A tárgyak, amik körülvesznek
Szoros összefüggés van az általunk birtokolt tárgyak száma és az általunk megtapasztalt stresszes élet között, a tárgyak mennyisége és a szabadidő, életerő között.
Minél több tárgyat (kacatot) halmozol fel az életed során, minél nagyobb házban akarsz lakni, annál kevesebb pénzed, energiád és időd marad az igazán fontos dolgokra. Minél több dolgot megveszel, hogy kompenzáld magad a kemény munkád miatt, annál keményebben kell dolgoznod, hogy legyen pénzed kompenzálni magad.
Gyakran az emberek azért érzik szűkösnek a jelenlegi otthonukat, mert az évek során felhalmozott rengeteg ruha, könyv és egyéb tárgyak raktározására vett szekrények miatt nem tudnak mozdulni sem otthon.
A Becoming minimalist blog összeszedte, mennyi tárgyat halmoz fel egy átlagos amerikai háztartás. Bár az adatok nem az átlagos magyar, hanem az átlagos amerikai háztartásra vonatkoznak, úgy gondolom, azért elgondolkodtató a gyűjtemény.
– Többet költenek az amerikaiak órára, ékszerre és cipőre évente, mint felsőoktatásra.
– A tinédzser lányok 93%-a jelölte meg a shoppingolást, mint kedvenc időtöltését, a nők az életükből 8 évet vásárlással töltenek el.
– Az amerikai gyerekek a Föld gyereknépességének 3,7%-át adják és ők birtokolják a játékok és gyerekkönyvek 47%-át.
– Egy tízéves gyerek 238 játékkal rendelkezik, de csak 12-vel játszik naponta.
– Az átlagos háztartásban több tévékészülék van, mint ahány ember lakik ott és ezek a tévék naponta több mint 8 órán át üzemelnek is.
– Az átlagos amerikai ingatlan 1950 óta igen meghízott, 983 négyzetlábról 2015-re 2720 négyzetlábra. (91,3 négyzetméterről 253 négyzetméterre.). Amíg a hatvanas években normális volt, hogy egy fürdőszoba van egy házban, ma már a hat szobát is szűkösnek érzi egy átlagos amerikai, arról pedig szó sem lehet, hogy mindenki egy fürdőbe járjon.
– Ennek ellenére az amerikai háztartások nem kevesebb, mint 2,3 milliárd(!) négyzetlábnyi raktárhelyiséget is bérelnek a kacatjaik számára. Minden amerikaira jut 7,2 négyzetlábnyi, a háztartások által bérelt raktár, ahol azokat a dolgaikat tárolják, ami nem fért el az átlagosan 200 négyzetméteres házban. Minden tizedik amerikai háztartás rendelkezik ilyen bérelt raktárhelyiséggel.
– A két garázzsal rendelkező házak negyedében nincs hely autónak és közel harmadukban csak egy autó fér be a garázsba az összegyűjtött kacatok miatt.
– Egy átlagos amerikai család 1.700 dollárt költ évente ruhára, egy amerikai nő a hónap minden napján másik ruhát tud(na) felvenni. Eközben évente 30 kilogrammnyi ruhát dobnak ki a szemétbe.
– Az amerikaiak 1,2 billió dollárt költenek évente egyáltalán nem szükséges dolgokra. Ez teszi ki a vásárlásaik 11,2%-át. A hatvanas években még csak 4,5-5%-át költötték felesleges kiadásokra.
Ha nem szeretnéd, hogy téged is elborítsanak a felesleges dolgok, olvasd el ebben a cikkben, hogy csinálja ezt egy volt tengerész.
Egyébként nem New York szívében vannak a tárolók, hanem éppen hogy a kertvárosban. De kattints az eredeti cikkre, abban van link is.
🙂
Nem férünk annyi sz!%r van…
Mikor nem bírom tovább, megy a vaterára. De ahhoz fel kell készülni. Kibányászni, lefotózni, felpakolni, agyalni mennyiért adjam. De aztán mégsem…hátha kell.
Nekünk is vannak tárolóink, de azokat inkább kiadtuk.
🙂
Egy maradt, épp kinyitható az ajtó és ha vmi kell hátulról kezdődik a pakolás..
