Az új támogatások margójára

A héten bejelentett újabb családtámogatások tartják lázban az országot, most éppen ettől várja a mindenkori kormány, hogy megjöjjön a kedve a magyar nőknek a gyerekszüléshez.

Mivel ezek a támogatások mindenkit érintenek, vagy azért, mert kedvezményezettje a támogatásoknak, vagy azért, mert adófizetőként az ő zsebéből veszik ki az erre elköltött pénzt, vagy azért, mert lakásvásárlás előtt még jobban drágítják a kiszemelt ingatlanok árát, gondoltam írok röviden a témáról.

Néhány alapvetéssel szeretném kezdeni a dolgot.

Az első, olyan nem létezik, hogy a kormány ajándékot ad valakinek. A kormány csak azt a pénzt tudja szétosztani, amit az adófizetőktől beszed személyi jövedelemadó, áfa, társasági adó, jövedéki adó, termékdíj és még közel ötven más címszó alatt.

Olyan nincs, hogy a nyugdíjasok ingyenesen utaznak. Csak olyan létezik, hogy a nyugdíjasok ingyenes utazási lehetőségének költségét másokkal fizetteti ki a mindenkori kormány.

Olyan sincs, hogy az Operába vagy egy focimeccsre látogató a belépőjegy valódi költségének csak az ötödét fizeti ki. Olyan van csak, hogy a kormány a maradék négyötöd részt olyanokkal fizetteti ki, akik se Operába, se focimeccsre nem járnak. Ezért is fizetik a világ legmagasabb, 27%-os áfáját, akárhányszor vesznek valamit.

Ha ezt egyszer felfognák az emberek, itt gazdasági forradalom lehetne: az állam csak azt a pénzt tudja a zsebedbe gyömöszölni, amit a másikból előtte kivett adó formájában.

Természetesen van, hogy valaminek nagyobb a társadalmi haszna, mint az “ingyenesség” költsége. Ilyen például az oktatás. Többet nyer a társadalom (azok is, akiknek nincsen gyerekük) azzal, hogy minden gyereknek kötelező iskolába járni az adófizetők költségén. Ezek a gyerekek tanultak lesznek, munkába állnak és több adót fognak termelni a társadalomnak.

Azonban minden állami pénzköltésnél fel kell tenni a kérdést az öntudatos adófizető állampolgároknak, vajon állami feladat-e az adott csoport támogatása a többiek kárára, illetve ha az is (mert lehet, hogy az), a támogatás költsége arányban áll-e a várható haszonnal.

Mennyi társadalmi haszna van annak az új elképzelésnek, hogy minden diákot kétszer két hétre aranyáron külföldre utaztatunk, hogy úgymond megtanuljanak olyan nyelveket 28 nap alatt (amiből négy nap utazással telik), amire itthon nem voltak képesek 12 év alatt?

Az az akár félmillió forint, amit erre költünk fejenként az adófizetők pénzéből, nem hasznosulna-e jobban, ha ezt magántanárra költhetnék, vagy megreformálnánk az iskolai nyelvoktatást? Nem lenne-e kifizetődőbb megnézni, miért annyira gyatra a magyar állami nyelvoktatás, mint kiszórni ilyen kétes dolgokra tízmilliárdokat évente?

(Update: mint kiderült, 90 milliárd forintba kerülne évente ez a kétes kimenetelű mutatvány. Ebből hány anyanyelvi tanárt lehetne alkalmazni egész évben, ha nettó 500 ezer forintot fizetünk nekik? A helyes megoldás 8.436 tanár egész évben, 12 hónappal számolva, s ráadásul a kifizetett 90 milliárdból 39,6 milliárd visszafolyna az államkasszába adók és járulékok formájában. Ha nettó 250 ezerért magyar tanárokat alkalmaznánk, közel 17 ezer nyelvtanárt tudnánk pluszban felvenni és még mindig megmaradna az a csoffadt 40 milliárd az állam kasszájában. Csak hogy összefüggésbe lehessen tenni a 17 ezer nyelvtanárt, jelenleg 36 ezer tanár dolgozik a középiskolákban, ennek maximum ötöde lehet nyelvtanár….)

A másik alap, hogy az állami támogatások mindig befolyásolják a piacot és sokan ennek kárát látják.

Ha ingatlant akarok venni, de nem vagyok rá képes, mert az állami ingyenmilliókkal és államilag támogatott hitelekkel kipárnázott emberek felhajtják a lakások árát, én egyértelműen vesztese vagyok a támogatásoknak.

Ha hétszemélyes autót akarok venni, de a kereskedők jó vastagon fogják árazni holnaptól az ilyen autókat, mert a 2,5 milliós támogatással a zsebükben a családapák egymillióval többért is megveszik, mint eddig volt az ára, egyértelműen rosszul járok. Nem csak mint adófizető, de mint autóvásárló is.

Amikor majd el akarom adni, akinek 2,5 millióval kevesebbe került, olcsóbban is odaadja használtan, így megint bukni fogok a dolgon.

Azzal semmi baj nincs, ha egy állami támogatás miatt lesznek vesztesek. A kérdés, hogy nyertesek lesznek-e, illetve a vesztesek veszteségei össztársadalmi szinten lényegesen kevesebbek-e, mint a nyertesek előnyei. Nyert-e a társadalom és a gazdaság azzal, hogy az állam beavatkozása torzította a piacot?

De ha a CSOK tízmillió forintja a bejelentést követően gyakorlatilag egy hét alatt beépült az új építésű ingatlanok áraiba, majd a CSOK miatt megnőtt építkezési kedv miatt kialakult alapanyag és munkaerő-hiány miatt elszálltak az építőanyag árai és az építkezésen dolgozók vállalási árai, akkor ki nyert az egészen az ácsokon, kőműveseken és az építőanyag-forgalmazókon kívül?

(A 2008 előtti fészekrakó program is, ahol önerő nélkül, állami kezességvállalással, szocpolból százezrek vettek lakást üres zsebre svájci frankos hitelből, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a devizahiteles válság akkora pusztítást végzett, amekkorát. A bank bolond lett volna nem hitelezni a hitelképtelen tömegeknek, ha az állam kezességet vállalt értük, az emberek pedig kellően bolondok voltak beugrani a hitelfelvételbe az állami ingyen milliók miatt  De ezt csak így zárójelbe.)

A gyerekes családoknak még messzebb lett a saját ingatlan, ahogy a gyerekteleneknek is.

