Beszélnünk kell róla

A családon belül a generációk közötti anyagi jellegű megbeszélésék ritkábbak, mint a fehér holló. Pedig számos olyan kérdés van, amit meg kellene tárgyalnunk a szüleinkkel vagy éppen a gyerekeinkkel.

A múlt héten beszéltem valakivel, aki a szokásos dolgot vázolta fel az anyagi helyzetükkel kapcsolatban: jelenleg a szüleik házában, annak egy leválasztott részében élnek. Azonban nem mernek rákölteni az ingatlanrészre, vagy bővíteni azt, mert ha a szülők meghalnak, a másik két testvér is örökli az ingatlant, ezért minden arra fordított pénz felesleges kiadás lesz. Csak ez miatt inkább elköltöznek a házból. Ellenben az egyik testvér már kapott a szülőktől egy igen jelentős támogatást, hogy saját ingatlant vegyen, vajon ezt hogy lehet majd érvényesíteni az örökség felosztása közben? Hogy érvényesítsem, amit saját zsebemből költöttem a szülői házra és hogyan vetessem figyelembe azt, hogy a másik már úgymond elvette a részét az örökségből?

A megoldás egyszerű: beszélni kell róla. Addig, amíg az örökhagyó még életben van. Össze kell ülni az örökösöknek a szülők vezetésével és át kell beszélni, hogyan legyen felosztva a vagyon, hogyan vegyék figyelembe a ráfordításokat, vagy a már átvett anyagi segítséget. Ez nem azt jelenti, hogy várjuk az örökhagyó halálát, vagy már nagy szükségünk lenne a pénzére, mindössze annyit, hogy értelmes emberek vagyunk, mindenki tudja, hogy egyszer mind meghalunk (reméljük, minél később) és mennyivel kényelmesebb egy mindenki által aláírt közjegyzői papírral menni ügyeket intézni, mint pereskedni vérre menően a saját rokonainkkal.

Ha  a jussát már átvevő gyerek nem akarja elismerni az előre megkapott örökséget, az örökhagyó még életében írhat végrendeletet, amivel korrigálja a vagyon felosztását, így megkímélve az örökösöket a pereskedéstől.

De ilyen kérdés lehet az is, ha az egyik gyermek ápolja egyedül az idős szülőket, milyen formában lesz elismerve az anyagi áldozata és a munkaideje?

Vagy ha apuka a saját gyerekeinél fiatalabb új feleséget választ, az milyen mértékben részesüljön a családi vagyonból? Ha van fogyatékkal élő a családban, akinek nagyobb örökséget szán az örökbehagyó, ezt is lehet tisztázni egy ilyen megbeszélésen. (Vagy ha más ok miatt gondolja úgy, hogy többet ad valamelyik gyerekének és ezt a többiek előtt meg is indokolja. Például mert az egyiküknek sok gyereke van. Vagy a másik mindvégig besegített az apja vállalkozásába.)

Egy korrektül, időben, közösen megbeszélt örökösödési megállapodás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ne életre szóló ellenségek legyenek a testvérek a szüleik halála után. (Amire van esély egy örökösödés miatt évekig tartó pereskedés után.)

Egy amerikai felmérés szerint a megkérdezettek 86%-a szerint szükség lenne ilyen megbeszélésekre, ennek ellenére mindenki fázik tőle. Hamarabb beszélnének az emberek az életük legintimebb kérdéseiről, mint a halálról és a pénzről egy közös témában.

Ha már sikerül odáig eljutni, hogy ezekről a fontos kérdésről talán először életükben őszintén beszélnek a generációk tagjai, akkor nem csak az örökség esetleges felosztását érdemes átbeszélni, de azt is, hogyan állnak a szülők anyagilag. Várható-e, hogy rászorulnak a gyerekek anyagi segítségére az életük hátralévő részében? Vagy fordítva, elképzelhető-e, hogy az unokák taníttatásába be tudnak szállni nagyobb összeggel? Ezek olyan fontos információk, amikről tudnia kell az érintett feleknek és nem baj, ha húsz évvel előtte már felkészülnek a gyerekek, hogy előfordulhat, hogy a mama beköltözik hozzájuk az élete vége felé.

Amint látjátok, ez egy nagyon fontos téma, amiről mindenki csak szemérmesen hallgat, miközben egy normális megbeszélés keretein belül ezt jó hangulatban át lehet beszélni. Utána javasolt közösen elmenni egy közjegyzőhöz és közösen lediktálni neki, mire jutott a családi megbeszélés.

Ezer fejfájástól és viszálytól mentitek meg magatokat. Úgyhogy a következő családi ebéden fel is vethetitek a témát. (Érdemes előtte vázlatot írni, miről akarsz beszélni és miért, milyen megállapodás, vagy közös nevező a célod.)

Azonban fontos, ha egyszer erre adtad a fejed, utána tájékoztasd az érintetteket, ha megváltoztattad a véleményed, vagy a döntésed, ne a halálod után nézzenek nagyokat, hogy miért van más a végrendeletedben, mint amiről mindenki tudott.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

54 hozzászólás

  • egy másik pénzügyes
    megállapodást szülő és a megajándékozott gyerek és a gyerek akkor nem ismeri el, hogy ő megkapta betudással az örökség reá eső részét.
  • Janos82
    Mivel a csaladban nemreg tortent egy halaleset, ezert lenne nehany kerdesem:

    Nem vagyunk abban biztosak, hogy minden papirjat sikerul megtalalni, ezert elofordulhat, hogy nehany biztositas, hitel tartozas vagy betetkonyv, esetleg bankszamla elkeruli a figyelmunket.

    Van valami tippetek arra, hogy ezeket hogyan lehet kideriteni? Vagy a hagyateki eljarast intezo jegyzo majd mindent kiderit?

    Mi van akkor, ha valami csak honapokkal kesobb derul ki, miutan az orokosok mar osztozkodtak?

  • Lóránt Csilla
    A férjemmel 5 éve vagyunk házasok. Nem élünk közös háztartásban első perctől fogva. Két fiam van az első házasságomból. Csak a fiaim örökölnek, vagy ilyen esetben is örököl a férjem is? Másik kérdés: én öröklöm e a tartozásait az ő házrészére? Érdemes végrendeletet készítenem, vagy egyértelmű, hogy nincs közünk egymás vagyonához, pénzügyeihez?
  • nem vagyunk még öregek
    Két nagykorú gyermekünk közül az egyik családjával a mi tulajdonunkban lévő társas sorház tetőterében lakik. A mi költségünkön még hozzáépítettünk, hogy teljesen külön tudják azt használni. Felújítást is végeztek már, – parkettáztak, csempéztek. Most merült fel részükről a kérés, hogy irassuk a nevükre, vagy társasházat alapítva kapjanak tulajdonrészt. Ezt mi nem akarjuk. Még élünk, előttünk remélhetőleg még van néhány év, s őszintén a menyünknek sem szívesen iratnánk a nevére semmit. Azt mondják öregségünkre majd ők fognak gondoskoni rólunk. Lehet, de egyenlőre mi segítünk nekik még mindig, s remélhetőleg öregségünkre is tudunk magunkról anyagilag gondoskodni. Mi végrendeletben gondolkodunk,60-40 %-os megosztást szeretnénk. Olvasva az eddigi hozzászólásokat nem teljesen jó, mert mi van akkor, ha tényleg ők egy nagyobb összeget fordítanak még a mi életünkben az ingatlanra. Ki mit gondol?