A magyar demográfiai helyzet
A magyar népesedési helyzet rossz és úgy tűnik, egyre rosszabb. Az alacsony születési szám, az elvándorlás és a társadalom elöregedése nem túl vidám jövőt vetít elénk.
Hogy mennyire nagy a gond, a most megjelenő Demográfiai Portré 2015 kiadványból is leszűrhető. (Letölthető innen.)
Csak hogy lásd, mi várható a következő évtizedekben, néhány adatot kigyűjtöttem a kiadványból, ami a gyerekszületést, nyugdíjhelyzetet és úgy általában a demográfiai jövőt érinti:
A házasság visszaszorulása és az egyéb együttélési formák előretörése csökkenti a gyerekvállalási hajlandóságot. Egy távkapcsolat, vagy élettársi kapcsolat ritkán adja meg azt a stabilitást és kiszámíthatóságot, ami egy gyerekvállaláshoz szükséges.
– 1990-ben 66.405 házasságkötés volt, 2000-ben 48.110, 2014-ban pedig már csak 38.700.
– 2013-ban 44%-ra esett annak az esélye, hogy egy magyar nő élete során legalább egyszer megházasodjon.
– Az első házasságkötés időpontja nyolc évvel kitolódott, 2013-ban a nők 29,5 évesen, a férfiak 32,3 évesen kötötték meg az első házasságukat. (Már aki egyáltalán, ugye, lásd előző adatot.)
– A 30-50 év közötti nők 22,6%-a semmilyen párkapcsolattal nem rendelkezik, de mindössze 3%-uk szingli, vagyis aki önszántából, tudatosan vállalta az egyedülállóságot és a gyerektelenséget a karrier, vagy egyéb okokból. (A férfiaknál is logikusan hasonló az arány, azért esik több szó a nőkről, mert ők a fontosabbak a gyerekvállalás szempontjából.)
– 2014-ben a 38.700 házasságkötésre 19.500 válás jutott, ami határozott javulás a 2010-es 23.873-as érték után. A válások várható aránya 46%-ról 42%-ra csökkent. Egy felbontott házasság átlagos ideje 13 év, az esetek 60%-ában van kiskorú a felbontott házasságban.
– Az egy nőre jutó élveszülések száma 1,4 (gyerek), de ez az érték főleg csak azért tudott emelkedni a 2011-es 1,25-ös értékről, mert sajnos csökkent a szülőkorban lévő nők száma. Vagyis nem gyerek lett sokkal több, hanem potenciális anya lett kevesebb.
Ezzel az értékkel a 21. helyen vagyunk a 28 tagú Unióban, világviszonylatban pedig 206.-ak voltunk 224 ország közül. Mondhatni, világviszonylatban is a tök utolsók egyike vagyunk a gyerekvállalási kedvben. (2012-ben a 27.-ek voltunk az Unió 28 országa közül.)
– Mindeközben a 19-49 év közötti nők kétharmada két gyereket, közel egyharmada pedig három gyereket szeretett volna.
– 1950-es években az átlagos szülésszám még 3 volt, majd az abortusz engedélyezése miatt az ötvenes évek végére ez 2,1-re esett.
– Az erőteljes kivándorlás leginkább a szülőkorban lévő korosztályokat érinti, ami további népességcsökkenést vetít előre.
– Az elmúlt pár év kicsit javuló gyerekvállalási kedve sajnos nem trendforduló, sokkal inkább arról van szó, hogy a hetvenes években születettek (A Ratkó-korszakban születettek gyerekei) rájöttek, hogy utolsó alkalmuk most van gyereket szülni. Úgyhogy ez inkább egy utolsó roham kapuzárás előtt, mint örvendetes emelkedés, vagy trendforduló.
– A magyar anyák első gyereküket 28,2 évesen szülik.
– Mindezek mellett a magyar családtámogatási rendszer kifejezetten bőkezűnek számít európai viszonylatban is, itt költjük az egyik legtöbbet a családokra a GDP arányában (családi pótlék, GYED, GYES, stb.), közel 2%-ot és hála a 3 éves GYES-nek, a 15-54 éves nők tizede valamilyen GYES vagy GYED miatt otthon tartózkodik. (A 3 éves GYES-t 1967-ben vezették be, elsősorban azért, mert nem tudtak elég munkahelyet biztosítani a nőknek,.)
– 1994-től a férfiak születéskor várható élettartama évente 0,35 évvel nőtt, a nőké 0,24 évvel.
– A 65 év felettiek aránya a társadalomban 1990-ben 13% volt, 2014-ben 18% volt, 2060-ban már 29% lesz.(!)
