A költségvetésről

A mozizással kapcsolatban felmerült a színházak és úgy általában a kultúra támogatása. A nagy kérdés az, kell-e támogatni a kultúrát, kinek kell támogatni és mennyire kell támogatni.

Magyarországon mindenki az állammal szeretné magát eltartatni és ez sokak szerint rendben is van. Legyen szó egyházról, színházról, bélyeggyűjtő szakkörről, valamiért elvárás, hogy majd az állam biztosítja a szükséges anyagi forrásokat.

Ennek a múlt rendszerből itt maradt gondolkodásnak az eredménye, hogy Magyarországon még mindig túl magas az állami újraelosztás mértéke. (Magyarországon a GDP 36,6%-a az újraelosztás mértéke, Szlovákiában 33,1%, Romániában 27,1%, Lengyelországban 35%)

Sokaknak nem esik le, hogy az állam csak azt a pénzt tudja szétosztani, amit előtte elvett a társadalomtól. Ezt hívják állami újraelosztásnak. Minél több pénzt szed be az állam adó formájában és oszt újra a társadalomban, annál nagyobb lesz az állami újraelosztás mértéke.

Mint adófizetők, a minél kisebb újraelosztásnak örülünk,  hiszen annyival több marad a mi zsebünkben és mi dönthetjük el, hogy mire költjük azt.

Azonban ennek ára is van. Jó lenne, ha az újraelosztás mértéke az amerikai 24,3% lenne, de szeretnénk-e cserébe megkapni az amerikai egészségügyet annak minden horror költségével és szeretnénk-e 1,5 ezer milliárd dolláros diákhitel-állomány arányos részének a boldog tulajdonosai lenni? Mert az alacsony újraelosztás mögött az is ott van, hogy az állam nem, vagy alig költ az egészségügyre vagy a felsőoktatásra. Esetleg mindennapos látvány a szemétben turkáló nyugdíjasok hada, mint Dél-Koreában.

Minden egyes fillér, amit az állam bármire is elkölt, azt az adófizetők dobták össze. Legyen szó egészségügyről, oktatásról, utak építéséről, futballról vagy bármilyen alapítvány támogatásáról, az állam a mi pénzünket költi.

Minden, az állam elköltött 100 milliárd forint minden egyes négytagú magyar családnak 40 ezer forintjába kerül, amit szja, áfa vagy bármi egyéb címen vesz el tőle az állam. Ezért igenis fontos, mi lesz a pénzünkből. Új kórház, oktatás, vasútvonal vagy stadion.

Egy normális társadalomban a tudatos adófizetők elszámoltatják a mindenkori kormányukat, mennyire hatékonyan és mennyire célszerűen használja fel a tőlük elvett pénzt. Az amerikai állampolgárok például ezen a honlapon követhetik nyomon, mire, mennyit költenek az állami intézmények, a tagállamok kormányai és a központi költségvetés. Minden háromezer dollár feletti költés megtalálható a honlapon.

Egy átlagos kelet-európai társadalomban inkább a jobbágy-mentalitás fenntartásában érdekeltek a kormányok, a társadalom csak ne érdeklődjön arról, hogy mire ment el évi 22 ezer milliárd forint. Az állampolgárnak semmi köze ahhoz, mire mennyit költ a kormány. Az nem az ő pénze, úgysem érti, kár vele foglalkoznia.

Érdemes megismerkedni a költségvetéssel, egy tudatos polgárt érdekli, hogy mire mennyit költ az országa az ő pénzéből.

A tervezett költségvetést a költségvetési törvény tartalmazza, ez a 2020-as tervezet. Valószínűleg nem lesz tartható a költségvetés a jelen gazdasági felfordulásban, de ez most annyira nem fontos.

Erre az évre közel 22 ezer milliárd forintos költségvetést irányzott elő a kormány, 367 milliárdos hiányt tervezett előre. Ez 0,8%, ilyen alacsony még soha nem volt a tervezett hiány, tavaly ez az érték 2,3% volt. A TB és egyéb alapok számára nem lett hiány tervezve. Bár szinte biztos, hogy nem állunk meg itt, de dicséretes, hogy ilyen alacsony hiányt terveztek. (Bár az lenne a normális, ha többletes költségvetést terveznének az államok, hogy csökkenjen a felhalmozott adósságuk, de az valamiért nem divat, Európában is csak néhány államnak van ennyi esze.)

Az euró árfolyamát 321 forinttal tervezték. Év végére 32 ezer milliárd forintos államadóssággal számoltak. 2020-ban 700 milliárd forint államadósság-növekedést terveztek, de mivel legalább 2,8% GDP növekedést is prognosztizáltak, ezért a tervek szerint az adósság-növekedés ellenére csökkent volna az államadósság százalékos aránya. (Kapcsolódó cikk: Az államadósság számokban)

2020-ra 1.366 milliárd forinttal, vagyis 13,7%-kal több adóbevételt terveztek, mint 2019-re, ebből 2899 milliárd forint lett volna a lakossági befizetés, 6.635 milliárd forint lett volna a fogyasztási típusú adók és 1.690 milliárd forint lett volna a gazdálkodási szervezetek befizetése. (Kapcsolódó cikk: Az adózásról újra)

A társasági adóból 500 millárd forintot vártak, ez 20%-kal több, mint 2019-ben. A katából 193 milliárd a tervezett, ez is 25%-kal több, mint 2019-ben (Az eva kivezetése miatt akár még tartható is lett volna.)

