A vásárlás boldoggá tesz?

Az ember élete a boldogság megragadásának vágyáról, a boldogság utáni hajszáról szól. Az Amazon kínálatában csak az önképző kategóriában negyedévente közel kétezer könyv jelenik meg a boldogságról, ebből is látszik, mennyire foglalkoztatja ez a kérdés az embereket.

A boldogságkép nem csak koronként, de jóformán évtizedenként is változik. Az ókorban egy időszakban a boldogság forrása a nagy tettek végrehajtása, a hősiesség, a nagy név megszerzése volt.

A sötétnek hívott középkorban a boldogság tagadása volt a boldogság forrása, az uralkodó vallás tanítása szerint a boldogság a földi lét után lehetett csak elérni, így céltévesztés volt az arra való törekvés. Akkor kellett boldognak érezned magad, ha boldogtalan voltál a földi léted során.

Kicsit közelebb kerülve a mai naphoz, az ötvenes években a boldogságkép az otthon lévő anya, akinek nem kellett dolgozni, csak a három gyerekre kellett vigyáznia és hazavárnia a férjét a munkából. Megvolt az otthon, sőt az Otthon és a minél több gyerek és teljesült az amerikai álom: egy ház, autó és a család.

A hatvanas években a szabadság érzése, a minden normától, kötöttségtől, elvárástól való elszakadás, a mindennel szembeni lázadás volt kikiáltva, mint a boldogság forrása. Ha az ember lerázza magáról a társadalom elvárásait, akkor lesz igazán boldog és beteljesedett.

A hetvenes években a belső ember megtalálása és felfedezése lett az új lehetőség a boldogság elérésére, a nyugati világot elözönlötték az önjelölt guruk és egyéb “spirituális vezetők”.

Az elmúlt néhány évtizedben pedig a hedonizmus lett a boldogság forrása, a fogyasztás, az élvezet, az önkényeztetés minél optimálisabb kimaximálása, legyen az élmény, étel, esetleg luxustárgy. Mindenből vegyünk nagyobbat, újabbat, jobbat, drágábbat, s ha sokáig így teszünk, előbb-utóbb megelégedettek és boldogok leszünk.

2016-ban már közel kétszer akkora házban laktak az amerikaiak, mint 45 évvel azelőtt. (1.000 négyzetláb 92,9 négyzetméter.)

Az autók egyre gyorsabbak, erősebbek, kényelmesebbek és hát igen, egyre drágábbak is lettek, mindezt a mi boldogságunkért.

Mivel az ingatlanok mérete a duplájára nőtt, de egy négyzetméter bekerülési ára az inflációval korrigáltan érdemben nem változott, így kétszer annyi pénzt kell kifizetni a mai újépítésű ingatlanokért, mint ötven éve. Az autóink is közel a duplájába kerülnek, mint 50 éve, ráadásul egy-egy háztartásban közel kétszerannyi autó van, mint fél évszázada, így háromszor-négyszer annyiba kerül az autókat megvenni és természetesen fenntartani is, mint egy-két generációval ezelőtt.

Csak az elmúlt 19 évben a turistautakra elköltött pénz is világszinten 1.900 milliárd dollárról 4.715 milliárd dollárra nőtt. 1980-ban még csak 277 millió nemzetközi turista volt világszinten, tíz éve 956 millió, tavaly már 1.460 millió.

2008 és 2019 között még az amerikai társadalom alsó negyede is 22%-kal növelte például az étteremre költött inflációval korrigált kiadásait. (A felső 25% pedig “csak” 8%-kal.)

Soha nem látott termékkínálat vesz körül bennünket, bármit megveszünk egy kattintással a világ másik végéről. Minden otthonban annyi felhalmozott tárgy van, mint még soha a világtörténelemben. Az üzletekben is olyan árubőség van, amit már nehéz fokozni, alig van valami, amit nem lehet megvenni.

Egyre több mindennel rendelkezünk, amik egyre modernebbek, gyorsabbak, kényelmesebbek. Olyan helyekre jutunk el nyaralni, ahová 20-30 éve csak a leggazdagabbak mehettek. Olyan gépek és készülékek könnyítik meg az életünket, olyan mennyiségű szórakozás érhető el otthonról amikről a szüleink még csak nem is álmodtak.

