Kértétek, hogy írjak arról, mit történne a gazdasággal, ha túl sokan megfogadnák a tanácsomat, az emberek elutasítanák a hitelfelvételt és szemben a mostani gyakorlattal, addig nyújtózkodnának, amíg a takarójuk ér.
Sok közgazdász szerint is az maga lenne a vég, mert a hitelállomány leépülése visszavetné a fogyasztást, ami hatalmas recesszióba taszítaná az egész világot, az eddigi fejlődés pedig semmivé lenne.
A jelenlegi válságon is úgy igyekeznek átlendülni a kormányok és a jegybankok, hogy mindenféle fiskális és monetáris stimulusokkal akarják az embereket a fogyasztásra ösztönözni. A kormányok hitelből történő költekezésbe kezdtek, illetve például roncsautó programokkal akarják rávenni az embereket új autó vásárlására. A jegybankok olcsóvá akarják tenni a hitelt és alacsonnyá a megtakarítás után elérhető kamatokat, hogy az emberek inkább fogyasszanak a megtakarítás helyett.
Ezzel a megoldással látszólag pont szembemegy az a kijelentés, hogy ideje lenne felhagyni a hitelből való élettel.
Ennek ellenére én továbbra is azt gondolom, hogy szükség lenne a lakosság és az államok hitelállományának leépítésére, a várható gazdasági visszaesés ellenére is.
Miért gondolom ezt? Ehhez nézzük meg az elmúlt 20 év amerikai GDP változását.
Azt láthatjuk, hogy igen impozáns, átlag évi 2-4%-os GDP növekedést ért el az amerikai gazdaság az elmúlt 22 évben. Ez igen örömteli dolog, csak az a gond, hogy az amerikai átlagfizetések reálértékben nem, vagy csak alig emelkedtek ugyanezen idő alatt, vagyis nem volt olyan jövedelemnövekedés a fogyasztók részéről, ami indokolná ezt a komoly fejlődést, a nagyobb termelői kibocsátást.
Hogyan lehetséges mégis akkor ez a nagyméretű fejlődés? A válasz sajnos igen egyszerű, a GDP növekedése együtt változott az amerikai lakosság eladósodásával:
A növekedés másik forrása a kormány eladósodása:
Amint látjuk, a növekedést a hatalmas eladósodás generálta, az így nyert előrehozott fogyasztás miatt tudott csak a gazdaság több terméket kibocsátani.
(A GDP értékét korrigálni szokták az inflációval. Én korrigálnám a nemzeti adósság állományváltozásával is, hogy látni lehessen, mi volt a forrása a növekedésnek. Talán lehetne szerényen az új mutatószámot KDP-nek hívni, ahol a K a Kiszámoló szóból ered. 🙂 )
Sajnos a gazdaság minden szereplőjének az az érdeke, hogy a lakosság minél nagyobb mértékben fogyasszon hitelből.
A cégek el akarják adni az új autót és a túlárazott mobiltelefont akkor is, ha az embereknek nincsen rá pénze.
A kormányzat örül, mert az előrehozott fogyasztás most termel adóbevételt és boldog fogyasztókat, azzal meg egyetlen politikus sem törődik, mi lesz tíz év múlva.
A bankok nagy örömmel szórják ki a pénzt, hiszen ők a hitelek kamataiból gazdagodnak meg.
Ezért aztán senkinek nincs érdeke gátat szabni a hitellufi felfújódásának.
Azonban ezek a látszatnövekedések egyszer mindig véget érnek, mert az emberek a fogyasztásukat csak egy ideig tudják a jövő bevételeiből előre finanszírozni. Amikor már nem tudják fizetni az emberek a hiteleiket, akkor jön az összeomlás, ez történt 2007-2008-ban.
Azonban a kormányok nem merték felvállalni a korrekció okozta sokkokat, hanem megpróbálták elodázni a problémát, mindenféle gazdaságélénkítő lépésekkel.
1929-ben ugyanez volt a felállás, a gazdaság évtizedek óta hitelből produkálta a látszatnövekedést, ez a lufi durrant ki 1929-ben.
Akkor egy nagyon komoly és fájdalmas korrekció történt, azonban ennek eredményeképpen pár év után a gazdaság újra helyreállt.
Az emberek erőltetett ütemben építették le az adósságaikat, amivel együtt járt a gazdaság korrekciója is, a GDP pár évig együtt zuhant a hitelállomány nagyságával.
A privát szféra hitelállományának változása nagyobb időtávban:
Az 1929-es válság előzménye a hitelállomány ugrásszerű növekedése volt, azonban a válság után a hitel egy olyan szitokszó lett, amit senki még csak hallani sem akart közel 20 éven át. Egy új generációnak kellett felnőni ahhoz, hogy újra beinduljon a hitelezés. A frontról hazatérő fiatal katonák akarták magukat kárpótolni és gyorsan sokat elérni, az ő hitelfelvételi kedvük indította be újra a nemzet eladósodását.
Az 1929-es válságban a hitelállomány leépülése és ezzel összefüggésben a GDP esése fájdalmas megtapasztalás volt, azonban a korrekció után a gazdaság talpra állt pár éven belül.
A jelenlegi válságban a korrekció elmaradt, a nyugati világban csak egy kismértékű hitelállomány leépülése figyelhető meg, úgy a magánszférában, mint az államadósságban.
Tulajdonképpen nem korrigáltuk a problémát, csak görgetjük magunk előtt, miközben egyre csak tovább hízik és minél később dől ránk, annál fájdalmasabb lesz a végeredmény.
Sajnos nem lehet hitelből fogyasztani évtizedeken át, majd a hitellufi összeomlásakor még mindig további gazdasági fejlődést remélni, amikor az elmúlt évtizedek fejlődése is csak virtuális fejlődés volt, az előrehozott fogyasztás okozta.
A jegybankok öntik a pénzt a piacra, de belesétáltak ugyanabba a csapdába, amiben Japán már 22 éve vergődik: a monetáris élénkítés nem hozta meg a tartós eredményt, azonban a nulla közeli kamatokat már nem lehet tovább csökkenteni. Azonban ha emelni akarják a kamatokat, akkor a gazdaság attól fog fejre állni.
Ami súlyos gond, hogy a 2007-es válságot is pont a túl olcsó hitelek elérhetősége okozta. Most ez ismétlődik meg újra, hiszen nulla százalék körüli alapkamat mellett a hitelek még olcsóbbak, mint voltak 2007 előtt.
Úgyhogy visszatérve az eredeti kérdésre, szerintem igenis hagyni kellene, hogy a gazdaság visszataláljon az eredeti állapotába, ahol lenne a hitellufi nélkül. Ez jó pár év gazdasági visszaesést jelentene a jelenleg mesterségesen elért és fenntartott szintről. A lakosságnak le kellene építeni az adósságállományát és újra annyiból kellene élnie, amit valóságosan meg is termelt. A cégeknek le kellene építeni a felesleges gyártókapacitásukat és a kormányoknak is gátat kellene szabni az eladósodásuknak.
A kormányoknak és jegybankoknak nem akadályozni kellene a folyamatokat, hanem biztosítani a szabályozott landolást. (Érdemes megnézni a képen az 1929-es, válságot okozó hitelállomány nagyságát és a mai állapotokat.)
Igen, ez recesszióval járna, méghozzá jó pár év recesszióval. Ahogy a mondás tartja, minél tovább tartott a tivornya, annál nagyobb a fejfájás másnap. De minél később akarunk nekiállni, annál fájdalmasabb lesz a korrekció.
