A nyugdíjrendszer múltja és jövője

Magyarország legnagyobb problémája, hogy a szocializmusból örökölt, az állam méreteihez képest brutális mértékű jóléti kiadásokat egyetlen kormány sem merte még érdemben csökkenteni.

A magyar állami újraelosztás mértéke 30-40%-kal haladja meg a szomszédos államok hasonló adatait, a lehető legegyszerűbben fogalmazva, ennyivel több adót kell idehaza fizetned.( Egy átlagos magyar honpolgár a teljes bevételének 65-69%-át a legvégén kifizeti adóban, erről itt írtam: Ezért fizetsz ennyi adót)

Ebből a túlzott adóteherből származó bevétel mintegy 60%-át jóléti kiadásokra költjük, ennek is közel felét a nyugdíjak kifizetésére. Azokra a nyugdíjakra, amik a vélekedésekkel ellentétben alig pár évtizede léteznek Magyarországon és a világ nagy részén ismeretlen fogalomnak minősülnek.

Ezért röviden összefoglalnám, mi is volt a nyugdíj tulajdonképpen, mivé hízott napjainkra és mi várható két-három évtizeden belül.

A kezdetek

A vélekedésekkel ellentétben a ma jóléti társadalmaknak hívott nyugati országokban a nyugdíj intézménye még száz éves sincs. Magyarországon 1928-ban jelent meg az erről szóló törvény, de például az Egyesült Államokban még később,1933-ban.

A nyugdíjrendszer fenntartásának csak egyetlen célja volt, megőrizni a túl hosszú életet élő időseket azöregségi éhínségtől. Ha valaki túlságosan sokáig élt és elfogytak a tartalékai, akkor az állam egy minimális apanázst biztosított a számára.

1928-ban a várható élettartam 47 év volt a férfiaknál és 50 év a nőknél, a nyugdíjkorhatár pedig a 65 éves kor volt!

A nyugdíj összege például a mezőgazdasági dolgozóknál évi 120 pengő törzsnyugdíj volt és némi további járadék, de azt is csak akkor kapták, ha nem volt megfelelő méretű jövedelmező földbirtok a tulajdonukban.

A nyugdíjrendszer tőkével fedezett volt, a befolyt pénzeket a nyugdíjbiztosító befektette, ingatlanokat vett rajta, amit aztán bérbe adott, illetve értékpapírokban tartotta a maradék vagyont.

Ezt a vagyont az államháztartás hiánya miatt a Sztójay-kormány einstandolta 1944-ben (ez egy ismerős szituáció a közelmúltból), populista okokból 60 évre csökkentette a nyugdíj-korhatárt (erre is van példa a közelmúltból a nők esetében) és szintén a népszerűség miatt a négyszeresére növelte a nyugdíjak átlagos összegét. A nyugdíjfolyósító vagyonából az állami einstand után megmaradt vagyon is semmivé lett, mert a háború pusztítása az ingatlanokat is tönkretette és a pengő elértéktelenedése a maradék értékpapír állományt is megsemmisítette.

A háború után egy kényszerhelyzet állt elő a tőkefedezet pusztulása miatt, ezért jobb híján bevezették a piramisjáték jellegű felosztó-kirovó nyugdíjrendszert, ahol a befizetők nem a saját nyugdíjukat biztosítják, hanem csak az aktuális eltartottakét, ők csak reményt kapnak, hogy egyszer őket is eltartja majd valaki.

A felosztó-kirovó rendszer bevezetését éppen a bizonytalanságok miatt sok vita előzte meg, szükségesnek tartották a rendszer újbóli feltőkésítését és a csökkentett nyugdíj-korhatár visszaemelését, de ebből szokás szerint a politikusok miatt nem lett semmi azóta sem.

A jelen

Pár évtized alatt mára a nyugdíj fogalma átalakult egy 20-25 évig tartó jól fizetett szabadsággá, amit a nyugdíjba vonuláskor kapott munkabér 70-83%-án túl még egyéb juttatásokkal is támogat az állam, mint például ingyenes utazás és ehhez hasonló kedvezmények.

