Tanácsadás alkalmával meg szoktam kérdezni, hogy a kedves ügyfél szerint mennyit hozott az amerikai tőzsde az ezredforduló óta?
(Mert mint tudjuk, a tőzsde mindig jól hoz, csak türelmesen ki kell várnunk és ha valódi hozamot akarunk, akkor mindenképpen a tőzsdére kell mennünk.)
A válaszok évi 15 és 25% között szoktak szóródni.
Ezzel szemben a valóság ez:
9%-ot hozott az amerikai tőzsde. De nem évente, hanem 13 év alatt összesen.
Igazából örülhetünk, mert tavaly ilyenkor még 8,5%-os bukóban volt a befektetésünk 12 év után is. (Igaz, az osztalékok azért ezt kipótolták.)
Ha azt gondoljuk, hogy ilyen még nem volt máskor a világtörténelemben, ez a sok válság miatt van csak, akkor sajnos megint csalódnunk kell. A nyolcvanas-kilencvenes évek árfolyam-boomját szintén egy hasonló időszak előzte meg:
De megnézhetjük az 1936-1950 közötti időszakot is:
Aki pedig az 1929-es válság kitörésekor ült részvényekben, egészen 1954-ig, vagyis 25 évet kellett arra várnia, hogy legalább nominálisan ugyanoda visszatérjen az index, ahonnan leesett. Az elmaradt hozamok és az infláció miatt természetesen még mindig bukóban volt akkor is.
De még mindig mázlistának mondhatja magát azokhoz képest, akik a japán tőzsdébe fektettek 28 éve (vagy akár az ezredfordulón):
Visszatérve a jelenbe, például a felkapott kínai tőzsde az ezredforduló óta ugyanezen 13 évben még 20%-ot sem hozott. Még egyszer: nem évente, hanem összesen.
(Azt már megemlíteni sem merem, hogy az ábrákon a tőzsdeindexeket látjuk, ami nem tartalmazza a költségeket, márpedig költségek mindig vannak.
Ha a befektetési alapunk csak évi 1,5%-ot von le alapkezelői díj címén, máris veszteségesek vagyunk ennyi év távlatában is. Ha voltunk olyan balgák és unit linked biztosításon keresztül tőzsdéztünk évi 10%-os költség mellett, akkor most nagyon szomorúak vagyunk.)
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a tőzsde nem hoz semmit, hiszen 1982 és 2000 között például az amerikai tőzsdének gyönyörű teljesítménye volt. Aki akkor beszállt, igen impozáns hozamokra tudott szert tenni. Előfordulhat, hogy megint egy ilyen 18 év előtt állunk. Akinek pedig volt bátorsága a legnagyobb felfordulásban vásárolni, amikor mindenki eladni akart, szép hasznot csinált. Ezek a nagy zuhanások utáni emelkedések jól látszanak a fenti ábrákon is.
A lényeg csak az, hogy ne üljünk fel az olyan népi bölcsességeknek, hogy a tőzsde mindig sokat hoz, meg könnyedén meg lehet csinálni a tőzsdén évi 15-20%-ot, hogy a tőzsdén mindig nyerni lehet, csak ki kell várni. Arról ne is beszélve, hogy aki igazi befektető, annak tőzsdéznie kell, hiszen mindenki tudja, hogy csak ott lehet igazán nyerni.
A tőzsdén lehet nyerni is, bukni is rövid és hosszú távon egyaránt. Ha ezzel tisztában vagyunk és hajlandóak vagyunk kockázatot vállalni, akkor menjünk ki a tőzsdére. De ne lepődjünk meg, ha 10-15 év után is még mindig nullán vagyunk, esetleg alatta, mert ez is benne van sajnos a pakliban. Ahogy az évi 15-20%-os nyereség lehetősége is.
Tömör és velős. Azt szeretem benned, hogy minden eszközről és megoldásról be tudod bizonyítani, hogy szar és veszélyes, és még csak hazudnod sem kell hozzá, csupán megfelelő időtávot vagy időszakot választani 🙂 arany? á. föld? áááá. t-bond? ne már. részvény? lásd fentebb. deviza? inkább a rulett 🙂
mindenesetre, ha a cél az, hogy lássuk a kockázatokat is, akkor a cikk (cikkek) jó(k).