Borzalom, nem bírom tovább!!!
Egy tippem lenne, legtöbbször karácsony környékén érdemes felrakni, minden vacak gazdára talál. Hihetetlen miket sikerült már eladni így, nagyon jó áron. Csak kedvem nincs foglalkozni vele. kb 3 éve tartottam karácsonyi kiárusítást. Ha rászánnék egy hétvégét, szerintem bejönne 80-100 ezer forint…és nem mondtam sokat. Úgy vélem első lépésnek jó hogy tisztában vagyok a problémával..lehet készülni a következő lépésre.
Na, ilyenkor aztán rá lehet jönni, mennyivel többet számít a kényelemben a tudásod, mint a cuccaid!
Igazából én puhány vagyok: még mindig jöm velem a bőröndben több olyan tárgy, amit szinte elő se vettem egyszer sem. Azokra nézek fel, akik 1 nagy hátizsákkal nyomják! 🙂
Viszont a mindenféle biz-baz nem kidobása néha hasznos lehet. Apósom szerelt már meg ilyen biz-baz-okkal fiókot és miegymást. Egy szakember kezében a biz-baz is lehet hasznos.
SÓHAJNAK BEILLŐ SZÓZAT EGY ISMERETLEN RENDELTETÉSŰ VASDARABHOZ,
AMELY A TÖRTÉNELEM VIHARAIN KERESZTÜL SZÉP CSÖNDBEN MEGLAPULT
EGY LIMLOMMAL TELE LÁDIKÓBAN, MERT SE NAGYAPÁMNAK, SE APÁMNAK,
SE NEKEM NEM VOLT MERSZÜNK SZEMÉTRE DOBNI,
ÉS AZ UTÁNAM JÖVŐKNEK SEM LESZ
-Túlélsz pöcök.
Nagyon kis részük élne így ezzel az idővel, inkább TV, mint gondolkodás.
Mi lenne, ha beillesztenél az oldasávba egy listát “A legutóbbi cikkek, amikhez hozzászóltak” megnevezés alatt. Mondjuk listáznál 20 cikket. Szerintem igény az vóna rá. 🙂
Mit gondolsz?
Tényleg kaptál egy ízelítőt Miklós mindennapjaiból…
…és mert hiányoltad: én nem kávézom, és megerősítem, hogy ez a legolcsóbb akár kis-, akár nagy kiszerelésben, akcióktól függetlenül! 😀
Használtam az adott dolgot az elmúlt 3 évben?
Ha igen, megtart.
Ha nem, de van értéke: elad.
Ha nem és nincs is értéke: kuka.
Az, hogy mindenki minimalista legyen, és ő ettől elégedett lesz-e, azért sok mindentől függ. Egy USa-beli, vagy akár nyugati ember számára is mást jelent a minimalizmus, mint mondjuk egy harmadik világbelinek.
Azt hiszem, ami itthon, többségünk számára működik, az a felesleges vásárlások elkerülése, és a rendszeres “megtisztulás”, selejtezés, legalább évente egyszer.
A másik ilyen jellemző, ami szerintem egy érdekes mérőszám: mennyi szemetet termelsz? Magyarul mennyi mindent dobsz ki, üdítősflakontól a csomagolásig. Nekünk két gyerekkel minimális mennyiség termelődik (igaz, ellaktunk 48 négyzetméteren is, és képesek vagyunk utazni egy családi kompakttal, ami nem egy csoda, de ha körülnézek, mégis).
Dejó, ezt épp rólam írtad…
– Biciklivel járok, amilyen gyakran csak tehetem
– van kertem és művelem
– az előző pont miatt jóval több szezonális zöldséget fogyasztunk, mint az átlag
– nyilván komposztálom a zöldhulladékot, jól jön a kertben
– nem nagy macera külön kukába dobni az újrahasznosítható hulladékot, már vagy 2 éve közvetlenül a háztól elviszik, egyik nap a sárga, másik nap a kék kukát üríti a kukásautó.
