Nagy nap volt a hétvégén: 10 évvel ezelőtt ment csődbe a Lehman Brothers, amely cég a rossz minőségű ingatlanhitelekre kötött fogadást. Ha bejött volna neki a tipp, hatalmas haszonnal szállhatott volna ki az üzletből, ehelyett a csőd lett az osztályrésze.
Ami meglepte a világot, hogy az amerikai kormány az addigi szokásával ellentétben nem mentette meg a bankot, a Lehman Brothers volt az első komoly bank, amelyiket engedtek csődbe menni. Akkor döbbent rá a világ, hogy további komoly csődök várhatóak.
Ezzel kezdődött el a legutóbbi világméretű válság, amihez csak az 1929-1932-es válság volt mérhető.
Az igazság szerint a viharfelhők már 2007-ben egyértelműen gyűltek, de a Lehman Brothers csődje volt az, ami világméretűvé tette az addig is meglévő problémákat.
A kétezres években is pénzbőségben úsztak a piacok, ekkor a feltörekvő piacok felől ömlött rengeteg pénz a fejlett piacokra. Mivel pénz volt szinte mértéktelenül, a bankok elkezdtek nyakló nélkül hitelezni. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy az amerikai jegybank gazdaságélénkítési célból az alapkamatot egészen 1%-ig csökkentette, válaszul a kétezres évek elején tapasztalt recesszióra.
Sok olcsó pénz, alacsony kamatok, a bankok elkezdtek különösebb kontroll nélkül rossz adósoknak is ingatlanra hitelezni. Ezek voltak az úgynevezett NINJA hitelek (No income, no job, no assett), vagy kicsit tudományosabb megfogalmazásban a subprime hitelek.
Mivel a felduzzasztott kereslet miatt az ingatlanok ára régen látott tempóban emelkedett, a bankok akár 100-110%-ra is adtak hitelt, mondván, egy-két éven belül úgyis többet ér az ingatlan, mint a rajta lévő hitel.
A bankok azért sem aggódtak a hitelek minősége miatt, mert ezeket szépen összecsomagolták (értékpapírosították) és tovább értékesítették befektetőknek, akik örültek a kockázatmentesnek hitt (mögöttes ingatlanokkal fedezett) értékpapíroknak. Vettek belőle kis és nagybefektetők, de még állami vagyonkezelők is.
A kockázati prémiumok is elolvadtak az értékpapír-piacokon, kockázatos kötvényeket és részvényeket is roppant alacsony hozamokkal voltak kénytelenek megvenni a befektetők.
Aztán a FED elkezdett kamatot emelni, egészen 5,25%-ig emelte vissza a dollár alapkamatát, csak már későn. A rossz minőségű hitelek felvevői egyébként sem tudták volna rendesen törleszteni a hiteleiket, de a változó kamatozású hitelek miatt a drasztikus kamatemelés miatt megugró havi törlesztőket végképp nem tudták fizetni.
A következményeket tudjuk: egyre több érintett bank ment csődbe, vagy lett megmentve az állam által, a Lehman Brothers bukása után pedig hosszú hónapokra befagytak a bankközi piacok (senki nem bízott a másik bankban többé, senki nem tudta, kinél mennyi rossz hitel vagy ebből készített értékpapír van), az addigi pénzbőség hitelínségbe fordult, a kamatok megugrottak (hogy aztán a pincébe küldjék őket a jegybankok, de ez már egy másik történet), a pénz menekülni kezdett az addig kedvelt kockázatosabb befektetésekből.
A tőzsdék szerte a világon 2009 tavaszára fokozatosan elvesztették az értékük 30-50%-át, senki nem mert kockáztatni, aki tehette, menekült a piacokról.
A világ jegybankjai és kormányai nem merték felvállalni, hogy a gazdaság visszataláljon az egyensúlyi állapotába, mert az az 1929-es visszaesést és munkanélküliséget hozta volna magával, amikor egy hosszabb időszakban az emberek negyedének nem volt munkája, rengeteg cég és bank tönkrement.
Inkább ingyen és/vagy olcsó pénzzel árasztották el a piacokat, így bár az összeomlást elkerültük, de sikerült azt elérni, hogy jelenleg nagyobb a világ adósságállománya, mint a válság előtt, minden területen árbuborék alakult ki a nulla közeli kamatok és a pénzbőség miatt. Túlértékeltté vált szinte minden fontosabb tőzsde, a kötvények kamatai nulla közelébe estek és az ingatlanárak is újra eszetlen száguldásba kezdtek.
