Befektetési alapok költségei

A befektetési alapok általában jól diverzifikált befektetési lehetőségek. Találunk közöttük kötvényalapokat, részvényalapokat és minden egyéb lehetőséget. Ezért is népszerűek a befektetők között ezek a lehetőségek.

Azonban minden befektetésnél a kockázat mellett a befektetési költségekkel is komolyan számolni kell.

Hiszen egy 6%-os éves hozam mellett egy befektetési alap 2%-os éves költsége a hasznunk harmadát el fogja vinni. Ahogy esnek az elérhető hozamok, egyre több befektető kezd el törődni a befektetéseinek költségeivel.

Ezért érdemes mindig megnézni, hogy az általunk választott alap milyen éves költséget számol fel a befektetők felé, mert hatalmas szórás van a piacon, hogy melyik alap mennyi költséggel dolgozik.

A legtöbben itt elakadnak és nem a saját hibájukból. Ugyanis Magyarországon a befektetési alapok éves költsége hétpecsétes titok, amit gyakran nem kötnek a befektetők orrára.

Bár létezik idehaza is TER mutató (Total Expense Ratio, azaz teljes költség-mutató), azt szemmel láthatólag nem kell kommunikálni a befektetők felé.

Tisztelet a kivételnek, de a legtöbb alap ezt a fontos tényt eldugja a befektetők elől. Gyönyörű kimutatások vannak a hozamokról mindenféle bontásban, a portfólió összetételéről, de a költségekről egy árva szó sem.

Gyakran vért izzadva kell egy-egy alap költségét levadászni, ha a saját oldalukon vagy a tájékoztatóikban keresed.

Nem is értem, miért nem kötelező mindenhol feltüntetniük a TER mutatót, ahol a hozamokat közzéteszik? Ha az EBKM, THM mutatókat közzé kell tenni minden reklámban, a befektetési alapok költségei miért lehetnek titkosak vagy alig kideríthetőek?

Hogy mennyire nem mindegy, hogy mennyi egy alap költsége, arról egy szempillantás alatt meggyőződhetsz az alábbi ábrán.

A befektetett tőke 10 millió forint, a hozam feltételezett 7%. Az első oszlop az elméleti költségmentes befektetés, a második egy ETF 0,3%-os éves költséggel, majd évi 1,5%, 2% költségű befektetési alap, majd egy 6% éves költségű unit linked biztosítás.

7szazalek

Még egy évi 0,3%-os költség is a huszadik évre 2,1 millió akkori forintnyi veszteséget okoz, a 25. évre pedig majdnem 4 millió forint a mínuszunk.

(Ez a 2,1 millió forintnyi összeg euró alapú befektetésnél 2,5%-os éves infláció mellett 1,28 millió mai forintot jelent. 3,5%-os éves infláció mellett a 2,1 millió mai értéke 1,05 millió forint. Vagyis mai értéken is 1,28 milliót buksz évi 0,3% költség mellett 10 millió forintos befektetés mellett. 25 év alatt pedig ennek közel a dupláját. Ez sem kevés pénz látszólag csekély költség mellett sem.)

Egy évi két százalékos alapkezelői díj 20 év alatt 12,1 millió forintba kerül, 25 év alatt pedig közel 16 millió forint a kiadásunk. (A 12,1 millió akkori forint mai forintban 7,38 millió forint. A kezdeti tőkéd 74%-át elviszi a költség 20 év alatt évi 2% levonás mellett.)

A unit linked biztosítás átlagos évi 6%-os költsége eléggé hazaveri a megtakarításunkat, konkrétan harmadannyi pénzünk sem lesz 20 év után. A saját biztosításod éves költségét a TKM mutató fogja elárulni. A 6%-nál lehet lényegesen több, de kevesebb is.

Van egy jó hírem: az MNB össze szokta gyűjteni az alapok TER mutatóját, ezen a linken le tudod tölteni az MNB honlapjáról a befektetési alapok költségeit.

