Régóta adós vagyok az ETF-ekről szóló cikkel és ha már írok róla, össze is hasonlítom a befektetési alapokkal, mikor melyiket érdemes választani.
Arról már volt szó, hogyan alakult ki a méregdrága aktívan kezelt befektetési alapokból az indexkövető alap (cikk itt), illetve, hogy befektetési alap és befektetési alap között is milyen nagy különbség van költségek tekintetében. (cikk itt). Ha magával a befektetési alappal sem vagy tisztában, akkor egy cikk itt.
Mi az az ETF?
Az ETF az Exchange Traded Fund rövidítése, azaz Tőzsdén Kereskedett (befektetési) Alap. A hagyományos befektetési alaphoz képest, amelyik naponta egyszer közöl árat, az ETF-ek ára a többi részvényhez hasonlóan percről-percre változik, attól függően, hogy a benne található értékpapírok vagy nyersanyagok ára hogyan változik a piacon. Ugyanúgy vesszük meg, mint egy részvényt, annyi a különbség, hogy nem egy részvényt veszünk ezáltal, hanem mondjuk a teljes S&P 500 indexet alkotó összes részvényt vesszük meg egyszerre. Így az ETF pillanatnyi ára is a S&P 500 index változását fogja követni. Ezt a legtöbb esetben úgynevezett árjegyző garantálja, aki biztosítja, hogy a pillanatnyi kereslet-kínálattól függetlenül mindig jegyez vételi és eladási árat az adott ETF-re. Az ő haszna az eladás és a vételi ár közötti spread, vagyis eltérés.
Jelenleg mintegy 1400 ETF elérhető a piacon, a hagyományos részvényindexeket követő ETF-eken kívül vannak kötvénybe fektető ETF-ek, az arany árát leképező ETF-ek, magas osztalékot fizető részvényekbe fektető ETF-ek, árfolyamesésre játszó ETF-ek és a többi. Gyakorlatilag szinte mindent megtalálunk az ETF között, amibe fektetni szeretnénk.
Évente számtalan új ETF-et mutatnak be, néha a legelképesztőbb területekről, legyen szó a kakaóbab árát követő ETF-ről, Globális Szélerőművekbe Fektető ETF-ről, vagy halászattal foglalkozó cégeket tartalmazó ETF-ről.
Tavaly több mint 140 új ETF került forgalomba, ebből 90 fektetett részvényekbe, 30 kötvényekbe, négy nyersanyagba. De ez semmi a 2011-es 287 új ETF-hez képest (majdnem minden napra jutott egy új ETF).
A rossz nyelvek szerint a több mint egybillió dollárt kezelő üzletág próba-szerencse alapján bocsát ki ennyi új terméket. Ha egy ETF nem vonz elég befektetőt, akkor egyszerűen megszüntetik. (Egy-egy sikeres kibocsátásra több kudarcot vallott is jut.)
Amint a fentiekből látjuk, az ETF egy alap, ami a mögöttes termékek nagy száma miatt olyan, mint egy normál befektetési alap, a kereskedés és az árfolyamváltozás miatt pedig részvényként viselkedik.
Miért jobb az ETF, mint egy befektetési alap?
Ezt egy szóban össze lehet foglalni: a költségek miatt.
Az átlagos európai ETF teljes költség-mutatója átlagosan 0,38%, míg a passzívan kezelt alapok átlag 0,78%-ot, az aktívan kezelt alapok pedig átlagosan 1,76%-ot számítanak fel. Évi 1,3% különbség a költségekben 10 millió forintos befektetés esetén bizony 130 ezer forint veszteséget jelent évről-évre.
(Azonban vigyázzunk, mert hasonló ETF-ek költségterhelése sem egyforma. Az iShares MSCI Emerging Markets Index Fund (EEM) és a Vanguard MSCI Emerging Markets ETF (VWO) egyformán ugyanabba fektet, csak az Ishares költségmutatója 0,69%, a Vanguardé csak 0,22%. Ezért mindig hasonlítsuk össze a költségeket.)
Ezen kívül míg az idehaza elérhető befektetési alapok száma elég korlátozott, az ETF-eken keresztül sokkal többféle befektetést is elérhetünk. Csak a KBC-nél 300 féle ETF-et vehetünk azonnal, de állítólag kívánságra a többit is beszerzik.
