Devizahitelek: egy normális vélemény

A devizahitelek problémája kitermelte a maga szakképzetlen, butaságokat beszélő csoportosulásait. Mindezt már állami szintre emelték, amikor egy teljesen szakképzetlen, semmilyen pénzügyi gyakorlattal nem rendelkező embert pénzügyi ombudsmanná tettek. Félreértés ne essen, nem bántani akarom, de ennyi erővel bárki lehetett volna pénzügyi ombudsman. Úgy tűnik, az egyetlen feltétel az volt, hogy se képzettsége, se minimális munkatapasztalata se legyen.

Az általa szervezett konferenciákon magukat közgazdászoknak csúfoló emberek elképesztő butasággal tüzelik a népet, ami nagyon veszélyes dolog.

Az ember csak a fejét fogja, hogy miért engedik ezt meg, illetve mi lehet a kormány szándéka ezzel a dologgal.

Ezért is örültem az alábbi riportnak, ahol végre egy hozzáértő mondta el a véleményét az ügyről.

Itt tudjátok megnézni:   http://atv.hu/videotar/20130206_hitel_e_a_devizahitel

Share

74 hozzászólás

  • glezmen
    na erre kivancsi vagyok
    sajnos facebookon is egyre terjednek az olyan szintu dilettans baromsagok, hogy sirni lenne kedvem

    a csunyagonosz fujj bankok tonkretettek az embereket, de valami zseni kitalalta hogy a szerzodes nem is ervenyes (sic!)

    de a habzo szaju bankfikazo banda miert kussolt olyan nagyon mikor a CHF arfolyam baromi alacsonyan volt, es a forinthitel felet/ketharmadat fizette torlesztokent? akkor bezzeg senkinek nem volt semmi baja a bankkal, ami olcso hitelt adott…

  • Péter
    Az én meglátásom szerint a devizahitelekkel kapcsolatban több probléma is felmerül. Az egyik a már sokat hangoztatott “gazdasági bűncselekmény”. Ez azzal magyarázható, hogy maga a konstrukció olyan, hogy – ha jogilag és törvény szerint végig fut a project – a bank csak nyerhet, hiszen a szerződésben minden kockázatot az adóssal vállaltat. Tehát a bank csak nyerhet, pedig ő találta ki ezt a spekulatív terméket. Mondhatjuk erre, hogy “üdvözöllek a kapitalizmusban, nem tartottak pisztolyt a fejedhez stb.”, azonban itt nemcsak ennyiről van szó. Magyarra lefordítva nekem ez úgy néz ki, mintha Mike Tyson egy kiscicával a karján mosolyogva öltönyben, nyakkendőben, üdvözlésre nyújtja nekem a kezét, majd egy óvatlan pillanatban betol egy akkora jobbegyenest, amit életem végéig nem heverek ki. Tehát 1. minek vagyok olyan hülye, hogy elhiszem Mike-nak, hogy nem fog bántani? 2. Mike tutira nem volt tisztességes, hogy becsapott és ráadásul megütött egy nála gyengébbet. Ja egyébként Mike semmit nem kockáztatott – szórakozott egy jót, mellesleg neki a profit azt jelenti, hogy hány embert tud kiütni, tehát végülis üzletpolitikája szerint járt el. A tisztességtelenség további kérdéseket vet fel: 1. Mivel egy ilyen profitorientált cég minden energiájával arra fog törekedni, hogy minél többet nyerjen – ha kell, akár kisebb-nagyobb “kitudjamikorderülkiésmileszbelőle” csalások árán is, ezért van szükség a szabályozásukra. Nos sokak szerint ez a szabályozás is több sebből vérzik: sem a szabályok, sem pedig a betartatásaik nem elegendőek. Ha csak abba gondolunk bele, hogy az európai bankok átlag 1-2%-os RoA-val működtek kb 2008-ig, míg a mo-i bankok ennek a duplájával, 2-4%-ossal, akkor elgondolkodtató, hogy esetleg ennek is van alapja. Tehát úgy tűnik, hogy a PSZÁF-ban is vagy hozzá nem értők ülnek, vagy valami miatt szemet hunynak ezen dolgok felett, de bizonyosan vastagon benne vannak. Összegezve szerintem annyi történt, hogy a hozzáértő vagy hozzá nem értő bankárok ezen konstrukció keretében tőzsdére vitték a pénzüket az ügyfelek kockázatára. A tőzsde nem jött be, az ügyfél fizessen. Nekem csak egy kérdésem van: ha ezek az emberek azok, akik elvileg értenek hozzá, akkor milyen lehet az, ha valaki nem? Vagy tényleg egy fehérgalléros maffiahálózat az egész. Akkor most milyen bizalmat várnak a bankok a piaci szereplőktől?
  • tip
    Nemrég egy (természettudományos) doktori fokozattal rendelkező honfitársunkat kellett felvilágosítanom, hogy az nem úgy van, hogy a bank a betétjeinek sokszorosát kiadja hitelbe. Akkor felmerült bennem, hogy ha egyes történelmi tények tagadása társadalomra veszélyesség okán BTK-ba ütközik, akkor talán a pénzügyi ostobaságok tömeges terjesztését is illő volna szankcionálni. Ezek is tudnak veszélyesek lenni. Sajnos áll néhány hitelesnek tűnő figura (közgazdászprofesszor stb.) az összeesküvéselméletek mögött, sőt, a pénzügyi sarlatánság újabban állami szintre emeltetett, úgyhogy még viszonylag tájékozott embereket is megvezetnek.
  • Péter
    …és akkor még lehetne fokozni azzal, hogy a szabályok miatt gyakorlatilag a semmiből teremtett pénzeket helyeztek ki, de gyakorlatilag az ügyfél valós kockázatára. Kérdés továbbá az is, hogy ha a CHF Libor 0% körüli (néha még az SNB fizet, csak vidd a CHF-et!), akkor hogy lehet az, hogy az enduser ezért 7-8% kamatot fizet? A CDS felárral kapcsolatosan megintcsak megoszlanak a szakmai és jogi vélemények is. Száz szónak is egy a vége: nagyon nem jó ez így, ahogyan most és eddig működött – gyökerekig visszamenő reformra és tisztogatásra lenne szükség a bankszektorban, és radikálisan új szabályozásra. És a kapitalizmus aranyszabályára: AKI NEM TUD ÚSZNI, AZ FULLADJON MEG! Ne pedig az adófizetők pénzén legyen konszolidálva…
  • tyukanyó
    Igazából a kérdés nem csak az,hogy hitel-e a devizahitel, vagy nem , hanem az,is, hogy az a jelenleg 170 ezer család, aki nem tudja már 90 napja fizetni a “hitelét”, az vajon a továbbiakban, vajon hogyan fogja tudni?
    Ha valakinek a hitel felmondása miatt az otthonát elárverezik,lehet ,hogy ez a munkahelye elvesztésével is együtt fog járni(ha valakiknek,akik ilyen helyzetbe kerültek, vissza kell költözni a szülői házba, ami történetesen mondjuk olyan helyen van, ahol alig vagy egyáltalán nincs munkalehetőség, akkor esélye nem lesz arra,hogy a fennáló x milliós tartozását a bank felé visszafizesse.).Azokkal a családdokal, vagy magánszemélyekkel, akiknek nincs lehetősége másik lakhely után nézni, vajon mi lesz?Sajnos sok önkormányzat nem segíti ezeket a családokat, egyszerűen nem érdekli őket,hogy a város polgárának van-e fedél a feje fölött.

