A TKM mutatóról és a felelőtlen döntésekről
Tegnap beszéltem egy ifjú párral, akiknek egy unit linked biztosítást akartak eladni. Volt annyi bölcsességük, hogy aláírás előtt szerették volna mással is átnézetni a szerződést.
A biztosítás TKM mutatója (Teljes Költség Mutatója) az általuk választott 10 éves futamidőre évi 5,34-8,53% volt.
(A TKM mutatót azért vezették be a unit linked biztosításoknál, hogy ránézésre lásd, hogy évente mennyit buksz egy unit linked biztosításon egy elméleti költségmentes hozamhoz képest.)
Az ügynök azt mondta, hogy a tól-ig határ azért van, mert ebben már benne van a kockázati díjrész is. Mivel ők nem kértek bele külön kockázati elemeket, ezért nekik csak évi 5,34% a TKM mutatójuk.
Ilyenkor több dologról elgondolkodok. Az első, hogy ez az ügynök, aki már több mint egy éve a pályán van és nyilván sok ilyen szerződést eladott, ennyire nincs fogalma arról, mit árul (tehát buta), vagy ennyire gátlástalan és pontosan tudja, hogy amit mond, az közönséges hazugság? (Nem tudom, melyik a jobb alternatíva.)
Az általa adott mindössze másfél oldalas TKM tájékoztatóban feketén-fehéren benne volt az alábbi két mondat:
– A TKM mutató kizárólag a szerződési feltételek szerinti kötelezően választandó biztosítási díjakat tartalmazza. Minden olyan kockázat opcionálisnak tekintendő és így nem kell beszámítani a költségmutatóba, melyet a feltétel és az ajánlat nem tesz kötelezővé, azaz amely nélkül az ajánlat felvehető. (Megjegyzés: minden unit linked biztosítás azért tartalmaz valami kis mondvacsinált, kis értékű biztosítást, hogy legyen valami oka annak, hogy biztosításnak hívják.)
– Amennyiben az alapokat kezelő társaság eszközalap- illetőleg mögöttes alap kezelési díjai eltérnek a különböző eszközalapok esetében, akkor egy minimum-maximum tartomány kerül meghatározásra a TKM mutatónál.
Vagyis: a kiegészítő biztosítások költségeit soha nem tartalmazza a TKM érték és a tól-ig határ azért van, mert nem egyformák a mögöttes alapok alapkezelői költségei (jellemzően a kevesebbet hozó kötvényalapok költségei kisebbek, a részvényalapoké magasabbak.)
Hogy lehet az, hogy egy ügynök ennyit nem tud elolvasni az évek alatt arról a termékről, amit napi szinten árul? Ha egy ilyen alapdologban, amit szó szerint 3 perc olvasással megérthetett volna abból a leírásból, amit ő adott, ennyire nincs képben, hogyan bízzak meg a szakértelmében, vagy a korrekt tájékoztatásában?
A másik, amin csodálkozok, hogy az emberek elolvassák ezeket a TKM mutatóról szóló kimutatásokat, majd aláírják, hogy igen, megértettem, hogy minden évben 8,53% veszteségem lesz a költségek miatt és ez ellen semmi kifogásom nincs.
Ha felmész a Mabisz honlapjára itt és kiválasztod a “Biztosítótársaságok TKM mutatói” linket, találsz a listában még 11,75%-os éves költséggel számoló terméket is 10 évre. Csak összehasonlításul: a világ egyik legjobb hozamú tőzsdéje az amerikai is csak évi 9,4%-ot hoz átlagban. Vagyis nem hogy hozamod nem lesz, hanem egyenesen kevesebb pénzt kapsz vissza, mintha otthon a befőttesüvegben gyűjtötted volna a pénzt, ha 9,4%-nál több az éves költséged.
Ennek ellenére az emberek szó nélkül aláírják, hogy megértették a költségeket.