A teljes költségmutató nem tartalmaz minden költséget. Nemcsak a brókercégünknek fizetendő kereskedési költség, de a fentebb említett árfolyamjegyző (angolul market maker) által felszámolt vételi-eladási árfolyamkülönbség (bid-ask spread) szintén minket terhel. Ez nem jelentős tétel, ha bevásárlunk és üldögélünk a papírunkban pár évet, de ha a részvényekhez hasonlóan naponta akár többször akarunk kereskedni, már akár komoly tétel is lehet.
Európában ez a különbség általában 0,01 és 0,04% között van, de nagyban függ az adott ETF likviditásától is. Sőt, gyakran megesik, hogy az ETF kereskedése nem esik egybe a mögöttes termék kereskedésével. Például ha a chicago-i árutőzsde már bezárt, de az ott forgalmazott termékekkel kereskedő ETF-ek kereskedése még mindig aktív, akkor ilyenkor az árfolyamjegyző a kockázatát csökkentendő, sokkal tágabb spread-et határoz meg. (Nem tudhatja, hogy holnap nyitáskor mi lesz az árfolyam). Ezért még nap folyamán sem egyforma egy-egy ETF ilyen irányú költsége.
Kinek jobb mégis a befektetési alap?
Mivel az ETF-et részvényhez hasonlóan kell megvenni egy brókercégnél, sok kezdőnek ez gondot okozhat, míg a befektetési alapokat gond nélkül megvehetjük bármelyik bankfiókban is, különösebb technikai háttérismeret nélkül. Másik hátulütője az ETF-nek, hogy a legtöbb szolgáltató a részvényekhez hasonló díjszabást alkalmaz az ETF vásárlásakor, például a KBC Securitiesnél is 0,3% a vételi jutalék, de minimum 12 dollár (számlacsomag függő).
Vagyis aki a heti-havi megtakarítását akarja ETF-be fektetni, az könnyen elvesztheti az ETF költségelőnyét, ha túl apró részletekben vásárol be belőle, mert ilyenkor a minimum díjat kell kifizetnünk. (4000 dollár alatt többet fizetünk, mint amit a 0,3%-os díjjal fizetnénk.)
Mire figyeljünk még?
Adózás szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy egy ETF kifizeti a benne található részvények osztalékát, vagy visszaforgatja. Sőt, az adózás miatt az sem mindegy, hogy a S&P 500-at követő ETF amerikai, vagy például luxemburgi-e.
Fontos szempont, hogy vajon mennyire kiegyensúlyozott az ETF mögött lévő portfólió? Például az egyik legnépszerűbb kínai részvényekbe fektető ETF csak 25 részvényt tart, ami nagyon rossz és hiányos leképezése a piacnak.
De talán a legfontosabb: pontosan tudjuk, mire vállalkozunk, amikor egy-egy ETF-be fektetünk. Mennyire vagyunk tisztában a kockázatokkal, úgy a részvénypiac, mint mondjuk a forint-dollár devizakockázatával? Pontosan értjük-e, mibe fektet a választott papír? Vajon mi alapján válogatják be az alapba a papírokat, például mit jelent a "high divident" az adott ETF üzletpolitikájában? Hogyan definiálja például a feltörekvő piacokat? Van, ahol Dél-Korea feltörekvő, van, ahol már fejlett piacnak számít. Használ-e tőkeáttételt vagy shortolást a kiválasztott ETF? (Ez nagyban befolyásolja a kockázatát és a volatilitását, de a tőkeáttétel éves költsége a hasznunkat is érzékenyen érintheti.)
Összefoglalva: az ETF egy remek termék azoknak, akik nagyobb összegeket akarnak egyszerre jól diverzifikáltan befektetni a legkülönbözőbb piacokra, azonban a körültekintő tájékozódás itt sem elkerülhető.
Kérdés: Magyar jog szerint egy ETF adásvétele után keletkező nyeresége alapból kamatnak számít (mint egy befalapé), vagy pedig ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek (mint egy részvényé)? Utóbbi elég nagy előnyt jelentene, ha sima számlára vesszük.