    Ha valaki sajnos a lakása bedőlése miatt az utcára kerül,és az ingatlanát a bank jóval a felvett hitel alatt tudja csak értékesíteni, a fennáló különbséget, egy hajléktalantól vajon hogy fogja “beszedni”?

    Szerintem a bankoknak el kellene gondolkodniuk azon, hogy vajon mikor vesztenek többet?Ha minden bajban lévő devizaadóstól csak a felvett hitel összegét kérik vissza, vagy pedig az ingatlant elárverezik,és a fennálló tartozás,és az értékesítés közötti különbséget bebukja?

    Egy 2008-ban felvett hitel, ami 5,000,000,ft Chf-alapon, jelenleg 8,500,000 ft-nál tart.Ha az ingatlant, ami még 5 éve ért 5 millát, eladja 3,5 milláért(jó ha ennyit kap érte), akkor az adósnak még mindig van 5 milliós tartozása.Tegyük fel,hogy ez az adós az ingatlanát értékesíteni kényszerül,de nincs lehetősége a jelenlegi városában másik ingatlant bérbe venni, vagy a szülőkhöz költözni, mert nem egy városban élnek.

    Ebben az esetben a hitel felmondása a lakás és a munkahely elvesztésével is együtt jár.Vajon a bank a fennálló 5,5 millót milyen módon fogja tudni behajtani az adóson?Ha nem tud fizetni akkor leültetteti?Ha az adott adóst a tartozása miatt börtönbe küldik, akkor az állam is bukik rajta, mert nem elég, hogy évekig el kell tartani még egy embert, de az adott ember után a lehetséges munkáltató által fizetett járulékoktól,és adóktól is elesik az állam…És ez csak egy ember példája..

    Vagy mi történik olyankor,ha növekedni fog az öngyilkosságok száma a kilátástalan helyzet miatt?

    A megoldás tényleg nem egyszerű, de olyat kell találni, ami minden félnek-de leginkább az adónak-megfelelő lenne.

    A végtörlesztés lehetősége csak azokon segített, akiknek eleve volt pénzük, a többi hitelest sajnos a part szélén hagyták…

    A megoldást az kormánynak kellene megtalálnia, de mint az látszik nem igazán érdekli őket, hogy mi lesz ezzel a 170 ezer családdal, akiknek a száma hónapról-hónapra csak növekedni fog.

    A kormánynak az emberek mellé kellene állniuk, de ők a bankokat támogatják, sajnos.