– Száz 15 év alattira már 122 65 év feletti jut most is. (Ez az úgynevezett öregedési index.) 2060-ban ez az érték 250% lesz!
– A magyar népesség 1990 és 2014 között 500 ezer fővel csökkent, ez további 2 millióval fog csökkenni 2060-ig.
A következő képen az 1977-es demográfiai állapotot láthatjátok (körvonal) összevetve a 2060-ban várható állapottal. (Forrás: KSH)
– A 80 év felettiek aránya 1990 és 2011 között megduplázodott, jelenleg 400 ezer ember tartozik ebbe a korosztályba.
– Egy ma hatvanéves férfi még 17,4 évre, egy nő 21,9 évre számíthat.
– A magyar nyugdíjrendszer az egyik legbőkezűbb Európán belül, egy úgynevezett medián kereső a korábbi keresetének 94%-ával megy el nyugdíjba.
Ha eddig nem tudtad, hogy mekkora a baj, most már magad is meggyőződhettél róla, hogy nem nagyon kell nyugdíjra számítanod 30-40 év múlva, mert nem lesz, aki kitermelje azt. Hogy csak egy példát mondjak, az elmúlt évtizedekben meg se született nők biztos nem fognak gyereket szülni.
Persze annyi pozitívum van a dologban, hogy azt a pénzt, amit a szülők és az állam a gyerekekre költ jelenleg, 40 év múlva majd a nyugdíjasokra tudja költeni, lévén, hogy gyerekekre túl sokat nem kell majd költeni.
Ha van időd, érdemes elolvasni a cikk elején belinkelt kiadványt.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Ennél sokkal nehezebb helyzetben is volt népszaporulat Magyarországon. A századfordulón pl virágzott a kávéházi élet, de nem jópofaságból, hanem mert nagyon sok embernek csak ágybérletre futotta, és közös volt a wc a gangon. Viszont az állami nyugdíjat még nem találták fel, így az emberek vidáman gyártották a gyerekeket, mert amúgy nem számíthattak senkire öregkorukban.
Most egyik oldalról adóztatják a gyerekvállalást, a másik oldalról kiadták a jelszót: “Minden hatalmat a nyuggereknek!” Mi meg csodálkozunk?
Nem is szólva a brutális melóról, imádom a gyerekeimet, de nem bírnának annyit fizetni, hogy én még egyet. Az igásló létnek is van határa…..mondjuk elméleti a probléma, 46 évesen már ez nem kérdés.
Ezzel együtt valamivel magasabb bérekkel és jobb társadalmi kohézióval ebből is ki lehetne hozni valamit, jobbat, többet.
Az ismeretségi körömben többen is a 99 ezres adókedvezmény bevezetésekor – részben annak hatására vállaltak 3. gyereket.
Nyilván nem ez volt az egyetlen érv, amúgy is gondoltak már rá előtte, de ez adta meg az utolsó lökést. Szóval kétségtelen, hogy van pozitív hatása, más kérdés, hogy az én ismerőseim nem reprezentálják az ország lakosságát.
Azonban tegyük hozzá, pont olyan családokban születtek emiatt 3. gyerekek, akik nagy eséllyel nem csak megszülni, de felnevelni is rendesen fel fogják a gyerekeket (gondolok itt iskoláztatásra, példamutatásra stb.)
Ebben sajnos igazad van, hogy a jogszabályi környezet nem kifejezetten kedvez.
Esetünkben ez speciális, mert a sajátunk volt az állandó lakcím, így ugyan ahoz a dokihoz járt, mint előtte (főleg hogy körzeten belül költöztünk:) ). Azóta eladtuk a saját lakást, most az anyósomék az állandó lakcím a feleségemnek és a fiamnak is.
A hirtelen költözés inkább csak akkor probléma ha már ovodás, vagy inkább iskolás a gyerek. De úgy kell egyeztetni a feltételek a tulajdonossal, hogy te 3 hónap felmondási időt szeretnél, hogy legyen időd a környéken másik lakást találni. De lehet hogy túl idealista vagyok.
Minden esetre szerintem nem szabadna az alacsony gyerekválalási kedvet a lakástulajdon hiányára fogni. Van még bőven mire fogni azon kívül…
Vidéken meg egy csomó 25- 40 év körüli egyedülálló férfit látok, meg sem próbálnak párt keresni, vagy legalábbis jól titkolják.
Emellett feltűnően sok a gyerektelen pár, akiknek valamiért nem jön össze a baba.
Szóval az alacsony gyerekvállalási kedv, kivándorlás mellett még ezek is súlyosbítják a helyzetet. Szomorú.