(A cikk a lakossági és az állami hitelekről szól, a vállalkozói hitelek egy külön történet. Amíg a lakosságnál a hitelfelvétel csak a fogyasztás időbeli előrehozását jelenti, a vállalkozások hitelfelvétele a termelés létrejöttét segítheti, ezért ott nem feltétlen káros a hitel felvétele.)
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Kerdes, hogy az atlagembert hol erdekli, hogy nott-e vagy csokkent-e a gdp. Nyilvan erintene mindenkit, mert nagy valoszinuseggel gyarak bezarasaval es munkahelyek megszunesevel jarna, de ezen kivul hogyan mutatkozna meg a recesszio egy pl. szellemi munkat folytato, kozeposztalybeli szamara?
Ha csökken a GDP, csökken az igény a vállalatok termékeire. Ezért azok leépítenek, de nem csak az összeszerelő üzemben, hanem a szellemi alkalmazottak között is. Azok munkanélküliek lesznek, ezért már ők sem tudnak annyit vásárolni, tehát tovább csökken az igény a termékekre, ezért újabb embereket kell leépíteni.
Eközben az államnak is kevesebb lesz az adóbevétele, ezért ő is elbocsát közalkalmazottakat és adót is emel, ami viszont megint pénzt szív el a vállalatokból.
Hidd el, érdekelni fog. 🙂
Szerintem megérne egy eszmefuttatást az is, hogy ez a fene nagy GDP mánia tönkretesz mindent. Szerintem lehetnek sokkal realisztikusabb mutatók, amelyek közelebb állnak a valósághoz a gazdaság teljesítményével kapcsolatban.
Egy próbálkozás, kalkulátorral:
http://www.oecd.org/progress
Mondjuk amennyi nyilvánosan meg van valósítva a kalkulátorból, az csak abban tudna tanácsot adni neked, hogy földönkívüliként érkezve melyik OECD-tagállamot válaszd lakóhelyedül a te preferenciáid alapján. 🙂 Én legalábbis pár ilyen grafikon miatt nem költöznék át más országba.
Ez jó írás, köszi.
Egy érdekes felvetés fogalmazódott meg bennem.
A hitelek okozzák a problémát, de hitelekre van szükség továbbra is.
A jelenlegi bankrendszer most úgy működik, hogy kb 10% valós pénzzel kell rendelkezniük a 100%-os "kibocsátás" mellett.
Mi lenne akkor, ha elvárnánk, hogy a bank tényleg csak azt az összeget tudja kihelyezni amivel valójában rendelkezik?
Illetve a mostani válságot úgy megoldani, hogy eszerint történjen meg a hitelek újra kiosztása?
Ez félreértés. A bank se bocsáthat ki több pénzt, mint amivel rendelkezik, mert akkor hamis pénz előállításának bűntettét hajtaná végre. Amit a bank kibocsát az mind "valós" pénz, olyan értelemben, hogy valamely betétesnek (kötvényesnek, stb.) a valódi bank részére bocsátott pénze.
A 10% (ami amúgy M.o. pl. nem is 10%), teljesen más dolog. Ez az a rész, amit a bank nem adhat ki hitelbe a betétekből. Pl. egy bankba a betétesek betettek 1 milliárd Ft-ot és tegyük fel, hogy a banknak csak betétből van forrása. A bank ekkor kiadhat maximum 900 millió Ft hitelt, de 100 MFt-ot tartalékolnia kell. A tartalékolás célja, többek közt az, hogy ha néhány betétesnek szüksége lenne a pénzére, akkor ki tudja venni a bankból. (Persze ha nagyon sok mindenki ki akarná venni a pénzét, akkor az már gond lenne, mert lehet, hogy a 100 millió tartalék nem lenne elég, de ez már a bankpánik esete...)
Magyarul a bank ma is ténylegesen is csak azt a pénzt bocsáthatja ki, amivel rendelkezik valamilyen forrásból (bankbetét, kötvényesek, részvényesek, hitelek más bankoktól, stb.).
Más tészta természetesen a nemzeti bank, vagyis az állam. Az államnak (a nemzeti bankon keresztül) mindenkori joga annyi pénzt nyomtatni amennyit akar. Ez mindig is így volt a történelemben, csak régen általában a királynak, császárnak és egyebeknek volt erre joga.
De a felelőtlen pénznyomtatás az infláció, ill. hiperinfláció veszélyét rejti magában.
Ezért kell a nemzeti banknak a kormánytól függetlennek lennie. Túl nagy a kísértés, hogy "nyomjunk egy csomó pénzt, aztán majd abból fizetjük a nyugdíjakat, egészségügyet, stb."...
nekem meg nem sikerult rajonnom arra, hogy az allami penznyomtatas miert baj. Inkabb ugorjon meg az inflacio, mint az allamadosag. Ugyanis az inflacio azonnal erezteti a hatasat, amig az allamadosag az csak egy statisztika, ami valamikor majd megiscsak lecsap...
Sziasztok, en mär igen regota csendesen olvasom az oldalt, de a penz mint adossägra (märmint a filmre) mär regebben is rä akartam kerdezni, erre mit ad isten, pont felmerül.
Szoval a kerdesem a következö, es erre a välaszt kizärolag Kiszämolotol värom:
Van-e a filmben olyan tartalom, ami nem felel meg a valosägnak?
Köszönöm!
Mäsfelöl eddigi ismereteim bitrokäban maximälisan egyetertek a vizioval, mely szerint egy penzügyi es tarsadalmi-jolleti lufit fujunk, ami ha durran, elkepesztö dolgok fognak törtenni, amit csak fokozni fognak a globalälis felmelegedes okozta kärok (väratlan katasztrofäk), gyakorlatilag emberek fogjäk egymäst megenni, vagy legyilkolni az elelem miatt, es mint tudjuk, az ember sok ezer evnyi civilizäciot kepes levetközni egy perc alatt ha a szitu ugy adja ki...
Nagyon remelem persze, hogy nem igy lesz, de sajnos a jelenlegi helyzetet elnezve szämomra ez tünik a legreälisabbnak, hosszu tävon (kb. 5 ev (higyjetek el ebben a felgyorsult vilägban ez baromi hosszu täv)) gondolkodva arra jutottam, ha a penzügyi rendszer ugymond konszolidältan omlik majd össze tehät a tarsadalom kordäban tarthato marad, akkor az arany lehet a legertelmesebb megtakaritäsi forma, ha viszont katartikusan, es kitör az anarchia, akkor a fegyver es konzervek 😀
A penz mint adossäg film mellett van a youtubeon egy mäsik film is, amit nagyon ajänlanek megtekintesre: A hülyeseg kora
Hamarosan írok róla, most már tényleg, csak rá kellene vennem magam, hogy végig is nézzem, csak sok az az egy óra ilyen filmre.
Egyébként tele van csúsztatással, meg tévedéssel, ennyit elöljáróban.
Érdemes lenne megnézni, a péánz, mint adósság videót a neten: http://www.youtube.com/watch?v=CvhD9rwaSqE
Már írtam arról a videóról.
És mi van akkor, hogy ha a bank az egész pénzt elteszi tartalékba? És ez a pénz lesz a kibocsájtandó pénznek a 2-5 % -os tartaléka. Mennyit is tud akkor bank kihelyezni hitelbe? A tartalékolás 2-5 % ma Magyarországon. Csak kérdezem.
És még valami. A kölcsönként kihelyezett pénz előbb utóbb ismét betetté válik. Ugyanazt a pénzt hányszor lehet hitelbe kihelyezni? Hányszor lehet kamatot szedni rá? Tudom, tudom ennyiszer forrás kamatot is kell azért fizetni, hiszen a betétre jár a kamat, de mennyi? (Látra szóló)
Miért is láttraszóló kamat jár rá? Mert az úgy jobban hangzik?