    Miért nem látja be senki azt, hogy ez nem egy kis probléma?Mint leírtam, ha ezek a családok elvesztik a munkahelyüket, akkor annak nem csak a bankok,és az hitelesek lesznek a vesztesei, de maga az állam is.

    Remélem azért a lakáscélú devizahitellel rendelkezők problémáját sikerül valahogy megoldani..úgy, hogy egyetlen egy deviza lakáshiteles se vszítse el az otthonát..

  • glezmen
    nagyon fals a peldad
    a bankhitelre levetitve ez olyan, mintha irasos beleegyezesedet adnad hogy Tyson barmikor behuzhat neked egyet ha akar – ezesetben meg milyen jogon reklamalsz?
    a megoldas hogy olyan bokszoloval kell szerzodest kotni, aki nem var el ilyesmit, illetve megfelelo feltetelhez koti (pl. ad neked kolcson X osszeget, es ha nem fizeted vissza Y idon belul, akkor behuz neked, ami esetben szinten semmi alapod nincs reklamalni)
  • Ampók
    Sajnálom, hogy ilyen posztok születnek…

    Péter hasonlata nagyon tetszik, és sajnos igen, itt erről van szó.

    Ki vagyok én, hogy ilyet írjak? Egy adós, akinek a családjában öngyilkosságot követett el egy áldott jó ember, aki nem tudta elviselni, hogy egy élete munkájának elbukása mellett még az elbukott összeg többszörösét követelik tőle. A számok makacs tények, 10 milliót vett fel házfelújításra, és 26-ot követeltek tőle, ami redukálódott 22-re, mert 4 millióért elárverezték a házát….

  • KZoltán
    Felcsúti Péter véleménye kapcsán a legfontosabb említendő tény, hogy ő igencsak érintett fél lévén, hogy az osztrák bankok ~200 milliárd euró értékben terítettek szét Közép- és Kelet-Európában SFR hitelt, amiből mi ‘szerény’ ~37 milliárddal részesültünk. A témában inkább egy másik Péter, Róna véleményét lehet alapul venni.

    De az eset rámutat a magyar közgazdászok mérhetetlen tudatlanságára vagy mérhetetlen felelőtlenségére – az egyik rosszabb, mint a másik. Az 1970-es évekbeli Fekete-féle hitelt is akkor vetették föl az országgal, amikor a kamat alacsony volt, a forintárfolyam (akkor cserearány, de a gyakorlatban ugyanaz) meg erős. Akkor, rögtön a hitelfelvétel után, az olajválság nyomán a kamatok megugrottak, az árfolyam meg lezuhant. Azóta is a külső adósság csapdájában vergődik az ország. Most ezt fejelték meg a devizahitelekkel, mert az állam már több hitelt nem kapott, így a magánszemélyekkel vettették föl a külső hiteleket akkor, amikor a kamat alacsony volt, az árfolyam meg erős. Aztán a 2008-as válsággal a kamatok (itt a Magyarországra vonatkozókat kell figyelembe venni) megugrottak, az árfolyam meg zuhant. Ez a helyezett teljesen – TÖK – analóg a 35 évvel ezelőttivel. De a már majdnem Nobel-díjas közgazdászaink számára ez nem tűnt föl.

  • barna
    – azt hiszem volt egy kulcsmondat a fenti hozzászólásban:
    “nem tartottak a fejedhez pisztolyt, hogy megvegyél egy olyan dolgot, amire nem volt pénzed, de vágytál rá…” Ja és Mike Tysonnal sem muszáj kezet fogni 😉

    – egyszerűen többnek látszani, mint amit megengedhetek magamnak, hát vegyünk fel hitelt…természetesen a bankok nem voltak túl “korrektek”, hiszen a saját érdekeiket és profitjukat nézték, nézik (milyen meglepő), de mivel annyira vágyok arra, amire nincs elég pénzem és türelmem sem, hogy spóroljak rá, így “elvakultan”, rózsaszín szemüvegben, “szerelmesen” a hőn áhított tárgyba (lakás, kocsi…plazmaTV…stb.) nem csoda, hogy nem veszem észre a “menyasszony” hibáit.

    Egyszer asszem itt hangzott el:
    Amíg az ember nem ismeri fel vagy el, hogy nem a környezet a felelős a saját pénzügyeiért, addig nincs megoldás. (vagy valami ilyesmi volt)

  • barna
    félre értés ne essék!
    igen a bank is ludas, hiszen nem informáltak rendesen például, de a megoldás keresésében kulcsfontosságú, hogy rájöjjek: én vagyok felelős (egyedül) a saját döntéseimért!
  • szakimaki
    Péter: Abszolút jó a példa. Sosem értettem, hogy pl. miért nem lehet legalább a hiteltartozást a fedezet értékében limitálni? Ez is elég harmatos kockázat a bank részéről, de legalább valami lenne. Mostanság sorra halljuk a példákat, hogy elárverezték a lakást és még mindig van x millió forint tartozás, ami elképesztő szerintem.

