Sokan rácsodálkoztak az előző cikkre, ami a bankok és egyéb pénzintézetek által felszámolt díjakról szólt.
Az egyik reakció az volt, hogy lehetséges, hogy ilyen magas az alapok költsége és hogyan vonják azt el.
Bár már többször volt róla szó, érdemes röviden átismételni.
A befektetési alapok kezelése nagyon jó üzlet azoknak, akik ezt csinálják. Idehaza jellemzően 1,4-2% éves költségért kezelik ezeket az alapokat, de ennél akár sokkal több is lehet az elvont költség. Különösen akkor, ha úgynevezett sikerdíjat számolnak fel még ezen felül. Ekkor például az egyéves diszkontkincstárjegy feletti hozam (ami mostanában jó ha hozott 0,3%-ot) 20%-ára is igényt tart az alapkezelő.
Az alapkezelői díj az átlagember számára rejtett költség, mert nem felszámolják mondjuk az év végén egy összegben, hanem naponta ennek a 365-öd részével csökkentik az alap értékét. Jellemzően csak a többi költséget szokták az emberek orrára kötni, ami elenyésző ehhez képest: a vételi-eladási jutalékot, számlavezetést és hasonló filléres díjakat.
A mondhatni rejtett alapkezelői költséget két módon tudod észrevenni.
Az egyik, hogy mondjuk egy év alatt hozott az amerikai tőzsde 8%-ot, de a te ugyanide fektető alapod csak 5,5%-ot hozott. Ha pedig 10% volt a bukás az elmúlt évben, te 12,5%-ot buktál. De erre kevesen szoktak felfigyelni.
A másik pedig hogy megismerkedsz a TER vagyis Total Expense Ratio fogalmával. Ez mutatja meg, mennyi költséget vonnak el. Ez az érték nem tartalmazza a sikerdíjat és néhány további költséget még. De első összehasonlításhoz megfelelő lesz.
Tudtommal nincs frissebb ennél a listánál, itt megtalálod a legtöbb alap költségét. Amire vigyázz, hogy az alapok alapja esetén azért kicsi a költség, mert azt a mögöttes alapoknál vonják le, nem az alapok alapjánál. A TER mutatót nehéz megtalálni, a befektetői tájékoztatónak tartalmaznia kell ennek mértékét.
A másik, amire többen rácsodálkoztak, a magasnak tűnő költségek. Annyi pénz a világon sincs, biztos el lett számolva. 🙂
Pedig ez csak egyszerű matematika.
Tételezzük fel, hogy az átlagos amerikai eltesz havonta 300 dollárt, 2%-os éves költség mellett 20 és 65 éves kora között. Legyen a feltételezett hozam 6%.
Mennyi lesz a 2% költség 45 év alatt?
Nos, egészen pontosan 345.457 dollárt fog veszíteni a 2%-os költségen. S csak 45 évről beszélünk, az átlagember 65 éves kora után is igénybe vesz pénzügyi szolgáltatásokat.
Magyar viszonylatban legyen az eltett összeg havi 100 ezer forint. Ha maradunk 6% hozam és a 2% költség mellett 45 év alatt 263.515.356 forint helyett csak 148.363.179 forintunk lesz a végén a költségek után.
Vagyis 115 millió forintot bukunk a költségeken havi 100 ezer forint eltevése esetén.
Az eredmény akkor sokkal súlyosabb, ha nem havonta tesszük félre a pénzt, hanem mondjuk örökség miatt egy összegben a rendelkezésünkre áll. Legyen szó például 20 millió forintról. 45 év alatt szintén 6% hozam és 2% költség mellett az elveszett költség 158,5 millió forint. Hihetetlen? Akkor számolj utána: 20 milliószor 1,06 a 45-en mínusz 20 milliószor 1,04 a 45-en.
(Inflációval nincs korrigálva egyik adat sem, ez fontos.)
Tudom, soknak tűnik, de ez tényleg ennyi.
Ennek fényében érdemes értékelni a költségeket, legyen szó alapkezelői költségről, unit linked biztosításról, vagy bármi másról. Használd erre az előző cikkben belinkelt kalkulátort.