Bankköltségek egy életen át

Olvastam egy érdekes cikket arról, mennyi bankköltséget fizet ki élete során egy átlagos amerikai állampolgár a számláira, befektetéseire és a többi pénzügyi szolgáltatásaira.

Ennek mértéke 369 ezer dollár, azaz durván százmillió forintot. Azonban ha ezt a pénzt is befektetné élete során, a számla végösszege így már 1.1 millió dollárra rúg, ha hat százalékos hozammal számolunk. Az a csodálatos kamatos kamat. 🙂

De nem is ez a legdurvább a dologban.

Hanem az, hogy mennyit gondolnak az emberek, hogy ténylegesen kifizetnek ilyen-olyan címszó alatt: számlavezetés, alapkezelői költség, brókeri költség és egyéb kiadások.

Nos, az átlag amerikai élete során(!) 2.224 dollárra saccolja ezeket a költségeket.

Nem tudok meglepődni ezen az eredményen.

Szinte minden második tanácsadáson az emberek rácsodálkoznak arra, hogy a befektetési alapjuknak nem csak 500 forint vételi és ugyanennyi eladási költsége van, amit mondtak nekik a bankban, biztosítónál vagy az alapkezelőnél, hanem bizony évente a bennlévő pénzükből további 1-3%-ot még levon az alapkezelő a munkájáért cserében. S ott van még a számlavezetési díj is évente, esetleg a pénzváltás költsége vagy a brókeri díj az adásvételért.

Csak ezt valamiért nem szokták az ügyfelek orrára kötni.

Az amerikai költségek zöme is hasonló költség, ott jellemzően az IRA és a 401(k) nyugdíj-megtakarítások rejtett költségei dobják meg a veszteséget. Arrafelé is sokan úgy gondolják, ingyen kezelik a pénzüket, vagy azért az évi néhány ezer forintos számlavezetési díjért cserébe.

Ó, ha egyszer átmenne az embereknek, hogy attól még keményen fizetnek minden szolgáltatásért, csak mert nem tudnak róla. Ők nem kérdezik, valamiért a szolgáltatónak nem muszáj elárulni, így élik tovább az életüket boldog tudatlanságban.

De még ha elárulják is nekik, fel sem fogják, mit jelent az a költség.

Erről már írtam itt is.

A TKM mutatóról és a felelőtlen döntésekről

Hiába minden tájékoztatás, ha az emberek kérdezés nélkül aláírják, hogy megértették, hogy az általuk vásárolt termék éves költsége elérheti a 8,53%-ot is.

Mindezt külön lapon, vastagon, külön sorban kiemelve a lényeget. Nyolc-egész-ötvenhárom-százalék! Évente!!! (Szerencsére ma már ugyanez a biztosítás “csak” évi 4,5-5%-os díjjal futhat, ha ma nyitod. De az is inkább a rablás kategória.)

Tudod mennyit jelent 2% éves díj húsz év alatt?

A kezdeti tőkéd 121%-át bukod el rajta.

S még örülhetsz, ha 2%-os költséggel megúszod a dolgot évente.

Csináltam régebben egy kalkulátort erre, érdemes eljátszani vele, csak hogy tudd, mennyit buksz a költségeken és azért is, hogy legközelebb ne felejts el rákérdezni minden költségre, mielőtt még bármit is aláírsz.

Használd bátran, erre találod:

Költség-kalkulátor nyugdíjbiztosításhoz (is)

S ha használod, nem jársz úgy, mint az amerikaiak, akik naivan azt gondolják, hogy kevesebb, mint egy százalékát fizetik annak, amit valójában veszítenek a költségeken.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

38 hozzászólás

  • L.Viktor
    Megoldás ?, pénz , megtakarítás a cihába bevarrva?
  • Györgyi
    Egyelőre mázlim van, mert Erste Szorgos bankszámlámnak még mindig 300 Ft alatt van a havi alapdíja, sms-díjakkal, esetleges átutalásokkal együtt szokott max. 600 Ft körüli végösszeg kijönni. Újonnan már rég nem lehet ilyet nyitni, kíváncsi vagyok, mikor szüntetik be végleg.
  • jami
    Számlavezetés, kártyadíj, tranzakciós izécskék, sms kártyaőr, díj mindenfelé.
    Igen, durva. A legdurvább, hogy megnézed, melyik mennyi, döntesz, aztán a kövi ügynél megint ezt_is_nézni kell; de közben épp megszűnik a jó számlád és azt is kereshetsz ismét.
  • százegy
    Kiszámoló

    Gondolom ebben benne vannak a hitelkamatok is, az dobhatja meg. Brutális adat ez. Gondolom a költségek többsége nem pénztermelő befektetés -pügyi befektetés/vállalkozás stb.- költsége.

