A mozik vége?
A mozik már bő száz éve részei a szórakoztatóiparnak, a maga idejében a mozi volt az, ami a perifériára szorította az addig egyeduralkodó színházakat.
A technikai fejlődés úgy látszik a mozikat is utoléri. 2019-ben az amerikaiak csak átlag három és félszer mentek el moziba, ez a legalacsonyabb érték 92 év alatt.
Amikor a 65 colos 4K-s tévék induló árai már bőven 200 ezer forint alá estek és a különböző streaming szolgáltatók havi néhány ezer forintért kínálnak akár 4K-s filmeket nagy választékban, az online tékákban pedig a mozipremier után néhány hónappal már egy mozis popcorn áráért ki lehet bérelni a mozifilmeket, egyre kevesebb okot találnak az emberek arra, hogy elmenjenek moziba. (Az, hogy a filmgyártók évek óta csak folytatásokat és remake-eket készítenek, szintén nem késztet sok embert arra, hogy moziba menjen.)
A mostani járvány miatti bezárás legnagyobb tragédiája nem az a mozik számára, hogy nincs bevétel, hanem az, hogy mind az emberek, mind a filmforgalmazók fejében esetleg megfordul, hogy mi szükség is van még a mozikra.
Sok stúdió inkább elhalasztja a filmjei bemutatását, csak hogy moziban mutathassák azt be, azonban van, aki online elérhetővé teszi a filmjeit.
Így tett az Universal is, online mutatta be a Trollok a világturné című filmjét, két napra 20 dollárért lehetett kibérelni a még moziban sem bemutatott filmet.
A bevétel minden várakozásukat felülmúlta, rövid időn belül 200 millió dolláros bevételük lett. Mivel ezen az összegen nem kell osztozni a mozikkal, anyagilag nagyon sikeres lett a próba, valószínűleg többet hozott a stúdiónak az online premier, mint amit a moziktól kapott volna. (Persze ehhez az is kellett, hogy az emberek kényszerből otthon vannak és sokat néznek filmeket.)
Összehasonlításul a Trollok első része mindössze 153 milliót hozott az amerikai mozikban, az egyik legnagyobb kasszasiker, a Zootropolis összesen 341 millió dollárt termelt az amerikai mozikban, a Verdák első része pedig 244 milliót termelt ugyanitt, de ezeket az összegeket meg kellett osztani a mozikkal.
Így aztán további filmeket is kijelöltek online premierre, mint a Staten Island királyai-t vagy a High Note című filmet. (A látványra épülő legújabb Fast and Furious filmet azért moziban akarják bemutatni.)
Más stúdiók is rákaptak a lehetőségre, az Outpost című filmet is úgy reklámozzák, hogy júliustól a mozikban ÉS on demand videóként megtekinthető.
Ennek persze nem mindenki örül felhőtlenül, a legnagyobb amerikai mozihálózat, a 11 ezer vászonnal rendelkező AMC bejelentette, hogy soha többé nem fog Universal filmeket forgalmazni. Persze kérdés, egy hitelekkel terhelt, a túlélésért küzdő hálózat megteheti-e, hogy az egyik legnagyobb stúdió filmjeit nem tűzi majd műsorra.
Így az idei év legnagyobb csapása a mozik számára valószínűleg nem az, hogy néhány hónapig be kellett zárniuk, hanem az, hogy nem csak a nézők, de a filmgyártók is elgondolkodtak azon, szükségük van-e még a mozis premierre egyáltalán. Úgy tűnik, már senkinek nincs égető szüksége a mozihálózatokra, a stúdiók közvetlenül is elérik az embereket és ők pedig boldogan fizetnek negyedárat azért, hogy az egész család a mozi helyett a nappaliban mozizhasson együtt. A mozik vége nem mostanában fog eljönni, hiszen színházba is járnak még az emberek szórakozás miatt, de könnyen lehet, hogy elkezdődött valami az online premierekkel.
Abból a néhány filmből évente, amit az emberek moziban, nagy vásznon akarnak mindenképp megnézni, nem fognak tudni megélni a mozik.
Amúgy Németországban iszonyúan drága is a mozi: 10-15 euró egy db jegy, hozzá popcorn ugyanannyi (jó utóbbit nem muszáj venni), és nagy eséllyel látsz egy bűnrossz remake-et.
Remélem, azért maradnak a mozik: azért az jó dolog, hogy 2 órára ki kell kapcsolnod a telefonod vagy lehalkítani, nem zavar senki.
Kerdes, kinek szamit meg a filmelmeny. Ez izles dolga, azzal meg nem erdemes vitatkozni.