Nos, ennyit ér mindenféle tájékoztatás. A jogalkotók vért izzadnak, hogy minél egyszerűbben felhívják az emberek figyelmét a költségekre, a veszélyekre, az eladósodás kockázataira, a befektetés általánosnál magasabb kockázatára, de akiknek szól, fel sem fogják, mit írnak alá. Hiába van külön lapon, kiemelve, vastagon szedve, az orruk alá dugva.
Aztán amikor rádöbbennek, hogy hintába rakták őket, a vállalati kötvény mégsem egyenlő a bankbetéttel (lásd: E-star, BTel, Quaestor kötvények), vagy a biztosítótól kevesebb pénzt kapnak vissza, mint amit az évek során befizettek, esetleg elúsznak a hitellel, vagy a hitelkártyával, akkor jön felháborodás, hogy miért nem szólt nekik senki előre.
Miközben ott volt a papír az orruk előtt, amit alá is írtak. A költségekről, a veszélyről, a kockázatokról.
(Csak hogy tudd: mondjuk az amerikai tőzsde hoz a következő 10 évben évente 9,5%-ot. Te ide fektetsz 10 éven át évi 0,5% költséggel havi 50 ezer forintot ETF-ekben, vagy ugyanezt teszed a fenti unit linked biztosításon keresztül évi 8,53%-os költség mellett.
Az első esetben lesz 9,71 milliód 10 év múlva, a második esetben pedig 6,30 milliód. Szerény 3,41 millió a különbség egy viszonylag kis összegnél. Ennyibe kerül a plusz 8%-os költség már 10 év alatt is. Ezt írtad alá, hogy megértetted a költségeket.
De ha a TKM mutató “csak” 5% lenne, akkor is 2,13 millióval lesz kevesebb pénzed 10 év alatt. Ugyanennyi költségkülönbség esetén (0,5% kontra 5%) 20 év alatt már 13,9 millió az eltérés.)
Vajon mit kellene még tenni, vagy mit lehetne még tenni, hogy az emberek gondolkodjanak a befektetési döntéseik előtt? Hogy mondjuk elgondolkodjanak azon, mit is jelent 8,53% költség minden évben vagy a magasabb kockázat? A 44%-os THM évente a hitelkártyáknál? Az eladósodás veszélyei?
Ha tudod a választ, írd le a hozzászólásokban. 🙂
(Ja igen, a szokásos ügynöki kifogásokat, mint a TKM-et nem is úgy kell érteni, meg majd kidolgozza a költségeket, meg ott vannak a bónuszok már egyszer összegyűjtöttem egy csokorba, olvasd el itt: Mégis megéri a unit linked biztosítás? De ez a cikk most nem a unit linked biztosításokról akar szólni, hanem a felelőtlen döntésekről.)
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Én is kérdeztem korábban, hogy érdemes-e megtartani valameddig az UL-t, de nem kaptam rá választ. Viszont tudom ajánlani neked is, amit én csináltam.
Fogtam a tájékoztatót, és megpróbáltam kibogarászni, hogy pontosan milyen költségeket is vonnak le. Ez már önmagában is tanulságos – főleg ha megpróbálsz gyártani egy Excel-táblát rá. Ugyanis a leírás nagyon alapos átolvasásakor sem volt egyértelmű, hogy akkor pontosan minek is veszik a százalékát, mikor (hányszor) vonják le. Sokat segített, hogy elővakartam egy-két korábbi értesítőt, ami egyébként köszönőviszonyban sem volt az ismertetővel – de legalább láttam, hogyha nagyon eltért az eredmény a ténylegestől. Amikor ez úgy nagyjából megvolt, akkor legyártottam a korábbi teljesítmény figyelembe vételével pár forgatókönyvet:
a) ha fizetem a lejáratig
b) ha fizetem a 100%-os visszavásárlásig
c) ha fizetem a visszavásárlási tábla következő ugrásáig
d) ha nem fizetek tovább, de nem szüntetem meg, csak a következő ugrásnál
e) ha nem fizetek tovább, de nem szüntetem meg, csak a 100%-os visszavásárlásnál
f) ha nem fizetek tovább, de nem szüntetem meg, csak a lejáratkor
g) ha azonnal felszámolom a picsába az egészet
Nálam az volt az eredmény hogy elvileg kijöhetek kicsit jobban is, mint ha azonnal felszámolom. Ennek ellenére felszámoltam az egészet, két okból:
– nem akartam fejben tartani az egészet, idegesíteni magam vele, hogy veszteségem van stb.