Nálam még az is számít, hogy fogyó dolgokat akkor veszek, amikor olcsó, nem akkor, amikor szükség van rá. Ezért mindig van 1-2 új cipőm, nadrágom és persze igaz ez a tartós élelmiszerre is. Nem is jöttem még sosem zavarba, ha hirtelen befutott a tél/nyár/esküvő, nem kellett rohanni új nadrágért, cipőért horror áron. Együtt viszont már sok helyet foglalnak, jó lenne megtalálni az egészséges egyensúlyt.
Nemcsak emitt, de soha nem veszek meg mostanában első pillantásra egy ruhát. Ha még másnap vagy egy hét múlva is eszembe jut, visszamegyek. ( Ha nem várt meg, úgy kell neki. )
A majd jo lesz valamire-re en azt szoktam mondani, hogy ilyen a penz:) Most megnem tudod, hogy par ev mulva mit akarsz venni rajta:) Es ez igaz a gyerekekre is. Tegyetek felre az arat, es adjatok oda neki, ha mar tudja. Enis pont most tervezem azt, hogy megszabaduljunk a felesleges holmikotol.
Ebben amugy sokat segit egy koltozes is. Akkor erdemes megszabadulni a feleslegtol, vagy azt mondani, hogy csak annyit visztek, ami befer egy kamionba/teherautoba/kisteherautoba/kombiba/hatizsakba.
Épp tegnap írtam a kölcsönök kapcsán, hogy a pokolba vezető út jószándékkal van kikövezve, és tessék.
De az még kifog rajtam, amikor a “Majd egyszer az unokának jó lesz az” szöveg jön.
Mutassa meg hány olyan dolgot használ, amit a nagyitól örökölt. Az unoka is annyit fog használni az övéből.
🙂
olvass után ennek a használtruha konténeres dolgnak, nagyon meg fogsz lepődni. nem dok koze van a karitativ szervezetkhez,melyek mukodeset egyebkent igen jotekony homsly fedi.
ha nem lenne tultermeles tobbek kozott az on munkajara sem lenne szukseg.
Ja, és ha mondjuk 5 ezerért el lehetne adni egy ajándék cipőt, pár rossz teszveszes tapasztalat alapján azt is a kuka mellé teszem. Nem ér 5 ezret, hogy szívjak egy-egy erőszakos, tahó vevővel.
A jó lesz az unokáknak a legrosszabb szöveg, ha a szüleid mondják. Mert előre félsz, hogy ha gyerekeid lesznek, majd megpróbálja rájuk adni az 50 éves, kopott, mai szemmel nevetséges cuccokat, és meg fog sértődni, ha nem engeded vagy az unoka nem akarja…
A felesleges kacatok helyett bement volna szolgáltatásba. Wellness, egészség, drogok, pia, nők, fodrász, fogász, tornász…
Én azt tudom, hogy turkálókban árulják nálunk azt, amit ezekbe a konténerekre dobtak nyugaton. De a miénk hová megy? Még keletebbre?
Amúgy tettem már ilyen konténerbe ruhát, de 10 percen belül a kuka mellől is eltűnnek a ruhák.
Itthon ha elromlik valami, az emberek megjavítják. Ad absurdum egy semmire sem jó vasdarabbal a műhelyből megjavítják a leszakadt biciklikosarat.Nekem is van pákám, spéci csavarhúzóim, így az elromlott 2x éves hifimet vagy telefontöltőmet megjavítottam.
Szép dolog a minimalizmus, de megnéznék egy 8-10 tárggyal lakó embert, mi lenne vele, ha például otthon főzne.
Megcsinálmám, de a programozásnál talán csak az érsebészet áll távolabb tőlem. 😀
Van viszont itt sok-sok kompetens informatikus.
Kedves PROGRAMOZÓ olvasók,
tudna valaki segíteni ebben Miklósnak? Ez “A legutóbbi cikkek, amikhez hozzászóltak” lista szerintem nagyon sokunknak hasznos lenne.
Az esetek többségében ott bukik meg a “jó lesz még valamire”, hogy mikor eljön az ideje:
– Kiderül, hogy az adott eszköznél van jobb célszerszám. A szocializmusban szocializálódott ember ilyenkor szív a nem megfelelő eszközzel 10-szer annyit, mint hogy venne egy céleszközt, mert az pazarlás lenne. A kevésvé szockó ember meg vesz egyet.