A legfrissebb KSH adat szerint 2011-ben a férfiak 60,4, a nők 58,4 évesen mentek nyugdíjba, a korhatár (jelenleg 62 év) alatti nyugdíjasok száma elérte az aktív lakosság 15%-át. Ez tavaly tovább romlott, mert amikor a kormány nagylelkűen felajánlotta a nőknek, hogy korábban nyugdíjba vonulhatnak, nem számoltak azzal, hogy 100 ezer nő fog élni a lehetőséggel egy év alatt, komolyan megterhelve az amúgy is rogyadozó nyugdíjkasszát.

2011 elején 814 ezer 61 évesnél fiatalabb számára folyósítottak ellátást. Mivel a KSH adatai szerint egy ma 60 éves férfi még majdnem 19 évig, egy 60 éves nő 22 évig él még, ezért eddig kell egy átlagos nyugdíjast eltartani a társadalomnak.

Ezt vessük össze azzal, hogy a jelenlegi nyugdíjasok (ideértve a rokkantsági ellátást kapó személyeket is) 33,8%-a még 30 év szolgálati idővel sem rendelkezik, 40, vagy annál több év szolgálati idővel csak a nyugellátást kapó személyek 20,7%-a tud felmutatni.

2000 óta a 60 év felettiek száma 314 ezerrel nőtt és a Népességtudományi Kutatóintézet szerint már2017-re meghaladhatja az arányuk a társadalom 30%-át.

Magyarország erre a fenntarthatatlan és méregdrága rendszerre minden évben egyre többet költ, a 2000-es GDP 8,4%-a helyett már 11,3%-ot.

A közeljövő

Amint láthatjuk, a kezdeti, 15-17 évvel az átlagkor felett meghúzott, mindössze az éhenhalástól megmenteni szándékozó nyugdíjrendszer mára egy egy elviselhetetlen teher lett a társadalomnak, ami nagyban hozzájárult az európai országok adósságválságához.

Ez a ellátási szint akkor sem lenne fenntartható, ha a demográfiai válság nem sújtaná még inkább a jóléti társadalmak nagy részét.

A magyar társadalom fenntartásához minden szűlőképes korban lévő nőnek 2,2 gyereket kellene szülnie, ez utoljára a hetvenes években teljesült, jelenleg még az 1,3 gyerek/szűlőképes nő arányt sem érjük el.

Ez megfejelve az átlagéletkor gyors növekedésével (csak az elmúlt öt év alatt a férfiak születéskor várható életkora 1,96 évvel lett hosszabb.), az eltartók/eltartottak arányának felborulásával oda vezet, hogy a jelenlegi állapotokat változatlannak véve (nyugdíjkorhatár, elvonás mértéke az aktívkorúaktól, stb.) 2050-re 40 ezer forint lesz az átlagnyugdíj.

Ebben a számításban még nincs benne a külföldre távozott félmillió aktívkorú magyar és az ő gyerekeik miatti demográfiai torzulás.

(Romániában már tavaly bejelentették, hogy az 1966 és 1971 között született romániai személyeknek már csak az utolsó fizetésük 15%(!)-a lesz a nyugdíjuk. Járni sokkal több járna, csak sajnos ennyi fog csak jutni.)

A számokból egyértelműen látszik, hogy a felosztó-kirovó rendszer már nem sokáig fogja betölteni a szerepét, ami azzal jár, hogy a ma aktívkorú lakosság valószínűleg a mai értelemben vett nyugdíj nélkül marad. Megoldás csak az lehet, hogy vagy a korhatárt emelik újra fel, vagy az állami nyugdíj újból csak az éhenhalás ellen fog védeni.

Ezért kell minden aktívkorúnak komoly saját megtakarítást felhalmozni a nyugdíjas éveire, ehhez azonban havi százezer forint feletti összeget kell(ene) eltenni mindenkinek a kora és az igényei függvényében.

