A Towers Watson sok érdekes kiadványt bocsát ki évről-évre.
Az egyik tavaly év végi kiadványukban az 500 legnagyobb alapkezelőt vették szemügyre.
Ők összesen nem kevesebb, mint 78,1 billió dollárnyi, azaz 21.528.000.000.000.000 forintot kezelnek. Az egyéves magyar költségvetés 25.804 milliárd forint, vagyis 834 évnyi teljes magyar költségvetésnek megfelelő összeg felett rendelkeznek. (Vagy másképpen 834 ekkora európai ország teljes egyéves kiadását fedezni lehetne ennyi pénzből, beleértve minden költséget.)
Ennek a pénznek 45,3%-a van részvényekben és 34,1%-a kötvényekben.
A legnagyobb alapkezelő továbbra is a Blackrock (4,65 billió dollár), nyomában ott a Vanguard (3,19 billió dollár), majd a State Street (2,44 billió dollár), beelőzve az Allianz-ot (2,19 billió dollár) és a Fidelity-t (1,97 billió dollár). Továbbiak a top 10-ből: J.P. Morgan (1,75 billió dollár), Bank of New York (1,71 billió dollár), Axa Group (1,49 billió dollár), Capital Group (1,4 billió dollár) és a Deutsche Bank (1,26 billió dollár).
A legnagyobb 20 menedzser (cég) kezeli ennek a rengeteg pénznek a 41,6%-át. (Csak hogy érezd, mennyi pénzt tudnak megmozgatni a nagy alapkezelők akár egyik napról a másikra.) Ebből az aktívan kezelt vagyon aránya 78%-ra csökkent a korábbi 80%-ról.
Az egyesült államokbeli alapkezelőknél van a teljes összegből 44,5 billió dollár, európai alapkezelők 25,9 billió dollárnyi vagyont, a japánok 3,9 billió dollárnyi vagyont kezelnek. A világ összes többi része 7,2%-nyi részesedéssel bír, ebből a fejlődő országok alapkezelői 3,4%-nyi vagyon felett rendelkeznek.
Mekkora földmozgást lehet csinálni ennyi pénzzel: ha ezek az alapkezelők (illetve a mögöttük lévő befektetők) úgy döntenének, hogy a vagyon csak 2%-át átteszik mondjuk aranyba, akkor azonnal az egyéves kereslet 923%-a jelenne meg az arany piacán, ami az éves aranybányászat 12,2-szerese lenne, konkrétan 1,37 milliárd uncia arany.
Azt gondoltam a mai cikk ezzel lesz kapcsolatos:
444.hu/2016/05/01/berlinben-gyakorlatilag-betiltottak-az-airbnb-t
🙂 Szerintem itthon is érezhető lesz a hatása.
Szerintem a legnagyobb növekedési potenciál most az aranyban van.
Bármikor beindulhat, s ekkor bizony meglesz bőven a 2000 usa dolcsi/ uncia árfolyam.
Vagy a 800 dollár, ha a másik felé indul be. És akkor még mindig a 40 éves átlagára felett lesz jóval.
"Ebből az aktívan kezelt vagyon aránya 78%-ra csökkent a korábbi 80%-ról."
Számomra ez a legérdekesebb infó! Tényleg ennyire alacsony a passzívan kezelt ETF-ek aránya?
@attila9 Az utóbbi 100 évben az inflációval korrigált (mai pénzben kifejezve) arany átlagát 500 USD körül van. 2011-ig nagy lufit fújtak az aranyban, mert sokan féltek a válságtól és az inflációtól. Infláció azonban nem lett, sőt defláció van. Magyarán az arany ára az utóbbi 15 évben extrém módon és többszörösére ment, semmilyen fundamentális indok nélkül. Ha nagyon félsz az esetleges inflációtól, sokkal jobb ingatlanba, termőföldbe vagy részvénybe fektetni. Az infláció követő állampapír sem rossz.
Ha egyszer normalizálódik a helyzet és a kamatlábak is visszamenne az átlag értékük környékére, semmi nem fogja indokolni, hogy az arany ára ne menjen a 100 éves átlaga környékén, azaz 500 dollárra.