– a valamivel jobban kijövéshez is vállalnom kellett volna a kockázatot, hogy szar kerül a palacsintába, és bukom az egészet
Úgyhogy végül felszámoltam. A vicc az hogy érzékelhetően többet kaptam meg végül mint amire tippeltem, úgyhogy végül jóval kisebbet buktam.
(Ami persze azt is bizonyítja hogy az ezzel töltött nap ellenére nem sikerült rendesen átlátnom 🙂 )
A háborúra pedig csak egy nagyon kis valószínűségű eseményként tekintek, komolyabban nem készülök rá, mert úgyse úgy lesz, ahogy elképzelem (megszoktam ezt).
Ha nem nehany 10e ftrol van szo, akkor szinte biztos, hogy jobb a bankbetet. Otthon max 1 havi koltest erdemes tartani, de en inkabb csak 2 hetit szoktam.
Hogy miert?
Mert ha alacsony kamatot is, de kapsz ra( 1% is tobb mint a 0%), a lopastol eleg jol megved, foleg ha lekotod. Ha OBA garantalt bankban tartod a penzed, es kevesebb mint 30 millio, akkor hozza tudsz mindenkeppen ferni, max nehany honapig nem. Ha mar tobb milliod van, akkor beteheted 2-3 bankba is, es igy kb biztos, hogy valamelyik epp nem jelent csodot:) Foleg ha nem azonos a tulajdonosi hatter, es a kamatok miatt nem buksz a szamlavezetesen ( nehany millio forint eseten meg amugyis sok az ingyenes szamlacsomag meg nagybanknal is… )
Ezzel szemben az otthon tartott penznel tenyleg semmi elonyt nem latok, max annyit, hogy bankcsod eseten jobb mintha nem tobb helyen lenne.
marmint jobb, mintha 1 bankban lenne, de ha tobb bankba volt elosztva, akkor mar nem jobb.
Igen bankban is lehet tartani..de nem Magyarországon,pontosanazért amit írtál.Jelen helyzetben bármi lehet akár holnap is.
Kiváncsian várom az állampapírokról írt cikket,bár ott sem írhat Kiszámoló olyat hogy igen ez 100%-ban biztonságos..csak azt hogy biztonságosABB mint bármi más.
Azt kellene megérteni hogy Magyarországon nincs pénz NINCS!!!
Valahonnan szerezni kell:-)))))
Köszi a válaszokat, jelenleg Metlife Presztízs Pluszba temetem a pénzem 1 éve és fáj a tanulópénz, de ebből is tanulni kell. Nekem szimpatikus volt alapvetően a konstrukció (számszakilag segg voltam az tény), főleg, hogy abszolút hosszú távra kerestem befektetést és nem akartam foglalkozni vele, illetve minimális a tőkém. Road to Pallas hívta fel a figyelmem Kiszamolo Allianzos elemzésére, de gyors nekifutusra én nem láttam a 2013-ashoz hasonló terméket most, de tény, hogy felületes voltam.
Kösz again!
“igen, megértettem, hogy minden évben 8,53% veszteségem lesz a költségek miatt és ez ellen semmi kifogásom nincs.”
Na, így kéne a tájékoztatóban állnia mindenféle “a TKM az 5%” és hasonló könyvelős tolvajnyelv helyett.
filedropper.com/99
(erre a megosztóra töltöttem fel, sajnos nem tudom, meddig őrzik meg a fájlokat)
(lustaporfolió a docodból született könyv címe)
Remélem, nem szegtem szabályt vele.
Többit is tudom ajánlani (főleg az utolsót, okos pénz, buta pénzt)
Elolvastam a cikket, nagyon jó. Tökéletesen mutatja, hogy a biztosítók miért nem fedik fel a másik huncutságait kezdeti és egyéb UL költségek témában. Mert a másik ugyan pofátlanul sok költséget számít fel, de ezzel felhívnám a figyelmet arra, hogy az én kisebb költségem sem túl korrekt.