Az áfabevétel 4.968 milliárd forintra van tervezve (15,8%-os növekedés), a jövedéki adókból (melynek zöme az üzemanyagok jövedéki adója) 1.226 milliárd forint-ot vártak.

SZJA-ból 2.609 milliárd forint a tervezett bevétel.

Az Uniótól 1.496 milliárd forintot vártunk idénre.

A TB alapok bevétele 6.269 milliárd forint, ebből 2.682 milliárd forint az egészségügyi rész, a többi a nyugdíjalap része. Tervek szerint mindkettő elég lett volna az irányzott kiadásokra.

Az eddig felvett államadósság finanszírozása a tervek szerint 1.111 milliárd forintba fog kerülni, ennek legnagyobb része a kamatteher. A négytagú háztartásunk 444 ezer forintot kénytelen adózni évente a meglévő államadósság kamatfizetésére. Ha az államapírok kamatlábai 2 százalékpontot emelkednek, akkor 640 milliárd forinttal fog nőni a kamatkiadás, vagyis családonként további 250 ezer forint lesz az éves költsége a meglévő államadósságnak.

A vasút által nyújtott kedvezmények (diák, nyugdíjas, stb.) miatt az államnak 173 milliárd forintot kell adni a MÁV-nak és a GYSEV-nek, az autóbuszos cégeknek további 90 milliárd forintot ad az állam ugyanezen oknál fogva. Vagyis a négytagú családunktól 105,2 ezer forintot von el arra az állam, hogy támogassa egyes társadalmi rétegek utazását. Ehhez még hozzájön a vasúti pályahasználat éves 106 milliárdja, az elővárosi közösségi közlekedés 14 milliárdja, illetve a különféle vasút-felújítási munkák támogatása.

Magyar filmekre 27 milliárdot ad közvetlenül az állam, ez 4 milliárddal kevesebb, mint tavaly.

Közmunkára idénre 140 milliárdot terveztek, ez 40 milliárdos csökkentés tavalyhoz képest. A Foglalkoztatási Alap teljes éves tervezett kiadása 431 milliárd forint.

A költségvetésből olyanokat is megtudunk, hogy például közvilágításra kilométerenként 400 ezer forintot ad az állam évente.

A hadigondozottak ellátását végző alapítványnak 14 milliárdot ad idén az állam. Ez annak a fényében soknak tűnik, hogy hetven éve egy puskát sem sütöttek el háborús céllal az országban, így elég kevés lehet a célcsoport (elsősorban hadiárvák) létszáma. (Update: mint kiderült, zöme külföldre, a magyar igazolvánnyal rendelkezők számára megy, illetve a magyar katonai missziók sebesültjeinek és halottainak. Bár nekem még mindig soknak tűnik az összeg így is.)

A honvédség idén 412 milliárd forint működési költséggel és 204 milliárd forintos beruházási költséggel van jelen a költségvetésben.

A Belügyminisztérium költségvetése 724 milliárd forint működési költség és csak 27 milliárd forint a fejlesztési költség. Ide tartoznak a rendőrök, titkosszolgálatok, fegyházak állománya, stb.

Az adóhivatal működése bő 200 milliárdos tétel lesz az idén.

Egyetemek, főiskolák alkalmazottaira 300 milliárd megy el évente (ebből 43 milliárd a járulék, ami visszakerül az államhoz), dologi kiadásokra további 192 milliárd forint. Nem állami felsőoktatásra 24 milliárd forint megy el. Ezzel áll szemben a 330 milliárdos tandíj-bevétel. Vagyis az állami felsőoktatásra nettóban, a fizetések adórészét és a dologi kiadások áfáját levonva évente 79 milliárd forintot költ az állam.

A Klebersberg központ személyi kiadásai 510 milliárd forint, dologi kiadások 70 milliárd forint. Köznevelési célú humánszolgáltatás 249 milliárd (ha jól sejtem, ez az egyházi iskolák kiegészítő támogatása), hittanoktatásra további 6,6 milliárd.

A Petőfi Irodalmi Múzeum éves költsége bő 7 milliárd forint. (Csak egy kiragadott példa.)

Gyógyító-megelőző ellátás intézetei személyi kiadása 380 milliárd forint, dologi kiadások további 254 milliárd forint. Felújításra, beruházásra azonban csak 7 milliárd van tervezve. Ez még az amortizációra is kevés, s hol van még a fejlesztés?

Mentőszolgálat fizetésekre 35 milliárd forint, dologi kiadások 9,3 milliárd, beruházások 10 milliárd forint.

A Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztivál 2 milliárd forintunkba kerül, nemzeti indentitást 7 milliárdért erősítünk évente, jelentsen ez bármit is.

Kormányzati kommunikációra 24 milliárdot tervezünk költeni, turisztikai fejlesztésekre 31+59 milliárdot.

11 milliárddal támogatjuk a Művészetek Palotáját, 800 millióval a Nemzeti Dohányellátót.