@attila9 Az arannyal kapcsolatban sokat hangoztatott tévhit, hogy az nem "nyomtatják"! A valóság azonban az, hogy az emberiség által kibányászott összes arany mennyiség 60% 1960 után bányászták ki. Magyarán a modern bányászati technológiák teljesen felborították az évezredes kínálati viszonyokat, amit csak a különböző pénzügyi innovációk, mint arany ETF, CFD tudták ellensúlyozni. Ezek az instrumentumok viszont azt is okozzák, hogy extrém módon megnőtt az aranyban a volatilitás is.
Azt már Magyarország is megtapasztalta, hogy ha Sorosnak nem tetsző az itthoni politikai garnitúra, akkor az ő (ennél sokkal kevesebb) pénzével is lehet felfordulást csinálni.
A pénz rossz kezekben fegyver. Sok pénz meg nagy, erős fegyver.
Ehhez képest idén az arany ment közel 30%-ot az olaj meg 40et.
@tinaturner ugyanezt lehet elmondani több ezer nagyon spekulatív és volatilitás részvényről is. Fundamentális oldalról azonban semmilyen oka nem volt annak az arany piaci lufinak, amelyet az elmúlt 15 évben fújtak. Az okos befektetők, mint Soros György, 400-500 dolláron bevásároltak és 1600-1700 dolláros kiszálltak a lufiból. A tömegek meg akkor kezdtek venni és végigvették az egész medve piacot. Medve piacon is azonban vannak korrekciók. Ez nem azt jelenti, hogy 5-10 éven belül megint nem lesz az arany ára 200-500 dollár, mint 10-15 éve.
Ezt a portfolio értékelést sosem értettem. Az ár ugye a kereslet és kínálat egyensúlyi pontja. Ha egy részvény aktuális mai ára 100 dollár, és 50 darab részvény adás-vétele során alakult ki ez az ár, akkor mégis hogy lehet ezt vetíteni egy nagyobb részvényállományra, pl. 1000 darab részvényre, azt állítva hogy akkor a portfolio 100e dollárt ér? Hiszen ha a teljes volumen kereskedve lenne, ami ugye egy egészen más kereslet-kínálat szituáció,akkor nyilván nem érne ennyit, csak a töredékét.
Bármi lehet, ezért diverzifikálunk
@tinaturner Diverzifikálni jó dolog, de érdemes azért gondolkodni is. Ha valamilyen eszköz fundamentális ok nélkül szélsőséges értékelésen forog nem biztos, hogy jó eszköz diszkvalifikációra. 100 éve, amikor háborúk voltak nem nem volt globalizált a világ, nyilván a legegyszerűbb diverzifikálás az arany volt. Manapság viszont viszonylag égszerűen akár Magyarországról tudsz számlát nyitni az USA-ban vagy Ausztráliában nem nagy kunszt diverzifikálni arany nélkül is.
@maxi Az hogy valaki nem kereskedik, nem azt jelenti, hogy nem értékel. Azok akiknek sok részvényük vagy sok pénzük van minden nap meghozzák azt a döntést, hogy kereskedjenek-e vagy ne az adott árszinten. Ha nem teszik az szintén egy jel, hogy a részvény kb. jól van értékelve.
őrület! hogy tudnak ekkora busszal kanyarodni a tőkepiacokon? szerintem itt már kartelleznek.
@topfly nem ez a problémám, persze hogy adott árszinten eldöntöd tartasz/veszel/eladsz. Ami a problémám, hogy egy sokmilliónyi részvényből álló portfoliót, vagy nagyvállalatot az alapján értékelnek, hogy töredék mennyiségű részvényén aznap mi volt az egyensúlyi ár. Ezzel a kivetítéssel van bajom, hogy ez miért állja meg a helyét, mikor a másik általános szabály szerint (ár a kereslet és kínálat aktuális egyensúlyi pontjában van) egy lényegesen nagyobb kínálathoz egészen más ár tartozna.
Termőföldbe fektetés:
hogyan tudjátok megcsinálni? ha nem vagy okleveles paraszt max. 1 ha termőfölded lehet. Ez 1000 HUF/m2 áron 10 millió. 2%-os hozama 200 ezer. Ezzel szemben bérbe tudod adni kb. 20 ezerért.
Ha el akarod adni, akkor mindenkinek elővételi joga van rá: bérlő, szomszéd, azonos táblában tulajdonos, helybeli kisgazda, helybeli akárki, helybeli kiskakas, a helybeli templom egere és macskája.