    A PSZÁF-ről csak egy eset: Bepanaszoltam náluk egy tartozásbehajtó céget (szerintem nemlétező parkolási bírság ügyében zaklatnak egy-két évente) és a PSZÁF kötelezte őket, hogy 30 napon belül adják ki nekem a kért adatokat. A cég tojt rá és persze nem adta ki. Erre írtam a felügyeletnek, hogy nem hajtják végre a határozatát. A válasz: egy ügyben kétszer nem lehet eljárást indítani náluk. WTF?

  • Zabalint
    “Ha csak abba gondolunk bele, hogy az európai bankok átlag 1-2%-os RoA-val működtek kb 2008-ig, míg a mo-i bankok ennek a duplájával, 2-4%-ossal, akkor elgondolkodtató, hogy esetleg ennek is van alapja. ”

    Akkor ilyen alapon pereljük be az élelmiszerboltokat is, mert a hazai Aldiban sokkal drágább ugyanaz, mint a német Aldiban.

  • Manfred
    A tisztesség kedvéért kéretik a másik felet is meghallgatni:
    http://www.youtube.com/watch?v=s0e3_lnayo4
  • Kiszamolo
    Arról is essen egy-két szó, hogy ezért a kockázatért cserébe, amit az ügyfél visel egyedül, kevesebb, mint fele annyi kamatot fizetett és amikor csökkent éveken át a svájci frank ára, akkor a törlesztőrészlete is kevesebb lett.

    Akkoriban lakáshitellel foglalkoztam, jöttek vissza az ügyfelek, hogy milyen okosak voltak, hogy svájci frankban meg japán jenben vették fel a hitelt, mert 15-20%-ot csökkent a törlesztőjük azóta.

    Akkor miért nem reklamált senki és miért volt természetes, hogy a svájci frank gyengülésével csökken a havi törlesztő?

    Akkor senki nem állt elő azzal a hülyeséggel, hogy “nincs is mögötte svájci frank, hö”.

  • Kiszamolo
    Meg nem kellene összevetni az eurós ROA-t a forintos ROA-val. 🙂

    Abban egyébként igaza van, hogy pofátlanul sokat kaszáltak akkor a bankok, de csak azért tehették, mert engedték nekik.

  • Kiszamolo
    Még jó, hogy száz éve van devizahitel, Mo-n is.

    Ausztriában is sok a jenes, meg a svájci frankos hitel, azok is megszívták, mégse mondanak ekkora blődségeket.

  • Kiszamolo
    Ez egy butaság, de ez lesz a holnapi téma, a semmiből teremtett pénz.
  • Zabalint
    Pár poszttal korábban is kommentelt egy ilyen nagyokos, meg látom alattad egy Péter nevű kommentelő is ezt vallja. A banki pénzteremtésre szoktak hivatkozni, csak nem értik meg, hogy az nem azt jelenti, hogy ne lenne betét (vagy más banktól kölcsönvett pénz, vagy bármely más tartozása a banknak) a hitelek mögött, hanem azt jelenti, hogy ha a kihelyezett hiteleket elköltik a gazdaságban, majd azt valaki, akihez mint bevétel jutott ez el, újra bankbetétbe helyezi, majd sokszor megtörténik ez ugyanazzal a pénzzel, és így tud multiplikálódni, de ettől még mindvégig betétek lesznek a hitelek mögött. Az értékpapírok újracsomagolásával sem teremtődik betét nélkül pénz, csak annyi történik, hogy a súlyokkal trükköznek, így nagyobb tőkeáttétet tudnak elérni gyakorlatilag, ez volt egyébként egyik oka a válságnak. A semmiből pénz gyártása továbbra is a jegybankok monopóliuma.
  • Manfred
    MI a különbség a devizahitel és a deviza alapú hitel között? Ugyanis pont az az a különbség, ami miatt az egyik problémás a másik pedig 100 éve is volt már.
  • Kiszamolo
    Ne kezdd már te is.

    Devizahitel: devizában veszed fel és nem váltják át neked forintra. A törlesztés is devizában történik.

    Deviza alapú hitel: devizában veszed fel és mivel semmire nem mész a svájci frankkal Mo-n, ezért a bank átváltja neked. Devizában törleszted, de mivel nincs devizás jövedelmed, a bank forintban vonja le és váltja át helyetted.

    Ennyi a hatalmas különbség, vagyis semmi.

    Attól, hogy sokan hülyeséget beszélnek, nem kellene minden butaságot kontroll nélkül elfogadni.