En utoljara az Interstellart lattam es a Gravitaciot, nekem elmenyszamba ment az osszhatas.
En nem vagyok kulonosebben erzekeny a kepi vilagra, de azert nagyot dobott, amikor eloszor kapcsoltam be a hdr-t a monitoron. Az elso felso-kozepkategorias hangfalam is lebilincselt. Ennel fogva, ha nincs hdr es rosszabb minosegu a hang, most mar kihallom es sznoboskodni kezdek.
Egyszer hallottam a pesti high-end shown igazi premium hangot, attol mondjuk felallt a szor a hatamon. Kene!
Nem hiányzik a mozi, ettől függetlenül azért jó néha kimozdulni, más élmény legtöbb embernek mint otthon a kis tv-juk.
De nem tudom mi lesz a jövőjük, a streaming azért már járvány előtt is jó nagyot harapott a tortaba.
Mondjuk ehhez pont nem kell moziba menni. 😉
Közben nachos…
Ha nyitnak biztos hogy megyünk még.
Kétségtelesen,hogy én is most a karantén alatt lettem HBO Go is Netflox előfizető,de
1-1 felkapott akotásra elmennék majd.
>Hát nekem nem tűnik úgy, hogy a színházak annyira periférián lennének, köszönik, élnek ma is, elég sok full házzal üzemel.
Egyrészt mint Kiszámoló írta, sok színház vastagon adófizetői pénzből képes csak fennmaradni. Ez nem feltétlenül rossz, de ezt azért látni kell.
Másrészt a színházak ahhoz képest, hogy mit jelentettek 100, vagy akár csak 50 éve szinte nem is léteznek. Az utóbbi években hiába volt kis felívelés, az egy nagyon durva és hosszú lejtmenet után jött az eredeti jelentőségükhöz képest továbbra is kb. sehol sincsenek.
Megjegyzem a színházak most még nagyobb gubancban vannak mint a mozik. Egy multiplexben ha csak minden második helyet adod el, akkor megvan a kellő távolság a nézők között és még talán ki tud jönni a matek (eleve nem minden műsor full házas). Színházban nem tudsz ilyet.
A nagy filmekre még eljárok, olykor egyedül is, de csak már ha lecsengőben van és korai vetítésekre, hogy ne legyenek sokan, de amúgy a film 95%-a bőven élvezhető otthon.
Abban is egyetértek Miklóssal, hogy azért van ennyi színház, mert kapnak elegendő támogatást, különben a 2-4x jegyárat elég kevesen tudnák megfizetni a nézők.
A mozi egy letűnt kor terméke (szvsz), vagy megújul vagy a következő generációk már hanyagolni fogják.
Illetve a 200M nem egy nagy összeg ilyen tekintetben, hanem átlagos. Több mint felét megkapja a studio és egy nagyobb animációs film simán hoz 400M-t.
Mozi élmény ? Covid előtt rendszeresen jártunk moziba. Az utolsó 5 mozi arról szólt a Camponaban hogy Te állj be jegypenztarba én a popcornhoz és akkor talán végzünk mire elkezdődne a mozi. A hatodik ilyen teltházas mozinak a Campona bol kiifordultunk. A 11 éves lányom teljesen megértette hogy nem kell megint ez az izgalom. Átszoktunk az Allee be. Ott legalább volt “önkiszolgáló “ kassza. A nagy sort így előztuk a pénztárba, de a popcorn sort nem lehetett előzni. Most válságba vettem egy LED-es projektort volt erositonk és otthon nézzük chips-el ( popcornt nem szeretjük annyira de más nincs a moziba. ) a kezünkben. Már csak egy jó vászon kéne, de válságba a fal is megteszi. Covid után szerintem mi csak a nagy látványos filmekre megyünk. Abból meg évente van 1-3 db. Ennyi.
én biztos nem vennék mostanság mozirészvényt, a “valamilyen forma” meg a “átlagon fölül nyereséges” közötti nem elhanyagolható különbség okán
Vajh miért…? Mozis lobby?
Ha váltani akarsz infos területre akkor első körben egy angol tudás kell. Hiába adják le magyarul az anyagot ott vége lesz a tudásnak. Ha ez megvan akkor az irányt érdemes eldönteni, mert az IT ezer féle területből áll. A legkönnyebben elérhető rész talán az a fajta manuális tesztelés ahol nem a programozói tudás kell (kicsit olyan mint a dobos, még nem zenész de már nem közönség). Nyilván kis tudás kis pénzel is jár…
Persze ertem, hogy szep szam es nem kell osztozkodni, de ez addig tart mig ez a kenyszerhelyzet van, szerintem.