Csak néhány példát ragadtam ki, ha van kedved, érdemes átolvasni, mire mennyit költünk, hogy lásd, mire megy el a befizetett adód.

Share

225 hozzászólás

  • Astalor
    Persze az újraelosztás újraelosztása miatt az egész még átláthatatlanabb. Az egyik egyetem rektora mondta egyszer egy magánbeszélgetésen, hogy voltaképpen önfenntartók, mert a hallgatói normatíva kevesebb, mint az egyetem által közvetlenül vagy közvetetten kifizetett adók (munkavállalók bruttó bére, dologi költségekben megjelenő ÁFA, stb).
  • Nacionalista
    Mi a fenének kap állami pénzt a nemzeti dohanyellató???

    Nem fogom elolvasni a linket, mert az egyetlen dolog ami elérnék hogy 200 lenne a vérnyomásom a dühtől, tenni viszont nem tudok semmit. (Szavazni eddig eljártam, de lassan már befogott orral sem tudok senkire)

  • Kiszamolo
    Nacionalista, valami állami nonprofit kft ez.
  • Szabó Gábor
    Állami alkalmazottak 90 százaléka:

    youtube.com/watch?v=m4OvQIGDg4I

  • Bltzr
    A sok stadionozással lett egy hangulata a cikknek…
    Érdekes lenne egy olyan felmérés, hogy minden stadionra költött száz forintból mennyi maradt itthon magyar vállalkozóknál, melósoknál és beszállítóknál és száz decatlonban (tesco, new yorker, UPC, Vodafone) elköltött forintból mennyi marad az országon belül.
  • Marco van Basten
    Ne haragudj, rendkívüli módon egyetértek veled ebben a postban (ez lenne a polgári társadalom), de bántja a szépérzékemet ebben a bekezdésben a felesleges szóismétlés:
    “Erre az évre közel 22 ezer milliárd forintos költségvetést irányzott elő a kormány, 367 milliárdos hiányt tervezett előre. Ez 0,8%-os hiány, ilyen alacsony még soha nem volt a tervezett hiány, tavaly a hiány 2,3% volt. A TB és egyéb alapok számára nem lett hiány tervezve. Bár szinte biztos, hogy nem ilyen alacsony lesz a hiány, de dicséretes, hogy ilyen alacsony hiányt terveztek.”
    Itt kicsit túl sok a hiány – he-he…
  • Unemployed
    Egyre kevésbé igaz már a korlátlan pénznyomtatás világában, hogy minden kiadást az adókból kell fedezni. Megveszi a jegybank az államkötvényt oszt jonapot. Még ahol ez eddig nem ment, ott is ez megy most, mert a bevételek kiesése mindenhol bedönti a költségvetést és egyszerűen nincs most senkinek forrása ilyen gigantikus hiány finanszírozására.
    A dolog annyiban persze igaz, hogy ez inflációt/árbuborékokat okoz és a többlet pénz árát a lakást vásárlók, illetve a negatív kamatot kapó megtakarítók fizetik, de nem adóban, hanem elértéktelenedő vagyonban, illetve nagyobb eladósodásban.
    Ez a politika még az adók újraelosztásánál is brutálisabb jövedelem átrendeződést okoz.
  • Kiszamolo
    Ugyan már. Egyszerű tény, hogy határozott összegeket költünk stadionokra. Pl. csak a Puskás felépítése 80 ezerbe került minden egyes magyar családnak. Hogy az üzemeltetése mennyibe fog kerülni, majd kiderül, ha látjuk, mennyit kell évente rákölteni.
  • Copywriter
    Babaváró hitelhez csomó dolgot össze kellet szedni. Bementünk egy állami épületbe, ahol adtak igazolást, hogy volt TB jogviszonyom. Ez épület + dolgozók bére + rezsi + biztonsági őr + felszerelésekbe kerül.

    Egy másik épületben adtak igazolást a családi pótlékról. Épület, dolgozók bére, rezsi, biztonsági őr.

    Amit tudtam beszereztem elektronikusan. De a 0-ás igazolás, jövedelemigazolás úgy készült, hogy beadtam ügyfélkapuban, majd egy ügyintéző elolvasta, csinált egy PDF-et, és elküldte

    Eközben egy normális világban így ment volna:
    1.Bank honlapján engedélyezem az adatokhoz való hozzáférést, átirányítanak ügyfélkapura, ott hitelesítem magam. Bank megkapja az engedélyt.
    2.A bank számítógépe kérdést küld az állami szervernek, az igazolja a fenti papírokat. Ez kb. 3 millisecundum lett volna.
    3.A banknál másnap 1 ember ránéz, utal.

    Még kérdés, miért van ennyi bürokrata? Ez mennyi pénz?

