A TKM mutatóról és a felelőtlen döntésekről

Tegnap beszéltem egy ifjú párral, akiknek egy unit linked biztosítást akartak eladni. Volt annyi bölcsességük, hogy aláírás előtt szerették volna mással is átnézetni a szerződést.

A biztosítás TKM mutatója (Teljes Költség Mutatója) az általuk választott 10 éves futamidőre évi 5,34-8,53% volt.

(A TKM mutatót azért vezették be a unit linked biztosításoknál, hogy ránézésre lásd, hogy évente mennyit buksz egy unit linked biztosításon egy elméleti költségmentes hozamhoz képest.)

Az ügynök azt mondta, hogy a tól-ig határ azért van, mert ebben már benne van a kockázati díjrész is. Mivel ők nem kértek bele külön kockázati elemeket, ezért nekik csak évi 5,34% a TKM mutatójuk.

Ilyenkor több dologról elgondolkodok. Az első, hogy ez az ügynök, aki már több mint egy éve a pályán van és nyilván sok ilyen szerződést eladott, ennyire nincs fogalma arról, mit árul (tehát buta), vagy ennyire gátlástalan és pontosan tudja, hogy amit mond, az közönséges hazugság? (Nem tudom, melyik a jobb alternatíva.)

Az általa adott mindössze másfél oldalas TKM tájékoztatóban feketén-fehéren benne volt az alábbi két mondat:

– A TKM mutató kizárólag a szerződési feltételek szerinti kötelezően választandó biztosítási díjakat tartalmazza. Minden olyan kockázat opcionálisnak tekintendő és így nem kell beszámítani a költségmutatóba, melyet a feltétel és az ajánlat nem tesz kötelezővé, azaz amely nélkül az ajánlat felvehető. (Megjegyzés: minden unit linked biztosítás azért tartalmaz valami kis mondvacsinált, kis értékű biztosítást, hogy legyen valami oka annak, hogy biztosításnak hívják.)

– Amennyiben az alapokat kezelő társaság eszközalap- illetőleg mögöttes alap kezelési díjai eltérnek a különböző eszközalapok esetében, akkor egy minimum-maximum tartomány kerül meghatározásra a TKM mutatónál.

Vagyis: a kiegészítő biztosítások költségeit soha nem tartalmazza a TKM érték és a tól-ig határ azért van, mert nem egyformák a mögöttes alapok alapkezelői költségei (jellemzően a kevesebbet hozó kötvényalapok költségei kisebbek, a részvényalapoké magasabbak.)

Hogy lehet az, hogy egy ügynök ennyit nem tud elolvasni az évek alatt arról a termékről, amit napi szinten árul? Ha egy ilyen alapdologban, amit szó szerint 3 perc olvasással megérthetett volna abból a leírásból, amit ő adott, ennyire nincs képben, hogyan bízzak meg a szakértelmében, vagy a korrekt tájékoztatásában?

A másik, amin csodálkozok, hogy az emberek elolvassák ezeket a TKM mutatóról szóló kimutatásokat, majd aláírják, hogy igen, megértettem, hogy minden évben 8,53% veszteségem lesz a költségek miatt és ez ellen semmi kifogásom nincs.

Ha felmész a Mabisz honlapjára itt és kiválasztod a “Biztosítótársaságok TKM mutatói” linket, találsz a listában még 11,75%-os éves költséggel számoló terméket is 10 évre. Csak összehasonlításul: a világ egyik legjobb hozamú tőzsdéje az amerikai is csak évi 9,4%-ot hoz átlagban. Vagyis nem hogy hozamod nem lesz, hanem egyenesen kevesebb pénzt kapsz vissza, mintha otthon a befőttesüvegben gyűjtötted volna a pénzt, ha 9,4%-nál több az éves költséged.

Ennek ellenére az emberek szó nélkül aláírják, hogy megértették a költségeket.

Nos, ennyit ér mindenféle tájékoztatás. A jogalkotók vért izzadnak, hogy minél egyszerűbben felhívják az emberek figyelmét a költségekre, a veszélyekre, az eladósodás kockázataira, a befektetés általánosnál magasabb kockázatára, de akiknek szól, fel sem fogják, mit írnak alá. Hiába van külön lapon, kiemelve, vastagon szedve, az orruk alá dugva.