  • Kiszamolo
    Erről írok holnap.
  • pdw
    Azert mert a fedezet erteke valtozhat (valtozik). Lasd az autokat ahol a legdurvabb az ertekvesztes. Persze papiron a lakas erteke csak nohet, de ez mar regota marhasag rengeteg lakast boven csak aron alul lehet eladni (ha egyaltalan lehet, szerintem tobbszazezer lakas, haz van ami tenylegesen 0Ft-ot er, mert senki se venne meg.).
  • Van valahol olyan népi kezdeményezés, ahol a jól fizető hitelesek diskurálhatnak arról, hogyan lehet a bankkal tárgyalni, hogy engedjen nekik a kamatokból vagy díjakból, hamár a sok bedőlt devizahitelessel annyira jól bánnak? vagy érdemes jó adósból átvedlenem rossz adóssá, hogy engem is megsegítsenek? Leszarom, ha a BÁR listára rátesznek, úgyse veszek fel többször hitelt az életben, az biztos.
  • Catinator
    A “pénzteremtés” legendája nagyon hódit mostanság…

    A cikkre visszatérve – a tánchoz ketten kellenek. Mindkét fél valahol ludas benne (bár hozzáteszem, voltak esetenként 3. felek akik “segitettek” közvetiteni és a döntésben).

    Az ügyfél örült a forinthitelnél sokkal kedvezőbb kamatnak, a bank meg a hitelezési lehetőségnek. A kockázat vagy meg volt emlitve, vagy nem.

    Azt hiszem, a válsággal és az árfolyamok ilyen mérvü elszállásával egyik fél sem számolt komolyan.
    A bankok bukják a pénzük jó részét (még akkor is ha nem is etikusan mindent megtesznek ellene) mert egy halom áron alul értékesithető ingatlan szakadt rájuk és nem igazán boldogulnak vele.
    Az ügyfelek részéről meg az anyagiakon túl az emberi tragédiák, utcára kerülések és öngyilkosságok sokasága.

    A baj az hogy megtörtént – a kérdés az, mit lehet tenni a károk enyhitésére – anélkül hogy az egész ország beleroppanna, és hogyan akadályozzuk meg hogy a jövőben ez ne fordulhasson elő?

    A Kossuth rádion a szombati “Időt kérek” cimű műsornak is részben ez volt a témája. Hangtárból meghallgatható. Egy-két dolog szerintem butaság volt, de voltak érdekes gondolatok.

    És sajnos a téma nagyon is alkalmas az indulatok felkorbácsolására és az az érzésem, a megoldások helyet inkább ennek a szelét lovagolják meg sokan.

  • KZoltán
    Élénken emlékszem arra a Raiffeisen-reklámra, amelyben egy család ment be a bankfiókba, és amikor elkezdte volna a körülményeit magyarázni, az ügyintéző mint egy indián elkezdett huhogni: lefordítva a Raiffeisen azt sugallta, hogy őt nem érdeklik az ügyfél körülményei, mindenkinek ad hitelt. Akkor most nem kellene sírni, mint az a bizonyos fürdős.

    Az egész SFR-hitelezésben a legártatlanabbak a hitelfelvevők, akikre a hiteleket így tukmálták rá. Hol voltak akkor a nagyszerű közgazdászaink, hogy nem bírták kiszámolni, ha az ország először fölvesz ~40 MM SFR-t 3%-on 20 évre, akkor az először ~40 MM SFR-nyi keresletet támaszt a forint iránt, tehát emeli az árfolyamát – mellesleg így szúrva ki a hitelfelvevőkkel, akik kevesebb Ft-t kapnak a hitelért – után meg, amikor elkezdik törleszteni ~54 MM SFR iránt támaszt keresletet, tehát kivédhetetlenül csökkenti a Ft árfolyamát, arról a nem csekély problémáról már nem is beszélve, hogy hogyan repül be az országban a D ~14 MM SFR!

  • tudom hogy ez erzekeny tema, a szemelyes erintettseg okan foleg, de ez valahogy nagyon nem all ossze nekem…
    szoval felvett felujitasra 10milliot, tehat a hazat minimum 15 milliora ertekeltek a hitelfelvetelkor
    miutan ezt beepitette a hazba (hiszen a haz felujitasara vette fel, ugyebar), az elvileg 25 milliot er
    es ezt a 25 millios hazat arvereztek el 4 millioert?
    nagyon leesett az ingatlanok ara, de azert nem ennyire (arrol nem beszelve, hogy arveresnel max. a becsertek 70%-aig lehet leszallitani az arat)
  • Péter
    Így igaz. A bankok is felelősek a betéteseik pénzéért. Amennyiben azt felelőtlenül helyezték ki (pl. mára már nincs meg a fedezet, vagy soha nem is volt), akkor a saját zsebükből fizessék vissza a betéteseknek, ne az adófizetők pénzén konszolidáljanak pénzintézeteket – vicc az egész! Csak a holnap esedékes jutalék volt a lényeg – fűt-fát beleugrasztottak válogatás nélkül bármibe (ld. UL biztosítások, CHF-JPY hitelek, de bármilyen hitelbe stb.).
  • Péter
    Hogy hol voltak? Meg voltak véve kilóra, hogy csöndben legyenek. Vagy ha valaki figyelmeztetett is, a lényegen nem változtatott, mert akiknek a dolguk lett volna, hogy észnél legyenek (PSZÁF, MNB, Politikai szereplők), azok is lehet, hogy benne voltak, vagy ami még szomorúbb: nem értenek a feladatuk felelős ellátásához. Mindkét esetben a megoldás a kirúgás.
  • Géza
    alapvetően 3 oka van, hogy a fedezet nem fedezi a tartozást:
    1. sok esetben eleve túlhiteleztek a bankok (a vételár közel 100%-át)
    2. az ingatlanárak nem mindig emelkednek, mint korábban gondoltuk (devizahitelnél pláne nem biztos, hogy a hazai ingatlan devizában kifejezett értéke emelkedik)
    3. ha a végrehajtás csúszik (pl. árverezési- és kilakoltatási moratórium miatt), akkor a normál ügyleti kamatnál magasabb késedelmi kamatok hosszú ideig rakódnak a hitelre, ami a tőke többszörösére is rúghat (ha mondjuk 20%-os ügyleti+késedelmi kamat mellett az ügyfél 4 évig nem fizet, azalatt 2-szeresre nő a tartozás)
  • Péter
    Remélem, nem azt akarod mondani, hogy elvileg ez egy 0 összegű játék 🙂
  • Zabalint
    Azért álljunk meg egy pillanatra.

