Ausztrália, a titkos favorit
Komoly gondban vannak azok, akik befektetéseken törik a fejüket. A világ tele van rossz hírekkel és aggodalomra okot adó eseményekkel. A 2007-es válság problémáit úgy tűnik csak eltolni sikerült, megoldani nem.
Az amerikai tőzsde jelenlegi szárnyalását főleg az amerikai jegybank havi 85 milliárdos pénznyomtatása okozza, ha ennek vége, sokan vizionálnak egy komoly korrekciót. (Ami nem biztos, hogy igaz, de erről majd máskor.) Az Egyesült Államok államadóssága elég aggasztóan növekszik, már az éves GDP 100%-a felett jár, a tavalyi költségvetés is 8,5%-os hiánnyal zárt.
Ennél már csak Japán áll rosszabbul, az államadósság már bőven túllépte a 200%-os határt és dinamikusan növekszik, ami nem csoda, hiszen tavaly is 9,2%-os volt a költségvetés hiánya és az ország egyre nehezebben tudja kezelni a rohamosan öregedő társadalom okozta problémákat. Ez mellett az ország 23 éve recesszióban és deflációban van, amin szintén pénznyomtatással igyekszik úrrá lenni, eddig sikertelenül (a legutóbbi inflációs jelentés alapján a maginfláció még mindig -0,2% volt), pedig a havi 65 milliárd dollárnyi jen piacra öntése arányaiban az amerikai pénznyomtatás többszöröse. Infláció nélkül nem tud a japán gazdaság kitörni a két évtizedes recesszióból, infláció melletti magasabb kamatok mellett viszont az államadósság finanszírozása lesz lehetetlen küldetés.
Európa? A legtöbb európai állam 80% feletti államadóssággal és recessziós problémákkal küszködik, de a helyzet sokkal súlyosabb a periférián, Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában. Érdemes megemlíteni a bankrendszerben lévő gondokat, ami szintén komoly kihívás.
Az ázsiai feltörekvő országokban erőteljesen csökkent a gazdasági növekedés, nem egy ország a kilencvenes évek devizaválságát idéző helyzetbe került, India például szinte kétségbeesetten igyekszik úrrá lenni a külkereskedelmi deficitén és a rúpia árfolyamának stabilizálásán.
Alig találni olyan országot, vagy régiót, amelynek gazdasága egészséges mutatókkal rendelkezne.
Az egyik ilyen ritka kivétel Ausztrália.
Az államadósság a mai világban meseszerűnek ható 20,7%, a költségvetés deficite 3%, az infláció egészséges 2,4%, a munkanélküliség csak 5,7%-os, a külkereskedelem többlettel bír.
Ami ennél is fontosabb, az alapkamat még mindig 2,5%. Ha az alapkamat túl magas, azt mutatja, hogy beteg a gazdaság és a magas alapkamattal küzdenek a problémák ellen. Amikor az alapkamat túl alacsony, az szintén a beteg gazdaság mutatója, ugyanis ilyenkor monetáris lazítással igyekeznek életet lehelni a gazdaságba, legtöbbször mérsékelt sikerrel. Nem véletlen, hogy az amerikai alapkamat már évek óta 0,25%, a japán 0%, az európai is 0,5% csak.
Ritka az a fejlett ország, ahol nem pénzügyi stimulussal akarnak megoldást találni a problémákra.
A gazdasági növekedés is töretlen, 23 éve(!) nem volt recesszió Ausztráliában, az átlagos növekedés 3,5% volt évente. Még a válság alatt is tudott növekedni az ausztrál gazdaság.
Úgyhogy Ausztrália gazdasági mutatói olyanok, amilyennek egy egészséges országnak lennie kell. (További mutatók itt.)
Ennek következtében is az elmúlt években erőteljesen megdrágult az ausztrál dollár a külföldi befektetők bánatára. Azonban most az ázsiai országok gyengélkedése miatt sokat veszített az értékéből. (Az ausztrál export 76%-a az ázsiai régióba irányul). Ehhez még hozzájárult a kamatok csökkenése, illetve az ausztrál gazdaság lassulása is, valamint a szeptemberi választások körüli szokásos bizonytalanságok.
Idén már 13,6%-ot csökkent az az ausztrál dollár értéke az amerikai dollárhoz képest, sokat ledolgozott az elmúlt évek erősödéséből. Ez egy jó alkalom lehet a beszálláshoz, amennyiben azt gondoljuk, hogy az ország fundamentumai nem indokolnak további tartós gyengülést.