Ahogy sokan josoljak, hogy az emberek nem mennek szorakozni es tomegbe, de mikor uj zeland kinyitott meg a csirke is elfogyott a kfc-bol.
IMAX-ban az Interstellar nekem örök élmény, a dokkolós jelenet azzal a zenével, akkora vásznon, lenyűgöző volt, azt otthon nem lehet előállítani.
Viszont a legtöbb moziban sz@r a kontraszt, van ahol az Exit tábla rávilágít a vászonra és hasonlók. Szóval bizonyos szempontokból otthon lehet jobb moziélményt csinálni ()jobb JVC, Sony projektorok is agyonverik a mozit kontrasztban), bizonyos szempontokból viszont nem, mert ahhoz egyszerűen nagy tér kell. (Hang is jobban szól nagy térben mint egy normál szobában.)
400-ért soha nem kaptál csúcsprojektort vászonnal, az 12 éve is 1,5-2 gurigánál kezdődött. De a 120″ kép valóban agyonver minden TV-t méretben, kontrasztban, színekben az OLED-et nyilván nem.
Annyira nem haraptak rá az emberek, sokaknak fájt tőle a feje meg kényelmetlen szemüvegben nézni. Plusz sokkal drágább rendesen leforgatott 3D filmeket gyártani, mert dupla kamerarendszer kell, sportközvetítések dettó, ESPN próbálkozott vele, aztán dobták is, nem adott hozzá annyit. Én is több értelmét látnám ha végre az ilyen hülyeségek helyett olyan paneleket fejlesztenének, amiknek jobb a színvisszaadása, kontrasztja és nem égnek be idővel mint az OLED.
Szerintem kb annyi haszna lesz, mint amit a leírásában is említenek.
“Az ingyenes kurzus lehetőséget nyújt arra is, hogy feltérképezd, mennyire áll közel hozzád az IT világa, és szívesen részt vennél-e egy hosszabb képzésben.”
Programozóként ténykedek már közel 10 éve. Részemről műszaki informatikai egyetemet végeztem. Viszont van pár kollégám, akik csak 1 éves programozó képzést (bootcamp) csináltak és sikerült helyt állniuk az ott tanultakkal.
A két képzési forma közti különbségről egész jó blog bejegyzés:
nofluffjobs.com/hu/blog/tanulj-informatikat-egyetem-vagy-programozo-kepzes/
Tehát ahhoz, hogy belekóstolj, hogy szívesen foglalkoznál-e egy hosszabb képzés (6-12 hónap) keretében is informatikával, szerintem alkalmas lesz az említett képzés.
Ami a színházakat illeti, szerintem jópár színház megélne állami támogatás nélkül is, csak háromszorozni kellene a jegyárakat, de még úgy is legtöbbször megtelnének. Mert a jelenlegi jegyárak mellett állandó harc megy azért, hogy kinek jut, kinek nem. Szerintem ha az állam elengedné, de nem csak a liberális színházakat, hanem az összeset, az hosszútávon inkább jót tenne a színjátszásnak.
Egyébként a színház és a mozi elavulásban más tészta. Jellegéből fakadóan a színház soha nem fog elavulttá, feleslegessé válni, a mozira nem vennék mérget.
A járvány legalább a helyére teszi ezt is. Lassan rájövünk, hogy se a mozi, se a színház nem hiányzik.
– country club, bowling, mozi, vásárlás. Van sok mozi $1-2-5 / jegy napért, 5 dolláros napon premier filmek is.
Marmint jelen cikk nem emliti, es fejbol pontos szamokat nem is tudok mondani de nemreg olvastam egy filmstudionak nagyobb aranyban marad meg a bevetel online forgalmazas eseten mint ha mozikba kerulne.
Igy a “Trollok a világ turné” illetve par hasonlo ‘partizankodas’ (mert egy korabbi fimstudiok es mozilancok kozott megegyezes felrugasat nem tudom mashogy hivni) megmutatja mennyit nyer es veszit a filmgyar ha a mozikat hanyagolni kezdi, es hamarosan kiderul mennyire akarnak mozik nelkul forgalmazni..
Megértem, ha valaki darálja a filmeket akkor drága a mozi.
A gyerekeknek sem akkora élmény itthon megnézni ugyanazt, nem elsősorban a film a lényeg.
Ami miatt én csak gyerekekkel megyek az, hogy eredeti hanggal szinte nem adnak semmit vidékén, úgy meg már drága egy filmet megnézni, hogy 1 napos program legyen.