  • Vajon
    Mekkore összegről dönthetnek az adófizetők?
  • Loc
    Én csak azt nem értem, hol tud beleszólni az adófizető abba, hogy mire mennyit költenek a pénzéből?
    Nyilván vannak olyan terültek, amiknek a finanszírozása nem demokratikus kérdés, de csak egy kiragadott példa. Szeretném-e hogy az Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány 814 millióból gazdálkodjon, vagy inkább az elővárosi tömegközlekedésre költeném inkább egy részét?
  • Ramsons
    Magyarországon még mindig túl magas az állami újraelosztás mértéke. – majd megmutatod hogy kb az OECD átlagán van. Nálunk versenyképesebb országok tudnak hasonló vagy magasabb szint mellett létezni és nincs jobbágy mentalitásuk.
    A másik hogy “mi adófizetők”. Pontosan kinek a nevében beszélsz? Csak nekem sértő ez a poszt?
  • speki
    Eddig is külföldön intéztük a nagyobb bevásárlásokat és ezután még inkább ott fogjuk, mi ezzel védekezünk az oligarchákra szabott magyar adózással szemben.
  • Gergő
    szerintem érdemes lenne csökkenteni az állami újraelosztás mértékét, a nyugdíj és az egészségügyi rendszer tekintetében. Teljes mértékben az emberekre bíznám. állami elvonás 0 ft lenne a nyugdijra es az egeszsegugyre. Mindenki döntse el, mi a fontosabb számára. Egy jó és drága egeszsegbiztosasi csomag, (aminek dija csokkentheto lenne jo egeszsegi allapottal, pl. pia/cigi nelkul) vagy az evi 13.5 liter alkohol es nemtudom mennyi cigaretta amit megisznak es elszivnak az emberek. ugyanez a nyugdijnal. ongondoskodas a nyugdijas evekre, a kiszamolo.hu ugyis kiszamolta mennyit kell felretenni. valoszinuleg egy totalis csod lenne a tarsadalmi kiserlet eredmenye 🙂 en aki felhoznam az otletet meg is lincselnenek 🙂 pedig csak onallo dontesi lehetoseget biztositanek. megjegyzem en a magas brutto fizetes miatt sokat adozok cserebe sosem vagyok beteg tehat en most jo szarul jarok de nem ezert irtam
  • Kiszamolo
    RAmsons, ja, az átlag felett jóval. A környező államokhoz képest meg sokkal több az elvonás. 33% helyett 36,6% az bő 10% többletelvonás.

    Igen, csak neked.

  • usespanner
    Fiatal koromban úgy gondoltam, hogyha mindent tudnánk a korrupcióról, azaz mindenki olyan olvasott lenne, mint én, akkor csökkenne annak a mértéke.

    Ma már belátom, hogy tévedtem. A korrupció mi magunk vagyunk.

    Béla bá’, aki feketén adja ki a lakását, Miska bá’, aki számla nélkül villanyszerel, Mari néni, aki hálapénzt ad és én, aki, annyiszor vesz bérletet, mint amennyiszer a KATA-t megfizeti.

    De az irány pozitív, a pénztárgépeket bekötötték a NAV-hoz, az ukrán cigi a hálapénzzel együtt visszaszorult (az utóbbi 10 évben senkinek sem adtam), rendőröket sem illő már megvesztegetni és az életbiztosításoktól kezdve a repülőjegyig minden sokkal átláthatóbb.

  • Marco van Basten
    Vajon és Loc:

    Maga a demokrácia arról szól, hogy MINDEN egyes adóforintról azok döntenek, akik azt befizetik, vagyis az (állam)polgárok. (A polgár definíciója ez: olyan önálló kereső, akinek adóképes jövedelme és/vagy vagyona van.) Egyrészt elmész négy évente a képviselődet megválasztani, másrészt, folyamatosan számon kéred őt magát, hogy ugyan, ezt meg ezt hogy és miért (nem) támogatta. És ezt mindannyian megteszik, akik ott élnek a választókerületben. Ez lenne a közvetett formája, a közvetlen pedig a népszavazás.

    Na, elvileg így.

    Csak a kivitelezés nem hogy nálunk, sehol sem megy könnyedén.

  • Sanyi
    A központosított közoktatás vízfeje 510 + 70 milliárdba kerül. Többe, mint felsőoktatási intézmények dolgozói bére. A KLIK nem más, mint a klientúra kifizetőhelye. Mentősökre meg jut 55 milliárd, no meg az ablakban tapsikolás.
    Hánynom kell, már bocsánat.
    Nem is sorolom tovább.
  • usespanner

    “Érdekes lenne egy olyan felmérés, hogy minden stadionra költött száz forintból mennyi maradt itthon magyar vállalkozóknál, melósoknál”

    Ez a kérdés ott sántít, hogyha az állam nem építene stadiont, akkor is lenne munkája a magyar melósnak, akkor is adózna és akkor is fogyasztana.

    Ezt az őrületes pénzt pedig visszaforgathatná az államadósság csökkentésére.

    De ahogy Mészáros Péter a blogjában leírta, (már ha olvassátok), az államadósság őrületes emelése sem probléma, mert rövidtávon ez igen gyümölcsöző eszköz és a politikus 0-4 évben gondolkodik csak.