Amúgy ezt már ezerszer kitárgyaltuk, tessék utánaolvasni.
Én csak azt nem értem hogy lassan már kivágtuk az összes esőerdőt és kifogtuk az összes halat a tengerekből de mégis mindenhol azt hallani hogy milyen keveset fogyasztunk és ez mennyire káros. Még ha 2x annyit fogyasztanánk is mint most akkor a következő éveben még többet kellene hogy fennmaradjon a növekedés. Pedig mindenki tudja hogy ez fenntarthatatlan.
Nekem az benne a mulatságos, ahogy az ember még azt is képzeli magáról, hogy ez neki jár. 🙂
Általában csak egy hosszabb háború - esetleg több országot érintő természeti katasztrófa - átélése szokott rádöbbenteni egy társadalmat, hogy az emberélet lényege nem az, hogy az előző nemzedéknél / előző évnél 4%-kal nagyobb kényelemben, 4%-kal több tulajdonnal éljünk, s erre még naivan büszkék is legyünk.
Csak a szerencséseket! Ha ajánlhatom kölcsönözd ki, és olvasd el Diamond Jared: Összeomlás című könyvét. Sok esetben teljesen vakok vagyunk és egészen addig űzzük hamis vágyainkat ameddig egy majdnem teljesen kihalt és lepusztult szigetet hagyunk magunk után. (pl Húsvét-szigetek)
Nekem az alapvető bajom mérnökként -és tudom ezt felvállalva eláshatom magam- az, hogy bár magyarázták nagyon sokszor a közgazdaságtant -sőt még mérnök-közgázra is jártam valamennyit-, de akkor is azt látom mennyire ellentmondásos, hazug, dogmatikus valami, aminek az értelmes része egyszerűen semmibe van véve, a maradékból meg akkora lufit fújnak amekkorát csak tudnak.
Na jó legalább ennyire ki vagyok ábrándulva saját szakmámból is. A mindent megoldó gagyi teljesítmény mániás öncélú őrületből. 🙂
Jó az elemzés, csak a szokásos probléma ebben is megvan, azaz hogy nem az elejétől indul. Itt http://michael-hudson.com/2012/05/firing-alan-greenspan/ elmondja, hogy mi volt a kezdeti lépés, amely mára ennyire eladósította az amerikai dolgozókat. És mostanra már annyira el lettek adósítva, hogy Greenspan büszkén mondhatja, hogy annak ellenére, hogy nőtt a GDP, nem nőttek a munkajövedelmek, mert a nagy adósságteher miatt nem mernek a munkások béremelést követelni (nem emlékszem, hogy ez a rész is benne van).
Egyébként ha nő a GDP, azaz másképp az összjövedelem, de a munkajövedelmek nem nőnek, azt úgy hívják: fokozódik a kizsákmányolás.
A blogbejegyzések már csak ilyenek.
Ebben különböznek a 90 oldalas doktori disszertációktól.
A cikk éppen arról szól, hogy nem a kizsákmányolás fokozása okozta a gdp növekedését.
Nincs is baj azzal, hogy egy blogbejegyzés ilyen. Ezért lehet megjegyzéseket tenni, kiegészítendő.
A sajátommal azt próbáltam megvilágítani, hogy a történet nem úgy kezdődött, hogy az amerikai munkavállalók tömegei maguktól, egyik napról a másikra, felelőtlen hitelfelvevőkké váltak, hanem azt, hogy a chicagói iskola nyomán, Reagan alatt, tervezetten úgy változatták meg az adórendszert, hogy az a munkajövedelmeket terhelte jobban, szemben a tőkejellegű jövedelmekkel. Ez kényszerítette az ezáltal csökkenő munkajövedelmüket, hogy vegyenek fel hiteleket, ha a megszokott életszínvonalukat fenn akarják tartani.
"nem a kizsákmányolás fokozása okozta a gdp növekedését" – ennek a relevanciáját nem értem. A GDP növekedését mindig a kereslet növekedése okozza: több megtermelt árut (a több nem csak mennyiségi, minőségi is lehet) tudok eladni, ezért növelem a termelésem (többen jelentkeznek hozzád, így több tanfolyamot indítasz) – így nő a GDP (persze akkor, ha ez nem csak rám vonatkozik, hanem az árutermelők zömére). Ahogy Keynes tanította, csak mára a chicagói iskola elfelejttette: "The great puzzle of effective demand with which Malthus had wrestled vanished from economic literature. You will not find it mentioned even once in the whole works of Marshall, Edgeworth and Professor Pigou, from whose hands the classical theory has received its most mature embodiment." (A classical theory helyére be lehet írni a Chicago Schoolt.)
E fenti kettő egyben a megoldást is mutatja: növelni kell a munkajövedelmeket, hogy nőjön a kereslet, és nyomában a GDP. Persze ez a tőkejövedelmek csökkenését (vagy legalább is arányukét) jelenti.
Azert arra kivancsi lennek, hogy az emberek hany szazalek tartozik, az emberek hany szazalekanak,(valahogy savosan abrazolva)beleeszamolva az allamadosag egyenre eso reszet.Arra is hogy ez hogyan valtozik egy eros landolas eseten.
Optimista tipus vagyok, de most nem latom a fenyt az alagut vegen, mindezt ugy, hogy inkabb abba a szazalekba esek, akinek tartoznak.
Koszi az irast, tetszik... vagyis megsem....:(
Nagyon jó és hasznos a bejegyzés a magam részéről többször is szorgalmaztam, hogy makroekonómiai összefüggésekről is érdekes lenne többet írni! Tetszik, nem tetszik így működik a modern kapitalista gazdaság - mármint hogy a minél magasabb profit realizálása érdekében hatalmas hitel-buborékok jönnek létre ciklikusan- majd kidurrannak és itt a válság, amit az államok, nemzetközi intézmények igyekeznek kezelni , hogy ne jöjjön el a gazdasági világvége a globalizált világban. Volt egy közgazdász még a XIX. században és írt egy vaskos könyvet a témáról Karl Marx: Das Kapital.
Kb egy éve láttam a Der Spigel címlapján - nagy cikk Marx és a globalizált világgazdaság napjainkban.Érdemes beleolvasni ha megvan valakinek!
A magyar elektronikus könyvtár mindenkinek elérhető. 🙂
http://mek.oszk.hu/04700/04724/04724.pdf
MOst néztem meg egy animált filmet a pénzről, adósságról és a hitelek fejlődéséről a történelem során a youtube-on. A címe "A pénz mint adósság" Hasonló gondolatokat fogalmaz meg mint a cikk szerzője. Nagyon tanulságos! http://www.youtube.com/watch?v=CvhD9rwaSqE&feature=player_embedded
Kíváncsi lennék a Szerző és az Olvasók véleményére is a fent linkelt videóról és arra, hogy a levont tanulság és megoldási javaslat a film végén helyes-e. (állami kézbe visszavont pénzteremtés, a bankok fedezet/kiadott hitel arány 1:1 arányba való visszavezetése.
SZERINTETEK?
Sajnos elég hosszú a film, 56 perces, de cserébe olyan mint ha animációt néznél 😉
Sok jó dolog van benne (pl. történelmi áttekintés), de nagyrészt sületlenség az egész. Különösen a fő eredménye, hogy az adósságot elvileg soha nem lehet visszafizetni. Ami teljesen hamis. Pedig ez a lényege az egész filmek. Ahogyan az se igaz, hogy a résztartalékos bankrendszer szükségképpen inflációt gerjeszt (ellenpélda Japán).
