátások és a szokásos 50% helyett 70%-uk tudott a kibocsátási ár fölé emelkedni és lényegesen túlteljesítették még a szárnyaló tőzsdét is. (Az IPO a frissen a tőzsdére lépő cégek részvénykibocsátását jelenti: az initial public offering rövidítése.)
Azt gondolnád, ez az év nem az Airbnb éve, mégis ők is részvénykibocsátásra készülnek még az idén, a tervek szerint 30 milliárd dollárra fogják értékelni a céget a befektetők. Azt a céget, amit a válság elején még csak 18 milliárd dollárra tartottak.
Augusztusig már 36 olajcég jelentett csődöt az Egyesült Államokban, ami számban elmarad a 2016-os 70 cégtől, azonban mivel ezek nagyobb cégek voltak, adósságban már most majdnem elérték az akkori egész éves értéket. A Reuters cikke erre. Nem az olajkitermelők éve az idei.
Magyarországon az új autók árai szerény 15%-kal nőttek tavaly óta (köszönjük a tönkrevágott forint árfolyamnak és az uniós CO2 kvótának.), az átlagár pedig 8,2 millió forint volt idén. A vezess.hu cikke erre.
A kormány olyat lépett, amit már húsz éve meg kellett volna tenni: emelte az orvosok bérét, így végre talán nem csak külsős vállalkozóként fognak tudni a kórházak orvosokat alkalmazni. Az emelés pontos mértéke hétfőn derül ki a benyújtott törvényjavaslatból, de állítólag a kamara javaslatát fogadták el, amit 2022-re kellene elérni, de már 2021 elején is komoly emelést jelentene.
Ami már most látszik, hogy ápolóból nagyobb a hiány, mint orvosból, azok bérét mégsem akarják rendezni, csak a már évekkel ezelőtt beígért 20%-ot adnák nekik oda. Reméljük, végre az egészségügyre is fog pénz jutni és nem csak egy egyszeri tűzoltásról szól a javaslat. Hétfőn okosabbak leszünk.