Vajon miért nem lehet tisztán online UL biztosítást kötni? Azért, mert szükség van az ügynökre, aki a megfelelő pillanatban megadja a megfelelő pszichikai lökést a baleknak. A jó ügynök attól jó, mert pontosan érzi, hogy melyik baleknak hogyan kell elsózni egy ilyen vackot.
Az pedig már egy másik kérdés, hogy miért fejnehéz a biztosítások ügynöki jutaléka, és miért nem tisztességtelen az, hogy az első időszakban csak horror költségeket lehet belőlük kiszállni. A jogalkotó igazi cinkostárs a játékban.
Kérdezem én: jól járhatok e én ezzel az UL biztosítással, ha fizetem a havi 10k-eket
Nem az az alternatíva, hogy UL vagy befőttesüveg, hanem UL vagy ugyanaz az alap máshol ötödannyi költséggel.
Vagy szüntessem meg az egészet a csudába és bukjam a kötvényesítési díjat ami láss csodás a minimális kezdeti befizetéssel megegyező összeg: 10000 Ft.
Mondanom se kell,hogy erre sem hívták fel kellő képpen a figyelmem, nem hogy a többi költség számítási módjára.Minden szép hímestojásba volt csomagolva, és mivel nem értek a pénzügyekhez ezért eltudnak nekem olyat adni amit máskülönben nem vennék meg. Azt mondták hogy ez a csomag nem olyan mint a többi…, meg közülük is sokan kötnek.
Ha az a válaszotok az, hogy inkább most bukjak egy 10-est, akkor meg milyen úton módon menjek tovább a pénzügyek megismerésében? Valami rövid távú lekötés addig amíg bele nem rázódok a témába?
Offtopic kérdés, bár szerintem egy bejegyzést megérne a Prepaid bankkártyák előnyeinek és hátrányainak taglalása kontra párnaciha.Terveztél egy ilyen posztot?
Sajnos a “közvetitő” cégek nagyon jól tudják, hogyan kell a balekok rokonait, ismerőseit elérni. És a sikeres “tanácsadók” még a pénzügyekben képzettebb embereket is képesek beszéditeni – ha a számokról kezd beszélni, érzelmi sikra tereli a beszélgetést és ott csal csapdába. Mindig a BNET-es: “Elmondod ezt a szöveget és 4-ből 1 biztos kötni fog!” jelmondat ugrik be. Felelős az ügyfél, de nem sokaknak van esélye a pszichológiai hadviselésben. Vagy megörzöd a racionalitásodat (amiből megpróbálnak kibillenteni) vagy megérzed, hogy sántit a dolog, vagy elbuksz.
Pénzügyekben – MNB-nek van egy kis 1×1-e, azonkivül Kiszámoló cikkei is szerintem jól körbejárják a termékeket. Ha esetleg téved, azt meg a hozzászólásokban megtalálod. Ja, és lehet “melyik az UL ügynököt” játszani
Azert eleg sokmindent az iskolaban tanulunk meg, es meg is marad…
pl: sokan olvasni, osszeadni, kivonni, szorozni, osztani…
Persze meg hosszasan lehetne sorolni, es nyilvan azon is mulik, hogy azokbol mit hasznalunk kesobb ( hiszen azt nem felejti el olyan gyorsan az ember), vagy, hogy mennyire tetszett az adott targy.
Azt tudom, hogy a gyerekek nagyresze majd gazdag, vagyonos ember szeretne lenni, ugyhogy ilyen teren biztos, hogy tetszene nekik…
Hol vagyunk mi még attól, hogy a magolás helyett és az olyan száraz adatok helyett, ami 3 másodperces Google kereséssel kideríthető, valami kicsit is hasznos dolgokat oktassanak, esetleg gondolkodni és dönteni tanítanák a gyerekeket.
Ja, Finnországban is a tanároknak van csak kifogásuk, hiszen nekik kellene alkalmazkodni és újat tanulni.
ott inkabb az a kerdes, hogy mi hasznos az eletre….