Nem egy embert hallottam, hogy azért megy ki külföldre, mert úgy látja, itt soha nem lesz saját ingatlana ilyen lakásárak és fizetések mellett.

S ezzel szemben hány gyerek született meg csak azért, mert a CSOK? Hány gyerek született, aki egyébként nem született volna meg és hány felnőtt ment el a kilátástalanság miatt, aki majd külföldön fog gyereket szülni és ott fog adót fizetni?

Vajon van erről felmérés? S ha nincs, akkor miért nincs? Hogyan mérjük egy állami támogatás megtérülését, ha nem mérjük a hatékonyságát? Vagy a politikai haszon az egyetlen cél, a társadalmi haszon csak lózung?

Legalább 20 éve pénzzel akarják megoldani a gyerektelenség problémáját és eddig semmi eredménye nem volt a dolognak.

A magyar kormányok európai szinten is kiugróan sokat költenek a családok támogatására és semmi kézzelfogható eredménye nincs. Az egy nőre jutó szülésszám alapján még alulról is alig közelítjük akár a környező államok, akár az Unió átlagát.

Talán nem az a baj, hogy nem születik meg a harmadik-negyedik gyerek, hanem inkább az, hogy az első kettőt sem vállalják be az emberek? Az első két gyerek miért nem születik meg? Nem az első kettőt kellene jobban támogatni, ha ott nagyobb a hiány és több haszonnal hasznosulna az állami támogatás?

A kétgyerekesek akkor sem szülnek többet, ha több tízmilliós pénzesőt szórunk a nyakukba? Miért nem? Mi kell még nekik a pénzen kívül?

Csak azok szülnek, akik nem csak ahhoz szegények, hogy gyerekük legyen, de ahhoz is, hogy ne legyen? (Egy családi havi 43 ezer forintos bevételből senki nem fog 2-3000 forintot fogamzásgátló tablettára költeni.)

Több magyar gyerek születik Angliában, mint Vas megyében? Ennek mi az oka? Hogyan tudnánk rávenni őket, hogy hazajöjjenek?

Sok mondanivalóm lenne még, de sajnos mennem kell pénzt keresni. 🙂

Ezért röviden felvázolnék egy megoldást, ami szerintem működne a mostani osztogatás helyett.

Az emberek a létbizonytalanság, a lakhatás és a kiszámíthatóság hiánya miatt nem szülnek.

Már most is évente 200 milliárd körül szórunk ki az ablakon lakásvásárlási támogatásokat az ablakon, aminek csak annyi az eredménye, hogy ennyivel drágábbak az ingatlanok és se az átlagos családosok, se a gyerektelenek nem tudnak lakást venni.

Ezt most további 150 milliárddal akarják megfejelni, ami előrevetíti a további áremelkedést, most a használt lakások piacán is.

Ebből az irdatlan sok pénzből én állami bérlakásokat építenék, két-három gyerekkel lakhatókat, évente 15 ezer darabot. Évente! 15 év alatt 225 ezer állami bérlakás lenne abból a pénzből, amit eddig elköltöttünk feleslegesen. Ha annyi lenne a bérleti díj, ami fedezi az amortizációt, talált vagyon lenne ez a rengeteg lakás az államnak. S közben minden második gyerekes család olcsón bérelhetne az államtól lakást

Ezeket a lakásokat nem szociális alapon, hanem a gyerekes házaspároknak adnám ki, mondjuk 70 ezer forintért havonta olyan szerződéssel, hogy addig lakhatnak ott, amíg az utolsó gyerek nappali tagozatra jár. Létbiztonság pipa, a gyerekeket lesz hol felnevelni. (Közben kötelezhetnénk őket, hogy tegyenek félre havonta egy lakástakarékba pénzt, így a szülőknek is lenne hol lakni, ha majd költözni kell.)

Válás esetén az maradhat az állami bérlakásban, aki a gyerekeket neveli.

Ezek a bérlakások egyszerre csökkentenék a lakások vételárát és a bérleti díjat is, mindenki más is olcsóbban lakna, így kevesebb ember menne külföldre.

A kisgyermekes anyák félállású vagy hatórás foglalkoztatását adókedvezményekkel támogatnám. Akár elő is írhatnám pont úgy, mint a rokkantak esetében, hogy 50 fős cég felett aki nem alkalmaz X darab anyukát, akinek 8 évnél fiatalabb gyereke van, adót fizet. (Jelenleg ugyanígy adózik az, aki nem alkalmaz X megváltozott munkaképességű embert.)

Normális oktatás. Az remek, hogy 30 év késéssel akarnak bölcsődéket építeni, de az csak az első másfél év. Kellene jó minőségű oktatás, 21. századi módszerekkel, nem 32 fős osztályokban, kiégett, alulfizetett tanárokkal.

S sok hasonló rendelkezést lehetne még hozni, majd legközelebb folytatjuk. De ha neked van ötleted, ami működhet, vagy külföldön működik, írd meg a hozzászólásokban.

 

(A kérdés sokkal sokrétűbb annál, mint amiről a cikk szól: miért akarjuk, hogy többen legyünk, ha csak a nyugdíj miatt, nincs-e más megoldás, például tőkefedezeti nyugdíjalap, amíg nem késő, miért van morális válságban az ország, stb. De ezek már túl messze vinnének, maradjunk a pénzügyi oldalánál a kérdésnek.)

Régen minden jobb volt

Ez nem egy politikai bejegyzés. Minden Orbánozó, Gyurcsányozó, migránsozó hozzászólást azonnal törlök. Észérvekre vagyunk csak kíváncsiak nem politikai agymosásra.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

439 hozzászólás

  • szifonkutya
    Nem véletlenül nem épít senki bérlakásokat, sem a vállalkozói szektor, sem az állam. A modell egyszer már kipróbálásra került, és nem működött (ld. tanácsi, majd önkormányzati lakások). Részletes okai százfélék, csak az egyik ezek közül a jogi környezet. Egyszer ha sok időm lesz összefoglalom majd egy vendégposztban, ha van rá igény.
  • Kiszamolo
    szifonkutya, nézz szét Hollandiában, Bécsben és sok máshol, milyen remekül működik az állami bérlakás program.

    Nálunk nincstelen családokat költöztettek lepukkant lakásokba, akik még annyi lakbért sem fizettek, ami az amortizációt fedezte. Nem erről beszélek.

    Ráadásul még az is jobb volt, mint most kiszórni az ablakon százmilliárdokat és ezzel felverni az ingatlanárakat.