Aztán amikor rádöbbennek, hogy hintába rakták őket, a vállalati kötvény mégsem egyenlő a bankbetéttel (lásd: E-star, BTel, Quaestor kötvények), vagy a biztosítótól kevesebb pénzt kapnak vissza, mint amit az évek során befizettek, esetleg elúsznak a hitellel, vagy a hitelkártyával, akkor jön felháborodás, hogy miért nem szólt nekik senki előre.

Miközben ott volt a papír az orruk előtt, amit alá is írtak. A költségekről, a veszélyről, a kockázatokról.

(Csak hogy tudd: mondjuk az amerikai tőzsde hoz a következő 10 évben évente 9,5%-ot. Te ide fektetsz 10 éven át évi 0,5% költséggel havi 50 ezer forintot ETF-ekben, vagy ugyanezt teszed a fenti unit linked biztosításon keresztül évi 8,53%-os költség mellett.

Az első esetben lesz 9,71 milliód 10 év múlva, a második esetben pedig 6,30 milliód. Szerény 3,41 millió a különbség egy viszonylag kis összegnél. Ennyibe kerül a plusz 8%-os költség már 10 év alatt is. Ezt írtad alá, hogy megértetted a költségeket.

De ha a TKM mutató “csak” 5% lenne, akkor is 2,13 millióval lesz kevesebb pénzed 10 év alatt. Ugyanennyi költségkülönbség esetén (0,5% kontra 5%) 20 év alatt már 13,9 millió az eltérés.)

Vajon mit kellene még tenni, vagy mit lehetne még tenni, hogy az emberek gondolkodjanak a befektetési döntéseik előtt? Hogy mondjuk elgondolkodjanak azon, mit is jelent 8,53% költség minden évben vagy a magasabb kockázat? A 44%-os THM évente a hitelkártyáknál? Az eladósodás veszélyei?

Ha tudod a választ, írd le a hozzászólásokban. 🙂

(Ja igen, a szokásos ügynöki kifogásokat, mint a TKM-et nem is úgy kell érteni, meg majd kidolgozza a költségeket, meg ott vannak a bónuszok már egyszer összegyűjtöttem egy csokorba, olvasd el itt: Mégis megéri a unit linked biztosítás? De ez a cikk most nem a unit linked biztosításokról akar szólni, hanem a felelőtlen döntésekről.)

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

92 hozzászólás

  • Doc
    @tinititok:
    Én is kérdeztem korábban, hogy érdemes-e megtartani valameddig az UL-t, de nem kaptam rá választ. Viszont tudom ajánlani neked is, amit én csináltam.
    Fogtam a tájékoztatót, és megpróbáltam kibogarászni, hogy pontosan milyen költségeket is vonnak le. Ez már önmagában is tanulságos – főleg ha megpróbálsz gyártani egy Excel-táblát rá. Ugyanis a leírás nagyon alapos átolvasásakor sem volt egyértelmű, hogy akkor pontosan minek is veszik a százalékát, mikor (hányszor) vonják le. Sokat segített, hogy elővakartam egy-két korábbi értesítőt, ami egyébként köszönőviszonyban sem volt az ismertetővel – de legalább láttam, hogyha nagyon eltért az eredmény a ténylegestől. Amikor ez úgy nagyjából megvolt, akkor legyártottam a korábbi teljesítmény figyelembe vételével pár forgatókönyvet:
    a) ha fizetem a lejáratig
    b) ha fizetem a 100%-os visszavásárlásig
    c) ha fizetem a visszavásárlási tábla következő ugrásáig
    d) ha nem fizetek tovább, de nem szüntetem meg, csak a következő ugrásnál
    e) ha nem fizetek tovább, de nem szüntetem meg, csak a 100%-os visszavásárlásnál
    f) ha nem fizetek tovább, de nem szüntetem meg, csak a lejáratkor
    g) ha azonnal felszámolom a picsába az egészet

    Nálam az volt az eredmény hogy elvileg kijöhetek kicsit jobban is, mint ha azonnal felszámolom. Ennek ellenére felszámoltam az egészet, két okból:
    – nem akartam fejben tartani az egészet, idegesíteni magam vele, hogy veszteségem van stb.
    – a valamivel jobban kijövéshez is vállalnom kellett volna a kockázatot, hogy szar kerül a palacsintába, és bukom az egészet