Ez a cikk sem arról szól, hogy a tőzsde rossz. Csak arról, hogy az egyszeri júzer (lúzer) szentül megvan győződve, hogy a tőzsdén évi 15%-ot lehet nyerni, a legrosszabb esetben nem azonnal, hanem két-három éven belül.
Ezt hallja a szerencsétlen mindenhol, aztán nem érti, miért nem ajánlom neki, hogy a kis megtakarított ötmillióját mind részvényekbe tegye.
Ezután szoktam feltenni ezt a kérdést. Látnod kellene az arcokat, amikor életében először lát egy árfolyamgrafikont. Sehol nincs a sokat emlegetett 20%-os éves hozam.
add a kezükbe Bodie, Kane és Marcus vaskos könyvét 🙂
Azért fizetnek, hogy ne kelljen kiolvasniuk. 🙂
Igen csak mi akkor az alternatíva? Mármint hosszú távra mi a részvény alternatívája? Hosszú távon a bankbetét, kötvény kockázatosabb, mint a részvény, az infláció miatt.
Most ne a magyar banki kamatokból induljunk ki, ilyen nem volt mindig, nem lesz mindig, illetve nincs minden országban ilyen kamat, mint nálunk.
Mi számít neked hosszútávnak?
Ami a "kötvény" kategóriában van, az sem mind egyforma. Pl. a bóvli vállalati kötvények vagy a feltörekvő piaci kötvények 10 év alatt jobban mentek, mint a részvények. Persze jó kérdés, hogy mi lesz velük egy emelkedő hozamkörnyezetben.
Azokról nem is szólva akik nikkei-be "fektettek be" 25 éve, aztán még nominálisan is csak a felét kapnák vissza, kts levonás nélkül. Meg a 2000 Ft-os matáv és társai... ha már az elrettentő példáknál tartunk...
De ez nyilván csak az érem egyik oldala.
Nem az elrettentés a célom, hiszen rengeteg időtávot lehet találni pro és kontra is. Csak annyi, hogy az emberek megértsék, hogy hülyeség az, hogy a tőzsdei befektetés egy egyirányú utca, amin csak nyerni lehet, ha kellően sokat vár az ember.
Jobban zavar, hogy a magyar gazdaság 1988. és 2011. között 22.8%-ot hozott között hozott.
ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qpt001.html
Még vond ki ebből az értékből az Uniótól kapott évi ezer milliárdokat és az jön ki, hogy nem hogy növekedés nem volt itt, hanem csak hanyatlás 25 éve.
Sziasztok!
Az átlagember nem ért a befektetésekhez, ezért etikátlanság tőzsdére vinni.Az elmúlt 20 évben a kötvényhozam jobb volt, mint a részvényhozam.
A részvényeknél a volatilitást kell meglovagolni. Ehhez tanulni és figyelni kell,
Amikor lemegy venni kell, amikor fel, akkor pedig eladni. El kell találni a legjobb napokat.Ettől nehéz. Erről olvastam mostanában. Aki a legjobb 5 napot eltalálta duplázott. Aki belenyúlt a legrosszabb napokba, az veszített. Warren Buffett értékalapú stratégiája tükrében vizsgálta a cikk ezt a kérdést.
Zsolt
"Aki a legjobb 5 napot eltalálta duplázott. Aki belenyúlt a legrosszabb napokba, az veszített."
SZVSZ az a portfolio.hu cikk egy oltári nagy kamu. Ki tudná kiszűrni előre a legjobb és a legrosszabb napokat? (Az összeesküvéselméletekbe most ne menjünk bele.) WB hozamát egy valós alternatívával kellett volna összehasonlítani, pl. SP500 ETF vagy amerikai kötvényalap vagy egy visszatesztelhető technikai módszer (pl. 200 napos mozgóátlag)
Miért pont 13 évet választottál? Miért nem 10 vagy 15 év?
Másrészről a "stop-loss"-t már elég régen feltalálták.
És akkor mennyit hozott volna? Évi 1%-ot?
Ha unit linkedbe teszem, akkor meg évi -10%-ot. 🙂
Stop-loss: mert az milyen jó, ha kivág, amikor már vesztettem, majd kimaradok az emelkedésből is.
Szeretem a hozzáállásodat! 😛
Mi az hogy unit link? Melyik biztosító, melyik konstrukciójáról van szó és milyen alapokba?
