A bank egy bizalmi üzlet, hiszen a nehezen megtakarított pénzünket bízzuk egy pénzintézetre, aki azt kihelyezi egy számunkra ismeretlen embernek, vagy cégnek hitelbe. (A bankok működéséről itt írtam)

Amennyiben a bank rosszul gazdálkodik, vagy a hitelfelvevők nem fizetik vissza a pénzünket, akkor komoly kár ér bennünket, hiszen a mi pénzünk bánja a rossz gazdálkodást. (Illetve az első 8-9%-ot a bank saját tőkéje, de erről majd máskor.)

Amikor egy bankról elterjed a pletyka, hogy gondok vannak körülötte, a betétesek megrohanják a pénzintézetet, hogy ők még biztos kapjanak a pénzből. (Ez a bankrun, vagy bankpánik.)

Csakhogy a pénz, amit a betétesek követelnek, nincs a bankban, hiszen azt helyezték ki hitelbe. Ezért egy ilyen  bankpánik még a legjobb bankot is csődbe viszi, akkor is, ha vaklárma volt a fizetésképtelenségéről szóló pletyka. (Erről meg itt írtam.)

Hogy elkerüljék ezeket a gyakran oktalan, ámde igen pusztító pánikokat, az államok bevezették a betétbiztosítási alapokat.

Vállalták, hogy a beragadt betétek tulajdonosait ebből a keretből pótolják, így okafogyottá vált a minden rossz hírre bankba való rohangálás.

A válság előtt a betétesek 10% önrészt kellett vállalniuk, ennek célja, hogy a betétes is legyen felelős a döntéséért, milyen pénzintézetbe helyezi a pénzét. Ezt sajnos eltörölték a válság alatt és a limitet is felemelték 100 ezer euróra. Ezt személyenként és pénzintézetenként értendő.

Hiába van valakinek 5 számlája egy banknál, akkor is csak 100 ezer euróig (mintegy 28 millió forintig) lesz kártalanítva, azonban ha több pénzintézetnél is van pénze, minden egyes pénzintézetnél jogosult a 28 millió forintos limitig a kártalanításra.

A magánszemélyek és a cégek is jogosultak a kártalanításra. (Ha valaki ugyanannál a banknál magánemberként és egyéni vállalkozóként, vagy cégként is számlát vezet, akkor az két külön személynek számít.)

Ha két (vagy több) személy nevén van a számla és a betét is közös, akkor kétszer, vagy többször jogosultak a kártérítésre. A meghatalmazott nem számít számlatulajdonosnak.

A kártalanítás a betétre és annak kamatára is kiterjed, de az esetleges tartozást és a kamatadót levonják. A 100 ezer eurós limitet a tőke és kamata nem lépheti túl, illetve a meghaladó részt már nem térítik. (Azonban a kirívóan magas kamatokat, ami a lista szerinti kamatokat jóval meghaladja, a visszaélések kiszűrése miatt nem fizeti az OBA.)

Az OBA hatálya kiterjed a bankbetétekre és a bank által kibocsátott kötvényekre és a lakástakarék-pénztárakra is, de nem terjed ki az értékpapírokra, önkéntes nyugdíjpénztárra. Az értékpapírokat a BEVA biztosítja, de erről majd máskor.

A forint és a devizabetét is védett, a utóbbi abban az esetben, ha euróról, vagy OECD ország devizájáról van szó. Lista itt. A forint és a deviza együtt számolódik, nem külön-külön érvényes rá a 100 ezer eurós limit.

Magyarországon az összes helyi bank és takarékszövetkezet OBA által védett, kivételt képez a csak fióktelepként müködő bankok, rájuk az anyaország betétbiztosítása érvényes. Így az Axabank a belga betétbiztosítási alap védelme alá tartozik, míg a Citi Bank az ír alaphoz.

Az alapot a betéteket nyújtó pénzintézetek töltik fel pénzzel (jelenleg 0,6 ezreléket fizetnek a betétek után), az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) vagyona nemrég még százmilliárd alatt volt egy kevéssel, azóta ki kellett fizetni ebből a pénzből a becsődölt Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet miatt 32 milliárd forintot. (Ennek szűk fele várhatóan a felszámolás után megtérül majd.)

A bankok teljes megtakarítási állománya 17.371 milliárd forint volt, ebből az OBA védelme alá tartozó állomány 12.896 milliárd forint.

A 10,12 millió betétesből mindössze 37 ezer volt az úgynevezett nagybetétes, az ő vagyonuk 5.014 milliárd forint volt.

Így az OBA-nak (figyelembe véve a 100 ezer eurós limitet) 9.067 milliárd forintért kell helyt állnia.

Mi történik, ha egy nagyobb bank csuklik össze, amire nem elég a jelenleg mintegy 70 milliárd forint?

Ebben az esetben az OBA állami kezességvállalás mellett hitelt próbál meg felvenni a piacról, jó eséllyel sikerrel. Azonban ha éppen az állam csődje a bankválság oka, akkor nem sokat fog érni az állami kezességvállalás, ahogy akkor sem, ha egyszerre több bank kerül bajba.

Mivel az egész ország érdeke a bank-összeomlások elkerülése, várható, hogy a még nagyobb kár elhárítása érdekében a kormány és a nemzeti bank mindent megtesz a helyzet megoldásáért.

(Most formálódik egy közös európai biztonsági alap, aminek ha részese leszünk, még nagyobb biztonságban tudhatjuk majd a pénzünk. De ez még csak terv.)

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en