Ezért fizet az ember, hogy még reklámot is nézessenek vele? Akkor határoztam el, hogy olyan leszek, mint a többi (számomra) idegesítő alak aki 10-15 perc késssel megy a sor közpére.
Szerintem ez egy főpróba volt, amit már régen ki akartak próbálni a filmstúdiók, milyen lenne mozik nélkül, csak eddig nem lehetett meglépni, mert árulásnak érezték volna a mozik (joggal). De most lett egy jó indok.
S kiderült, még nyernek is rajta a filmstúdiók.
Hány milliárdot is verünk el évente például az Operára? Vagy százfős szimfonikus zenekari koncertekre?
S hány ember jár Operába? Egy maroknyi embert szórakoztatunk évi tizenmilliárdokért.
Ha ő annyira szereti az Operát vagy neki muszáj élőben hallgatni egy szimfonikus zenekart, akkor nyúljon a zsebébe és fizessen harmincezret vagy ötvenezret, amiből kijön a száz zenész meg a két tucat színész és a háttéremberek fizetése.
Annyiért már nem kellene? Akkor nyilván nincs rá azért annyira komoly igény.
Vagy szerezzenek szponzorokat, akik hajlandóak önként támogatni az előadásokat.
S miért ne lehetne egy élőszereplős előadásra szóló jegy jóval drágább, mint egy mozijegy? Mert akkor vége lenne a “kultúrának”? A kultúra csak addig kell, amíg olcsó?
Camino, Papírsárkányok, Adaline varázslatos élete, Isten városa, After Thomas, Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén, Lazhar tanár úr, Nem beszélek zöldségeket, Whiplash stb-stb…az ilyen filmek szinte csak online elérhetőek.
Nekem az a kedvencem amikor a film végén megy a fantasztikus zene a sok felirattal, de a prolik már állnak fel és tülekednek kifelé.
Ja meg ha igulank, akkor rázzák a térdükkel a padsort.
Amúgy tőlem mehetnek mind a levesbe, amikor kitalálták, hogy 99 ember bemehet a terembe..
Ezt most az Operára érted és a 100 fősre, vagy minden színházra? Ha csak az első kettőre, akkor a többi miért kapjon?
Ha van időd ez indulásnak jó, de ettől nem leszel programozó. Szerintem végezd el, utána pedig céloz meg egy OCA vizsgát (én javas körökben mozgom, de az MS-nek is van hasonló “alap” vizsgája). + ismerd meg az SQL-t alap szinten legalább.
Nem vagyok a certifikátok nagy barátja, de ha valakinek nincsen szakmai gyakorlata és rendelkezik OCA vizsgával, akkor látom, hogy a minimális (!) alapjai megvannak, amire lehet építeni. Utána kemény 1 éves szakmai gyakorlat valahol és utána már a junior szintet tudod hozni.
Mikor mi három, 1/2 évet bootcampban edződött fiatalt felvettünk, akkor mi indítottunk nekik egy három hónapos belső képzést és utána tudtuk csak őket projektre delegálni.
Előttem említették az angolt, ez kb nélkülözhetetlen, mert enélkül semminek nem tudsz utánanézni.
Hány milliárdot is verünk el évente például az Operára? Vagy százfős szimfonikus zenekari koncertekre?”
Véleményem szerint ezek a gondolatok nem biztos, hogy jó irányba vezetnek. Ez alapján szinte az összes múzeum, állatkert, fesztival, könyvtár stb. költségvetését meg kellene nyírni, mert a közönség nem fizeti meg a teljes piaci árat.
Egyszer jártam Kazahsztán fővárosában, plázák voltak szép számban. Oda járt a helyi lakosság, máshova nem tudott ( persze lehet nem is akart:)
Minden egyház, színház, bélyeggyűjtő klub, mindenki állami támogatásból akar megélni és eszébe sem jut, hogy anélkül kellene léteznie.
A gond csak az, hogy mi, adófizetők fizetjük a számlát.
Akkor is, ha soha életedben nem voltál templomban, operában vagy bélyeggyűjtő klubban és soha nem is akarsz menni.
Inkább hagyják nálam azt a pénzt és majd én eldöntöm, mire költöm a pénzt.
Ha színházra, majd fizetek 25 ezret egy jegyre. Ha egyházra, majd nem bánom, ha a gyűjtésből tartják el magukat, amit nekem is kell fizetni és a többi.
Ha nincs színház ha a jegy költsége megközelíti a valódi költségeket, akkor talán nem is olyan nagy baj. Akkor még sincs rá igény.
Mert elő lehet kapni a mi lesz a Kultúrával kártyát, de a színház elsősorban szórakozás és mindig is az volt. Annak viszont drága a magas élőerő miatt.