Egy aktív árfolyamfigyeléssel nagyon is nyereségesek voltak a unit-link konstrukciók!
Ha nem hiszed, nyugodtan csináld meg a szimulációt magyar részvény, magyar kötvény és pénzpiaci alapokra.
De ez valóban igényelte a tanácsadó és az ügyfél közötti rendszeres és szoros együttműködést!
Ja, erre szokták mondani, hogy lehet, hogy a tőzsde hosszú távon nyereséges, na de hosszú távon mindannyian hallottak vagyunk...
Hosszú távon amúgy a demográfia könnyen alágyűrhet mindent maga alá. Amerikában és Európában most kezd el a baby-boom generáció nyugdíjba menni. Idáig ők vásárolták a részvényeket (közvetlenül és követve befektetéseken keresztül), mostantól kezdve eladni fogják őket.
A gond az, hogy a részvények, meg úgy általában a pénzvilág gyakorlatilag egy hatalmas pilótajáték. Addig van emelkedés, amíg ez emberek egyre több pénzzel szállnak be, de amint ez leáll, zuhanás jön.
Nem ide tartozik, de olvastam több, mint egy évtizede írt könyvet, amiben az írója pusztán demográfia alapon megjósolta, hogy kb. a mostanában várható nagy felfordulás a közel-keleten. Lám igaza is lett..
Kiszamolo, nagyon kiváncsi vagyok a véleményedre Janoka kommentjéről, mert nagyon hasonló érzésem van nekem is. A demográfiai köszön vissza itt is. Ha többen mennek nyugdíjba, mint amennyien kezdik a megtakarításaikat, akkor bizony több az eladó, mint a vevő... az pedig csak egyet jelenthet...
Köszi!
Én is megtapasztaltam, mert a megtakarításom egy része részvényekben van (alapokban).
Hát nekem is gyöngyözött a homlokom 2008-ban, amikor a befektetett pénzem csak a felét érte. Szerencsére nem adtam el, egy keveset még vettem is, csak tavasszal haladta meg újra a piaci értéke a befektetett összeget.
Ez ilyen, szerencsejáték. Nekem az jött le, hogy szinte csak úgy éri meg, ha bazi nagy összegekkel shortol az ember, máskülönben tök keveset hoz (főleg ha a nyereség után még az adót is levonják). Persze ahhoz nagyon kell ismerni a piacot.
Ami még érdekelne, hogy milyen érzés lehet konkrét cég részvényeit venni osztalék reményében. A kifizetett osztalékot az adóbevallásba be kell írni ugye?
Az osztalékból levonják az adót és azt utalják át, úgyhogy nincs vele semmi dolgod.
És hogy milyen érzés? Jóleső hogy bár árfolyam alapján az MTelekom részvényeim -35%-on(!!) állnak, de a két osztalékfizetés miatt valójában ez "csak" kb. -22%. Hát ilyen :D.
Szerencsére csak nagyon kis értékben vettem, hogy kipróbáljam a tőzsdézést.
Bizony be kell írni. Ha van előtted 1253-as bevallás, abban a 04-es lapon kell a 167. sorba beírni a 2012-ben kapott osztalékot és adóját, valamint a C lapon az 57. sorba a kifizetők által levont forrásadót, ami elvileg pont annyi, mint a másik lapon kiszámított adó.
Ez az az eset, amikor itthoni kifizetőtől kapsz osztalékot úgy, hogy ebből az adót már le is vonták. Lehet, hogy ettől van bonyolultabb eset is.
És akkor a Nikkei elmúlt 20-25 évét még meg sem mutattad.:)
De persze lépten-nyomon megy, hogy meg kell venni az indexet, aztán ülni benne jó sokáig.
Egy hétköznapi átlagos embernek nagyon fontos, hogy ilyen "elrettentő" cikkeket is olvasson. Őket találja meg a sok biztosítási ügynök, akik tényleg csak azt szajkózzák, hogy pl a tőzsde hosszútávon tuti évi 10%felett hoz. Tavaly aranyat akartak rám sózni, azzal, hogy amióta világ a világ azóta emelkedik az értéke és nincs nála biztosabb befektetés.
A legtöbben nem állnak neki grafikonokat keresni, vagy mondjuk tényleges éves költséget számolni, hanem hagyják magukat lehengerelni a jól hangzó beszervező rábeszélések által. Nagyon-nagyon kellenek ezek a cikkek!
seszti: igen, az osztalékot neked kell bevallanod és leadóznod.