Ennek ellenére a boldogságot felmérő tanulmányok szerint a boldogság-boldogtalanság aránya még csökkent is az elmúlt 50 évben, a magukat nagyon boldognak mondók aránya 28-35% körül alakult, a nem túl boldogok aránya 9,2-16% között szóródott, s a hetvenes években volt magasabb a boldogok aránya.

Tehát a boldogság érzése nem nőtt a vagyon és a jövedelem növekedésével. (Nem úgy az adósságállomány, az az elmúlt ötven évben meredeken emelkedett, hiszen valamiből finanszírozni kellett a sokkal több pénzköltést, mert a fizetések érdemben nem emelkedtek, de a kiadások igen. A lakosság eladósodottsága négyszerese a hatvanas években mért értékeknek még a GDP arányában is.)

Miközben minden reklámban azt ígérik, hogy a következő autó vagy mobiltelefon megvásárlásával, de még a következő korty üdítő megivásával is (ha a megfelelő, reklámozott terméket választjuk) maradéktalanul elérjük, hogy boldogok és megelégedettek legyünk.

Pedig nem az életminőségünk nőtt az elmúlt ötven évben csak az életvitelünk költségszintje. Nem lettünk boldogabbak, csak sokkal jobban eladósodott az egész társadalom, de még maguk az államok is (az Egyesült Államokban 30%-kal nőtt inflációval korrigálva a szociális és oktatási kiadások az elmúlt két évtizedben).

Nagyon úgy tűnik, megint rossz dolgok után futunk. Ahogy a lázadás a konvenciók ellen vagy a keleti kultuszok tanításának az átvétele nem hozta el a beígért boldogságot, úgy a fogyasztói társadalom szokásai sem elégítenek meg bennünket.

Ezért ha legközelebb olyan reklámmal találkozol, amelyik megelégedést vagy boldogságot kínál, ha veszel egy új autót vagy egy kéthetes nyaralást egy egzotikus helyre, amit mindenki irigyelni fog tőled, hogy milyen szerencsés vagy, akkor mondd ki nyugodtan hangosan, hogy nem, nem fog boldogabbá tenni. Néhány héttel a vásárlás után már bánni fogod, hogy megvetted, ahogy ez a legtöbbször történik, ha azért veszel valamit, hogy jobban érezd magad.

Az összevásárolt dolgoknak nem csak előnyei vannak, de költségei is. Az életidőd, amit a pénz megszerzésére fordítottál, a mókuskerékben eltöltött rohanás, ami miatt az igazán fontos dolgokra nem maradt se időd, se energiád. Túl rövid az élet ahhoz, hogy arra pazaroljuk, hogy olyan dolgokért dolgozzunk, ami igazából egyáltalán nem számítanak. Még nem hallottam olyan emberről, aki visszatekintve az életére, a halála előtt azt mondta volna, hogy de kár, hogy nem dolgoztam még többet vagy nem vettem még két szobával nagyobb házat.

Használd a pénzt arra, amire való: adja meg azt a szabadságot, hogy az igazán fontos dolgokkal tudj törődni. De ha mindig elköltöd a pénzed minden felesleges dologra, akkor te fogod szolgálni a pénzt egész életedben és nem az téged.

Bármit megvehetsz, de nem vehetsz meg mindent

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Share

119 hozzászólás

  • Axt
    “de a legjobb hogy ugyanúgy örömet okoz, ha olyan közeli barát/ismerős/családtag veszi akinek én segítek a neki legjobb cucc megkeresésében”

    Ha ezt szolidan teszed, akkor oké. Nekem van olyan ismerősöm, aki kéretlenül osztogatja a tanácsot, rohadt idegesítő. Mindenkinek meg akarja mondani, hogy milyen telefont vegyen, még ha nem is kérte rá senki se.