"Csak a KBC-nél 300 féle ETF-et vehetünk azonnal, de állítólag kívánságra a többit is beszerzik."
És ezt mind lehet TBSZ-re venni?
A CFD-ről mit kell tudni? Jómagam S&P500 index-szel szeretnék kereskedni, a jelenlegi brókercégemen keresztül ez CFD-n keresztül lehetséges.
"Csak a KBC-nél 300 féle ETF-et vehetünk azonnal, de állítólag kívánságra a többit is beszerzik."
Nemcsak állítólag, de tényleg is 🙂
Sz.krisz. "Magyar jog szerint egy ETF adásvétele után keletkező nyeresége alapból kamatnak számít (mint egy befalapé), vagy pedig ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek (mint egy részvényé)?"
Nincs itt valami kevercs? A kamat az kamat, az árfolyamnyereség pedig árfolyamnyereség, mégha ugyanúgy is adóznának. Ráadásul a kamatra 16+6% van, az árfolyamnyereségre pedig nemcsak 16%? Akkor ez éppenhogy hátrány, nemhogy előny. Ráadásul az árfolyamnyereség más árfolyamveszteséggel összeszámolható és két évig még átvihető más adóévre, a kamat pedig nem. Ha jól tudom.
Nekem a legnagyobb problémám az ETF-ekkel (de a passzív alapok többségével is), hogy az átsúlyozásokkal rengeteget buknak (amit a jókor, jó helyen "skalpolók" visznek el), mert adott, hogy mikor kell átsúlyozniuk.
Szívesen kipróbálnám az ETF-ezést először kicsiben, majd ha már átlátom, akár nagyobb összegekkel is. Ha valakinek van már tapasztalata, igazán írhatna egy howto-t kezdőknek konkrét példákkal, hol érdemes nyitni, milyen költségekre kell figyelni, stb. Gondolom, sokan örülnénk ennek.
Van még mondjuk 2 rejtett költség ETF-eknél.
Az első, hogy mennyi készpénzt tart átlagosan az ETF. Merthogy pl. egy részvény ETF-nél általában nincs olyan, hogy az összes pénzt részvényben tartja, mindig van egy kevés számlapénz, ami nem részvényben van (akár az ETF teljes vagyonának 1%-a is lehet!). Ez a számlapénz gyakorlatilag nem kamatozik. Ha esnek a részvények, akkor még jól is jön ez a kevés számlapénz,mert nagyon picit csökkenti az ETF veszteségét. Amikor viszont bika piac van, akkor már nem jó. Pl.tegyük fel, adott évben 20% hozamot ért el az ETF által követett részvényindex. De az ETF vagyonának 1%-a nem részvényben volt éves átlagban. Ebben az esetben az éves veszteség 20% * 1% = 0,2%.
Második rejtett költség az általános tracking error, azaz hogy minden egybevéve mennyire sikerült lekövetni az indexet(nem mindegyik ETF követi ügyesen az indexeket,pl későn fekteti be a pénzt
Gondolkoztam, hogy írok a tracking errorról, de már sok lett volna elsőre, úgyhogy kihagytam.
Tényleg lehet TBSZ-re venni ezeket az ETF-eket, akár euróban, dollárban is. És valóban, ha egy ETF nincs a listában a brókercégnél, akkor fel kell őket hívni, és általában felveszik (legalábbis a KBC). Csak meg kell adni az ETF ISIN kódját, és hogy melyik tőzsdén érhető el.
Arra valóban nagyon kell figyelni, hogy osztalékot fizet-e az ETF vagy nem. Ha osztalékot fizet, akkor mindig újra be kell fektetgetni a kapott osztalékokat, amikor is mindig ugyebár újra fizetni kell a brókerdíjat, bid/ask spread-et. Én azt mondom, hogy csak olyan ETF-et érdemes venni, amelyik nem fizet osztalékot, hanem visszaforgatja a kapott osztalékokat.
Egy fontos linket szerintem érdemes lenne elhelyezn a cikkben: etfinfo.com/en/home/
Itt az ÖSSZES (de tényleg) európai kibocsátású ETF megtalálható. Az USA-ban bejegyezett ETF-ek nem, de azok amúgy sem ajánlottak adózási szempontok miatt.