Amiről kevés szó esik, hogy nem csak a nyugdíjrendszer, de az egészségügyi ellátórendszer is összeomolhat, ha az aktívkorúak befizetése helyett az idősek gyógyítása marad csak. De ezzel már nem akarom borzolni a kedélyeket.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, ahol megtanulsz mindent, amit a pénzről tudni kell 6 alkalom alatt, 25 ezer forintért, vagy kérj valódi pénzügyi tanácsadást.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló cikket is a blogon. Csatlakozz hozzánk a Facebookon: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

83 hozzászólás

  • Janos
    Szerintem 1 tolvonassal megoldhato lenne a nyugdijrendszer problemaja: Be kellene egy plafnt allitani a nyugdijkoltesekre. pl azt mondhatnak, hogy pl a GDP 12% ( persze ezt valaki hozzaertonek kellene kiszamolnia) Igy elkerulheto lenne a politikai veszteseg is, es mi is megnyugodhatnank, hogy talan kezelheto szinten marad. Annal is inkabb, hogy szerintem az a % amit a tarsadalom elvisel folyamatosan emelkedik. Igaz, igy pont a mar nyugdijasok lennenek a leginkabb erdekeltek egy korhatar emelesben.

    Viszont en optimista is vagyok. Szerintem a termelekenyseg novekedesevel egyre tobb nyugdijast tudunk majd egyre magasabb eletszinvonalon eltartani. Ha belegondolunk, hogy a 70es evekben tobben dolgoztak, megis kevesebbet alitottak elo… akkor lathatjuk, hogy boven vannak pozitiv jelek is ( vagy ha csak azt nezzuk, hogy a mezogazdasag reszaranya ~90%rol ~5%ra esett ropke parszaz ev alatt ) Es szerintem a legtobb gazdag se akar millio tonna buzan es egyeb romlando elelmiszeren ulni.