Ha mégis lenne vevő a helybeli parasztok tanácsa megtilthatja az adásvételt mert csak úgy (bíróságon támadhatod, de a szakvéleményt is ők fogják adni).
Hol itt a business?
(Bocs hogy off-topic, de hetente 2szer hallom ezt a termőföldes bulit és nagyon nem értem)
Termőföld plusz:
az elővételi jog akkor is él, amikor Te veszed a földet. És a vétójog is!
Topfly: ez alapján több mint 10 éve nem vehetnél aranyat. De elég sok minden mást sem
@maxi mindegy, hogy az összes részvény mekkora hányada forog a piacon, az árfolyamot mindenki látja, így ha úgy érzi a csendes többség, hogy a papír alul vagy túlértékelt, akkor rögtön megjelenik annyi befektető/spekuláns, akik visszarángatják a árat az általuk vélt egyensúlyi helyzetbe.
"Hiszen ha a teljes volumen kereskedve lenne, ami ugye egy egészen más kereslet-kínálat szituáció,akkor nyilván nem érne ennyit, csak a töredékét."
De ez azt jelentené, hogy minden részvényes el akarja adni a papírját! Akkor természetes, hogy a béka segge alá esne az ára! 🙂
@meister
Ó ugyan, még ennyi sem kell - egy kicsit szervezkednek a szolgálatok, és máris áll a bál. (Ld. 2006 ősze).
-nb-
kicsit elszámoltad 😀 a termőföld átlagárak 1 millió forint kürül vannak legfeljebb (keleti végeken meg félmillió)
agrarszektor.hu/foldpiac/ezt_hozta_az_uj_torveny_ketteszakadt_a_magyar_foldpiac.5000.html
ha tényleg kell hozzá nagyobb föld vásárlásához papír az meg biztos nem nagy kunszt 😀 (olyan dolgok terjednek a neten, hogy a vizsgán valahol odaadják a megoldókulcsot is, bejárni persze nem is kell, elég a vizsgán megjelenni stb.)
Nem csak bérbeadásból meg termelésből lehet pénzt keresni, vannak különféle pályázatok is (pl natura2000)
@tinaturner És valaki fegyverrel arra kényszerít, hogy a következő 10 évben aranyat vegyél? 🙂 Ha egy eszköz nagyon túl van árazva, akár egy életen át is ellenállok annak, hogy vegyek belőle 🙂
@nb földet nem csak Magyarországon lehet venni. Bulgáriában van például egy tőzsdén kereskedett ingatlanalap, amely kizárólag termőföldbe fektet be, de nagyon sok más országban is vannak hasonló alapok.
@maxi Olvasd el még egyszer, amit írtam. Ha valaki nem ad el vagy nem vesz nagy mennyiséget, úgy hogy sok részvénye vagy készpénze van az is értékel aznap, amikor kevés a forgalom. Ha az árfolyam pl. nagyon felmenne akkor a nagy csomagokkal rendelkezők elkezdenék csökkenteni a részesedésüket, ha viszont nagyon lemenne, sokan akik készpénzben állnak elkezdenének feltankolni a részvényből. Ha viszont egyik sem lép, akkor még a kis forgalom melletti árfolyam is egyensúlyinak tekinthető.
@topfly @onshore értem hogyan alakul ki az ár, meg milyen döntések vannak. Nekem a problémám a portfolió/cég értékének prompt részvényárra alapozott módszerével van. A mérnök énem berzenkedik, hogy egy adott nagyságrend esetén érvényes jelenséget (a kereskedett volumen egyensúlyi ára) szemrebbenés nélkül skálázzák egy egészen más nagyságrendre (teljes részvénymennyiségre vetítik), pedig az ár pont hogy függ tőle. Tisztában vagyok vele, mennyire nehéz akár egy átlagos gépipari projekt jelenértékét is jól meghatározni, egykor részt vettem ilyenekben. Egy vállalat, pláne egy komplex portfolió értékét még nehezebb lehet, egy ilyen db x ár szorzás túl egyszerű. Ha valamire, talán arra jó a marketcap, hogy piaci súlyt mérjen, egy sok tíz vagy száz milliárdos értékű cég árfolyamát a wall streeti spekik sem nagyon tudnak manipulálni, talán csak pillanatokra, ha egyáltalán.
Nem értem mit akarsz a poszttal... Persze vannak mamutok minden "iparágban"..... na és?