    Úgyhogy végül felszámoltam. A vicc az hogy érzékelhetően többet kaptam meg végül mint amire tippeltem, úgyhogy végül jóval kisebbet buktam.
    (Ami persze azt is bizonyítja hogy az ezzel töltött nap ellenére nem sikerült rendesen átlátnom 🙂 )

  • zhk
    Én a párnacihával kapcsolatban az elsőre nem nyilvánvaló, de reális kockázatokra gondoltam, tehát nem arra, hogy ellopják/elrabolják/fizikailag megsemmisül/hiperinfláció. A kérdés a csődök után most különösen aktuális. Hallottam valakiről, aki az Unicredittől (!) vett ki kb. 8 mFt-ot, hogy otthon elrejtse…
    A háborúra pedig csak egy nagyon kis valószínűségű eseményként tekintek, komolyabban nem készülök rá, mert úgyse úgy lesz, ahogy elképzelem (megszoktam ezt).
  • Stanlee
    A által leírt módszert alkalmazva érdemes kiszámolnod, hogy megéri-e még befizetni. Az esetek többségében az jön ki, hogy érdemes megszüntetni, akármelyik stádiumban is vagy, mert az éves díjak mértéke miatt szinte mindig veszítesz, tehát a futamidő végéig úszik el a pénzed. Engem is behúztak a csőbe, nem kellett sokat számolni, hogy megszüntessem, talán 2 teljes befizetett évet elbuktam, de az jött ki, hogy ha fizetem tovább, addig, amíg levonás nélkül visszaváltják a kötvényt, a kezelési költségként levont összegek miatt kevesebbet kapok vissza 10 év után, mintha veszteséggel megszüntetem, és egy éves 4%-os kamatozású bankbetétbe tenném a fennmaradó időszak befizetéseit.
  • Janos82
    :

    Ha nem nehany 10e ftrol van szo, akkor szinte biztos, hogy jobb a bankbetet. Otthon max 1 havi koltest erdemes tartani, de en inkabb csak 2 hetit szoktam.

    Hogy miert?

    Mert ha alacsony kamatot is, de kapsz ra( 1% is tobb mint a 0%), a lopastol eleg jol megved, foleg ha lekotod. Ha OBA garantalt bankban tartod a penzed, es kevesebb mint 30 millio, akkor hozza tudsz mindenkeppen ferni, max nehany honapig nem. Ha mar tobb milliod van, akkor beteheted 2-3 bankba is, es igy kb biztos, hogy valamelyik epp nem jelent csodot:) Foleg ha nem azonos a tulajdonosi hatter, es a kamatok miatt nem buksz a szamlavezetesen ( nehany millio forint eseten meg amugyis sok az ingyenes szamlacsomag meg nagybanknal is… )

    Ezzel szemben az otthon tartott penznel tenyleg semmi elonyt nem latok, max annyit, hogy bankcsod eseten jobb mintha nem tobb helyen lenne.

  • Janos82
    :

    marmint jobb, mintha 1 bankban lenne, de ha tobb bankba volt elosztva, akkor mar nem jobb.

  • star70
    Spidy igen most az érzelmeim vezérelnek,illetve a totális bizalomvesztés a magyar állam irányában.Nem azért mert a családom a Q kötvényekben vesztett nem kevés pénzt(de nem is olyan sokat szerencsére)hanem ami azóta történik…na az félelmetes.Amúgy anyukám pontosan tudta hogy nem beva védett a kötvénye….tisztában volt mindennel,én is meséltem a blogról és az itt olvasottakról.Tehát ő szegény magát okolja..én meg magamat hogy miért nem voltam erőszakosabb..de ezen túl vagyunk.
    Igen bankban is lehet tartani..de nem Magyarországon,pontosanazért amit írtál.Jelen helyzetben bármi lehet akár holnap is.
    Kiváncsian várom az állampapírokról írt cikket,bár ott sem írhat Kiszámoló olyat hogy igen ez 100%-ban biztonságos..csak azt hogy biztonságosABB mint bármi más.
    Azt kellene megérteni hogy Magyarországon nincs pénz NINCS!!!
    Valahonnan szerezni kell:-)))))
  • tinititok
    Road to Pallas, Doc, Stanlee!