  • axt
    Annyit azért hozzátennék, hogy külföldön sem könnyebb lakást szerezni. Hiába keres ott jobban a dolgozó, az ottani árak ezt szépen lekövetik. Véleményem szerint ma Budapesten még mindig könnyebb lakást venni budapesti fizetésből, mint Londonban londoni fizetésből. Az egyetlen ész érv a lakásvásárlás és külföldi munka kapcsolatában talán az lehet, hogy külföldi fizetésből belföldi lakás a cél.
  • tandankin
    Az állami bérlakások építésének hiányát én sem értem. Egyet értek abban, hogy az első (és így a többi) gyermek vállalásának kitolódása is a lakhatási bizonytalanság miatt van többnyire. Vagy otthon laknak még a szülőkkel, vagy albérletben horror áron, ami mellé kevesek mernek bevállalni felelősen egy gyermeket.
    Önkormányzati szinten viszont van jó példa is (XIII. kerületi passzív bérházak), így talán van még remény, hogy előbb-utóbb változik a helyzet.
    (Talán majd ha nem fér el több stadion az országban ráállnak a kevésbé jövedelmező bérlakás építésekre az érdekeltek.)
  • Iron
    Pont a bérlakások építéséről beszéltünk egyik ismerősömmel – hogy mennyivel több értelme lenni, mint a lakásárakat felhajtani. Ami szerintem még segítene:

    – Családbarát szülészet. Piszkosul számít azért egy nőnek a második-harmadik gyerek vállalásánál, hogy milyenek voltak a szülés körülményei. (Meg arról ne beszéljünk, hogy mennyibe is került eljutni odáig, hogy kint van a gyerek.)
    – Normális egészségügy. – Merthogy azért jó lenne, ha emiatt nem kellene aggódni a gyereknevelésnél.
    – Normális oktatás. – Ha azt látom, hogy a közép- és felsőoktatás nem jó irányba megy, s tandíjra is félre kell tennem, az sem bátorít. (Egyébként pont a bölcsődei helyek számának növelése egy pozitívum – akkor is, ha az én gyerekemnél nem tervezünk bölcsődét.)
    – Jobb közhangulat. – Amíg az “aki nincs velünk, az ellenünk” narratíva megy, addig belegondol az ember, hogy tuti jó ide plusz gyereket vállalni?

  • Iron
    folyt:

    – Kezdő vállalkozások támogatása: Szeretnénk, ha a feleségem grafikusként tudna itthonról dolgozni majd a gyerek 2-3 éves korától. Az viszont nem jó, hogy erre kapásból minimum egy Katát ki kell csengetni. (Tudom, hogy vannak ilyen pályázatok, de lehetne ezt egyszerűsíteni munkába visszatérő anyáknak.

    Megjegyzés: Egy 1,5 éves gyerekünk van, s gondolkodunk, legyen-e második.

  • Ákos
    Bérlakásról csak ennyit:
    by Novák Katalin államtitkár: “…a kormány azért nem épít bérlakásokat, mert a magyar ember már csak olyan, hogy inkább sajátot szeretne.”

    Ígymár érthető, pffff 🙂 :S

  • star70
    sok mindenben igazad van:-) de a magyar emberek nem szivesen mennek berlakasba.Nyugaton is -ahol mostanaig a 70% berel elete vegeig- inkabb lakast,hazat vesznek a fiatalok(akinek van esze)mert a nyugdij olyan minimalis lesz,hogy abbol keptelenseg berelni es megelni.Inkabb törlesztenek egy eleten at,es idös korukra nyugodtan elnek.Viszont lehet hogy nagyvarosokban epülnek allami berlakasok,de kisebb varosokban ,falvakban semmi.Itt nalunl az egekben a berleti dij lakas NINCS.A közelben pedig szocialis lakasok epülnek a HARTZ IV- böl(szocialis segely valoban szegeny emberek) elöknek lözvetlenül a palyaudvar mellett:-(
    Szovak nem a berlakasokban latom otthon a megoldast,viszont ha nem születnek gyerekek nem lesz senkinek nyugdija..Valamit tenni kell.Kivancsi leszek az intezkedes hatasara…
  • Deviáns
    Amíg egy nő egzisztenciája és a gyerekvállalás között kell választani, addig minden kérdés értelmetlen. Amíg az állásinterjún büntetlenül megkérdezheti a HR-es, hogy mikor akar gyereket, és ha nem válaszol, fel sem veszik, addig mi a kérdés?
    Amíg a TB helyett a cégeknek kell a zsebükbe nyúlniuk (legalábbis régebben így volt) ha szül egy dolgozója…
    Én is a bérlakás program mellett lennék.
    A GYES idejét csökkenteném, de megteremteném a szüksége bölcsődei feltételeket, a 4 – 6 órás munkaköröket a családanyáknak + a Miklós által írt ösztönzők.
  • Melasz
    Az esetleges állami bérlakás programot/építést kiegészíteném azzal, hogy szerintem vissza kellene térni a tömbházak építéséhez, akár tetszik, akár nem, hatalmas igény van erre (panel, nagy tégla tömb, vagy akármilyen olcsóbb építési technológia). Az állam építhetné, de 50-50%-ban (vagy 60-40%, esetleg 70-30% arányban, hatástanulmány kérdése) lennének benne értékesítendő lakások és a maradék százalékát az állam fenntartaná a bélakásként, így az eladott lakások fenntarthatnák a bérbe adottakat. Ehhez tökéletesen megfelelne például Csepel észkai része a hatalmas sportkombinát helyett…
  • Kobe
    Erdemes megnezni, a ma kijott GDP adatokat is. Az epitoipar nelkul gyakorlatilag nagyobb szarban van a gazdadag, mint a nemet / angol, pedig naluk mar eleg borulato a helyzet. Most erre locsolnak mestersegesen meg egyet, gondolom hogy meglegyen jovore is a “kanyarban elozes”. Csak a kerdes, hogy amikor egyszer el kell zarni az epitoipari penzcsapot (muszaj lesz), akkor mekkorat fog fekezni a pannonpuma (ha nincs epitoipar, nem 1-1.5% visszaeses lesz hanem jo 3-4, egyik periodusrol a masikra, autopalyan padlogaz)

    : 2009ben, valsag kozepen kezdtem a karrierem, akkor is jonak mondhatto kezdoberrel pesten. 2019-re most a kezdoberem 3.5-4x eset keresem, ez az elmult evtizedre minden evben atlagosan 11.5% emelest jelentett, amit szerintem nem sokan tudnak tartosan produkalni (alapberben), es megis hiaba tartozok statisztikailag top 5%-ba, egy sajat lakas gondolata is viccesnek tunik