  • Krisztián
    Itt nem arról van szó, hogy sírjunk együtt egymás vállán és majd csak lesz valami, csak azért nem ártana két lábbal a földön állni bizonyos kijelentések esetén…
  • Zsoca
    Már korábban is írtam az egyik kommentemben hogy a nyugdíjrendszerre az egyetlen megoldás ha az állami nyugellátást úgy ahogy van megszüntetjük! Lenne egy alapvető szociális(!) ellátás amire az öregek ugyan olyan alapon lennének jogosultak mint a szegények, és ennyi. Persze ez nem a mostani nyugdíjasokra vonatkozik (bár az ő nyugdíjukat is radikálisan csökkenteni kellene) hanem a pl. több mint húsz év múlva nyugdíjba menőket, az eddigi befizetést pedig úgy ismerné el az állam hogy egy virtuális számlán a befizetett nyugdíjjárulékot inflációkövetően gyűjtenék, majd mikor az egyén nyugdíjba megy a pici összegeket egy összegben fizetnék ki, a nagyobbakat pedig több év alatt részletekben.
  • Nyolcvanévesekkel már nem lehet megtenni, hogy mondjuk az eddigi 100 db ezresét lecseréled mondjuk 50 db ezresre, vagy kevesebbre, mert neki kb az a választása van, hogy éhen hal vagy azonmód kiugrik az ablakon, kivéve azt a nagyon-nagyon keveset, ahol a gyerekei simán kipengetnek neki ennyit zsebből. Kiszámolónak volt olyan javaslata, hogy csak az x összeg alatti nyugdíjakat emelné, így közelíteni egymáshoz a nyugdíjakat anélkül hogy a havi 55-ből tengődőket kivégeznénk, vagy cselekedni,a bajt kivédeni lényegében képtelen embereket kényszerítenénk “drasztikus életmódváltásra” (költözzön ki a 3 szobás lakásából és menjen a gyerekeitől 200 km-re vidékre merottolcsóbb, tartson csirkét és vágja is le – hogy aztán magas vérnyomás következtében az első lehajláskor megüsse a guta, éljen cukorbetegen száraztésztán, mert havi 40-ből arra se futja, költözzön a menyéhez, aki 10 éve nem szólt hozzá, stb….), szóval azért idén is minden téli hónapban 5-10 idős ember fagy meg a saját lakásában, akkor kb. havi 100 lenne, azért ez népirtásszagú erősen, egy nyolcvanévesnek ritkán mondhatod hogy menjenmá dolgozni….a rokkantakat, a rák miatt kirúgottakat is lehet havi 22 ezerből “segélyezni”, hátha megdöglenek az első 3 hónap után.
  • Zsoca
    Ismerek olyan nyugdíjast aki a havi 100db ezreséből negyvenet azonnal odaad a lányának (akinek amúgy van munkája), mégis elvan. A tévében meg láttam néhány hete egy riportműsorban egy nyugdíjast panaszkodni hogy 41 év munkaviszony után csak 104 ezer a nyugdíja. Gondoltam jó neki a testvéremnek kicsit többől egy egész családot kell eltartania. Száz szónak is egy a vége: azonnali és radikális nyugdíjcsökkentést! És felháborítónak tartom Orbánék felelőtlen viselkedését, hogy direkt tudatlanságban tartják a lakosságot nyugdíjügyben ahelyett hogy felelősen tájékoztatnának a helyzetről! Ebből csak nagy pofára esés lesz a végén!
  • Zsoca, akkor mondjuk állj oda a Békés megyei 88 éves Viki néni elé (aki kb. 16 éves kora óta dolgozott, ameddig csak bírt, 87 éves koráig maga művelte a kertjét, gobelint hímzett, eltemette a kötelező szockó katonaság alatt meghalt fiát meg az alkesz férjét, hitele soha egy gramm se, se ilyen-olyan juttatások), állj oda és mondd meg neki bele a szemébe hogy holnaptól az 55 ezer az csak 22. Ő nem szólna neked semmit, mondjuk én utána úgy vágnálak a Tiszába hogy csak úgy nyekkensz.
    Igen, hiba most EMELNI nyakló nélkül, miközben reálbér-és GDP csökkenés van, ez Orbánék nagy hazugsága. Igen, hiba volt 40 éveseket nyugdíjba engedni csak mert volt rajta rendőregyenruha. Igen, nem kéne többszázezres juttatásokat is emelni, bár úgy tom, már 200 körül is nagyon kevés nyugdíjas kap. Igen, nem kéne adminisztrálatlanul és kétkézzel szórni az egyéb kedvezményeket – utazás, egészségügy, mifene. De mielőtt valaki jó nagyra nyitja a száját, talán kerítsen pár statisztikát, mennyi most az átlagnyugdíj, hányan élnek vastagon a létminimum alatt, hányuk nyugdíja menti meg az éhenhalástól a munkanélküli, rokkant vagy kiskorú leszármazottat, majd ha ezt valaki szépen felmérte, legalább a csoportokat, számokat, megélhetést, és tisztességes kutatásban publikálta az eredményeket, akkor lehet értelmes, differenciált lépéseket kidolgozni és bevezetni.

    Pofára esés az valószínűleg lesz, de pl pont azért, mert túl sokan gondolják túl sok dologról hogy há az eccerű mint a faék, két rendelet és kúúúrvajó lesz. Látom, mennyire kúúúrvajó, a sok idióta miatt is, akik lusták bármire használni döntéshozatal előtt az agyukat és az örülünkvincent megfogalmazásával felfogni bármit, ami bonyoultabb egy körténél. legalább mi ne tegyük.