    Köszi a válaszokat, jelenleg Metlife Presztízs Pluszba temetem a pénzem 1 éve és fáj a tanulópénz, de ebből is tanulni kell. Nekem szimpatikus volt alapvetően a konstrukció (számszakilag segg voltam az tény), főleg, hogy abszolút hosszú távra kerestem befektetést és nem akartam foglalkozni vele, illetve minimális a tőkém. Road to Pallas hívta fel a figyelmem Kiszamolo Allianzos elemzésére, de gyors nekifutusra én nem láttam a 2013-ashoz hasonló terméket most, de tény, hogy felületes voltam.
    Kösz again!

  • zhk
    Anno nekem is volt Q kötvényem, meg az ismerősömnek is. 2013-ban a tanácsomra (mert 2012-ben az E-Star kötvényekkel már eléggé megégettem magam) teljesen leépítettem neki a Q kitettségét. Később mutogatta nekem, a Q hirdetéseket a Metropol újságban, hogy nem lenne-e jó visszatérni a DKJ-ből legalább részben a Q kötvényekbe meg hogy ha valami probléma lenne a Q-ral, akkor lenne idő (!) kiszállni belőlük. Tudtam, hogy nagyon rosszul reagálna a buktára, ezért a tanácsomra maradt a pénze államkötvényben. Az idő engem igazolt. Lehetett volna úgy is, hogy először a Q bukik be, nem a Buda-Cash.
  • zhk
    Meg amikor a Q Zrt pár hónapja megvette a Credigen Bankot újra azt hallhattam tőle, hogy “van itt pénz, miért ne lehetne a Q kötvény biztonságos”. Aki még nem vesztett kötvényen nagyobb összeget, az nem érzi, milyen szar. Ezt a tankönyvek nem tudják átadni. Mivel csak a likvid tőkém 6%-a bánta, fel tudtam állni utána. De aki mindenét elveszti, az nemigen tudja folytatni.
  • bgabor911
    Talán ha könyvelőnyelv helyett értelmes, laikusok számára is érthető magyar nyelven lennének beleírva ezek a dolgok a tájékoztatókba, akkor az emberek megértenék.
    “igen, megértettem, hogy minden évben 8,53% veszteségem lesz a költségek miatt és ez ellen semmi kifogásom nincs.”
    Na, így kéne a tájékoztatóban állnia mindenféle “a TKM az 5%” és hasonló könyvelős tolvajnyelv helyett.
  • stingy
    Régebben blogolt egy srác a megszűnt freeblogon. Ő készítette a lenti rövid befektetési 1×1-et olyanoknak, akik nem hivatásszerűen foglalkoznak tőzsdével, csak szeretnék megőrizni a megtakarításaik reálértékét. Nagyon jó írás, ajánlom mindenkinek (főleg, aki UL aláírásán gondolkodik:))
    filedropper.com/99
    (erre a megosztóra töltöttem fel, sajnos nem tudom, meddig őrzik meg a fájlokat)
  • Stanlee
    Minket is ezek kopasztottak meg, egy normál biztosítást sem vennék már tőlük.
  • hemond
    Ez szerintem Almási György, lustaport.wordpress.com/

    (lustaporfolió a docodból született könyv címe)

  • stingy
    valószínűleg igen. (nem Almási, hanem András György)és a bloggert is Andrásnak hívták.
  • Catinator
    Most olvastam egy linket ami kicsit a döntési mechanizmusainkat boncolgatja. Sok mindenben magamra ismertem, remélem, mások is érdekesnek és hasznosnak találják: index.hu/gazdasag/2013/02/16/koszegi_botond/

    Remélem, nem szegtem szabályt vele.

  • hemond
    @stingy: igen, elnézést (tőle is), pedig nagyon jók a könyvei, illett volna nem elírni

    Többit is tudom ajánlani (főleg az utolsót, okos pénz, buta pénzt)

  • L70

    Elolvastam a cikket, nagyon jó. Tökéletesen mutatja, hogy a biztosítók miért nem fedik fel a másik huncutságait kezdeti és egyéb UL költségek témában. Mert a másik ugyan pofátlanul sok költséget számít fel, de ezzel felhívnám a figyelmet arra, hogy az én kisebb költségem sem túl korrekt.