Így van ez mióta világ a világ.
Tényleg látszik, hogy nem érted. 🙂
@Kiszamolo
Ha a befektetési alapok egyik napról a másikta átcsoportosítanák a vagyonuk 2%-át aranyba, ami ETF-eket jelentene nagyrészt és arany kontraktusokat, ezt mégis hogyan lehetne értelmezni, hiszen nem lesz hirtelen az évi kitermelés 12-szerese az ETF-ek mögött fedezetként letétben. Mi van, ha az összes vagyon 10%-a kerülne papíron aranyba? Az 60 évi kitermelés. Már ma sem létezik annyi fizikai arany, mint amennyi ETF-ekben, ETN-ekben, kontraktusokban stb létezik. Ha mindenki kérné a markába azt az aranyat, amit elvileg papíron birtokol, szerintem nagy pofáraesés lenne.
@attila9: Az arany nem hozz osztalekot, nem termel hasznot, nem lehet kiadni, nem gyarapszik onmagatol. Ekszere lehet formalni, de ott is a muveszi ertek gyakran nagyobb. Elektronikai cikkekbe lehet helyezni, de erre egy kis menyiseg is eleg. Legfeljebb ertekmegorzo. Gyakran meg az sem, mert az ara elege volatilis. Hosszu tavon hozama kotvenyek, illetve reszvenyek alatt van.
Persze lehet azt mondani, hogy hamarosan itt a krakk, es az aranyba menekulhetunk ugy hogy majd a kello pillanatban elougorva ujabb profitra tegyunk szert. Nos ennek az a neve hogy "market timing", es soha senkinek nem sikerult nagyobb aranyban nem sikerult, mind ahogy azt a tiszta veletlen megengedne. Nem vagy buta, ha meg se probalod. Sot.
@maxi: a tozsde a turelmes embereknek kedvezobb. Igazad van ha azonal penze probalnad tenni ezt a vagyont akkor toredeket se erne. Viszont a valosagban az van hogy az ember a kereso elete soran gyarapitja, majd nyugdijas korrabban szepen lassan feleli.
Peldaul a Vanguard altal kezelt S&P500 VOO alap/etf napi szinten 0.08% cserel gazdat. Erdekes modon a State Street altal kezelt SPY amely szinten az S&P500 koveti, napi szinten akar 4%-is gazdat cserelhet. Az a VOO turelmesebb, hosszu tavu befektetok kedvelik, mig a SPY-t kulonfele aktiv rovid tavu strategiakban hedgelesre hasznaljak. Kozel x50 forgalom kulombseg feltehetoleg kissebb transakcio koltseggel is jar.
Nem tudom lejött-e, hogy a legnagyobb alapkezelő kezelt vagyona Magyarország 48 évi költségvetésével egyenlő. A második helyen álló úgy 34 évnyivel játszadozik.
Tetszik, amikor ezek után itt a fórumon bárki megmondja a tutit, hogy épp mit kell venni vagy eladni. Talán ezeket a derék alapkezelőket kellene megkérdezni, ők biztosabban tudják. Mozdítanak egyet az ingán, behülyítik a fél világot, aztán egyszercsak hopp, belerondítanak a kis szerencsétlenek számításaiba.
Más. Ha erre a vagyonra csak 1% kezelői díjat szednek, akkor ugye egy féléves magyar költségvetés csak ennek a bevétele az első helyen állónál. Mit mondjak, nagyban érdemes játszani.
@Meister: vigyazz, kicsit megbicsaklott a fejeden az alufolia-sapka, nehogy bejusson ott egy kis agyhullam-modosito sugarzas a közeli CIA kisbuszbol!
Nézzük a másik oldalról.
Van e mögött az irdatlan nagy szám mögött tényleges - kézzel fogható - érték.
Tehát pl a nyugdíjalapok ki tudják ezt fizetni a nyugdíjasnak, ha odajut. És ha kifizetik, lesz mit venni rajta hasonló virtuális értékpapírokon kívül?
@gabor
Pont ugyanúgy működik, mint a felosztó-kiróvó rendszer. Egyesek befizetnek, mások kivesznek. Ha minden nyugdíjas cash-ben holnap kikérné a pénzét, az pont akkora baj lenne, mintha egy bank összes betétese holnap kivenné.
Ez a rendszer így működik.