    1. Hitelt tukmálhatnak rám, ha egyszer nem akarok felvenni hitelt, akkor nem veszek hitelt.

    2. Ha hitelt veszek fel, az első szűrő magam vagyok. Ha úgy érzem, nagy az esélye, hogy esetleg nem tudom fizetni, akkor nem veszem fel. A bank már egy második szűrő, ők nem azért vizsgálnak hitelképességet, mert én nem tettem meg előtte, hanem ők a saját érdekükből, mivel nekik jobb a jó adós, aki fizetni tudja a törlesztőit, a rossz adóssal meg csak probléma van. Itt inkább egy magasabb szintű felelősség jelenik meg, hogy a nagyobb bankok bajba juttathatják a pénzügyi rendszert, ha boldog-boldogtalannak hitelt adnak, ezért nem árt persze szabályozni a bankok működését. Na de mekkora pofátlan egy szöveg a bankra mutogatni, hogy nem a te felelősséged, hiszen az adott neked hitelt, holott sejthette, hogy rossz adós vagy.

  • aszora
    Hát ez azért nem egészen így van…
    A hitelfelvétel (a jelnlegi rendzsrben) egyben spakuláció is.
    Hiába gondolja azt valaki, hogy márpedig ő nem akr felvenni hitel, ha mások vesznek fel, akkor úgy megugranak az árak (kereslet megnő), hogy spórolhat ahogy akar, mindenképpen hátrányba kerül. Azt pedig te nem tudod előre, hogy mikor pukkan a lufi, lehet, hogy évtizedekig várhatsz.

    Másrészt a bankok (vagy hitelügynökeik) megtévesztő információkal bombázták a potenciális hitelfelvevőket, ez mindenképpen elmondható, márpedig minden szolgáltatás esetén fennáll a szolgáltató felelőssége, ő sem mondhatja azt, hogy mindek hallgattam rá (mikor még hitelbírálati díjat is kért). Az a minimum lenne, hogy az összes bedőlt hiteles kapja visszza (kamatostul) a hitelbírálat befizetett díját, de ha bank rosszul értékelt, akkor akkor további felelősség/kártérítás is megáll(na). Szóval egyszerűen nem igaz az, hogy az embereknek kellett volna tudniuk, hiszen ők nem pénzügyi szakértők, és volt hitelbírálat is, felszámolt díjért, akkor ez hogy van?
    Egébként bizos lehetsz benne, hogy legkésőbb 2008 elején már tudták aa bankok (a legfelsőbb döntési szinteken biztosan), hogy nemsokára vége a dalnak, ezért volt a hiszti, hogy minnél több embert még be tudjanak palizni mielőtt bezár a bazár (2008-ban októberig annyi hitelt helyeztek ki, mint az előző két évben összesen), az MNB pedig előzékenyen el is törölte az árfolyamsávot (plusz reklám: ni hogy erősödik a forint most is, nincs is itt semmi kockázat :)). Az MNB meg is védhetter volna az árfolyamsávot, akkor most valamivel kesebb család lenne csődben, IMF-től is keveseebb hitel kellett volna stb. de nem ezt tette, meg volt ez bundázva rendesen.

  • Kiszamolo
    Az mondjuk nem igaz, hogy 2008-ban annyi hitelt adtak volna ki, nézd meg az MNB statisztikát.
  • aszora
    Megnéztem 🙂 De nem most, hanem kb. 2 éve, lehet hoy rosszul emlékszem, de úgy rémlik, hogy 2007-nél jóval több hitelkihelyezés volt (jöttek az “önerőminimumosok” :)), ezek dőltek be persz eleglőször 150 Ft körüli vagy az alatti árfolyamon felvett hitelükkel, akár fél-1 éven belül (2009 elején már emelték a kamatokat a bankok).
    Én 2006 nyarán vettem fel hitelt 177 Ft-on, 2009. januárban volt kamatforduló (féléves), akkor 183 volt a frank (kb. 3% eltérés), de már 15%-kal többet fizettem, mert ugye megnőtt a kamat (is).Aki 2008 tavasza-nyara körül vett fel, annak fél/egy éven belül volt cirka 50%-os részlet emelkedés, ől jártak a legrosszabbul.
  • Endre
    Azért az eléggé hiteltelenné teszi ezt a véleményét, hogy semmilyen megoldási javaslatot nem mond. Elismeri gyakorlatilag vele, hogy nincs ötlete.
  • Medve81
    Catinator:

    “Az ügyfél örült a forinthitelnél sokkal kedvezőbb kamatnak, a bank meg a hitelezési lehetőségnek. A kockázat vagy meg volt említve, vagy nem.”