  • Zsoca
    Ha Orbán Viktor nem képes odaállni a Viki néni elé (aki “87 éves koráig maga művelte a kertjét, gobelint hímzett, eltemette a kötelező szockó katonaság alatt meghalt fiát meg az alkesz férjét, hitele soha egy gramm se, se ilyen-olyan juttatások”, és ezek szerint ezekért is jár nyugdíj nem csak a befizetett nyugdíjjárulék után), akkor majd odaállok én és a szemébe mondom! És utána nem kell a Tiszába vágnod úgy hogy nyekkenek mert én magam ugrok a Tiszába hogy kimentsem Viki néni gyerekeit és unokáit akiket együtt vágtunk bele a Tiszába úgy hogy nyekkennek, amiért nem hajlandóak gondoskodni Vikimamáról, inkább közönyösen végignézik ahogy éhen hal a saját anyjuk/nagymamájuk. Az meg külön felháborít hogy ezek szerint el sem olvastad a korábbi kommentem és úgy hőbörögsz, külön kiemeltem hogy szociális alapon segíteni kéne a rászoruló öregeket, ha már a családjuk csak lehúzni tudja őket, vagy jobb esetben csak simán le sem tolják a fejüket. Persze szociális segélyben is csak szegény Vikimama részesülne, mondjuk Pintér Sándor belügyminiszter milliós havi fizetése mellett igazán elvehetnék a 150ezres nyugdíja felét, nem mintha akár a teljes összeg elvétele úgy megrázná anyagilag.

    Demagógnak lenni nem nehéz, gondolkodni már annál inkább!

  • Kiszamolo
    Bod Péter Ákos könyve is az általam használt felosztást követi, sőt az Apeh volt vezetője ugyanígy tanítja és nagyjából mindenki a szakmában:

    -állami működési funkciókra költött pénz,
    – jóléti funkciókra költött pénz: ellátó rendszerek működtetése, társadalmi és szociális transzferek, oktatás, egészségügy, nyugdíj, lakástámogatás, munkanélküli ellátás, családi pótlék.
    – gazdasági funkciókra költött pénz,
    – államadósságra költött pénz.

    Bocsi, ha szociálpolitika órán másként fogalmaznak, a közgazdászok így használják, direkt utána néztem neked szakkönyvekben.

  • Kulcslyuk szelleme
    Szerintem önmagában ez a “vállalj gyereket, majd eltart nyugdíjas korodban” dolog sem fog működni. Nekik a hanyatló gazdasági környezetben még nehezebb lesz megélniük, még több nyugdíjast kell majd eltartaniuk, mint most nekünk és nekik is lesz (jó esetben:-)) gyerekük, akit el kell tartani, fel kell nevelni.
  • gts
    Kedves János látom önnek is előrehaladott csőlátása van mint jó pár hasonló bölcseleteket prédikáló értelmiségnek a tv ben. ha mindenki tanulna mint a gép mert olyan okos lenne vajon hány magasabb fizetésű munka lenne szabadon?? De az még érdekesebb, hogy az alapfokú iskolai végzettséggel végezhető munkák tömkelegénél milyen munkások dolgoznának ha mindenki 2 diplomás lenne?? csak okosokból álló ország nem létezik sehol sem, de olyan bizony van nem is egy amelyekben az alacsony végzettségű embereket normálisan megfizetik és nincs probléma a megélhetéssel se nekik se a diplomásoknak. Így nem azon agyalnak egész életükben, hogy kinek mennyit kellett volna tanulni. Pl. Szlovénia vonat kocsi kerekét vizsgáló fiatal ember még próbaidő alatt neto 365ezer ft, vagy a szakmunkás buszsofőr 35éves, Norvégban 1 millió/hó. Ön kedves János mennyit keres itthon az ISKOLAI végzettségével??? 🙂
  • Judit

    Mindenképpen tovább kellene dolgozniuk a jövendő és a mai nyugdíjasoknak, és a többség képes is lenne erre.
    Csak éppen az aktív korúaknak sincs elég munkahely Magyarországon! Hogy miért nincs, az rejtély számomra, amikor Európa jó néhány országában meg munkaerőhiány van. Ha lenne egy normális kormányunk a mostani helyett, amely kormány szabadságharc, erőszakoskodás, esztelen törvényzűrzavar és számtalan külön adó helyett, befektetők tömegeit hozná ide, akkor nem itt tartanánk.
  • Judit
    “Az elmúlt 20évben e bérek emelkedése meghaladta a termelékenység növekedését.” Nem tudom, hogy valaha is láthatjuk-e a tényleges valóságot, amikor a fekete gazdaság ilyen hatalmas mértékben működik, ahogy működik…
  • Kiszamolo
    Az a baj ezzel a kalkulátorral, mint az összessel: a mai nyugdíjmeghatározást vetíti ki 40 évre, pedig ez egy marhaság.