@gabail Írtam a KBC-nek, hogy kell egy lépésről-lépésre leírás, hogyan kell vásárolni. Remélem ráharapnak a lehetőségre és akkor lesz ilyen cikk.
Jómagam KBC Equitas ügyfél vagyok, de bevallom h nem igazán tetszik az, hogy egyedi részvényeknél általában csak egy irányba lehet pozíciót nyitni, azaz csak long irányba. A KBC-t kizárólag külföldi részvényekre ajánlom, a hazai tőzsdére sokkal jobb a Random Capital, hisz ott napon túlra is lehet felvenni tőkeáttételes pozíciót, a társaság finanszírozóként odaáll, így nem csak napon belül TDT-elni lehet, amihez a keleri elszámolás miatt nem kell finanszírozó, aki hitelt biztosít.
A KBC-ről csak annyit, hogy e-mailben megkerestem őket, hogy az Athéni és a Belgrádi indexet követő ETF-eket nem találtam nálunk, segítsenek. Erre kaptam egy excel file-t, hogy keressem abban, abban sem volt. Majd megírtam, hogy ott sem találom. Erre ők, hogy jó akkor keresd meg őket küld el az ISIN kódjukat aztán meglátják, hogy mit tehetnek. Lehet, hogy csak az az ügyintéző volt lusta, akit én fogtam ki, de akkor is gáz, hogy egy egyszerű keresés helyett odadob a "Kedves Ügyfélnek" egy excel fájlt, hogy nesze ezek vannak...és nekem kellett kiderítenem, hogy nincs benne az, amit én keresek. A story vége az lett, hogy megtaláltam az ATEX-et követő indexek ISIN kódját, amelyek állítólag csak offline kereskedhetőek, ami nagy költséget jelent. A BELEX-hez nem találtam ISIN-t, arról meg azt az infót kaptam, hogy nincs is BELEX-es ETF. Szóval azért nem olyan egyszerű az ETF-es élet!
Nekem két ETF-et is felvettek a listára pár napon belül, sitty-sutty.
Igaz, hogy a kibocsátó weboldaláról kimásoltam minden azonosító adatot az e-mailhez, meg az is, hogy mindkettő nagy tőzsdéken van jegyezve.
Amúgy bennevan a nevében az egyik hátránya is: Traded
Ergo arra ösztönöz h add/vedd a papírjaid, ami ugye általában nem vezet jóhoz. (már annak aki a buy&hold, dca és rebalancing dolgokban hisz)
Kezdésnek mindenképpen ezt a három szolgáltatót ajánlom, ők tőkeerősek, komoly hátterük, tapasztalatuk és nagy választékuk van (először az ETF család neve, utána zárójelben a mögöttes cég neve):
State Street Global Advisors ETF Europe (State Street Corporation): spdrseurope.com
iShares (BlackRock): ishares.eu
db X-trackers (Deutsche Bank): etf.db.com
Kiemelném az ingatlanba fektető ETF-eket (REIT ETF). Egyetlen ilyen ETF megvételével részesülni lehet akár az egész világ ingatlanpiacának teljesítményéből. Aki szerint az ingatlan jó befektetés, az inkább ilyen ETF-et vegyen, ahol a kockázat diverzifikálva van 20 ország több száz ingatlanbefektetési társasága és több ezer ingatlanja között. "Picit" diverzifikáltabb egy ilyen befektetés, mint az összes pénzünket egyetlen magyarországi lakásba tenni...
Valahog nem rázott meg, hogy fény derült eddig tudatlanságomra, miszerint fogalmam sem volt, akár a bissaui bourse indice-ének hausse-ára vagy baisse-ére is fogadhattam volna, és hogy a fogadás hibájának szórása csak 1‰ egy egyébként tök hipotetikus értéktől.
Az viszont régóta erőst zavar, hogy e szabadság 'melléktermékeként' az átalakulási törvény óta 1.5 millió ember vesztette el a munkáját, vagy hogy a GDP komoly évi átlag 0.8%-kal nőtt, vagy hogy a fizetési mérleg -82.5MM$ folyó áron (mai áron talán ki is jönne a Tax Justice Network 242MM$.ra), ennyivel lettünk szegényebbek. A kevesek szabadságát sokan fizetik.