    Vajon miért nem lehet tisztán online UL biztosítást kötni? Azért, mert szükség van az ügynökre, aki a megfelelő pillanatban megadja a megfelelő pszichikai lökést a baleknak. A jó ügynök attól jó, mert pontosan érzi, hogy melyik baleknak hogyan kell elsózni egy ilyen vackot.

    Az pedig már egy másik kérdés, hogy miért fejnehéz a biztosítások ügynöki jutaléka, és miért nem tisztességtelen az, hogy az első időszakban csak horror költségeket lehet belőlük kiszállni. A jogalkotó igazi cinkostárs a játékban.

  • ekieki
    Olvasgatom már hébe-hóba a blogot és interneten is próbálok tájékozódni. Maci kommentjével értek egyet, miszerint autodidakta módon utánanézegetve a témának nem igazán egyszerű elsajátítani. Most hogy a sulinak vége, végre van saját kereset, egyből én is a folyószámlámon levő pénz befektetésén agyalNÉK. Első dolgom volt sajnos, hogy belefutottam egy UL biztosításba ismerősön keresztül. Uniqa prémium 100 a neve:4,29-6,9% TKM-et írnak rá. Én is megkaptam a szokásos dumát, ezért még anélkül belementem a szerződésbe, hogy a bankoknál tájékozódtam volna más befektetési lehetőségről. Meg az ismerősében azért jobban megbízik az ember. Az ajánlati füzetet részletesen átnyálaztam, de semmi olyan kivetnivalót nem találtam ami miatt nem kellene megkössem, “hisz az utóbbi években az alap 9-10%-os átlagot hozott”.
    Kérdezem én: jól járhatok e én ezzel az UL biztosítással, ha fizetem a havi 10k-eket
  • Kiszamolo
    ekieki, attól ne essél hanyatt. ha átlag 9-10%-ot hozott az alap, hiszen máshol is ennyit hozott az ugyanilyen alap, csak neked nem 3% maradt meg belőle, hanem 9%.

    Nem az az alternatíva, hogy UL vagy befőttesüveg, hanem UL vagy ugyanaz az alap máshol ötödannyi költséggel.

  • ekieki
    és eseti számlának neki ugrok nagyobb befizetésekkel? (ez a TKM a 10 évesre szólt)
    Vagy szüntessem meg az egészet a csudába és bukjam a kötvényesítési díjat ami láss csodás a minimális kezdeti befizetéssel megegyező összeg: 10000 Ft.
    Mondanom se kell,hogy erre sem hívták fel kellő képpen a figyelmem, nem hogy a többi költség számítási módjára.Minden szép hímestojásba volt csomagolva, és mivel nem értek a pénzügyekhez ezért eltudnak nekem olyat adni amit máskülönben nem vennék meg. Azt mondták hogy ez a csomag nem olyan mint a többi…, meg közülük is sokan kötnek.
    Ha az a válaszotok az, hogy inkább most bukjak egy 10-est, akkor meg milyen úton módon menjek tovább a pénzügyek megismerésében? Valami rövid távú lekötés addig amíg bele nem rázódok a témába?

  • Offtopic kérdés, bár szerintem egy bejegyzést megérne a Prepaid bankkártyák előnyeinek és hátrányainak taglalása kontra párnaciha.Terveztél egy ilyen posztot?
  • Kiszamolo
    Már gondoltam rá, de elég drága mind.
  • Catinator
    Ha csak “minimális” pénzed van benne, jó eséllyen jobban jársz, ha lenyeled a veszteséget és kiszállsz belőle.

    Sajnos a “közvetitő” cégek nagyon jól tudják, hogyan kell a balekok rokonait, ismerőseit elérni. És a sikeres “tanácsadók” még a pénzügyekben képzettebb embereket is képesek beszéditeni – ha a számokról kezd beszélni, érzelmi sikra tereli a beszélgetést és ott csal csapdába. Mindig a BNET-es: “Elmondod ezt a szöveget és 4-ből 1 biztos kötni fog!” jelmondat ugrik be. Felelős az ügyfél, de nem sokaknak van esélye a pszichológiai hadviselésben. Vagy megörzöd a racionalitásodat (amiből megpróbálnak kibillenteni) vagy megérzed, hogy sántit a dolog, vagy elbuksz.