@l70 én ezért csodálkozom mindig, amikor az állami nyugdíjrendszer demográfiai problémáit tőkefedezettel javasolják megoldani 🙂
Azert egy nyugdijjalap tulajdonaban sok valodi ertek is van. A reszvenyekkel cegeket tulajdonol, amiknek termeloeszkozeik vannak.
A kotvenyei ilyen cegek tartozasai.
Ugyhogy ott tenyleges realertek is talalhato.
Az mas kerdes, hogyha mindenki eladni akar, akkor a termeloeszkozok erteke is nullara csokkenhet, mert nem lesz aki megvenne.
@tip :
Nem ertem, hogy miert ne lehetne a nyugdijjadat automatikusan termelo eszkozokbe valo befektetessel biztositani. Innennezve a tokefelhalmozas igenis segithet. Egy ilyen tarsadalomban olcsok a hitelek, igy konnyu vallalkozni. Ami elvileg olcsobb termekeket jelent nagyobb mennyisegben.
@tip
Az állami nyugdíjrendszerben egészen mások a szabályok. Ha idejekorán meghalsz, megszívtad. Ha az állam emeli a nyugdíj korhatárt, megszívtad. Ha a kezdeti helyettesítési ráta csökken, megszívtad.
Ha félreteszel magadnak többféle módon, akkor az örökölhető, tetszőleges korodban elkezdheted felélni, stb.
A közös, hogyha már inaktív vagy, de nincs elég aktív ember, akkor valahogy rosszabbul jársz. De nem mindegy, hogy milyen mértékben, ha nincs tőketartalék, akkor nagyobb lesz a veszteség.
@l70 "Ha idejekorán meghalsz, megszívtad." nem jó idejekorán meghalni, de egy biztos: a halál után már nincs szükség a nyugdíjra. Amire te gondolsz, hogy biztosítás (állami vagy privát) helyett inkább a megtakarítás a nyerő. Nos, ha korán meghal a nyugdíjas, akkor tényleg jól jár (az örököse). Viszont ha túl sokáig él, akkor meg rosszul (helyesebben: csődbe megy). Ez egy szerencsejáték, nem nyugdíj.
"Ha félreteszel magadnak többféle módon, akkor az örökölhető, tetszőleges korodban elkezdheted felélni, stb." - és egyszer elfogy.
@janos82 lehet így nyugdíjat biztosítani, csak ez ugyanannak a demográfiai kockázatnak van kitéve, mint az állami rendszer. Mert: ha a csökkenő népesség miatt csökkennek a (gazdaságból származó) járulékbevételek, akkor ugyanez a gazdaság miért fizetne remek osztalékokat, kötvénykamatokat, bérleti díjakat stb.
@gabor @janos82 A cégérték a jóval több, mint a termelőeszközök birtoklása. Sokan birtokolnak termelő eszközöket, de kevesen gyártanak Iphone-t, Pick szalámit, Mercédeszt, Coca Colát és stb.
Birtokolhatsz te ezer szervert, de nem mindegy hogy ezeken a szervereken a Facebook vagy a Google fut, vagy valami olyasmi ami nem termel milliárdos árbevételt és profitot!
A szocializmus legnagyobb hibája az volt, hogy nagyon sokan azt hitték, ha a munkásosztály átveszi a termelőeszközöket, akkor ezzel automatikusan megkapják a cégek árbevételét és profitját is. A valóság viszont az lett, hogy a cégek egyre silányabb termékeket kezdtek gyártani, amelyet a végén csak a szocialista táboron belül lehetett eladni.
@Maxi érdekes húrokat penget, ami a határhaszon ármegállapító hatásának érvényességét kérdőjelezi meg.
Mert valóban, ha a csökkenő hozadék átvált mondjuk egy évig negatív hozadékba, és kilátás sincs bővülésre akkor hogyan működik ez az egész?
Mindenki eldobálja amije van?
De kinek, a marslakóknak?
Egyértelmű, hogy a részvénypiaci mesével szemben a cégeket a valódi befektetőik a cég ellenőrzése és az osztalék (járulék) jövedelem miatt tartják.
Az, hogy kisebb részeket engednek venni belóle másoknak is, az bebiztosítja a tulajdonukat, mert "mindenki tulajdonos".
A legjobb tulajdonosok éppen ebből következően a nyugdíjalapok, ki merné veszélyeztetné az ő vagyonukat?