De az interneten átunna olvashatsz, hogy mennyire hamis, az amiket állít. (A youtube-on a hozzáoszlások között is találhatsz ilyeneket).
Sziasztok!
"A kormányoknak és jegybankoknak nem akadályozni kellene a folyamatokat, hanem biztosítani a szabályozott landolást. "
A kormányok vajon rudják-e szabályozni az emberek reakcióját, a társadalmi folyamatokat, kézben tudják e tartani azt a gyeplőt ami elé 7 milliárd ember van befogva. 1929 társadalmi következményei végül is háborúhoz vezettek. A cikk logikusan felépített, de nem foglalkozik a társadalmi hatásokkal csak a gazdaságra koncentrál. Óriási a tét és a felelősség.
"1929 társadalmi következményei végül is háborúhoz vezettek."
Tyű, azért ez elég erős általánosítás.
Volt annak a háborúnak számos egyéb előzménye is.
Akik az USA kormányának kölcsönöztek pénzt, azok avval lesznek kénytelenek előbb-utóbb szembenézni, hogy a befektetésükért visszakapott pénz reálértéke nem annyi lesz mint amennyivel előzetesen számoltak, hisz a következő generáció nem lesz képes ekkora hiteltömeget reálértéken visszafizetni. És ez persze igaz sok más gazdag országra, ahol a magánszemélyek, a bankok és a cégek azt hitték hogy ha a gazdaság nem termeli ki a hozamot, akkor majd a kormányok megteszik helyettük. Egy rövid ideig mindenképp de előbb-utóbb szembe kell nézni a valósággal. Az állampapír vásárlás és a nyugdíjjárulék egy csúnya pilótajáték aminek a végén generációk fogják elveszíteni az életük során felhalmozott tőkéjüket és lesznek kénytelenek élni öregkorukra nyomorszinten, ha nem hagynak maguk után segítő, támogató utódokat.
Egyre több ország kapcsolódik be a világpiaci körforgásba,ezért eltolódik
a termelés , fogyasztás és a tőkekoncentráció ezek irányába.
A technikai fejlődés is a robotok irányába hat ezáltal egyre többen veszítik el munkájukat,fogyasztásuk jelentősen csökken.
A gazdagok egyre gazdagabbak lesznek,milliók elszegényednek...
mi lesz ennek a vége?
Én szétválasztanám a problémát 2 részre:
1. Céges hitelek, beleértve a hosszú lejáratú, elsősorban beruházásra, és a rövid lejáratú, elsősorban készletbővítésre fordított hiteleket.
2. Lakossági, fogyasztási célú hitelek, beleértve a lakáshitelektől az áruhitelig mindent.
Utóbbi az, amit le kellene építeni, előbbire mindenképpen szükség van, ugyanis attól, hogy a koncepciója megvan egy cégnek egy beruházás megvalósításához, még tőke is kell, Európában pedig ma erre elsődleges forrás a banki hitel és csak utána jönnek a részvények és a kötvények. Nem gondolom, hogy ha a beruházások kizárólag a tulajdonosok forrásaira és az előző évek eredményeire támaszkodnának, akkor hosszútávon hatékonyabb lenne a gazdaság, mert így egy-egy vállalat felfutása jóval lassabb lenne, ezért gyengülne a verseny.
Léteznek fogyasztói beruházások is.
Az, hogy ezt a szegmenst le kéne építeni, teljesen abszurd.
Egyrészt, mert ha Magyarországra vetítem, akkor fokozottan igaz, hogy NEM VOLT tömegesen hozzáférhető olcsó hitel. A devizahitel sem volt különösen kedvezményes, pusztán megfizethető. Nálunk eleve nem volt hitelkánaán, a fogyasztás és az eladósodás növekedése teljesen normális léptékű volt.
Gazdasági szempontból fogyasztói beruházás az, ha valamit megveszek, amitől nekem valami a jövőben olcsóbb lesz, így jó esetben ez megtérül. A fogyasztói hiteleknek ez nagyon kis töredéke, pl. a ház szigeteltetése hitelből vagy egy energiatakarékosabb háztartási gép vásárlása ilyen. Vagy egy nyelvtanfolyamra kifizetett pénz ha azzal a jövőben jobb állást lehet szerezni. A plazmatv, sőt a legtöbb esetben az építkezés sem ilyen kategória.
OFF
Bocs, hogy offolok, szeretnék tőled kérdezni valamit Kiszámoló.
Önkéntes nyugdíjpénztár ( MKB ). Szerinted érdemes most a kiszámítható portfólióból váltani kiegyensúlyozottra vagy növekedésire? Vajon mi jöhet ilyen brutális hozamok után?
Kösz
Minden pénz valakinek az adóssága. Igen, a készpénz is. Ha nem hiszed, próbálj vele életben maradni a sivatag közepén. Ha nem tudod elcserélni más emberekkel a pénzt ennivalóra, ha a másik nem hisz ("nem ad hitelt") a pénz beválthatóságára, és nem hajlandó hitelezőként a helyedbe lépni, akkor éhenhalsz. A készpénz a jegybank adóssága. A jegybank soha le nem járó, következésképp a jegybanknál semmire sem beváltható adóssága. Ennyit a "valóságos" pénzről.
Pénzre, azaz adósságra mindig szükség lesz, amíg időben és térben távoli termelések és fogyasztások között transzfert kell teremteni. Hozomra nem szeretnek termelni az emberek, de hát a pénz is csak afféle "hozom", csak pontosabb, mert számolni lehet vele.
Bár igaz, no de tegyünk már nagy különbséget a között, hogy a SAJÁT munkám értékének megfelelő követelésért (pénz) kapom kezembe a birkacombot avagy okostelefont, és a között, hogy MÁS munkája fejében létrejött követelésért (amit, illetve annál kicsit még többet is (kamat) később majd le kell dolgoznom neki - csak közben egyszer azt is pénzre váltjuk meg vissza, ill. beiktatunk pár közvetítőt).
Vagy elfogyasztasz minden nap mindent, amit aznap termeltél, vagy adósoddá teszel másokat illetve adósává válsz másoknak. Ha nem találsz valakit, aki szívesen adósoddá válna, akkor nem tudsz pénzt felhalmozni sem, hiszen nem lesz, aki adósod lévén a jövőben adna valamit a múltbeli munkádért. Mivel a pénzrendszer személytelen, ez sokszor nem nyilvánvaló. A hitel nem más, mint az emberek gazdasági együttműködésének méricskélése. Mindenki adós és mindenki megtakarító valamilyen szempontból, és egyik nem létezhet a másik nélkül. A kamat azért pozitív, mert az ember hedonista természetű. Ha a reálkamat negatív, akkor viszont megéri inkább adósnak lenni.
Következtetés:
A mai kormányok, amelyeknek sokkal rövidebb átfutással sokkal részletesebb gazdasági adatok állnak rendelkezésükre, és sokkal több könnyű útjuk is van befolyásolni az állampolgárokat - sokkal gyávábbak, mint 1929-es elődeik.
"A mai kormányok...sokkal gyávábbak, mint 1929-es elődeik."
Ez nem csak bátorság kérdése, egyszerűen nem áll érdekükben népszerűtlennek lenni. A demokrácia szerintem nem alkalmas a hosszú távú célok elérésére. Ezért odázza el minden kormány a problémákat.