  • Bence
    Ez a lakástámogatás és autóvásárlás támogatás biztosan nem jó, ezt el kéne felejteni. A gyerekes családok adókedvezménye jó, de csökkenteni kéne a járulékokat gyermektelenek esetében is, mert először el kell jutni a gyerekig ugyebár, és most nagyon magasak ezek a járulékok. Meg az áfát és általában az adókat csökkenteni. Szerintem megoldaná a piac a lakásproblémát, de azért lehetne ösztönözni azzal, hogy X hónapja üresen álló ingatlanokra kivetni egy viszonylag magas adót (önkormányzati ingatlanokra is), hogy ne álljanak üresen ingatlanok. De az is baj, hogy a hatékony, piaci alapon működő cégeket kiszorítják a korrupcióból, politikusi kapcsolatokból meggazdagodók, főleg az építőiparban. Olyan környezet is kellene, ahol nem a korrupció feltétele, hogy megéljen egy cég, hanem hogy piaci alapon sikeres-e? A lakáskérdés kereslet-kínálat probléma, megoldaná a piac, ha hagynák…
  • ifjuur
    Épp gyerekvállalás előtt állunk, mondom mi motiválna egy olyan családot, aki hosszútávon gondolkodik és nem akar éhen halni 10 év múlva. Egyrészt vállalható egészségügy. Nem szívesen szülnek a nők egy olyan országban, ahol szülés közben az arcokba zuhan a vakolat.

    Másrészt oktatás, ami a legfontosabb erőforrás a talpon maradáshoz. Az oktatási rendszerünk olyan, mint mikor én jártam általánosba – 20 éve – és már akkor is idejétmúlt tudást adott. Ebbe a rendszerbe ki adja be szívesen a gyerekét? Jelen helyzetben csak az marad, hogy magán intézményeket választassz, az meg _nagyon jól esik_, hogy adózom, de közben az alapvető jogokat nem tudom biztosítani a gyereknek. Ilyen olyan hitel és egyéb pénzosztások csak az alacsonyan képzett szülőkkel rendelkező családoknak fognak boostot adni.

  • QTT
    Miklós, ezzel a mondatoddal nagyon egyetértek:
    “Talán nem az a baj, hogy nem születik meg a harmadik-negyedik gyerek, hanem inkább az, hogy az első kettőt sem vállalják be az emberek? Az első két gyerek miért nem születik meg? Nem az első kettőt kellene jobban támogatni, ha ott nagyobb a hiány és több haszonnal hasznosulna az állami támogatás?”

    Az első CSOK óta jártatom a számat, hogy (2011-es adat) nem a ~350ezer kétgyerekes és nem a ~110ezer háromgyerekes házaspároknál égető, hogy legyen még egy gyerek, hanem az ~500ezer egy gyerekes és ~750ezer gyerek nélküli házaspárnál (és a gyerektelen együtt élőket még nem is vettük bele) kellene, hogy szülessen gyerek.

    Ahogy az első csoknál, most is csak azok mozgolódnak a környezetemben a lakásra/házra és a dácsiára, akiknek már minimum kettő-három van és rég van saját ingatlanuk.

    A gyerektelenek, egy gyerekesek meg legyintenek.

  • Okoska2
    Miklós for President! 🙂

    Komolyra fordítva, ami a saját és a környezetem tapasztalata:

    – amíg pl. a részmunkaidő azért nem opció, mert anya 8 órás fizetése nélkül romokban a családi költségvetés
    – amíg pl. az óvoda-iskola nevelés nélküli napjain nem állunk a sarkunkra és kérünk igenis egyhangúlag ügyeletet (a gyerekesek értik ezt…)
    – amíg pl. a sz@r oktatás és egészségügy helyett mindent pluszban ki kell fizetni, ami pedig állami feladat lenne

    addig ne csodálkozzunk, hogy 1, max. 2 gyerek után megállnak a családok. Nem férnek be az autóba…perszehogy:((

  • nnk
    Remek poszt, ezerszeresen egyetértek azzal, hogy nagyon rossz támogatási forma a direkt pénz adás.
    Ezen kívül pár gondolat: (folyt. köv)
  • nnk
    (foyt.) Bérlakás:

    “Megkérdeztük a magyar embereket… és a magyar emberek jobban szeretnek saját tulajdonú lakásban lakni” – attól függetlenül, hogy a mindenkori kormányzat narratívája ez, még lehet benne igazság, sőt, Te magad is sokszor elmélkedtél ezen, hogy mi a francért ragaszkodnak az emberek a saját tulajdonhoz. Így aztán kérdés, hogy lenne-e ekkora kereslet az állami bérlakásokra. Illetve, ez is “beavatkozás a piacra”, hiszen ez lejjebb nyomná az albérletárakat, ez lejjebb nyomná a lakásárakat (hisz mér nem buli a befektetési célú lakás), és hipp-hoppp kijön az, hogy a (cikkben emlitett) 70 ezres bérleti dijből kijön a törlesztő: tehát akkor még inkább legyen saját lakás…
    Persze, előbb-utóbb beáll egy egyensúly, és valószinűleg nem is kellene az évi 15ezer állami bérlakás, ami máris megtakaritás.
    (folyt.)

  • Kobe
    Folyt kov.
    A kornyezetemben eleg sokat (ha nem a legjobbat) sikerult eloremennem, megis ez a szitu. Akik elore leptek, az inkabb a 3 ev alatti 200-300%os “erteknovekedest” hasznaltak ki.
    Csak kerdes, hogy emogott mi a valos teljesites. Pl egy panel mi a fenetol lesz par ev alatt 13-14 misirol 30-35 millas? Csak azert mert jozsi a kubikos a brutto 250 helyett mar csak brutto 300ert vallalja el?
    Es sajat peldambol kiindulva, ki az a nornal jovedelemmel rendelkezo csalad, aki mondjuk ezt a 20 milla tobbletet ki tudja gazdalkodni? (havi szinten olyan 400-500al kell tobbet keresnie az atlagpolginak most hozza, hogy meg se erezze a valtozast). Kinek sikerult ezt roccenomentesen megugrania?
    Szerintem senkinek, igy fennall hogy elobb utobb ez valamilyen retegnek nagyon fog fajni (ha en nem merek beleugrani, akkor valoszinuleg mas tomegek nem voltak tul racionalis ezugyben).
  • Zabalint
    Szerintem meg az allami bérlakás építés sem megoldás, csak tüneti kezelés. Ha az állam épít bérlakásokat, akkor azok sokkal drágábban, sokkal rosszabb minőségben készülnek el, miközben a fellendülési időszakban ugyanúgy szűk munkaerő és építőanyag piacot használja, és ugyanúgy a korlátozottan rendelkezésre álló jó helyen lévő telkekből válogathat. Emellett el is kényelmesíti a lakosságot, egyébként részben ez is az oka a tanácsi lakás rendszer elgettósodásának.