Kedves Bea!
Aranyat nem a hozam, hanem a biztonság, stabilitás miatt célszerű a potfólióban tartani.
Kedves Zoltan!
Ha ugy tekintek az aranyra, hogy megveszem, elrakom es csakis akkor hasznalom fel, ha itt a vilagvege, amikor csak ebbol tudok kenyeret venni, akkor tudok ugy tekinteni ra, hogy nem befektetes, hanem aranytartalek. Egy "targy", ami kezzel foghato, eladhato.
Minden egyeb esetben befektetesnek gondolom, amitol minimalis elvaras, hogy tartsa az erteket. Ha megnezem az arany arfolyamat a elmult 50 evben, akkor bizony voltak benne zuhanasok is. Igaz, az utobbi evekben csak felfele ment az ara, de hogy ez meddig marad igy, nem tudjuk. Az arat ugyanazon a hatasok befolyasoljak mint minden egyeb befektetesi termeket. Nem tudok maskent tekinteni ra.
"Utóbbi években csak felfelé ment az ára"
Minek? Az aranynak, ami 1895 dollárról lezuhant 1215 dollárra?
Vagy 1980 és 2001 között a negyedére esett inflációval korrigáltan az ára?
Nem korrigáltam az inflációval, csak a chartokat néztem dollárban kifejezve. Így 2001től meredeken emelkedett, 2011től erősen hullámzott, és tavaly ősztől zuhant be elég durván. A 2001es értéktők még mindig messze vagyunk (340 $ körül volt akkor).
A lényeg ugyanaz, ugyanúgy tud értéket veszteni, mint bármi más.
Ha hallgattam volna a tavaly nyáron az ügynökre, akkor erősen bukóban lennék költségek stb nélkül is. Persze az kiszámíthatatlan, hogy hol lesz mondjuk 50 év múlva, csak az zavar, hogy stabil, kézzel fogható, értékőrző befeketetési lehetőségként árulták, miközben ezt is pénzzé kell tenni, ha a végszükségben kenyeret akarok venni belőle.
Erre mondta anno azt az ügynök, hogy ha az aranyhoz kell majd nyúlni, akkor épp olyan lesz a gazdasági helyzet, amikor a pénz értéktelenné válik, míg az arany értékessé.
Én pont azért szeretem a blog-ot, mert minden eszköznek megmutatja a hiányosságait is! Nincs mindenkinek minden esetre jó megoldás.
Nem értek egyet a BNET-es hozzáállással hogy a kedves ügyfélnek nem kell tudnia az árnyoldalakról hogy utána nyugodtan tudjon aludni. A kötelező mondatokat a kockázatról meg majd elsuttogjuk, de a sok verhetetlen előny miatt úgyis gyorsan elfelejtik!
Igenis legyen mindenki tisztában vele mit vállal, ne a végén jöjjön a sokkoló kopp.
A cikk ellenére azt mondanám hogy lehetőség esetén akár valamennyi részvényt is vennék. Csak tudnám hogy mire számitsak. 🙂
Már nem BNET, hanem QUANTIS! 🙂
Tény: A részvény, deviza, vagy árupiaci temékekkel való kereskedés egy külön szakma.
Tény: Az ügynökök, akik ezeket a unit-linked termékeket, akarják rád sózni, vagy az MLM guruk, akik az aranyat árulják, semmit sem értenek ehhez.
Tény: A jövőt megjósolni nem lehet. 50 % az esély arra, hogy fel, vagy le fog menni. Ahhoz, hogy pénzt keress nem kell eltalálni pont az alját, vagy a tetejét. Ja, és nem csak venni, eladni is lehet.
Tény: A kereskedés nem ördögtől való, meg lehet tanulni. Ha a fent leírt intrumentumokba akarsz fektetni kötelező megtanulni!
Tény: "Az állam úgyis eltart" Ezt belevésték a magyarokba, csak ez már egyre kevésbé igaz. Nincs viszont pénzügyi kultúránk, egy középiskolából úgy jönnek ki a diákok, hogy azt sem tudják, hogyan kell kitölteni egy sárga csekket, mit jelent a megtakarítás, viszont remekül tudják, hogyan kell elkölteni a pénzt.
Tény: Amíg ez nem változik.....