Azonban ha elkezdik emelni a kamatokat egy egészséges szintre, az eladósodott magánszemélyek, cégek és kormányok komoly gondba kerülnek, mert az adósságállomány törlesztése két-háromszoros kamatteher mellett már sok cégnek és kormánynak erőn felüli lenne.
Most, hogy az amerikai jegybank óvatosan elkezdte emelni a kamatokat, már látszanak a jelek, a feltörekvő államokban egyre több gondot okoz az, hogy a befektetők kivonják a pénzüket onnan és inkább az Egyesült Államokban fektetik be a növekvő kamatok miatt.
Ennek egyik következménye a feltörekvő államok devizáinak leértékelődése, ami a dollárban felvett hitelek emelkedését is magával hozza (mint itthon a svájci frankos hiteleknél az előző válságban). Ékes példája ennek a mostani török válság, a török cégek mind dollárban adósodtak el, alacsony kamatok mellett, most komoly gondban vannak, csak idén 40%-ot esett a török líra értéke (vagyis ennyivel nőttek a dollárban felvett tartozások lírában kifejezve) és a kamatok is meglódultak, ha az árfolyam-probléma önmagában nem lenne elég.
Itt tartunk most.
A színpad hasonlóan van berendezve, mint 2007-ben, vagy ha szerencsénk van, akkor mint 1997-ben, az ázsiai válság előtt (ekkor csak a feltörekvő államokat fogja nagyon súlyosan érinteni a válság, azok közül is azokat, amelyek túl sok devizás hitelt vettek fel és/vagy nagy a külkereskedelmi hiányuk). Túlzott pénzbőség miatti eszközár-buborék, emelkedő kamatok, túlzott eladósodás.
A legnagyobb gond az, hogy nagyon úgy tűnik, a jegybankok minden puskaporukat ellőtték az előző válsággal való küzdelemben, nehéz elképzelni, mit tudnának tenni, ha a következő válság beköszönt.
Azonban rettegni még korai is és felesleges. Öt éve is a piacok összeomlását várta mindenki, három éve is és ma is.
Ha még nem olvastad, vagy régen olvastad, olvasd el újra ezt a három éves cikket:
Mindenkinek boldog évfordulót! 🙂
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
valasz.hu/uzlet/ez-az-igazi-skandalum-43704/
A hamiskás Hank, aki a haverjainak súgott
„Mi az ördögöt gondolt ez a Hank, hogy mi az ő dolga 2008 nyarán?!” - morgott a napokban egy amerikai blogger. És mérgesen pökte oda: miközben az amerikaiak halálra aggódták magukat a robbanó válság miatt, Hank titkos találkozókon ücsörgött volt kollégáival a Goldman Sachstól, és felbecsülhetetlen értékű politikai-üzleti információkat sutyorgott a fülükbe.
Hank nem más, mint Henry Paulson, a Bush-kormányzat pénzügyminisztere, akiről a napokban tudatta a Bloomberg , hogy annak idején bennfentes információkkal segítette egykori bankár-kollégáit. Az amerikai pénzügyi rendszer egésze helyett.
Megfordult a fejemben, át kellene állni az euro alapú állampapírokra, eddig csak forintost vettem. Kérdés, elkéstem-e? Másik kérdés: dollárban mi lenne hasonlóan biztonságos? ETF egyelőre kizárva.
Soha nem értem ezt a "világ adósságállománya" kifejezést?
Most akkor ki tartozik kinek?
Mennyi ennek az adósságnak a lakossági része?
A lakossági része a nagy, vagy más?
Miből, milyen pénzből van finanszírozva a kihelyezett hitel? (pld az én és mások adói, vagy más befektetők pénze adja, milyen arányban stb.)
Mi van, ha ez az adósság nem kerül visszafizetésre?
Hiányozna valahonnét ez a pénz mennyiség, vagy anélkül is minden menne úgy, ahogy most?
Ha nem birtokolnának személyek, vagy csoportok milliárdokat, akkor nem-e lenne kiegyenlítettebb a pénzügyi a helyzet?
A világot behálózó politikai és azt kiszolgáló apparátus fenntartása mennyiben növeli ezt az "adósságot"?
(ezek laikus kérdések tőlem, bocsánat)
Nem hagy nyugodni a kérdés, így itt most fel is teszem.
Akárhogy nézem, próbálom megérteni, nekem csak az jön ki, hogy ezek a pénzügyi papírok (amiről lényegében a Kiszámoló, mint oldal ír), arról szólnak, hogy valaki tartozik valakinek, és ezt a tartozást adják-veszik, mégpedig kisebb összegért, mint amennyiről eredendően szó lett volna.