Lehet, hogy mégis kellenének ide bevándorlók? Már számtalanszor így oldották meg a népesedési gondokat.
Erre találták ki Németországot. Ha ezt szeretnéd, beülsz az autóba, és 8 óra utazás után már működik is a dolog. Nekünk két gyermekünk van, párom Magyarországon semmilyen lehetőséget nem kapott, itt Németországban pedig felvették mint informatikust, napi 6 órában, 8 év kihagyás után. Amúgy a mérnökök munkaideje heti 35 óra, így pénteken kettőkor véget ér a munka, kezdődhet a nyaralás 🙂 Így minden hétvége hosszú hétvége.
“Velünk is annyit volt otthon anyánk, mégsem ért semmi hátrány bennünket a fejlődésünkben” amikor a hozzászólásaidat olvasom, erős kétely merül fenn bennem…
“A magyar nép a Kádár-korszak második felében nem azért élt viszonylagosan jobban, mint a többi kelet-európai nép, mert ezt a Nyugat megfinanszírozta, hanem szerény jólétét pontosan a Nyugat tette tönkre az eladósítással. Ezt a “jólétét” pedig nem a Kádár-korszak gazdaságpolitikájának köszönhette, hanem annak, hogy a reálszocializmus 40 éve alatt mintegy 7 millió abortuszra került sor a pártállami vezetőréteg támogatásával Magyarországon. Statisztikusok szerint egy gyerek felnevelése a társadalomnak mintegy 2 millió forintjába került az 1980-as évek forint árfolyamán számítva. Ha ezt a 7 milliót és a 2 milliót összeszorozzuk, akkor hatalmas összeg jön ki…
“akik magánbölcsődébe kénytelenek járatni a gyereküket, havi 60 000 Ft-ért”
Ez kifejezetten olcsó, a környékünkön sok kisgyermekes család van (lakóparkok), 80-100 ezer körül volt a legolcsóbb, de a többség 100 fölött. És az igazán durva az, hogy az állam megtesz mindent az ellehetetlenítésükért (pl. egy gondozó legfeljebb 3 gyerekre vigyázhat, míg az állami bölcsödében 10+ az egy gondozóra jutó gyerekek száma), azon csodálkozom, hogy lehet rentábilis 60000 Ft-os díj mellett…
“Sőt, valahogyan el kellene érni, hogy HHH régiókban minél kevesebb gyermek szülessen!”
Véletlenül sem azt, hogy az ott megszülető gyerekeknek is legyen legalább annyi esélye, mint egy budapestinek, hiszen akkor emberbarátiak lennénk…
“az anyósomék az állandó lakcím a feleségemnek és a fiamnak is.” Ugye tudod, hogy Magyarországon élő gyermek ott iskolaköteles? És hogy a “kijelentés” nem is annyira egyszerű?
“3 hónap felmondási időt szeretnél, hogy legyen időd a környéken másik lakást találni.” ahonnan szintén elküldhetnek, ha úgy adódik… Mennyibe is van egy költözés?
“Minden esetre szerintem nem szabadna az alacsony gyerekválalási kedvet a lakástulajdon hiányára fogni.” Ez igaz, hiszein nem is alacsony a lakástulajdon aránya. Pont fordítva érvényes az összefüggés: azért görcsölnek a fiatalok a lakástulajdonért, mert anélkül nem akarnak gyereket vállalni. Teljesen érthető okokból.
Ha ma mindenki elkezd gyerekeket szülni, azok is két évtized múlva fognak termelni.
A meg se született gyermekek pedig biztos nem fognak soha gyereket szülni.
Van egy ismeros csalad, ok azert mentek ki, hogy a gyerekeik kint szulessenek, allampolgarok legyenek, igy jobb eselyeik lesznek a kesobbiekben.
24 éves vagyok, két diplomám van, az egyik német nemz. óvodapedagógia. Most júliusra várjuk a babánk. Arra számítottam, hogy majd kapok diplomás gyedet (nem fogok mert 2013 júniusban végeztem és pont nem számít be a két év biztosítottságba). Persze elkezdtem én dolgozni is, de óvónőként szept. elsején vettek fel. Így az egy év munkából sincs meg, mert gyakornokként csak határozott időre vettek fel, amit nem hosszabbítottak meg (nem érdekük). Tehát igazából hiába tanultam, dolgoztam mivel orvosi probléma miatt nem tudott a gyerek “tervezhetően jönni” pont kicsúsztam mindenből 365 nap helyet van kb. egy hónappal kevesebb. Ha vissza mennék dolgozni, gyakornokként nem vennének fel kevesebb mint 8 órás munkaidőbe (szerintük nem lehet és 2 év gyak. van). A munkahelyemen meg volt hogy 8-17 ig én vittem a csoportot. Szerintem ez irreális, de lehet én vagyok még túl “pályakezdő”
Nekem meg ez az albérletből így úgy kidobnak hihetetlen nagyon. Én ismerőseim között inkább megbecsülik a normális bérlőt minthogy kidobnák. Tudok olyan ahol munkanélküli lett az apa és főbérlő engedett az árból,míg nem talált munkát,mert tudta, hogy csak átmeneti állapot. Olyan főbérlőt is tudok aki télen távfűtés miatt minden évben 10 ezerrel kevesebbet kér. Akit annyi albérletből kirúgtak az magában is keresse meg a baj okát, ne csak a főbérlőt hibáztassa.