    A kalkulátor szerint a nyugdíjam annyi lesz, mint most a nettó bérem, ami biztos nem fenntartható 30-40 év múlva.

  • Jenő
    Valahogy így.
  • KZoltán
    Amit szoktál javasolni, gyakorlatilag az is arra a feltételezésre épül, hogy a viszonyok változatlanok maradnak 20-30 év múlva, abból a szempontból, hogy a megtakarítások és azok kezelői még létezni fognak. 1.5 millió munkanélküli van, további 1 millió minimálbéres, ez a családtagokkal együtt azt jelenti, hogy az országnak több mint a fele nyomorog, egy következő nagy része meg, ahogy az autós posztotban is írod, túlterheli magát. Illúzió azt gondolni, hogy így a rend fent fog maradni. Felforduláskor pedig pont azok az intézmények fognak először csődöt jelenteni és kivonulni, amelyek a megtakarításokat kezelik. Lásd a válsággal mennyi USA vállalati magánnyugdíjpénztár ment csődbe, pedig még ez nem is volt nagy felfordulás.
  • Fuff a kismamut
    Kedves Kiszámoló, még régebben ígértél egy szösszenetet az önkéntes nyugdíjpénztárakról. Egyszer már megkérdeztem, hogy megírtad-e már és csak én nem találom, vagy eddig még nem került rá sor?
    Szerintem nem lennék egyedül, aki nagyon várná ezt az írásodat (is) 🙂
  • kerdezzbatran
    Kedves Kiszámoló,
    Ha valaki dolgozott egy évet Angliában legálisan, akkor azt az évet hogyan számolják el neki nyugdíjkor? Kap Angliából egy pici nyugdíjat vagy azt a részt valahogy beleszámolják a magyar nyugdíjba és a két állam elszámol egymás között?
  • Janos
    Ez mindig az adott orszag szabalyaitol fugg. En ugy tudom, hogy osszesen legalabb 20 evet kell ledolgoznod, es egy adott orszagbol akkor vagy nyugdijjogosult ha ott legalabb 5 evet dolgoztal.

    pl: 20 ev magyarorszag, 8 ev anglia, 4 ev nemetorszag:
    akkor magyarorszagrol es angliabol kapsz nyugdijjat. Ha 6 ev lett volna a nemet munkaviszony, akkor onnan is jarna nyugdij ( igy 3 orszagbol lenne )

    A mertekek fuggenek az orszaqg szabalyozasatol, de helyi viszonylatban biztos nem fogsz kiemelkedot kapni sehol se.

  • Géza
    minden országból jogosult vagy nyugdíjra, ahol dolgoztál, de a nyugdíjigényt csak ott kell benyújtanod, ahol nyugdíjba mész, aztán ők egyeztetnek a többi országgal. Az a határ, ami alatt nem fizetnek az egyes országok, az nem 5, hanem 1 év.

    És mindez az EU országokra vonatkozik. Ha EU-n kívül dolgoztál, azt külön kell intézned, és azt külön kapod meg.

  • kerdezzbatran
    Köszönöm a válaszokat. Azért az fontos lesz, hogy milyen arányban veszik majd figyelembe a kinti jobb fizetést, meg azt is érdekes lenne tudni, hogy a két ország hogyan számol el egymással. Pénzt ad az egyik a másiknak?

    OFF: rss feedeket már beállítottam, de meg lehet oldani, hogy kapjak levelet, amikor az én kommentemre válaszoltak?

