Bankköltségek egy életen át
Olvastam egy érdekes cikket arról, mennyi bankköltséget fizet ki élete során egy átlagos amerikai állampolgár a számláira, befektetéseire és a többi pénzügyi szolgáltatásaira.
Ennek mértéke 369 ezer dollár, azaz durván százmillió forintot. Azonban ha ezt a pénzt is befektetné élete során, a számla végösszege így már 1.1 millió dollárra rúg, ha hat százalékos hozammal számolunk. Az a csodálatos kamatos kamat. 🙂
De nem is ez a legdurvább a dologban.
Hanem az, hogy mennyit gondolnak az emberek, hogy ténylegesen kifizetnek ilyen-olyan címszó alatt: számlavezetés, alapkezelői költség, brókeri költség és egyéb kiadások.
Nos, az átlag amerikai élete során(!) 2.224 dollárra saccolja ezeket a költségeket.
Nem tudok meglepődni ezen az eredményen.
Szinte minden második tanácsadáson az emberek rácsodálkoznak arra, hogy a befektetési alapjuknak nem csak 500 forint vételi és ugyanennyi eladási költsége van, amit mondtak nekik a bankban, biztosítónál vagy az alapkezelőnél, hanem bizony évente a bennlévő pénzükből további 1-3%-ot még levon az alapkezelő a munkájáért cserében. S ott van még a számlavezetési díj is évente, esetleg a pénzváltás költsége vagy a brókeri díj az adásvételért.
Csak ezt valamiért nem szokták az ügyfelek orrára kötni.
Az amerikai költségek zöme is hasonló költség, ott jellemzően az IRA és a 401(k) nyugdíj-megtakarítások rejtett költségei dobják meg a veszteséget. Arrafelé is sokan úgy gondolják, ingyen kezelik a pénzüket, vagy azért az évi néhány ezer forintos számlavezetési díjért cserébe.
Ó, ha egyszer átmenne az embereknek, hogy attól még keményen fizetnek minden szolgáltatásért, csak mert nem tudnak róla. Ők nem kérdezik, valamiért a szolgáltatónak nem muszáj elárulni, így élik tovább az életüket boldog tudatlanságban.
De még ha elárulják is nekik, fel sem fogják, mit jelent az a költség.
Erről már írtam itt is.
Hiába minden tájékoztatás, ha az emberek kérdezés nélkül aláírják, hogy megértették, hogy az általuk vásárolt termék éves költsége elérheti a 8,53%-ot is.
Mindezt külön lapon, vastagon, külön sorban kiemelve a lényeget. Nyolc-egész-ötvenhárom-százalék! Évente!!! (Szerencsére ma már ugyanez a biztosítás “csak” évi 4,5-5%-os díjjal futhat, ha ma nyitod. De az is inkább a rablás kategória.)
Tudod mennyit jelent 2% éves díj húsz év alatt?
A kezdeti tőkéd 121%-át bukod el rajta.
S még örülhetsz, ha 2%-os költséggel megúszod a dolgot évente.
Csináltam régebben egy kalkulátort erre, érdemes eljátszani vele, csak hogy tudd, mennyit buksz a költségeken és azért is, hogy legközelebb ne felejts el rákérdezni minden költségre, mielőtt még bármit is aláírsz.
Használd bátran, erre találod:
S ha használod, nem jársz úgy, mint az amerikaiak, akik naivan azt gondolják, hogy kevesebb, mint egy százalékát fizetik annak, amit valójában veszítenek a költségeken.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Igen, durva. A legdurvább, hogy megnézed, melyik mennyi, döntesz, aztán a kövi ügynél megint ezt_is_nézni kell; de közben épp megszűnik a jó számlád és azt is kereshetsz ismét.
Gondolom ebben benne vannak a hitelkamatok is, az dobhatja meg. Brutális adat ez. Gondolom a költségek többsége nem pénztermelő befektetés -pügyi befektetés/vállalkozás stb.- költsége.
Györgyi/Jami
Szerintem ezek a költségek túl vannak tolva fontosság szempontjából. Nem mondom, hogy felesleges ezekkel foglalkozni, de sokkal nagyobb baj, hogy vagy nincs forgatni való pénze a magyarok többségének, akiknek van némi, azoknak többsége meg nem tud pénzt csinálni. Ha jól forgatod a pénzed, már nincs is különösebb jelentősége évi pár ezer/tízezer többletköltségnek.
