Hívjatok Pityunak
Némelyek néha elkezdenek problémázni azon, hogy miért nincs kinn a nevem (és a telefonszámom persze) a blogon. Mikor utánanézek a problémázóknak, általában ügynökökről van szó.
Őszintén szólva nem is értem a problémázás okát. Nekem erről mindig a Túl a sövényen jut eszembe, amikor a szereplők először látják a sövényt és mindenképpen el akarják azt nevezni valahogy, végül a Pityu nevet adják neki.
Néhány újságírói blogon kívül melyik blog szerzője adja meg akárcsak a nevét egy blogon? Az, hogy az e-mail címem kint van, még az is egy nagy ritkaság, a blogok 98%-án még ez sincs ott.
Ezen túl nyilvános előadásokat és oktatásokat tartok, rádióműsorokban és újságban szerepelek, mi kellene még? A TAJ számom?
A blogot egyedül írom, még hirdetések sincsenek rajta, így a médiatörvény szerint is ez már ennél privátabb blog nem lehetne.
Aki pedig személyes találkozót kér, annak természetesen megadom a szükséges adataimat a kapcsolattartáshoz, de ennek már semmi köze a bloghoz. (Furcsa mód őket ez még soha nem zavarta a kapcsolatfelvételnél.)
A pénzügyi tanácsadásról pedig a PSZÁF-fal egyeztettem, mivel sem terméket nem értékesítek, sem nem is ajánlok terméket, ezért nem engedélyköteles a tevékenység, egyszerű tanácsadás. Ettől függetlenül több pénzügyi végzettségem miatt sem kellene letennem a pénzügyi vizsgát, ha valakinek ez a másfél nap alatt elvégezhető tanfolyam fájna.
Összefoglalva, kedves problémázók: mától hívjatok Pityunak. 🙂
Pingback: Mától hívjatok Pityunak :) | szimpatikus.hu trackback proxy
Örömmel olvasgatlak, mert még a szakirodalom sem fogalmaz ilyen világosan.
Úgy, hogy szevasz Pityu, ne hagyd magad!
A Pityut tökéletesen meg tudom érteni. Az ügynököket úgy sem lehet meggyőzni, sokaknál már-már vallásos szintű az “elhivatottság”.
És Hajrá!!!
Folyamatosan olvasom időrendbe, amiket írsz, most jutottam ehhez a részhez. Az egyik régebbi bejegyzésben mintha Máté lettél volna. 🙂
Nagyon tetszenek az írásaid, csak így tovább.
Hívj nyugodtan Yim-nek, de a Kolompár Odüsszeuszra is hallgatok. 🙂