Ha van befektetési alapod, itt ki tudod keresni a TER mutatóját. Érdemes szem előtt tartani, hogy például a vétel-eladás költségét sem tartalmazza a TER mutató és az úgynevezett alapok alapja konstrukcióknál a költségeket a másik alapoknál vonják le, így az alapok alapjainál közzétett költség nem a te valóságos költséged.

Áltlában legkisebb költséggel a pénzpiaci és likviditási alapok bírnak, majd a kötvényalapok következnek, végül a részvényalapok 2% körüli éves költséggel.

További cikkek tanulmányozásra:

Figyelj a költségre

A befektetési alapokról

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

67 hozzászólás

  • Zabalint

    Akkor nem érted, hogyan működik a Citadella és a többi AHA. Mindig 80-90%-ban rövid lejáratú állampapírokban vagy más likvid eszközben tartja a vagyonát, a maradékkal pedig tőkeáttétes pozíciókat vesz fel rövid és középtávon, az állampapír/MNB kötvény, stb. fedezetként szolgál. Ha megnézed az elmúlt hónapok hozamgörbéjét, tisztán MNB kötvényekkel ennyit nem emelkedett volna. Pontosan attól nem korrelál a piacokkal, mert ezek a pozíciók mindig a saját elképzelései szerint nyitja, lehetnek short, lehetnek long pozíciók is.

    (Egyébként a Plotinus-al is nyit ilyen pozíciókat, csak ott van egy rakás hosszútávú befektetés is.)


    Előtte sok évig az Aegonnál volt Zsidaynak alapja, azt is érdemes megnézni (amíg ő kezelte).

  • Stanlee
    A citadellanal ertsd meg kerlek, hogy a koltseged nem evi 1,8%, hanem 1,8% + az elert eves hozamok 20%-a, vagyis 1,8%+3,5%(2015-ben). Azt is erdemes fontolora venni, hogy nem 1 eves hozam alapjan dont az ember a hosszutavu befekteteseirol, hanem hoszabb idotavot vesz figyelembe. Az elmult 5 evben az S&P500-zal osszehasonlitva a citadella 2 evben volt csak jobb, mig egy evben azonos hozamokat ert el, 2 ev eseteben pedig harmadakkorat.

    Ezzel nem az alapot vagy a portfoliokezelot akarom degradalni, mert amikor jo evuk volt, akkor tenyleg jo hozamokat ertek el, hanem csak annak a velemenyemnek adnek hangot, hogy egy aktivan kezelt alaptol elvarna az ember, hogy minden evben veri egy passziv indexkoveto alap teljesitmenyet, hiszen pont azert fizetunk nekik, hogy napi szinten kovessek a valtozasokat es optimalis donteseket hozzanak vagyonunk gyarapitasa erdekeben.

  • ügyvéd
    hemond

    Felejtsük már el a Citadellát!

    Utoljára: A alapkérdésem az az volt SZOROSAN kapcsolódva a poszt témájához: Kit zavar, ha a magas hozamú portfóliókezelésnek magas a költsége, ha az valóban eredményes? Engem nem.
    Erre volt csak egy kósza példa az említett alap, azért hogy látható legyen nem légől kapott a kérdés.
    Erről beszélgessünk.

  • ügyvéd
    Stanlee

    Te sem érted látom. Nem érdekel, hogy 5% vagy10% vagy akármennyi a költség, HA amúgy az én hozamelvárásom teljesíti egy adott eszköz!

  • tip
    a költség előre adott, az eredményt csak utólag ismerhetjük meg, dönteni viszont a jelenben kell. Azt tudhatjuk, hogy jó *lett volna* beszállni – azt nem, hogy most éppen jó-e. Valamint, minél többen szállnak be, annál kisebb az esélye az átlagot meghaladó eredménynek, a költség viszont marad. A hedge fond-hívőknek elméletileg nincs igazuk. A gyakorlat csak utólag igazol, utólag meg nem lehet döntést hozni.
  • hemond
    ügyvéd:

    igen, tudod melyiket kellett VOLNA választani és ebben nem zavarna ha tartósan felülteljesítenék a benchmarkot, akkor persze vigyék a díjat, megérdemlik.