  • jami

    A külöbnség az, hogy arról én, jami, dönthetek, akarok-e a Dechatlonban vásárolni. (És amit ott veszek, az tuti használom majd. Én.) Őszintén nem érdekel, mennyi marad határon belül a vétálárból, a dolgozók bére tuti. Sok hallgatót lis átok.
    Míg egy stadionnál, hááát, nem döntehtek és ha még használnám is, nemigen lehet akkor, amikor szeretném.
    Nálunk pl. van futókör a stadionnál. Már anyon lyuggatva csikkekkkel, repedezve, nuku karbantartás. Egyedül világítás van este. De. A stadion belső részének a rezsi gyaníthatóan sokkal több. A kihasználtsága, khm.
    A “dolgozók” bérének jelentős része (focisták) szerintem nem marad. Nemzetiség szerint a legritkább esetben magyar állampolgárok…
    Arról nem is szólva, hogy egy stadionnak népegészségügyi szempontból mennyire van haszna. Összevetve azzal, hogy a Decaban vásárolt dolgok többségével mozognak a népek.
  • Q
    “Ennek a múlt rendszerből itt maradt gondolkodásnak az eredménye, hogy Magyarországon még mindig túl magas az állami újraelosztás mértéke.”

    Mindegy, hogy mekkora az újraelosztás mértéke, mert alacsony és magas mérték mellett is működhet az állam hatékonyan. Itt egyáltalán nem az a baj, hogy sokat vesz el tőlünk a magyar állam, hanem hogy nem hatékonyan költi azt el: túl nagy és buta a magyar állam.

    Az államnak kicsinek és okosnak kell lennie, mert sok területen monopolhelyzetben van. Ez a liberális alapvetése az államnak mint gazdasági szereplőnek és egyben törvényhozónak.

  • KL
    “Minden, az állam elköltött 100 milliárd forint minden egyes négytagú magyar családnak 40 ezer forintjába kerül,”
    Nem. Aki többet adózik, annak többe, aki kevesebbet keres és kevesebbet adózik, annak kevesebbe, van, akinek semmibe. Ezt a méltánytalanságot kéne csökkenteni az újraelosztás csökkentésével.
    “Jó lenne, ha az újraelosztás mértéke az amerikai 24,3% lenne, de szeretnénk-e cserébe megkapni az amerikai egészségügyet annak minden horror költségével és szeretnénk-e 1,5 ezer milliárdos diákhitel-állomány arányos részének a boldog tulajdonosai lenni?”
    Jó lenne, ha vevő lehetnél az egészségügyben és az oktatásban és nem megtűrt rossz? Csak azáltal, hogy nem adóban fizeted be az adott összeget, hanem biztosítási díjként/tandíjként? Nehéz kérdések.
    Minél kisebb az újraelosztás, annál kevesebbet tudnak ellopni.
    Ha valaki elkölti az összes pénzét fiatalon, öregen turkáljon kukában.
  • Kiszamolo
    KL, fix az SZJA, az áfa és a jövedéki adó is és százalékos az eü hozzájárulás is. Miért is fizetsz te több adót?
  • Apa
    @Gergő aki meg valami betegséggel születik az dögöljön meg, élete végéig vegetáljon.
  • Ramsons
    Kiszámoló, lehet hogy csak engem zavar hogy le jobbágyozod a magas ujraelosztasú országok polgárait, mégsem értem milyen mutatók alapján allítod hogy jó az alacsony elosztás és rossz a magas. Nekem ennek reszletezése többet érne mint a fenti üres megmondások.
  • Kiszamolo
    Ramsons, csak azért zavar, mert nem értetted meg a mondatot. Olvasd újra és megérted. Ha érteni fogod, már nem fog zavarni.

    Svédországban is magas az újraelosztás meg Franciaországban is.

  • Inevitable

    Már a hasonlat is sántít… az almát nemhogy a körtével akarod összevetni, hanem az ipari kohók bérleti díjával 😀
    Másrészt az embereknek úgy általában két problémája van a stadionépítési lázzal: 1. teljesen agyament ilyen retardált mértékben önteni a pénzt élsportra egy olyan országban, ahol sokkal de sokkal égetőbb problémák is vannak. 2. az említett összegek jelentős része, 30-40-50%-a kicsatornázásra kerül tudjuk hova, úgyhogy éppen pont nem “itthon marad”, hanem pihen egy szudáni számlán. Most ez sarkos vélemény lesz, de aki a stadionépítéseket védi, az vagy kényszerképzetes sportfanatikus, vagy haszonélvezője a vele járó korrupciónak.
  • Barcel08

    Teljesen igazad van.
    Egyszerű példa, én kb 10 évet jártam angol/francia nyelvtanárhoz. Soha nem kaptam senkitől számlát, pedig a 5-8 ezer forintok röpködtek egy alkalomért és mindig tele voltak órákkal. Talán egy vki kérdézte meg h kérek-e, az egyetlen nem magyar. Persze, jó magyar mentalitás, nem kértem én sem.

    Ha hinni lehet a számoknak, a digitalizáció miatt több pénzt tudnak beszedni a srácok, aminek egyrésze kisemberek zsebében maradt, most beszedik és utána egy részét elteszik/elverik.
    Én is sokái háborogtam a korrupción, de én is belegondoltam régebben amit írtál és elolvastam Mórciz Rokonok című művét.
    Azóta ha valakivel a korrupcióról beszélek mindig csak annyit szoktam kérdezni: Szerinted az osztrák festő/nyelvtanár/kisiparos ad számlát? Igen? na ők meg is érdemlik h olyan kormányuk legyen amelyik nem lop.
    Mi? na mi is megérdemeljük a magunkét.