Ha én felveszek X hitelt, és megígérem, hogy annak a 150%-át adom vissza, akkor ezt csak akkor éri meg eladni, ha, az, akinek tartoznék, azt feltételezi, hogy ennyit nem fogok megadni neki, hanem csak valamivel kevesebbet. És aki megveszi tőle, az meg feltételezi, hogy ha mind a 150-et nem is adom meg, de többet annál, mint amennyiért eladta az, akinek eredetileg tartoznék.
Hol van a hiba a gondolataimban?
Miklós, a mostani vázolt eszközárbuborékos világban mibe tegyük most a friss pénzt, ami befolyik a pénztárcába? Pakoljunk továbbra is részvényindexbe, ha a hosszú távra tesszük félre?
Érdekelne, hogy ki mibe pakol mostanság, hiszen a részvények ugye túlértékeltek, az ingatlanok is, várható kamatemelés előtt a kötvények sem igazán nyerőek. Milyen más lehetőség van?
Nem kell venni semmit, ha mindent draganak talaltok. Ellenben ha majd ott lesz az ido, shortolni kell!:)
Amugy mindig van olyan, ami olcso, most epp a torok lira, argentin peso:)
@gyenes-tamas "Ha én felveszek X hitelt, és megígérem, hogy annak a 150%-át adom vissza, akkor ezt csak akkor éri meg eladni, ha, az, akinek tartoznék, azt feltételezi, hogy ennyit nem fogok megadni neki, hanem csak valamivel kevesebbet."
De ha most eladja a te hiteledet 130%-ért (az illető azonnal fizet neki), akkor azt a pénzt megint kihitelezheti (ismét 150%-ra), szóval amikor az lejár, már 195%-ot kap vissza.
@gyenes-tamas
Egyrészt nem 1-1 emberre lebontva árulták az adósságokat, hanem összecsomagolva. Tehát a példádban az adó-vevő között nem abban van a véleménykülönbség, hogy vajon kicsit kevesebbet, illetve mennyivel kevesebbet fizetsz vissza, hanem hogy x darab hitelből 95% megadja a tartozást és 5% pedig egyáltalán nem, vagy épp 90% adja meg és 10% nem, és nyilván aki jobban becsülte meg a valós adatot az hoz hasznot az adás-vételből.
Illetve persze sok más is motiválhat egy ilyen adósság adás-vételt: pl. egyszerűen csak szüksége van az eladónak a pénzre bármilyen célból, és értelemszerűen nem várja meg míg az adósok 10-15-20 évek alatt törlesztenek. Vagy ha az eladónak nincs is szüksége pénzre, csak átsúlyozná a portfóliót. Vagy a vevő adósságbehajtásra specializálódott vagy vannak olyan kapcsolatai. Még biztos sok egyéb ok van, hirtelen ezek jutottak eszembe - de nem vagyok szakember.
@Gyenes Tamás
Jó látod! Ez a kamatos kamat, másképp a kapitalizmus. A kamatos kamat hatványfüggvény, exponenciálisan emelkedik. A természetben egyetlen dolog 'működik' így: a rákos sejtburjánzás. Tudjuk, mi a vége. A hiteleknek ugyanez a végük: egy idő után már nem lehet visszafizetni őket, illetve nem hiszik el, hogy vissza lehet fizetni – ez a válság.
@Gábor
Azért nem minden részvény túlértékelt még, ellenben a kínai tőzsde már egy ideje elég szépen ereszt lefelé (lásd. pl. BABA)
"A tőzsdék szerte a világon 2009 tavaszára fokozatosan elvesztették az értékük 30-50%-át..."
Volt az még több is... MSCI World drawdown 58%.
"A világ jegybankjai és kormányai nem merték felvállalni, hogy a gazdaság visszataláljon az egyensúlyi állapotába.."
Szerintem így jobban hangzana: "a gazdaság ÖNMAGÁTÓL visszataláljon"
@Gábor:
Lusta portfóliót kellene megnézni.
@gyenes-tamas A hiba ott van, hogy van a pénznek időértéke. Ha biztos is benne mindenki, hogy te megadod a 150%-ot, az nem ma van, hanem mondjuk 10 év múlva. Tehát az ígéretnek, hogy te 10 év múlva kifizeted a mondjuk 15 millió tartozást, az senki nem veszi meg a banktól ma 15 millióért, csak kevesebbért. És több oka is lehet, hogy eladja a hiteledet valakinek. Változott a piac és tud jobb helyet neki, vagy csak egyszerűen már nem illik bele a portfóliójába.
@gabor Az hogy túlértékeltek a dolgok az relatív. Sokan mondják, hogy az emberek túlsúlyosak, de az nem egyenlő azzal, hogy mindenki az. A részvénypiacon is vannak kimondottan alulértékelt részvények. De ki is várhatsz és vehetsz állampapírt is.