    Pénzügyekben – MNB-nek van egy kis 1×1-e, azonkivül Kiszámoló cikkei is szerintem jól körbejárják a termékeket. Ha esetleg téved, azt meg a hozzászólásokban megtalálod. Ja, és lehet “melyik az UL ügynököt” játszani

  • jurta
    Akik az iskolán keresztüli megoldást dobtátok fel: az a probléma, hogy a közoktatás a diákot elsősorban elvárásoknak megfelelni tanítja meg (és az iskola után ez történik majd a munkában, a párkapcsolatban stb. is). Pusztán egy új tantárgy beillesztése csak annyit vált ki, hogy diák és tanár megtanulják, hogyan lehet abból is megfelelni a lehetséges minimális erőfeszítéssel. Vannak kivételek (diákok és iskolák is), de a rendszerszintű megoldás ma nem az, hogy az etikaórát pénzügyek órára cseréljük.
  • Janos82
    :

    Azert eleg sokmindent az iskolaban tanulunk meg, es meg is marad…

    pl: sokan olvasni, osszeadni, kivonni, szorozni, osztani…

    Persze meg hosszasan lehetne sorolni, es nyilvan azon is mulik, hogy azokbol mit hasznalunk kesobb ( hiszen azt nem felejti el olyan gyorsan az ember), vagy, hogy mennyire tetszett az adott targy.

    Azt tudom, hogy a gyerekek nagyresze majd gazdag, vagyonos ember szeretne lenni, ugyhogy ilyen teren biztos, hogy tetszene nekik…

  • Kiszamolo
    Most olvastam, hogy Finnországban még a tantárgyakat is el akarják törölni, hogy a gyerekek életre szóló dolgokat tanuljanak és ne tantárgyakat magoljanak.

    Hol vagyunk mi még attól, hogy a magolás helyett és az olyan száraz adatok helyett, ami 3 másodperces Google kereséssel kideríthető, valami kicsit is hasznos dolgokat oktassanak, esetleg gondolkodni és dönteni tanítanák a gyerekeket.

    Ja, Finnországban is a tanároknak van csak kifogásuk, hiszen nekik kellene alkalmazkodni és újat tanulni.

  • Janos82
    :

    ott inkabb az a kerdes, hogy mi hasznos az eletre….

    Sokan mondjak, hogy amit a kemia oran tanultak, az nekik haszontalan, de kb sohase lattam olyat, hogy valakinek az irodalom vagy mas muveszeti tantargy lenne haszontalan ( pedig ok biztos, hogy tobben vannak mint akik a kovalens kotest nem hasznositjak). Ugyhogy ezzel a rendszerrel szemben nekem is lennenek fenntartasaim.

    Az amugy tenyleg nem jo, ha googlizhato dolgot tanul a gyerek ( inkabb tanitsuk meg googlizni, az hasznosabb), viszont sok olyan tantargyunk van, ami elvileg keszsegeket tanitana ( pl matek), mert hiaba talalja meg valaki a kamatoskamat kepletet, ha hasznalni nem tudja ( sok hasonlot lattam amikor kulontanarkodtam… )

  • Kiszamolo
    Na nekem pont a matekkal van az egyik gondom. (Matekversenyekre jártam középiskolában, nem arról van szó, hogy ne menne a matek.)

    Ezer ostobaságot be kell magolni, amit aztán soha senki semmire nem használ és nem, gondolkodni sem tanít meg az, hogy kettős integrállal számolgatsz térfogatot meg az eadot a 2sinx-re emeled és hétszer deriválod. Be kell se**elni, hogy átmenj a vizsgán, aztán fél év múlva nem megoldani, de még felismerni sem vagy képes a feladatot.

  • Janos82
    :

    Azert amit a kozepsuliig tanitanak matekbol, az elegge hasznos.

    A kozgazos anyagot viszont en se ertem. Az ottani matek nagyreszet tenyleg csak mernokoknek kene tanitani ( szamukra hasznos lehet …) , viszont itt elsosorban alltalanos, kozepiskolarol van szo es annak a tananyagnak a nagyresze hasznosithato ( jo, talan a masodfoku egyenlet megoldokepletere keves gyakorlati peldat talalni, de a nagyreszere van ).