Sokan mondjak, hogy amit a kemia oran tanultak, az nekik haszontalan, de kb sohase lattam olyat, hogy valakinek az irodalom vagy mas muveszeti tantargy lenne haszontalan ( pedig ok biztos, hogy tobben vannak mint akik a kovalens kotest nem hasznositjak). Ugyhogy ezzel a rendszerrel szemben nekem is lennenek fenntartasaim.
Az amugy tenyleg nem jo, ha googlizhato dolgot tanul a gyerek ( inkabb tanitsuk meg googlizni, az hasznosabb), viszont sok olyan tantargyunk van, ami elvileg keszsegeket tanitana ( pl matek), mert hiaba talalja meg valaki a kamatoskamat kepletet, ha hasznalni nem tudja ( sok hasonlot lattam amikor kulontanarkodtam… )
Ezer ostobaságot be kell magolni, amit aztán soha senki semmire nem használ és nem, gondolkodni sem tanít meg az, hogy kettős integrállal számolgatsz térfogatot meg az eadot a 2sinx-re emeled és hétszer deriválod. Be kell se**elni, hogy átmenj a vizsgán, aztán fél év múlva nem megoldani, de még felismerni sem vagy képes a feladatot.
Azert amit a kozepsuliig tanitanak matekbol, az elegge hasznos.
A kozgazos anyagot viszont en se ertem. Az ottani matek nagyreszet tenyleg csak mernokoknek kene tanitani ( szamukra hasznos lehet …) , viszont itt elsosorban alltalanos, kozepiskolarol van szo es annak a tananyagnak a nagyresze hasznosithato ( jo, talan a masodfoku egyenlet megoldokepletere keves gyakorlati peldat talalni, de a nagyreszere van ).
Amikor megkérdeztem, miért szívatnak szénné minket matematikával mesterképzésen, a tanár őszintén válaszolt: a bolognai rendszer miatt sok egyetemi matematikatanár állás nélkül maradt, ezért raktak be felesleges matematika tárgyakat még mesterképzésre is.
Hát kösz….
A legtöbb tárgy esetében elfogadjuk, hogy részben nem az életnek, hanem az iskolának tanuljuk. Csiszolódik az agyunk, megtanulunk tanulni általa, és később az életben könnyebben tanulunk meg majd olyan dolgokat, amire éppen szükségünk lesz.
Ahogy a közgazdászoknak, úgy a mérnököknek is a nagy része soha nem használja azt a matematikai apparátust, amit elsajátít a tanulmányai során. Mégsem gondolhatjuk haszontalannak. És igen, a master képzést végzetteket az is megkülönbözteti az alapképzésesektől, hogy több matekot tanultak. Végülis a master az egykori egyetemi végzettségnek felel meg, a bachelor meg a főiskolának, a különbség jórészt éppen a tudás elméleti hátterének a mélységében van. Az a pár százalék pedig, aki olyan elemző közgazdász lesz, hogy tényleg használja a szochasztikus modellezést, az valószínüleg a mastert végzettek közül kerül ki.
Főleg úgy, hogy akkor sem érti, amikor vizsgázik belőle, 3 hónap múlva pedig még a feladatot sem ismeri fel.
A tanultak 80% ilyen értelmetlen hülyeség, miközben az emberek szövegértése nulla, problémamegoldó képessége szintén, az olvasottakat semmilyen szinten nem tudja se értelmezni, se felhasználni. És most a diplomásokról beszélek.
“Csiszolódik az agyunk, megtanulunk tanulni általa, és később az életben könnyebben tanulunk meg majd olyan dolgokat, amire éppen szükségünk lesz.”
Én azzal csiszolnám a tanulók agyát, hogy ültessenek el egy fát az iskolaudvaron, ami legalább 1 évig életben is marad (nyilván nem tudják, hogyan kell, sőt még azt sem, hogy melyik évszakban, tehát nézzenek utána). Vagy találja meg a legolcsóbb biztonságos utazást két nagy bőrönddel Panamavárosba szeptember 3. és 22. között, ha a gyorsaság nem lényeges szempont. (Megvalósíthatóan, tehát adja elő azt is, hol, hogyan veszi a menetjegyeket). Nem pedig a szokásos biológia és földrajz témazárók bemagolós, kínosan mesterséges, életszerűtlen rejtvényfejtős feladataival.