-Ó minimálíís, (legyintett) 100 forintot vonnak csak le, meg a hozamból veszik le a kis ilyen-olyan díjat de nagyon minimális, nem is látjuk.
Sok éven át vontak, pedig az egyik legmagasabb költséggel dolgoztak.
Ugye a pontatlan tájékoztatás futólag, a szó elszáll alapon sokba kerülhet.
Bár az sem jobb ha arcunkba nyomnak egy havonta változó száz oldalas könyvet az aktuális szabályokról, költségekről tele törvényi hivatkozásokkal.
A lehúzás marad (bocs: “a költségek”) csak a mérték és a módszer változik hisz ebből élnek.
Nem véletlen terelik a népet a bankszámla, utalás, kp csökkentés felé, hisz nagy üzlet. Nincs pénztárcából kiemelési díj, kassza nyitási járulék stb.
Én mindig az egyszerű áttekinthető termékeket kerestem, de hiába, mert abban is lehetnek rejtett költségek, főleg ha néha felületesen tájékozódom.
Ez majdnem annyi, mint az 1 főre (felnőtt) eső átlagvagyon az USA-ban (388.000 USD/fő), illetve 5-szöröse az 1 főre -felnőtt- eső medián vagyonnak -55.876 USD/fő-.
Brutális számok, a bankok/biztisítók/egyéb pügyi szolgáltatók fosztogatásához képest még Dzsingisz kán is kispályás volt, ha ezek az adatok helyesek. 🙂
Tévedek?
És mivel sokszor nem ugyanúgy gondolkodsz, mint a bank/nem ismered az aktuális terminus tecnicus-t, eszedbe sem jut megkérdezni. Volt már, mikor többedik és milyen költség van még kérdéssel végre kihúztam az alkalmazottból, de basszus, nem erre kellene a központi ellenőrzés?
Nemrég leültem egy ügynökkel, aki a gyerekeknek ajánlott megtakarítást (persze hogy unit linked biztosítást). Rákérdeztem az összes költségre, nem egyszer. Az alapkezelői díj szóba se került, amíg nem kezdtem el feszegetni a témát. Az ügynök vagy egyszerűen hazudik, vagy totál fogalmatlan, és maga se tudja pontosan, hogy mit árul. Az a 30-40 perc, amit az ügynök vetítéssel tölt, nagyjából elég lenne rá, hogy interneten megtalaláljuk a részletes feltételeket meg díjakat tartalmazó mellékleteket, és kibogarásszuk az igazságot.
Sikerült elolvasni és értelmezni a cikket, illetve azért annyira sötét és pügyi analfabéta nem vagyok, hogy a bankszámla vezetési díjaknak tudjam be ezt a hatalmas összeget. Mindössze azért írtam, amit írtam, mert a hozzászólók pont ezeket az arányaiban pitiáner, de látható költségeket hozták fel. A gazdasági életben is sokkal “fájdalmasabban” tudnak reagálni a látható, de arányaiban jelentéktelenebb költségekre, mint a sokszor sokkal jelentősebb rejtett vagy “meg nem értett” költségekre, illetve az alternatív költségre. Ergo, azért írtam, hogy érdemesebb a fontosabb dolgokkal foglalkozni, mint a szlavezetési díjjal. Pl. egy magas tkm-mel működő rossz befektetéses életbiztosításon sokkal többet lehet bukni, mint az pár száz forinttal magasabb szlavezetési díjon. Azzal kell törődni elsősorban, ami fontos, ahol sokat lehet spórolni, nem a pitiáner tételekkel.
Attól függ, milyen befalap, benne van a tájékoztatóban, hogy alakul a ktgszerkezet. Valahol bizonyos hozam felett van sikerdíj is.
Az előző héten mondtam fel az Unikrenyánál a számlámat 12 év után, de ezt már 5 éve kellett volna. Felhúzott, hogy az olcsóbb csomagért 3000 forint váltási költséget kellett volna fizetnem, az internet és a mobil bankért külön-külön levonnak 150 forintot, ami 2018-ban elfogadhatatlan.
“az alapkezelőnél, hanem bizony évente a bennlévő pénzükből további 1-3%-ot még levon az alapkezelő a munkájáért cserében” – ezt hogyan? Csökken az árfolyam fű alatt?”