    Szerintem ehelyett inkább arra kellene koncentrálni, ami az alapprobléma, hogy országosan túlzottan egy helyre koncentrálódik a gazdasági aktivitás. Ezellen én a következőket javasolnám:

    1. Regionális központok infrastruktúrális fejlesztése. 2 vagy max. 3 dunantúli, és ugyanennyi kelet-magyarországi város fejlesztését kellene kimondottan támogatni. Elsősorban a közlekedési/tömegközlekedési infrastruktúrára gondolok.

  • Zabalint
    Folyt.
    Tehát ezen városokból jó állapotú vasútvonalak indulnának ki több iranyba, és egymással is össze lennének kötve ahil lehet, Budapest érintése nélkül. Megépülnének emellett a nem Budapest központú gyorsforgalmi utak is. Bármely magyar településről 1 óran belül el lehetne jutni tömegközlekedéssel ezen központok egyikébe vagy Budapestre. Ezzel jelentősen csökkenne a jelentősége annak, hogy ki hol él.

    2. Emellett ha már úgyis dotálnak cégeket, inkább azért dotálják, hogy olyan munkahelyeket teremtsenek, amelyeket lehet távmunkában végezni.

    3. És végül dolgozzak ki a megfelelő szabályozást arra, hogy a lakásbérleti piac tisztuljon, és megérje akár tőkeerős cégeknek is bérházakat építeni. Ezt ne az állam csinálja, mert annqk rossz vége lesz.

  • Móres
    A külföldre vándorlásnak sokkal több oka van a lakásáraknál (pl. kalandvágy, a külföldön kolbászból van a kerítés mítosza, sokkal magasabb bérek realitása, egyre inkább a második generáció gyökeret eresztése stb.), így pusztán egy bérlakásprogram nem hiszem, hogy ezeket ellensúlyozná.

    Kezdetnek csináljátok úgy, hogy több havonta, egyszerre számláz ki a feleséged több kisebb munkát, és csak arra a hónapra aktiváljátok az egyéni vállalkozást (és fizettek katát), a többi hónapra felfüggesztitek. Aztán ahogy beindul az üzlet, egyre több hónapra aktiváljátok a státuszt, és egyre magasabb lesz az éves keret is. Ezt persze sok magánszemély ügyféllel nem lehet megcsinálni, de két-három céggel simán. Olyan szerződést köttök, hogy pl. féléves elszámolásban számláztok.

  • jami
    Minden akörül forog, hogy miért nem szülnek a nők.
    Holott a fő kérdés az, miért instabilak a (pár)kapcsolatok. És erre a válasz elsősorban morális, csak másodsorban anyagi.
    Amíg a családok (!) fő üzenete, hogy ráérsz még, kislányom/kisfiam – gond lesz. 30-60 évesen is lehet párt találni, de megtartani már egyre nehezebb, minél idősebben ismerkednek, mert mindenki viszi a csomagját (szokások, elvárások, adósságok, gyerekek).
    A hűség, becsület, szorgalom, szerény életmód – nem érték. Márpedig az értelmes, kiegyensúlyozott (!) felnőtteket nyugodt családok tudják nevelni.

    De ezek nem témák. Csak, hogy de miért nem szül a NŐ. Hát a nők nem magányos kunyhókban lakva ötölik ki, hogy biz’ juszt sem, majd ha. Hanem a nemszülés tünete a társadalomnak.

  • Garbo
    Mi kell ahhoz, hogy (többet) szüljünk?
    1, Nőbarát szülészet, nem egy rendszer, ami bedarál, mert protokoll van és nem támogat, hanem “levezet”, és övenes palik mondják meg, hogy hogyan kellene éreznie magát egy nőnek, és hogyan kell szülnie, pl. gravitáció ellenében, és hétvégén nem, és nyáron sem, mert dottorúr’ nyaral. Egy hely, ahol nem szakítják el az újszülöttet az anyjától, egy rendszer, ami nem kioktat és lenéz és treníroz, hanem támogat és szolgál. Kórház, ami nem koszos, veszélyes és nem tömegszállás, aholnem 4-32 frissen szült asszonyra jut 2 koszos zuhany 3 koszos wc.
    2, Részmunakidő és távmunka valódi támogatása.
    3, Magánbiztosítás, ami leveszi a gyerekvállalás, mint szegénységi kockázat terhének legalább egy részét a nőkről.
    4, Közfelfogás, mely nem a miden kibírását és eltűrését követeli meg a npktől, meg a napi 4 óra plusz házimunkát, programszervezést, főzést, stb.
    Folyt.
  • Tomzol
    Teljesen egyetértek Miklós gondolataival.
    Annyit tennék még hozzá, hogy ha valóban azt szeretné a kormány, hogy a régi, öreg autókat lecseréljék az emberek, akkor nem csak a nagycsaládosok kapnának 2.5 milliót a 7 személyes autóra, hanem effektíve bárki, aki új autót szeretne vásárolni. Ezzel lehetne megújítani a gépjárműparkot. Akkor nagyon sokan belevágnának egy új autó vásárlásába, ahelyett hogy kétes előéletű használt x km-es autót vennének. Így leesne azon pár éves autók árai, amelyeket vettek volna az új autó helyett, ezáltal talán könnyebben meg tudnák azokat venni az emberek, akiknek nincs lehetőségük új kocsi vásárlására.
    Természetesen ha kartell gyanú lenne a márkák között és egységesen vinnék fel az árakat itthon, akkor beavatkozna a hatóság.
    A bérlakás program működhetne, ha valóban élhető és modern, otthonos lakások, lakóparkok épülnének, ahova szívesen beköltözne bárki.
  • polipur
    Az egy dolog, hogy minden uj Nagy Terv teljesen atgondolatlan (nincs tanulmany, ertekezes szakertokkel stb.) de nem is veszi figyelembe, hogy mi tortenik a helyi szemetdombon tul. Ennek a vilagnak kevesebb gyerek kell, akik jobb oktatast kapnak, mint az elozo generacio, mert globalis szinten teljesen fenntarthatatlan a “szulj meg egy magyart/amerikait/kinait” mentalitas. kis orszag vagyunk, de nem feltetlenul kell inkompetens modon szellel szemben pisalni. hozzaerto politikaval talan egy progressziv orszag is lehetnenk, ahonnan nem elmennek az emberek – a Nagy Problema magatol megoldodna.
  • Zabalint

    Mi az, hogy tömbház? A mostani lakóparkok szerintem nem kevésbé tömbhaz jellegűek, mint a panelok, sőt inkább kisebb teret hagynak közöttük, mint a paneloknál, de ugyanúgy sokemeletesek és nagyok, mint a panelok.