    De mint előttem is mondták: nem tudom jelenleg melyik fogja felülteljesíteni vagy alul. Egyetlen egy dolgot tudok: mennyit kell érte fizetnem (jó esetben).
    A befektetések értékelése c. könyvben külön fejezet szól a befektetési alapokról, pl. ilyen statisztikákkal: ha az alap az előző 5 évben felülteljesített, akkor baromi nagy eséllyel fog alul teljesíteni a következő időszakban (nem rohangálok a könyvvel így nem tudok Neked %ot mondani)

    Összességében: index hozamot hozni a legolcsóbb a piacon, mégis az emberek még ezt is alul teljesítik: ennek az oka a költségek és a ki be ugrálás.

  • ügyvéd
    hemond:

    Esetünkben (mármint én és a Citadella 😀 ) szó sincs “VOLNA” ról, ahogy írtam volt fentebb, 2014 nyarán felhívták a figyelmem arra, hogy a befektetési politika meg fog változni, agresszívebb hozamvadászatra vált az alap. Én mivel nagyon megkedveltem addigra már Zsiday blogját, adtam neki egy méretes esélyt, amit nem bántam meg, és egyáltalán nem érdekel ezen mennyit keres Zsiday.

    Ezt egyébként széles körben kommunikálták, íme egy link amit most találtam 1 perc alatt:

    alapkezelo.hu/fontos_informaciok/hirek/megtalaltuk_a_kovetkezo_sorost_

    “Zsiday Viktor portfóliómenedzser szerint rövid távon nem feltétlenül lesz nagyobb átalakulás, viszont a következő években kétszámjegyű hozamot szeretne elérni, ami csak nagyobb tőkeáttétel mellett valósítható meg.”

    Szóval adott volt a lehetőség mindenkinek…

  • shylock
    Aktivan kezelt alapok hozamat folosleges nezni. Lehet hogy a Hold ugy fenylett a tavaly hogy tulteljesitet, de ez nem garancia a jovobeli eredmenyhez. Sot mivel mindegyik alap piaci szereplo, szuksegszeruen a fele rosszabbul kell teljesitsen mind az index. Persze ez koltsegek elott, hisz utana az olcson megvasarolhato index dominal.

    Szamos ocska trukhez folyamodnak az alapkezelok. Peldaul inditanak 10 alapot, majd ket ev mulva kivalaszak azt ami tulteljesitet. A tobbit elhalgatjak, es elkezdik arulni a nyertest a kozembernek. Ezt evente megismetelve, mindig van egy izgalmas tavalyi bajnok amibe az embert belebolonditjak.

  • hemond
    ügyvéd:

    Zsidayt én nagyon okosnak és rátermettnek tartom, én is élvezem az írásait.
    Most próbáltam visszakeresni, de sajnos nem találtam meg azt az írását amiben leírja, hogy ő is fog tévedni, mert folyamatosan nem nyerhet.

    És én is azt mondom, ha konzekvensen nyer akkor megérdemli, viszont ezt csak utólag tudom meg, hogy túlteljesít e vagy nem.

  • tip
    sokan mondták azt, hogy kétszámjegyű hozamot *szeretnének* elérni, aztán nem sikerült nekik. Nem tudom, ez most mire akar érv lenni. Ha én most írnék 10 cikket 10 alapról, hogy hú de jó lesz jövőre, aztán egy év múlva elővenném azt a hármat, amelyik tényleg nagyon jó lett, az mit támasztana alá? Úgy van, semmit.
  • Zabalint

    Egyik oldalról a hosszútávról beszélsz, aztán másik érved, hogy elvárható lenne, hogy minden évben verje a piacot. Nos, utóbbi lehetetlen kategória. Azonban ha a stratégiája miatt a piaccal alig korrelál, akkor hosszútávon (és nem minden évben) még egy piaci szintű vagy kicsit annál gyengébb nettó hozam esetén is érdemes az ilyen alapot választani a passzív ETF mellé, hiszen ez esetben sokkal kisebb volatilitással lehet azt a hozamot elérni.