    A biztosításokat is a kockázatok mérséklése miatt kötik (kötnék), mégis rengetegen már nem is akarnak ezekről hallani, mivel drágák és “Velem ez úgy sem történik meg, mert én sérthetetlen vagyok…”. A kockázatok voltak, vannak és lesznek is, de akkor is a pénz fog dönteni főleg. Ami olcsóbb az megy. A deviza hitel olcsóbb volt, így azt vettek fel rengetegen, nem pedig a drágább forint hitelt! Sajnálom az eladósodottakat és főleg a tönkrementeket, de ha mindenki felelősebben gondolkodna (én is), akkor tényleg számolna a kockázatokkal és lennének megtakarításai!!!

    KZoltán:

    „…Az egész SFR-hitelezésben a legártatlanabbak a hitelfelvevők, akikre a hiteleket így tukmálták rá…”
    Ki írta alá a szerződéseket? Elolvashatták a szerződéseket a pénzintézetekben és végighallgatták a közjegyzőknél is a felolvasást! Egy idevonatkozó részt bemásolok egy közjegyzői okiratból:

    „Alulírott közjegyző, miután meggyőződtem az Ügyfelek és képviselők ügyleti képességérők és jogosultságáról, valódi szándékáról, valamint tájékoztattam őket a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, ezt az okiratot elkészítettem, az Ügyfelek és képviselők előtt felolvastam, tartalmát megmagyaráztam, akik kijelentették, hogy az okirat tartalma mind az ügyfelek valóságos ügyleti akaratának, mind a képviselők jognyilatkozatainak mindenben megfelelnek, ezért azt előttem a mai napon saját kezűleg aláírták”

    Szerintem ilyen pontnak szinte minden közjegyzői okirat végén szerepelnie kell hasonló formában, tartalommal! Azért ez eléggé azt mutatja, hogy nem tukmálták rá a hiteleket az ügyfelekre szerintem!

  • szofter
    “nem tudta elviselni, hogy egy élete munkájának elbukása mellett még az elbukott összeg többszörösét követelik tőle”

    Kedves Ampók, az “élete munkája” szerintem egy erősen túlzó metafora (vagy mi). Ha húsz-harminc éven keresztül félretesz jelentősebb összeget, és abból negyvenöt-ötven éves kora környékén vesz egy házat, akkor az az élete munkája. De azt nem bukja el hitel miatt. Ha viszont huszon- esetleg harmincegypár évesen felvesz egy hitelt, végig sem olvassa a szerződést (vagy végigolvassa, csak semmit nem ért belőle, mert fogalma sincs pénzügyekről), abban hol az élet munkája? A törlesztésben lenne, persze, de azt, úgy tűnik, nem sikerült véghez vinni. Egy rokon elvesztése mindig fájdalom, ezt nem akarom elvitatni. Egyedül ezt az élete munkája dolgot találtam sántának az említett helyzetben.

  • glezmen
    tisztaban vagy a “hiteltelen” szo jelentesevel? attol meg hogy nem ad elo egy 10 perces musorban egy komplett megoldasi tervet (ami eleve keptelenseg), lehet (mint ahogy van is) kompetens velemenye a teljes gozzel terjesztett baromsagokrol. hosszu ido ota o volt az elso (es egyetlen) akit tenyleg ertelmesen, hozzaertoen lattam nyilatkozni a temarol.
    ami azt illeti, pont attol lett volna hiteltelen ha nekiall valami csodalatos, vilagmegvalto megoldast eloadni (mint ahogy azt teszik az esz nelkul hozongok, akiknek a penzugyi ismeretei addig sem terjednek, hogy kiszamolja hogy a 200 forintos 1 kg-os kenyer, vagy a 180 ft-os 75 dekas a jobb vetel)
  • mutyilufi
    Bennem a kommenteket olvasva az merült fel hogy ha a bankok nem hitelezhetik ki a betéteik többszörösét, és nem létezik az úgynevezett “pénzteremtés” akkor hogyan lehet a hitel/betét arány a legtöbb banknál 100% fölötti?

    Nem gúnyolódni akarok, hanem tényleg kíváncsi vagyok a válaszra.
    Előre is köszi.