    Csepel északi részére szerintem irodaházakat kellene építeni.

  • Kiszamolo
    Jami a kérdés sokkal sokrétűbb.

    Már az is kérdés, egyáltalán a több gyerek-e a megoldás.

    Én most csak a pénzről írtam.

  • NN
    Miklòs, ha én ellenzéki pàrt lennék Magyarorszàgon, màr rég felkértelek volna, hogy vegyél részt a gazdasàgi ill. szociàlis programom kidolgozàsàban, söt, az oktatàsi programomat is àtnézetném és véleményeztetném veled, mint szakértövel.
  • jami

    a 0, 1-től több kell.
    Csak a pénz akkor segíthetne, ha átfogó terv lenne, alapkutatásokkal, tervekkel, hatástanulmányokkal, próbákkal, ismét hatástanulmány, újratervezés.
    Ami most van az inkább figyelemelterelés (ahhoz drága) és az ingatlanlufi, bankszektor, építőipar és autóipar pörgetése. Becsomagolva duci csecsemőképekbe.
  • Garbo
    5, Valóban támogató és mindenben tár férfiakat, közös teherviselést a magánéletben, hogy a munkában is meglehessen ez. Valódi választás legyen a munka vagy htb kérdése, és egyik se fenyegesse sem a nő méltóságát, társ-i megítélését, sem majdani anyagi helyzetét, nyugdíját. Ennek eredője, hogy a minielnök NE adjon egy szál gazt nőnapkor a konyhásnőknek a Parlamentben, hanem mondjon beszédet az erős-okos-tudós (!) nőkról.
    6, Nem percenként változó családpolitikai rendszert.
    7, Bölcsödéket és rendes óvodákat.
    8, Tisztelet.Nem a szolgáló-szolgálatkész nőnek, hanem az erejének.

    Ezek együttes megvalósulásával a világ több országában sikerült növelni a szülési hajlandóságot, mert szabad választás, nem pedig az életre szóló, kőkemény, többemberes küzdelem bevállalása, ami elvágja az anyagi boldogulás, és a munkaerőpiaci valós lét lehetőségét szinte. Ez kell, nem pénz a lestrapált méhekért.

  • Névtelen
    “Az emberek a létbizonytalanság, a lakhatás és a kiszámíthatóság hiánya miatt nem szülnek.” Kivéve, amikor nem. Hanem mert – természetesen saját döntése, döntésük folytán – nem akarnak (egynél több) gyereket. A “létbizonytalanságot és kiszámíthatóság hiányát” nagyon egyszerű fő okként megjelölni a külvilág felé – de ez – lássuk be – (egy konkrét példa az ismeretségből) egy felső-középvezető szájából elég visszásan hangzik 🙂

    És ez a – nevezzük most egyszerűen és eufemisztikusan – kényelmesség (ismételten, mindenki saját döntése, tiszteletben lehet tartani) egyáltalán nem csak mostanában jellemző.* (folyt)

    És nyugodtan lehet “jutalmazni” azt, aki felvállalja a “kényelmetlenséget”. De mint abban megegyeztünk: nem direkt pénzosztogatással, annak semmi értelme.

  • Garbo
    Folyt/3.
    Ugyanis a jelen helyzet férfiakat lát és szülőgépeket, nem pedig férfiakat és nőket. Ez pedig megalázó és lealacsonyító. Olyan, mint az életvédők, akik addig védik az életet, amíg világra nem jön, utána pedig már nem fontos.
    Ha végre férfiak és nők lennének e hazában, az kiegyensúlyozottabb párkapcsolatokat, családokat és munkaerőpiaci helyzetet, családi teherviselést stb. eredményezne, és a gazdasági helyzetre is visszahatna. Ennek előfeltétele ez a sok pont, meg az, hogy az állampolgár ne hagyja, hogy a váltakozó hülye kormányok játékszere legyen. Nőjünk végre föl, emberek.
    Sokat tehetnénk azzal magunkért, egymásért, gyerekeinkért és a hazánkért is. Enélkül láthatólag nem megy a dolog.
  • Unemployed
    Sok mindennel egyetértek és sok mindennel kevésbé. Az tényleg nonszensz, hogy az egyszerű, kétkezi munkások osztályvezetői nettókat visznek haza az építőipari túlpörgés miatt (és csak zárójelben: ezek a lakások egy durván fogyó népességű országba épülnek). A CSOK teljes kudarc volt, felhajtotta az árakat, a használt lakásokra kiterjesztés most végre véget vet az új lakások versenyekőnyének és az ÁFA-emelés mellett 1-2 éven belül véget vet az építőipari bullnak.
    Azonban: valamit tenni kell, mert a gyerekvállalás valós költsége hatalmas (ki akar alkalnazni egy anyukát egy szingli helyett, aki évi 20 napot otthon tölt a megbetegedő gyerekével?).Ezért tolják ki a nők a gyerekvállalást, majd sokan elválnak, vagy meddővé válnak.A korábbi gyerekek miatti kárt viszont a társadalomnak kompenzálnia kell.Ráadásul most a növekedés költségvetési oldalról is támaszt ad ezeknek a jószándékú döntéseknek
  • PanelProli
    Például amire az én magánéletem ráment, hogy fiatalon folytonos váltóműszakban, nekem mint fiatalnak nem csak kevesebb szabadság járt mint a többi idősebb, és/vagy már családos dolgozónak, hanem mint zöldfülű fiatal nyilván nem én mehettem hétvégén vagy mondjuk szilveszterkor szabadnapra. És azóta (kb. a vasárnapi boltzár óta) egyre nehezebb az élet a folytonos váltó mellett, pl. már a boltok sem nyitnak ki délelőtt 6 óra előtt, már minden közösségi élet lehetősége kizárólag hétvégére korlátozódik.