Az alap vagyona a birtokában levő részvények, kötvények, kp, egyebek összege. Ebből az alapkezelő levonja a költségeket, beleértve a saját jutalékát is. Ezt naponta megteszi, ezért nem látni indokolatlan, évente/negyedévente megjelenő eséseket az árfolyamban, azaz az egy befektetési jegyre jutó értékben.
Ha veszteségessé válik az alap, akkor a nyereségarányos jutalékot visszakönyvelik. Ha jól emlékszem évfordulóig visszamenőleg és legfeljebb 0 forintig. Utána az végleg az alapkezelőé.
Mindez le van írva az alap tájékoztatójában, tehát nem fű alatt történik.
valuepenguin.com/banking/checking-account-fees
mybanktracker.com/news/checking-account-fee-comparison-top-10-us-banks
Itt latszik, hogy nehany dollaros szamlavezetesi koltsegek lehetnek, amik bizonyos forgalom, egyenleg felett eltunnek.
Persze ehhez hozzajohetnek meg az atutalasnak, kartyaknak a dija.Biztos olvassal vki tengeren tulrol es majd korrigal.
Eddig harom orszagban voltam hosszabb ideig, ahol szamlat kellett nyitni. Svedorszag, Irorszag, Barbados. Mind ingyenes volt. Szamlavezetes, kp felvet, utalas stb. A svedeknel (anno) kotelezo (volt) az alapot ingyen adni. Az ireknek korulneztem szamlanyitas ugyben. Barbadoszon meg csak az idegen ATM kp felvet dijanak volt jelkepes dija.
Volt befektetesi szamlam is, ott mar voltak olyan 0,25-0,5% koruli esetenkenti dijak adas-vetelnel.
Magyarországon lakossági szegmensben még elég olcsón meg lehet úszni a bankolást, viszont a cégek fizetnek rendesen (tranzakciós adó, számlavezetés, bankkártya), ráadásul céges számlán nincsenek rendes kamatok a lekötött betétre, amivel szintén sokat lehet bukni (elmaradt kamatok).
Nálunk még sajnos nincsen elég olcsó értékpapírszámla (hogyha TBSZ-t akarunk nyitni), de azért van fejlődés ezen a téren.
Amikor szinte mindent átutalással fizetek, amikor rengeteget vásárolok interneten keresztül, akkor ha tetszik, ha nem, tudomásul veszem, hogy ennek költségei vannak, de cserébe kényelmes. Nincsenek felesleges papír alapú számlák, nem kell a postán sorba állnom, sms révén tudom, mikor, hol mennyi került levonásra.stb.
Szóval, ezt mégis, miként lehetne költségmentesen megvalósítani?
Tényleg sokat számít, és a legrosszabb, hogy a magas díjakat akkor is vonják, amikor a befektetés is veszít az értékéből, így még gyorabban ledarál. (Ugye ha buktál 50%-ot, akkor onnan nézve később azt 100% hozam kompenzálja – minden egyes mínusz nehezebbé teszi a visszakapaszkodást.)
Vegyétek elő a józan eszetek!
Azért mert valaki leírta, attól még lehet hüjjjjjeség! HA (horror) 5% költséggel számolunk akkor ezek szerint az átlagamerikai kezén olyan 7 milllió USD “megy át” egész életében. Ha, 2,5 % kal akkor meg 14 millió!!!!= BAROMSÁG a cikk!
mnb.hu/fogyasztovedelem/dontenem-kell/befektetes-megtakaritas/nyilvanos-befektetesi-alapok-koltsegei
Hát, elég sok befalap, akár komoly (?) bankok termékei is vérszívó pióca költségeket verhetnek rá a gyanútlan (?) ügyfelekre.
Gondolom a low cost ETF alapok szép lassan változásokat fognak hozni ezen a fronton is.