Ahhoz, hogy itt helyre álljanak a dolgok (ha jól értelmeztem a cikket), és tényleg a hitelek minimalizálva legyenek, kb a következőkre lenne szükség:
-a lakosság fizesse vissza az adósságait (beleértve a milliós jelzáloghiteleket)
- az aktív dolgozók fizessék vissza (pl adóterheken keresztül) az államadósságot
- az aktív dolgozók tartsák el a mostani nyugdíjasokat (akár az adójukból, akár ha a kormány magára hagyja a nyugdíjasokat, akkor az idős rokonok eltartásával)
- az aktív dolgozók képezzenek nyugdíjtartalékot maguknak
- neveljenek fel gyerekeket, taníttassák ki őket, és hogy ne kelljen hitelt felvenni a gyerekeknek a lakásra, tegyenek félre egy jelentősebb összeget a számukra
- és mindezt tegyék meg válság idején, mert ugye ha kipukkan a hitellufi az válságot jelent
Vagy dugjuk a fejünket a homokba és várjunk még pár évet, amíg még tovább nő a probléma.
Japánban már 230% az államadósság és semmi megoldás nem látszik. Ezelőtt 20 évvel még kezelhető lett volna a probléma.
A gyerekek lakhatasa a gyerekek problemaja. Mar le akartam irni, mert szerintem oriasi butasag a gyerek lakasara gyujteni. Sokkal bolcsebb megtanitani a gyereket, hogy hogyan keresse meg ra a penz, hogyan sporoljon ra.
Bár egy kicsit talán a ló túlsó oldalára estél (óriási butaságnak nem nevezném), de a gondolatodat értem, és teljesen egyetértek. Nem egy példa van a túl könnyen kapott vagyonnal való felelőtlen bánásra, aztán a szülő bánkódik, hogy a gyerek úgymond méltatlanul él a családhoz. Naná, a helyében talán ő is azt tette volna...
Sőt, ne felejtsük el, hogy a bérlés is alternatíva. Itt a Kiszámolón többször megbeszéltük már. (Csak azért, hogy aki nekem akar esni, hogy a gonosz bérbeadóim így meg így bántak velem, az inkább keresse vissza azokat a cikkeket, és oda írjon. :-))
Szóval a hitelezéssel folytatott világméretű pilótajáték miatt egy irtózatos világgazdasági összeomlás fenyeget, ami 3. világháború nélkül is százmilliók halálát okozhatja, de még tényleg hozzá jöhet egy világháború is. Ez a levonható konklúziója a cikknek.
Pedig nem erről szól.
Én csak azt nem értem, hogy ha van elég gép, tudás, munka és élelem a Földön, akkor miért kell ekkora hisztit csapni a pénz miatt, hogy igazából reális ok nélkül minden összedőljön miatta. Nem tudom, nem az lenne-e a megoldás az összeomlás és a világháború elkerülésére, hogy világszerte politikai közmegegyezéssel bezárják a tőzsdéket, kártalanítás nélkül államosítják a bankokat és biztosítókat, és a hitelezést átveszi az állam, olyan szabályokkal, amelyek józanok, vagyis a mostaniakhoz képest nagyon szigorúak. A kisbefektetőket ki kell fizetni a nagybefektetők pénzéből. A nagybefektetőktől pedig el kell rabolnia a vagyonukat a kormányoknak, mert ennek a pilótajátéknak, "halálos világlufinak" a döntő része az ő kezükben van. Ha elvesztik ezt a képzeletbeli pénzüket, attól megmarad a luxuséletük (vagy legalábbis a jómódjuk), csak a tébolyult játékszereiket csavarná ki a kezükből a kormányokon keresztül az életben maradni akaró társadalom.
Hogyan formázod a hozzászólás szövegét?
hát így
meg így
meg így isNa jó, nekem van egy külön felületem ehhez, ami nem publikus 🙂
Jaj, hát az világos, eddig is tudtam. 🙂
De Halász Patriknak??
Húúú amit leírsz az teljesen ellentétes azzal, amire a keleti tömb országaiban élő átlagemberek vágytak az előző ideológiai rendszer alatt. Teljesen ellentétes a jelenlegi ideológia tanításával is.
Ja és az ember alapvető ösztöneivel is ellentétesek.
Mindenki magántulajdont akar, és ha lehet kicsit többet.
Aki bemegy a boltba mind csak akciósat akar vásárolni. Meg olyat, amihez 20%-ot hozzácsomagolnak... Még az is csak az olcsót nézi akinek a fizetése lehetővé tenné, hogy olyan terméket vegyen amivel a saját szomszédja munkája marad meg...
Az akciós az olcsó, a gazdaságos, a jó fogás (mindegy mit kap akciósan). Az ami nem akciós drága, lehúzás (és sajnos sokszor a brand pont erről szól).
Tudod mi a jómódunk? Nagyszüleim egy kancsó vízzel meg tudtak fürödni. Ki az aki ma bevállalna egy lavór vízben fürdést?
Nem a mi generációnk, magától legalább is biztosan nem.
Én szoktam túrázni járni, 1 lavórnyinál kevesebb vízzel is megfürödtem már tökéletesen, és még élvezem is mint találékonyságot. 🙂
Vicces pont az amcsikat hozni, ha jól tudom ők akkor és annyi pénzt nyomnak, amennyit akarnak... meg ugye náluk van az egyik nagy hitelminősítő, aki tán még az usa pénzügyeibe is keményen beleszólhat, lényegében nem az usa dönt a pénznyomásról, hanem ez a ,,civil, független'' szervezet. HA jól tudom, valahogy így működik.
Hazánk nem nyomhat annyi pénzt, amennyit akar, és akkor és úgy sorolják bóvli kategóriába, ahogy és amikor akarják. Az usa nagyobb adóssággal rendelkezik, de ez ugye le van tojva. És nem azért nagyobb az adósság, mert nagyobb az ország, hanem arányaiban nézve, tehát reális a kép. HA jól tudom.
Arról meg ne is szóljunk, hogy a németeknek hatalmas biznisz ez az euró huva-vona...
A magyar gdp jelentős részét az időjárás befolyásolja. A kanadai meg az usa-ban termett búza azért olcsó, mert hatalmas területeken termesztik, és lényegében csak elvetik, nem törődnek vele, amennyi terem, annyi terem, a nagy terület miatt lényegtelen szinte, majd eladnak a létezőnél többet a tőzsdén. Így öntözésre, vegyszerekre sem költenek annyit, míg nálunk fontos a hektáronkénti termésmennyiség.
A magyar hús drága. Hiába van Csányi kezében a takarmánytól a feldolgozásik egy egész üzletlánc, mégis veszteséges a cég... Csányi megteheti, hogy lenyel évi jó pár millió, ha nem egy milliárdos veszteséget is. Főleg ha drága árukat állítanak elő, azt nem lehet emelni, mert még így is csak külföldön veszik meg. Röhej amúgy, hogy ugyan az a szalámi külföldön jóval olcsóbb, mint itt... oks, 5%-os áfakulccsal majd megnézzük, ha beleesik ebbe a luxusszalámi.
Ezért hoznak meg dán sertést jobb esetben, rosszabb esetben lengyelt vagy románt. Dánia időjárása kedvez az állattartásnak és a növénytermesztésnek, hiába kis ország, így a magyar ténylegesen minimális költségeknél is jóval olcsóbb tud lenni. És innentől le van tojva, ha a magyar áru minőségi.
az usaban a gepeites es a GMO no meg a tamogatasok miatt olcso... nem azert, mert 2* annyit adnak el mint amit megtermelnek...
Valaki érti a logikát?