    Györgyi/Jami

    Szerintem ezek a költségek túl vannak tolva fontosság szempontjából. Nem mondom, hogy felesleges ezekkel foglalkozni, de sokkal nagyobb baj, hogy vagy nincs forgatni való pénze a magyarok többségének, akiknek van némi, azoknak többsége meg nem tud pénzt csinálni. Ha jól forgatod a pénzed, már nincs is különösebb jelentősége évi pár ezer/tízezer többletköltségnek.

  • V
    alacsony diju ETF vagy ha van magabiztossag reszveny portfoliot epithetsz magadnak diszkontbrokernel. Emellett diverzifikacio, tehat allampapir ingatlan esetleg nemesfem is a portfolioba ha eleg nagy meretben nyomod
  • Gergő
    Az sms jo esetben kivaltható a bank mobilapp értesitéseivel. Par eve az is 10 Ft/sms volt, nem tudom ma tobb vagy kevesebb esetleg.
  • Kiszamolo
    Nem, nincsenek benne a kamatok.
  • Zozz
    Én Gránit Banknál vagyok Digitális számlával. iSMS-nek hála nulla forintos a havi díjam a banknál! Imádom!
  • z.
    Régebben kérdztem a Cib fiókban, hogy mennyi a befektetési alapok költsége.
    -Ó minimálíís, (legyintett) 100 forintot vonnak csak le, meg a hozamból veszik le a kis ilyen-olyan díjat de nagyon minimális, nem is látjuk.
    Sok éven át vontak, pedig az egyik legmagasabb költséggel dolgoztak.
    Ugye a pontatlan tájékoztatás futólag, a szó elszáll alapon sokba kerülhet.
    Bár az sem jobb ha arcunkba nyomnak egy havonta változó száz oldalas könyvet az aktuális szabályokról, költségekről tele törvényi hivatkozásokkal.
    A lehúzás marad (bocs: “a költségek”) csak a mérték és a módszer változik hisz ebből élnek.
    Nem véletlen terelik a népet a bankszámla, utalás, kp csökkentés felé, hisz nagy üzlet. Nincs pénztárcából kiemelési díj, kassza nyitási járulék stb.
    Én mindig az egyszerű áttekinthető termékeket kerestem, de hiába, mert abban is lehetnek rejtett költségek, főleg ha néha felületesen tájékozódom.
  • Laci
    “az alapkezelőnél, hanem bizony évente a bennlévő pénzükből további 1-3%-ot még levon az alapkezelő a munkájáért cserében” – ezt hogyan? Csökken az árfolyam fű alatt?
  • százegy
    Számomra ez hihetetlennek tűnik, mert a nettó átlagbér 36.000 USD/év a numbeo.com szerint USA-ban, azaz ez 10 évnyi nettó jövedelmet jelentene -kamatok nélkül-. Arányaiban olyan, mintha egy magyar kb. 25 milliót fizetne ki élete során a bankoknak költségekre -kamatok nélkül-.

    Ez majdnem annyi, mint az 1 főre (felnőtt) eső átlagvagyon az USA-ban (388.000 USD/fő), illetve 5-szöröse az 1 főre -felnőtt- eső medián vagyonnak -55.876 USD/fő-.