@bence
Kihagyod a jó öreg Vanguard ETF-eket? Ez a cég egy saját külön posztot is megérdemelne, de itthon nem nagyon ismert.
vanguardinvestments.de/portal/site/de/en/etf#funds_tab
Ez az európai oldaluk egyike. Van S&P-t követő alap 0,09%-os TER-el, magas osztalékú (3,8%) teljes fejlett világot lefedő alap 0,29%-os TER-el, vagy éppen fejlődő piaci ETF is.
Összehasonlításképpen a Cib Fejlett piaci alapok alapja, ami valami hasonló elvet próbál követni mert indexkövető ETF-eket vesz, éves 3% feletti költségekkel dolgozik ami abszurdum. Ha egyszerre legalább 70 ezret befektetsz akkor a KBC-nál a 7eurós kötési díj kb 3%, ami annyi mint a CIB-es alap éves költsége, viszont utána amíg el nem adod csak évi 0,09%-os költséggel fut. Mert a Vanguard alapok a Vanguard cég tulajdonosai, ezért nincs érdekellentét, mert minden befektető a tulajdonos is. Tuti buli
"Írtam a KBC-nek, hogy kell egy lépésről-lépésre leírás, hogyan kell vásárolni. Remélem ráharapnak a lehetőségre és akkor lesz ilyen cikk."
Mi az, ami a KBC honlapján nincs fenn? 🙂
Aki ETF-et akar venni, tessék kiolvasni A-tól Z-ig minden oldalt a KBC-n. Ha meg lenne kérdés, akkor meg kell írni az ügyfélszolgálatnak. Pl. lehet ezekkel a helyekkel lehet kezdeni:
kbcequitas.hu/elso_lepesek
kbcequitas.hu/etf
kbcequitas.hu/oktatovideok
kbcequitas.hu/gyik
@wnprt
"bevallom h nem igazán tetszik az, hogy egyedi részvényeknél általában csak egy irányba lehet pozíciót nyitni, azaz csak long irányba. A KBC-t kizárólag külföldi részvényekre ajánlom, a hazai tőzsdére sokkal jobb a Random Capital, hisz ott napon túlra is lehet felvenni tőkeáttételes pozíciót, a társaság finanszírozóként odaáll, így nem csak napon belül TDT-elni lehet, amihez a keleri elszámolás miatt nem kell finanszírozó, aki hitelt biztosít."
Ez már valamelyik amerikai sorozat forgatókönyvébe is elment volna "A szőke bombázó pedig értetlenül néz a geekre" részlet elé közvetlenül. Gyors beszédtempóval, természetesen. 🙂
@buga A Vanguard az USA-ban van jelen inkább. Európai kibocsátású ETF-jeiből kevés van, és mindegyik osztalékfizető. Sajnos nem csináltak nem osztalékfizető ETF-eket. Gondolj bele,megveszel egy Vanguard ETF-et, és figyelni kell rá, hogy mikor jön az osztalék. Aztán a kapott osztalékot be kell fektetni (TBSZ-en főleg, hiszen nem lehet kivenni a pénzt). De ha saját magadnak kell visszaforgatgatni az osztalékokat, akkor mindig fizeted a magas, fix brókeri díjat, és az árjegyző jutalékát, ami kis összegnél százalékosan sok lesz így együtt. Tehát hiába olcsók ezek az ETF-ek, az osztalékok visszaforgatásánál elbukod a költségelőnyt.
Nem minden a TER, ahogy a cikk is írja. A lényeg, hogy adott periódust tekintve mennyivel tért el az alap tényleges hozama az index hozamától.
@buga Amúgy meg még valami kimaradt a cikkből, az értékpapír kölcsönzés. Az sem mindegy, hogy az ETF kölcsönadja-e értékpapírjait. Ha kölcsönadja, az még növelheti a hasznot évente 0,1-0,5%-kal.
Tehát hiába magasabb egy ETF TER-je egy másikénál, ha a magasabb TER-ű ETF értékpapír kölcsönzést végez, a másik pedig nem,akkor jobban jársz a magasabb TER-ű ETF-fel.