  • Axt
    Plusz az is baj, hogy egyre többen keresnek boldogságot abban, hogy az utcán lázongjanak meg pusztítsanak, mert mást nem tudtak kitalálni. Egyre nagyobb az arc és egyre inkább az az elvárás, hogy a rendőrség ne tegyen semmit se. És ehhez némely politikus még asszisztál is. Meg vannak bolondulva az emberek a jó dolgukban, már nem tudják hova feszítsék a húrt.
  • akosom
    Tudom, hogy ez egy pénzügyi blog, de ez orvostudomány szempontjából is érdekes dolog. Az fMRI gépekkel manapság már valós időben tudják az agyat vizsgálni, így nagyon érdekes neurológiai kísérletek vannak. (Nem vagyok orvos, csak mostanában olvasgattam a témában).
    De a bejegyzéshez hozzászólva: tárgyak vásárlásával csak a dopamin szinten emeled meg magadban, ami csak egy boldogság “drog” hamar elmúlik. Az oxitocinra kell koncentrálni, azt megpróbálni magas szinten tartani. Azzal érhető el a hosszú távú boldogság.
  • Justin Time
    Akik morognak a régieken, vajon rólunk mit fognak mondani a jövendő korok, hogy evés helyett „kalóriát meg szénhidrátot fogyasztottunk” (hogy említett zseniális írónk gondolatait idézzem). Kár a Biblián rugózni: aki nem vallásos, az kreál magának helyette valamilyen álvallást, amiben hisz. Mint Szt. Ágoston mondta: „De sok mindenben kell hinnie annak, aki nem akar Istenben hinni!” Ugyan ma egy adósságcsapdában vergődő, a belét kidolgozó ember mennyivel több egy egykori jobbágynál, akinek már csak a keresztény ünnepek miatt is sokkal több szabadideje volt egy évben?

    Én még ahhoz a korosztályhoz tartozom, akiknek a nagyszülei a XX. sz. első felében születtek. Nekik még teljesen más életfelfogásuk volt. Hogy néhány évtized alatt hogy szaródott el ennyire a világ, én se tudom, de a fenti cikk számadait látva katasztrofális a helyzet.

  • Axt
    hagyd már ezt a flow-t, annyira elcsépelt és mesterkélt kifejezés. A gagyi nagyvállalati tréningek aurájat lengeti be ez a kifejezés. Fogtak egy halál egyszerű, mindenki által ismert dolgot, mely szerint valaki élvezi a munkáját vagy belemerül a munkájába, és elnevezték flownak. Hát jár a taps annak aki ezt kitalálta, tényleg megérte agyalni rajta. Műmájer ködösítő emberek használják ezt a kifejezést, nem az egyenes, lényegre törő emberek. Nem tudom komolyan venni azt, aki ezzel a kifejezéssel jön.
  • Axt
    Hogy hogy szarodott el, azt én sem tudom, de szerintem az USA-ban kezdődött, és úgy terjedt át a világra. Iszonyat hatása van az USA-nak a világra, valahogy természetesnek veszik, hogy a saját képükre formálják a világot. Minden ország belügyeibe beleavatkoznak, minden nevesebb cégük globálisan jelen van, és nem csak dolgoztatnak, de hirdetik is az igét elég rendesen a cég falai között. Ez az egész konzumidiotizmus ott kezdődött el. Nem segíteni akartak ezek a komcsi kelet európának, hanem piacot akartak szerezni. És most lassan az egész világ az ő pökhendiségüket nyögi. Sokat köszönhetünk nekik ezt aláírom, de túlságosan beleszólnak a többi ország dolgába.
  • Blend Ahmed
    “Nem kell mást tenni, csak mosolyogni, nevetni. Még ha sz&#rul is vagy, akkor is.”

    Lehet. Viszont gyakran hátborzongató látvány látni az arcképeket a vállalati honlapokon, brosúrákon, stb., ahol szó szerint “mosolyra torzul az emberek arca” (copyright by Rádiókabaré).

    A száj körüli izmok tudnak hazudni, a szem körüliek nem. Nem értem, hogy miért van ez a mosolykényszer. Majd mosolygok, ha belülről fakad, és nem akkor, ha rám kényszerítik.