  • Andrea
    Nézzük meg a “ki pénzét költi a döntéshozó”, “kire költi” matixot.
    Saját pénzét magára: kettős érdek, lásd mindennapi élet, hatékonyság mindenek felett
    Saját pénzét másra: ez a jótékonyság, adomány, amiben szintén érdekelt és próbálja hatékonyan
    Más pénzét magára: ez pl a segély vagy céges bankkártya, igen érdekelt benne, de ez mar nem igazán a hatékonyságról szól
    Más pénzét másra: ez kb az állam, ahol semminek nincs gazdája, pazarló és nemtörődöm. 0 érdeke fűződik hozzá. Kivéve, ha át tudja alakítani és “más pénzét magára” negyedbe lép, ahol kezdődik a mutyi és mindjárt lesz érdeke benne a döntéshozóknak.
  • Almak
    Dejó cikk. Színházakat soha nem értettem miért kell államilag támogatni. Persze a profi sportot sem, de azt halljuk sokat a hírekben. Egyiket sem támogatnám, egészségügybe tolnék pénzt, oktatásba is, de színházaknak, sportra nem. Max utánpotlás, 14 éven aluliakig kb. Persze az egészségügybe, oktatásba is óvatosan, mert sokan vannak úgy, hogy tényleg azt hiszik ingyenes az egészségügy és sportból járnak be. Illetve felsőoktatásba minimálisat, 18 évig viszont kell nagyon is támogatni. Régen hülyeségnek tartottam az önfentartás, de idővel beláttam, hogy jó az. Csak nehéz megtalálni a középutat, hogy pont jó legyen (pont jó sosem lesz mindenkinek).
  • Loc
    Marco van Basten
    Igen, viszont ha belegondolunk, már az elv is antidemokratikus. A képviselőmet utólag kérhetem számon, ha már valamit elszúrt. Egy választáson az itt szereplő tételek közül szinte semmi nem szerepel szám szerint, így még akkor sem tudok dönteni róla.
    Persze, tudom, hogy így van ez már régóta, de ma már nagyon sok kérdésről online, milliárdok elköltése nélkül lehetne szavazni.
    Eleinte persze sok rossz döntés lenne így, hiszen mint mindent, a demokráciát is gyakorloni kell. De emlékezzünk vissza, régen a jobbágyokról, sőt még a nőkről is azt gondolták, hogy nem tudnának jó döntéseket hozni a saját sorsukról.
    Ma már itthon ez nevetségesnek hangzik, akkor fordítva volt az.
    Ma még nevetünk azon, hogy az emberek döntsenek arról, hogy villamospálya felújításra, vagy utcazenei fesztiválra, vagy akár több szociális hozzájárulásra, milyen arányban szeretnék költeni a pénzüket.
  • Pampalini
    Jó volt olvasni ezt a poszt. Már-már közszolgálat, amit itt csinál. Kár, hogy pont azok nem olvassák, akiknek kéne.

    Ausztriában dolgoztam egy ideig. Minden tavasszal levelet írt a pénzügyminiszter. Megköszönte, hogy tavaly ennyi meg ennyi adót fizettem, és színes kördiagramon mutatta meg, hogy ebből mire mennyit költött az állam. Apróság, de jól esett. Gondolom, ott erre van igény. Valahogy ide kéne eljutnunk a nemzeti konzultációtól és a kék óriásposzterektől. Hosszú lesz az út…

  • usespanner
    KL többet adózol, de több nyugdíjad is lesz.

    A sok KATA-s, aki netto félmillió után kicsengeti a 10% adóját, 65 évesen rájön hogy ott tart, mint a jobb esetben dél- rosszabb esetben észak-koreai nyugdíjasok, azaz kéne még neki egy szolid 40 millió forint.

    Nézzük meg, ki jár színházba, art-moziba, múzeumba, stadionba-uszodába, könyvtárba, gimibe, egyetemre, ERASMUS-ra. Biztos nem az alsó 10%.
    Az ő juttatásuk a közmunka.

    Amúgy mindenben egyetértek veled, ha piaci alapon mennének ezek a szolgáltatások, te is jól járnál, mert több pénz maradna nálad és nem alacsony színvonalú átlag közszolgáltatást kapnál, és az alsó 10% is happy lenne.

  • Színes Géza
    2009-ben 50% volt az újraelosztás mértéke, ezt vitte le a kormány 36.6%-ra. Well done!

    Meglepődnék, ha pl. Svédországban, Dániában vagy Franciaországban alacsonyabb lenne, mint nálunk

  • Pampalini
    Közhely, hogy az állam rossz tulajdonos, mert minden képviselője a más pénzét költi, ennek megfelelő hatékonysággal. Lezseren, nagyvonalúan, bénán.

