Sikerült belenyúlni a tutiba.

Az emberek igen komoly része anyagi gondokkal küzd, az ország gazdasága szintén romokban, erre írni merek arról, hogy a saját boldogulásod leginkább a te kezedben van és nem azért nincs pénzed, mert másoknak van.

Ezt tetézem azzal, hogy megjegyzem, ebben az országban nem csak a vállalkozók adócsalók és nem azért dolgoznak, hogy másokat tegyenek gazdaggá, illetve, hogy a közalkalmazottaknak is van lehetőség váltani, ha a helyzet nem akar megváltozni. Sőt, azt is mertem mondani, hogy a szokásos magyar panaszkodás lehet, hogy nem fogja megoldani a problémáidat, ha megpróbálnál valamit tenni is, biztos többet segítene.

Mintha mézzel kentem volna be a fejemet és bedugtam volna egy darázsfészekbe. Rengeteg ember rajtam akarja kitölteni a dühét a sorsa miatt, mintha én tehetnék a gazdasági válságról, az ország és az ő helyzetéről és talán még az időjárásról is. Az, hogy már az önsajnálatot is el akarom venni tőle, már végképp felháborító, hát akkor már semmi nem marad neki?

Egy arrogáns, beképzelt bunkó vagyok, mert be mertem szólni és hosszasan sorolja, miért lehetetlen, hogy ő bármit is változtasson.

Mennyivel jobb lenne azt mondani az embereknek, hogy igen, te mindent jól csinálsz, a sors kegyetlen hozzád. Kiszipolyoznak a vállalkozók, elrontotta az állam és neked is jár annyi fizetés, mint a németnek, mert te is legalább olyan jó ember vagy. Sőt.

Na mindegy.

Hogy ne fulladjon már az első hozzászólásoknál értelmetlen harcokba a kommentelés, néhány pontban szeretnék segíteni, miről felesleges írnod:

- Tudom, hogy sok embernek nehéz a sorsa és azt is, hogy gazdasági válság van. Azt is tudom, hogy nehéz megélni, főleg vidéken és sokan örülnek a minimálbérnek.

- Tényleg pofátlanul keveset keresnek az ápolónők és tanárok. Ahogy a kukások és nagyjából mindenki ebben az országban. Tényleg jó lenne, ha mindenki többet keresne. De attól, hogy leírod, nem fog megváltozni. Ha van valami konstruktív javaslatod a megoldásra, azt szívesen elolvassuk.

- Attól, hogy elmondod a személyes problémádat, nem biztos, hogy előrébb leszünk. Elég sanszos, hogy nem a hozzászólások között fogjuk megoldani azt.

- A vállalkozók között is legalább annyi gazember van, mint a munkavállalók között. Ezért az ilyen történeteid sem viszik előre a hozzászólásokat. Ezeket érdemesebb megosztani a munkahelyi terror blogon.

Néhány típuskérdés és vélemény:

Még az utolsó segédmunkásnak is annyit kell keresnie, hogy abból kényelmesen megéljen. Mint Németországban.

De jó lenne, ha ez így működne. Hidd el, szeretnék én is annyit keresni, mint amennyit Németországban keresnék. De szerintem mindenki, beleértve a vezérigazgatót is, aki szintén a német bérek töredékéért dolgozik. Csak sajnos ez nem egy kívánságműsor.

Én arra szoktam nézni, hogy a magyar minimálbért cirka 5 milliárd ember örömmel elfogadná a Földön, még a magyar költségek mellett is. Sőt, már attól is boldog lenne, hogy van iható víz és áram. Ettől mindjárt elmúlik a panaszkodásra való ingerem.

A szemét multik idejönnek és kiszívják a vérünket, a magyar ugyanolyan keményen dolgozik, sőt, és mégis a töredékét kapja a német béreknek.

Miért, mit gondoltál, miért jön ide? Mert jó dolog ideszállítani az autóalkatrészt, majd vissza az autót Németországba? Vagy miért mennek a cégek Kínába, meg Mexikóba?

Szerinted mennyi munkahely lenne itt a szemét multik nélkül és mennyi lenne az átlagfizetés?

Na, nincs kedvem további reakciókat előkeresni. Öntsétek a hozzászólásokat. 🙂