Index Name 1 year 5 year 10 year Since Inception*
NASDAQ-100 Index + 18.35% + 33.15% + 187.31% + 62.64%
NASDAQ Biotechnology Index + 32.29% + 73.09% + 46.71% + 157.28%
NASDAQ Composite Index + 17.45% + 19.81% N/A + 105.95%
ABA Community Bank NASDAQ Index + 17.71% - 17.80% N/A + 4.50%
*The America's Community Bankers NASDAQ Index data is as of 12/5/2003, the other indices data is as of 9/25/2003. as of 12/31/2012 as of 07/02/2013
Read more: nasdaq.com/markets/indices/nasdaq-total-returns.aspx#ixzz2Y9xOaygH
Vannak ennél régebbi tőzsdék és indexek, amin már százéves adatokkal dolgozhatsz...
Hány embert ismersz, aki több, mint száz évig élt?
Vagy mit akarsz ezzel mondani?
Van olyan tőzsdeindex, amivel lehetett nyerni?
Vagy van olyan időszak, amikor lehetett nyerni?
Ezeket ki vitatta?
A cikked mondanivalójával kicsit vitatkoznék. És nem csak azért, mert önkényes az elmúlt évtized alapján kijelenteni bármit is - mivel pont telibetalálta a pénzügyi válság ugye. Pusztán a kockázatokról beszélni persze lehet, de pl. közvetlenül részvényekbe fektetni
Ezt a grafikont mérnöki szemmel nézve inkább valami olyasmi látszik mintha plafont fogott volna a korábbi trend alapján végtelennek hitt növekedés.
en.wikipedia.org/wiki/File:S%26P500_%281950-12%29.jpg
De a NASDAQ cáfol pl. Te nem ezt látod?
Sokan dobáloznak átlagokkal, hogyasszongya a tőzsde évente 9%-ot hoz. Pedig az átlag semmit nem jelent:
//kiszamolo.hu/az-atlaghozam-tul-sok-mindent-elfedez/
Nagyon tetszett a cikk! Tőzsdézéssel még soha nem próbálkoztam, nem értek hozzá, csak annyit tudok róla, hogy kizárólag olyan pénzt szabad "eltőzsdézni", ami nem fáj, ha akár teljesen elvész! Kvázi, mint a lottó. Kész szerencsejáték 🙂
Ezek szerint még a kamatadó és az eho mellett is jobban megéri a bankbetét, hiába egyre vacakabbak a kamatok.
Nem vagyok nagy tőzsdeguru, de látom vannak itt páran... Azért az érdekelne, hogy célszerű-e "A tőzsde, tőzsdézés" megfogalmazás? Nekem egy elég szerteágazó pénz/árupiaci tevékenység jut eszembe a tőzsdéről, különféle módszerek, konstrukciók... meg az, hogy ez jobbára egy irányba transzferálja az anyagi javakat (koncentrálja) illetve annyiban tér el a szerencsejátéktól, hogy vannak, akiknek módjukban áll 'megmondani' mik is legyenek a 'nyerőszámok', a többségnek csak az apró és az izgalom marad.
A tőzsde nem hasonlítható semmilyen szerencsejátékhoz. Másfajta gondolkodásmódot igényel, mint amit az élet más területein tapasztalhatsz. Például a veszteség velejárója a kereskedésnek,-amit ha nem tudsz elfogadni, vesztes leszel-, míg hagyományos értelemben a veszteség teljesen elfogadhatatlan.
Van itt egy másik példa is, a póker. Ha a póker szerencsejáték lenne, akkor miért egy másik játékossal játszol, miért nem a kaszinóval? (Mint a rulett, vagy a black jack, stb. esetében. Pókernél a kaszinó haszna a potból elvett összeg.) Vagy egy másik kérdés: A nagy pókerversenyek döntőasztalánál miért ugyanazok az arcok ülnek mindig? Érdekes módon csak nekik van 'szerencséjük'.... A tőzsdén miért csak bizonyos emberek nyernek? Ezek az emberek mind megtanultak valószínűségekben gondolkodni. Ez bennük a közös. Szerintem ez a titkos fegyverük.
Nem vagyok egy szakértő, nem is tőzsdézek, csak a plus500 -al szoktam játszani élesben.