– Az adott eszköz elavulttá válik, mire használni lehetne.
– Szétrohatdt, elkopott, használhatatlanná vált.
– A sok ezer másik ” jó lesz még valamire” cucc közül nem sikerül megtalálni, vagy annyi óra alatt, hogy addig az értékének az 5-szörösét ledolgozod és megveszed ugyanazt a boltban
😀
Én is eltettem az elmúlt évek alatt 3-4 tönkrement fülhallgatót, arra gondolva, egyszer leülök és megforrasztom, vagy ha meghaladja a képeségeim, keresek valakit, aki meg tudja csinálni. Anyagilag simán megérné. Ráadásul igen jól szóló fülesek, nem is gyártyák már. A gyártónak van most majdnem kétszeres áron alig rosszabb hangzású fülese, tehát tök jó lenne, ha meg lehetne javítani és kb. biztos vagyok benne, hogy meg lehet. Egyelőre viszont még mindegyik csak lom a fiókban és persze kaptam megint egy újat. Ha egyszer végre rászánom magam, 10 évig nem kell kiadni ilyen célra egy fillért sem 🙂
Mindezzel csak annyit akartam mondani, hogy egyetértek, valóban lehet az őrizgetésnek racionalitása, de elismerem, nagyon nehéz megtalálni az egészséges középutat.
Egy belépő kategóriás Philips villanyborotva olyan 6-8 ezer Ft. Egy pótfej hozzá 10-11 ezer Ft. A fej 1-2 éven belül elkopik, a gép akár évtizedekig működne. Amúgy még a 15-20 ezres modelleknek is ugyanolyan feje van, tehát azok fejcseréjekor is egy belépős készülék az olcsóbb, fej le, készülék kuka…
A fiaim néhány éves korukig jórészt az én egykori ruhácskáimat hordták. Senki meg nem mondta volna, hogy mikoriak. Azért 30 év nagy idő, közel felük a második utódnál megadta magát az idő kérlelhetetlen vasfogának.
Attól még, mert egy ruha több évtizedet átvészel, nem feltétlenül megy ki a divatból, főleg a gyerekruhák.
Cipő is mindig szinte vadonatúj kerül a lábukra babaruha-turiból, ahova miután mindegyik kinőtte a sorban, vissza is kerülnek.
Kapszulához: Nespresso gépünk van és Lidlis kapszulát használunk ami 70 Ft és ennél olcsóbb nincs. Ez még egyenként is be van csomagolva, tehát ennél környezetszennyezőbb nem is lehetne, de remélem sikerül ellensúlyozni más tevékenységekkel.
Tölthető kapszulát is lehet venni, de annak is 30 ft darabja + a kávé és az idő, így felejtős. A használt kapszulát mosogatni meg töltögetni meg tényleg a kemény kategória.
Elmenni a boltba sem olyan egyszerű, hogy megvedd. Még ha nincs is a város végén, még ha nyitva is van hétvégén, van, simán elmehet vele több órád is. A spéci szerszámot sem igazán értem, például kerékpárjavításhoz vannak spéci szerszámaim, az áruk jóval kevesebb volt, mint ha mindig kerékpárszervizbe javítattam volna, és a szerviz nyitvatartásával sem kell törődni.
Az idővel való kalkulációt szintén nem értem, ha valaki 8 órát dolgozik monduk 10 forint órabérért, és 2 óra alatt megjavít valamit szabadidejében, akkor sem fog 20 forintot keresni, ha elviszi szervizbe vagy vesz újat. Egy, az elvitel-elhozatal is simán lehet 2 óra vagy több. Jó rendelje online, és legyen vállalkozó, aki ez alatt hasznosat teremt – szerintem ez elég elenyésző réteg, a nagy többség úgysem hasznos dologra fordítaná ezt a 2 órá
Az Oltalom alapitvány (Iványi) kijött a sok bezsákolt ruháért (Pesten) és elvitte pár éve.