    Brutális számok, a bankok/biztisítók/egyéb pügyi szolgáltatók fosztogatásához képest még Dzsingisz kán is kispályás volt, ha ezek az adatok helyesek. 🙂

  • jozef
    Lehet, hogy hülyeség, amit írok, de szerintem sok emberben ez úgy csapódik le – köszönhetően a kimagasló pénzügyi és matematikai ismereteknek, tetézve az értő olvasás és gondolkodás magas szintjével -, hogy a pénzem kezelője csinál nekem egy csomó “hasznot”, és ABBÓL vesz le X%-ot. Ha csinál nekem egy évben 1-2százezer forint hozamot, akkor abból levehet tőlem 8-10%-ot, nem számít. Közben meg, ugye.
    Tévedek?
  • Kiszamolo
    Százegy, ha megnézed a cikket, az alapkezelői költségek sokak, nem az 5 dolláros havi bankszámla vezetési díjak.
  • jami
    Szerintem durvák a költségek, imádom, hogy minden átutalással érkező jövedelmemből mindenképp levonnak, hogy hozzám kerüljön. Az meg külön bájos, mikor a megtakarításom költsége több lehet, mint a kamat. És ennek mértéke egyre pofátlanabb, a szabályozás meg annyi, hogy hát legalább írják ki (nem teszik, majd elevezik máshogy, meg miért nem kérdezel).
    És mivel sokszor nem ugyanúgy gondolkodsz, mint a bank/nem ismered az aktuális terminus tecnicus-t, eszedbe sem jut megkérdezni. Volt már, mikor többedik és milyen költség van még kérdéssel végre kihúztam az alkalmazottból, de basszus, nem erre kellene a központi ellenőrzés?
  • Péter
    Teljesen felesleges rákérdezni a költségekre.
    Nemrég leültem egy ügynökkel, aki a gyerekeknek ajánlott megtakarítást (persze hogy unit linked biztosítást). Rákérdeztem az összes költségre, nem egyszer. Az alapkezelői díj szóba se került, amíg nem kezdtem el feszegetni a témát. Az ügynök vagy egyszerűen hazudik, vagy totál fogalmatlan, és maga se tudja pontosan, hogy mit árul. Az a 30-40 perc, amit az ügynök vetítéssel tölt, nagyjából elég lenne rá, hogy interneten megtalaláljuk a részletes feltételeket meg díjakat tartalmazó mellékleteket, és kibogarásszuk az igazságot.
  • százegy
    Kiszamoló

    Sikerült elolvasni és értelmezni a cikket, illetve azért annyira sötét és pügyi analfabéta nem vagyok, hogy a bankszámla vezetési díjaknak tudjam be ezt a hatalmas összeget. Mindössze azért írtam, amit írtam, mert a hozzászólók pont ezeket az arányaiban pitiáner, de látható költségeket hozták fel. A gazdasági életben is sokkal “fájdalmasabban” tudnak reagálni a látható, de arányaiban jelentéktelenebb költségekre, mint a sokszor sokkal jelentősebb rejtett vagy “meg nem értett” költségekre, illetve az alternatív költségre. Ergo, azért írtam, hogy érdemesebb a fontosabb dolgokkal foglalkozni, mint a szlavezetési díjjal. Pl. egy magas tkm-mel működő rossz befektetéses életbiztosításon sokkal többet lehet bukni, mint az pár száz forinttal magasabb szlavezetési díjon. Azzal kell törődni elsősorban, ami fontos, ahol sokat lehet spórolni, nem a pitiáner tételekkel.

  • százegy
    jozef

    Attól függ, milyen befalap, benne van a tájékoztatóban, hogy alakul a ktgszerkezet. Valahol bizonyos hozam felett van sikerdíj is.

  • Bindi
    Azt is hozzátenném, hogy bankszámlákat az emberek ritkán mondanak fel, és szerintem egy ember egy banknál hosszabban ügyfél, mint amennyi ideig egy házasság tart.

    Az előző héten mondtam fel az Unikrenyánál a számlámat 12 év után, de ezt már 5 éve kellett volna. Felhúzott, hogy az olcsóbb csomagért 3000 forint váltási költséget kellett volna fizetnem, az internet és a mobil bankért külön-külön levonnak 150 forintot, ami 2018-ban elfogadhatatlan.