“Azert amit a kozepsuliig tanitanak matekbol, az elegge hasznos.”
10.-ben egyik osztálytársam megkérdezte a tanárt, mire fogjuk hátralevő életünkben a nevező gyöktelenítését használni. A tanár nem tudott válaszolni.
“Hasznos” valami, ha tudod alkalmazni. Lehet ötöst kapni a kamatszámításos részből úgy is, hogy a unit-linked biztosításról tájékoztatóját aztán mégis hiába olvasod. 🙂
(Jó ellenpélda, beszélgettem egy matektanárral, aki ennél az anyagrésznél beküldi a 17-18 éveseket a bankba, hogy hozzanak egy hitelajánlatot, s órán azt számolják végig együtt.)
Néha előfordul, hogy a szomszédban lakó középiskolás segítséget kér, egy kicsit korrepetáljam matekból. Érdekes, amint sinus tételt kérdezett, mondtam, hogy azért egy perc alatt fejből nem megy majd, mert legutóbb a középiskolában volt rá szükségem.
Amit észrevettem, hogy nem érti meg a feladatokat. Elolvassa ugyan, de nem értelmezi. Mondtam, hogy mindig rajzolja le a feladatot, és próbálja megérteni, milyen adatokat ismer, és mit kell megkeresnie, kiszámolnia. Utána vegye elő csak a tanult összefüggéseket, és próbáljon velük sakkozni. Érdekes, hogy így egy-két példa után már nem is volt olyan nehéz a matek.
A probléma az oktatásban nem is az, hogy sok az anyag, hanem az érettségi kapujában állók sem tudják, hogy hogyan kell megoldani egy feladatot, módszertanilag senki sem mondta el nekik.
Hol van az a matektanár? Oda akarom íratni a gyerekem iskolába.
“A probléma az oktatásban nem is az, hogy sok az anyag, hanem az érettségi kapujában állók sem tudják, hogy hogyan kell megoldani egy feladatot, módszertanilag senki sem mondta el nekik.”
Ezt sajnos sok szülőtől hallom. Általános iskolában a szülők tanítanak meg mindent a gyereknek, mármint a tananyagot ÉS persze csak aki foglalkozik (hajlandó/tud) a gyerekével ÉS érti is az anyagot. Iskolába csak dolgozatot írni járnak be, (meg házi feladatra egyest kapni, ha nincs kész). Nekem nem lesz probléma, tudom magamról (kivéve a verselemzés, nekem gyakran mást mondott a mű, mint ami a tankönyvben volt és ezt nem tolerálta a tanár), de akkor minek járnak iskolába?
Meg azért ezekre a problémákra lehetne valami életszerű feladattípust kitalálni. Lásd jurta matektanár ismerőse.
Amugy engem mindig meglep, hogy soha senki nem kerdezi, hogy minek tanultunk verseket irodalombol, vagy eletrajzokat. Azoknak ugyanugy semmi hasznat nem vesszuk az eletben ( vagyis inkabb meg kevesebbet… )
Unit linked biztosítás kapcsán kérdezem, hogy mi a véleményetek az Erste Lojalitás programról? Anyukámat akarják rábeszélni és nem tudom eldönteni, hogy mennyire hülyeség.
Köszönöm!
Akkor milyen életbiztosítást kössek? Mert olyan nincs, hogy ne legyen biztosításom.
kockazatit. Olyat, ahol nem kapsz vissza, ha nem tortenik semmi, de eleg sokat fizet ahoz, hogy a hatrahagyott szeretteid ( elsosorban a kiskoruak) anyagi biztonsagara eleg legyen. Kb akkora legyen a halaleseti, hogy a hiteleket + 3-4 evi megelhetest fedezzen.
Nekem a Budapestbankos van, de biztos van masik is ami jo lehet.