Az állam megvédi a termőföldeket is

Írtam pár hónapja a termőföldről, mint befektetésről (Itt tudod elolvasni: //kiszamolo.hu/a-termofold-mint-befektetes/), az abban leírtakat erősen átértékeli a földtörvény várható változása. Erről szeretnék most pár szót írni.

A miniszterelnök úr pár napja megemlítette a parlamentben, hogy megvédték a termőföldeket is. Az elmúlt két év tapasztalata alapján ilyenkor az ember gyomra némileg összeszorul, hiszen a nyugdíj-megtakarításainkat is úgy megvédték, hogy szinte egy fillér sem maradt belőle.

Sajnos a mostani megmentés is rengeteg hátránnyal jár. A hivatalos kommunikáció szerint azt szeretnék, hogy a sok gonosz befektető és nagytőkés helyett a helyi földművesek jussanak földhöz. Nem tisztünk eldönteni, hogy vajon az ország érdekeit szolgálja-e, hogy állami kényszerrel fenntartják a jelenlegi állapotot, ahol is kétmillió földtulajdonost tartanak nyilván és pont a tőkeerősebb vállalkozásokat akarják kiszorítani a piacról, akik életképessé tehetnék a magyar mezőgazdaságot.

A tervezetről zajlik a vita, minden érdekelt teljesen másként látja a dolgokat és a kormány valódi szándékát, akit érdekel a téma, keressen rá a földtörvény tervezet kifejezésre.

Nézzük meg, befektetési szempontból hogyan érinti ez a jelenlegi és jövőbeli tulajdonosokat.

A tervezet szerint előzetes engedélyhez kötik a földvásárlást, csak hivatásosan földműveléssel foglalkozó személyek vásárolhatnak majd földet, ez az eddigi potenciális tízmillió vásárlót a különböző további megkötések miatt pár tízezer főre csökkenti. Azaz nem annak adjuk majd el a földet, akinek akarjuk, hanem akinek az állam megengedi.

A jelenleg társasági formában üzemelő “nagytőkés” mezőgazdasági vállalkozások a tervezetben szereplő kötelező foglalkoztatottság és az 1200 hektár feletti rész kényszerértékesítése miatt az előzetes kalkulációk szerint mintegy 600 ezer hektárnyi földet zudítanának a piacra.

Arra a piacra, ahol a potenciális vevők száma radikálisan lecsökkenne. (A részletekért érdemes elolvasni a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége elemzését ebben a témában.)

Ez erősen átértékelné a földek értékét, várhatóan a jelenlegi tulajdonosok komoly anyagi veszteséget szenvednének el a piac ilyen arányú radikális átrendeződése miatt.

Fontos azonban figyelembe venni, hogy nem egy törvényről, csak egy tervezetről beszélünk, amelyik az eredeti szándék szerint is csak 2014-ben lépne életbe. Azonban ha most gondolkodik valaki termőföld vásárlásban, érdemes jól körüljárnia a témát és mivel egy hosszú távú befektetésről van szó, számoljon ezekkel a kilátásba helyezett változtatásokkal is.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

5 hozzászólás

  • Tarzaan

    Csak röviden: a nagyüzemi gazdálkodás nem járható út. Ez a fajta földművelés bár üzemi szinten igen hatékony, társadalmi szinten nem az. Egyrészt kevés munkaerőt köt le, másrészt kevesebb mivel kevésbé belterjes, a termésmennyiség is vagy kisebb, vagy brutális vegyszerezést/génmanipulált fajtákat igények, ami alacsonyabb output minőséget és magasabb környezetterhelést jelent (amit ugye valaki más fog megfizetni).

    Szvsz az ideális út szántóföldi gazdálkodásnál a kb. fél-1km2-es (100-200 holas) családi birtokok jelentenék. Ezek már elég nagyok ahhoz, hogy a szükséges mértékben gépesítettek legyenek és igénylik az idénymunkát is, de még kellően kicsik ahhoz, hogy a belterjes gazdálkodás előnyeit ki lehessen használni.

    Kertgazdaságoknál kisebb méret is elképzelhető.

    Ezek mellé kellene mág legalább néhány tucat, max pár száz állami gazdaság/mintagazdaság, ahol pl. fajtanemesítés, vetőmag-előállítás meg hasonló folyik, és amik valamilyen szinten kontrollálják és segítik a családi gazdaságok tevékenységét.

  • Nuts

    Megsugom, hogy a kistermelok es a nagytermelok kozott semmilyen minosegbeli kulonbseg sincs. Sot, rengeteg munkafolyamatnal veszik igenybe a nagyokat bermunkaban.
    Ugyanazt a vetomagot, ugyanazt a nobenyvedo szert hasznalak, csak kevesbe hatekonyan.
    Amit most a nagy mezogazdasagi cegekkel terveznek, az rosszabb mint az allamositas…

  • csinibaba

    10 Ha alatt nem gazdaságos a termelés, és a vilégpiac érdekes módon a nagyüzemi gazdálkodást preferálja, mert az a versenyképes. Lehet nekünk nagyon egészséges termékünk, csak 200 szor annyiba fog kerülni, mint az import. Ez részben mér így is van, a zöldség és gyümölcspiacon az áruk több mint 50%-a külföldi, még akkor is, ha nem ezt írják rá. A multiknál, legalább le van dokumentálva, és ellenőrizhetően rá van írva, hogy honnan származik.

  • lowskill

    A “A földtörvény tervezet gazdasági kihatásainak értékelése” -t olvasva egyértelműen lejön még az,amit eddig is tudott mindenki,hogy a törvényhozók családjában megnőne a mezőgazdasággal foglalkozók száma!:) – ugye nekik van tőkéjük…- másrészről pedig ellehetetlenítve a magyar gazdákat némi “pottom” pénzért külföldi befektetők vennék meg a földeket,s szépen az egész magyar gazdaság meghalna-halkan jegyzem meg,jó úton vagyunk efelé-,s lassacskán mint MO megszűnne létezni,mert ellehetetlenítik minden magyar befektető helyzetét,s itt nem csak a mezőgazdaságra értem ezeket.

  • kerdezzbatran

    Bár a modern automatizált termelő ipar gazdaságilag hatékony, de társadalmilag nem az. A gépek elveszik az emberek munkáját, akik így nem fognak adózni, sőt még segélyeket is kell nekik fizetni. Csak a hagyományos manufaktúra a megbízható, az szolgálja az ország érdekeit. Maximum néhány modern gyár legyen, amelyek termelőeszközöket gyártanak, vagy exportra termelnek.