  • Szabolcs
    Örökzöld téma, hogy mennyi a számlavezetés költsége a különböző bankoknál. Minden elemző, összehasonlító oldal konzekvensen elköveti ugyanazt a hibát: csak a költségoldalt nézik, csak azzal számolnak, hogy mennyit kell a banknak fizetni a szolgáltatásokért, de nem veszik figyelembe, hogy milyen előnyöket nyújt esetleg a bank, azaz mennyit kap az ügyfél a bankjától cserébe azért, hogy nála vagyunk. Ezek legnagyobb részt hitelkártya visszatérítések, cash-back ajánlatok és persze óvatosnak kell velük lenni. De aki okosan használja ezeket, simán plusszal is zárhatja az évet. Ha átmennék egy nulla forintos bankszámlára, az nekem konkrétan veszteség lenne, mert nem kapnám meg azt az évi plusz 20-30 ezer forintot, amivel jelenleg a banki visszatérítések meghaladják a költségeimet.
  • headset

    “az alapkezelőnél, hanem bizony évente a bennlévő pénzükből további 1-3%-ot még levon az alapkezelő a munkájáért cserében” – ezt hogyan? Csökken az árfolyam fű alatt?”

    Az alap vagyona a birtokában levő részvények, kötvények, kp, egyebek összege. Ebből az alapkezelő levonja a költségeket, beleértve a saját jutalékát is. Ezt naponta megteszi, ezért nem látni indokolatlan, évente/negyedévente megjelenő eséseket az árfolyamban, azaz az egy befektetési jegyre jutó értékben.

    Ha veszteségessé válik az alap, akkor a nyereségarányos jutalékot visszakönyvelik. Ha jól emlékszem évfordulóig visszamenőleg és legfeljebb 0 forintig. Utána az végleg az alapkezelőé.

    Mindez le van írva az alap tájékoztatójában, tehát nem fű alatt történik.

  • nyman
    Ez nagyon soknak tunik. A folyoszamla vezetesrol ket osszehasonlito oldal.

    valuepenguin.com/banking/checking-account-fees
    mybanktracker.com/news/checking-account-fee-comparison-top-10-us-banks

    Itt latszik, hogy nehany dollaros szamlavezetesi koltsegek lehetnek, amik bizonyos forgalom, egyenleg felett eltunnek.

    Persze ehhez hozzajohetnek meg az atutalasnak, kartyaknak a dija.Biztos olvassal vki tengeren tulrol es majd korrigal.

    Eddig harom orszagban voltam hosszabb ideig, ahol szamlat kellett nyitni. Svedorszag, Irorszag, Barbados. Mind ingyenes volt. Szamlavezetes, kp felvet, utalas stb. A svedeknel (anno) kotelezo (volt) az alapot ingyen adni. Az ireknek korulneztem szamlanyitas ugyben. Barbadoszon meg csak az idegen ATM kp felvet dijanak volt jelkepes dija.

    Volt befektetesi szamlam is, ott mar voltak olyan 0,25-0,5% koruli esetenkenti dijak adas-vetelnel.

  • Bence
    Pedig pont az USA-ban van a Vanguard, akinél ingyen lehet értékpapír számlát nyitni és vezetni, és ingyen lehet rá venni Vaguard ETF-eket, amiknek évi 0,1 – 0,2% / tőke a díjuk, szóval ennél minimálisabb már nem is nagyon lehetne. Persze biztos nem használja mindenki ezt, pedig elég jó kondíciók.

    Magyarországon lakossági szegmensben még elég olcsón meg lehet úszni a bankolást, viszont a cégek fizetnek rendesen (tranzakciós adó, számlavezetés, bankkártya), ráadásul céges számlán nincsenek rendes kamatok a lekötött betétre, amivel szintén sokat lehet bukni (elmaradt kamatok).

    Nálunk még sajnos nincsen elég olcsó értékpapírszámla (hogyha TBSZ-t akarunk nyitni), de azért van fejlődés ezen a téren.

  • Gábor
    Költségek vannak, nyilván a bank sem ingyen fogja a pénzünket kezelni, “tárolni”. De mi a megoldás, a “hasi-tasi” ami nem kér kódot.
    Amikor szinte mindent átutalással fizetek, amikor rengeteget vásárolok interneten keresztül, akkor ha tetszik, ha nem, tudomásul veszem, hogy ennek költségei vannak, de cserébe kényelmes. Nincsenek felesleges papír alapú számlák, nem kell a postán sorba állnom, sms révén tudom, mikor, hol mennyi került levonásra.stb.
    Szóval, ezt mégis, miként lehetne költségmentesen megvalósítani?
  • naa
    Ahogy feljebb írtad is, jobb lett volna “Alapkezelői/befektetési díjak egy életen át” címet adni mert a bankköltségek csak kis részét adják az – egyébként tényleg meghökkentően nagy – végösszegnek. (Valami 3-11K ha jól emlékszem a cikkben, a maradék 340K a befektetési számlákról levont díjak).