Szerintem sem kell ezen annyit agyalni. Tudomásul kell venni, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak ára van. Természetesen oda kell figyelni a banki költségekre is, de én időpocsékolásnak tartom, havi 3-400 Ft-okon rugózni. Érdemes lenne összeszámolni mennyi idő míg kiválasztja az ember a számára legkedvezőbb számlacsomagot (sok hirdetményt, üzletszabályzatot el kell olvasni hozzá), továbbá bemegy személyesen a bankba, ha váltani akar az ügyfél stb. Az erre szánt órákat munkával, önképzéssel, pihenéssel tölteni hasznosabb szerintem. Persze ha már több 1000 Ft-ról van szó havi szinten, akkor tényleg érdemes utánajárni alaposan, főleg, ha sokszor és/vagy nagyobb összegeket utalgat az ember. Egyébként nekem OTP-nél 0 Ft havidíjam van, a bankkártyáért évente 2254 Ft-ot fizetek. Ennyit megér szerintem. A tranzakciós költség pedig remélhetőleg megszűnik a 20 ezer alatti utalásoknál 2019-től
Találós kérdés: 200 ezer dollár 2% költsége mennyi lehet egy életen át?
A hozam legyen mondjuk 6%, az életen át pedig 45 év.
Ha a cikk figyelembe veszi ennek a befektetéséből elmaradt hasznát is (így jön ki az 1.1 M is, ami valljuk be, jó kattintásvadász összeg a cikkírónak), akkor miért nem vizsgálja az így nyert adókedvezménynek illetve annak befektetése árán nyert hasznot is, mert azzal együtt lenne kerek a kép.
Az egyéb számlákhoz kapcsolt díjak mindössze!? 17.000 USD körül vannak, ami 60 évre (720 hónapra) elosztva már nem olyan eget rengető, talán havi 24 USD-re jön ki.
OK. 😀 Szóval az “átlagamerikai” 200.000 USD “vagyonnal” kezdi az életét huszonévesen?
Ugyanúgy jár rá az állami támogatás, csak nem lopják ki a szemed.
Az éves költséged ugyanannyi hozam mellett 0,1% lesz.
Minden változatlan, csak több marad neked.
Mintha azt mondanád, nem is sok a nyugdíjbiztosítás 4,5%-os éves költsége, mert az állami támogatás.
Kérdés, hogy aki teszemazt 1982-ben 25 évesen nyitott ott saját tervet, az most 61 évesen, 4 évvel a tervezett nyugdíja előtt a Vanguard-nál már csak ETF-ben tarthatja a vagyonát? Vagy kérnie kellene, hogy ETF-ben legyen? Nem mindegy.
John Smith 43 éves ohioi kamionsofőr pedig tudja-e azt, hogy az Vanguard ETF az nem valami elit tenisz szövetség? Erős gyanúm, hogy nem.
Itthon is tömegek otp-znek, mert az átlagnak még mindig az otp az egyetlen bank, nem azért, mert nekik az a leghatékonyabb választás. Szerintem a fent említett Johnny is ott vezeti a 401k-ját, amit első munkahelyén, még 20 éve Linda, a hr-es kisasszony tanácsolt neki.
2018-10-08 at 10:55
Azt is hozzátenném, hogy bankszámlákat az emberek ritkán mondanak fel, és szerintem egy ember egy banknál hosszabban ügyfél, mint amennyi ideig egy házasság tart.
amióta tök ingyen van a számlánk a Rafinál (minden, csak a kártya nem, de az bankól független hitel, és azt is váltom majd, mert már drága a többihez képest), azóta kevésbé követem, de csak kötöttem egy ingyenes erste-set is pár éve, és 2-3 havonta átnézem, merre mennék, ha kell. 🙂
+ ha a bank kekeckedik és szivat (inkorrekt), akkor akkor is kvázi azonnal (kb 1-2 héten belül) lépnék (és léptem korábban), ha drágább a következő, majd ha lesz időm utánanézek merre tovább. Ha mindenki ezt tenné, nem lenne banki szivatás és apróbetü (szerintem).
De nekem mindegy, én úgyis elolvasom a kisbetűt is 🙂
Cikkhez: ez azért nem valós ktsg, hanem a befektetés és az abból származó jövedelem “tagdíja”…
2018-10-12 at 10:27
rafi gold2-őt a prémium banki résznél nézd meg, ekkora havi jóváírás elég kell legyen még most is, de egy ideje nem nézem, mert nekünk még régi kondíció szerinti van, és remélem marad is sokáig (280k kell hozzá), a gold 2 eredetileg 400k-t kért.
persze csak akkor ingyenes, ha nem a fiók alkalmazottait mozgatod egy-egy tranzakciónál, hanem neten intézed a dolgaidat.