Szóval nem könnyű a helyzet, a TER nem minden. Van sok iShares ETF 0,5% körüli költségmutatóval,amik majdnem teljesen pontosan lekövetik az indexet, sőt néha túl is teljesítik! Ezért én nem fókuszálnék annyira a TER mutatóra. Inkább azt kell kideríteni a dokumentumokból, hogy használ-e értékpapír kölcsönzést, és mennyi számlapénzt szokott tartani az ETF (minél kevesebbet annál jobb).
Aztán még nem is beszéltünk az index követés módjáról, abban is vannak különbségek. Én egyszer kiszámoltam, Vanguard USA alapot sem érdemes venni.
@buga Ezek a magyar indexkövető alapok általában megveszik azokat az ETF-eket, amiket te is meg tudsz venni némi utánajárásssal, tesznek köré egy alapot, és lehúzzák a lustákat. Gyakorlatilag helyesebb lenne ezeket alapok alapjának hívni, hiszen valójában azok. Hiszen ők nem is indexet követnek, hanem vesznek néhány ETF-et és kész. És ígytermészetesen drágábbak, mint közvetlenül ETF-et venni.
Amúgy meg sok aktívan kezelt alapnak hirdetett alap is valójában indexkövető. Tehát a portfóliójuk nagyon hasonlít a benchmark indexre, gyakorlatilag eladják aktívan kezelt alapnak az alapot, miközben nem csinálnak semmit a pénzért.
Az indexkövető alapoknak miért van plusz költsége az ETF-hez képest, ha elméletileg ugyanazt csinálják?
Ok Jurta, visszaolvastam, valóban elég viccesen fogalmaztam. A lényeg h nekem ezeken kívül a legfőbb kifogásom a KBC-vel szemben az, hogy mióta átvették az Equitas Brokert, nem fejlesztették a Webbrokert, lehetne megjeleníteni benne üzeneteket, továbbá a PETI gyakran nem jelenít meg grafikonokat, míg a Randi, amely a Random szoftvere sokkal jobban működik. Azt tudja vki hogy indexekkel hogy lehet kereskedni a KBC-n keresztül? Valódi S&P500-al, lehetőleg nem CFD-vel szeretnék.
Az interactivebrokers.com bróker céget használta-e valaki ETF vételre?
Nagyon alacsony jutalékot számolnak. Annyira alacsony, hogy már gyanúsan olcsónak tűnik. Van valakinek tapasztalata velük?
Hogy is van ez? Az iShares, Vanguard, X-trackers, stb. oldalakról kiválasztom a szimpatikus ETF-et, majd a pl. a magyar KBC-nél megveszem?
@gabail Igen menj rá az oldalukra, és válaszd ki országnak, hogy UK vagy Németország, mert általában akkor fogod látni az összes alapjukat. Magyarországot azért nem tudod választani ezeken az ETF-es oldalakon, mert Magyarországon a felügyeletnél nem regisztrálták ezeket az alapokat terjesztésre. De ez nem azt jelenti, hogy magyar állampolgárként nem veheted meg őket. Megveheted őket, mivel ezek tőzsdén kereskedett papírok, és egy tőzsde nem korlátozza, hogy kik vehetnek részt a kereskedésben. szóval emiatt nem kell aggódni.
Ezek az ETF-ek a német vagy a londoni tőzsdén szoktak forogni. Kell egy brókercég, akik által kereskedni tudsz a londoni vagy a német tőzsdén. Figyelni kell az ETF-ek pénznemére. A német tőzsdén csak EUR-ban tudsz ETF-et venni, a londoni tőzsdén USD-ben és EUR-ban is. Nem mindegy! Ugyanazt az ETF-et meg lehet venni EUR-ban és USD-ben is, más lesz a hozam!!!
Szóval szerintem sokan keresnek nem osztalékfizető, KBC-nél megvásárolható ETF-et, alacsony költségmutatókkal. Erre jöhetnének példák:)
Én találtam egyet, de nem vagyok biztos benne, hogy ez az-e. Véleményezzétek kérlek: etfinfo.com/en/product/IE00B5BMR087/
Index Type: Total Return" Ez azt jelenti, hogy nem osztalékfizető?