    Tényleg sokat számít, és a legrosszabb, hogy a magas díjakat akkor is vonják, amikor a befektetés is veszít az értékéből, így még gyorabban ledarál. (Ugye ha buktál 50%-ot, akkor onnan nézve később azt 100% hozam kompenzálja – minden egyes mínusz nehezebbé teszi a visszakapaszkodást.)

  • axt
    Betéti és hitelkártyadíjam együttesen kb 1000 Ft havonta, de mivel pontgyűjtős, ennek kb a kétszeresét szedem ki minden hónapban. Tehát nem kerül pénzbe. Van még lakástakarék, annak 1500 Ft az éves díja. Más termékem meg nincsen, én egyszerű parasztgyerek vagyok 🙂
  • ügyvéd
    Emberek!

    Vegyétek elő a józan eszetek!

    Azért mert valaki leírta, attól még lehet hüjjjjjeség! HA (horror) 5% költséggel számolunk akkor ezek szerint az átlagamerikai kezén olyan 7 milllió USD “megy át” egész életében. Ha, 2,5 % kal akkor meg 14 millió!!!!= BAROMSÁG a cikk!

  • Spurdisznó
    Itt található egy MNB összefoglaló jópár Magyar befalap kültségéről:

    mnb.hu/fogyasztovedelem/dontenem-kell/befektetes-megtakaritas/nyilvanos-befektetesi-alapok-koltsegei

    Hát, elég sok befalap, akár komoly (?) bankok termékei is vérszívó pióca költségeket verhetnek rá a gyanútlan (?) ügyfelekre.

    Gondolom a low cost ETF alapok szép lassan változásokat fognak hozni ezen a fronton is.

  • Gauchos
    @Gábor
    Szerintem sem kell ezen annyit agyalni. Tudomásul kell venni, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak ára van. Természetesen oda kell figyelni a banki költségekre is, de én időpocsékolásnak tartom, havi 3-400 Ft-okon rugózni. Érdemes lenne összeszámolni mennyi idő míg kiválasztja az ember a számára legkedvezőbb számlacsomagot (sok hirdetményt, üzletszabályzatot el kell olvasni hozzá), továbbá bemegy személyesen a bankba, ha váltani akar az ügyfél stb. Az erre szánt órákat munkával, önképzéssel, pihenéssel tölteni hasznosabb szerintem. Persze ha már több 1000 Ft-ról van szó havi szinten, akkor tényleg érdemes utánajárni alaposan, főleg, ha sokszor és/vagy nagyobb összegeket utalgat az ember. Egyébként nekem OTP-nél 0 Ft havidíjam van, a bankkártyáért évente 2254 Ft-ot fizetek. Ennyit megér szerintem. A tranzakciós költség pedig remélhetőleg megszűnik a 20 ezer alatti utalásoknál 2019-től
  • Kiszamolo
    Ügyvéd, az a fránya matek… 🙂

    Találós kérdés: 200 ezer dollár 2% költsége mennyi lehet egy életen át?

    A hozam legyen mondjuk 6%, az életen át pedig 45 év.

  • L70
    Miklós! A 369.000 USD tetemes része, úgy 94%-a!!! IRA és 401k. Ezek viszont adózás előtti vagy adót csökkentő tételekhez kapcsolódó díjak is egyben. Valahogy úgy, mint minálunk az önyp vagy a lakáskassza.

    Ha a cikk figyelembe veszi ennek a befektetéséből elmaradt hasznát is (így jön ki az 1.1 M is, ami valljuk be, jó kattintásvadász összeg a cikkírónak), akkor miért nem vizsgálja az így nyert adókedvezménynek illetve annak befektetése árán nyert hasznot is, mert azzal együtt lenne kerek a kép.