Adott a tehéntej, az EU-ban annyi van belőle, hogy sajtot miegymást kénytelenek gyártani a feleslegből. (értéket és eltarthatóságot növelve ezáltal)
Volt, -mert már nincs- itthon is rengeteg tej, de azt csak olcsón akarták megvenni a gazdáktól. Mert verseny van.
Az EU-ból behozott vizezett homogénezett nem tej olcsóbb volt...
Tehát elvileg ihatnánk tejet, de nem tesszük, mert a víz olcsóbb.
Tök jó a cikk. Bár szerintem a gazdaságnak nincs olyan állapota, hogy egyensúlyi - nincs hiva visszatérni. Maga a gazdaság, a kultúra, az élet maga egy buborék vagy buborékok sorozata. Sajnos nem eredeti gondolat, hanem a Tőzsdecápák 2 elejéről való. 🙂
Így persze az adósságból való költekezés is felesleges önostorzás, elvégre a pénznek sosem volt valós forrása, csak a semmi. És jól van ez így. 🙂
ne haragudj, de a penz eredeti forrasa az arany, ezust, es mas ertekek voltak, amit az emberek szerettek!! Innentol kezdve ez nem csak egy lufi... Persze visszaterhetnenk az aranyhoz, de valoszinuleg nem fogunk.
"A jelenlegi válságban a korrekció elmaradt, a nyugati világban csak egy kismértékű hitelállomány leépülése figyelhető meg, úgy a magánszférában, mint az államadósságban. Tulajdonképpen nem korrigáltuk a problémát, csak görgetjük magunk előtt, miközben egyre csak tovább hízik és minél később dől ránk, annál fájdalmasabb lesz a végeredmény."
Itt is erről írnak:
privatvagyonkezeles.hu/alapblog/16-citadella/2607-
"Japán már 22 éve vergődik: a monetáris élénkítés nem hozta meg a tartós eredményt, azonban a nulla közeli kamatokat már nem lehet tovább csökkenteni."
Költségvetési élénkítő csomagok Japánban
privatvagyonkezeles.hu/alapblog/57-a-nap-abraja/archiv/2673-a-nap-abraja-130221
Okos Tóni, közgazdasági tekintetben van. Marshall-görbéknek hívjuk, és a piac mindig is az egyensúlyi helyzet felé mozog.
Egyszerű példával:
Sokan gyártanak túrórudit. A verseny miatt lemegy a túrórudi ára, sokan megveszik, ekkor emelkedik a túrórudi ára, magas ára lesz, nem kell a sok túrórudi, lejjebb megy az ár. És így megy örökkön örökké. Ha lenne egy túrórudi törvény, ami kimondaná, hogy csak x darab cég gyárthat túrórudit, y mennyiségben, még akkor is a zemberek kedvétől függne, mennyi túrórudit esznek, igaz a túrórudi piacot nem lehetne bedönteni.
A másik vonzat, hogy amelyik túrórudi gyártó nem fejleszt, az csak drágábban tudja eladni a sok túrórudit, ezért ha csökken a túrórudi ára, akkor ő kiesik a versenyből, tönkremegy. A kínai túrórudi olcsóbb, ha alacsony bérért dolgozik a vágottszemű túrórudi gyártó szakmunkás. Az más kérdés, hogy egy havi kínai ,,alacsony'' bérből a kis túrórudi gyártó szakmunkás vesz fél évre elegendő rizst...
A valóságban sosincs egyensúlyi helyzet (a tökéletes piacon van csak ilyen), és nem csak azért, mert nem lehet elérni, hanem azért sincs, mert nem is tudjuk hol van, és folyamatosan változik a keresleti és a kínálati görbe is. A valóság nagyon eltér attól, amit a Marshall görbe mutat, megjegyzem a keresleti és kínálati görbe is lehet végtelen féle, mert adott piacon adott árura vonatkozik, így akár lehet olyan is a keresleti függvény, hogy bizonyos szakaszán a növekvő árra nő a kereslet, csökkenő árra csökken. Tudnék mondani ilyen terméket, ahol előfordul.
Kiszámoló,
sokszor leírtad, hogy magánszemély hitelfelvételi döntései közül az egyetlen racionális a lakáshitel. (Legrészletesebben itt: //kiszamolo.hu/alberlet-vagy-sajat-lakas-melyik-az-olcsobb/) (Ha jól értem, azért, mert feltételezzük, hogy az ingatlanok értéke hosszú távon legalább az összes termék inflációjával növekszik - bár ma Magyarországon még ez sem adott.)
Nagyon kíváncsi vagyok, *ennek a cikknek* a vonatkozásában hova sorolod a lakáshitelt?
szerintem a lakasarak novekedtek az inflacioval. Most egy kis korrekcion van a sor. A multkor szamoltuk ezt ki, kb 30 eves tavlatban. 2000 elotti arakat nezzel, akkor ez kb kijon.
"Most egy kis korrekcion van a sor. A multkor szamoltuk ezt ki"
A múltkor - itt a Kiszámolón? Melyik cikk az?
Még mindig nagyon érdekel, mit mondasz erre. 😉
Szerintem vannak pozitiv jelensegek ( bar igaz lehetne jobb is )
Jo irnay volt az allamadosag maximalizalasa ( rosz, hogy 50% es hogy csak a kovetkezo kormanyra lesz kotelezo a csokkentes )
Jo irany a kamatok maximalizalasa, de tul magasra lettek belove a maximum kamatok.
Amugy valoszinuleg az kene, hogy az allam csokkentse az adosagait, valamint a sajat lakossaganak magasabb kamatot adjon mint a kulfoldinek, hiszen igy a penz orszagon belul marad.
A masik ami kene, hogy a lakossagnak adhato hitelek kamatai es koltsegei alacsonyan legyenek belove, hogy ezeket max betetszerzesre hasznalja a bank, es szunjenek meg a jokis hitelcsapdak ( pl hitelkartyat se bocsajtananak ki ilyen mertekben, ha csak havi 1%ot kerhetne a bank )
"1929-ben ugyanez volt a felállás, a gazdaság évtizedek óta hitelből produkálta a látszatnövekedést, ez a lufi durrant ki 1929-ben.
Akkor egy nagyon komoly és fájdalmas korrekció történt, azonban ennek eredményeképpen pár év után a gazdaság újra helyreállt.
Az emberek erőltetett ütemben építették le az adósságaikat, amivel együtt járt a gazdaság korrekciója is, a GDP pár évig együtt zuhant a hitelállomány nagyságával."
Úgy tudom, a gazdaságot akkor az új háborúra való készülődés, vagyis a hadiipar húzta ki a válságból. A náci párt pedig a "nagyon komoly és fájdalmas korrekció" idején jutott hatalomra Németországban. Vajon miért nem történhet meg mindez ismét, csak még nagyobb mértekben a még nagyobb adósságválság után várható még nagyobb gazdasági összeomlás eredményeként? Persze, szó szerint "nem erről szól a cikk", de ez a kérdés logikusan következik belőle.
teves.
A haboru a valsag nelkul is kitort volna. Sok orszag csak 1940-ben kezdett el fegyverkezni, megis vegetert naluk is a valsag.
Miert tort volna ki amugyis a haboru? Mert azt tul sokan akartak ( Elegedetlen Olaszok, Japanok, es az elso vilaghaboru utan revansot akaro Nemetek tomegei ) Erre a nacik csak rajatszottak. Az elso vilaghaboru utan amugy 20 eves tuzszunetet vizionaltak, nem beket...