A kék vonal az ausztrál dollár-forint, a piros az ausztrál dollár-amerikai dollár árfolyamát mutatja. Jól látható a gyengülés az év eleje óta, ahogy a válság alatti erősödés is.
Hogyan lehet befektetni az ausztrál piacba, vagy az ausztrál dollárba? Kezdve az egyszerűbbel, nem biztos, hogy megérné ausztrál dollárt venni, mert kamatot legközelebb Horvátországban adnak rá a bankok (igaz, ott mindjárt 4%-ot), de mivel egy múlt havi bírósági ítélet szerint a bankoknak be kell nyelni a teljes svájci frankos árfolyamveszteséget, én mostanában nem vinnék túl sok pénzt arrafelé.
Ha nem idegenkedünk az értékpapíroktól, különösen a részvényektől, könnyen vehetünk ausztrál piacra fektető ETF-eket, úgy európai, mint amerikai, vagy ausztrál piacról. (Ennek főleg az adózásnál van jelentősége, bővebben érdeklődj a brókerednél.)
Egy példa ausztrál tőzsdeindexet követő ETF-re itt, ennek európai párjára itt.
Arra érdemes figyelni, hogy a S&P/ASX 200 ausztrál tőzsdeindexben szereplő 10 legnagyobb vállalat adja a teljes piaci kapitalizáció felét, azaz az index teljesítménye főleg ettől a 10 cégtől függ, több közöttük bányatársaság vagy bank. Ez némi rizikót hordoz.
Ausztrál államkötvényeket itt is tudunk venni, vállalati kötvényeket pedig itt.
(A Blackrock egy nagy cég ezen a piacon, de sok másikat is találsz, csak a példa kedvéért ragadtam ki ezt.)
Magyarországon többek között a KBC-n keresztül is tudsz venni ausztrál részvényeket, vagy ausztrál piacba fektető ETF-eket.
Ennek hozzávetőleges költségei:
– havi díj 99 és 499 Ft között, plusz az átlagállomány 0,01%-a de maximum 2.500 Ft.
– Az ausztrál piacot közvetlenül csak telefonos kereskedéssel tudod elérni, 0,8%, minimum 25 ezer forintért.
– Ha luxemburgi, amerikai, vagy német piacon veszel ausztrál ETF-et, annak díja 0,2-0,35%, de minimum 6,99 euró.
– Ha pénzváltás szükséges, annak költsége általában 1% a középárfolyamhoz képest.
Nagyon fontos figyelmeztetés: Szerintem elgondolkodtató most beszállni ebbe a piacba, de távolról sem veszélytelen. Nem elég, hogy részvényeket veszel, de még komoly devizakockázatot is futsz. Olvasd el ezt. Az sem biztos egyáltalán, hogy tudsz nyerni a tőzsdén. Ezt is olvasd el. Ezért ez a cikk annak szól, aki tudja mit csinál. Ha neked még idegen a tőzsde világa, akkor még véletlenül se a világ másik felén kezdjél el tőzsdézni és ha 5 millió a teljes megtakarításod, azt se ide fektesd.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Árulja el valaki, ha a világ összes országának van több-kevesebb államadóssága, kinek tartoznak?? Ki az aki minden országnak kölcsön ad, és honnan van rá pénze?
Norvégia? Szingapúr?
– nemzetközi szervezeteknek (pl. IMF)
– más országoknak
– befektetési alapkezelőknek (kötvényalap!)
– magánszemélyeknek (pl. nálunk a KKJ, KTJ, Prémium Államkötvény révén)
“honnan van rá pénze”
– tartalékból, megtakarításból
– hitelfelvételből 🙂
Ausztrál dollár vételét egyszerűbben is meg lehet tenni a bankközi deviza piacon – ahhoz nem kell Horvátországba sem menni, és még a SWAP kamatot is megkapod rá (feltéve, ha olyan deviza ellenében veszed, aminek alacsonyabb a jegybanki alapkamata).
kamatot legközelebb Horvátországban adnak rá a bankok (igaz, ott mindjárt 4%-ot), de mivel egy múlt havi bírósági ítélet szerint a bankoknak be kell nyelni a teljes svájci frankos árfolyamveszteséget, én mostanában nem vinnék túl sok pénzt arrafelé.
A döntés még csak elsőfokú, ráadásul a horvát frankhitelek aránya jóval szerényebb az ország adósságállományához viszonyítva mint a magyar. A kuna is kevésbé van elgyengülve, mint a forint, 2008 óta 40%-ot gyengült a svájci frankhoz képest, a forint 60%-ot.