    Közismert, hogy a magyar állam nagyon rossz tulajdonos. Nem csak bénák, de a legapróbb kiadásoktól a stratégiai gigaberuházásokig (Paks, Belgrádi vasút…) az az első kérdés, hogy ez NEKIK miért lesz jó. Sokadik szempont (ha megjelenik egyáltalán), hogy NEKED, aki befizetted azt a pénzt, ez miért lesz jó. Számolj utána bátran, mire és mennyit költenek a pénzedből. Beleszólnál? Hát, azt jelenleg 4 évente teheted meg. A jövőben ez lehet több és kevesebb is…

  • Ender
    Nekem a kedvencem a vadászati világkiállítás… 3 milliárd
  • Belavoltam
    “elköltött forintból mennyi marad az országon belül”

    Magyarazd mar el, hogy ha pl. a hivatkozott Decathlon az adozas utani minden 100 Ft profitbol mind a 100-at hazaviszi Franciaorszagba, az miert rosszabb, mintha Meszaros Lorinc az adozas (ha-ha-ha!) utani profitjanak minden 100 Ft-jat beteszi a parnacihajaba (ertsd: Viktor Kajman-szigeteki szamlajara)?

  • dmry
    csak néhány kifizetőhely:
    15 millárdért haladás stadion (mára, az nb2 kiesése ellen „harcolnának”, de szerencséjükre lezárták a szavazást), ahova a kutya sem megy. szerencsére a kormány 300 millát utalt át részükre, mivel vészhelyzet vala…
    11000 fős stadion a másodosztályú zte-nek, ahova még a nem létező kutya kölyke sem jár.
    1,2 millárdnak hazudva
    vasas (másodosztály, mi más?)
    5000 főnek= ~8 millárd, de az egykori kádáristák tízezres! stadionért ugattak, mert nemzetközi szereplésben gondolkodtak (szerény szekta hatalmas ’stenre vár jeligével)
    nyíregy, szintén nb2. mások vészhelyzetére hivatkozva kapott 300 millát, tréningközpontra(?).
    részletezzem az nb1-nek nevezett lopodát is, vagy (nyilván, nagyon remélem) a többség számára világos, hogy mire megy ki a buli :((
  • Medve
    Lehet mások lennének az arányok, ha mindenki befizetné az adót, lehet minden adó kevesebb lenne.
    Készpénzt nyomtatunk, ahelyett, hogy mindent elektronikus útra terelnénk. Alig használtam készpénzt, mikor nem volt “titkolt” jövedelmem. Talán csak a pékség, autószerelő nem fogadott el kártyát.


    Esetleg azt is, hogy a 100 stadionra költött Ft mekkora része marad a NER-nél. Lehet, hogy több.,mint a Tesco, stb nagyvállalatoknál.


    Elmész a területi képviselődhöz, akit megválasztottatok, és jelezd, hogy közvilágítást szeretnél, egészségügy helyett, erre ő ír egy törvényjavaslatot, és a parlament megszavazhatja. Persze papíron, mert itthon Viktor dönt,a te szavad meg…


    Szerinted a minimálbéren elő 3 gyerekes család majd pl egészségbiztosításra fog költeni? Ahol ételre sincs? Nem fogják befizetn, amikor pedig betegek lesznek, jön a rémálom, szintén nincs miből kifizetni

  • Karcsika
    “a fenti ábra”
    csak nekem nem látható?
  • Van véleményem
    @usespanner Áhh sajnos sokaknak próbáltam ugyanezt magyarázni de hiába… A válasz legtöbbször az, hogy ő minek kerüljön hátrányba azokkal szemben akik ugyanúgy csalnak?

    Mutogatnak arra aki a patkóban ülve nagyokat kaszál, közben apa céges számlára veszi a gyereknek a csokit, anya pedig viszi haza a tollakat, füzeteket a munkahelyéről. És nem azért teszi ezt, mert rászorul! Persze természetesen elsők között van, aki nevezi a gyerekét az államilag támogatott kéthetes külföldi nyelvtanfolyamra (*ingyenútra)

    Kollégáim közül sokan vagy nem vesznek BKV bérletet (talán még ez a tisztább eset), vagy elintézik valamilyen belső BKV-s kontatjukkal a kismama és egyéb kedvezményes bérletszelvényeket.

    Becsületesnek lenni mára egyenlő a lúzerséggel. Nagyon szomorú ez és nem látom, hogy bármikor is változni fog.

  • L
    “Magyarországon a GDP 36,6%-a az újraelosztás mértéke”

    2018 GDP a KSH alapján = 42 661 805 millió forint
    2018-ra vonatkozó állami költségvetési törvény alapján az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege = 20 112 108,4 millió forint.

    Ez közel 50%. Honnan jön a 36,6%?

    A fizetésemből levon az állam adót, m.v. járulékokat, m.a. járulékokat, egyebeket + ÁFA-t fizetek vásárláskor = a bruttó fizetésem 40%-a körüli összeg marad nettóban.

    Honnan jön a 36,6%-os állami elvonás érték? Annál JÓVAL TÖBB. Magyarországon csak a termelés a jellemzően kapitalista, de a termelés eredménye a kommunista magyar államhoz kerül.

  • 42
    Nem feltétlen az újraelosztás mértékével van a baj, inkább a rossz hatékonyságú felhasználással és a beépített +örökölt rendszerhibákkal. Sikeresebb társadalmakban maga a társadalom egésze működik egészségesebben, ahhoz, hogy ezt a szintet elérjük, több generációnyi lemaradást kellene bepótolni. Mi kb. Dél-Koreai modellt próbálunk erőltetni, ami inkább egy szűk kört erősít, pedig inkább a skandináv lenne a leghasznosabb szinte minden társadalmi rétegnek, még az elitnek is. (hosszú távon)
    Tudtommal a svédek is erősen visszavettek a szocialista típusú újraelosztó államból, mert majdnem csődbe mentek anno…ma már a szociális hatékonyságra törekszenek.
  • L

    “Most ez sarkos vélemény lesz, de aki a stadionépítéseket védi, az vagy kényszerképzetes sportfanatikus, vagy haszonélvezője a vele járó korrupciónak.”