A 29-es válság is világgazdasági jelenség, tehát az, hogy voltak országok, amelyek csak 40-ben kezdtek el fegyverkezni, az nem érv. Meg amúgy az sem, hogy a háború egyébként is kitört volna, ugyanis nem arról van szó, hogy válságkezelési célból fegyverkeztek volna, hanem pont fordítva, az hogy fegyverkeztek, segített kilábalni a válságból.
Talan csak Nemetorszag fegyverkezett 32-ben ( bar akkor meg ok se nagyon, komolyabban csak 36 tol kezdtek meg). A tobbi orszag nem inditott kulonosebb fegyverkezesi programot, hanem inkabb epitkezni kezdtek. A haborukat amugy az robbantja ki, ha uj ero jelenik meg, ami ujra akarja osztani a teruleteket. Tehat a valsagnak maximum polgarhaborukhoz lehetett koze, mashoz nem.
De persze ha az idorendiseg miatt mindenkeppen a haboru okozojanak akarod tekinteni a valsagot es az abbol valo kilabalast, akkor ugyis minden ervet le fogsz ezzel soporni.
Ha egyes országok fegyverkezése már mondjuk 1935-ben elkezdte élénkíteni a világgazdaságot, akkor ez az élénkülés azoknak az országoknak a gazdaságára is pozitív hatással lehetett már a '30-as években, amelyek csak 1940-ben kezdtek fegyverkezni.
Tehát továbbra is jogosak a kérdéseim, továbbra is nagyon nagynak látszik a várható világválság fenyegetése és továbbra is kérdés, hogy vajon nem az általam felsoroltak jelentenék-e a megoldást - illetve hogy mi más, ha nem azok.
A valsag 33-34ben vegetert. Es nem a fegyverkezes miatt, hanem a nagyszabasu epitkezesek oldottak meg a problemat.
A valsag csak ugy segitette maximum elo a haboru kitoreset, hogy voltak orszagok amelyek gyorsabban tudtak kilabalni, igy jelentos elonyre tettek szert, es voltak ahol ez nem sikerult igy lemaradtak.
janoka
"Ez félreértés. A bank se bocsáthat ki több pénzt, mint amivel rendelkezik, mert akkor hamis pénz előállításának bűntettét hajtaná végre. Amit a bank kibocsát az mind “valós” pénz, olyan értelemben, hogy valamely betétesnek (kötvényesnek, stb.) a valódi bank részére bocsátott pénze."
Az a heyzet, hogy Te tudod rosszul. Kérlek nézz utána egy pénzügyes tankönyv kereskedelmi banki pénzteremtés fejezetében, pl. a Corvinus-osban.
A bank jegybankpénzt nem, de számlapénzt tud teremteni teljes betétes fedezet nélkül. A rendszer így működik.
Ha ez így van, akkor semmi gond a magyar államadóssággal! 1. Csinálunk USA-ban két kereskedelmi bankot meg egy céget (korlátolt felelősségű persze). 2. Mit hitelfelvevő a cégünk felvesz 1 millió dollárt hitelt az B1 bankunktól (amit a számlapénz létrehozásával semmiből létrehoz a B1), majd berakja az B2 bankunkba betétnek. A B2 bankunktól ezután a cégünk felvesz 10 millió dollárt hitelt (amit megint számlapénzként semmiből teremt elő a B2) és berakja betétnek a B1 bankba. Ezt még párszor megismételjük és máris lesz pár milliárd dollár betétje és hitele a cégünknek. Ezután a betét kivesszük átutaljuk a magyar állam államadósság csökkentő számlájára, majd csődöt jelentünk a céggel és a két bankkal és lelépünk USA-ból. Itthon O.V.-től megkapjuk a legnagyobb hős kitűntetést, stb., stb.
A rendszer nem így működik (annak ellenére, hogy sokan riogatnak effélével).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Monet%C3%A1ris_politika#A_monet.C3.A1ris_politika_eszk.C3.B6zt.C3.A1ra (Egyszerűsített banki mérleg)
http://en.wikipedia.org/wiki/Fractional_reserve_banking
Akkor mégse működik a számlapénz teremtése? Kár, mert kértem volna, hogy 10% azért az én számlámra kerüljön...
Rebel:
Sokan tanulják közgázból a banki pénzteremtés működését, azonban sokan, így te is, félreértelmezik.
Az, hogy nincs teljes fedezet, az nem azt jelenti, amiről te beszélsz. Valójában minden hitel mögött betét van vagy más banktól, nemzeti banktót, stb. kölcsönvett pénz van. A nem teljes fedezet azt jelenti, hogy a banknál nincsen annyi pénz, hogy ha egyszerre az összes betétes kérné a pénzét, akkor csődbe menne, mert nem tudná fizetni, mivel nagyjából ennek a pénznek csak 8-15%-a van meg nála. Ugyanis a bank mérlege úgy néz ki, hogy forrás oldalon van a szavatoló tőke (többnyire saját tőke, de kicsit csalóka, mert ide tartoznak csőd esetén nem fizető kötvények is, úgynevezett alárendelt kölcsöntőke kötvények) és a betétek, utóbbi sokszorosa előbbinek, eszköz oldalon meg ott vannak a hitelek, államkötvények, stb. A forrás oldal és az eszköz oldal pedig megegyezik, a forrás oldalon pedig állításoddal ellentétben nincsen olyan tétel, hogy semmiből teremtett számlapénz.
Nem, a banki pénzteremtés a következő módon működik:
Van 3 ember. Józsi, Pista és Béla. Józsi kölcsönad Bélának 1000 Ft-ot. Pista ebből kölcsönad Bélának 900 Ft-ot (100 Ft tartalék). Béla a 900 Ft-ból pálinkát vesz Józsitól, aki ezt kölcsönadja Pistának, aki kölcsönad ebből 810 Ft-ot Bélának, aki ebből megint páleszt vesz Józsitól, aki kölcsönadja Pistának, az Bélának...
Így aztán a végén azt kapjuk, hogy a kezdeti 1000 Ft-ból lett egy rakat tartozása és követelése Pistának, egy rakat tartozása Bélának és egy rakat betétje Józsinak. Ezért teljesen jogos állítani azt, hogy Józsi pénze, ami betétben van, végül is virtuális. Valójában azonban ezen pénz mögötti értéket ő megteremtette, és ez lecsúszott Béla torkán. Az viszont nem igaz, hogy ne lenne a kihelyezett hitel mögött betét, mert valójában van. Magyarországon egyébként a hitelállomány azért nagyobb, mint a betét állomány, mert a hitelek forrása külső, tehát a leánybank forrásai között külföldi tartozások vannak (akár saját anyabank, akár más bank felé).
És ha már Józsi, Pista és Béla esete, mivel Béla a torkán gurítja le a tartozásait, ezért ez a rendszer így nem tartható fent. Egészen más a helyzet, ha Béla beruházásra költi, mert akkor van esélye visszafizetni tartozását.
Végre valaki elmagyarázta... Kár, hogy én nem tudok ilyen okos dolgokat leírni.
Szerintem a félreértés abból jön (a filmben is), hogy a bank megteheti azt, hogy ha hitelt vesznek fel nála, akkor a hitelhez szükséges forrást nem közvetlenül betétekből, hanem például a jegybanktól felvett hitelből finanszírozza (ami persze olyan mintha a jegybank betét helyezett volna el nála, szóval ez is betét). Mivel pedig a jegybank jogosult pénzt nyomtatni, ezért ez a pénz a "semmiből is előállhat", hiszen annyi pénzt nyom, amennyit a saját politikája alapján akar.