    Az egyéb számlákhoz kapcsolt díjak mindössze!? 17.000 USD körül vannak, ami 60 évre (720 hónapra) elosztva már nem olyan eget rengető, talán havi 24 USD-re jön ki.

  • ügyvéd

    OK. 😀 Szóval az “átlagamerikai” 200.000 USD “vagyonnal” kezdi az életét huszonévesen?

  • Kiszamolo
    L70, miért, nem lehetne ugyanarra a számlára ETF-et is venni? Vagy nem lehetne azokat a számlákat eleve a Vanguardnál nyitni?

    Ugyanúgy jár rá az állami támogatás, csak nem lopják ki a szemed.

    Az éves költséged ugyanannyi hozam mellett 0,1% lesz.

    Minden változatlan, csak több marad neked.

    Mintha azt mondanád, nem is sok a nyugdíjbiztosítás 4,5%-os éves költsége, mert az állami támogatás.

  • L70
    Megnéztem, Vanguard-nál 1982 óta van 401k-ra lehetőség.

    Kérdés, hogy aki teszemazt 1982-ben 25 évesen nyitott ott saját tervet, az most 61 évesen, 4 évvel a tervezett nyugdíja előtt a Vanguard-nál már csak ETF-ben tarthatja a vagyonát? Vagy kérnie kellene, hogy ETF-ben legyen? Nem mindegy.

    John Smith 43 éves ohioi kamionsofőr pedig tudja-e azt, hogy az Vanguard ETF az nem valami elit tenisz szövetség? Erős gyanúm, hogy nem.

    Itthon is tömegek otp-znek, mert az átlagnak még mindig az otp az egyetlen bank, nem azért, mert nekik az a leghatékonyabb választás. Szerintem a fent említett Johnny is ott vezeti a 401k-ját, amit első munkahelyén, még 20 éve Linda, a hr-es kisasszony tanácsolt neki.

  • Szabolcs
    Bindi
    2018-10-08 at 10:55
    Azt is hozzátenném, hogy bankszámlákat az emberek ritkán mondanak fel, és szerintem egy ember egy banknál hosszabban ügyfél, mint amennyi ideig egy házasság tart.

    amióta tök ingyen van a számlánk a Rafinál (minden, csak a kártya nem, de az bankól független hitel, és azt is váltom majd, mert már drága a többihez képest), azóta kevésbé követem, de csak kötöttem egy ingyenes erste-set is pár éve, és 2-3 havonta átnézem, merre mennék, ha kell. 🙂
    + ha a bank kekeckedik és szivat (inkorrekt), akkor akkor is kvázi azonnal (kb 1-2 héten belül) lépnék (és léptem korábban), ha drágább a következő, majd ha lesz időm utánanézek merre tovább. Ha mindenki ezt tenné, nem lenne banki szivatás és apróbetü (szerintem).
    De nekem mindegy, én úgyis elolvasom a kisbetűt is 🙂

    Cikkhez: ez azért nem valós ktsg, hanem a befektetés és az abból származó jövedelem “tagdíja”…

  • gaborr
    Erste Privilégium L-t érdemes már most felmondani, vagy még várjuk vele február végéig? 🙂
  • szenyora
    Nincsen semmi tök ingyen, főleg nem egy banknál vagy alapkezelőnél. Ha “ingyen” vezetik a számládat, akkor is előírás x összeg havi utalása, stb. Nem véletlen, hogy mindenütt a pénzügyi szektorban fizetnek a legjobban.
  • Péter
    Privilegium L helyett hasonló kondíciókkal (lehetőleg TELJESEN ingyenes belföldi utalás, ingyenes kp felvét) van valami alternatíva? Havi beérkező jóváírás ~1m, ebből fizetés 800k.
  • Szabolcs
    Péter
    2018-10-12 at 10:27

    rafi gold2-őt a prémium banki résznél nézd meg, ekkora havi jóváírás elég kell legyen még most is, de egy ideje nem nézem, mert nekünk még régi kondíció szerinti van, és remélem marad is sokáig (280k kell hozzá), a gold 2 eredetileg 400k-t kért.
    persze csak akkor ingyenes, ha nem a fiók alkalmazottait mozgatod egy-egy tranzakciónál, hanem neten intézed a dolgaidat.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.