@Gábor
Magyar lakossági állampapírok.
@bobo
Amelyik jol esik. Ha bizol a magyar allamban a kormany politikajaban akkor vedd a magyar allampapirt
Itt nem az aktualpolitikara gondolok, hanem olyanra hogy
- megfelelö devizatartalek kepzese (ha nyer a MNB a HUF EUR arfolyamon akkor nem kell a talat penznek a seggere csapni rögtön)
- ha baj van, akkor megprobaljuk megoldani, nem elsunnyogni,
- ha kell felvalljuk a megszoritast racionalizalast,
- a hirtelen ajandek penzeket (pl manyup allomositas) nem elköltjük hanem felretesszük tartaleknak,
- hogy a gazdasag több labon alljon, ne egy fö dolog legyen a gazdasag motorja ami ha bedöl akkor kb csödbe megy az allam. Lasd Venezuela)
En nem tudok bizni a kormany politikajaban...
De ez az en maganvelemenyem.
Köszönjük, Miklós, a gratulációdat a házassági évfordulónkhoz. De honnan tudtad, hogy éppen a tizedik? 😀
@gabor Soha nem értem ezt a “világ adósságállománya” kifejezést?
Most akkor ki tartozik kinek?
Ez egy kitűnő kérdés. Szerintem pl. nyugdíjalapoknak (az USA-ban sok ilyen van), befektetési alapoknak, olajállamok (Norvégia, Egyesült Arab Emirátusok, stb.) állami alapjainak, ilyesmiknek tartoznak. Nem feltétlenül közvetlenül. Aztán kereskedelmi bankok is tartanak török, argentin, stb. állampapírokat. De pl. amikor az Izland ment csődbe, magánemberek bukták (volna) a betéteiket, amit az izlandi betétbiztosítás helyett a brit/holland köhögött ki (közvetve a többi brit/holland betétes).
@gabor "Ha én felveszek X hitelt, és megígérem, hogy annak a 150%-át adom vissza, akkor ezt csak akkor éri meg eladni, ha, az, akinek tartoznék, azt feltételezi, hogy ennyit nem fogok megadni neki, hanem csak valamivel kevesebbet. "
Majdnem. Ezzel az eladással a hitellel járó kockázattól is megszabadul a hitelező. Magánembernél ez jobb alvást jelenthet, intézményi befektetőknek pedig szabályozási megfelelést (hasamra ütök: bankoknak elő van írva, hogy maximum mennyi lehet a hitelállományuk a betétállományukhoz képest és ha nincs elég betét, akkor a hiteleiket is csökkenteni kell valahogy).
“Öt éve is a piacok összeomlását várta mindenki, három éve is és ma is.”
Mit jelent pontosa a piacok összeomlása? Mindenki elveszti a pénzét, ami a tőzsdén van? Hitelek nullázódnak? Mi ennek a teljes összeomlásnak a legnagyobb kockázata?
Pl. aki válságban fektet be a tőzsdére, hogy majd feljebb megy az árfolyam, azonban teljesen összeomlanak a piacok, akkor elveszti a pénzt?
@bobo Én is pont ezen gondolkodom, de nem tudom eldönteni vajon előrébb vagyok-e vele...
Dollár alapút vennék de az meg nincs 😀
@kzoltan
"A természetben egyetlen dolog ‘működik’ így: a rákos sejtburjánzás. "
Ez nem igaz. Éppen hogy minden faj így szaporodik, amíg van táplálék és hely.
Gábor, hogy lehetne török befektetést eszközölni? Otp alap?
Miklós, estleg neked van ötleted, hogy lehetne a török lírát kihasználni?
@gyenes-tamas
A kötvények árazása ennél némileg bonyolultabb, függ az alternatív befektetések hozamától is. Egy példával szemléltetném.
Ha ma lehetőséged lenne 10 éves vállalati kötvényt évi 5%-os kamatra vásárolni, az jó üzletnek tűnne, nem? De gondolj bele, mi lenne, ha holnap a 10 éves állampapírok kamata hirtelen megugrana 7%-ra. Onnantól már ráfizetés lenne nyamvadt 5%-os kamatoztatni a pénzedet. Ha hirtelen KP-re lenne szükséged, csak csúnyán áron alul tudnád eladni a vállalati kötvényedet és veszteséggel zárnád az ügyletet. Ha tehát arra számítasz, hogy holnap az állampapírok hozama emelkedik, még ma gyorsan megpróbálsz megszabadulni a régi kötvényeidtől.