Azert az ilyen elegge ritka. Ez azt is jelenti, hogy nem adtatok oda masoknak. Nalunk a gyerekruhak korbejarnak. Ha mi majd ugy dontunk, hogy nem akarunk tobb gyereket, akkor majd szepen tovabbadjuk a gyerekruhakat, igy az unokaink nem fognak a szuleik egykori ruhaiban jatszani. Igy, hogy elnezem mennyi gyerekruhank van, nem sok ertelme lenne eltenni oket 20-30 ev mulvara…
:
Es szerinted meg fogod oket valaha is javitani?:) Amugy nem lehet, hogy csak az emlekek szepitik meg a hangzasat? Mi is sokmindent tarolunk, amit nem kene, de mi egy ido utan kidobjuk, mondvan, hogy ha eddig nem javitottuk meg, akkor ezutan se fogjuk…
:
Tobbnyire az a jo, ha eladod, es amikor megint kell, akkor veszel olyat:) Igaz, dragabbnak tunik, de az evek alatt sokat sporolhatsz ezzel:)
“Ebben amugy sokat segit egy koltozes is. Akkor erdemes megszabadulni a feleslegtol, vagy azt mondani, hogy csak annyit visztek, ami befer egy kamionba/teherautoba/kisteherautoba/kombiba/hatizsakba.”
Itt bizony azt olvastam, hogy:
“[…] Akkor erdemes megszabadulni a felesegtol […]” 😀
😀
De, kimennek a divatból, azt hogy nem, csak önmagadnaj hazudod. Már a mostani gyerekek is teljesen más ruhákat hordanak, mint én anno, pedig az csak fél generáció. Én magas ívben tennék a divatra, csak sajnos bizonyos határon túl nem tehetem meg. De a praktikumról is beszélhetek. Kevesen tudják, de egy mai kabát negyed akkora vastagsággal nagyobb hőtartással bír, mint egy 20 évvel ezelőtti, a fejlődés pedig töretlen ezen a téren. Ráadásul a korosodó kabátok hőtartása romlik. Mondjuk ráadod a gyerekedre a 20 éves kabátot, ami mai szemmel gáznak néz ki a túlzott vastagsága miatt, miközben még fázik is benne.
Én gyerekkoromban nagyon sok jó lesz még típusú cuccot voltam kénytelen használni, és szüleim nem értették mi velük a probléma…
Köszönöm a tippet. Elsőre megpróbálkozom én, ha nem megy, kérek segítséget!
Nem nekem kell vele rohangalni (meg jo), akinek meg fontos annyira hogy hajlando megemelni a feneket, az megkapta, es o is orul 🙂
Megkérdeztem a főnökasszonyt, és azt mondja, hogy mi is dévényes által javasolt márkát vettünk használtan. 🙂 Mindegyik szinte új volt, amikor megvettük, agyonhasználtat nyilván nem vesz épeszű ember.
A kabát speciel új kabát. Én nem tartom elavultnak a kantáros farmergatyómat, amire az édesanyám kalapácsos és csavarhúzós textilizét varrt előre annó. Vagy én voltam premodern cuccokba öltöztetve, vagy a fiús “divat” nem változott túl sokat 30 év alatt.
Nem tudom, hogy biztosan megtörténik-e majd a javítás/javíttatás, egyelőre inkább az igen felé hajlok.
A hangzását nem az emlékek szépítik, valóban nagyon jó, legalábbis nekem ideális. Amikor ezt a típust árulták 2-3 ezerért (2000-es évek eleje), akkor ugyanezen gyártó jóval felsőbb kategóriás terméke kereken 10 e volt. Cserébe az régebbi konstrukció volt már akkor, nem is szólt közel se úgy. Ez nem az én véleményem, hanem mindenki véleménye az ismerettségi körből, akinek volt lehetősége összehasonlítani. Márkaboltban érdeklődtem nemrég, azt mondták az eladók, elég nagy rajongótábora volt ennek a típusnak, sokan keresik amai napig is. Úgy fogalmaztak, túl jó volt annyi pénzért. Most van picit olcsóbban gyatra hangzás, meg kb. dupla áron (közel) olyan jó. Ez van, örülni kell annak a 10 évnek, amíg piacon volt. És megpróbálni feltámasztani a tönkrement példányokat 🙂