  • Blend Ahmed
    “mosolyra torzul az emberek arca”

    Egy jól ismert klasszikus: Hide the Pain Harold
    knowyourmeme.com/memes/hide-the-pain-harold

  • Hazavágyó
    egyetértek veled az információdömpinggel kapcsolatban. Szerintem az emberek elégedetlenségéhez leginkább ez köthető. Régen ugyanis nem észleltek ekkora különbségeket az emberek, mint ma. Így, hogy kinyílt a világ az elvárások is megnőttek. A vasárnapi húsevés helyett ma a Mallorcai utazásról készült nyilvános képek adják azt az érzést, hogy elért valamit az ember. Alapvetően van az emberben egy megfelelési vágy, de ma már ez nem egy szűk környezet hatása, hanem egy nagyon tágé. Ez hajszolja bele abba a mókuskerékbe.

    A másik, hogy az átlagos ember nem tud mit kezdeni az információhalmazzal. Nem tudja, eldönteni mi számít és mi nem. Órákat öl kommentháborúba, pedig valószínűleg semmilyen hatása nem lesz az életére. Hergeli magát belpolitikai hírekkel, amit nevezhetünk tájékozódásnak, de tenni már nem tesz semmit. Szerintem ez alapjában határozza meg az elégedettség-érzésünket.

  • Edi

    “…akinek már csak a keresztény ünnepek miatt is sokkal több szabadideje volt egy évben?”

    Mindegyik “keresztény” ünnep világi, pogány szertartásokból ered, azokon a napokon a pogány törzsek amúgy is ünnepeltek valamit.
    Amikor a kereszténységet elkezdték mindenféle módszerrel terjeszteni, akkor húzták rá a vallásos köpönyeget ezekre a szertartásokra.
    Jézus “születésnapját” például szavazással döntötték el egy zsinat alkalmával.
    Egyébként neked még nem tűnt fel, hogy a mozgó ünnepek, amiket keresztény köntösben tálalnak, a bolygók mozgásához igazodnak? Galileit meg kiátkozták….

  • matetoth

    Nem tudom, valahogy nem hiányzik az a világ, amikor lőni a másikra oké volt, aki meg nem akart, azt meg statárium ítélte el. A saját szabadságodért cserébe, ami ma elérhető, el kell viselned, hogy mások másképp élik meg azt. Nekem ez így jó.

  • V.A.Laki
    “Minnel nagyobb szabadsagra tesz szert az individuum abban az ertelemben, hogy kiemelkedik az ember es termeszet eredeti egysegebol, es minel inkabb individuumma valik, annal kevesbe marad mas valasztasa, mint hogy a szeretet es a teremto munka spontaneitasaban egyesuljon a vilaggal. Ha erre keptelen, akkor olyan kapcsolatokban keres biztonsagot, melyek megsemmisitik szabadsagat es individualis enjenek integritasat.”

    A konformitas, ami ugye napjainkban a fogyasztoi kultura maga, az egyik zsakutca, ami azoknak kinal konnyed (es valodi, integralis, fuggetlen szemelyiseget nem igenylo) idotoltest, akik sem szeretni, sem alkotni nem tudnak. En mindenkinek javaslom, hogy az elet konnyed elvezete helyett tanuljon meg alkotni es szeretni, minden mas csak az ido haszontalan elpocsekolasa egy rettenetesen rovid eletbol.

  • lvjtn
    aki “keresi” a boldogságot, az sohasem fogja megélni. csak pillanatnyi eufóriákat* két nyomorult időszak között, ennyi az egész fogyasztói társadalom, mint a heroin

    és akkor én, aki a befektetéseimmel ezt finanszírozom, ugye lényegében a drogdíler vagyok. őszintén: nem is zavar. soha egyetlen szenvedélybeteget nem lehet megállítani, ha ő maga nem akar megállni a vesztébe vezető úton. akkor legalább az én pénzügyi stabilitásomat szolgálja más hülyesége

    * egyébként az emberek 90+% azonosítja a boldogságot az eufóriával, és ignorálja a belső harmóniát és kiegyensúlyozottságot, szóval nem kell félni, mindig lesz elég eufória-junkie, aki pörgeti a gazdaságot és hajtha a hasznot a befektetőknek