“Pályakezdő”
Van méltányossági gyed is. Pontos feltételeit nem tudom,de ilyen esetekre találták ki, szóval néz utána ha eddig nem tetted.
A tanulmányt még nem olvastam, de nem emlékszem, az utóbbi évekre jellemző kivándorlással foglalkozik-e.
Az a kb 500 ezer fő fiatal és középkorú, akik már külföldön kerestek munkát, nagy valószínűséggel nyugdíjasként fognak visszatérni. Az általuk be nem fizetett járulék éves szinten kb. egy havi nyugdíjkifizetéssel megegyező összeg. Ennyi hiányzik a nyugdíjkasszából, amit az adókból kell pótolni.
A szakma számára nem jelentettek meglepetést a tanulmányban megjelent adatok, csak megerősítették azt, amit eddig is mondtunk.
Csak a szokásos magyar “párhuzamos univerzum”. Egyeseket havonta bäsznak ki “al”bérletekből, meg genyó a tulaj, nem engedi bejelentkezni, stb, stb.
Mások (köztük én is) eddig csak jó tapasztalatokkal rendelkezem még magyar lakásbérlés terén is. Igaz, nem vagyok szarrágó, igényes embernek tartom magamat (ebben a kontextusban úgy értsd, hogy nem teszem tönkre más tulajdonát SEM), megnézem mit és kitől veszek ki, nekem is vannak feltételeim, partnerként kezelem és várom el, hogy engem is úgy kezeljen a tulajdonos. Ahol ezek közül már csak egy is billeg, ott egy alá-fölérendelt viszony alakul ki, aminek sosincs jó vége.
Nagyon jól látod, az önzés a csökkenő lakosságszám oka. Már csak azt kell felismerned, hogy bizony a növekvő lakosságszám oka is az önzés volt, ahogy a fejlődő világban is az az oka, mert az ember alapvetően önző lény. Ezen nem szörnyülködni kell, hanem figyelembe venni, és ez alapján végiggondolni a családpolitikát.
De van ennek egy másik olvasata is. Anno nem lehetőség volt a nőknek szülni, hanem kötelesség, a személyiségük teljes feladásával. Nem biztos, hogy visszasírnám azt az időt…
Az egyik okos azt mondta, ha így fejlődik a lovaskocsik száma Párizsban, akkor a várost elönti a lócitrom, aztán mégsem öntötte el a várost a lócitrom.
A kiszámoló most ezt írja:
“Ha eddig nem tudtad, hogy mekkora a baj, most már magad is meggyőződhettél róla, hogy nem nagyon kell nyugdíjra számítanod 30-40 év múlva, mert nem lesz, aki kitermelje azt.”
Ez az előrejelzés igaz is lehetne, ha a jövőben is emberek kellenek a termeléshez és szolgáltatásokhoz. Egyre több komoly tudós azonban azt mondja, hogy a következő 20 évben az állások 40-60% veszélyeztetve van az automatizálástól és a mesterséges intelligenciától. Már fut a Google autonóm autója, amely feleslegessé fogja tenni a taxi sofőröket és stb.
Szerintem arra gondoltak, hogy 75 ezret + rezsit nem lehet két minimálbérből kifizetni.
Nagy gond, lehet, megint bunkó leszek, de osztom Kiszámoló régebbi nézeteit; a nő ne karriert csináljon, hanem gyereket neveljen. Utána ráér a karrier is.
Meg ugye megint mi a gond? Hát állambácsi. Felezné az áfát, csökkentené a munkáltatói járulékokat, máris nem menekülne külföldre a nép.
