A vagyoni helyzet alakulása az USA-ban
Megjelent a legújabb adat a lakosság vagyoni helyzetéről az Egyesült Államokban, amiből kiderül, hogy melyik réteg mekkora részét birtokolja a teljes vagyonnak, azon belül pedig hogyan oszlik meg a vagyon a különböző eszközosztályokon belül.
(De jó lenne, ha lenne hazai adat is az ilyenekről….)
Hogyan oszlik meg a vagyon a különböző társadalmi rétegek között (felső 1%, alatta lévő 9%, 50-90%, a társadalom alsó fele):
Hogy nézett a vagyoni egyenlőség és a vagyon nagysága (billió dollárban) 20 évvel ezelőtt? (Az infláció 48,5%-kal növelte a vagyon dollárban kifejezett értékét. A többit az eszközosztályok értéknövekedése és a vagyon egyéb növekedése magyarázza.)
Egyes társadalmi osztályok vagyona miből áll össze?
Megéri-e tanulni? Vagyon eloszlása iskolai végzettség szerint 1989-ben:
És 2020-ban:
(A legalább főiskolai végzettségűek aránya az 1989-es 24,4%-ról (férfiak) 35,4%-ra nőtt, a nőknél ugyanezek az értékek 18,1% és 36,6%. Az érettségizettek száma is hasonló arányban nőtt, jelenleg a lakosság 92%-a rendelkezik legalább érettségivel. Ezzel érdemes korrigálni a fenti adatokat, az infláció miatt egy 1989-es dollár 2020-ban 2,09 dollárt ér)
Sok további adat is elérhető még a jelentésben, például a hitelek eloszlása a különböző társadalmi osztályok között, akit érdekel, nézze meg.
“Japán egy igazi sikertörténet volt a második világháború után, egy gazdasági szempontból jelentéktelen országból a világ egyik jelentős gazdasági hatalma lett,”
Azért a japánok a II. VH előtt sem lehetettek kutyaütők, ha az USA-val összemérhető flottát tudtak összerakni repülőgéphordozóstul és minden egyébbel.
Most jön az on-topic rész. Más sok meggazdagodási sztorit hallottam, de olyat még nem, hogy mondjuk a világháború után Németország vagy Japán megszállásában részt vevő amerikai katona 1940-valamennyiben egy havi vagy heti zsoldjából fillérekért német vagy japán részvényeket vett (volna), amiből aztán húsz évvel később már lett (volna) csillió-millió dollárja.
Erre mondják azt, hogy vagy bankok uralkodnak vagy a tankok.
Azt senki nem mondta, hogy a részvénybefektetés többet hoz, mint az ingatlanok kiadása.
Ráadásul ingatlanok esetében elérhető olcsó hitel, azaz más pénzét használhatod, míg a bankok számomra érthetetlen okból nem adnak 5-10 éves befektetési hitelt, pedig a pénzintézet kockázata nulla.
Hogy miért jobb nekik a 3%-os lakáshitel folyósítása, mint a befektetési hitel, azt leírhatná valaki, akinek ötlete van..
– egyszerűen kivásároltak minket a népszuverenitásból. Egyszerűen elvesztettetük a polizikusoknál a fizetési versenyt. Megrendezzük a választást a politikus meg kampánytámogatónak felel nem a választónak.
-trösztösödnek, monopolizálnak megölik a versenyt mindent megvesznek ami innovatív Facebook Amazon Microsoft google és ezek csak a híresebbek. A komplett élelmiszer ipar kb 5-6 cégben összpontosul.
Ez ellen csak a SKANDINÁV típusú ujraoelsztó rendszerek egyszerűbben jobbak,mint az USA stílusú kaszinó kapitalizmus. (Nem a kommunizmus, meg meszesgödör/éhezés az egyetlen alternatíva). Mondjuk ha cég/ bill gates kaliber lennék én is ezt súlykolnám, ezt nyomná minden egyetem. Meg minden gazdasági szaklap. Vagy minden pénz és hatalom nálam van, mert ha újra kéne osztani valahogy akkor az egyenlő a meszergödörrel meg éhezéssel lesz.
Hogy miért jobb nekik a 3%-os lakáshitel folyósítása, mint a befektetési hitel, azt leírhatná valaki, akinek ötlete van..”
Könnyebben behajtható mint egy felszívodott vállalkozás? Csak egy tipp. 😀
Nyilván azért nagy ennek ellenére az ingatlanarány a szegényebbek között, mert erre érhető el olcsón hitel, egyetértünk. Miért? Így alakítja ki a szabályozást az állam. Az ingatlan volatilitása egy tipikus ingatlanhitel időtávon kisebb, így nominálisan kevesebbet tud esni a fedezeti érték. De főleg nem likvid és az adásvétele is erősen szabályozott, ezért nem tudja az adós gyorsan eladni és meglépni a pénzzel.
Te ugye a részvényfedezetű hitelből történő részvényvásárlásra gondolsz, ugye? De akkor a pénzintézet kockázata miért lenne nulla? Ha azalatt az 5-10 év alatt csődbe megy a fedezetül szolgáló részvény, akkor a fedezet is elpárolog. Egy kiadós válságban még a jól diverzifikált ETF-ek is tudnak esni 50-70%-ot.
Teljesen rossz a példád. Két konkrét személy viszonyán akarod példázni a vagyoni egyenlőtlenségek kérdését: a te és a leggazdagabb amerikai közötti viszonyra. Ennek semmi értelme nincs. Ebből épp ezért nem is következik az általad levont tanulság, mi szerint “teljesen lényegtelen, mekkorák a vagyoni egyenlőtlenségek”.
A vagyoni egyenlőtlenségek kérdését egyáltalán nem ilyen viszonyokra értelmezik és kutatják a társadalomtudományok évszázadok óta.
Az általad tévesen “baloldali politikusoknak” meg “szocializmusnak” hívott jelenségek hátterébe és hatásába is érdemes lenne kicsit beleásnod magad. A jóléti állam (ki)fejlődése, azaz adóból finanszírozott és nagy tömegek számára elérhető közegészségügy, közoktatás, nyugdíjrendszer, stb, azaz ezen “baloldali”, “szocialista” dolgok nélkül máris más lenne a leányzó fekvése.
Megjegyzem, a vagyonadót épp pl. Gates propagálja régóta.
“Ehhez képest a demokráciákban simán a milliárdos ellen dönt polgári vagy büntetőjogi perben a bíróság”, ha jog szerint nem neki van igaza, míg az elvileg egalitarizmusra törekvő rendszerekben a vezetők vagy érinthetetlenek voltak, vagy a hatalmi harcoktól függően koncepciós perekkel csinálták ki őket.”
Ha a leghírhedtebb történelem-könyvi példákat hozod, akkor valóban úgy tűnik, hogy most “simán a milliárdos ellen dönt polgári vagy büntetőjogi perben a bíróság”.
De azért ez ennél komplexebb. A jogállam, mint fennálló struktúra legitimitását éppen a totalitárius rendszerekkel való összevethetősége adja. És mint ilyen, sokkal képlékenyebb dolog, mint hogy kijelenthessük, hogy ez itt így működik. Egyszerűen a tőkeerősebb réteg lobbiereje limitálva van a negatív történelmi példák okán.