  • Michaelknight23

    A flow kur*ára nem a melóban eltöltött csodáról szól, legalábbis nekem. Nekem a flow az, amikor KITEsurf-özöm órákon át. Újra gyerek lehetek hihetetlen jó érzés. Folyamatos kihívás, fejlődés, motiváció, küzdelem az elemekkel. Amikor felugrom 4-5 emelet magasra, percekig ráz a hideg az örömtől…na, akkor órákra elfeledkezem mindenről, csak a flow van…na ez a FLOW!
  • Tamás
    Ez az utazás, meg “élmények” hajszolása is csak azok hiszik hogy boldoggá tesz, akik még nem utaztak sokat. Ezért lehet ezt is még “eladni” az embereknek, meg ezért pörgött fel a turizmus az elmúlt években. Személyesen ismerek olyat, aki utál utazni, mert semmit nem szeret az utazással kapcsolatban (utálja a repülőt, utál kipróbálni újfajta ételeket, a világ másik végén is a plázába megy vásárolni, a tengerbe nem megy, csak egy fotó erejéig megy a beachre stb.) és csak azért utazgat, hogy kiposztolhassa Instagramra, hogy ő ilyen utazgatós életet él, hogy ezzel kompenzálja az önbizalomhiányát. Én a munkám miatt bejártam a fél világot, és SEMMIVEL nem vagyok boldogabb ha Salgótarjánban vagy Edelényben nyaralok (ahova egyébként a kutya sem megy, és emiatt nyugis helyek), mint amikor Balin vagy Rioban 5 csillagos hotelben voltam.
  • Boba Fett
    Nincs a boldogságra egy általános recept, ami mindenkinél működik. Szerintem mindenkinek saját magának kell megtalálnia, hogy mi teszi őt boldoggá. Ha van egy kis önismeret, akkor talán könnyebb megtalálni.
  • Zabalint

    De hát te is élvezed a nyaralást Salgótarjánban vagy Edelényben, az is utazás, csak nem messzire. Te nem azt mondod, hogy az utazás rossz, hanem azt, hogy nem azon múlik az élvezeti értéke, hogy milyen távolra mész.

    Nekem az a bajom a nagyon távolra utazással, hogy egyrészt egészen kis területhez is sok idő kellene ahhoz, hogy ne csak demo verziót kapjak, másrészt nem minden országban olyan egyszerű a turistagettókon kívüli mozgás, mint a fejlett világban. Ennyi időm meg még a szomszéd vagy legalábbis közeli országok számos tájegységére sem igaz. Elsősorban a hegyeket szeretem, és egyszer eljutnék Patagóniába, de közben még a Dolomitokban sem voltam, míg pl. a Júliai-Alpokban, de még a közelben a Raxon is van olyan útvonal, ami tervben van, de a meglévők ismétlését sem tartom elvetendőnek. Szerintem kevés egy élet egészen kis terület megismerésére is.

  • modernista
    Kiváló gyűjtés, és egyetértek a befejezéssel, köszönöm a cikket. Én tartalékolok bőven, hogy megadja a pénz a szabadságot és nyugalmat az élethez. Ha mindenki így tenne, tartós recesszióba fordulna a világ.

    A középkoros bekezdésről: nem tartom jó ötletnek ide keverni a hitvitákat és történelmi szempontból egy bekezdéssel elrendezni a középkort sem.

  • arctech
    Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A pénz érmékbe vert szabadság.

    A boldogság a saját útját járó ember nyugalma. (korábbi hozzászóló, akivel egyet értek.)

    Pénz és Boldogságnak van viszonya? Egyszer 1 kereskedelmi Rádió végzett kutatást az eredmény az volt: a pénz nem tesz boldoggá (tehát tehetős emberek sem biztos, hogy boldognak érezték magukat) de a pénz hiánya egyértelműen boldogtalanságot okoz. (aki nagyon szegény volt, az nem gondolta magát boldognak)

    Akkor ne költsünk? Szerintem mindent meg lehet venni, de számolni kell. Meg lehet venni az E mercit is 20 milláért és az 1 millás luxusnyaralást is. De mindig meg kell álljunk, és kiszámolni, hogy a 20 millás merciért hány hónapot, évet dolgoztam. Mennyi időt daráltam le az életemből ezért vagy azért a termékért, szolgáltatásért. Ha olyan jól megy a vállalkozás, hogy 2-3 hónap alatt bejön az a pénz, meg kell venni.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.