Ha a gyes meg épp a pelenkára elég, azzal megint nem vagyunk kisegítve, hiába nálunk a legmagasabb a támogatottság, én inkább kérném az osztrák támogatást 😀 jobban járnék vele, még ha papíron nem is olyan erős 😀
Nem kell ok a bérlő részéről, hiszen a bérbe adott lakások többségét a bérbeadó örökölte, és ha később neki vagy egy családtagjának kell, akkor nyilván valamilyen felmondási idővel, de el kell küldenie a bérlőt (ezt én a bérbeadók oldaláról láttam, mivel a családban többen is kiadnak lakást). Ezért lenne jobb, ha elterjedtebb lenne a tényleg üzleti alapon történő bérbeadás, csak ehhez nagy változások kellenének, pl. be kellene látni, hogy ha öröklök egy lakást, de abszolút nincs affinitásom a bérbeadáshoz, akkor inkább eladom, és kényelmesebben fektetem be a pénzt, a másik oldalról pedig az kell, hogy egyre több normális ember gondolja úgy, hogy a bérlés lehet hosszútávú alternatíva, de amíg olyan a helyzet, amilyen, addig kevesen lesznek, így ez eléggé 22-es csapdája.
A japán helyzet mindenhol be fog köszönni, csak 20-30 évvel később.
Ennek egyszerű az oka: mivel az időskori ellátottság már nem függ a gyerekszülések számától, senki nem akar gyereket a nyugati világban.
Főleg úgy, hogy 70-100 éve a nyolc éves gyerek már többet segített otthon, mint amennyibe került az eltartása, ma meg 18-23 éves koráig csak viszi a pénzt otthonról és utána sem fogja támogatni a szüleit, mert minek, ott az állam helyette.
A gyerek költsége az egyénen maradt a legnagyobb részben, a társadalmi haszna viszont nem.
A modern nyugdíjrendszer (ami nincs 90 éves találmány sem), sajnos megbukott és demográfiai válságot idézett elő a nyugati társadalmakban.
Csak ezt nehéz megmagyarázni a választópolgároknak, ezért egyetlen politikus sem meri megtenni, reménykedik, hogy az ő 4 éve alatt még nem lesz katasztrófa.
Talán mert 10-ből 9 esetben feketén történik a kiadás, és így a bérbeadó nem meri engedni, hogy a bérlő bejelentse magát állandó lakcímre? Ehhez még hozzájön, hogy a hatóság mindezt gumiszabályként alkalmazza, minimális az esélye hogy valakit azért büntessenek, mert évekig máshol lakik életvitelszerűen, mint ahová be van jelentve, ugyanakkor mégiscsak büntethető, tehát ha valakire más okból rászáll valaki, elő lehet ezt venni.
@expect kíváncsi lennék egy statisztikára, hogy a lakásbérbeadók hány százaléka engedi meg bejelenteni a bérlőt a lakásba, szerintem erősen kisebbség (valószínűleg mert adót is csak a kisebbség fizet utána). Arról már valakivel vitáztam itt, hogy kell-e a bérbeadó beleegyezése a bejelentkezéshez, és valószínűleg okmányirodánként eltér a gyakorlat, mert amikor ilyenben érintett voltam (bármelyik oldalról), akkor mindig alá kellett írnia a tulajdonosnak. De van aki állítólag mást tapasztalt.
aki korrekt lakáskiadóval találkozott, annak szerencséje volt. Bőven van ellenpélda is. A jogszabály dolga az (lenne), hogy egy üzleti kapcsolat ne a szerencsén múljon.
Amerikában rengeteg a 3+-os család (főleg keresztények között), az országos átlag mégis csak 2,05, mert egy csomóan nem alapítanak családot.
Dél-Hollandiában a katolikusok körében a négygyerekes családmodell a jellemző, és így jön ki 1,7-re az országos átlag.
Nálunk most alakul ki a nyugati társadalmak azon vonása, hogy az emberek 20-30%-a nem alapít családot.
Éppen emiatt aki csak teheti (és bírja türelemmel meg erővel), vállaljon 3-4 gyereket, különben elfogyunk innen, és akkor jönnek mások a helyünkre, akik nem biztos, hogy olyan barátságosak/szabálykövetőek lesznek, mint a mai magyar populáció.
legutóbbi hozzászólásod kiváló meglátásai nem az egész fejlett világra vonatkoznak. Észak- és ÉNy-Európa, Franciaország, Észak-Amerika egyáltalán nem áll rosszul demográfiai téren.
Legrosszabbul az egykori tengelyhatalmak állnak és még néhány ország (Dél-Korea).
Úgy tűnik, az erős polgári hagyományokkal bíró társadalmak jobban alkalmazkodnak a modern idők változásaihoz.
Már nagyon unom és semmi köze a témához. Mivel offtopik, innentől törölni fogom.
Köszönöm.