    Én is támogatnám a részmunkaidőt, és szépen lassan támogatnám a munkaidő csökkentést is, elsősorban a folytonos megszakítás nélküli munkahelyeken, úgy hogy a munkáltatóknak is megérje, akár a szakaszos munkaköröket is átterelni folytonos felé (hatékonyságnövelés(!) — pl. mérgesen tekintek egy bank épületére, egy orvosi rendelőre stb. ami csak hétköznap használnak pár órát)
    szabadnap min. 40h

  • NN
    Akkor az ötletek :
    1.) Rengeteg jò szakértönk van, illetve sokan külföldön külföldi mintàkat làtva, értve, tele tapasztalatokkal. Plusz megvannak az adott tàrsadalmi rétegek képviseleti szervei. Ezek bevonàsàval kell programokat kidolgozni, hosszù tàvra, a politikai paletta résztvevöivel közösen, hogy akkor is megvalòsuljanak, ha kormànyvàltàs történik. Svàjcban ìgy müködik és többé-kevésbé ìgy müködik még mindig bizonyos területeken Franciao-ban.
    2.) Àllambàcsi meghalt, rendezzünk neki tisztességes temetést. Nem az àllami szerepvàllalàs ellen vagyok (söt!) csak az ellen, hogy az àllam gondolkodjon az àllampolgàr helyett. A döntéseinkért sajàt magunk vagyunk a felelösek, nem kéne tovàbb vinni az ingyenes egészségügy és nyugdìjas tömegközlekedés, stb. mìtoszait. Az, hogy hàny gyerekem lesz azt én döntsem el és én szervezzem ùgy az életem, hogy megvalòsuljon, ne àllami döntéstöl függjön.
  • Alias
    Az, hogy a kormány nem ezt csinálja amaz helyett, alapvető ideológiai okokra vezethető vissza: egy neokonzervatív párt nem fog szociáldemokrata intézkedéseket végrehajtani. Ennek az adókedvezmény vs ÁFA ‘párharca’ a legszemléletesebb példája.

    Amit én tennék:

    – Családi adókedvezményt maximumát lecsökkenteném, az így megspórolt összegből (is) megemelném a családi pótlékot.
    – Szociális bérlakás program kiterjesztése.
    – Atipikus foglalkoztatási formák kiszélesítése a nők körében (részmunkaidő, távmunka) és nagyon jó ötlet a munkáltató adókedvezménye is. A rendszer viszont nem működne a szolgáltatási kínálat kiterjesztése nélkül: bölcsődei férőhelyek és nyugati típusú “gyermek megőrzők” kellenek, ahová az ember akár egy napra, pár órára is beviheti a gyermekét.
    * folyt

  • Alias
    * Alacsonyabb iskolai végzettségű édesanyáknak kedvezményes továbbképzési lehetőségek, tanfolyamok, minden édesanyának álláskeresési szolgáltatás. Ezekkel kapcsolatban fontos megjegyezni az ÁLTALÁNOS ELÉRHETŐSÉG, tehát partizánjelleggel gazdagabb településeken működnek bizonyos szolgáltatások, de országos szinten viszont nagyon nem.
    – Tradícionális, alulértékelt női szakmák (tanító, óvodapedagógus, egészségügyi- és szociális dolgozók) bérrendezése.

    Ezek kapcsolódnak szorosabban a családtámogatáshoz, olyan dolgokat, hogy az oktatás és egészségügy finanszírozásának a GDP 2-3%-val való emelése már nem is említek, mert a sor nagyon hosszú lenne.

  • Dr. D.
    A családok jó része nem tud kifizetni 70 ezer forint bérleti díjat + rezsit sem. Debrecenben legalábbis nem. Valahol 30-50 ezer forint+rezsi az amit kifizetne úgy, hogy még marad pénze öngondoskodni, gyereket pályára állítani, 17 éves autót 11 évesre cserélni. És ha megszorul az első olyan költség amit nem fizet ki az az albérleti díj. Márpedig megszorul, mert egy váratlan 120-150 ezer forintos kiadás hónapokra borítja a rendszert. Rengeteg gyakorlati tapasztalatom van a témában….

    Sajna belátható időn belül tényleg az azonnali, nagyobb összegű, lenyúlható pénz az, ami bárkit is érdekel. A mostani 35-45 éves korosztály a legnépesebb (Ratkó unokák). Ha most nem történik valami, (nem fog), akkor vége. A következő generáció kisebb létszámú és egy része már nem is itthon él. Ezek a családpolitikai lépések az utolsó kétségbeesett próbálkozások, mint a háborúk végén a “csodafegyver”.

  • btomi
    A bölcsödei férőhelyek növelése szép és jó dolog, DE hiába növeljük a helyek számát, ha lasszóval sem lehet bölcsödei kisgyermek gondózót fogni, óvóda dettó. A jelenlegi fizetéssel nem hogy nem csábító a szakma, hanem egyenesen taszító. Először az oktatásban, nevelésben (és egészségügyben) dolgozók bérét kellene rendbe rakni.
  • Barnee
    Érdekes írás. Megoldásként leírtad az osztrák modellt. Nem is kellene messzire jönni körbenézni hogy működnek a dolgok a Lajtán túl..
  • user13
    Tüneti kezelésnek talán jó lenne – de sok helyen sajnos elgettósodás lenne az állami/önkormányzati bérlakás program. Mint fentebb is írták – a korlátozott erőforrások (építőanyag és a kezek akik dolgoznak) jobban ki lennének használva, ami árfelhajtó hatású. A maslowi piramis alján foglal helyett a lakhatás – ezzel nem is lőttél mellé. Az egyik legjobb megoldás lenne – és ehhez nem pénz kell elsősorban, hanem korrektebb jogszabályi háttér. Pl.: Kisgyerekest nem rakhatsz ki – ha nem fizette akkor sem, ha szinte tönkreteszik akkor sem. Innentől nem mered sose bejelenteni és ez megágyaz a szürkegazdaságnak. Másik oldalról, ha nem vagy bejelentve nem mersz felelősen családot alapítani.) Valamilyen szinten védeni kéne a kiadót és a bérlőt is – onnantól ha a lakhatás korrekten van jogilag megtámogatva szívesebben adod ki és nyugodtabb szívvel is laksz egy bérlakásban hosszabb ideig.
  • Topfly
    Az hogy mennyire lett drágább a lakhatás azt csak néhány év múlva érdemes megnézni, amikor az új építésű lakások tömegesen megjelennek a piacon. A jelenlegi felívelő szakaszban csak Budapesten 40-50 000 új lakás fog épülni, ami biztosan komoly kínálati többletet fog hozni az albérlet piacon. Ha csökkennek a hozamok és nőnek a kamatok, a befektetők nagy része ki fog vonulni a lakáspiacról és akkor normalizálódik a helyzet.
  • Bölcsi
    A bölcsöde sima ügy. Lecsökkentik az egy gyerekre számolt négyzetmétert és kész is a nagy csoda. Egyszer mág meglépték, újra meg fogják.
  • NN
    Svájcban gyenge a szociàlis rendszer, de nem nagyon panaszkodnak érte. Àllambàcsi helyett öngondoskodàs van, te teszel félre (van miböl) pl. gyes-re is (a kantoni minimàlis). Itt ez kb. 3-4 hònap. Sokan nem fognak szeretni, de nonszensz ami Mo-n van, hogy 2-3 évet az àllam fizet a nem dolgozò anyànak. Itt az a szokàs, hogy sokan a 9. hònapban is dolgoznak még és szülés utàn 1-2 hònappal màr visszaàllnak a munkàba – és nem anyagi okok miatt (!) De megvan a vàlasztàs lehetösége, ha az anya 3-4 hònapot akar a gyerek mellett lenni akkor tud annyit félretenni SAJAT MAGA, hogy ezt megvalòsìtsa. Àltalàban az a szokàs, hogy mikor ùjrakezdik azt fokozatosan teszik, pàr hònap 30%-os munkaviszony, majd 50%, majd 75%. Sokan nem is mennek vissza teljes 100%-ra, ìgy többet a gyermekkel tudnak lenni. Svàjcban nincs is szociàlis bevàndorlàs, hogy paff, szülök aztàn az àllam majd gondoskodjon ròlam.
  • P. G.
    @Névtelen
    2019-02-14 at 10:49