  • Kiszamolo
    Nekem sincs azzal bajom, hogy mondjuk egy közgazdász tudjon már deriválni és tudja mi az az integrálás, de ennyi éppen elég is lenne.

    Amikor megkérdeztem, miért szívatnak szénné minket matematikával mesterképzésen, a tanár őszintén válaszolt: a bolognai rendszer miatt sok egyetemi matematikatanár állás nélkül maradt, ezért raktak be felesleges matematika tárgyakat még mesterképzésre is.

    Hát kösz….

  • Géza
    egy nyelvtanár ismerősöm mondta a közelmúltban, hogy ők mindig megkapják, hogy hány évig tanultak az emberek oroszul, és senki nem tud. Erre ő azt mondja, hogy hány évig tanultunk kémiát, és a többségnek gondja van, ha a keresztrejtvényben vegyjeleket kérdeznek.

    A legtöbb tárgy esetében elfogadjuk, hogy részben nem az életnek, hanem az iskolának tanuljuk. Csiszolódik az agyunk, megtanulunk tanulni általa, és később az életben könnyebben tanulunk meg majd olyan dolgokat, amire éppen szükségünk lesz.

  • Géza
    @kiszamolo: “miért szívatnak szénné minket matematikával mesterképzésen”

    Ahogy a közgazdászoknak, úgy a mérnököknek is a nagy része soha nem használja azt a matematikai apparátust, amit elsajátít a tanulmányai során. Mégsem gondolhatjuk haszontalannak. És igen, a master képzést végzetteket az is megkülönbözteti az alapképzésesektől, hogy több matekot tanultak. Végülis a master az egykori egyetemi végzettségnek felel meg, a bachelor meg a főiskolának, a különbség jórészt éppen a tudás elméleti hátterének a mélységében van. Az a pár százalék pedig, aki olyan elemző közgazdász lesz, hogy tényleg használja a szochasztikus modellezést, az valószínüleg a mastert végzettek közül kerül ki.

  • Kiszamolo
    Géza, egy közgazdász miért számol térfogatot integrállal és thaylor sort? Mi a gyakorlati értelme?

    Főleg úgy, hogy akkor sem érti, amikor vizsgázik belőle, 3 hónap múlva pedig még a feladatot sem ismeri fel.

    A tanultak 80% ilyen értelmetlen hülyeség, miközben az emberek szövegértése nulla, problémamegoldó képessége szintén, az olvasottakat semmilyen szinten nem tudja se értelmezni, se felhasználni. És most a diplomásokról beszélek.

  • jurta

    “Csiszolódik az agyunk, megtanulunk tanulni általa, és később az életben könnyebben tanulunk meg majd olyan dolgokat, amire éppen szükségünk lesz.”

    Én azzal csiszolnám a tanulók agyát, hogy ültessenek el egy fát az iskolaudvaron, ami legalább 1 évig életben is marad (nyilván nem tudják, hogyan kell, sőt még azt sem, hogy melyik évszakban, tehát nézzenek utána). Vagy találja meg a legolcsóbb biztonságos utazást két nagy bőrönddel Panamavárosba szeptember 3. és 22. között, ha a gyorsaság nem lényeges szempont. (Megvalósíthatóan, tehát adja elő azt is, hol, hogyan veszi a menetjegyeket). Nem pedig a szokásos biológia és földrajz témazárók bemagolós, kínosan mesterséges, életszerűtlen rejtvényfejtős feladataival.

  • jurta

    “Azert amit a kozepsuliig tanitanak matekbol, az elegge hasznos.”

    10.-ben egyik osztálytársam megkérdezte a tanárt, mire fogjuk hátralevő életünkben a nevező gyöktelenítését használni. A tanár nem tudott válaszolni.

    “Hasznos” valami, ha tudod alkalmazni. Lehet ötöst kapni a kamatszámításos részből úgy is, hogy a unit-linked biztosításról tájékoztatóját aztán mégis hiába olvasod. 🙂

    (Jó ellenpélda, beszélgettem egy matektanárral, aki ennél az anyagrésznél beküldi a 17-18 éveseket a bankba, hogy hozzanak egy hitelajánlatot, s órán azt számolják végig együtt.)