  • Mogyoró
    A munkanélküliekkel, valamint azzal a kb. 1 millió fő cigánnyal, akiknek nincs szakmájuk, max. az általános iskolát végezték el senki sem számol? Ők miből fognak megélni “nyugdíjas” korukra? Vagy egy tökéletesen felfegyverzett és biztonsági őrökkel ellátott polgárháborús világot képzeljünk el 2050-re. (Már ma is megvannak a nyomai ennek.)
    Ezen kívül az egy papírosízű teória, hogy minden hónapban félretesz valaki a nyugdíjára x összeget, és aztán boldogan él, míg meg nem hal. Közben nem lesz infláció? Nem mehet tönkre a bank? Nem lesz újabb válság? Nem képzelhető el, hogy a félretett billpengő, pardon billforint/billeuró legfeljebb egy tojás árát fogja fedezni?
    Az egész világ akkora mozgásban, változásban van, hogy előre tervezni szinte lehetetlen, akár hónapokra is.
    Itt nem vontam kétségbe, hogy a nyugdíjrendszer, az egészségügy nem tartható fenn, csupán kétségbevonom, hogy tömegek lenn
  • Mogyoró
    -nének képesek gondoskodni öregkorukról.
  • Void Bunkoid
    “Mint a kisember megtakarításából, nem ma, nem holnap, de 50-100 év múlva már lehetne belőle valami”

    Tudom, hogy csúnya kijelentés, de itt soha a büdös életben nem lesz jólét meg felvirágzás. Az összes jelenlegi meg közelmúltbeli igazán jólétben tündöklő hatalom NEM sokszázéves gyűjtögetéssel, hanem más országok-vidékek elfoglalásával-kirablásával-kihasználásával lett gazdag és hatalmas (lásd a brit gyarmatbirodalmat, az egykor Közép- és Dél-Amerikát szénné fosztogató spanyol birodalmat, vagy az őslakosokat lezúzó USA esetét).

    Talán Svájc az, ami nem ezzel oldotta meg. Viszont ők egyrészt jóval kisebb méretű társadalom, másrészt ők sem szorgalmas hangyamunkával csinálták meg a gazdagságukat, hanem azzal, hogy bárkitől bármit elfogadtak befektetés céljából, és soha nem kérdezősködtek, hogy honnan van neki 30 kiló aranya vagy 25 Rembrandt-képe.

  • Janos
    A Nemetek? Oket a 2. vilaghaboruban lezuztak meghozza nem is kicsit. Azota nem haboruztak. Japanok? Ugyanez a helyzet… es ezek az orszagok nem kis tarsadalmak. Szandekosan nem olyanokat hoztam elo mint a Norvegok vagy Kanadaiak, mert ezeknel sok a nyersanyag, de mondhatnam Ausztriat is.

    Amugy a jolet az mindig viszonylagos. 300 evvel ezelott mar azis jolet volt, ha mindig volt mit enni. Mostmar ez keves. Kell a TV, Szamitogep, Auto, nyaralasok. Ha igy nezed, akkor sohase lesz jolet, mert mindig latunk majd olyat, akinek jobb ( ha mashol nem, akkor majd a TV-ben )