Itt vannak a legolcsóbb költségű ETF-ek, ha valakit érdekel:
etfdb.com/compare/lowest-expense-ratio/
@andras : Igen, a lynxbroker.de -t használom, igaz külföldön élek. Az IB rendszerét használja, és elég jó.
@kisdosi azt a sort kell nézni, hogy Distribution Policy. Ha Accumulating, akkor nem osztalékfizető. Ha Distributing, akkor kifizeti az osztalékokat bizonyos időközönként (általában negyedévente).
Index type (részvényeknél): a követett index típusa. Lehet:
-Price index: csak az árfolyamemelkedést számítják bele a részvényindex hozamába, az osztalékokat nem
-Gross total return index: az árfolyamemelkedést és az osztalékokat is beleszámítják az index hozamába, de nem veszik figyelembe az osztalékadókat
-Net total return index: az árfolyamemelkedést, és az osztalékokat is beleszámítják az index hozamába, de levonják belőle az osztalék forrásadókat. Osztalék forrásadó amit a forrás ország visszatart az osztalékokból, ha külföldi veszi a részvényt.
Az ETF-ek legtöbbszor a net total return indexeket követik! A Gross total return az "igazi" index hozam, de ilyet nem fogsz kapni sehol!
@bence Köszi, ezek új infók voltak. Hosszútávú, öregkori megtakarításra keresek jó megoldást, egyelőre valamilyen indexkövető ETF a befutó.
@kisdosi Jó helyen keresgélsz. Csak arra figyelj, hogy TBSZ-re vedd, és ha egyszer megvetted, akkor tartsd jó hosszú ideig, mivel részvény befektetésről van szó, ezért türelmesnek kell lenni. Ha mindig váltogatod az alapokat, akkor csak a brókert és az árjegyzőket fogod gazdagítani. Ha jól akarsz diverzifikálni, akkor kell venni kis-, közepes- és nagy kapitalizációjú részvényeket is, és fejlett és fejlődő piacokon is, valamint ingatlanalapot is (külföldi részvények persze, nem a magyar piacra gondoltam). Szerencsére ezt mind le tudod fedni 2-3 ETF megvételével.
Köszi a tanácsaidat, hétvégén rászánok egy napot a kutakodásra!
Az ETF-ek szinte minden szempontból előnyösebbek a hagyományos alapoknál kivéve, ha konkrétan valakinek a szakértelmét szeretnéd megvenni.
De van egy-két dolog, ami a tapasztalatlan befektetőket megtréfálhatja.
Az alapokkal szemben az ETF-ek tipikusan osztalékfizetők. Vannak "total return" ETF-ek, de nem ez a jellemző. Az osztalékfizetés sok extra macerát jelent(het). A külföldi kifizető levon (tipikusan 15%-ot), akkor is ha TBSZ-re vetted (ő nem tudja). Ha normál számlán van, akkor adóbevallást kell csinálnod. És mindig gondoskodnod kell az osztalék visszaforgatásáról, ami nem túl költséghatékony.
A másik probléma az ún. szintetikus ETF-ekkel van. Ilyen a legtöbb nyersanyag ETF (olaj, gáz, cukor, stb.) illetve általában azok az ETF-ek amelyek határidős termékeket tartanak. Ezeknek a többsége NEM alkalmas hosszútávú tartásra :
lustaport.wordpress.com/2014/03/07/beteg-etf-ek/
Végképp elvesztem a nem osztalékfizető ETF-ek keresésében, szóval próba szerencse alapon írtam egy mailt a KBC Equitasnak, hogy tudnának-e valamit ajánlani. válaszukban azt írták, nem ismernek nem osztalékfizető ETF-et, de bátran ajánlják a SPY-t, mondván kevés osztalékot fizet, TER 0,1%, és jól követi az indexet.
Kérdés, hogy ha kapom az osztalékot a TBSZ számlámra, mit lehet vele kezdeni a gyűjtőévet követően, és hogy egyáltalán mi a fenéhez kezdjek:)
@bence a véleményedre kíváncsi lennék a KBC válaszával kapcsolatban.
@kisdosi Én az iShares IACC és IWDA papírjaival szemezek. Az én olvasatomban ezek újrabefektetik az osztalékokat, viszont a költségük a magasabbak közé tartozik. A KBC Equitasnál az amszterdami tőzsdén találod meg őket.