  • Stanlee
    Az általad felhozott példa az utazásról nem az iskolában megtanulandó, hanem a családnak, a szülőknek kellene a gyereket az ilyesmikre felkészíteni. Az iskolában igenis szükség van arra, hogy reál és humán tárgyakat tanuljon, azért, hogy mindenki eldönthesse, mit is akar a jövőben kezdeni magával. Nekem az egyetemen voltak évfolyamtársaim akik humán gimnáziumból jöttek, 3 évig tanultak csak kémiát és biológiát, az egyetemen meg már az első félévben a laborban kellett kísérleteket összedobni, jegyzőkönyvet írni. Összecsinálták magukat, és amikor kérdeztük, miért jöttek ide, a válasz az volt, mert tetszett nekik a környezetvédelem, meg meg akarják menteni a természetet. Nagy részük 1 félév után már nem volt ott. Ha nem egy buta társadalomban akarunk élni, akkor sajnos sok feleslegesnek látszó dolgot meg kell tanulnuk diákként.
  • L70

    Néha előfordul, hogy a szomszédban lakó középiskolás segítséget kér, egy kicsit korrepetáljam matekból. Érdekes, amint sinus tételt kérdezett, mondtam, hogy azért egy perc alatt fejből nem megy majd, mert legutóbb a középiskolában volt rá szükségem.

    Amit észrevettem, hogy nem érti meg a feladatokat. Elolvassa ugyan, de nem értelmezi. Mondtam, hogy mindig rajzolja le a feladatot, és próbálja megérteni, milyen adatokat ismer, és mit kell megkeresnie, kiszámolnia. Utána vegye elő csak a tanult összefüggéseket, és próbáljon velük sakkozni. Érdekes, hogy így egy-két példa után már nem is volt olyan nehéz a matek.

    A probléma az oktatásban nem is az, hogy sok az anyag, hanem az érettségi kapujában állók sem tudják, hogy hogyan kell megoldani egy feladatot, módszertanilag senki sem mondta el nekik.

  • hungaroborg

    Hol van az a matektanár? Oda akarom íratni a gyerekem iskolába.

    “A probléma az oktatásban nem is az, hogy sok az anyag, hanem az érettségi kapujában állók sem tudják, hogy hogyan kell megoldani egy feladatot, módszertanilag senki sem mondta el nekik.”

    Ezt sajnos sok szülőtől hallom. Általános iskolában a szülők tanítanak meg mindent a gyereknek, mármint a tananyagot ÉS persze csak aki foglalkozik (hajlandó/tud) a gyerekével ÉS érti is az anyagot. Iskolába csak dolgozatot írni járnak be, (meg házi feladatra egyest kapni, ha nincs kész). Nekem nem lesz probléma, tudom magamról (kivéve a verselemzés, nekem gyakran mást mondott a mű, mint ami a tankönyvben volt és ezt nem tolerálta a tanár), de akkor minek járnak iskolába?

    Meg azért ezekre a problémákra lehetne valami életszerű feladattípust kitalálni. Lásd jurta matektanár ismerőse.

  • Janos82
    Sokaknak nem megy az erto olvasas… ezen akkor lepodtem meg, amikor szoveges feladatban segitettem, es nem tudtak belole felirni a megoldasahoz szukseges egyenletet.

    Amugy engem mindig meglep, hogy soha senki nem kerdezi, hogy minek tanultunk verseket irodalombol, vagy eletrajzokat. Azoknak ugyanugy semmi hasznat nem vesszuk az eletben ( vagyis inkabb meg kevesebbet… )

  • Opponets
    Sziasztok!

    Unit linked biztosítás kapcsán kérdezem, hogy mi a véleményetek az Erste Lojalitás programról? Anyukámat akarják rábeszélni és nem tudom eldönteni, hogy mennyire hülyeség.

    Köszönöm!

  • Millaka
    Már belezavarodtam…
    Akkor milyen életbiztosítást kössek? Mert olyan nincs, hogy ne legyen biztosításom.
  • Janos82
    :

    kockazatit. Olyat, ahol nem kapsz vissza, ha nem tortenik semmi, de eleg sokat fizet ahoz, hogy a hatrahagyott szeretteid ( elsosorban a kiskoruak) anyagi biztonsagara eleg legyen. Kb akkora legyen a halaleseti, hogy a hiteleket + 3-4 evi megelhetest fedezzen.

    Nekem a Budapestbankos van, de biztos van masik is ami jo lehet.