    Nekem sarkosabb a véleményem: az ilyen emberek egytől-egyig konkrétan szélsőségesen magyarellenes hazaárulók. Bárhogy is próbáljuk szépíteni, ez az igazság.

  • Janos82
    Nekem az OECD-s ujraosztasos abra alapjan ponthogz ugy tunt, hogy a magasabb ojraosztas elonyosebb. Eleg volt csak a magas es az alacsony ujraosztasu orszagokat vegignezni.

    Ez azert is volt furcsa, mert en alapjabaveve az alacsonyabb ujraosztas hive lennek.

  • TG
    Mi értelme van az állam által beszedett adóból fizetett emberek fizetését megadóztatni. Egyik kezével ad a másikkal visszavesz belőle. Valaki ezt magyarázza el nekem hogy ennek mi értelme van.
  • Miki
    Elnézést kérek a megjegyzésemért, mert sokat tanultam az itt olvasott cikkekből és hozzászólásokból. Köszönöm az önkéntes tanító munkát. Sokat segített, hogy változzam és időnként már segítek másokon is, nem csak a magam változtatása helyett.
    A korábbi cikkekben pont arról volt szó, hogy a vágyott %-al rendelkező országokban milyen vagyon adók vannak https://kiszamolo.hu/adozasrol-ujra/.
    Én szívesen megtartanám a magyar adórendszert, ha …
    -a közbeszerzéseken nem kellene 30-40% kamara haszna adót fizetni, hogy a munkát megkapd.
    – a Mo. első járványkórházát nem Kiskunhalason építik fel, amit megközelíteni körülményes, de pont a Bp-Belgrád vasútvonal útvonalon fekszik és munkásszállásnak jó, de járványpénzből építjük.
    Ha az említett és sorolható X% zsebpénz, hasznos/legális dolgokra fordítódna, talán még a stadionokra is elnézőbben gondolnék.
  • -nb- mint vevő az egészségügyben például
    Tehát akkor 1 egészségügyi szolgáltatási példa:
    Nagyon menő és egészséges vagy, van 1 remek biztosításod, boldogan élsz, mígnem 50 éves korodban beüt 1 rák. Semmi vész, a biztosító kifizeti a műtétet és kezelést, mondjuk 100 milliót, boldogan gyógyulsz mint vevő a super ellátásban.
    Majd 5 év múlva kiújul egy kicsit, itt aztán nézheted a bankszámládat: a biztosításod az előző kezelésnél kifutott, újat meg ki kötne egy rákbeteg idős vevővel? Szóval vagy bedobod a 100 milliót sajátból, vagy meghalsz.
    Még mielőtt: a 100 millió egy üzleti biztosításos világban nem biztos, hogy nagy összeg. talán még a magyar EÜ-ben sem, a kezelés eltarthat egy-két évig is.
    Szerintem!
  • okosban megoldjuk
    Én is vezetek saját költségvetést. Ritkán tudom megtervezni a valóságnak megfelelően, mert a megvalósítás már nemcsak rajtam múlik, hanem pl a feleségemen is. Azonkívül sokszor nehéz eldönteni, hogy kajára vagy élményekre vagy bármire költsek többet. Ez meg egy ország költségvetése. A felsorolt tételek közül többről nem is tudtam. Akkor most mondjam azt, hogy olyanra költik a pénzem, amiről nem dönthetek? Ha meg még mindig a 70-es években épült “stadionok” lennének, talán nem gondolnánk azt, hogy ezek is még meddig fognak itt csúfoskodni?
    Itthon ebben a hónapban 5000-et terveztem kerékpár javításra, de 9300-ért csinálták meg. Nem baj, mert az egészségügyi és iskolai kiadásaimon vissza tudom spórolni, a lényeg a záró egyenleg.
  • örök körök
    Álmodozni lehet minimál államról, szükséges minimum újraelosztásról, öngondolkozásról, csak ebben az országban nem érdemes. Tudtommal jelenleg párt sincs olyan, aki legalább szavakban felvállalná ezt az ügyet, mivel egyszerűen nincs rá valós választói igény. Még az itteni hozzászólók többsége is csak pontosan addig támogatná a kisebb államot, amíg a saját érdekei nem sérülnek…

    Ha valami csoda folytán jelentősen visszavágnák az egészségügyi, nyugdíj hozzájárulás mértékét a jövőbeli ellátás kárára, annak egyetlen nagyon egyszerű következménye lenne: az ingatlan árak ismét háromszoroznának pár év alatt, hogy aztán majd a tulajoknak nyugdíjas korukban ne legyen pénze mit enni, orvoshoz járni… Ebből a társadalomból hiányzik az öngondoskodás ösztöne, a szülei példáján beleégett mindenkibe, hogy ami saját az bármikor elveszhet/elvehetik, az állam viszont úgyis eltart bármi is van.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.