De ha egy kereskedelmi bank tényleg semmiből állathatnak elő pénzt, pusztán csak a hitelszámlán elektronikus jóváírással, és a betétek pusztán csak valami néhány %-os háttér tartalékként szolgálnának, akkor egy bank akármilyen alacsony hitelkamatot is adhatna, hiszen nem a betéti vagy jegybanki kamatra kellene a marzsot rárakni, hanem a 0%-ra...
A jegybank nem ad csak úgy pénzt a kereskedelmi banknak.
Akkor én is rosszul gondoltam a dolgot. Köszönöm hogy kijavítottál.
Mindössze a taglalt videóból nekem ez jött le, ill. legalábbis én így reprodukáltam (lehet hogy hibásan), hogy miből jön az egész félreértés. De én nem vagyok szakértő az ilyen mélységű témákban...
Most ezt visszaolvastam - Tündérmeseországban ha jól értem mostanság ez is megvalósulni látszik??? Már hogy a jegybank ad a kerbanknak (már amelyiknek) 0 százalékkal ugye....
(sóhaj....)
Most nagyon röhögök, kicsit későn olvastam el ezt a szemléletes példát.
Magyarul abban a rendszerben, amit Rebel írt le, egy banknak az lenne a racionális viselkedése, hogy jelentősen több hitelt bocsát ki, mint amennyi betétet beszedett - a "számlapénzt tud teremteni teljes betétes fedezet nélkül" módszerével -, és a hitel kamatát kisebbre lőné be, mint a betéti kamatát. És még így is nyereséges lenne!
Én meg a tőlük felvett hitelt helyezném el náluk betétben! De azt hiszem, ez ugyanaz, vagy hasonló, mint amit te leírtál az Amerikában alapítandó cégekkel.
Amúgy itt egy oldal ami részletesen elmagyarázza a dolgot:
http://bankokmukodese.com/
"Azonban ha emelni akarják a kamatokat, akkor a gazdaság attól fog fejre állni."
Ez a "fejre állni"egy kicsit szakmaibban esetleg egy pár mondatban bővebben kifejtve?
"Érdemes megnézni a képen az 1929-es, válságot okozó hitelállomány nagyságát és a mai állapotokat."
Itt melyik grafikont kell nézni? Gondoltam, ide beszúrsz valami GDP arányos összehasonlítást százalékban a két időszakról, de nem találom. Köszönöm.
Picit feljebb ha görgetsz, ott a GDP arányos hitelállomány az elmúlt száz évben. 🙂
Mármint a privát szektoré. Oké.
@Kiszamolo: szerintem bízzuk a piacokra a kamatok alakulását. Vagy az túl egyszerű lenne? 🙂
Ceteris paribus próbálod meg vizsgálni a gazdaság működését. Gondolj bele, hitelek nélkül hány munkahely lett volna. Nem lett volna kereslet az ingatlanokra, nem lett volna építőipari szektor, nem lett volna építőanyag előállítás, nem lett volna szükség azok alapanyagaira sem, így a hitelkihelyezés visszafogása az összes szektorban a munkahelyek elvesztésével, az ezen szektorbeli munkavállalók fogyasztásának visszafogásával járt volna. Ugyanez igaz az autógyártás tekintetében is.
A legnagyobb baj nem a hitel maga, hanem a nem megfelelő felhasználása, illetve a devizában történő eladósodás.
Nemrég fedeztem fel a blogot és érdeklődéssel olvasom a nagyszerű bejegyzéseket.
Úgy gondolom azonban,hogy a pénzteremtés témakörben írt bejegyzések nem pontosak.
Ha hitelt veszek fel a banktól, akkor nem egy másik betétes pénzét kapom meg. A bank valóban "pénzt teremt" oly módon, hogy jóváírja a számlámon a felvett hitel összegét.
Konyhanyelven fogalmazva, az egyik oldalon a bank eszközei között hitelként jelenik meg az összeg, a forrás oldalon pedig nő a bank betétállománya (az én számlámon megjelent összeggel, ugyan nem tettem be semmit a bankba, de betétesnek számítok). Ezáltal a gazdaságban lévő pénzmennyiség megnő. Valóban igaz, amit a hitel/betét arányról írtál, de nem azért mert a betett készpénzt (mert ténylegesen "betenni" csak azt lehetne a bankrendszerbe) adják ki újra, hanem mert a teremtett hitel is betétként jelenik meg a bankrendszer mérlegében.
Kedves Kiszámoló!
Érdekes cikk, de címe alapján én egyáltalán nem erre számítottam. Azt hittem, egy elméleti fejtegetés lesz egy olyan világ működéséről, amiben nem létezik hitel. Pontosabban, hogy mi lenne velünk mai világunkban, ha nem lenne hitel. Puszta kíváncsiságból érdekelne, és bizonyosan megvilágítaná, hogy miért szükséges pl. a vállalkozói hitelfelvétel.
...ahogy eelolvastam ezt a cikket és a commenteket, úgy érzem, hogy amit a rendszerváltás elött tanultam az a pénzrendszer a jó. Marx-nak van igaza? Ami a 60-70 -es években történt Magyarországon az a jó? Akkor miért bukott meg a Kádár rendszer?
Azért mert ők sem úgy csinálták, ahogy tanították, gondolom.
Hello!
A cikk írása óta eltelt 2 év. Történt valami érdekes? Még nem estünk recesszióba mikorra várható? Most már a FED is kamatemelésre készülget mi lesz a következménye?
Csak most keveredtem ehhez a cikkhez, de felvetodott bennem ezek alapjan egy konnyen lehet, h hulye (vagy eppen naiv) kerdes, de:
en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_public_debt
Hogy jon ki a buvesztrukk, hogy a GDP aranyos oszlopban nincs negativ elojel?!(avagy kinek tartozik vegso soron mindenki)
A grafikonokon még a 16brd dolláros adósság van, de Obamának köszönhetően ez ma már felment 19brd dollár fölé.
usdebtclock.org/
Szerinted ezt direkt csinálják a pénzügyi vezetők? Direkt adósítják el az országot és az embereket, hogy aztán betereljék őket egy szigorú pénzügyi rendszerbe, ami a Jelenések könyvében van, hogy senki nem vehet és adhat semmit csak akin ama bélyeg van?
Miért nem látják, hogy ebből nagy dráma lesz?
@greg :
Az allamok cegeknek es maganszemelyeknek tartoznak ( tobbnyire), nem pedig masik allamnak. Ha a maganszemelyek allampapirallomanya is fel lenne sorolva, akkor jonne ki a 0.
@gomb Jelenések könyve, hmm, a maja naptár szerint meg 2012-ben a Niburunak kellett volna kipusztítania a Földet. Még anno 2012-ben a haverokkal gondolkoztunk rajta egyik szombat este, hogy hétfőn nem megyünk be dolgozni, hanem inkább elverjük minden pénzünket, ha már úgyis meghalunk, de aztán elmúlt a szer hatása és hétfőn mentünk melóba mindannyian. A majákról meg, gondolhatod, megvan a véleményem azóta.
A direkt eladósításról meg az jut eszembe amikor a minap csöngetnek, ajtót nyitok és két providentes ügyintéző símaszkban rám ront, lekötöznek és pisztolyt nyomnak a fejemhez. Azt mondták, hogy ha nem írom alá a 3243% thm-es személyi kölcsönről a papírt akkor kivégeznek. Hát aláírtam és gyorsan el is költöttem a pénzt lapostévére, mert arra hirtelen nagy szüksége volt a családnak. Szóval tényleg tiszta maffia ez az egész bankrendszer.
Egy valamit elfelejt a cikk írója.
Tartós recesszió = háború