Így laikusként úgy látom, hogy ha a tőzsde index nem is emelkedik többet mint a cikkben írt, attól még lehet eredményesen tőzsdézni. Ha pl. shortolok akkor eséskor is tudok keresni, vagy daytrade esetén ha a nyitási és zárási árfolyamok akár egyeznek is, akkor is lehet eredményesen kereskedni.
Nem mondom, nekem általában nem sikerült nem is ezzel foglalkozom 🙂
De olvasgattam róla és úgy látom megfelelő felkészültséggel és időráfordítással ez lehetséges.
Igen, ez a cikk nem a tőzsdézést, mint cselekvést vitatja, hanem arról szól, hogy a "múltbeli teljesítmények nem garantálják a jövőbeni hozamokat", ahogy ezt már minden befalap tájékoztatóban leírják. És ez pro és kontra is igaz. Minden attól függ, milyen stratégiával dolgozol. Warren Buffet azért nem jó példa ide sztem, mert ő tipikusan egy "pozíció trader", aki valóban a hosszú távú mozgásokban érdekelt és nem érdekli rövid távon mit csinál a piac, van elég pénze ereje "finanszírozni" a pozíciót. Ellenben a legtöbben - gondolom én -azok közé tartozunk, akik nem ebbe a kategóriába tartozunk, nem ezt a stratégiát követjük. Nekünk a rövid távú mozgásokat kell valahogy meglovagolni.Stop loss: én a saját stratégiámban mindig használok stop-ot, mivel forex-en ténykedem. Engem ez megnyugtat, így fel vagyok készülve és tudom mennyi a potenciális veszteségem egy egy döntésen.
Ha viszont a tőzsde sem jó hosszabb távon, akkor mi az, aminek normális hozama van, de kevesebb a költsége, mint egy unit-linked megtakarításnak?
Ha van egy régi unit-linkedem, akkor azt inkább díjmentesítsem? De akkor mit válasszak helyette? Most a bankbetétek és a megtakarítási számlák is nagyon keveset hoznak, mint amilyen a CIB Malacpersely is, ami egy fél éve még nagyon jó volt.
Egy dolgot elfelejtettél:
Az index számítás eléggé sok féle lehet, a S&P500-nál nem forgatják vissza az osztalékot, ellenben pl. a BUXnál igen, így az S&P grafikonja nem fedi le a teljes hozamot.
Viszont amire fel akarod hívni a figyelmet, hogy a hozam nem 20%, hanem ennél alacsonyabb és bizony lehet egy év +15-20%, de a következő -30%, így a hosszútávú hozamoknál nem szabad kétszámjegyű hozammal számolni teljesen igaz és szükséges is ismertetni az emberekkel!
Az alábbiakat halkan hozzátenném: a fenti eszmefuttatás az egyösszegű befektetésekre vonatkozik! És a lehető legrosszabb feltételezéssel élve: a csúcs közelében beszállva.
Viszont most működött volna az az eset, amiről a //kiszamolo.hu/a-cost-averaging-mitosza/ bejegyzésben lett bebizonyítva, hogy nem működik az esetek többségében 🙂 Most viszont éppen igen.
Nem kellene a cikkek végén azt is elmagyarázni, hogy milyen megoldási lehetőségek vannak (pl. bizonyos esetekben jó a cost-average módszer), nem pedig csak riogatni, meg riogatni? 🙂
Erre persze lehet azt mondani, hogy nem tudjuk előre, hogy a befektetés indulásakor nő-e az árfolyam vagy csökken, tehát az egyösszegű vagy a cost-average befektetés lesz a jobb. De DCA-módszert felfoghatjuk egy biztosításnak is, amikor a rossz eseménynek kicsi a bekövetkezési valószínűsége, de ha beüt, az nagyon nem jó.
A cikk arrol szolt, hogy hosszutavon is lehet rosszuljarni a reszvenyekkel. Es mi kisbefektetok csak vaktaba lovoldozunk, hiszen nincsen a birtokunkban semmi olyan tudas, ami alapjan idoben lathatnanak, hogy emelkedni vagy esni fog-e egy tozsdeindex.
Azt azért vegyük számításba, hogy az elmúlt 13 évben volt egy dotkom-lufi és a 2008-as válság. Nekem ez a cikk inkább azt mondja, hogy indexekbe nem volt érdemes fektetni, ettől még volt jó néhány árfolyam, ami szépen emelkedett.