Az ausztrál részvénypiaccal talán a legnagyobb probléma, hogy sajnos kifejezetten drága…
Amellett hogy az ország nyersanyag exportőr, és ha Ázsia nem vásárol, akkor az ugyanúgy baj Ausztráliában, mint ahogy baj az ázsiai vállalatoknál.
Szóval, köszi a cikket és gratula!!
(ui: ausztrálok is küzdenek ugyanazzal a gonddal, mint Svájc, azaz hogy túl erős a fizetőeszközük, ezért hónapok óta verbálisan beavatkozik a jegybankjuk, ez hozta lejjebb az árfolyamot. De megoldják, jól fognak kijönni a hamarosan ránk zúduló globális szarzuhatagból, mert észnél vannak.)
Pl. olyan magánemberek, akik olyan befektetési alapba szállnak be, ami államkötvényekbe fektet.
A “ki az, aki mindenkinek kölcsönad” kérdés eléggé megmosolyogtató, mert azt feltételezi, hogy mindenki ugyanattól kapja minden kölcsönét. Ez a konteóhívők között elterjedt vélekedés, de a valóságban nem egy, hanem nagyon sok ember és vállalat adja kölcsön a pénzét kamat, hozam ellenében. És, hogy honnan van rá pénzük? Hát, bárhonnan. Örökölték, megdolgoztak érte, sikkasztották… 😀
A GDP 37228.20 USD/cap × 22.79 Mcap × 0.92 AUD/USD = 781000 MAUD
Az external debt, amely varázslatos módon egyenlő a goverment external debttel 1342223 MAUD
ez 1340÷781=172%×GDP
Ha ez igaz, ezt hogyan fizetik vissza az aussie-k, ha ráadásul a fizetési mérleg, annak ellenére, hogy a kereskedelmi pozitív, folyamatosan negatív? Mert ha a japánok nem fizetik vissza mind a 200%-os államadósságot, azt a japán gazdagokra kivetett pótadónak lehet tekinteni. Na de a külső hitelezőt ily módon megadóztatni credit default lenne!
Kíváncsi vagyok, mikor tér ki kiszámoló arra, hogy felmerülhet-e a fegyveres konfliktus lehetősége, és ha igen, ha nem, miért, vagy mi lehet helyette. Mi lehet ez a szarzuhatag?
Logikusan gondolkodva nem. Az államadósság általában nem egy forrásból származik, így egy ország nem tudná eltüntetni a adósságát, ha egy másikat (hitelezőjét) támad meg. A saját lakossága, belföldi hitelezők ellen esetleg bevetheti az inflációs fegyvert, de ha túllő a célon, szétzilálja a gazdaságot. De mit tegyen egy külföldi alapkezelő, nyugdíjpénztár ellen? Rakétát a székházba? 🙂
Másrészt a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Ki kellene számolni, hogy érdemes-e sok pénzt (katonai költségvetés növelése) kiadni azért, hogy megspóroljunk esetleg sok pénzt, ha legyőzzük a gonosz hitelezőket (államadósság nem fizetése). Nem mellesleg az ilyen kiadásnövekedés is gyakran hitelfelvételből történik (hadikötvény) 🙂
Mindez persze túl logikus. De mint tudjuk, az ember, főként a politikus nem logikus lény.
Ausztraliaban az ingatlanpiacon budos nagy lufi van. A Zemberek 100mios (Ft) tetelben vannak eladosodva es nyakra fore vettek a 2. ingatlant, mert befektetesi ingatlan torlesztoreszleteit leirhattak az adobol esatobbi lufipumpak. Atlag ausztral nyakra fore tolja a hiteleket, hitelkartya, auto hitelre, ingatlan hitelre..
Penz meg dol a banyakon keresztul es Kinan keresztul. A politika meg morog, mert tul “keves” a penz ami az allamhoz folyik a banyakbol es tul sok par ember kezebe.
De nem baj, mert a bevandorlokon keresztul jon a friss hus almokkal, elhiszik, hogy az ingatlan meg 50evig emelkedo arat mutat es megfogtak Jezus labat.:)
Az orszag eleg erosen tulmarketingelt. (Ha egyszer megall a bevandorlas, maguk ala rogynak:) )
Ettol persze meg lehet jo befektes. Az AUD meg azert gyengul, mert a jegybank gyengiteni akarja, nem fogy a vaserc:)
Sorra zárnak be az Ausztráliába települt multik, mert a túl erős audollár miatt veszteségesek.
Tessék vigyázni, az AUD nem játék…