@kisdosi De van sok nem osztalékfizető. Menj rá az etfinfo.com/ weboldalra. A keresőmezőbe írj be valamilyen index nevét, mondjuk ACWI vagy MSCI World, S&P stb. A kapott ETF listában az "Acc./Inc." oszlopot kell nézni. Ha ebben az oszlopban "Acc" áll, az azt jelenti, hogy accumulating, azaz felhalmozó, nem osztalékfizető. Ha "Inc", az pedig income, tehát osztalékfizető.
Utána azért a választott ETF prospektusában is ellenőrizni kell, hogy jó-e az infó. Annál a résznél, hogy dividends, vagy income treatment, vagy hasonló.
@Bence: Én is érdeklődök az ETF-ek iránt. Mi a helyzet, ha egy USD-alapú ETF-t szeretnék megvenni. Pl: eltfinfo.com/en/product/IE00B6R52143/
Ezt elvileg Európában 8-helyre vezették be (ha a Distributed in sort nézem). Mindenhol a nemzeti valutában fizetek (Franfurt - EUR), kivéve London ahhol választhatom az USD-ben való megvételt is ?
Vagy félreértem és ezt csak Svájcban (CHF-ért) és Londonban (GBP vagy USD-ért) lehet megvenni ?
olyan ETF nincs, ami az egész világot en bloc leképezi?
Dehogynem. MSCI world, MSCI world exc. USA és a hasonlóak.
Ugyanezek kötvényekben.
Hát szerintem azért ettől sem várjunk csodát.
msci.com/resources/factsheets/index_fact_sheet/msci-world-index.pdf
Az etf-ek sem kiegyenlítettebbek, már amelyik 2008 előtt elindult. Amelyik 2011-ben indult, persze, hogy impozáns képet mutat. De ezek a tőzsdei árakon alapulnak. Hiába mondjuk, hogy Kína jobban átvészelte a válságot, a tőzsdéje neki is esett egy nagyot.
Érdemes Magyar bankot/forgalmazót keresni ETF-hez vagy csak külföldit éri meg ?
Esetleg tudtok javasolni a KBC-n kívül olyat aki kis portfoliónál sem húz le?
köszi
jsystem, a KBC az egyik legolcsóbb, ennél kisebb minimáldíjat nem nagyon találsz itthon.
Most jött egy új, talán holland, talán desiro, vagy hasonló. Esetleg azt nézd meg.
köszönöm a gyors választ! a TBSZ számla előnyei miatt gondolom csak hazai intézet/bróker jöhet számításba igaz?
PS: ezt a Desiro-t nem találom 🙁
@jsystem szerintem a degiro.hu-ra gondolt Kiszamolo.
@Kiszamolo : A Desiro az a Simens motorvonat! 😉
"Itt az ÖSSZES (de tényleg) európai kibocsátású ETF megtalálható. Az USA-ban bejegyezett ETF-ek nem, de azok amúgy sem ajánlottak adózási szempontok miatt."
Ezt valaki megmagyarázná?
Még egy kérdés:
Teszem azt egy Vanguard ETF TER-je 0.05%.
Ez a 0.05% nekem mikor és hol keletkezik? Ez már implicit be van építve az árfolyamába, vagy explicit vonódik le valamikor?
Ha pl. Saxobanknál van egy évi 0.12% letéti költség, az már tartalmazza ezt a TER-t, vagy a letéti költség a TER-en felül van?
Gondolom a KBC havi 0.01% havi számlavezetési díj ugyanennek az éves letéti költségnek felel meg?
A vanguard költségét ők már levonják, a bankod pedig külön vonja a számlavezetési díjat. Ez plusz költség a ter után.
ETF-es cikk a portfolio.hu oldalon: portfolio.hu/finanszirozas/alapkezelok/nem_fogsz_raismerni_5_ev_mulva_az_alapkezeloi_piacra.209337.html
Nagyságrendileg mekkora befektetendő összegtől éri meg ETF-ekkel "vesződni", azaz külön számlát nyitni pl. KBC-nél, számlavezetési díjat fizetni stb., mondjuk egy saját bankos befektetési alaphoz képest?