  • Kiszamolo
    Elég egyszerű a válasz: nem csak betétekből van pénze a banknak, hanem saját tőkéből, kötvényekből és anyabanki hitelekből is. Ezért lehet 100% felett a hitel-betét arány.
  • GabenHUN
    Bocsi, wall of text lett…
    Sokszor leírjátok (én is), hogy alapvetően nézzenek a devizahitelesek, és úgy általában a hitelesek a tükörbe és vallják be, hogy aki hitelből akar valamit megvenni, arra nincs pénze.
    Ez igaz, azonban úgy gondolom, hogy csak az ügyfelek nemtörődömségének, nagyravágyásának és tudatlanságának tulajdonítani a kialakult helyzetet, rossz irány.
    Elvárjuk mindenkitől, hogy értse meg, hogy egy hitel kockázatos. Szerintem ezt nagyjából mindenki tudja. A gond a mértékével van. Ezt nem lehetett előre megjósolni és felmérni, magasabb szinten sem, nemhogy pirinéni szintjén.
    Azon kívül, egy jogi kérdésben sem várja el senki, hogy ügyvéd, vagy képviselő nélkül, tájékozódva, utánaolvasva vigyen végig valaki egy pert. Azt gondolom, ma már a pénzügyek sem sokkal egyszerűbbek…
    A bankok igen is “megálljt” parancsolhattak volna ennek, ha alkalmatlannak minősítik az ügyfelet, nem pedig a 2., 3. ingatlant is bevonják fedezetként, csak, hogy kihelyezhessék a hitel.

    2009 elején, kb. 5 hónappal a válság kitörése után egy vállalkozó nagyon hamar felmérte, hogy a kamionjain lévő CHF hitelek miatt gyakorlatilag 3 hónap alatt fog bedőlni a vállalkozása. Ezt rögtön jelezte a banknak, megoldást keresve. (Ha emlékeztek, csak ez után kezdte harsogni a média, hogy ne várjuk meg a fizetésképtelenségünket, rögtön jelezzük a banknak, ha baj van, mert közösen meg fogjuk oldani a helyzetet…) A bank olyan megoldást kínált, hogy akkor most 4 hónapig fizessen kevesebbet, utána pedig 8 hónapig az aktuális díjat, megspékelve a 4 hónapnyi kisebb részletek miatti kieséssel. A vállalkozó mondta, hogy nem hiszi, hogy 4 hónap után annyival többet termelne ki a vállalkozása, ezért ez nem megoldás, a bank meg széttárta a karját. A vállalkozó 5 hónap után bedőlt…

  • GabenHUN
    “…akkor tényleg számolna a kockázatokkal…”
    Szerintem a gond éppen ez: egy szakértő (nem egy egyszerű halandó) szerinted 2006-ban mekkora árfolyamkockázattal számolt volna mondjuk 2-3 év távlatában?

    “… tájékoztattam őket a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, ezt az okiratot elkészítettem, az Ügyfelek és képviselők előtt felolvastam, tartalmát megmagyaráztam…”
    Szerintem senkinek nem mondta el a közjegyző, hogy simán a duplája lehet a törlesztőrészlet a jelenleginek. Azt mindenki tudta, hogy 10-20% százalékot mozoghat az árfolyam, ezáltal a törlesztőrészlet és egyéb, az adott hitelt érintő részletek, de álmodni sem merte volna senki, hogy majd a duplájára fog nőni. És szerintem jogosan, mert semmi és senki nem utalt erre.

  • Kiszamolo
    nem is nőtt a duplájára…
  • GabenHUN
    Egy teoretikus kérdés:
    Ha lenne CHF-em, fizethetném abban? Mondjuk olyan munkát kaptam, amit abban fizetnek?
  • GabenHUN
    Gondolom értetted, hogy nem pont a “duplája” a lényeg, hanem, hogy az addigi tapasztalatok alapján bekalkulálttól sokkal nagyobb mértékben.
  • Kiszamolo
    értem én, csak pontosítottam. 🙂
  • GabenHUN
    Köszi. Egyébként tudni lehet az átlagos emelkedés mértékét pontosan?
  • Kiszamolo
    //kiszamolo.hu/teveszmek-a-hitelekrol/
  • glezmen
    mint erintett:
    2008 juniusaban vettem fel CHF hitelt (bar mar akkor is latszott hogy nem jarok vele tul jol, de SOKKAL olcsobb volt mint a HUF, es muszaj volt):
    akkor volt a torleszto kb. 38000 havonta, most olyan 60-62ezer
    ennel rosszabbul szerintem nem sokan jartak, szoval a ‘csucs’ az kb. +50%
  • Megint felteszem a kérdést, sikertörténetet tud valaki írni, hogy nem késedelmesen fizető adósként tudott-e elérni valamilyen kedvezményt a bankjánál (mondjuk kezelési költség csökkentést)? Mivel az üzleti életben pont úgy működik a dolog, hogy ha én időben, ill. hosszú idő óta, a nehéz időkben is rendesen fizettem a megrendeléseimet, kisebb-nagyobb kedvezményt mindig kapok a beszállítómtól…