    “A “létbizonytalanságot és kiszámíthatóság hiányát” nagyon egyszerű fő okként megjelölni a külvilág felé – de ez – lássuk be – (egy konkrét példa az ismeretségből) egy felső-középvezető szájából elég visszásan hangzik ”

    Van ilyen is. Középvezető női családtag azért nem vállalt 2. gyereket annak idején, mert kiesett volna a munkából, felvesznek valakit a helyére, veszélybe került volna az állása, pozíciója.

    Ehhez persze más körülmények is kellettek: a blfsz férje, aki a mai napig feleannyit keres, mint ő + a kevés épkézláb munkalehetőség a “fatornyos” megyeszékhelyen.

    Ilyen is van.

  • Joci
    Kicsit furcsálva olvasom azokat a hozzászólásokat, hogy a “fiatalok nem akarnak bérlakást”, de nem értem miért. Fiatal vagyok, és igen is bérlakást (vagy megfizethető) albérletet szeretnék.
    Miből gondolják sokan, hogy nem akarnak? Abból, hogy inkább vesznek most a kedvező kamatkörnyezetben szülői önerővel egy lakást, mert nem találnak normális tulajdonostól megfizethető albérletet?
    Inkább maradnék mobilis egy bérlakásban, ahonnan tudok mozdulni ha nagyobb kell, tudok költözni ha máshol van munka, és nem kell félretennem a felújításra, konvektorcserére, stb, mert fizetek egy összeget havonta, a többi a tulajdonos dolga.
    Fiatal vagyok, dolgozok, mellette vállalkozok, és párom is dolgozik, de a környező bizonytalanság, a egyik napról a másnapra hozott politikai döntések, elvek miatti üldözések, az oktatás színvonala és stb. miatt nem akarok jelenleg ide, ebbe az országba gyereket.
  • Izolda
    Van egy 4 éves lányom. A másodikat könnyebben vállalnám be, ha csomó fassággal nem nehezítenék az életem, ha nem azt érezném, hogy ósdi hülyeségekkel tönkrevágják a testem. Azaz ha végre korszerű terhesgondozás és szülési protokoll lenne az országban és nem kéne arról vitatkoznom, hogy miért akarom a WHO 30 éves elvei alapján csinálni a szülést és szoptatást. (Lásd: facebook.com/masallapotot/)

    Kevesebb az adminisztrációt!

    Az oviban 28 a csoportlétszám, egy ovónő van, egy dadus és egy ped. asszisztens. (Bp, 11. ker.)

    Én inzulinrezisztens vagyok. Fizetem a TB-t, meg a magán endokrinológust, a magán labort. (Nem akarok elhízni és nem akarok cukorbeteg lenni. Az állami ellátásban az volt a javaslat, hogy fogyjak le és éljek egészségesen. OK, LOL.)

    Ja, és nem akarok több hitelt. (Bár ha beleesünk, felveszem a 10 misit és beletörlesztem a lakáshitelbe

  • dddoni
    A cikk nagy részével egyetértek, azonban a fent felvázolt típusú bérlakásprogram két okból is halálra van ítélve:
    1. Ekkora projekteket az állam nem tud levezényelni, azt hiszem nem kell felsorolnom a múltbeli példákat. Sokszoros túlárazások és minőségbeli problémák lennének.
    2. Egy esetleges bérlakásra alapozzanak családot a fiatalok? Mi garantálja, hogy tényleg megkapják a lakást lehetőleg a terhesség 5-6. hónapjában. A fiatalok ugyanis szeretnek biztos helyre tervezni, a szülőszobáról egy bohócos tapétás gyerekszobába hazavinni azt a babát. És bár tudom hogy voltak rossz példák a távoli múltban, de a mai fiatalok szemében egy saját lakás nem függ az adott kormány kedvétől, a bérlakással ellentétben az ad egy létbiztonságot.
  • zolta
    A világon mindenhol ahol van állami pénzosztás az az adófizetők pénzéből történik. Téves gondolatok sokasága amit ír a kedves kommentelő. Az állami bevétel nem az adófizetők pénze, hanem az állam jogos pénze, ez inkább az alapvetés.
  • krisz
    Ha belegondoltok, NEM véletlen, hogy a saját lakást erőlteti a kormány (és nem mondjuk a külföldi munkatapasztalat szerzést amivel többet tudna keresni és magasabb hozzáadott értéket tudna előállítani a munkás / apuka / anyuka) mert ha valaki CSOK-ozik, hitelezik 10+ évre az nem hagyja olyan könnyen itt az országot, ha kicsit durvábbra fordulnak a dolgok. Már csak a szerződés miatt sem.
    Gondolom az összes létező támogatási szerződésbe benne, van, hogy nem mehetsz külföldre.

    Kvázi indirekt röghöz kötés. Képzett világot látott emberek, szerintem pont emiatt nem nagyon élnek a lehetőséggel…

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.