    A másik fele, a hosszútáv, nos hiába gondolkozol mondjuk 10-20 évben, ha aztán mégis egy válság mélyén kell a pénz, akkor az az azt megelőző 5-6 év hozamát is elviheti a passzív részvény befektetés esetén. Ellenben ha abszolút hozamú alapokat és esetleg más alternatív befektetéseket is teszel mellé, akkor némileg kiegyenesedhet a hozamgörbéd.

  • Zabalint

    “A befektetések értékelése c. könyvben külön fejezet szól a befektetési alapokról, pl. ilyen statisztikákkal: ha az alap az előző 5 évben felülteljesített, akkor baromi nagy eséllyel fog alul teljesíteni a következő időszakban (nem rohangálok a könyvvel így nem tudok Neked %ot mondani)”

    Csak ezzel az a baj, hogy a legtöbb alap sima long-only alap, amelyik nagyjából ugyanazt csinálja, mint egy indexkövető, ha 5 évig jól teljesítenek az általa kiválasztott piacok, és nem változtat, akkor jó eséllyel a következő év rosszabb lesz. Ez is benne van a statisztikában.

    Ugyanakkor, mint már írtam, abszolút hozamú alapot vagy hedge fundot nem azért vesz az ember, hogy azzal feltétlenül felülteljesítse a piacot, hanem mert ha olyat választasz, amelyik nem csak beül long-only pozíciókba, hanem tényleg aktívan kezeli, annak kicsi a korrelációja a piaccal.

  • Zabalint

    Valóban nem garantálja semmi, hogy az az alap, ami a múltban jól teljesített, a jövőben is jól fog. De ugyanez igaz a piacokra is.
  • hemond
    Zabalint: értem, tehát egy diverzifikált portfolió részeként tekintesz rájuk és csak úgymond az egyik lábad.

    Egyébként egyre nő a korreláció:
    businessinsider.com/hedge-fund-sp-500-correlation-2014-1

  • Varga Dávid
    : köszi, ezt akartam irni. Nem is folytatnám ezt a meddő beszélgetést.


    “Tudom, hogy most befektetési alapokról volt szó, de ha ETF-eket hasonlítok össze, akkor elég egyetlen számot nézni a költségekkel kapcsolatban? Vagy itt is lehetnek buktatók”

    Igen, elég. De a TER (teljesköltség mutató) csak abban segit, h megtaláld a helyes ETF-et.
    Van egy rakat más költséged: devizaváltás költsége (hacsak nem az egyetlen Ft alapú ETF-et választod), brókercégnek fizetendő dij, véltel-eladás költsége, TBSZ számla fenntartása is pénzbe kerülhet.
    Ha hosszú távban gondolkodsz, ezek a költségek elhanyagolhatóak.

    Fontosabb, hogy milyen ETF-et választasz (osztalékfizető, felhalmozó), én az utóbbit preferálom, a blogban le van irva minden, de kérdezz nyugodtan. usespanner@gmail.com

  • hemond
    Szerintem ez eléggé lezárja az ETF\hedge found vitát:

    lustaport.wordpress.com/2016/02/27/hedge-fund-update/

    És ebben az időszakban volt eléggé rendes váltság is

  • Gábor
    Sziasztok!

    Köszönöm a cikket!

    Hozzátenném azt, hogy itt is 2x fizetünk tranzakciós adót!

    Egyszer amikor a befektetési alapba visszük a pénzt és amikor onnan el.

    Nagyon ki kell matekolni, hogy minimális kockázattal, hagyod több évre MÁK TBSZ+Bónuszon a pénzedet, vagy elmozgatod egy bef. alapba, aminek a jövőbeni teljesítményét nem tudod.

    Üdvözlettel:

    Gábor