Így megy ez nagyban is. A kötvények árát és forgalmát nemcsak a mögöttes fedezet értékelése befolyásolja, hanem az alternatív befektetések hozamváltozásai is.
@sokatolvas
En szemelyesen nem sietnek torok lirat venni. Sajnos ott a vezetes nem a belatasarol ismert, igy tovabbi (nagy) pofonok johetnek. Ez persze szemelyes velemeny.
A részvények értéke (pl ingatlanalap) egyutt mozog az ingatlanok értékével.
A befektetési lakásvásárlás akkor biztonságos, ha nem kell eladnod 8-10 éven belül. A mi ingatlanunk ára majdnem annyit esett, mint a részvényeim (ETF) értéke.
Mostanra lakásunk ára megnőtt, de az ETF még ennél is többet hozott, a BUX is szárnyalt.
Aki aggódik az ETF értékvesztese/kockázata miatt az ugyanúgy aggódjon a befektetési ingatlana értékvesztese miatt is válság esetén.
A gazdag emberek kockázatvállaloak, de kitartoak, nem szerencsejátékosok.
"Miklós, estleg neked van ötleted, hogy lehetne a török lírát kihasználni?"
Elképzelhető hogy van neki, esetleg más, kevésbé rizikós befektetési ötlete is vagy akármilyen is, erre való például a pénzügyi tanácsadás 😀
viccesen olvasom hogy mig egyesek a magyar allamban sem biznak addig masok a torok lirat akarjak "kihasznalni". @sokatolvas szerintem olvass tobbet, nezd meg pl azt is mennyi torokoknel az inflacio ne csak a kamatokat vizslasd. Aztan szamolj azzal hogy amig Erdogan kinevezgeti magat meg a rokonokat mindenfele poziciora hogyan fog alakulni a lira jovobeni arfolyama. En semmikepp sem tennek oda penzt az tuti, nem latom hogy a kovetkezo 5-10 evben jora fordulnanak a dolgok
@sokatolvas nem értem, miért is bíznak egyáltalán líra erősödésben. amikor 1923-ban bevezették a lírát 1 usd-t ért, azóta folyamatosan esik, így lett mára 1 dollár 7 millió líra (persze levágtak pár nullát), de a mindenkori török kormány inflációs politikára játszik.
@usespanner Én nem is az ETF biztonsága miatt aggódom, hanem egyszerűen nincs annyi tőkém erre, hogy megérje belevágnom. Pár ezer forint plusz hozamért nem akarok nyugtalanul aludni. Te hogy látod, mekkora összeg felett éri meg belevágni? Ja igen, nem nézegetem az árfolyamokat naponta,tehát csak a minimális odafigyelést igénylő dolgok jöhetnek itt is szóba.
@en-is-akarok-kommentelni
Mi a helyzet az AMD-vel, továbbra is strong buy?
Épp tegnap olvastam, miért tartják túlértékeltnek az AMD-t
seekingalpha.com/article/4206932-amd-dangerously-overpriced
Danhadnagy
2018-09-18 at 13:59
off:
mennyit ér 1 akkori USD (1923) 2018-as USD-ben?
Nem tagadva a kétségedet, de a teljes képhez ez is kéne... nehogy lepadlózz majd, ha megnézed.
És nem beszélve arról, hogy amikor Mark Twain írta a Tom Sawyer-t, megírta, mennyiből lehet egy kölyköt egy hétig életben tartani, ruházni, iskoláztatni (már nem emlékszem, de lusta vagyok megnézni). És mennyibe fájt 150 éve egy tehén...
Boldog tizedik évfordulót! Az akkori pénzügyminiszter:
mfor.hu/cikkek/makro/eletem-legnehezebb-24-oraja-volt--igy-elte-meg-a-valsagot-veres-janos-volt-penzugyminiszter.html
Kedves Miklós!
Kicsit off, de valamelyest kapcsolódik a cikkhez. Szembejött egy cikk, ami a bankok felelősségét firtatja:
kolozsvaros.com/2018/09/22/a-bankok-felelossege-hol-van-tessek-mondani/
Erről mi a véleménye?
@Névtelen 2018-09-22 at 12:10
Hibás a link.
A 'volt' és az 'így' között két kötőjelnek kell lenni. Lehet, hogy a blogmotor változtatja ezeket eggyé.
De megpróbálom beírni a jó linket.
mfor.hu/cikkek/makro/eletem-legnehezebb-24-oraja-volt--igy-elte-meg-a-valsagot-veres-janos-volt-penzugyminiszter.html
Egyébként érdekes a cikk. A témához tartozó többit is érdemes elolvasni. (Linkelve vannak az mfor oldalon.)