Tóth András oldalán (most ne az egészéről beszéljünk) volt egy érdekes magyarázat. A lényege az volt, hogy a tőzsdét ugye a cégek viszik előre, a cégek az eladni való termékek-szolgáltatások miatt léteznek, ezeket pedig az ember örök és kielégíthetetlen és egyre növekvő kényelemvágya illetve irigysége tartja fenn - emiatt lehet sok rövid távú hullámzás mellett is hosszú távon növekedésre számítani, mivel hiába minden háború, természeti katasztrófa és egyéb összeomlás, az utóbbi sosem csökken, amíg ember lesz a világon. 🙂 Szívesen belinkelném ez alá a bejegyzés alá, hogy megkritizáljuk, de sajnos 20 perc alatt nem találtam meg.
2008-ig sikk volt dr. Tóthot olvasni 🙂 Mostanra mintha elfogyott volna a közönsége, legalábbis a hozzászólások számát tekintve.
Egyébként nem erre gondoltál?
tothandras.hu/blog/index/2006-06-21/ertekpapir-alapu-befektetesek-biztonsagossaga/
Nem, ezt én is megtaláltam.
Az konkrétabban szólt arról, hogy amíg fogyasztó lesz a világon, addig emelkedő árfolyamú részvény is lesz.
Azért érdemes elolvasni azt a könyvet, amely a befektetésekről szól, továbbá vállalatértékelésről. Ami ajánlható az az Intelligens Befektető, Grahamtől.
Mert ha olvasol ilyen könyveket, mi változik? Én az egyetemen és az Effas-on jó sokat elolvastam a részvény és vállalatértékelésről, attól még nem hozott többet a tőzsde.
"attól még nem hozott többet a tőzsde"
Ez azt jelenti, hogy te is megpróbáltál aktívan kereskedni?
A tőzsde kockázat Mindig az adott papír hozamát (osztalékot), árfolyamát kell nézni, ha nem befektetési alapról beszélünk. De utóbbi esetben sem arról van szó, hogy a negatív pozitív hullámokban ne lehetne megtalálni a nyerő pillanatot. Ez kétség kívül nehéz, de nem véletlen, hogy sokat gazdagodtak meg, és működik a kereskedés. De azt hinni, hogy ez egy lineáris görbe, az tényleg butaság.
Sziasztok
A cost average hatás tulajdonképpen gépesíti a trendalapú kereskedést. Nem az árfolyammozgás alapján vásárol, hanem időszakonként, bízva abban, hogy változik az árfolyam.
Ha figyelek, akkor ráérek akkor vásárolni, ha csökken az árfolyam. Csak erre figyelni kell, amit nem akarnak a befektetők.
Zsolt
"Ha figyelek, akkor ráérek akkor vásárolni, ha csökken az árfolyam"
Természetesen a rávásárlós módszernek is van hátulütője, mint bárminek.
1. Tartós bikapiacon, ahol kevés a visszateszt, nem jelez beszállót. Nagy lelkierő kell a partvonalról végignézni 30-50%-os vonalzószerű emelkedést.
2. Jól meg kell tervezni a beszállók számát és egymástól való távolságát. Lehet, hogy valaki már 2008. nyáron vagy szeptemberben ellövöldözte a puskaport, miközben az esés java még hátravolt.
Persze a DCA és az árfolyamcsökkenésre várás módszerét vegyíteni is lehet. Pl. a 200 napos mozgóátlag alatti árfolyam esetén a szokásos havi összegnél többért kell vásárolni.
A tőzsdén nyerni és bukni lehet. Ahhoz, hogy a nyereségek aránya meghaladja a bukásokét számolni kell a kockázatokkal, tudást és tapasztalatot kell felhalmozni.
Ahhoz pedig, hogy tapasztalatot tudjunk felhalmozni, érdemes a tőzsdézést kisebb alaptőkével kezdeni.Ehhez léteznek kiváló tőzsdei szoftverek.
Minél több a valós tapasztalatunk, annál jobb stratégiát tudunk kialakítani, és annál jobban el tudjuk kerülni a nagyobb veszteségeket. 🙂
De még jobb, ha a tudást és a tapasztalatot nem a tőzsdézésben, hanem valamilyen értékteremtő tevékenységben halmozzuk fel, és abból csinálunk pénzt - ahelyett, hogy a másét próbálnánk elnyerni.