  • Salamon József
    Csinálj három-öt gyereket neveld fel tanítasd és tartson el ha már nem tudsz dolgozni. Csak akkor kérdem én mitúrósnak fizessek a béremből nyugdíj járulékot?
  • Gondolat
    Pár gondolat.
    Oké, takarítsunk meg, de miben ebben a kiszámíthatatlan helyzetben. (pld az elvett magánnyugdíjpénztári pénzek, ennyiből bármikor, bármit elvehet az aktuális hatalom)
    Miért nem tanítják már általános iskola felső osztályaitól kezdve, hogy miként takaritsunk meg és hogy kezeljük a pénzügyeinket.
    Ki fog minket alkalmazni 55, 60, 70év felett, azaz miből lesz idős korban bérünk. (nem mindenki lehet vállalkozó, nem mindenki akar, vagy alkalmas rá).
    Ki fog minket alkalmazni, 55, 60, 70év felett, ha addigra a fizikai, vagy a szellemi munkaképességünk megrokkan, miből lesz bevételünk megváltozott munkaképességgel.
    Mit tegyünk, amikor a munka adók, csak 4, 6 órában vagy feketén alkalmaznak, így nem lesznek meg a nyugdíjhoz szükséges éveink száma, még 65évessen sem.
    A fiatalok nagy része diákmunkásként dolgozik és tanul, és aktívan csak 30éves kora felett kezd el dolgozni (már ha tal
  • Ribizli
    A probléma régóta adott. Érdekelne, hogy miben célszerű raktározni a felhalmozott vagyont. Ebből a célból vásároltam régebben két külterületi ingatlant, aminek pár évig ment fel az ara. 6 éve meredeken esik az értéke. Valószínűleg ez a tendencia tartós. Szeretnek más lehetőségekről is hallani. Köszönöm.
  • Gábor
    Jó sokat hozzászólást írtatok! 🙂 Az én véleményem – a cikkel ellentétben – az, hogy a nyugdíj már a kezdet kezdetén sem volt más, mint egy jól kitalált és szervezett piramisjáték. Egyébként maguk az adatok a cikkben is szerepelnek. Amikor a nyugdíj piramisjátékot kitalálták az átlagéletkor messze alatta volt a nyugdíjkorhatárnak, a befizetők pénzének jó részét az első pillanattól el lehetett lopni, egy kevésből pedig látszat befektetéseket csinálni. (Ellopás az is, ha a lopott pénzből házat veszek, azt kiadom és csak a bérleti díjat teszem el és bármikor azt mondhatom, hogy a vagyon megvan (ott a ház), bár az sosem kerül felhasználásra, mert az első perctől ki tudom fizetni az épp aktuális nyugdíjakat az épp aktuális dolgozok befizetéseiből.) A nyugdíjrendszer, mint minden piramisjáték ott borul, amikor kevesebb lesz a belépő, mint a kivenni szándékozók.
  • Gábor
    folytatás: és ebből a szempontból, tehát, hogy a nyugdíjrendszer nem más, mint piramisjáték, tök mindegy, hogy állami nyugdíjról van szó, vagy bármilyen magánnyugdíjpénztárról. Mindkettő akkor fizet jól, ha sok fiatal van és kevés nyugdíjas és mindkettő becsődöl, ha ez megfordul. Persze, a határral lehet játszani, ha jól felemelik a nyugdíjkorhatárt, akkor kevesebb lesz a nyugdíjas, több a befizető, de ez – ugye – csak játék a számokkal, mert aki biztos nyugdíjra vágyik, azt kevéssé nyugtatja meg az a tudat, hogy épp megérte volna a nyugdíjkorhatárt, ha azt nem emelik közben meg 95 évre. (Ja, a másik módszer – haha, biztos nem ismerős – az egészségügyi ellátások csökkentésével csökkenteni a nyugdíjasok számát.) Mit a teendő, ahogy Lenin elvtárs kérdezte? A kötelezőt befizetni, mert kötelező és mellette nagyon komolyan saját befektetést eszközölni.
  • Gábor
    folytatás2: Ez havi sok tízezres megtakarítást valamibe. És, hogy miből, ha az itthoni átlagember még a kölcsöneit sem tudja törleszteni? Hogy klasszikust idézzek, Gyurcsány elvtárs szerint: el lehet (kell) innen menni.
  • Tibor
    Ezert kell elmenni Nyugat-Europaba dolgozni. A magyar munkaberbol nem lehet annyit eltenni, hogy az ehhalaltol megmentsen nyugdijaskorban.
    Nyugaton is megvannak a demografiai problemak, es az ottani nyugdij is csak a mi 40-50ezrunknek megfelelo lesz majd, DE az ottani “40-50ezer” Magyarorszagon meg mindig kiad majd egy akkora nyugdijat, amibol elvan az ember.

    Mas megoldast nem nagyon latok.

  • barna

    “Romániában már tavaly bejelentették, hogy az 1966 és 1971 között született romániai személyeknek már csak az utolsó fizetésük 15%(!)-a lesz a nyugdíjuk.”

    Ez az adat vagy információ honnan van?

  • Kiszamolo
    Keress rá, több cikk volt erről.